Uj Szó, 1950. január (3. évfolyam, 1-26.szám)

1950-01-29 / 25. szám, vasárnap

19W) JaTMtSr 23 6. AKOPIAN V. I. Lenin a nemzetiségi és gyarmat-kérdésről UJSZ0 Tartózkodnak-e a kritikától a községi pártszervezetek? A szögyéni eivtársak pékiái mutatnak Lenin és Sztálin, az SzK(b)P alapítói és vezetői létrehozták, mint a leninizmus egyik alkotórészét az elnyomott nemzeteknek a nemzeti elnyomás alól való felszabadításáról, valamint a gyarmati és idegen uralom alatt álló területeknek az imperialista kizsákmányolás alól való felszabadításáról szóló tanítást. Lenin és Sztálin közösen kidolgozták a bolsevista Párt programjának alapokmányát a nemzetiségi és gyarmati kérdésben és ezt a programot a szovjet rendszer első éveiben gyakorlatilag megvalósították a sok nemzetiségű szocialista országban. V. I. Lenin halála után müvének zseniális továbbfolytatója, a bolsevista Párt és a szovjet nép vezetője, J. V. Sztálin, tovább fejlesztette a leninizmus alapelméletét az elnyomott nemzetek felszabadító mozgalma kérdésében. A lenini-sztálini nemzetiségi politika megvalósítása a Szovjetúnióban biztosította a Szovjetúnió nemzetei számára a világtörténelmi győzelmet, megerősítette a nemzetek összetartozását, kialakította a szovjet nemzetek erkölcspolitikai egységét és odaadó szovjet hazafiakat nevelt. V. I. Lenin és J. V. Sztálin figyelemreméltó utasításai a nemzetiségi és gyarmati kérdésben a szovjet emberek és a népi demokráciák számára. amelyek a nemzetiségi viszály bármilyen megnyilatkozása ellen fordulnak és nemzeteiket a proletárinternacionalizmus szellemében nevelik, irányító elveket jelentenek. Ezek az iránymutatások egyszersmind a kapitalista országokban is a forradalmárok kezébe adják az elnyomott nemzeteknek az imperialista rabszolgaság alól felszabadításáért folyó harc legnehezebb problémái helyes megoldásának a kulcsát. Ütmutatásaiban V. I. Lenin a nemzetiségi és gyarmati kérdésben, abból az álláspontból indult ki, hogy a világ két táborra oszlik, az egyik oldalon a civilizált nemzetek maroknyi tábora áll, amelyek a pénztőkével rendelkeznek és kizsákmányolják a világ lakosságának hatalmas többségét és a másik oldalon az elnyomott és kizsákmányolt gyarmati és idegen uralom alatt álló országok nemzetei állanak, amelyek ezt a nagy többséget alkotják. V. I. Lenin azon a nézeten volt, hogy a nemzetiségi kérdés megtárgyalásában feltétlenül szükséges hogy az ember abból a tényből induljon ki, hogy az imperializmus alatt fennál a nemzetek feltétlen felosztása elnyomókra és elnyomottakra. A gyengébb nemzetek elnyomásának politikája feltétlenül a kapitalizmus alapelveiből indul ki és annak elválaszthatatlan jellemzője, állandó és általános tünete. Lenin, amikor leleplezte az opportunisták állításainak hamis és hazug voltát arról, hogy megvan a lehetősége az „egyenjogú" nemzetek békés kötelékének az imperializmus alatt, „kispolgári utópistáknak" nevezte azokat az embereket, akik a nemzetek egyenlőségéről és békéjéről „álmodnak" a kapitalizmus alatt. A gyarmatpolitika s az imperializmus — mondotta — nem beteges és gyógyítható kinövései a kapitalizmusnak, hanem magának a kapitalizmus alapjainak elkerülhetetlen következményei. Az imperializmus korszakában a nemzeti elnyomás további kiterjedése és kiéleződése folyik, mert „az imperializmus a világ nemzeteinek folytonosan előbbrehaladó elnyomása egy marok nagyhatalom által, ez a köztük lefolyó háborúk korszaka, melyek a nemzetek feletti elnyomás