Uj Szó, 1950. február (3. évfolyam, 27-50.szám)

1950-02-17 / 41. szám, péntek

A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPJA Bratislava, 1950 február 17, péntek 2 Kčs III. évfolyam, 41. szám Az üzemi munkásság, a mesterek és műszakiak együttműködése a terv teljesítésének alapja Kezdjünk hozzá a kötelezettségek teljesítésének ellenőrzéséhez, mert csak így küszöbölhetjük ki a hiányokat A kötelezettségek vállalásában első helyen ismét az üzemek öntudatos munkássága áll. A munka nagyobb termelékenységééit folytatott harcban azonban jelentős segítséget nyújthatnak a mű­szaki káderek is. Ahol megvan a szükséges szoros együttmunkálko­dás a munkásság és a műszaki káderek között, ott teljesedik leg­jobban a terv, ott emelkedik legjobban a munka termelékenysége, ott teljesítik legjobban a vállalt kötelezettségeket. Az üzemi gyű­lések óta, amelyeken a pártkongresszusra vállalt kötelezettségeket meghatározták és elfogadták, csupán néhány hét telt el, de csak akkor lehetünk biztosak a kötelezettségek százszázalékos tejesítésé­ben, ha az elért eredményeket napról-napra, minden műhelyben és minden munkacsoportban ellenőrizzük. A kötelezettségek ellen­őrzése azonban nemcsak elősegíti azok teljesítését, hanem igen sok esetben megjavításukhoz és emelésükhez is vezet, mert már az első hetek eredményéből i s nyilvánvalók a teljesítés lehetőségei. Az ellenőrzés folyamán ne áll­junk meg a számbeli eredmények egyszerű feljegyzése mellett, ha­nem vizsgáljuk meg az utunkba kerülő különféle akadályokat, azok okait és távolítsuk el eze­ket, hogy így biztosítsuk a köte­lezettségek hiány nélküli teljesí­tését. Ezen akadályok eltávolítá­sánál mutatkozik meg főleg a mun­kásság és a műszaki káderek szo­ros együttműködésének fontossá­ga. Ahol ez az együttműködés nincsen meg, ahol a műszakiak nem tartanak együtt a dolgozók­kal, ott az akadályok eltávolítása nehézségekbe ütközik és elodáz­za a terv teljesítését. A kötelezettségvállalások első kéthetes ellenőrzését sok üze­münkben már megvalósítottuk, így elsőkként hozták ezt be a jolsvai Magnezitüzemben dolgo­zó elvtársak, mégpedig a Magne­zitüzem teplavodai üzemében. A Magnezitüzem főkötelezettségei között szerepel az, hogy kötelezik magukat arra, hogy a közvetítő tervvel már emelt termelési ter­vet (4.6%) további l%"kal növe­lik. A kemencék mellett egy újí­tási javaslattal a termelési köit­ségek 2 százalékát takarítják meg, amit a gáz jobb szabályozá­sával, szénmegtakarításon érnek el. Amellett a második generátor­tól három embert átvihetnek más munkaszakaszra, oda, ahol leggyengébben megy a munka. Az újítási javaslattal nemcsak költségmegtakarítást érnek el, de a minőség néhányszázalékos javulását is elérik a nyersanyag pörkölésénél. Amióta ezen újítási javaslat alapján dolgoznak és amióta a munkásság megkezdte kötelezettségeinek teljesítését, az­óta kéthetes időszak telt el és így sor kerülhetett a kötelezettségek első ellenőrzésére. Az ellenó'rzést a Párt üzemi szerve­zete, a szakszervezet, és a vállalatve­zetőség együtt hajtották végre az él­munkásokkal és a műszakiakkal, még­pedig úgy, hogy a kötelezettségeket pontról-pontra ellenőrizték. A legfontosabb egymástól függő munkahelyek, a kemencék, a pörköl­dék és az előkészítők, amelyektől küi lönösen függ a munka termelékeny­ségének emelése, a kötelezettségek teljesítése és az egész termelési terv­sikere. Az