Uj Szó, 1950. január (3. évfolyam, 1-26.szám)

1950-01-29 / 25. szám, vasárnap

R ČSM évvégl közgyűlései a Sahy-i (Ipolysági) járásban Az ipolysági járás ČSM ve­zetőségének, szervező titkárai­nak nagy feladatokat kell el­végezniük a tagok beszervezé­sében. Ha a felelős tényezők a kitűzött célt teljesíteni akar­ják, minden erejüket meg­feszítve, ügyességüket össze­szedve kell dolgozniok. Nem tudom, hogy van-e hasonló já­rás az ipolysúgihoz, ahol egyet­len gyár vagy hasonló töme­get foglalkoztató műhely nin­csen? A mi járásunk agrárte­rület és a föld nagyobb rész­ben a parasztság közt oszlik meg. A járás munkáifjúsága egész éven keresztül az osztra­vai iparvidék, a Beszterce, Zvo­len környékén folyó építkezé­si munkáknál dolgozik és csak havonta vagy negyedévenként tér haza falujába rövid sza­badságra. E nehézségek elle­nére is járásunk 34 faluja kö­zül 30-ban már megalakult a ČSM-szervezet s e szervezete­ink közül egyes helyicsoportok példás működésükkel emel­kednek ki. Ilyenek Lišov, Kost Moravce, MS Šahy, Horné Tú­rovce, Seéianky, Presel'any, Pláötovce stb. A gyengébb cso­portoknál is megindult a víg szervezeti élet a téli hónapok­ban, mivel a téli munkaszünet alatt az ifjúság falujában, ott­hon tartózkodik. Az évvégi közgyűlésekre nagy gondot fordítunk, mivel szervezeti életünkben ezeken egy évi munkánkat zárjuk le és ez az időpont a vezetőség újjászervezésére és a legna­gyobb hibák orvoslására. Az ipolysági járás ČSM ve­zethősége három szakaszra osz­totta a járásban működő helyi­csoportokat az évvégi közgyű­lések időpontja tekintetében. Az első csoportba tartoznak legjobban működő szervezete­ink, melyek évvégi közgyűlé­sei január 21-én és 22-én vol­tak. A második csoportba közép­minőségű szervezeteink, me­lyeknek közgyűlései 28-án és 29-én lesznek. A harmadik csoportba azon szervezetek tartoznak, melyek csak formailag vannak meg­alakítva. Ezekben egyúttal szervezési kampányt rende­zünk. E munkabeosztás köny­nyebbíti munkánkat abban is, hogy a járási instruktorok minden helyicsoportnál pon­tosan résztvehetnek a közgyű­léseken. Az első csoportba osztott szervezeteinknél az évvégi köz­gyűlések lefolytak és e gyűlé­seken sok tapasztalatot szerez­tünk a multévi munkából. Többfajta hibára és aka­dályra bukantunk, másrészről pedig megismertük ifjúságunk tenniakarását és munkgkész­fiégét. Legtöbb csoportunknál tapasztaltuk, hogy a fiatal if­júság örömmel lép a ČSM szervezetbe, de egyes helyeken ktultúťház hiányában nincs módjuk kulturális fejlődésre. A bratislavai CSEMADOK műsoros estje Püspökin (v. i.) Január 22-én, vasárnap a Bratislavai CSEMADOK mű­soros estet rendezett Püspökin. A műsoros est előtt falujárást is rendeztek, 4iogy így megis­merkedjenek a földművesek gondjaival, kívánságaival, ered­ményeivel. A falujárást egybekapcsolták előfizető gyűjtéssel — az Uj Szó-nak, melynek összeredmé­nye 55 új előfizető volt. Itt kell megjegyeznünk, hogy ezeket a falujárásokat rendsze­resíteni kell, hogy a városi if­júság megismerkedjék a pa­rasztság problémáival, nehézsé­geive! és örömeivel. A kultúrháznál már az elő­adás megkezdése előtt igen nagy tömeg gyűlt össze, kultú­rára és szórakozásra éhesen. Az érdeklődők olyan sokan voltak, hogy zsúfolásig megtelt a kul­túrház nagyterme. Az ünnepi estét Rabay elv­társ beszéde nyitotta meg. Is­mertette, hogy minek köszön­hetjük a CSEAAADOK megala­kulását. A Vörös Hadsereg győzelmei és államunkban a né­pi demokratikus rendszer meg­erősödése lehetővé tették a he­lyes nemzetiségig politika követ­keztében a magyarok egyenjo­gúsítását. — Ma már ott tartunk — mondotta Rabay elvtárs —, hogy a szlovák munkások többé nem állnak ellenségesen a ma­gyar munkássággal szemben. A gottwaldi politika következté­ben országunkban mindenütt lehetővé vált kultúregyletek alakítása és ezen belül kultúrte­vékenység kifejtése. Rabay elvtárs beszéde után a CSEMADOK énekkara három mozgalmi dalt adott elő igen szép felkészültséggel. Utána Gáli Iván V. Bryusov: Lenin című vei sót szavalta nagy si­kerrel és átérzéssel. Ezután a „Fehér tyúk" című egyfelvoná­sos darab következett, mellyel a szereplők a közönség osztat­lan tetszését nyerték meg. Most újra Gáli Iván szavalt és pedig J. Ponican „Emlékszel elvtárs" című versét. Ezután következett a „Vén kulák" cí­mű vidám jelenet, melyben Len­gyel Feri a kulák szerepében és Fehér Magda a kisfalusi cse­lédleány szerepében kiemelke­dett a többiek közül. A közön­ség lelkes tapsai között került sor Fehér Magda szlovák és magyar dalaira, melyek