Uj Szó, 1950. február (3. évfolyam, 27-50.szám)
1950-02-16 / 40. szám, csütörtök
1950 febrtiáT 16 UJSZ0 Jő úton halad Bély népe is A bélyi évzáró gyűlésen tisztán mint vendég vettem részt és mivel a gyűlés a késő esti órákig elhúzódott, nem volt módomban a falu lakosaival elbeszélgetni, hogy tiszta képet kapjak a dolgozók ama rétegéről, amely nincsen beszervezve a Párt helyi szervezetébe. Az a helyzet ugyanis, hogy sokan a váltóállomáson dolgoznak Čierna nad Tisoun és így az üzemi szervezethez tartoznak. Sajnos, ilyen körülmények között az a különös helyzet adódik, hogy a falu eseményei az ö hozzájárulásuk és döntésük nélkül zajlanak le. Ezt a felvilágosítást a Párt tagjai adták és ugyancsak tőlük tudtam meg, hogy a falu bírája nem ért magyarul, holott egy olyan községben mint Bély, amelynek lakossága nagyrészt magyarnyelvű, okvetlenýl szükséges lenne, hogy bírája közvetlen és szoros érintkezésben legyen az egész falu dolgozóival. Mindez természetesen abból az áldatlan helyzetből adódik, hogy a párttagok szét vannak szórva. Ha együtt lennének, akkor a probléma önmagától megoldódna A Kommunista Párt szervezési szabályai biztosítják a tagok szabad választási jogát és ezt a jogot minden évben az évzáró gyűlésen a szabadság és nyilt hozzászólás összes feltételeivel gyakorolhatják. A helyi pártszervezetnek ezt a kérdést okvetlenül meg kell oldania. A jelek után ítélve, történnek is ebben az irányban megfelelő lépések. Ezt legjobban az bizonyítja, hogy a helyettes bíró már magyarajkú. Ez az elvtárs igen becsületes ember benyomását kelti, de világos, hogy feladatának csak akkor tehet eleget, ha kellő mértékben beavatják a falu ügyeibe. Ezek azonban már csak a kezdet nehézségei és minden remény meg van arra, hogy a magyar dolgozók aktívabban és eredményesebben fognak bekapcsolódni a falu építőmunkájába. Bély község mindazokkal a feltételekkel rendelkezik, amelyei: biztosíthatják alapos megszervezés esetén a példás munkát. Az alapos megszervezés csak úgy jöhet létre, ha a falu egész lakosságát bevonják a munkavállalások tiszteletreméltó kötelékébe. Alapos megszervezés esetén nem fordulhatna elő az, hogy a gőzmrsodában, amely villanyerővel működik, éjjel gyertyafény mellett kelljen dolgozni, nem fordulhatna elő, hogy ilyen gőzmosoda szárítóhelyiség nélkül maradjon és végül arra sem lenne szükség, hogy vederszámra hordják oda a vizet, ahelyett, hogy a falu lakói arra vállalkoztak volna, hegy ezen radikálisan segítsenek. Mindezt szóvá kellett tennünk nyíltan, mert a munkakötelezettségek vállal ás a között egyetlen szóval sincs megemlítve, hogy a gőzmosóda hiányait a legrövidebb időn belül helyrehozzák. Ezért az a nézetünk, hogy a bélyi munkavállalásokat okvetlenül ki kell egészíteni. A helyi munkakötelezettségek Az ünnepi keretek közt megnyíló évzáró gyűlésen a munkakötelezettségek vállalását szlovák és magyar nyelven olvassák fel. A tanulóifjúság példás fegyelmezettséggel elénekli a himnuszokat, majd példaadó módon fiatal lánykák haladószellemű költeményeket szavalnak. Ezután következik a múlt évben elvégzett munka beszámolója. Szép munkát végezjon ez nem minden-e, ami a teljes szocialista társadalom felépítéséhez szükséges? Ez még nem a szocialista társadalom felépítése, de ez minden, ami e felépítéshez szükséges és elegendő." (Lenin Művei 27. kötet, 392. old.) A továbbiakban Lenin arról beszél, hogy a szövetkezeteket mint a „lakosság megszervezésének új elvét" s mint új társadalmi rendszert, a proletariátus diktatúrája alatt píénzügyi és egyéb tekintetben támogatni kell és így folytatja: „Minden társadalmi rendszer csakis