kiterjesztésére és megszilárdítására irányulnak. Lenin, amikor ellenezte a kifejlett kapitalista országok gyarmati terjeszkedésének okait, rámutatott arra, hogy a kapitalizmus fejlődése folyamán a társadalom termelő erői és a tőke méretei túlnőttek az egyes nemzeti államok szűk keretein. Ebből következik a nagyhatalmak azon törekvése, hogy rabszolgasorsba döntsenek idegen nemzeteket, hatalmukba kerítsenek gyarmatokat, mint nyersanyagforrásokat és 'a tőke kivitelére alkalmas helyeket. A kapitalisták azért igyekeznek behatolni a gyarmatokba, mert azokban az országokban a haszon rendszerint igen magas, a tőke kevés, a föld ára aránylag alacsony, a bérek alacsonyak és a nyersanyagok olcsók. A gyarmatok megszerzése rablóhadjáratok és háborúk útján történt. Tűzzel és vassal szereztek az imperialisták új gyarmatokat, új piacokat. Az imperialista államok terjeszkedése következtében a világ ma fel van osztva egy maroknyi »nagy-, azaz olyan hatalom között, amelyek kitűntek a rablásban és a nemzetek elnyomásában, amelyek fennhatóságuk alatt tartják a földkerekség lakosainak kb. egymilliárdnyi részét. Lenin külön hangsúlyozta, hogy Anglia és Nyugat-Európa más kapitalista államai éppen úgy, mint az Egyesült Államok, alávetették hatalmuknak a gyengébb országokat és kegyetlenül elnyomták az idegen nemzeteket a gyarmatokon, sőt az országukban is. Lenin rámutatott arra, hogy az az ország, amely mindegyik közül a leggazdagabb és legerősebb volt, mindegyikük közül a legtöbbet rabolt össze és szerzett meg magának, míg azt, aki a leggyöngébb volt, kirabolták,, megkínozták, elnyomták és egész a végletekig fojtogatták. Az első világháború után V. I. Lenin leleplezte az Egyesült Államok rabló-politikáját, amelyek akkor is ugyanazt a rablópolitikát folytattták más országok rabszolgasorsba döntésére, mint ma. Ök kerestek a háborún legtöbbet. Adófizetőikké tették az összes, még a leggazdagabb országokat is. Lenin ostorozta az amerikai imperializmus rabló módszereit és a következőket írta: „Minden dollárhoz a jövedelmező háborús szállítmányokból eredő piszok tapad és minden dollár a gazdagokat gazdagítja és a szegényeket nyomorúságba dönti. Lenin rámutatott az angol imperializmus különleges kifinomultságára és utálatos képmutatására* Az angol imperialistákat civilizált vámpíroknak nevezte, akik gyarmat rabszolgasorsban tartják India 100 milliós népét, Egyiptomot és a világ minden részeinek népeit. V. I. Lenin feltárta az elnyomott nemzetek helytelen álláspontját az imperializmus alatt és rámutatott az egyedüli helyes útra, amely ezeknek a nemzeteknek felszabadításához vezet a kapitalista rabszolga sorból az imperializmus- ellen folytatott forradalmi harc útján. Lenin pellengérre állította a jobboldali opportunistákat. Ezeket a „civilizált filisztereket", akik hozzá vannak szokva természetesnek tartani, hogy az emberek százmilliói, ha pontos akarok lenni. több. mint egymilliárd számban a gyarmatokban, a félig idegen fennhatóság alatt lévő és teljesen szegény országokban eltűrjék a hallatlan kizsákmányolást, eőt az egyenes rablást, az éhséget, az erőszakot és a csúffátételt." (27. kötet, 292. oldal.) A burzsoázia és az opportunisták irányzata mellett — mondotta Lenin —, akik arra törekszenek, hogy a maroknyi leggazdagabb és kiváltságos nemzeteket az elmaradott emberiség testén „örök" élősködőkké változtassák és a négerek, hinduk, stb. kizsákmányolásán szerzett babérjaikon nyugodjanak, fennáll a tömegeknek