Uj Szó, 1950. január (3. évfolyam, 1-26.szám)

1950-01-27 / 23. szám, péntek

A LENGYELKáPOLNAI ÁLDOZAT A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPLA Bratislava, 1950 január 27, péntek 2 Kčs III. évfolyam, 23. szám A mezőgazdasági gépek felvásárlására fokozott figyelmet kell fordítani A Mezőgazdasági Munkálatok Központi Bizottságiak felhívása osztálya adhat A Mezőgazdasági Munkálatok Központi Bizottsága felszólította a kerületi, járási és helyi nemzeti bizottságokat, hogy különös figyelmet szenteljenek a mezőgazdasági gépek felvásárlására. A fejvásárolt gépeket úgy kell elraktározni, hogy azok kárt ne szenvedjenek és szükség esetén a gépeket azonnal igénybe lehessen venni. Nagy figyelmet szentelt a Központi Bizottság egyes földművesok jogos panaszának, akik minőségi vetőmagok és palánták ne velésével foglalkoznak és akiket az egyes járási és kerületi nemzeti bizottsági büntető komissziók ítéletekkel sújtottak, azon indokolással, hogy nem teljesítették F.Z előírt piaci termények beszolgáltatását, noha ezek a földművesek e mezőgazdasági terményeket azért nem termelték, mert a földművelésügyi minisztérium idevágó felhívása értelmében mi" r.'fségi vetőmagot és palántákat termeltek. A Központi Bizottság nyomatékosan felhívja az illetékesedet, bopy a büntető bizottság a jövőben az ítélet meghozatala előtt gondosan vizsgálja meg a termelőknek a vádakkal szemben felhozott kifogásait és vizsgálja meg a földművelésügyi minisztériim hirdetményének szempontjából a beszolgáltatás teljesítésének elmaradását. A Mezőgazdasági Munkálatok Központi Bizottságának véleménye szerint a járási és kerületi Nemzeti Bizottságok büntető komissziói figyelmen kívül hagyták ugyanis a felhívás rendelkező szakaszait, mert ennek értelmében a földművesnek jogigénye van, hogy ezt a hányadot kivonják a piaci árúk beszolgáltatási kötelezettsége alól. A Központi Bizottsághoz jelentések érkeznek, hogy volt, vagy vízzel most nem telített halastavak gátjait most széthordják. A Központi Bizottság figyelmezteti a népi igazgatás szerveit, hogy a volt halastavak gátjainak széthordása tilos, annak elbontására egyedül a Kerületi Nemzeti Bizottság vízügyi engedélyt. Az önkötözőgépek spárgahulladékának gyűjtése nem kielégítő. A Központi Bizottság felhívja az öszszes földműveseket, az Egységes Földműves Szövetkezeteket, az állami birtokok igazgatóságait, hogy az 1950-es évben az önkötözögépekhez kiutalandó spárganayag menynyiségét a beszolgáltatott hulladékspárga mennyiségétől fogják függővé tenni. Ha a földműves, az Egységes Földműves Szövetkezet, vagy az állami birtok igazgatósága a hulladékspárgát nem szolgáltatja be, úgy egyáltalában nem kap kévekötelet. A köztársasági ťmk köszönetet mond a bányászoknak ai 'étmm fery első émmk teljesítéséért Klement Gottwald köztársasági elnök levelet küldött a Bányász Alkalmazottak Szakszervezete Központi Bizottságának és a Csehszlovák Bányák Központi igazgatóságának. A levél így hangzik: „Drága elvtársak! Megkaptam örömteli jelentésteket, mely szerint bányászaink az ötéves terv első évének feladatait túlteljesítették és az ígéretet, hogy a második, a döntő esztendőben is becsülettel megállják a helyüket. Kérem tolmácsolják mindenkinek, aki érdemeket szerzett e sikernél, tehát főleg az élmunkásoknak szívélyes köszönetemet. Meg vagyok győződve arról, hogy a bányászok felhasználják az elmúlt év folyamán .='<»rzett taDasztalatokat arra, hogy tovább fejlesszék és elmélyítsék a szocia lista munkaversenyt, az élmunkásmozgalmat, amelyeknek növe kedése a legdöntőbb tényezője volt az elmúlt esztendőben elért eikereknek. Nem kevésbbé fon tos, hogy a jövőben teljesítsék a kötelezettséget a tanulók számának megnégyszerezett re indított akcióban és biztosítsák annak sikeres eredményét. Bányász köszöntéstekkel rencse fel!" Gottwaldotok." „SzeA labour-kormány utat nyit a konzervatívoknak Szovjet vélemény az angol választásokról A moszkvai Trud hosszú cikkben foglalkozik az angol parlamenti