Uj Szó, 1950. január (3. évfolyam, 1-26.szám)

1950-01-27 / 23. szám, péntek

A LENGYELKáPOLNAI ÁLDOZAT A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPLA Bratislava, 1950 január 27, péntek 2 Kčs III. évfolyam, 23. szám A mezőgazdasági gépek felvásárlására fokozott figyelmet kell fordítani A Mezőgazdasági Munkálatok Központi Bizottságiak felhívása osztálya adhat A Mezőgazdasági Munkálatok Központi Bizottsága felszólította a kerületi, járási és helyi nemzeti bizottságokat, hogy különös fi­gyelmet szenteljenek a mezőgaz­dasági gépek felvásárlására. A fejvásárolt gépeket úgy kell el­raktározni, hogy azok kárt ne szenvedjenek és szükség esetén a gépeket azonnal igénybe lehes­sen venni. Nagy figyelmet szentelt a Köz­ponti Bizottság egyes földműve­sok jogos panaszának, akik minő­ségi vetőmagok és palánták ne velésével foglalkoznak és akiket az egyes járási és kerületi nem­zeti bizottsági büntető komissziók ítéletekkel sújtottak, azon indo­kolással, hogy nem teljesítették F.Z előírt piaci termények beszol­gáltatását, noha ezek a földmű­vesek e mezőgazdasági terménye­ket azért nem termelték, mert a földművelésügyi minisztérium idevágó felhívása értelmében mi" r.'fségi vetőmagot és palántákat termeltek. A Központi Bizottság nyoma­tékosan felhívja az illetékesedet, bopy a büntető bizottság a jövő­ben az ítélet meghozatala előtt gondosan vizsgálja meg a terme­lőknek a vádakkal szemben fel­hozott kifogásait és vizsgálja meg a földművelésügyi miniszté­riim hirdetményének szempont­jából a beszolgáltatás teljesítésé­nek elmaradását. A Mezőgazdasági Munkálatok Központi Bizottságának vélemé­nye szerint a járási és kerületi Nemzeti Bizottságok büntető ko­missziói figyelmen kívül hagy­ták ugyanis a felhívás rendelkező szakaszait, mert ennek értel­mében a földművesnek jogigénye van, hogy ezt a hányadot kivon­ják a piaci árúk beszolgáltatási kötelezettsége alól. A Központi Bizottsághoz jelen­tések érkeznek, hogy volt, vagy vízzel most nem telített halas­tavak gátjait most széthordják. A Központi Bizottság figyelmezteti a népi igazgatás szerveit, hogy a volt halastavak gátjainak szét­hordása tilos, annak elbontására egyedül a Kerületi Nemzeti Bi­zottság vízügyi engedélyt. Az önkötözőgépek spárgahulladé­kának gyűjtése nem kielégítő. A Központi Bizottság felhívja az ösz­szes földműveseket, az Egységes Földműves Szövetkezeteket, az álla­mi birtokok igazgatóságait, hogy az 1950-es évben az önkötözögépek­hez kiutalandó spárganayag meny­nyiségét a beszolgáltatott hulladék­spárga mennyiségétől fogják függő­vé tenni. Ha a földműves, az Egysé­ges Földműves Szövetkezet, vagy az állami birtok igazgatósága a hulla­dékspárgát nem szolgáltatja be, úgy egyáltalában nem kap kévekö­telet. A köztársasági ťmk köszönetet mond a bányászoknak ai 'étmm fery első émmk teljesítéséért Klement Gottwald köztársasági elnök levelet küldött a Bá­nyász Alkalmazottak Szakszer­vezete Központi Bizottságának és a Csehszlovák Bányák Központi igazgatóságának. A levél így hangzik: „Drága elvtársak! Megkaptam örömteli jelentés­teket, mely szerint bányászaink az ötéves terv első évének fel­adatait túlteljesítették és az ígé­retet, hogy a második, a döntő esztendőben is becsülettel meg­állják a helyüket. Kérem tolmá­csolják mindenkinek, aki érdeme­ket szerzett e sikernél, tehát főleg az élmunkásoknak szívé­lyes köszönetemet. Meg vagyok győződve arról, hogy a bányászok felhasználják az elmúlt év folyamán .