Uj Szó, 1950. január (3. évfolyam, 1-26.szám)

1950-01-11 / 9. szám, szerda

TOAj. • ma csehszlovákiai magyar dolgozúk lapja Bratislava, 1950 január 11, szerda 2 Kčs III. évfolyam, 9. szám A népi demokrácia gondoskodása a kohóiparban dolgozó tanoncokról A kormány január 10-én, kedden rendes ülésére jött össze, amelyen meghallgatták az iskolaügyi miniszternek, dr. Nejedlý egyetemi tanárnak gyászjelentését Jaroslav Kvapil nemzeti művész haláláról, aki egyike volt legérdemesebb Ikul'túrmunkásainknak. A kormány elhatározta, hogy az elhunytnak nemzeti temetést adományoz. A külügyminiszter javaslatára a kormány helybenhagyta a háború áldozatainak védelméről szóló negyedik számú nemzetközi egyezményt, amelyben a mult évi genfi diplomáciai konferencián egyeztek meg. Az egyezmény tárgya a sebesültek és betegek sorsának javítása a szárazföldi hadseregekben, a tengerészeti erőknél, a hadifoglyokról szóló egyezmény és háború esetén ^ polgári személyek védelme. Mindezeket a megegyezéseket a Nemzetgyűléshez terjesztik elő alkotmányos letárgyalásra. Erban munkaügyi miniszter terjesztett be ezután jelentést, a Központi Nemzeti Biztosító képviselőiJelentés a kormány üléséről nek magyarországi útjáról, amely a Magyar Szociális Biztosítási Intézet meghívására valósult meg. Erban miniszter javaslatára a kormány továbbá elhatározta, hogy némely kohászati ágazat tanoncainak kimenő ruhát, fehérneműt és cipőt ad. A kohászati tanoncokról továbbá gondoskodás történik az irányban is, hogy jobban szereljék fel a tanoncotthonokat, mégpedig nemcsak azok berendezése és ágyneműje tárgýában, de megfelelő kulturális segédeszközöket, könyvtárakat, tornaszereket s más hasonlókat is kapjanak. Azoknak a tanoncoknak, akik különleges teljesítményt és jó előmenetelt tanúsítanak, külföldi üdülést tesznek lehetővé. Ezzel a határozatával a kormány bizonyságot adott arról, hogy a kohászati tanoncok sorsát szívén viseli és széleskörű és általános jellegű gondoskodásával biztosította az e szakmában tanuló tanoncok helyzetének javulását. Petr közlekedésügyi miniszter tájékoztatta a kormányt a csehszlovák-lengyel közlekedésügyi bizottság 1949 december elején Krakóban tartott harmadik ülésének eredményeiről. Az ülésen letárgyalták a kérdések egész sorát, amelyek a két szerződő fél területén átmenő forgalomra vonatkoznak. A pénzügyminiszter javaslatára a kormány helybenhagyta azokat a rendelkezéseket, amelyek megszüntetik a prágai, brnoi és opavai országos pénzügyi központok tevékenységét. Ezen központok tevékenysége az idők folyamán állandóan csökkent s most ezeket a pénztárakat felszámolják és ügykörük maradványait rábízzák a nemzeti bizottságokra, valamint a Központi Állampénztárra. Fierlinger miniszterelnökhelyettes beszámolója után a kormány jóváhagyta az 1950-es év első félévéről szóló jelentést a törvényalkotási munkákról. Ez a terv a törvénytervezetek és kormányrendeletek előkészítő munkálatainak ütemtervét hozza és így lehetővé teszi a munkák összhangolását és sokoldalú elmélyítését. Az olasz belügyminiszter vérfürdőt rendeztetett Modenában Egyes olaszországi iparvárosokban, így főleg Modenában a sztrájkoló munkásság és a rendőrség között összeütközésre került sor. Modenában a rendőrség az összeütközés során fegyverét használta. Öt munkást lemészároltak. A súlyos sebesültek száma nagyszámú. A modenai munkásság Scelba és pribékjeinek véres gaztette miatt tiltakozásul 24órás általános sztrájkot hirdetett Modenában és környékén. A szakszervezeti tanács által egybehívott tiltakozó gyűlésen több mint 10.000 haladószellemű polgár vett részt, akik legnagyobb felháborodásuknak adtak kifejezést az imperialistákat kiszolgáló Scelba újabb aljas gaztette miatt. A helyzet a városban nagyon feszült és a várossal a telefonkapcsolat több órán át szünetelt. A gálád bűncselekmény után a Kommunista Párt Rómában ösz" szehívta megbízottjai