választásokkal, amelyben többek között ezeket a megállapításokat teszi: Angliában a háború utáni idők folyamán a kapitalista gazdálkodás •teljes csődje mutatkozott. Ez a gazdálkodás a tömegek teljes elszegényedéséhez vezet és gátolja a termelőerők fejlődését. A kapitalista rendszer makacsul ragaszkodik az új háború előkészítésének munkálataihoz. A jobboldali labouristák az Egyesült Államok előtt térdethajtó politikája Angliát mind jobban függő viszonyba hozza. A Marshall-terv az angol gazdaságot az fmerikai imperializmus szekeréhez keményen hozzákovácsolta. Ennek világos bizonyítéka a Londonban éppen most ülésező ango'.-amerikai gazdasági tanács. E tanács közreműködésével a Wa'.l Street monopolistái minden lehetőt elkövetnek, hogy teljes mértékben hatalmukba kerítsék az angol gazdaság minden ágát. Ebben oly messzire mentek, hogy, mint azt az amerikai és angol sajtó p is elismeri, ma már az Egyesült Államokban oly javaslatról tárgyalnak, amely egy angol-amerikai uniót hozna létre. Ez egyet jelentene azzal, hogy Anglia az Északamerikai Egyesült Államok 49. tagállamává sülylyedne és az angol gyarmatokat az „amerikai impérium"-ba sorolnák. Ez a kilátás, amelyet Bewin és Churchil a dolgozóknak ígér, nem más, mint a legellenségesebb politika a néppel és a nemzettel szemben. A munkástömegek a béke aktivizált harcával válaszolnak erre a politikára és el vanak szánva, hogy megakadályozzák a kapitalistáknak a Szovjetúnió ellen készülő támadását. A labourista kormány e ténykedésével minden valószínűség szerint a konzervatívak kedvező véleményét akarja kiérdemelni, mert hisz tulajdonképpen utat nyit nekik a vezetéshez, nem folytat önálló politikát, egyenesen a konzerva'tívek politikáját másolja, azt a politikát, amelyet az amerikai monopóltőke diktál neki. A választások előtti csalárd vita nem tudja álcázni a konzervatívek és a labouristák közös politikai véleményét. A labourista párt napokkal ezelőtt kiadott, választásokat megelőző kiáltványa nevetséges demagógia és hazugságok áradata. A kiáltvány semmi konkrét javaslatot nem tartalmaz a dolgozók életének megjavítása érdekében, ezzel szemben felhívja az angol munkásságot, legyen még türelemmel a monopolisták és a háborús uszítók iránt. „Helyes út Anglia számára" ,ez a konzervatív párt választási programjának demagóg felirata. Alapvető gondolata a külpolitikai kurzus támadó jellegének kiélesítése. a dolgozók életszínvonalának további csökkentése s végül az, hogy a munkásságtól utolsó politikai jogait is elvegye. A különböző pártállású lapok arra figyelmeztetnek, hogy a labourista kormány azért sietett 0ly nagyon a választások kiírásával, mert tudatában volt annak, hogy az idő csak helyzetének rosszabbodásához vezet het, különösképpen az új költségve tés közzététele után, amely a dolgo zóktól további lemondásokat követel Az angliai választások — írja Trud — se nem általánosak, se nem egyenlőek. A választási kerületek nem egyformák. A munkáslakta ke rtiletek kevésbbé vannak képviselve mint a nagybirtokokkal tűzdelt ke rületek. Különféle korlátozások állnak fenn, amelyek lehetetlenné teszik a választójog megszerzését. Az elmúlt választásokon a polgároknak csupán nem egész 30 százaléka vett részt. Az angol Kommunista Párt az idei váWsztásokqn mint önálló erő, 99 jelölttel indul harcba. Programj nemcsak a választások előtti ígér getések programja, de a tetteké mind a választások előtt, mind a választá sok után, hogy véglegesen megdöntse a konzervativizmust. Ennek eltávolításával a szocialista Angliát kíván ja kiépíteni, ahol már nem '.esz k zsákmányolás, válság vagy háború A dolgozó tömegek harci tevékeny ségének növekedése a dolgozók mun kára való jogáért, a békevédők mozgalmának hatalmas erőgyarapodása a Szovjetúnió irányában megmutat kozó őszinte barátságról tanúskodó manifesztációk bizonyítékai annak hogy az uralmon lévő angol osztá lyok politikája kiáltó ellentétben áll az egyszerű emberek reményeivel és vágyaival. A napokban lapunkban hírt adtunk arról, hogy