az a törekvése, hogy lerázzák magukról a burzsoázia igáját, azoknak a tömegeknek törekvése, amelyek még erősebb elnyomás alatt vannak, mint azelőtt és amelyek az imperialista háborúk minden kínját szenvedik. A következetes forradalmárok harcolnak bármily nemzetiségi elnyomás megszüntetéséért, a nemzeteknek az elnyomókra és elnyomottakra való felosztásának kiküszöböléséért, harcolnak a gyarmati és fennhatóság alatt lévő nemzetek felszabadításáért az imperialzimus igája alól A leninizmus azt tanítja, hogy az egyedüli osztály, ame y át tudja építeni a világot szocialista alepelvekre, a munkásosztály És az imperializmus ellen folytatott harcban a gyarmati és az idegen fennhatóság alatt lévő országok nemzeti megbízható szövetségesre találnak a civilizált országok proletariátusában. A nemzetközi proletariátus -— mondta Lenin — egyetlen szövetségese a keleti nemzetek százmillióinak, az összes dolgozóknak és kizsákmányoltaknak (24. kötet, 551. oldal). A gyarmati és az idegen fennhatóság alatt lévő országok szabadságért folytatott harcának sikere a munkásosztálynak a tőke ellen folytatott egész harcával függ össze és ezért harcuknak egybe kell folyni j a közös forradalmi harccal. A nemzetiségi és gyarmati kérdés az imperialiwnus ellen folyó felszabadító mozgalom összkérdésének alkotó tényezője. Másrészt a fejlett országok munkásosztályának is érdekében áll a keleti nemzetek felszabadító mozgalmának fejlődése, mert nem győzhet a töke fe'ett az összes gyarmati nemzetek és • mindenekelőtt kelet nemzetei dolgozó tömegeinek segítsége nélkül. A proletár mozgalom érdekei a fejlett országokban és a nemzetfelszabadító mozgalom érdekei a gyarmatokban, a leninizmus tanításai szerint e két forradalmi mozgalom egyesülését kívánják meg és pedig közös frontba való egyesülését a' közös ellenség, az imperializmus ellen. (J. V. Sztálin 6. kötet. 145. oldal}. (p—i) Már esteledni kezdett, amikor Szőgyénre érkeztünk. A párkányi járásban ez a járási központtól legmesszebb fekvő község. Se autóbusz, se vonat nem jár most erre. De. mint mondják, az autóbusz összeköttetést újból rövidesen megvalósítjákEnnek a nagy községnek több mint 4000 lakója van. Túlnyomó részt magyarajkúak laknak a faluban. A párttagság évzáró gyűlésére jöttünk ide. Az elvtársak a népiskola egyik termében tartják gyűlésüket. A tagok lassan gyülekeznek. A kezdetig még elbeszélgetünk egyik más'k gazdával. Van-e szövetkezet? Csemadok? Magyar iskola a faluban? A szövetkezet előkészítő bizottságé most alakult meg, a hásik kettő meg egyáltalán nincsen! Miért? Hiszen ilyen nagy faluban a népi szervezetek működésének nagy jelentősége van. — Eddig nem forszírozta senki ezeket! — feleli Centár Béla. Pedig úgy elkelene a faluban egy rendesen működő szövetkezet, Csemadok és magyar iskola, mint a falat kenyér. Nehéz itt a szervezés. A gazdák közül sokan még a régi rendszer szellemében élnek most is. A lakósok egyharmad része szegény paraszt, míg a legtöbben a középgazdák vannak, akik meggyőzéséhez bizony ebben a faluban erős és kitartó munkára van szükség. Mult év szeptemberében ugyan már megalakult az EFSz előkészítő bizottsága. de sajnos a vezetőségbe kulákelemek is kerültek, akik a szervezésre semmi gondot sem fordítottak. Traktort is kaptak, de el sem mentek érte. így van ez. ha a föld dolgozói a falusi gazdagokra bízzák sorsuk jobbra fordítását. A mostani előkészítő bizottság Centár Béla eLvtárs vezetésével már erőteljesebb munkát fejt