Uj Szó, 1950. január (3. évfolyam, 1-26.szám)

1950-01-04 / 3. szám, szerda

r ^ i —-ex 1950 január 4 • • Ot és félmillió teljes és részleges munkanélküli Olaszországban fiz olasz szakszervezetek harca a munkanélküliség és nyomor eüen Di Vittorio, az Olasz Szakszer­vezeti Szövetség főtitkára sajtó­értekezleten kijelentette, a Szak­szervezeti Szövetségnek 1949" ben sikerült megakadályoznia, hogy a fém-, a textil- és a vegyi iparban 100.000 munkást eibocsássanak. Hangoztatta, hogy a földnélküli parasztok szervezett mozgalma és hősi elszántsága is sikerrel járt, mert küzdelmük eredményekép­pen egy lépés történt a földre* fcrm felé. — A gazdasági helyzet — foly tatta Di Vittorio — továbbra is súlyos. A kormány szolgálatában álló munkások és a nyugdíjas munkások helyzetén nem sikerült javítani és továbbra is az elbo" csátás veszélye fenyeget több­tízezer munkást. A helyzet komolyságához hoz" zájárul az is, hogy az országban állandóan folynak a háborús elő­készületek és ezek hamarosan még fokozódnak, amikor megér­kezik Olaszországba az amerikai „katonai kormányzó". Az Olasz Szakszervezeti Szö" veség folytatja elszánt harcát a munkások és családjuk létszínvo­nalának megjavítására, a munka" alkalmak szaporítására és a béke erőteljes megvédésére. Di Vittorio elvtárs megállapí­totta, hogy az országban kétmil" lió az állandó munkanélküliek száma és ugyancsak kétmillió azoknak a munkásoknak a szá­ma, akik részlegesen munkanél­küliek. Ezenkívül másfélmillió mezőgazdasági munkás az évnek csak néhány hónapjában dolgo­zik, többmillió nyugdíjas és rok" kant munkás pedig alig tud meg élni havi járadékaiból. Évenként több tízezer ifjú éri el a munka" képes korhatárt, de nem jut mun­kához. Az Olasz Szakszervezeti Szö" vétség gazdasági tervet javasolt, hogy az ország ebből az elvisel hetetlen helyzetből kikerü'Jün. A végleges tervet indítvány fcr-á" jában az olasz parlament elé ter­jesztik. Mint a római rádió jelenti, Ar" tajo, a Franco-kormány külügy­minisztere tíznapos római tartóz" kodás után elhagyta az olasz fő­várost. A látogatás újabb lépés a felé, hogy az amerikaiak valamilyen mó-don becsempérszék Sr- "olor szágot az Atlanti Szerződés, a Marshall~terv államai közé. Az Avanti értesülése szerint Artajo szövetségi hálózat tervezetét ter­jesztette az olasz miniszterelnök elé. A szövetség, amely szervesen csatlakoznék az Atlanti Egyez­ményhez, Dél"Amerikától Terök" ország'g terjedne és a többi kö­zött magában foglalná Argentí­nát, Spanyolországot, Oloszorszá" gC't és Görögországot. Ez az újabb háborús tömb, amelynek megszületésénél a Va" tikán bábáskodik, fontos láncsze­mét alkotná az amerikaiak hábo" rús előkészületeinek. Azonban az imperialisták mórt is gazda nélkül csinálják a szá" mításaikat. Az olasz dolgozók fel 'láborodott tiltakozása bizonyítja, hogy a népek szembefordulnak a dollármilliomosok háborús ter­veivel. Hafslmasarányű tömegmozgalom Franciaországban i vietnami A demokratikus szervezetek, a béke hívei, a haladó szellemű if­júság és Franciaország egész né" pe részéről megkezdett mozga lom a vietnami háború megszün­tetése érdekében egyre szélesebb körben