első ellenőrzés felfedte az első sikereket, de az akadályokat is, me­lyek gátolják a kötelezettségek és a termelési terv teljesítését. A kemen­ce-osztály a tervet januárban 103 szá­zalékra teljesítette, az előkészítő azonban 100-on alul maradt. Ennek oka műszaki hiba volt. Ennek ellenére a felemelt terveknél és kötelezettsé­geknél gondolkodni kellett azon, hogy lehetne elérni egyenletes teljesítményt. A Párt bizottságának megoldást kel­lett találnia, hogyan küszöbölje ki ezt az akadályt. Az, hogy kimélyítették az előkészítő kölcsönös szerződéseit az anyag idő­ben való szolgáltatásáról, nem bizo­nyult elegendőnek. Az elvtársak, na­gyon helyesen, az egész munkafolya­matot megtárgyalják más munkások­kal is. Ekkor kiderült, hogy a munka­erők átcsoportosításával néhány mun­kaerőt szerezhetnek és ezekből har­madik váltást állíthatnak fel az elő­készítőben. Amellett a meglevő mun­kaerők jobb beosztásával és a gépi berendezés jobb kihasználásával to­vábbi emelkedést érhetnek el. így azután egészen bizonyos, hogy a terv és a kötelezettségek teljesítésében nem kerül majd sor semmiféle elégte­lenségre. Mindenekelőtt tehát az a fontos, hógy eltávolítsuk az összes akadályo­kat, amelyek utunkba állnak más üzemekben is, azonkívül rendszeres el­lenőrzéssel tárjuk fel a gyártási osz­tályok sok tapasztalatát és vigyük át más munkaszakokra. így azután a kötelezettségek ellenőrzése jó segít­séget fog nyújtani a termelékenység emelésében is. A német egységfront demokratikus népszavazást készít elő Berlinben február 15-én kezdte meg a demokratikus Németország népi tanácsa ülését, amelyre egész Németországból megérkeztek a kül­döttek. A demokratikus Né-netország Nemzeti Frontiának programjáró] Niekisch egyetemi tanár beszélt, rámutatott a Nemzeti Front elsőrangú feladatára: megerősíteni a baráti szövetséges viszonyt a Szovjetúnióval és a népi demokráciák országaival. Ennek érdekében lehetetlenné kell tenni a szüvjelel'enes nropagandát, amelyet a német kapitalisták és junkerek használtak, hogy uralhassák a dolgozók táborát. Most Nyu­gat-Németországban érezteti hatását ez az aljas propaganda, hogy se­gítőtársa legyen az új háború kirobbantásának Németország területén, hogy Németország kettéosztását idézze elő. Minden német — állapította meg Niekisch professzor —, aki részt vesz a Szovjetúnióval és a népi de­mokráciákkal való barátsági és szö­vetségi kapcsolatok elmélyítésében, Németország és a béke legjobb ba­rátja. Az a német, aki viszont a Szovjetúnió és a népi demokráciák ellen uszít, Németország ellensége. A kiküldöttek javaslataira a Nem­zeti Front népi tanácsának ülése programot dolgozott ki, amelyet a népi tanács kiküldöttei egyöntetűen elfogadtak. A demokratikus Né­metország Nemzeti Frontja a követ­kező feladatok megoldását tűzte ki célul: 1. Nemzeti Front-bizottságok szer­vezése. Ezeknek egész Németország területén a nemzeti felszabadító mozgalom központjává kell erösöd­niök. 2. Egy válóban demokratikus nép­szavazás előkészítése, amely Né­metország egységét és a megszálló hadsereg kivonulását fogja követel­ni. pet felvilágosítja, hogy mily fontos szerepet tölt be Németország egy­ségesítése, fejlődése, gazdasági fel­emelése és a béke szempontjából, a Szovjetúnióval és a népi demokrati­kus államokkal való baráti viszony kiépítése. 4. A legkeményebb harcot kell in­dítani azok ellen a németek ellen, akik az amerikai imperialisták törekvéseit támogatják. 