bizonyos meghatározott osztály pénzügyi támogatásával jön létre. Említenünk sem kell azt a sok száz- meg százmillió rúbelt, amelybe a „szabad" kapitalizmus születése került. Mosd; tudatában kell lennünk és a gyakorlatban érvényt kell szereznünk annak, hogy ezidőszerint az a társadalmi rendszer, melyet a rendesnél nagyobb mértékben kell támogatnunk: a szövetkezeti rendszer. Támogatásunknak azonban a szó valódi értelmében vett támogatósnak kell lennie, vagyis e támogatáson nefn elég bárminő szövetkezeti forgalom támogatását érteni, — e támogatáson olyan szövetkezeti forgalom támogatásált kell érteni, amelybe fi lakosság tényleges tömegei valóban résztvesznek". (Ugyanott, 393. old.) Miről beszélnek mind a körülmények? Arról, hogy a szkeptikusoknak nincs igazuk. Arról, hogy a leninizmusnak van igaza, mely a dolgozó parasztság tömegeit a proletariátus tartalékának tekinti. Arról, hogy a hatalmon lévő proletariátusnak ezt a tartalékát ki lehet és ki is kell használni arra, hogy az ipairt a mezőgazdasággal összekapcsolja. a szocialista építőmunka színvonalát emelje és a Iprolfetariátus diktatúrájának megadja azt a szükséges alapot, ami nélkül lehetetlen itmenni a szocialista gazdaságra. tek a bélyi elvtársak. Megalakították az Egységes Földműves Szövetkezetet. De nem csak hc'y megalakították, hanem megvédték mindazok ellen a reakciós elemek ellen, amelyek arra törekedtek, hogy megsemmisítsék az EFSz építőmunkáját. Az EFSz 155 hektár földdel rendelkezik és egységes vetési terv alapján gazdálkodik. A bélyi elvtársak megalakították a Szovjet Barátok Egyesületét, amely ma 320 tagot számlál. A pártiskolázás oktató tanfolyama ugyancsak rendszeresen folyik mind szlovák, mind magyar nyelven. Hasonlókép előadássorozatot szerveztek, mely a földművessel megismerteti az időszerű gazdaságtan legújabb módszereit. A bélyi elvtársak kétségtelenül hasznos munkát végeztek, de ez a munka még inkább virágzásnak indulna, ha a falu lakossága egységesen közreműködne a kitűzött célok elérésére. A lakosságnak nemzetiségre való tekintet nélkül tudomásul kell vennie, hogy mindazt, amit elvégez, önmagának, életszínvonalának emelése érdekében végzi el. Bély falu magyar dolgozóinak tehát legelemibb kötelessége, hegy nemcsak résztvegyen, hanem részt követeljen ebből a munkából. A b^lv; elvtársak közölték velünk, hogy szívesen és örömmel hajlandók együttműködni mindazokkal, akik megértették a kor szavát és megértették, hogy törekvésünkkel mfunkáshazánkat építjük. Ezután az újonnan választott pártelnök felsorolja a IX. Kongresszus tiszteletére vállalt munkakötelezettségeket. 1. Néhány elvtárs magára vállalta, hogy az EFSz számára újabb 32 tagot Sizerez. 2. Mások arra vállalkoztak, hogy az EFSz-nek 413 munkaórát dolgoznak le. 3. Palkó József malmos, arra vállalkozott, hogy összes alkalmazottaival öt munkanapot dolgoz le brigádmunkával. A Pártszervezet vállalásai a következők: 1. Arra vállalkozunk, hogy 720 órát dolgozunk le az Egységes Földműves Szövetkezetben. 2. Arra kötelezzük magunkat, hogy segíteni fogjuk az egységes vetési terv kidolgozását és megszervezzük a munkacsoportot a burgonya ültetéshez. 3. Gondoskodunk arról, hogy az úrbéri legelők az EFSz köte lékébe jussanak. 4. Felvilágosító munkánkkal elérjük az EFSz tagjainál, hogy több beszolgáltatást vállaljanak magukra. 5. Kötelezzük magunkat, hogy a tavaszi munkálatokat pontos időre befejezzük. 6. ígérjük, hogy a IX. Kongresszusig 20 munkaerőt szabadítunk fel az ipar és az építkezési munka számára. 7. Továbbá kötelezzük magunkat 5 gyűlés megtartására amelyeken a falu lakosságával megtárgyaljuk a fontos problémákat. 