terjed. Paul Rivet republikánus párti haladószellemű képviselő Francia ország közéletének több vezető személyisége aláírásával levelet intézett a köztársasági elnökhöz. A levél követeli a vietnami háború azonnali megszületését. A volt frontharcosok szövetsé ge határozati jávaslatban szólí­totta fel a kormányt, hogy hala" déktalanul vessen véget a viet nami hadműveleteknek. A francia republikánus ifjúság Szövetségének szervezete felszó" lította a fegyvergyári munkáso­kat, hegy ne gyártsanak hadi­anyagot. A francia nőszövetség szintén széleskörű kampányt indított a gyarmati háború megszüntetése érdekében. 1-950 január 25"ét or­szágos tiltakozó napnak mondot­ták ki, a vietnami háború ellen. Ugyanezen a napon a párizsi téli sportpaľotában tiltakozó gyűlést tartanak. — A nemzetközi bőripari szak­szervezetek a Szakszervezet' Vi­lágszövetséghez energikus tilta­kozó táviratot küldöttek az ellen a bírósági tárgyalás ellen, melyet december második felében foly­tattak le a libanoni központi szakszervezet vezetőié ellen, aki a haladó szervezetek más veze­tőivel együtt elítélte a reakciós l'banoni kormányt. Akik a sötétben dolgoznak Egy sváfei hetilap leíe^ezi az USa európai kémszervezetét A „Sie und Er" című svájci he­tilap ,.Emberek, akik a sötétben doigoznak Amerika számára" címmel cikket közöl az amerikai Imperialisták európai földalatti kémszervezetéről. A cikkíró el­mondja, hogy ma Európában és az egész világon a Central Intel­ligence Agency (rövidítve CIA) szervezet tagjai dolgoznak az amerikaiak számára. A háború után a CIA rendkívüli mértékben megnevelte létszámát. Az egyéb amerikai kémszervezetekből, mint például az OSS-ből (Stratégiai Szolgálatok Hivatala), a Naval Intelligence"ből, a hadsereg G. 5. osztályából, a légierők hírszolgá­lati szervéből és a külügyminisz­térium Intelligence Unitjéből ala­kult ki a CIA. Vezetője Hillen­koeter ellentengernagy. A cikk megállapítja, hogy az amerikai' ügynökök nagy része a keleteurópai országokban műkö­dik. Néhányat közülük — mint ezt Tydings szenátor a mult év májusában közölte — már lelep­lezték és kivégezték. A iilk megállapítja hogv a legtöub Európában dolgozó ké met az amerikaiakból, lengyelek" bői, jugoszlávokból, magyarok­ból, románokból verbuválják. A cikk fényt vet a jobboldali amerikai szakszervezetek hír­szerző ügynökségeinek működé­sére is. Megállapítja, hogy az AFL és a CIO külön „Intelligen" ec Branch"-ct létesített, amely pénzzel, propaganda-anyaggal is küzd a baloldaliak ellen. A cikk­író értesülése szerint a Kelet­Európában működő amerikai kémszervezetben ugyanolyan fo­kccatok vannak, mint egy igazi hadseregben. Az úgynevezett „fehérek" titkos röplapokat osz­togatnak. Rangban a „kékek" kö­vetkeznek utánuk, akik az értesü­léseket összefoglalják s a propa­gandaanyagot előállítják. Felet­tük a „zöldek" állnak, akik időn­kint az egyik nyugateurópai fő­városban közvetlenül tesznek je­lentést amerikai megbízóiknak. A „sárgák" arra kapnak megbízást, hogy magas kormánypozíciókba és a hadseregbe furakodjanak be. AzUSA-ban — állapítja meg a cikkíró — a CIA öt igazgatási ága foglalkozik a szerzett kém" nyag