ki. Már ötven tagja van a szövetkezetnek. Érdekes még megemlíteni, hogy a szögyéni róm. kat- lelkész is a szövetkezet tagja lett. Ebben az „elsodort" faluban lassan megindul az új vérkeringés. Ahogy elnéz óm a markáns arcú elv' irsakat. munkásokat, földmunkásokat és földműveseket, kiérzem szilárd tekintetükből ,hogy ebben az évben már több munkára vállalkoznak. Megkezdődik az évzáró taggyűlés. Kíváncsiak vagyunk, hogy milyen fejlett a helyi pártszervezett? Elég erősek-e ahhoz, hogy önkritikát gyakoroljanak eddig kifejtett munkájuk felett? A h'mnuszok eljátszása utón Hajós Imre elvtárs, a helyi pártszervezet elnöke emelkedett szólásra. Bizony nem volt olyan tag a teremben, aki ne figyelte volna érdeklődve Hajós elvtárs szavait. Az erős, határozott kritikus hang meg is lepett mindnyáj unkát. — Nem titkoljuk el a hibákat, mert csak így edződhetünk meg a további jó pártmunkára. — Elsősorban is .visszapillantunk a KSČ IX. kongresszusa alkalmából vállalt kötelezttségekre és határozatainkra. Hogyan teljesítették kötelezettségeiket? A sertéshús beszolgáltatást 109%ra, a marhahúsbeszolgáltatás pedig 89%-ra teljesítették. Az elkövetett hibákra a gabona kontingensnél felmerült elégtelenségeknél mutatnak rá. — Megígértük, hogy időben és rendesen fejezzük be a tavaszi munkálatokat (1949). biztosítjuk a vetőmagot és a folyamatos traktorszántást. Földműveseink szorgalmasak voltak, az időjárás is kedvezett- Néhány telefonbeszélgetés kellett csak s itt volt a szükséges vetőmag és a kellő számú traktor. Azt mondhatnánk, hogy nagy munkát végeztünk, vagy könnyű volt a feladatunk. De ne feledkezzünk meg arról, hogy hogyan végezték a traktorok a szántást? Sekély szántást csináltak — elsietett fuser-munkával. Kivéve Jónás traktor'stát. a többiek az idővel versenyeztek, a falu egyik végéről a másikra futkároztak, pazarolták az üzemanyagot és felületesen végezték a munkát. Egy jó féldeciért előnybe részesítették a nagy gazdákat, a kicsiknél végigrohantak a földeken. hogy le ne késsék a tavábbi féldeciket. Hol történt a hiba? — Elsősorban is ott, hogy gazdáink a gépállomással nem kötöttek szerződéseket s így hozzánk a traktorok csak akkor jöttek, miután más falvakban elvégezték szerződéses kötelességüket. Maguk a párttagok és a megkárosított földművesek nem figyelmeztették a pártvezetőséget a fennálló h'bára. pedig rögtön közbeléphetünk volna a traktorállomáson s megakadályozhattuk volna a hanyag munkát. A választmány nem foglalkozott a dologgal s nem törődött azzal, hogy traktoristákat szak-polítikailag kiképezze. Nincs még saját, jól kiépí'ett EFSz-ünk. tehát nincsenek traktoraink sem és hiányoznak a jól kiképzett traktoristák is. A helybeli gazdák fiai tanuljanak meg traktort vezetni, hogy a falu határában becsületes munkát végezhessenek a jövőben. —Tavaszi munkaköíelezttségeinknél elhanyagoltuk azt a lehetőséget, hogy gondoskodtunk volna az úgynevezett „somszédi segítség"-röl, főleg ott. ahol a legjobban szükséges: a kisgazdáknál, a nagygazdáktól kölcsönvett gazdasági gépek bérét, akik még ma is alaposan le kell dolgozniok, közben meg nem marad elég idejük saját földjeik megmunkálására. Nagyon megérett az idő arra. hogy egy tevékeny EFSz megalkotásával a gépi munka ne legyen többé a nagygazdák előnye és a kisgazdák problémája. Hajós elvtárs ezután a tojás beszolgáltatásnál felmerült hibákról és a burgonya-kont'ngens eredményes teljesítéséről szólott, majd így folytatta az évi beszámolót: — A