='<»rzett ta­Dasztalatokat arra, hogy tovább fejlesszék és elmélyítsék a szocia lista munkaversenyt, az élmun­kásmozgalmat, amelyeknek növe kedése a legdöntőbb tényezője volt az elmúlt esztendőben elért eikereknek. Nem kevésbbé fon tos, hogy a jövőben teljesítsék a kötelezettséget a tanulók számá­nak megnégyszerezett re indított akcióban és biztosítsák annak si­keres eredményét. Bányász köszöntéstekkel rencse fel!" Gottwaldotok." „Sze­A labour-kormány utat nyit a konzervatívoknak Szovjet vélemény az angol választásokról A moszkvai Trud hosszú cikkben foglalkozik az angol parlamenti vá­lasztásokkal, amelyben többek között ezeket a megállapításokat teszi: Angliában a háború utáni idők folyamán a kapitalista gazdálkodás •teljes csődje mutatkozott. Ez a gaz­dálkodás a tömegek teljes elszegé­nyedéséhez vezet és gátolja a terme­lőerők fejlődését. A kapitalista rend­szer makacsul ragaszkodik az új há­ború előkészítésének munkálataihoz. A jobboldali labouristák az Egye­sült Államok előtt térdethajtó politi­kája Angliát mind jobban függő vi­szonyba hozza. A Marshall-terv az angol gazdaságot az fmerikai impe­rializmus szekeréhez keményen hoz­zákovácsolta. Ennek világos bizonyí­téka a Londonban éppen most ülé­sező ango'.-amerikai gazdasági ta­nács. E tanács közreműködésével a Wa'.l Street monopolistái minden le­hetőt elkövetnek, hogy teljes mérték­ben hatalmukba kerítsék az angol gazdaság minden ágát. Ebben oly messzire mentek, hogy, mint azt az amerikai és angol sajtó p is elismeri, ma már az Egyesült Ál­lamokban oly javaslatról tárgyalnak, amely egy angol-amerikai uniót hoz­na létre. Ez egyet jelentene azzal, hogy Anglia az Északamerikai Egye­sült Államok 49. tagállamává süly­lyedne és az angol gyarmatokat az „amerikai impérium"-ba sorolnák. Ez a kilátás, amelyet Bewin és Chur­chil a dolgozóknak ígér, nem más, mint a legellenségesebb politika a néppel és a nemzettel szemben. A munkástömegek a béke aktivizált harcával válaszolnak erre a politiká­ra és el vanak szánva, hogy meg­akadályozzák a kapitalistáknak a Szovjetúnió ellen készülő támadását. A labourista kormány e ténykedé­sével minden valószínűség szerint a konzervatívak kedvező véleményét akarja kiérdemelni, mert hisz tulaj­donképpen utat nyit nekik a veze­téshez, nem folytat önálló politikát, egyenesen a konzerva'tívek politiká­ját másolja, azt a politikát, amelyet az amerikai monopóltőke diktál ne­ki. A választások előtti csalárd vita nem tudja álcázni a konzervatívek és a labouristák közös politikai véle­ményét. A labourista párt napokkal ezelőtt kiadott, választásokat meg­előző kiáltványa nevetséges demagó­gia és hazugságok áradata. A kiált­vány semmi konkrét javaslatot nem tartalmaz a dolgozók életének meg­javítása érdekében, ezzel szemben felhívja az angol munkásságot, le­gyen még türelemmel a monopolis­ták és a háborús uszítók iránt. „Helyes út Anglia számára" ,ez a konzervatív párt választási program­jának demagóg felirata. Alapvető gondolata a külpolitikai kurzus tá­madó jellegének kiélesítése. a dolgo­zók életszínvonalának további csök­kentése s végül az, hogy a munkás­ságtól utolsó politikai jogait is el­vegye. A különböző pártállású lapok arra figyelmeztetnek, hogy a labourista kormány azért sietett 0ly nagyon a választások kiírásával, mert tudatá­ban volt annak, hogy az idő csak helyzetének