feldolgozásával. A főhadi­szállás a washingtoni volt tenge­részeti kórházban van. Az amerikai kémszervezet újabb ügynöksége: a „külföldi szolgálat szakszervezeti hadteste" A „Tnid" V. Minajev cikkét közli arról, hogyan harcolnak az amerikai imperialisták a világ munkásmozgalma ellen. Az amerikai külügyminiszté­riumnak az a törekvése, hogy a világ munkásmozgalmát belülről aknázza alá — mondja a cikk —, az emerikai kémszervezet ügy­nökségének újabb vállfaját hozta létre a „szakszervezetit". Green és társai a legtapasztaltabb pro­vokátorokat szedték össze és a CIO jobboldali vezetőivel együtt megalakították a „külföldi szol­gálat szakszervezeti hadtestét". Ez a „hadtest" nem más, mint az amerikai kémszolgálat különle­ges tartaléka. A Washington Post e „hadtest" megalakulása után őszinteségi rohamában megírta, hogy szükség esetén e szervezet tagjait a kormány különböző „operatív megbízások", azaz kém­kedés, felforgató és terrorista ak­ciók végrehajtására használhatja fel. EGRI VIKTOR 3 í ÍH 1 A F Ä l U B A M Optimista játék három felvonásban ANNUSKA: Hallottam én is egész éccaka. A bába mit mond? KOPASZ: Hogy keresztbe fekszik a gyerek. De majd megfordul... Én meg már nem bírom elnézni azt a rettentő kínlódást. Muszáj bevinni a kórházba. ANNUSKA: Fogat kellene? KOPASZ: Az, lelkem. Szekerem van, a Jóska sógor ad­ná a lovát. Gyüttem megkérni édesapádat, adná hoz­zá a Pejkót. ANNUSKA: Adná, hogyne adná, de mikor szombaton le­sántult. Szögbe lépett és gennyed a lába. Édesapám most is a kovácsnál van kenőcsért. KOPASZ: Baj, igen nagy baj! ANNUSKA: A Pintéréknél nem volt? KOPASZ (legyint): Vótam. Hogy ő nem fuvaros, mond­ta. Peďg féderes kocsija is van. Nem kéne négy órát szekéren rázatni azt a szegény asszonyt. Most hová menjek? ISTVÁN: Megálljon, gazduram ... Segítünk magán! KOPASZ: Maguk? ISTVÁN: Van a faluban telefon? ANNUSKA: Itt nincs, csak a szomszédban. ISTVÁN (hátrakiált): Hé Dani, gyere gy rsan! DANI (lzinteről): Jövök. ISTVÁN: Azt mondja, két napja vajúdik. Miért várt any­nyit? Belepusztulhat. KOPASZ: M'kor az első kettő olyan könnyen meglett... És nagy a kórházi kőccség. Szegény kisparaszt va­gyok. ISTVÁN: Hol él maga, gazduram. A költséget az áll?m fizeti. (A belépő Danihoz) Szerezz kereket és siess a szomszédba. Telefonálj a vöröskeresztnek, hogy azon­nal jöjjön az autó... Két nap óta vajúdik egy asz­szonv. DANI: ľ nck az a telefon? Miért várjuk, amíg a mentő­autó :deér? ISTVÁN: Igazad van. Kár elvesztegetni az időt. Felrak­juk a mi kocs'nkra és beviszed egyenesen a kórház­ba ... Aztán vigyázz, ne rázd ki az úton a lelkét gye­rekkel együtt. DANI: Ne félj! M ;ntha az édesanyámat vinném, úgy vi­gyázok. Jól kibéleljük a fészkét dunnákkal... gye­rünk apám! KOPASZ (boldog zavarral hajlong): Köszönöm, Köszö­nöm! (Elmennek.) ISTVÁN (utánuk szól): Ültessétek a bábát is melléje Kis szünet. ANNUSKA: MUyen derék emberek magik! ISTVÁN: Csak azt tettük, ami kellett. Ezért köszönet se jár. ANNUSKA: Milyen kedvesen m,ondta ... Mintha az édes­anyját vinné . . Milyen mások maguk. ISTVÁN: Dehogy mások ... Csak egy lépéssel előbbre tartunk. Jönnek majd maguk is utánunk. Ha