további s egyben az utolsó kötelezettségünk a termelési szerződések időben való betartása .volt. Erről kár is beszélni. Inkább arra köteleztük volna magunkat, hogy jól fogjuk elvégezni, mert a legnagyobb hibákat pont ebben a dologban követtük el. Irányítaní a földműves termelését, helyesen kiróni a termelést és beszolgáltatási kötelezettségeket, ez az új falusi-politika ábécéje. Ez szokatlan, és új feladat volt. a kitűzött idő rövidsége miatt alkéstük a dolgot, de mindez nem menti elkövetett hibáinkat. Annál is inkább elővigyázatosan és óvatosan, felelősségünk tudatában kellett volna dolgoznunk, de mi, ép úgy, mint az illető tényezők nem tartottuk szem előtt az osztályharc szempontját. — Ilyen alapon a százalékos eredmények a következők voltak: zab 252%, rozs 158%, árpa már 78%, míg a búzában csak 30%. Községünk a gabonabeszolgáltatást átlagban csak 81%-ra teljesítette a mult évben s a Muzslával folytatott versenyben szégyenletesen lemaradtunk. — Ezeknél a gabonabeszolgáltatásoknál nagyon fontos számunkra azt megfigyelni, hogy hogyan teljesítették földműveseink a föld nagysága szerint kötelezettségeiket? Megállapítottuk, hogy az 5 hektáron aluli gazdák 81%-ra, míg 5—10 hektárig csak 57%-na és a 10—20 hektárosok csak 42%-re teljesítették feladataikat. Tehát a közép- és e kisgazdák sokkal jobban gazdálkodnak, sokkal több bennük a kötelességérzet és az osztályöntudat s ezáltal sokkal nagyobb sEelet kenyeret juttatnak a dolgozók asztalára. Ugyanezek a hibák fordultak elő a húsbeszolgáltatás terén is. Tanulva a hibákon ... — Tanulva a múltban elkövetett hibákon, az idei feladatokhoz már más feltételek mellett láttunk neki. Elsősorban is állandóan szem előtt tartottuk az osztályharc fontosságát s ezért ez lett a jelszavunk: a kisebbnek kevesebbet —- a nagynak többet! Csak így érhettük el azt, hogy a kis- és a --középgazdák szerződéseiket tömegesen és ünnepélyesen írták alá azzal a tudattal, hogy a beadási kötelezettségeket igazságosan rótták ki. A nagygazdák viszont azzal a tudattal írták alá szerződéseiket, hogy pártunk politikája értelmében — meg kell feszíteniük minden erejüket, hogy mindnyájunk közös jólétéért gazdálkodhassanak. Hajós elvtárs ezután az EFSz fontos küldetéséről s ennek szervezési hibáiról beszélt. — Községünk 50%-a a mai napig a sok gyűlés ellenére nem lát tisztán ebben a dologban. Azt beszélik • Lengyel tégla A lengyel ásványipari központ vezérigazgatója bejelentette. hogy a lengyel téglagyárak megKezdték az úgynevezett „forró préselésű" gyártási eljárás alkalmazását. Az újítás feltalálója egy lengyel mérnök. módszeréve

1 a termelékenység harminc százalékkal növekszik. Az új módszerrel készült tégla 18 százalékkal erősebb a réginél s a megtakarítás 700 ezer dollára tehető, mert feleslegessé válnak a külföldről behozott formázógépek. • A bolgár statisztikai hivatal közölte az ötéves gazdasági terv harmadik negyedének eredményeit. Az ipar ebben a negyedévben 105 százalékban teljesítette a tervet, ami a mult évugyanezen időszakával szemben 38 az emberek, hogy. amit mondunk, azt nem látják sehol sem papíron leírva. Várjuk az Ígért brosúrákat, de mindamellett már odáig jutottunk, hogy új, egészséges előkészítő bizottságunk van s rövidesen meg lesz a nagy taggyűlés is. Majd a pártszervezetnek a néppel való szoros együttműködéséről, az ifjúság bevonásáról szólott az előadó. Hajós elvtárs ezután a helyi pártszervezet évi jelentésében a párttagok munkáját bírálta. Nem