rosszabbodásához vezet het, különösképpen az új költségve tés közzététele után, amely a dolgo zóktól további lemondásokat követel Az angliai választások — írja Trud — se nem általánosak, se nem egyenlőek. A választási kerületek nem egyformák. A munkáslakta ke rtiletek kevésbbé vannak képviselve mint a nagybirtokokkal tűzdelt ke rületek. Különféle korlátozások áll­nak fenn, amelyek lehetetlenné te­szik a választójog megszerzését. Az elmúlt választásokon a polgároknak csupán nem egész 30 százaléka vett részt. Az angol Kommunista Párt az idei váWsztásokqn mint önálló erő, 99 jelölttel indul harcba. Programj nemcsak a választások előtti ígér getések programja, de a tetteké mind a választások előtt, mind a választá sok után, hogy véglegesen megdöntse a konzervativizmust. Ennek eltávo­lításával a szocialista Angliát kíván ja kiépíteni, ahol már nem '.esz k zsákmányolás, válság vagy háború A dolgozó tömegek harci tevékeny ségének növekedése a dolgozók mun kára való jogáért, a békevédők moz­galmának hatalmas erőgyarapodása a Szovjetúnió irányában megmutat kozó őszinte barátságról tanúskodó manifesztációk bizonyítékai annak hogy az uralmon lévő angol osztá lyok politikája kiáltó ellentétben áll az egyszerű emberek reményeivel és vágyaival. A napokban lapunkban hírt adtunk arról, hogy a jugoszláv határ köze­lében fekvő Lengyelkápolnán egy kulákbanda vadállat] kegyetlenséggel meggyilkolta Kiss Imrét, a Magyar Dolgozók Pártjának volt titkárát. Nézzük meg közelebbről, mi volt ennek a vérlázító, embertelen tett­nek rúgója, ki volt Kiss Imre párt­titkár és kik voltak minden ember­ségükből kivetkőzött gyilkosai? A „Szadad Nép" munkatársa ott járt a tett színhelyén és mindenek­előtt megállapította, hogy a község közigazgatásához tartozó tanyavilág­ban ezer család lakik. Az ezer csa­ládnak tízezer hold földje van. Ku­lák aránylag kevés köztük, mindcsz­sze hat százalék, de ez a hat száza­lék tarja kezében a föld huszonhat százalékát. Kétezerhatszáz holdja an a hatvan kulákcsaládnak. Ezek között a kulákok közt agi­tált Bodó István, aki az elmúlt év nyarán érkezett Jugoszláviából a lcnsryelkápolnai kuláktanyákra. Bo­dó nappal alig mozdult ki rejtekhe­lyéről — éjszaka „dolgozott", ekkor Indult szervező útjaira, hosry hirdes­se: visszajön az urak országa. - Százholdas birtokom van Jugo­szláviában és Tito hivatalos szervei (Bodó pontosan megnevezte őket) azért küldtek, hogy fegyveres co­nortokba tömörítsem az itteni kulá­kolcat! Gondtalan paradicsomi élete van Jugoszláviában az 50—'00—'100 holdas birtokosoknak — a ti élete­tok is ilyen lesz nemsokára, mert el­jön angolszász seeítsé<rf»el a jugo­szláv megszállás ideie. Ti lesztek a megszálló csapatok támogatói s már jóleőre meg fogjátok kapni a szűk séges fegyvereket. Míg a jugoszláv és angolszász csapatok megérkeznek, addig is le kell gyilkolni a vezető kommunistá­kat- a baloldaliakat. A meeszálláskoi pedig nem kell visszariadni attól, hosry a község lakossát-ának hatvan százalékát Is legyilkoljátok! De nem­csak a kommunistákat kell kinvirni, hanem minden parasztot, akinek va­lamilyen köze volt a földosztáshoz, vafT ehhez a rendszerhez. Bízzatok Titohnn. mert ő a ml emberünk — csak álcázza magát kommunistának. Ezek voltak Dobó uszító beszédé­nek vezérszólamai, ahogy a hurokra került gyilkos kulákbanda tagjainak vallomásából kiderült. Mintha a har­mincas évek fehérgárdista