8. Magunkra vállaljuk, hogy széles körben végzük majd a felvilágosítási munkát, hogy a falu lakossága meg legyen győződve az egyetlen haladó útról, a Párt irányvonalának helyességéről. 9. Kötelezzük magunkat, hogy 20 példánnyal emeljük a pártsajtó megrendelését. Élénk vita... Ezután élénk vita fejlődött ki a párttagok között. A vita kezdeményezője Rabay elvtárs, az ŰVKSS kiküldöttje volt, aki megkérdezte a tagokat, megvannak-e elégedve a határozatokkal és az EFSz működésével. A vita eleinte nehezen indul, aztáin mégis kifejlődik és elevenné válik. Egy királyhelmeci esendő r elvtárs is hozzászól. Először megkérdezi a tagokat, hogy mikép képzelik azt, hogy 32 tagot szereznek az EFSz számára. A tagok mosolyognak és azt mondják, hogy ehhez ma már nem kell különös fáradság, mert az új tagok most már önként jelentkeznek. A csendőrelvtárs mosolyog és megjegyzi, hogyha ez így van, akkor ez nem jelent munkavállalást. A vállalás éppen azt jelenti, hogy bizonyos erőfeszítéssel végzünk valamit. Olyasmi, ami minden különösebb beleavatkozás nélkül is megtörténik, nem jelent munkavállalást. A földművesek nemsokára maguk is rájönnek, hogy micsoda előnyöket rejt és micsoda munkamegtakarítást jelent az, ha valaki az EFSz tagja. A csendőrelvtársnak az a nézete, hogy egészítsék ki a munkakötelezettséget. Majd Rabay elv" társ felszólalásának hatása alatt, aki megkérdezi a tagokat, kívánják-e a CSEMADOK megalakítását, a magyarajkú elvtársak felemelt kézzel jelzik, hogy mellette vannak. Ezután a következő kötelezettségekkel pótolják a munkavállalásokat: 1. Gondoskodnak arról, hogy minél előbb új iskolát építsenek a faluban, mert a régi iskola már nem felel meg a mai egészségügyi követelményeknek. 2. Kötelezik magukat arra hogy kultúrházat rendeznek be éspedig olymódon, hogy a falu egyik korcsmáját beszüntetik. A javítómiunkálatokat brigádmunkával végzik el. 3. Továbbá azon lesznek, hogy szoros és tartós kapcsolatot teremtsenek a magyarajkú lakossággal, hogy az együttműködés hibátlanul létrejöjjön. 4. Kötelezik magukat, hogy be" JÍLit mm tď CKmeiiü el&íáts, CL beímtosLÓ A februári napfényt szikrázva verik vissza a Dunavásár tükörsima csempével borított falai. Nem is oly régen az errejáró ember még csak az alapozási munkálatokat, valamivel később már a csupasz acélvázait láthatta az épülő csarnokoknak. És ma már több csarnok a befejező munkálatokhoz közeledik. Munkatársunk ellátogatott az építőmunkások körébe, hogy megismerkedjen azokkal az új módszerekkel, amelyekkel ezeket a hatalmas kiállítási csarnokokat építik. A tervező irodában Kemény elvtárs, a vezető pallér büszkén mutatja a munkásság kötelezettségvállalását a Kommunista Párt IX. Kongresszusára. A szociális munkaszerződések átnézésénél szemünkbe ötlik egy betonozó brigád kötelezettségvállalása. Kocsis Károly brigádjával együtt a betonozási munkanormának 10 százalékkal való túlteljesítését vállalta. Éppen az üzemi étteremben találjuk Kocsis elvtársat az ebédnél. Mikor elmondjuk jövetelünk célját, szerényen elhárítja az élmunkássá való kinevezéséhez szóló gratulációnkat. Mint mondja, amit tett és amit tesz, ez legtermészetesebb dolog. Hiszen ma már minden dolgozó magának termel és csak a szocialista munkaverseny kiterjesztésével érhetjük el az ötéves terv sikeres és időelőtti befejezését. — Honnan jársz be Bratislavába dolgozni? — kérdem tőle. — Bizony elég messziről jövök. Tornócról. Reggel már fél 4-kor kelek, hogy 7 órára munkahelyemen lehessek. Este 10 óra is van, mire hazakerülök.. Itt lakhatnék ugyan a legényotthonban, mint sokan az elvtársak közül, én azonban annyira