t, valamint Nenni szocialista pártját, hogy közösen állást foglaljanak a felháborító bűncselekmény megítélése tekintetében. Olaszországban tiltakozásul a Kommunista Párt, a szakszervezetek és Nenni szocialista pártja minden valószínűség szerint általános sztrájkot fognak elrendelni. Az élmunkás-normák a csehszlovák állami birtokokon A csehszlovák állami birtokok nemzeti vállalata abban a törekvésben, hogy a lehető leggyorsabban kifejlessze a szocialista munkaversenyt és az élmunkás mozgalmat egyes gazdaságaiban, az elmúlt napokban Bratislavába összehívta a csehszlovák állami birtokok nemzeti vállalatának komisszióját, hogy dolgozza ki a csehszlovák állami birtokok élmunkásai számára a megfelelő normákat. Mivel a jó normák képezik a munkaverseny és az élmunkás mozgalom alapját, ezért a bizottság figyelembe vette mindazokat az előfeltételeket, amelyek befolyással vannak a munkára, így tehát pl. a munkahelyet és a munka feltételeket stb. és eszerint állapította meg a normákat. A normák megszabásánál a sertéstenyésztésben a bizottság háromféle munkahelyet állapított meg: a) Äzok a hizlaldák, ahol minden munkát kézzel kell elvégezni (a hizlalásra szolgáló takarmány, a víz hordását, a trágya kitakarítását, stb.) b) Azak a hizlaldák, ahol csak részben van megvalósítva a gépesítés (be van vezetve a vízvezeték, a trágyát talicskákon hordják ki, stb.) c) Azok a hizlaldák, amelyek a gépesítés szempontjából teljes mértékben fel vannak szerelve a szükséges gépberendezéssel, vízvezeték, a takarmány szállítására és a trágya kiszállítására gépberendezés, stb. A hizlaló munkás dolgához tartozik, hogy elhozza a takarmányt a sertések számára a kb. 50 méter távolságban lévő raktárakból, azt előkészítse, az előkészített takarmányt három részre felossza a megfelelő számú sertések részére, az etetés után az állatokat megitassa, a vályúkat kitisztítsa, naponta egyszer a trágyát a trágyadombra kihányja és az ólakat kitisztítsa, esetleg fertőtlenítse és elvégezze az ezzel kapcsolatos apró egészségügyi munkákat. A bizottság a sertések hizlalását egészbenvéve két részre osztotta fel: I. Az anyaállatok és malacok közös hizlaldája. II. A sertések hizlalása. Az anyállatok és malacok hízláTdájában a normák a következők. c) A hizlalóra 48 anyaállat esik, fias vagy megíiadzott állapotban. b) A hizlalóra 42 anyaállat esik, fias vagy megíiadzott állapotban. c) a hizlalóra 48 anyaállat esik, fias vagy megíiadzott állapotban. A sertéshízlalásnál egy-egy hizlalóra 100 drb sertés esik aj átlagos napi 0.6 kg súlyszaporulattal és 4.2 kg takarmányfogyasztással 1 kg élő súlyszaporulatnál. A normák megállapításánál a marhaállományra a bizottság háromféle munkahelyet állapított meg: a) vízvezeték és gépesített berendezés nélküli istállók, b) olyan istállók, amelyeknek van vízvezetéke, ám a takarmány behozatalára és a trágya kihordására nincs gépesített berendezésük, c) azok az istállók, amelyeknek van vízvezeték-berendezésük és azonkívül modern gépesített berendezés áll a munkások rendelkezésére a takarmány behozatalára és a trágya kihordására. A hizlaló munkája, hogy takarmányt hozzon be az istállókba a marhák részére (10—150 méternyi távolságból, ahol az raktárakban van el- I helyezve), azt előkészítse, a marhá- | kat megetesse, az állatokat megtisztítsa, naponta kétszer kitisztítsa az istállót, fertőtlenítse szükség szerint. Hogyha az állatgondozó munkás az állatokat csak eteti, a norma a következő: a) egy munkásra 15 drb fejlett marha esik, vagy 25 drb fiatal marha. b) Egy munkásra 18 drb fejlett marha esik, vagy 30 drb fiatal marha. c) Egy munkásra 30 drb fejlett marha, vagy 35 drb fiatal marha esik. Hogyha a marhákat gondozó munkás nemcsak etet, hanem feji is a teheneket, a norma a következő: a) Egy munkásra (fejőre) hogyha kézzel fej, 9 drb marha esik, ha pedig géppel fej, 13 darab. b) Egv munkásra (fejőre) hogyha kézzel fej. 11 drb marha esik, ha géppel, 15 drb. c) Egy munkásra (fejőre) ha kézzel fej, 13 drb, ha géppel fej, 17 drb marha esik. Itt- azonban tekintetbe kell venni a tejmennyiséget is, amennyit a fejő munkás elér. Hogyha kézzel fej, akkor a következőképpen alakul a norma: a) 63 liter tej naponta, ha géppel fej, 91 liter naponta. b) 77 liter tej naponta, ha géppel fej, 105 liter tej naponta. c) 91 liter tej naponta, ha géppel fej, 119 liter tej naponta. A csehszlovák állami birtokok nemzeti vállalatában az élmunkás normáknak a feladatuk, hogy a munka legnagyobb termelékenységét érjék el és a lehető legjobb gazdasági eredményeket A felsőszeli kendergyári dolgozók 1949 november hó 22-én elsőnek teljesítették a kendergyárak közül az ötéve

s terv első évét. Most a második évben még nagyobb teljesítményeket akarnak felmutatni, hogy első helyüket megtarthassák. Fokozzuk a forradalmi éberséget Végtelen büszkeséggel tölt el bennünket és hatalmas erőt kölcsönöz nekünk az a tudat, hogy Köztársaságunk a demokrácia és béke hatalmas és állandóan erősödő táborához tartozik, amelynek élén a hatalmas Szovjetúnió áll. Ezt a tényt testesíti meg dolgozó népünk akarata, amely úrrá lett saját országában. A gottwaldi ötéves terv építésében millió kéz esküszik naponta munkájával arra, hogy minden erőnkkel hozzájárulunk a demokráciáért és a békéért az egész világon folyó harc győzelméhez a szocializmus építésével hazánkban. Ezért a mi országunk ellen is összpontosulnak a béketábor ellenségeinek támadásai. Az angol-amerikai imperialisták érzik, hogyan dolgozik ellenük az idő, milyen hatalmas a népi demokratikus államok szocialista építése, amely a Szovjetúnió végtelenül barátságos segítsége és a kommunista pártok vezetésével valósul meg és a többi országokban a kizsákmányolt és elnyomott tömegekben hitet kelt és példát mutat nekik. Kik ezek a mi ellenségeink? „Az amerikai imperialisták ma átvették azt a feladatot, amelyet a második imperialista háború előtt Hitler játszott. Hitler germanizálni akarta az egész világot. Az amerikai milliárdosok amerikanizálni akarják az egész világot s világuralomra akarják juttatni a dollárimperializmust." (Slánský). Minél erösebb a demokrácia és a béke tábora, annál őrjöngőbbek az imperialisták harcának módszerei, akik meg akarják védeni önző osztályérdekeiket, amelyek egyenes ellentétben vannak a dolgozók százmillióinak érdekeivel. Ezen módszerek egyike, amelyben a burzsoázia kizsákmányoló uralmának fenntartására összegyűjtötte a tapasztlatok halmazát, a szabotázsok, terrorista politikai bandák szervezése, ame( lyek célja az, hogy a haladás erőinek növekedését megakadályozzák. Tervük tökéletes meghiúsulása után, hogy törvényes szervezetek segítségével juttassák hatalomra a burzsoá reakciót, visszaszerezzék a tőkések és nagybirtokosok elvesztett pozícióit (mint aminő nálunk volt az 1948 februárjában lejátszódott népellenes puccs kísérlete), az imperialisták még nagyobb dühvei folytatják népellenes politikájukat azok ellen az országok ellen, amelyek elvesztek kizsákmányolásuk számára és még gonosztevöbb és alattomosabb módszerekhez folyamodnak. Előveszik utolsó tartalékaikat is a kapitalizmus helyreállításáért folyó harcban a szabadság és a nemzetek függetlenségének leghatalmasabb védnöke, a Szovjetúnió és a kommunista pártok ellen, amelyek a felszabadult országok népeit vezetik. Az imperialistáknak ilyen tartaléka mindenekelőtt Tito kémbandája, amelyet első ízben a Tájékoztató Iroda határozata leplezett le és amelyet azóta az áruló Rajkkal és Kosztowal lefolytatott tárgyalásokban véglegesen megbélyegeztek. Hála a kommunista és munkáspártok éberségének és őrködésének az élen a dicső SzK(b)P-vel, újra meg újra sikerült leleplezni Titoékat és segítőtársaikat. Pártunk központ ititkára, Slánský elvtárs, a prágai funkcionáriusok aktíváján mondott beszédében