tisztjei­nek hangja volna ez, azoké a levi­tézlett tiszteké, akik a szövetkezeti életre készülő, kolhozokba tömörülő szovjet parasztokat ugyanilyen vad­állatias kegyetlenséggel akarták el­pusztítani, a végtelen szovjet föld áldott rónáit újra vérrel elárasztani, hogy meddő és bitang úri életüket a nép verejtékén újra elkezdhessék. Michail Solochov „Üj barázdát szánt az eke" című halhatatlan regényé­nek alakjai támadnak fel közel két évtized multán kísértetiesen újra, de hála a szovjet példának, a népi de­mokráciák erős fegyvert tartanak kezükben és villámgyorsan tudnak leszámolni a Bodókkal, Császár An talokkal, Ördög Imrékkel és a többi gyilkossal! Pillanatnyi meggondolatlan csele­kedetről volt szó, amibe a bor és pálinka gőze hajtotta a gyilkosokat? Dehogy is! Ezek a kulákcsemeték és díszes rokonságuk egész magatartá sukkal elárulják, hogy a dolgozó nép nek halálos ellenségei, cselédjeik éle tét semmibevevő haszontalan bitan gok. Vájjon emberszámba vehetö-e a nyolcvan holdas Okos Papp János, aki felvilágosulatlan béresének bért nem fizetett és meztelen 8 kis család­jával egy csorbatetejű ólban lakatta. Emberek ezek a vérengzések, tö­meggyilkosságok tervét szövő, sza­botáló kulákok, akik ősszel homo­kos búzát adnak be, a földjüket nem vetik be, a beszolgáltatást, az adó­fizetést nem teljesítik és gumibotok­kal támadnak az éjszaka sötétjében a gyanutlan emberre? Emberek ezek, akik 5—6 ingyen napszámot követelnek, ha egy holdnyi munkára kölcsön adtak lovat? ök maguk süppedő szőnyekkel, ezernyi csecsebecsékkel teletömött, cserepes tetejű kulákházakban lak­nak, egymás között házasodnak és egy kisparaszt köszönésére nem is felelnek! Ezek gyűlölik a magyar ötéves tervet, mert óvodát, napközi otthont, népfürdőt, orvosi és szülé­szeti rendelőt ad Lengyelkápolnának. Gyűlölik Szekeres M i hál.vékát, akik­nek gyerekeit néhány hónappal ez­előtt még ruhátlanul találták a ku­lálíbirtokon és most, hogy a Petőfi termelőszövetkezet tagjai — világos, tiszta lakásban laknak és valameny­nyin meleg téliruha van. És gyűlöl­ték Kiss Imrét, a volt párttitkárt, a mostani népi bizottság elnökét, gyű­löletük első — és tegyük hozzá: utolsó áldozatát. Kiss elvtárs a felszabadulás előtt béres volt, — írja a Szabad Nép munkatársa. — A felszabadulás után öt holdat kapott. Messze vidéken ő volt a legjobb népnevelő és lakásán a röpgyűléseken olykor 150 ember is résztvett. Idős ember volt, de ál­landóan tanult. Egy kis noteszt hor­dott magánál, ebbe jegyzett Lenin, Sztálin és Rákosi elvtársak írásai­ból. Elárvult lakásában a hálószek­rényen nyitott könyv hever. Rákosi könyve: „A magyar jövőért." Való­ban: Kiss elvtárs a szebb magyar jövőért dolgozott. Kiss Imre néhány hete már észre­vette a kulákok gyanús összejövete­leit, azt azonban nem sejthette, hogy kulákok gyilkosságra is vetemed­nek és csak alkalmas pillanatra vár­nak, hogy őt eltegyék láb alól. Né­hány nappal ezelőtt Bigors kulálíék­nál újabb összejövetel volt, melyen megjelent Bodó, Császár Antal, Ör­dög Imre. Kiss Imre éberen figyelt néhány perc múlva rájuk nyitott. Bcdó odaszólt Bigorsnénak és az már bozta is a kötelet. A három nagy­erejű fiatal kulák nekiesett az idős Kiss Imrének és összekötözték. Te vagy az a híres kommunis­ta?! — üvöltötte Bodó és Kiss Im­rének még csak annyi ideje volt, hogy visszakiabálja: Én vagyok és ha kell az élete­met adom a pártért! Kiss Imrét