nehezen is, de jönnek. Az egész életükkel, az egész embersé­gükkel. És mi majd segítünk. Folytatjuk, amit tavaly elkezdtünk. ANNUSKA: Tavaly? (Merően nézi Istvánt.) Persze... maga is itt járt azzal a brigáddal. Meg az a fiú is, akit elküldött az autóval. ISTVÁN: Itt b'zony és az összes „istentelen kommunista" komám ... Ahogy azt a templomot rendbe hoztuk, rendbe hozzuk ezt az egész falut. ANNUSKA: Nehéz munka lesz ... meg hálátlan. ISTVÁN: Hát azért vagyunk kommunisták, hogy meg­birkózzunk a legnehezebbjével is... A hálát, meg a köszönetet tartsák meg maguknak. ANNUSKA: Akkor miért dolgoznak, miért segítenek ... ISTVÁN: Hogy lássák, hogy a jót akarjuk, az új életet hozzuk ... Megjavítottuk a templomukat, hogy lás­sák, tiszteljük mindenkinek becsületes hitét. ANNUSKA: Már tudom, miért nem ismertem fel azon­nal ... Kerekebb lett a csontos képe ... ISTVÁN (mosolyog): Mert jobb a kosztunk tavaly óta, Annuska ... Jobb az egész élet. És jövőre még jobb lesz ... A képem olyan kerek, akár a telt holdvilág. ANNUSKA: A bajusza is másformájú volt... Hegye­sebb. hetykébb. ISTVÁN: így nem tatszik? (Most olyan a pillantása, hogy Annuska zavartan elfordul.) ANNUSKA: Megyek, megvarrom a zubbonyát. ISTVÁN: Ne sz-'Tadion, valmit mondanék még. (A zub" bonyra mutat.) Dejszen maga is tudja már... segí­teni kell. M'nden ember annyit ér, amennyit másokért tesz. JÁNOS (kintről) Pista hol az ördögbe kujtorogsz. ISTVÁN" j;<rük ! (Elsiet.) ANNUSKA (megáll a tornácon, utána néz.) MATYI: Annuska! ANNUSKA: Hát te mit keresi itt? MATYI: Én vagyok a vigyázó. Csuda legény ez a Pista . ő az első brigadista. Ugye csuda Annuska? ANNUSKA: Eriggy, te... (Elharapja a csúfszót.) ESZTER (bejön az utca felől): Visszahoztam a húsdará­lót, Annus. ANNUSKA: Adj Isten! ESZTER (körülnéz): Hát itt rakodtak le nálatok? ANNUSKA: A brigád egyik fele. Amék itt csinálja a kert mellett a transzformátort. ESZTER: A táncformálót? ANNUSKA (tagolva mondja): A transz - for - má - tort. ESZTER: Az meg mire kell? ANNUSKA (itt már az ő tudománya is megakad): Tő­lük kérdezd. Nem vagyok káptalan. ESZTER: Majd azt a melegszemű, magos szőkét kivalla­tom. Akit atyusnak szólítanak. ANNUSKA: De kitapasztaltad őket! ESZTER: Ki én!... Olyan másként beszélnek az ember­rel. Olyan városiasan. ANNUSKA: Gyere, meg kell varrnom hamar ezt. a zub­bonyt. ESZTER (már a tornácon vannak): Kié? ANNUSKA: Az egyik brigádosé... Az atyusod barát­jáé... ESZTER: Nem furcsa, hogy ezek atyusnak hívják azt a szőkét. Pedig alig idősebb náluk. ANNUSKA: Biztosan az apás tremészetje miatt. ESZTER: Jó lélek lehet. Olyan simogató a nézése. ANNUSKA (mosolyog): És öreg korára pápaszem lesz az orrán, a nyakán meg horgolt kendő. ESZTER: Miért gondolod? ANNUSKA: Mert másokra vigyáz, de magát nem kíméli. Ö cipelte a legnehezebb darabokat. És folyvást regu­lázza a többit. Folyvást tanít, magyarázgat. Apás! ESZTER: De jól kitapasztaltad te is! (Kicsit féltékenyen.) Mást nem tud? ANNUSKA: Hogyne tudna. Biztosan ez az ezermester. Aki minden ócskából csinál valami újat... Csak egy­hez nem ért. ESZTER: Mihez? (Folytatása kôvetkeíik.)

Next

/
Thumbnails
Contents