5. A legszorosabb együttmunkálko­dás az 1950-es évi gazdasági terv tel­jesítése és folytatása érdekében. A külföldi ügynökök és szabotálok elleni éberség fejlesztése. Az elfogadott program követeli to­vábbá az egységes demokratikus, bé­keszerető és független Németország megvalósítását. A megszállók által létrehozott Rajna-menti alkotmány megszüntetését, a Saar.vidék autonó­miájának megszüntetését, a nacionalis­ta faji és háborús propaganda betiltá­sát, a leépítések beszüntetését, az ide­gen tőke behatolásának csökkentését a német üzemekbe, a német belkeres­kedelem fejlesztését. A demokratikus Németország Nemzeti Frontjának ta­nácsa végül felhívja az összes de­mokratikus németeket, hogy szállja­nak harcba Nyugat-Németország de­mokratizálódása érdekében és gátolják meg, hogy Németország nyugati ré­szét az imperialista támadó paktumok tagjai sorába felvegyék. A bratislavai rendezőpályaudvar alkalmazottai milliókat takarítanak meg A bratislavai rendezőpályaudvar alkalmazottai kötelezték magukat a KSS IX. Kongresszusának tiszteleté­re, hogy felemelik munkateljesítmé­nyüket és ezt a fokozott munkavál­lalást folyatják a IX. Kongresszus után is. A magasabb teljesítményt a szocialista gazdálkodásnak tömeg­alapokra való kiterjesztésével és a csökkentett mozdony km-eknek fel­3. Mozgalmat indít, amely a né- emelésével érik el. A mozdonyok visszatérésénél való sebességek gaz­daságos kihasználásával a szovjet vasútasok példájára támaszkodva munkaerőket takarítanak meg. A mozdonynak egy fűtővel való kiszol­gálásával és a mozdony útra való előkészítésénél jobb megszervezésé­vel havonta 559.258 Kčs-t takaríta­nak meg, ami évenként 6,711.114 ko­ronát tesz ki. „A kommunizmus ott kezdődik, amikor az egyszerű munkás önfeláldozóan, nehéz munkával megbirkózva, kezd gondolkozni a munka termelékenységének emeléséről, arról, hogy minden pud gabonát, kőszenet, va­sa t és egyéb termékeket megőrizzen, bár azokat nem sze­mélyesen a dolgozó kapja, nem is „hozzátartozói", hanem „távolállók", azaz a társadalom egésze, tíz- és százmillió ember, akik eleinte egy szocialista államban, később a szo­cialista köztársaságok szövetségében egyesülnek!" (Lenin: Marx, Engels, marxizmus.) ÚJ FEJEZET TORTENELMUNK LAPJAIN Ezerkilencszázötven, február tizen­négy. A népi demokráciák, a szocializ­mus útjára lépett nemzetek, a liéke védői és éber őrzői, ha majd esz­tendők múlva visszatekintenek a megtett útra, elmúlt történelmünk útjára, két fénylő dátummal fognak találkozni. Két határnappal, ame­lyek az utolsó évtizedben a döntő le­számolás és megerősödés napjai vol­tak. Az első 1945 május 9-ike, — a győ­zelem napja. A dicsőséges Vörös Hadsereg megsemmisítő erejének diadalát ünnepelhetjük ezen a napon. A népi demokratikus államok fel­szabadulását. A rabigába hajtott né­pek millióinak a fasiszták gyötrel­mes uralma alóli megszabadulását. A béke és termelés megindulásának napját. Ezt jelenli mind 1945 május 9-ike. S a második határnap? Egy téli februári nap, 1950 február 14-ike. A Kremlben véget értek a hetek óta folyó tárgyalások, amelyek a világ­béke megszilárdítását készítették elő, véget értek a világ két legha­talmasabb államának, a Szovjetunió­nak és a Kínai Népköztársaság ve­zető államférfiainak megbeszélései és létrejöttek a szerződések, ame­lyek eldöntik a kapitalista érdekek végső