Uj Szó, 1950. január (3. évfolyam, 1-26.szám)

1950-01-27 / 23. szám, péntek

UJSZ0 1950 január 27 Az alkotó munka nemzedéke Lehet-e védekezni Hogyan lesz az iparostanulóból sztahanovista? (Elmondja: SZ. TURBINA élmunkásnő.) Egyszerű kolhozparasztasszony lánya vagyok, a rjazani területen éltem, Szlanszki faluban. 1947 telén a szlanszki tanács értesítette a Komszomol körzeti bizottságát, érkezett valaki Moszkvából, az ipariskolába válogat fiatalokat. Szerettem volna munkás nő lenni, megbeszéltem anyámmal és más lányokkal együtt elmentünk a körzeti bizottsághoz. Kerestük azt az elvtársat, aki az iskolába jelentkezőket felveszi. Dementyevnek hívták, a II. ipariskola mestere volt. Megkértük, mondja el nekünk, milyen az iskola és milyen szakmára oktatnak? Mindent részletesen elbeszélt. Elmondotta, hogy az ipariskolákat és gyári iskolákat Sztálin elvtárs kezdeményezésére létesítették és ezekben készítik elő az új munkásokat. A jelentkezőkből lehet esztergályos, maró, csiszoló Dementyev megmutatott egy alkatrészt is, amelyet a gyár készített, elmagyarázta, mi az, amit a munkadarabon az esztergályos csinált és mit végzett rajta a csiszoló. Igen érdekes volt. Mi lányok ismételten megtárgyaltuk magunk között a kérdést és elhatároztuk, elmegyünk az ipariskolába. Moszkvában már vártak bennünket. A mesterek és az iskola oktatói a pályaudvaron fogadtak, villamoson utaztunk új otthonunkba, ahol elláttak munkaruhával, köpennyel, cipővel, beköltöztettek a kényelmes szobákba, a világos, jól fűtött helyiségekbe. Az állam teljesen magára vállalta az iparostanulók ellátását. Díjtalanul étkeztünk, mindenünk megvolt, gyakorlott, nagytudású mesterek tanítottak. Az osztályokban kaptunk elméleti oktatást, gyakorlatit a gyár műhelyeiben. Érdekesen és hasznosan tölthettük el szabadidőnket is; különböző művelődési köröket alakítottunk, sportoltunk, könyvtárba, színházba, moziba, kirándulásokra jártunk. Mindenben éreztük a sztálini gondoskodás nyomát. Szünnapjainkon ismerkedtünk meg Moszkvával, hazánk fővárosával is. Emlékszem, az első napokban a Vörös-térre mentünk, hosszú ideig, szótlanul álltunk a Kreml falai előtt. — Itt lakik Sztálin — mondja csendesen valamelyikünk. — Lehet, hogy ablaka idenyílik a térre. Mind erre gondoltunk. S megfogadtuk, úgy tanulunk, hogy jó munkásnőkké váljunk — sztahanovisták leszünk, mert akkor erről Sztálin tudomást szerez és örvendeni fog neki. A tanulással töltött hónapok • Lenin számos beszédét a Szovjetunióban újsorozatú hanglemezeken kiadták. A lemezek már kaphatók a szovjet üzletekben. Forgalomba került a Sverdlovról mondott emlékbeszéd, a III. Kommunista Internacionáléról tartott beszéd, a „Felhívás a Vörös Hadsereghez", továbbá a szovjet hatalommal és a középparasztok kérdésével foglalkozó beszéd. ® Bulgáriában a felszabadulás óta négy állami operaház (Szófia, Sztálin, Sztara-Zagora é

s Russe Városodban), nyolc állami szimfonikus zenekar, három állami énekkar és négy állami rádiózenekar létesült. Zeneiskola négy működik jelenleg és több mint hétezer a kultúresoportok és zenekarok száma. Nemrég rendezték meg először a bolgár szerzők műveiből összeállított vonóshangszerversenyt. szinte röpültek, sikeresen tettük le a vizsgát. Báf tudtuk, hogy előttünk csupa szép és jó áll, sajnáltuk elhagyni az iskolát, ahol úgy éltünk, mint a szülői házban. Amerikában, Angliában vagy bármely más kapitalista országban a fiataloknak nehéz szakmára szert tenniük. S munkát találni szinte lehetetlen. Azokban az országokban az emberek milliói munkanélküliek. A mi alkotmányunk minden állampolgárnak jogot ad a tanulásra és a munkára. Még az iskolában tanulunk és már kijelölik számunkra az ötéves tervben ránk váró feladatot. Bennünket is — ahogy elhagtuk az ipariskolát — társnőimmel együtt a „Kaga" novics" golyóscsapgyárban kitanult szakmánknak megfelelő munka várt. A régi munkások mindenben segítettek nekünk, hogy hamar otthon érezzük magunkat a műhelyben és megfelelően illeszkedhessünk be