Uj Szó, 1950. január (3. évfolyam, 1-26.szám)

1950-01-29 / 25. szám, vasárnap

R ČSM évvégl közgyűlései a Sahy-i (Ipolysági) járásban Az ipolysági járás ČSM vezetőségének, szervező titkárainak nagy feladatokat kell elvégezniük a tagok beszervezésében. Ha a felelős tényezők a kitűzött célt teljesíteni akarják, minden erejüket megfeszítve, ügyességüket összeszedve kell dolgozniok. Nem tudom, hogy van-e hasonló járás az ipolysúgihoz, ahol egyetlen gyár vagy hasonló tömeget foglalkoztató műhely nincsen? A mi járásunk agrárterület és a föld nagyobb részben a parasztság közt oszlik meg. A járás munkáifjúsága egész éven keresztül az osztravai iparvidék, a Beszterce, Zvolen környékén folyó építkezési munkáknál dolgozik és csak havonta vagy negyedévenként tér haza falujába rövid szabadságra. E nehézségek ellenére is járásunk 34 faluja közül 30-ban már megalakult a ČSM-szervezet s e szervezeteink közül egyes helyicsoportok példás működésükkel emelkednek ki. Ilyenek Lišov, Kost Moravce, MS Šahy, Horné Túrovce, Seéianky, Presel'any, Pláötovce stb. A gyengébb csoportoknál is megindult a víg szervezeti élet a téli hónapokban, mivel a téli munkaszünet alatt az ifjúság falujában, otthon tartózkodik. Az évvégi közgyűlésekre nagy gondot fordítunk, mivel szervezeti életünkben ezeken egy évi munkánkat zárjuk le és ez az időpont a vezetőség újjászervezésére és a legnagyobb hibák orvoslására. Az ipolysági járás ČSM vezethősége három szakaszra osztotta a járásban működő helyicsoportokat az évvégi közgyűlések időpontja tekintetében. Az első csoportba tartoznak legjobban működő szervezeteink, melyek évvégi közgyűlései január 21-én és 22-én voltak. A második csoportba középminőségű szervezeteink, melyeknek közgyűlései 28-án és 29-én lesznek. A harmadik csoportba azon szervezetek tartoznak, melyek csak formailag vannak megalakítva. Ezekben egyúttal szervezési kampányt rendezünk. E munkabeosztás könynyebbíti munkánkat abban is, hogy a járási instruktorok minden helyicsoportnál pontosan résztvehetnek a közgyűléseken. Az első csoportba osztott szervezeteinknél az évvégi közgyűlések lefolytak és e gyűléseken sok tapasztalatot szereztünk a multévi munkából. Többfajta hibára és akadályra bukantunk, másrészről pedig megismertük ifjúságunk tenniakarását és munkgkészfiégét. Legtöbb csoportunknál tapasztaltuk, hogy a fiatal ifjúság örömmel lép a ČSM szervezetbe, de egyes helyeken ktultúťház hiányában nincs módjuk kulturális fejlődésre. A bratislavai CSEMADOK műsoros estje Püspökin (v. i.) Január 22-én, vasárnap a Bratislavai CSEMADOK műsoros estet rendezett Püspökin. A műsoros est előtt falujárást is rendeztek, 4iogy így megismerkedjenek a földművesek gondjaival, kívánságaival, eredményeivel. A falujárást egybekapcsolták előfizető gyűjtéssel — az Uj Szó-nak, melynek összeredménye 55 új előfizető volt. Itt kell megjegyeznünk, hogy ezeket a falujárásokat rendszeresíteni kell, hogy a városi ifjúság megismerkedjék a parasztság problémáival, nehézségeive! és örömeivel. A kultúrháznál már az előadás megkezdése előtt igen nagy tömeg gyűlt össze, kultúrára és szórakozásra éhesen. Az érdeklődők olyan sokan voltak, hogy zsúfolásig megtelt a kultúrház nagyterme. Az ünnepi estét Rabay elvtárs beszéde nyitotta meg. Ismertette, hogy minek köszönhetjük a CSEAAADOK megalakulását. A Vörös Hadsereg győzelmei és államunkban a népi demokratikus rendszer megerősödése lehetővé tették a helyes nemzetiségig politika következtében a magyarok egyenjogúsítását. — Ma már ott tartunk — mondotta Rabay elvtárs —, hogy a szlovák munkások többé nem állnak ellenségesen a magyar munkássággal szemben. A gottwaldi politika következtében országunkban mindenütt lehetővé vált kultúregyletek alakítása és ezen belül kultúrtevékenység kifejtése. Rabay elvtárs beszéde után a CSEMADOK énekkara három mozgalmi dalt adott elő igen szép felkészültséggel. Utána Gáli Iván V. Bryusov: Lenin című vei sót szavalta nagy sikerrel és átérzéssel. Ezután a „Fehér tyúk" című egyfelvonásos darab következett, mellyel a szereplők a közönség osztatlan tetszését nyerték meg. Most újra Gáli Iván szavalt és pedig J. Ponican „Emlékszel elvtárs" című versét. Ezután következett a „Vén kulák" című vidám jelenet, melyben Lengyel Feri a kulák szerepében és Fehér Magda a kisfalusi cselédleány szerepében kiemelkedett a többiek közül. A közönség lelkes tapsai között került sor Fehér Magda szlovák és magyar dalaira, melyek