elhang­zása után a fiatal énekesnőt a közönség újra meg újra kitap­solta. A műsor utolso száma­ként népdalok szerepeltek, me­lyeket a bratislavai CSEMADOK énekkara adott elő Obenau Ká­roly vezetésével. A közönség szinte nem akar­ta elhinni, hogy a műsornak már vége szakadt és újra meg újra színpadra hívta tapsaival a szereplőket. A szereplőgárda külön-külön és együtt nagy lel­kesedésről, összjátékról és ösz­szetanultságról tett tanúbizony­ságot. A műsor befejezése után sor került a helyi CSEMADOK szervezet megalakítására. Tago­kul oly sokan jelentkeztek, hogy a rendelkezésre álló húsz darab űrlap kevésnek bizonyult A fiatal gárda éneke egészen a vonat indulásig hangzott, sőt még azon túl is a vonatban, egészen a bratislavai állomásig. A bratislavai CSEMADOK kultúrbrigádjának műsoros estje bebizonyította, hogy ilyen sze­replésre minél gyakrabban van szüksége mind a város, mind a falu ifjúságának, hogy így a kultúra szárnyain egymásra ta­láljanak. ©é£e-urcdn Csend és sötétség Egybeolvadt ott, Mellettem egy Villamos robogott, Cipőm kopogott A kövezeten, Megálltam ott, hogy Ismét csend legyen. Kék fény villant fel Egy ablak mögött, Forrasztólámpa Vígan zümmögött. Készül a traktor, Villamos és sok gép, Szabad országot ílpit ma a nép. Sokáig néztem, Ügy tetszett nekem! Ezt a szép látványt El nem feledem. Kék fény hasítja Az eget át, Kalapács zengi A munka dalát. Hamza Ildikó, VI. o. t. Legnagyobb szegénységet szen­vednek helyicsoportjaink poli­tiakilag képzett vezetők hiá­nyában és sokszor nem tudnak a CSM alapszabályai szerint dolgozni, ami a tagok rovására van. Hogy e hibákat részben or­vosolni tudjuk, a CSM járási vezetősége egyhetes politikai tanfolyamot rendez a helyi­szervezetek vezető tagjai ré­szére, átnevelésre. Ifjúságunk módjában áll tanfolyamokon résztvenni, úgy központi, mint kerületi ČSM iskolákon és bízunk benne, hogy ha a jövőben falusi ifjú­ságunk soraiból résztvesznek hasonló tanfolyamokon, úgy a jövőben megbízható vezetői lesznek ifjúságunknak és új életformákat visznek falusi if­júsági szervezeteink közé. Kedves ifjú munkatársak! Ma van lehetőség a tanulásra, éljetek a lehetőséggel és ta­nuljatok. Sztálin elvtárs azt mondta: „Aki lemarad, az ver­ve van!" és bizony az úgy lesz, hogy aki nem tanul, az lemarad fejlődő szocialista társadalmunktól Major Ágoston. Tudatjuk a magyar ifjú. sággal, hogy az Ifjúsági Szemle a jövő héttől, azaz a legközelebbi számunktól kezdve pénteken fog meg­jelenni. Ez által azt akarjuk elérni, hogy vasárnapig a legtávolabbi faluba is eljus. son már az újság. A rádió­melléklet ezután is a vasár­napi Uj Szó-ban lesz. Vadovics elegei tett kötelezettségének! 1949 november 13-án tett köte­lezettségem értelmében, amely így szól: „Végh Dezső és más elvtársak kihívását, amelyet az Ifjúsági Szemlébe tettek, elfogadom. Kötelezem magam, hogy 1950 május l-ig a) 40 új magyar tagot szer­vezek be a ČSM-be, b) öt új magyar kultúrkört szervezek a CSM keretében és kihívom Major Ágoston elv­társat kontraversenyre, A ČSM milliós szervezeté­ért!" Örömmel jelentem, hogy e kötelezettségemet idő előtt, te­hát három és fél hónappal előbb, azaz 1950 január 27-ig teljesítettem. 500 új magyar tagot beszerveztem Új magyar körök vannak Matúškovoban, Topoľnicában, Kajaion, Horné Salibyn, Malá Mačán és Trsti­cén. A CSM milliós szervezetéért! Ifj. Vadovics József, Galánta. Kedves elvtársak! Lassan, de biztosan változ­tatjuk át országunk arculatát, kilépünk a nyomorból, a sö­tétségből, hogy könnyebbé, kellemesebbé tegyük életün­ket. Valamikor nem törődtek az ifjúság szociális nevelésével, minden magyarázat nélkül küldték a fiatalságot bizonyos szakmához. Ma már majdnem szakmához szakiskolákat léte­sítenek, ahol ifjaink elméleti­leg, gyakorlatilag s politikai­lag érlelődnek az igazi nagy harcra, a munkára. Itt nálunk is létrejött a Szi­léziai kőüzemek kőfaragó is­kolája, ahol az ifjú generáció tanul, hogy sikeresebben dol­gozhasanak majd hazájuk bol­dogulásán Az iskolában úgy elméleti­leg, mint gyakorlatilag elsajá­títják a kőmunka minden ol­dalát. Étkezést olcsón, az üze­mi konyhájuk szolgáltatja. Egy­egy tanuló havonként 600 ko­ronát kap. míg a letűnt rend­szerben a tanulók semmit sem kaptak, csak mestereik hasz­nálták őket ki, egyáltalán nem szakmához tartozó dolgokban. Ez is hatalmas lépés kormá­nyunktól s láthatjuk, hogy va­lóban munkáshagyományunk van, mely a nép érdekét szol­gálja. Elvtársi üdvözlettel: Kurali József, 32. sz. üzemkovács, 2ulovó.

Next

/
Thumbnails
Contents