a budapesti és szófiai perek tanulságairól szólva, ezeket mondotta: „A mi kötelességünk az, hogy ezeken a tapasztalatokon okulva, minden lehető módon emeljük a forradalmi éberséget az imperialista ellenségek ügynökeivel szemben és megtanuljuk leleplezni és eltávolítani őket, rejtőzzenek bármiféle álarc alá. A mi Pártunk sincs és nem is lesz megkímélve attól, hogy az ellenség embereit sorainkba küldje, hogy ügynököket toborozzon magának tagjaink között." Az elmúlt évben három puccskísérletet likividáltunk és minden kétségen kívül bebizonyosodott az, hogy az összeesküvők az amerikai vagy angol követségtől kaptak utasításokat. Bebizonyosodott az angol-amerikai és jugoszláv kémek közötti kapcsolat is. Megakadályoztuk az angol-amerikai kémszervezet azon törekvését is, hogy a kémek toborzásánál keressék ki a kommunista párt azon tagjait, akik valamiképpen elnyomva érzik magukat, vagy nem teljesült karrier utáni vágyuk. Gyűlöletükben minden haladó ellen és haragjukban afölött, hogy nem sikerültek a kapitalista pozíciók visszaszerzésére irányuló terveik, ellenségeink a Párton akarnak sebeket ütni, amely a nép élén megszüntette hazánkban a tők^S kizsákmányolást. Hogyan védheti ki a Párt az imperialista ügynökök tőrvetéseit? Minden kommunista és minden hazafi próbaköve a Szovjetúnióhoz való viszonya. A Szovjetúnió felszabadítónk, szabadságunk és függetlenségünk leghatalmasabb,, biztosítéka. A Szovjetúnióra támaszkodva vezetjük országunkat a boldog szocialista holnap felé. A Szovjetúnió a demokrácia és a béke hatalmas táborának élén áll, mint annak leghatalmasabb harcosa, ereje és támasza. Ezért az, aki a Szovjetúnió ellen van, a béke, a szabadság és a nemzetek függetlenségének ellensége, a demokrácia és hazánk ellensége. A toborzott kém leggyakrabban mint burzsoá nacionalista árulja el magát, mint a Szovjetúnió ellensége, mint ahogyan elárulták magukat a Szovjetúnió elleni ellenséges érzülettel a Jugoszláv Kommunista Pártba férkőzött kémek. Azzal is elárul" ja magát az ilyen kém, hogy felforgató terveit valamilyen nekünk idegen világnézet leple alatt akarja megvalósítani. Ezért a háborús uszítók tervei meghiúsításának záloga mindenekelőtt a bolseviki elv, a bolseviik elvszerűség, amely minden fölé helyezi a Párt, az állam és a nemzet érdekeit. Ez a marxi-lenini alapelvektől való eltérés letörését jelenti, a Szovjetunió következetes és feltétlen megvédését, Pártunk politikájának következetes keresztülvitelét, amely olyan kiválóan helyt állt népünk dicsőséges februári győzelmében a reakció felett és népünket a szocialista országépítés új, óriási győzelmei felé vezeti. A Párt világnézeti és politikai színvonalának állandó és fokozatos emelésével, tagjainak iskolázásával gondoskodik nevelésükről a bolseviki elvszerűség szellemében. Szervezeteinknek és tagjainknak állandóan tudatosítaniok kell, hogy ez milyen jelentős feladat. Állandóan törődniök kell azzal, hogy az ellenség legdühödtebb és legalattomosabb megnyilvánulásainak mindenütt fokozott éberséggel és őrködéssel vessenek gátat, hogy népünk szilárdan álljon biztonsági szerveink oldalán. Senki ne legyen elnéző, mert saját munkájáról és jövőjéről van szó. Amellett mindig meg kell bizonyosodni afelől, hogy a különféle hibák és rendetlenségek mögött nem rejtőzik-e valami tudatos szabotázs. Tudatosítani kell azt, hogy mindennapi munkánkban kell igazolni a Párt kádereit és a Párt tagjai sorában nem szabad megtűrni a kispolgári és karrierista elemeket. Újból emlékeztetünk Slánský elvtárs szavaira: „Hogy a Párt tagjai ilyen éberek legyenek, ehhez továbbá szükség van arra, hogy ne ittasuljanak meg és ne bizakodjanak el az elért sikerekben, hogy n

e gondolják azt, hogy azzal, hogy a Párt rendszerint konszolidálódik és erősödik, valamint a reakció maradványai gyengülnek, az osztályellenség automatikusan ártalmatlanabbá és szelídebbé válik".