elhangzása után a fiatal énekesnőt a közönség újra meg újra kitapsolta. A műsor utolso számaként népdalok szerepeltek, melyeket a bratislavai CSEMADOK énekkara adott elő Obenau Károly vezetésével. A közönség szinte nem akarta elhinni, hogy a műsornak már vége szakadt és újra meg újra színpadra hívta tapsaival a szereplőket. A szereplőgárda külön-külön és együtt nagy lelkesedésről, összjátékról és öszszetanultságról tett tanúbizonyságot. A műsor befejezése után sor került a helyi CSEMADOK szervezet megalakítására. Tagokul oly sokan jelentkeztek, hogy a rendelkezésre álló húsz darab űrlap kevésnek bizonyult A fiatal gárda éneke egészen a vonat indulásig hangzott, sőt még azon túl is a vonatban, egészen a bratislavai állomásig. A bratislavai CSEMADOK kultúrbrigádjának műsoros estje bebizonyította, hogy ilyen szereplésre minél gyakrabban van szüksége mind a város, mind a falu ifjúságának, hogy így a kultúra szárnyain egymásra találjanak. ©é£e-urcdn Csend és sötétség Egybeolvadt ott, Mellettem egy Villamos robogott, Cipőm kopogott A kövezeten, Megálltam ott, hogy Ismét csend legyen. Kék fény villant fel Egy ablak mögött, Forrasztólámpa Vígan zümmögött. Készül a traktor, Villamos és sok gép, Szabad országot ílpit ma a nép. Sokáig néztem, Ügy tetszett nekem! Ezt a szép látványt El nem feledem. Kék fény hasítja Az eget át, Kalapács zengi A munka dalát. Hamza Ildikó, VI. o. t. Legnagyobb szegénységet szenvednek helyicsoportjaink politiakilag képzett vezetők hiányában és sokszor nem tudnak a CSM alapszabályai szerint dolgozni, ami a tagok rovására van. Hogy e hibákat részben orvosolni tudjuk, a CSM járási vezetősége egyhetes politikai tanfolyamot rendez a helyiszervezetek vezető tagjai részére, átnevelésre. Ifjúságunk módjában áll tanfolyamokon résztvenni, úgy központi, mint kerületi ČSM iskolákon és bízunk benne, hogy ha a jövőben falusi ifjúságunk soraiból résztvesznek hasonló tanfolyamokon, úgy a jövőben megbízható vezetői lesznek ifjúságunknak és új életformákat visznek falusi ifjúsági szervezeteink közé. Kedves ifjú munkatársak! Ma van lehetőség a tanulásra, éljetek a lehetőséggel és tanuljatok. Sztálin elvtárs azt mondta: „Aki lemarad, az verve van!" és bizony az úgy lesz, hogy aki nem tanul, az lemarad fejlődő szocialista társadalmunktól Major Ágoston. Tudatjuk a magyar ifjú. sággal, hogy az Ifjúsági Szemle a jövő héttől, azaz a legközelebbi számunktól kezdve pénteken fog megjelenni. Ez által azt akarjuk elérni, hogy vasárnapig a legtávolabbi faluba is eljus. son már az újság. A rádiómelléklet ezután is a vasárnapi Uj Szó-ban lesz. Vadovics elegei tett kötelezettségének! 1949 november 13-án tett kötelezettségem értelmében, amely így szól: „Végh Dezső és más elvtársak kihívását, amelyet az Ifjúsági Szemlébe tettek, elfogadom. Kötelezem magam, hogy 1950 május l-ig a) 40 új magyar tagot szervezek be a ČSM-be, b) öt új magyar kultúrkört szervezek a CSM keretében és kihívom Major Ágoston elvtársat kontraversenyre, A ČSM milliós szervezetéért!" Örömmel jelentem, hogy e kötelezettségemet idő előtt, tehát három és fél hónappal előbb, azaz 1950 január 27-ig teljesítettem. 500 új magyar tagot beszerveztem Új magyar körök vannak Matúškovoban, Topoľnicában, Kajaion, Horné Salibyn, Malá Mačán és Trsticén. A CSM milliós szervezetéért! Ifj. Vadovics József, Galánta. Kedves elvtársak! Lassan, de biztosan változtatjuk át országunk arculatát, kilépünk a nyomorból, a sötétségből, hogy könnyebbé, kellemesebbé tegyük életünket. Valamikor nem törődtek az ifjúság szociális nevelésével, minden magyarázat nélkül küldték a fiatalságot bizonyos szakmához. Ma már majdnem szakmához szakiskolákat létesítenek, ahol ifjaink elméletileg, gyakorlatilag s politikailag érlelődnek az igazi nagy harcra, a munkára. Itt nálunk is létrejött a Sziléziai kőüzemek kőfaragó iskolája, ahol az ifjú generáció tanul, hogy sikeresebben dolgozhasanak majd hazájuk boldogulásán Az iskolában úgy elméletileg, mint gyakorlatilag elsajátítják a kőmunka minden oldalát. Étkezést olcsón, az üzemi konyhájuk szolgáltatja. Egyegy tanuló havonként 600 koronát kap. míg a letűnt rendszerben a tanulók semmit sem kaptak, csak mestereik használták őket ki, egyáltalán nem szakmához tartozó dolgokban. Ez is hatalmas lépés kormányunktól s láthatjuk, hogy valóban munkáshagyományunk van, mely a nép érdekét szolgálja. Elvtársi üdvözlettel: Kurali József, 32. sz. üzemkovács, 2ulovó.