elég esak pártjelvényt viselni, egyszerű tagnak lenni, hanem a pártszervezet dolgos munkásának kell lenni minden tagnak. — Az egyiknél hiányzott a jóakarat, a másiknál a kitartás, a harmadiknak nem volt ideje s ami mindegyiknél közös volt — ez a hiányzó pártönlydat s a kommunista párttaghoz illő kötelességérzet. A jövőben nagyon sokat kell pótolnunk, amit az idén elmulasztottunk. Csak így teljesíthetjük feladatainkat. biztosíthatjuk a falu haladását a szocializmus felé. Szőgyénen is erős EFSz-t kell képítenünk s minden tehetségünkkel készülnünk a KSS IX. kongresszusára. őszinte, merész, támadó és építő széllemű beszéd voit ez. Mint Kállay István képviselő is mondotta ezen a gyűlésen a vita után: — Nem szégyeljük bevallani hibáinkat, mert ebből csak tanulhatunk. Az építő, konstruktív kritikával csak pártunkat erősítjük és kiküszöböljük a felmerülő elégtelenségeketA múltban a párt a reakció elleni harcban merült ki. míg a mostani évi jelentések már szép építőmunkáról számolnak be. Új kötelezettségek A helyi pártszervezet megválasztása előtt a szögyéni párttagok még a következő kötelezettségeket vállalták a KSS IX. kongresszusának tiszteletére. 1. Megerősítik a pártszervezet munkáját. 2. A mezőgazdasági termelékenység növelését az EFSz útján teszik lehetővé. Bevezetik most a részleges egységes vetési tervet s a tavaszi munkálatok tervszerűsítését. M:nden párttag az EFSz segítségével a hektáronkénti hozamot egy mázsával emelni fgoja. 3. A helyi EFSz-t megerősítik, tagjainak számát megsokszorozzák és tevékenyebbé teszik. 4- Jelszavuk m'nden pártag — tevékeny EFSz tag s minden tag kötelezi magát, hogy legalább két új tagot szerez. 5. Ismét bevezetjük az eddig jól bevált 14 naponkénti földműves vitaestéket, melyek keretén belül tájékoztatni fogják a földműveseket a legújabb rendeletekről, a mintaszerű gazdálkodásról, a tervszerű gazdálkodás újabb módszereiről, jelentős politikai eseményekről, valamint pártunk politikájának helyességéről. 6. Felélénkítjük a ČSM helyi szervezetét. 7. A rejtett és ki nem használt munkaerők leleplezésével és meggyőzésével 50 munkás elhelyezését teszik lehetővé az parban. 8. Forgalomba helyezik a téglagyárat, megoldják az ivóvíz és a közvilágítás kérdését az EFSz útján, ezenkívül a járdák kiépítését s a falu szebbé tétele érdekében a fák ültetését is lehetővé teszik. A szögyéni elvtársak példát mutatnak. Ha falujukban sok is az elmaradott gondolkodású gazda, nem hátrálnak meg a nehézségektől, hanem okulva az eddigi hibákon erőteljes kézzel építik ki falujukban az új, szebb életet. Kitartónak és fáradhatatlanoknak kell lennünk mindnyájunknak ebben a munkában.mert csak így tehetjük magunkévá Gottwald elvtársnak a KSC IX. kongresszusán elhangzott szavait, hogy: — Előre, a szocial'zmus felé! százalékos emelkedést jelent. A mezőgazdasági szövetkezeti tagok száma 4821-gyel, a szövetkezetek által megművelt földterület pedig majdnem 200.000 dekárral növekedett. • Négy osztrák szabadságharcost rablógyilkosság hamis vádjával állítottak bíróság elé, mert 1945-ben, a harcok idején lelőttek két Wehrmachtkatonát, akik fel akarták gyújtani Nauders községet Hat osztrák napilap leleplezte, hogy a vád hamis, a lapokat elkobozták, emiatt a Nemzetközi Újságíró Szövetség vizsgálatot rendelt el, de a vizsgálóbizottságot nem engedték be Ausztriába. Bécs munkássága tömeggyűlésen tiltakozott a négy szabadságharcos vád alá helyezése ellen. A tárgyalás Irnisbrucabann folyik.