kocsira dobták, elhaj­tottak vele és az országúton igazi fasiszta módszerrel gyilkolták meg. Űtliözben hol az egyik, hol a másik kulák szúrt az arcába^ nyakába, testébe, aztán a termelőszövetkezet földje előtt megállították a kocsit és kidobták áldozatukat, majd mind­hárman nekiestek és kiszúrták mind a két szemét. A hároni bandita ezután sorra járta a kulák terrorista csoport tagjait, hogy közölje velük a régvárt hírt: Kiss Imre nincs többé. Jutal­mul az egyik kulákházban borral, disznótoros vacsorával vendégelték meg őket. Másnap reggel megtalálták Kiss Imre holttestét. Az államvédelmi ha­tóságok gyors munkájának ered­ménye, hogy a két elbujdosott gyil­kos: Császár Antal és ördög Imre hamarosan kézrekerült, de rendőr­kézre jutott a banda többi tagja is csak úgy, mint a gyilkos kulákok bujtogató!. Nem fér ahhoz semmi kétség, hogy a Magyar Népiköztársaság kímélet­lenül le fog számolni a lengyelkápol­nai banditákkal és mindazokkal, akiknek magtartása ugyanilyen em­bertelenül népcllenes és megtisztítja a határmenti falvakat Tito gyilkos­ságra uszító ágenseitől. Kiss Imre elvtárs halála fájdalmas és mélyen elszomorító. Nemcsak Lengyelkápolna dolgozó népe, de az egész haladó magyarság az épiilö igazságos új rend mártírjának te­kinti ezt a példás életű, tiszta jelle­mű volt bérest, urak egykori cseléd­jét, a magyar jövőnek ezt a derék munkását. A Rózsák, Schönherzek, Steiner Gáborok, Bacsók, Somogyik, a kosuti és polomkai áldozatok mel­lé új név kerül, Kiss Imre neve. Ha­lála éberségre int. Sokszázezer ma­gyar paraszt előtt még világosabbá teszi a jövő feladatát: ébernek lenni és kíméletlenül harcolni az ellenség ellen, amely a régi úri Ma pfja r or­szágot kívánja vissza, akár egy újabb vérözön árán. Lengyelkápolna középparasztjal felvételüket kérik az ottani termelő­szövetkezetbe. — Érezzük, hogy hozzátok tarto­zunk ! — mondják, gyűlölettel és utá­lattal elfordulva a hazaáruló gyil­kosoktól. Lengyelkápolna belső ar­culata is rövidesen megváltozik: a halott erősebbnek fog bizonyulni az ártóknál, az új élet ellen fenekedők­nél, a jónak és igazságosnak kerék­kötőinél. De bennünket is, akik száz és száz kilométerekre távol élünk a lengyel­kápolnai tanyák világától, éberségre int ez a halál. A mi falvaink népe közt ugyan nincs talaja a Bodó Ist­ván féle Tito-ágensek gyilkosságra uszító beszédének, de akadnak itt is egyfelől könnyen hívők, másfelől a nép közt konkolyt hintő kártévők, akiknek suttogása nyomán itt-ott megakad építő életünk tervszerű me­nete, a termelési és beszolgáltatási szerződések megkötése. Igen, sajná­latosan akadnak itt is olyanok, akik a homokba dugják a fejüket, hogy­ne lássák az ú j rend egyre szaporo­dó rfvmánvait, életünk gyönyörűen felfelé ívelő vonalát, azt az elvitat­hatatlan tényt, hogy pár év leforgá­sa alatt nemcsak eltakarítottuk, a háború által okozott roppant romo­kat. hogy kifosztott gazdaságunkat nemcsak feltámasztottuk, de szín­vonalát jóval a háború előtti esz­tendők színvonala főié emeltük és népi vezetésünk, népi demokráciánk jóvoltából jólétünk hónapról hónap­ra bővül, gazdagodik. A lengyelkápolnai áldozat ben­nünket is arra int és buzdít, hogy még erősebb hittel sorakozzunk fel Pártunk mellé és elveit azzal a hittel tegyük magunkévá, hogy békés, építő életünknek s boldog jövendőnk­nek ö az egyedüli záloga és mejrvé­dője. Egri Viktor. i

Next

/
Thumbnails
Contents