szeretek a családom körében lenni, hogy vállalom az utazással járó fáradalmakat. Két gyermekem van. A lányom nemrég ment férjhez, a fiam pedig iskolába jár és az az egyetlen vágya, hogy mérnök lehessen. Közben lejárt az ebédidő és a dolgozók ismét visszamennek munkahelyükre. Mi is Kocsis elvtárssal tartunk, hogy munkahelyén folytassuk a beszélgetést. — Mennyi a heti kereseted? — Elég szépen keresek, 800—900 koronára is feljövök hetente. A nyári hónapokban még 1000—1100 koronát is meg tudok keresni. A napi étkezésünket nagyon olcsó áron a vállalat biztosítja. Reggeliért, ebédért és vacsoráért mindössze 18 koronát fizetünk naponta. Az étel tápláló és kiadós, péntek kivételével nar ponta húsételt kapunk. — Hogy vagy megelégedve a so»• sóddal ? — Keresetem biztosítja a gondtalan megélhetésünket. Nemrég házat vettünk. A feleségem ugyanis anyai örökségképpen egy kis házat kapoty azt eladtuk, hozzátettük megtakarított pénzünket és nagyobb házat vettünk. Szóval szerényen, de gondok nélkül élünk. Hiába próbálják a régi rendszer hivei ostobán elterjeszteni, hogy a szocialista munkaverseny irama a dolgozók testi lerombolásához vezet. Ma már minden dolgozó látja, hogy az életszínvonal napról napra emelkedik és az öntudatos dolgozók gyakorlati példái mutatják, hogy a reakciónak méregfogai már kihullottak. Az építőmunkások feladata, hogy a termelékenység emelésével, a szocialista munkaverseny kiszélesítésével, az önköltség csökkentésével elősegítsék ötéves tervünk fontos célkitűzésének mielőbbi megvalósítását: az építőipar gépesítését. Építömunkásaink, élükön Kocsis elvtárssal és brigádjával, tudják, hogy jólétünkről, országunk boldogulásáról van szó, amikor tervtúlteljesítésükkel hozzájárulnak az ötéves I terv mielőbbi befejezéséhez. S. J. Mao-Ce-Tung látogatása a Szovjetúnióban Mao-Ce-Tung, a kínai Népi Demokrata Köztársaság Központi Kormányának elnöke, CseirPo' Tom professzorral a Sian"Kian tartomány kormányának alelnökével és kíséretével február hó 13-án látogatást tett a moszkvai kerület Krasznogorski járásbeli „Luč" kolhozán. Mao'Ce-Tungot a kolhoz tagjai meleg szívélyes seggel fogadták. Este Mao-Ce-Tung a Kínai Népköztársaság külügyminiszterével CstrEn-Laj-jal, az északkeleti kormány alelnökével Li-Fu-Csun" nal és a Szovjetúnió kínai nagykövetével résztvett ®z akadémia nagy színházában a „Hattyúk te" va" című balett előadásán. A központi páholyban a vendégekkel a Szovjetúnió minisztertanácsának elnökei, Molotov, Vorosilov, Mikoján, valamint a SSSR külügyminisztere Visinszkij és a Szovjetúnió kínai követe Broscsín és a szovjet külügyminisztérium magasrangú hivatalnokai foglaltak helyet. Mikor a vendé' gek megjelentek a színházban, a közönség hosszantartó üdvözölte őket. vezetik a villanyt a falunak abba a részébe, ahol eddig még nincsen. 5. A helyi pártszervezet segítségére lesz a magyar elvtársaknak abban, hogy megalakítsák a Magyar Dolgozók Kultúregyesületének helyi csoportját. Miután a pártszervezet tagjai egyhangúlag megválasztották az új vezetőséget, azzal a benyomással távoztam a bélyi évzáró gyűlésről, hogy a szlovák elvtársak örömmel várják a magyar elvtársakat és a magyar földműveseket, hogy bekapcsolódjanak a falu, az EFSz építőmunkájába ée őszinte együttműködéssel dolgozzanak országunk jobb jövőjén. Végül, hogy beszámolónkban rés ne maradjon, még meg kell jegyeznünk, hogy a falunak a gőz* mosódán kívül már sertéshizlaldája is van. Mindez csak azt bizonyítja, hogy olyan becsületes elvtársakkal van dolgunk, akik a kritikát elbírják,'mert a kritika nem akar egyebet, mint kiküszöbölni az elkövetett hibákat. Szabó Béla.