bukását és a világon diadalra juttatják a szocialista fejlődést. He­teken keresztül folytak a tárgyalá­sok, amelyeken a világ békefrontjá­nak nagy vezére, Jos/.if Visszariono­vics Sztálin és a kínai nép felszaba­dulását megvalósító Mao-Ce-Tung s a két baráti nép külügyminiszterei, Visinszkij és Csu-En-Lai, elkészítették a világbéke biztosítására oly döntő megállapodások tervezetét. Már ma megállapíthatjuk, hogy azok a nagyjelentőségű események, amelyek e hét keddjén a moszkvai Kremlben lejátszódtak, a béke, a demokrácia és a haladás történelmi győzelmét jelentik. Ezért mondhatjuk már ma, hogy 1950 február 14-ike a felsza­badult népek százmillióinak felejthe­tetlen ünnepe lesz, mert biztosította a dolgozók táborának akaratát, jel­képezi a békét minden háborús buj­togatóval szemben, jelképezi a gyű­lölet és Mammon-éhség megszállot­tjainak megsemmisítését, mindazo­két, akik a dolgozók romlásából és kizsákmányolásából kívánnák életü­ket szebbé tenni. Csu-En-Lai Moszk­vában a szerződés aláírásakor mon­dott beszédében megállapította: A Kínai Népköztársaság és a Szovjet­únió szerződését és a létrejött egyez­ményeket nemcsak e két ország né­pe fogja támogatni, hanem az egész világ haladó emberisége. E szerző­dés és az egyezmények iránt csak az imperialisták és a háborús buj­togatok éreznek majd gyűlöletet. Kína és a Szovjetúnió nemzeteinek összefogása, — amelyek együttesen 700 millió embert képviselnek — ak­kora erőt jelent, amelyet nem lehet legyőzni. A háborús uszítóknak az Észak­amerikai Egyesült Államok hábo­rúért lihegő tábornoki karának, Mae Arthurnak, Japán korlátlan urának és Hirohito császárnak, valamint a földkerekségen még a kapitalista vi­lág szolgálatában álló politikusoknak ez a nap sötét gyásznapjukká válik. Es Acheson úrnak, a béke egyik első számú közellenségének a wa­shingtoni újságírók klubjában tar­tott beszéde is minden bizonnyal még sokkal kétségbesettebb lett volna, ha előre sejti az események eme ala­kulását. Emlékezetes még az ameri­kai külügyminiszternek január 12-én mondott beszéde, amelyben a rágal­maknak és a hazugságoknak fene­ketlen tömegét zúdította a Szovjet­unióra és a szovjet külpolitikára. Badar, zagyva értelmetlenségek ára­datában az orosz imperializmus új fogalmának teóriájáról beszélt, ame­lyet — mint mondotta — a kommu­nista rendszer új módszerekkel tol­dott meg Kínát illető' politikájában. Aeheson úr aspiráeiós törekvésekkel vádolta meg ekkor a Szovjetuniót. Azt állította, hogy a Szovjetúnió kí­nai területeket akar bekebelezni. Beszédének egész tartalma hazugság volt, de állításainak ez a szakasza oly kézenfekvően valótlan volt, hogy .Visinszkij külügyminiszter válaszá­ban meg is állapította: „Achesonnak ez a kijelentése annyira érteimetion, hogy először kételkedtünk autenti­kusságában. Azt hittük, hogy a saj­tóban Acheson külügyminiszter nyi­latkozatát egy felelőtlen tudósító vál­toztatta meg." A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy Acheson külügyminisz­ter a washingtoni sajtóklubban a be­szédet valóban megtartotta és az al­kalmat felhasználta arra, hogy a Szovjetúnió és Kína politikáját bí­rálva, a legalávalóbb támadást in­tézze a két szövetséges ellen. Ál­nok hírveréssel próbálta megzavarni a megindult konszolidációs életet Kínában. A világ haladó tábora kez­dettől fogva tudta, hogy Achesonnak megállapításai mögött a koncát vesz­tett kutya felháborodása volt. Kína győzelme és a Szovjetúnióval kötött baráti együttműködés megsemmisí­tette egy csapással az összes impe­rialista kizsákmányoló spekulánsok reményeit, így elsősorban azoknak a „nagy vezéreknek" reményeit, akik egy új háború kirobbantásával sze­retnék zsebeiket aranyakkal meg­tömni. 