a jugoszláv határ közelében fekvő Lengyelkápolnán egy kulákbanda vadállat] kegyetlenséggel meggyilkolta Kiss Imrét, a Magyar Dolgozók Pártjának volt titkárát. Nézzük meg közelebbről, mi volt ennek a vérlázító, embertelen tettnek rúgója, ki volt Kiss Imre párttitkár és kik voltak minden emberségükből kivetkőzött gyilkosai? A „Szadad Nép" munkatársa ott járt a tett színhelyén és mindenekelőtt megállapította, hogy a község közigazgatásához tartozó tanyavilágban ezer család lakik. Az ezer családnak tízezer hold földje van. Kulák aránylag kevés köztük, mindcszsze hat százalék, de ez a hat százalék tarja kezében a föld huszonhat százalékát. Kétezerhatszáz holdja an a hatvan kulákcsaládnak. Ezek között a kulákok közt agitált Bodó István, aki az elmúlt év nyarán érkezett Jugoszláviából a lcnsryelkápolnai kuláktanyákra. Bodó nappal alig mozdult ki rejtekhelyéről — éjszaka „dolgozott", ekkor Indult szervező útjaira, hosry hirdesse: visszajön az urak országa. - Százholdas birtokom van Jugoszláviában és Tito hivatalos szervei (Bodó pontosan megnevezte őket) azért küldtek, hogy fegyveres conortokba tömörítsem az itteni kulákolcat! Gondtalan paradicsomi élete van Jugoszláviában az 50—'00—'100 holdas birtokosoknak — a ti életetok is ilyen lesz nemsokára, mert eljön angolszász seeítsé<rf»el a jugoszláv megszállás ideie. Ti lesztek a megszálló csapatok támogatói s már jóleőre meg fogjátok kapni a szűk séges fegyvereket. Míg a jugoszláv és angolszász csapatok megérkeznek, addig is le kell gyilkolni a vezető kommunistákat- a baloldaliakat. A meeszálláskoi pedig nem kell visszariadni attól, hosry a község lakossát-ának hatvan százalékát Is legyilkoljátok! De nemcsak a kommunistákat kell kinvirni, hanem minden parasztot, akinek valamilyen köze volt a földosztáshoz, vafT ehhez a rendszerhez. Bízzatok Titohnn. mert ő a ml emberünk — csak álcázza magát kommunistának. Ezek voltak Dobó uszító beszédének vezérszólamai, ahogy a hurokra került gyilkos kulákbanda tagjainak vallomásából kiderült. Mintha a harmincas évek fehérgárdista tisztjeinek hangja volna ez, azoké a levitézlett tiszteké, akik a szövetkezeti életre készülő, kolhozokba tömörülő szovjet parasztokat ugyanilyen vadállatias kegyetlenséggel akarták elpusztítani, a végtelen szovjet föld áldott rónáit újra vérrel elárasztani, hogy meddő és bitang úri életüket a nép verejtékén újra elkezdhessék. Michail Solochov „Üj barázdát szánt az eke" című halhatatlan regényének alakjai támadnak fel közel két évtized multán kísértetiesen újra, de hála a szovjet példának, a népi demokráciák erős fegyvert tartanak kezükben és villámgyorsan tudnak leszámolni a Bodókkal, Császár An talokkal, Ördög Imrékkel és a többi gyilkossal! Pillanatnyi meggondolatlan cselekedetről volt szó, amibe a bor és pálinka gőze hajtotta a gyilkosokat? Dehogy is! Ezek a kulákcsemeték és díszes rokonságuk egész magatartá sukkal elárulják, hogy a dolgozó nép nek halálos ellenségei, cselédjeik éle tét semmibevevő haszontalan bitan gok. Vájjon emberszámba vehetö-e a nyolcvan holdas Okos Papp János, aki felvilágosulatlan béresének bért nem fizetett és meztelen 8 kis családjával egy csorbatetejű ólban lakatta. Emberek ezek a vérengzések, tömeggyilkosságok tervét szövő, szabotáló kulákok, akik ősszel homokos búzát adnak be, a földjüket nem vetik be, a beszolgáltatást, az adófizetést nem teljesítik és gumibotokkal támadnak az éjszaka sötétjében a gyanutlan emberre? Emberek ezek, akik 5—6 ingyen napszámot követelnek, ha egy holdnyi munkára kölcsön adtak lovat? ök maguk süppedő szőnyekkel, ezernyi csecsebecsékkel teletömött, cserepes tetejű kulákházakban laknak, egymás között házasodnak és egy kisparaszt köszönésére nem is felelnek! Ezek gyűlölik a magyar ötéves tervet, mert óvodát, napközi otthont, népfürdőt, orvosi és szülészeti rendelőt ad Lengyelkápolnának. Gyűlölik Szekeres M i hál.vékát, akiknek gyerekeit néhány hónappal ezelőtt még ruhátlanul találták a kulálíbirtokon és most, hogy a Petőfi