a termelésbe. Néhányan az ipariskolát végzett növendékek közül elhatároztuk, hogy ifjúsági brigádot szervezünk, hadd menjen jobban a munka. Engem jelöltek ki brigádvezetőnek. Brigádunk már a második hónapban 220 százalékra teljesítette a normát. Nagyon igyekeztünk, hogy a sztahanovista munkát teljesítsük, éreztük, hogy ezzel hálálhatjuk meg a gondoskodást, amellyel belölünk szakmunkásokat képeztek. így következett el 1949 június 16-a, életem legboldogabb napja, amikor az újságok közölték a moszkvai dolgozók Sztálin elvtárshoz intézett levelét. Ebben tettünk ígéretet Sztálinnak, hogy az ötéves tervet négy év alatt teljesítjük. Képzelhető, milyen boldog voltam, midőn az élenjáró moszkvai sztahanovisták neve j közt megpillantottam az enyémet is. Egyszerűen hinni sem akartam a szememnek. Rólam, az egyszerű fiatal munkáslányról írtak Sztálinnak, dícsérően említettek meg, mint aki a legkiválóbb munkások közé tartozik. Ez számomra azt jelentette, még jobban kell igyekeznem, hogy méltó lehessek e nagy megtiszteltetésre. Rajta voltam, hogy a műhelyben termelékenységemet tovább növeljem. Ugyanerre törekedett brigádom minden tagja. Még csak annyit: gyárunkban minden feltétel megvan ahhoz, hogy a fiatal munkások tovább fejlődjenek, van esti iskolánk, technikumunk. Én a mult év végén iratkoztam be a technikumra, hogy technológus legyek. A sztálini ifjúság a világ legboldogabb ifjúsága. Az én utam épp olyan, mint a többi ifjú szovjet munkásé. -4 a földsugárzás ellen? Érdekes részletek az ingersávok élettani itatásairól Az utóbbi években egyre több szó esik a földsugárzásról, erről a különös természeti erőről, amely emberre, állatra és növényre az ingersáv határain belül biológiai hatást fejt ki. Miben nyilvánul meg ez a hatás, okoz-e betegséget és hogyan lehet ellene védekezni. Erről beszélgettünk a földsugárzások kérdésével foglalkozó tudóssal. Hány ember érzékeny? A földsugárzás létezésének megállapítása nem a legújabb tudományos kutatás felfedezése. Szálai visszanyúlnak a legrégibb kor varázsvessőjéig. A középkorban a bányászat nélkülözhetetlen kutató eszköze volt, míg a legújabb kor háborújában a vízkeresés, az elásott kincsek, eltemetett lövedékek feltárásában tett hasznos szolgálatot. A földsugárzás létezését sokan kétségbevonják. Azt állítják, hogy csak az emberek egészen kis százaléka alkalmas a varázsvessző médiumszerepre és más egyénekre nincsen hatással. Kétségtelen, hogy nem min" 1 akinek az idegrendszerre réti il egyformán ezekre a kisugárzásokra, hanem csak a különösen érzékenyeké és csak besugárzott terület, úgynevezett ingersáv felett, tehát ott, ahol a földalatti Hogyan él az amerikai paraszt? A mi számunkra különösen fontos, hogy ismerjük a kapitalista országok gyarmati és félgyarmati függőségben lévő országok földmunkásainak és dolgozó parasztjainak küzdelmes és nehéz életviszonyait. Ha ezek nyomorúságos helyzetével öszszehasonlítjuk a Szovjetúnió és a népi demokráciák országai dolgozó parasztjainak helyzetét, akkor tudjuk csak felmérni, hogy mit jelent számunkra a felszabadulás és hogy milyen nagy eredményeket értünk el a felszabadulás óta dolgozó parasztságunk felemelkedésének útján. Nézzük meg a mezőgazdasági dolgozók helyzetét az Amerikai Egyesült Államokban. Az Amerikai Egyesült Államokban a hivatalos statisztikai adatok szerint az összes földtulajdonnal rendelkezők 10 százalékát kitevő földbirtokosok és farmerek rendelkeznek a megművelhető összes földterület 50 százalékával. A földtulajdonnal rendelkezők 90 százaléka, a kis- és középparasztok pedig az összes földterületek másik 50 százalékával — természetesen a rosszabb minőségű 50 százalékkal. Vándorló parasztok. A földtulajdonosok 90 százalékát kitevő kis- és középparasztok előtt két út áll Amerikában. Reggeltől késő estig tartó munkával dolgozni, az életszínvonal leszállítása árán teljesíteni a kötelezettségüket a bankokkal s a földbirtokosokkal szemben, vagy pedig elűzik őket földjeikről. Az úgynevezett „független farmerek" száma évenként százezrével csökken Amerikában. Gyorsított ütemben folyik a kisgazdaságok kisajátítása azzal a jelszóval, hogy „a nagytermelésre alkalmas" értékes földeket „egyesíteni kell". Ezeket a nagytermelésre alkalmas földeket a trösztök, bankok és gazdag farmerek felvásárolják, a dolgozó parasztok pedig a „nagytermelésre nem alkalmas" értéktelen földekre kénytelenek vándorolni, hegyek közé. vagy a városoktól, községektől legtávolabb eső elhagyatott vidékre. A kisfarmerek millióinál még roszszabb életviszonyok között él a kisbérlők sokmilliós tábora. Egyik amerikai író azt írja a kisbérlők helyzetéről, hogy „az ültetvényesek, a földbirtokosok házait több évszázados fák árnyékolják s a gazdasági épületeik, az istállóik sokkal kényelmesebbek, mint a kisbérlők lakóházai. A bérlők deszkabarakokban laknak, a tűző napnak kitéve. A bérlők életszínvonala még sokkal alacsonyabb fokon van, mint az északamerikai államok mezőgazdasági munkásaié, vagy mint a jobbágyoké volt." Az Amerikai Egyesült Államokban a mezőgazdasági dolgozóknak sem munkabérét, sem munkaidejét nem szabályozza törvény. A mezőgazdasági munkások munkája néhány hétig vagy egy hónapig tart Milliók munka nélkül. Az év többi részén a mezőgazdasági dolgozók nagy tömegei egyik helyről a másikra vándorolnak munkát keresni. A mezőgazdasági munkások milliói tengődnek munka nélkül az év nagyobbik felében. Előszeretettel alkalmazzák az amerikai földesurak, ültetvénytulajdonosok mezőgazdasági munkára a gyermekeket és a nőket. Ezeknek legjobb esetben a férfiak részére érvényben lévő munkabérnek felét, vagy ennél alig többet fizetnek. Hivatalos adatok szerint, — amelyen nyilván „szépíteni igyekeznek a helyzetet — csupán Braziliában 2 millió 200 ezer 10—16 éves korú gyermek dolgozik a mezőgazdaságban. Az Amerikai Egyesült Államok Közép- és Dél-Amerika félgyarmati függőségben lévő országait arra kényszerítik, hogy „összehangolják" a mezőgazdasági termelést az amerikai érdekekkel. Ez az „összehangolás a gyakorlatban azt jelenti, hogy Uruguaynak például kizárólag állattenyésztésre kellett berendezkednie, Argentínának búza- és hústermelésre, Braziliának kávét, Cubának cukrot, Chilének salétromot és rezet, Venezuelának kőolajat kell termelnie. A legszemléltetőbb példát Venezuela mutatja. Ez az ország az élelmiszerek nagy részét az Amerikai Egyesült Államiktól kénytelen megvásárolni. Venezuelának a termelését úgy „öszszehangoüák" az Amerikai Egyesült Államok érdekeivel, hogy a dolgozó parasztok még saját maguk részére sem tudják a legszükségesebb élelmiszereket megtermelni. Két és félforintos napszám. Ami a mezőgazdasági munkások munkabérét illeti, a közép- és délamerikai országokban a mezőgazdasági munkások munkabére jóval alacsonyabb, mint az Amerikai Egyesült Államokban. Közép-Amerika mezőgazdasági termelése felett például az egyik legnagyobb amerikai gyümölcströszt uralkodik. A mezőgazdasági munkások 60 százaléka nem keres annyit, amennyi a létfenntartáshoz szüle séges kalóriatartalmú élelem megvásárlásához kellene. Ecuadorban a mezőgazdasági munkások átlagos napi bére 20—22 centnek felel meg. (2 Ft 20—2 Ft 60 fillér.) A délamerikai országokban 1946ban elfogadtak egy olyan törvényt, amelyik megtiltja a mezőgazdasági dolgozók szervezkedését. Megtiltották a mezőgazdasági dolgozók szakmai oktatását. A mezőgazdasági munkások sztrájkjogát eltörölték és kimondották, hogy a mezőgazdasági dolgozók „szakszervezeti tevékenységére pénzt nem fordíthatnak". Ezekben a délamerikai államokban a dolgozó parasztság valóban demokratikus szervezetei ellen általános terrorhadjáratot vezettek be. Vezetőségeiket meggyilkolják vagy letartóztatják. Ennek ellenére a mezőgazdasági dolgozók elszántan folytatják harcukat az amerikai rabszolgatartók ellen. Cuba mezőgazdasági dolgozói sikeresen szervezték meg a mult év folyamán a sztrájkok és tüntetések sorozatát és engedményekre kényszerítették az ültetvénytulajdonosokat. A brazil földmunkások