1950 február 14-ike megadta a vá­laszt mindazoknak, akik a béke tá­borával szemben állnak, de egyszer­smind megfelelt a kétkedőknek és az uszítóknak is. Megadta a választ Trumannak, Achesonnak, Bevinnek és a többi hazárd politikusoknak, megadta a választ mindazoknak, akik Acheson január 12-i beszédének hitelt adtak. Azt mondták, a Szovjetúnió terü­leti igényeket támasztott Kínával szemben. A létrejött szerződés vi­szont arról tanúskodik, hogy a kínai és a szovjet nép barátsági, szövet­ségi és kölcsönös segélynyújtási szer­ződésre lép „mindkét magas szerző­dő fél közös intézkedéseket tesz, hogy megakadályozzák egy esetle­ges japán támadás felújítását, vagy egy oly szövetség létrejöttét, amely arra irányulna, hogy egy más ál­lam Japánnal szövetkezve támadó cselekményt kövessen el. Ha a szer­ződő felek közül egyiket Japán, vagy azzal szövetségbe lépett állam meg­támadná, a szerződést aláíró másik fél katonai és egyéb támogatást nyújt a megtámadottnak. A szerző­dés megállapítja, hogy a nemzetközi tárgyalásokon a kölcsönös együtt­munkálkodás szellemében fognak el­járni, hogy biztosítsák a békét, a biztonságot az egész világon." Acheson azt állította, hogy a Szov­jetúnió Mongóliát bekebelezte, ugyan­ekkor Csu-En-Lai és Visinszkij jegy­zéket váltottak, amelyben leszögez­ték, hogy a Mongol Népi Köztársa­ságot létrehozó 1945-ös népszava­zást mindkét kormány elismeri. A washingtoni sajtóklubban az ameri­kai külügyminiszter hazug rágalmai során Mandzsúriáról tett szemérmet­len kijelentésekkel szemben a Csu­En-Lai és Visinszkij közötti jegyzék­váltás megállapítja, hogy Kínának minden ellenérték nélkül visszaadja azt a vagyont, amelyet a szovjet gazdasági szervezet Mandzsúriában japán tulajdonosoktól szerzett s min­den ellenérték nélkül visszaszolgál­tatja Peking város katonai épületeit. A barátsági szerződés kapcsán kö­tött megegyzés szerint a Szovjetunió átadja Kínának a Csan-Csun vasút­vonalat. Port Artúrt és Dálnát. Sztálin elvtárs 1925-ben megállapí. tolta hogy „a kínai forradalmi mozga­lom erői beláthatatlanu! nagyok. Ezek az erők még teljes erejükben nem mutatkoztak meg. A jövőben fognak jelentkezni. Kelet és Nyugat vezető tényezői, akik ezzel az erővel nem számolnak, amelyek ezeket az erőket nem látják meg, tévedésüket nagyon meg fogják bánni. Aki nem számít és nem fog számítani ezzel a biztos erővel, az biztosan elvész". A forradalmi erők Mao-Ce.Tung ve­zetésével az elmúlt évtizedben bámu­latos gyorsasággal fejlődtek, a kínai nép megtalálta azt az eszmét, amely népe számára a felszabadulás lehető­ségét biztosította. A Nagy Októberi Forradalom, Lenin és Sztálin tanításai ösztönözték a Mao.Ce-Tung vezetése alatt álló népi rétegeket Kínában. Csangkajsek kizsákmányolásra tö­rekvő uralma, amelyet vérlázító ke. gyetlenséggel biztosított maga és az őt támogató amerikai pénzmágnások számára, megdőlt és helyette a kínai munkásosztály és parasztság vette át a maga élete sorsának intézését. A kí­nai nép, amely évszázadokon át véres háború keserveit élte át, ma a békés

Next

/
Thumbnails
Contents