a földbirtokosok és ültetvénytulajdonosok földjeit foglalják el, hogy éhező családjaik részére kenyeret és megélhetést tudjanak biztosítani. „Folytatjuk harcunkat!" Az Amerikai Egyesült Államokban. Közép- és Dél-Amerikában egyre fokozódik a mezőgazdasági dolgozók harca a rabszolgatartók ellen. Az Amerikai Egyesült Államok földmunkásszövetségeinek vezetőit megakadályozták abban, hogy résztvegyenek Varsóban a Szakszervezeti Világszövetség Föld- és Erdőmunkás tagozatának alakuló konferenciáján. A brazíliai földmunkások azonban azt írták a konferenciának írott levelükben: „Tudjuk, hogy nem vagyunk egyedül a nagybirtokosok és a háborús uszítók ellen folytatott harcainkban. Az ipari munkásokkal, a munkásosztály nemzetközi összefogásának zászlaja alatt folytatjuk harcunkat közös ellenségünk az amerikai imperializmus ellen, amely összefogott a brazil tőkésekkel, hogy országunkat a rabszolgák országává tegye." Tudjuk, hogy a mezőgazdasági dolgozók küzdelmei a gyarmati és félgyarmati országok parasztjainak küzdelmei egyesülnek a népek tartós békéjéért folytatott harcával. BOrbás Lajos. vízerek, ércek, olaj, gáz előfordul. Az ilyen egyéneken különböző változásokat figyelhetünk meg. A szívverése meggyorsul, a vérnyomása emelkedik, járása imbolygóvá válik, kipirul vagy elsápad. Általában az ingereket elsősorban a kéz és a szem veszi fel. Az ilyen különösen érzékeny egyének száma 10—15 százalékra tehető. Az utóbbi évek kutatói arra törekedtek, hogy a varázsvessző kikapcsolásával ingersávvizsgálatok célját szolgáló eszközöket szerkesszenek. Ezeknek az új műszereknek a többsége azon alapszik, hogy az ingersávok felett mások a földmágnességi viszonyok, míg a többi eszközök az ingersávok fölött uralkodó fokozott levegőionizációt regisztrálják. Hatása növényre, állatra. A ingersáv biológiai hatását sokan tanulmányozták. A növényeknél azt tapasztalták, hogy ingersávos terület fölött egyes gyümölcsfák elpusztultak, a fejlődésben visszamaradtak, a termésük gyenge volt, a fák törzsén furcsa kinövések keletkeztek. Némely növény viszont kedvelte a földsugárzást. Elsősorban azok, amelyeknek a gyümölcse vagy gyökere csípős, maró ízű, bódító szagú. Ilyen a páfrány, a borsosmenta, a csalán, a torma, a gyűszűvirág. Az ingersáv fölé kötött állatok szőre elveszti fényét, elvetélnek és sokszor elpusztulnak. A kutyák írtóznak az ingersávos területtől, a macskák szeretik. A hangyák az ingersávos területek fölé tömörülnek, a méhek pedig ilyen területek fölött háromszor annyi mézet termelnek, mint rendes körülmények között. Milyen betegségeket vált ki. A földsugárzásokkal kapcsolatos kísérletek azt bizonyították, hogy egyes körülmények között nagy befolyással vannak az emberre is, különösen azokra, akik érzékenyek az elektromosságra, Pohl vizsgálatai szerint a földsugárzás arra hajlamos egyéneknél tartós behatás mellett a rák kiváltó tényezője lehet. Állítását először kétségbe vonták, de később megállapítást nyert, hogy elsősorban azokban a házakban vannak rákos betegek, amelyek alatt földalatti vízerek, helyesebben azok kereszteződései mutathatók ki. Más kísérletek szerint ingersáv-keresztezödés felett fekvő betegek asztmát, reumát, tüdőbajt kaphatnak. Ingersáv. felett a kátrányrák gyorsabban fejlődik és csak a kontrollállatok felénél lehet a megfoganást kimutatni. A védekezés módja. Ha a betegség kiváltásában az játszik szerepet, hogy az egyén ingersávkereszteződéses terület felett fekszik, át kell helyezni. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy áthelyezés után megkezdődik a gyógyulás folyamata. Bár jóval több betegség okozója az ingersáv, mintsem gondolnánk, mégsem szabad minden betegségnél ingersávra gyanakodnunk. Mindent el kell követni, hogy minél tökéletesebb műszereket szerkesztünk ingersáwizsgálatok céljára. Mert a külföldi és a hazai kutató tudósok egybehangzó véleménye szerint ingersávok felett káros szövettani hatások mutathatók ki, tehát a földsugárzás kórokozó hatása nem kétséges.