termelőszövetkezet tagjai — világos, tiszta lakásban laknak és valamenynyin meleg téliruha van. És gyűlölték Kiss Imrét, a volt párttitkárt, a mostani népi bizottság elnökét, gyűlöletük első — és tegyük hozzá: utolsó áldozatát. Kiss elvtárs a felszabadulás előtt béres volt, — írja a Szabad Nép munkatársa. — A felszabadulás után öt holdat kapott. Messze vidéken ő volt a legjobb népnevelő és lakásán a röpgyűléseken olykor 150 ember is résztvett. Idős ember volt, de állandóan tanult. Egy kis noteszt hordott magánál, ebbe jegyzett Lenin, Sztálin és Rákosi elvtársak írásaiból. Elárvult lakásában a hálószekrényen nyitott könyv hever. Rákosi könyve: „A magyar jövőért." Valóban: Kiss elvtárs a szebb magyar jövőért dolgozott. Kiss Imre néhány hete már észrevette a kulákok gyanús összejöveteleit, azt azonban nem sejthette, hogy kulákok gyilkosságra is vetemednek és csak alkalmas pillanatra várnak, hogy őt eltegyék láb alól. Néhány nappal ezelőtt Bigors kulálíéknál újabb összejövetel volt, melyen megjelent Bodó, Császár Antal, Ördög Imre. Kiss Imre éberen figyelt néhány perc múlva rájuk nyitott. Bcdó odaszólt Bigorsnénak és az már bozta is a kötelet. A három nagyerejű fiatal kulák nekiesett az idős Kiss Imrének és összekötözték. Te vagy az a híres kommunista?! — üvöltötte Bodó és Kiss Imrének még csak annyi ideje volt, hogy visszakiabálja: Én vagyok és ha kell az életemet adom a pártért! Kiss Imrét kocsira dobták, elhajtottak vele és az országúton igazi fasiszta módszerrel gyilkolták meg. Űtliözben hol az egyik, hol a másik kulák szúrt az arcába^ nyakába, testébe, aztán a termelőszövetkezet földje előtt megállították a kocsit és kidobták áldozatukat, majd mindhárman nekiestek és kiszúrták mind a két szemét. A hároni bandita ezután sorra járta a kulák terrorista csoport tagjait, hogy közölje velük a régvárt hírt: Kiss Imre nincs többé. Jutalmul az egyik kulákházban borral, disznótoros vacsorával vendégelték meg őket. Másnap reggel megtalálták Kiss Imre holttestét. Az államvédelmi hatóságok gyors munkájának eredménye, hogy a két elbujdosott gyilkos: Császár Antal és ördög Imre hamarosan kézrekerült, de rendőrkézre jutott a banda többi tagja is csak úgy, mint a gyilkos kulákok bujtogató!. Nem fér ahhoz semmi kétség, hogy a Magyar Népiköztársaság kíméletlenül le fog számolni a lengyelkápolnai banditákkal és mindazokkal, akiknek magtartása ugyanilyen embertelenül népcllenes és megtisztítja a határmenti falvakat Tito gyilkosságra uszító ágenseitől. Kiss Imre elvtárs halála fájdalmas és mélyen elszomorító. Nemcsak Lengyelkápolna dolgozó népe, de az egész haladó magyarság az épiilö igazságos új rend mártírjának tekinti ezt a példás életű, tiszta jellemű volt bérest, urak egykori cselédjét, a magyar jövőnek ezt a derék munkását. A Rózsák, Schönherzek, Steiner Gáborok, Bacsók, Somogyik, a kosuti és polomkai áldozatok mellé új név kerül, Kiss Imre neve. Halála éberségre int. Sokszázezer magyar paraszt előtt még világosabbá teszi a jövő feladatát: ébernek lenni és kíméletlenül harcolni az ellenség ellen, amely a régi úri Ma pfja r országot kívánja vissza, akár egy újabb vérözön árán. Lengyelkápolna középparasztjal felvételüket kérik az ottani termelőszövetkezetbe. — Érezzük, hogy hozzátok tartozunk ! — mondják, gyűlölettel és utálattal elfordulva a hazaáruló gyilkosoktól. Lengyelkápolna belső arculata is rövidesen megváltozik: a halott erősebbnek fog bizonyulni az ártóknál, az új élet ellen fenekedőknél, a jónak és igazságosnak kerékkötőinél. De bennünket is, akik száz és száz kilométerekre távol élünk a lengyelkápolnai tanyák világától, éberségre int ez a halál. A mi falvaink népe közt ugyan nincs talaja a Bodó István féle Tito-ágensek gyilkosságra uszító beszédének, de akadnak itt is egyfelől könnyen hívők, másfelől a nép közt konkolyt hintő kártévők, akiknek suttogása nyomán itt-ott megakad építő életünk tervszerű menete, a termelési és beszolgáltatási szerződések megkötése. Igen, sajnálatosan akadnak itt is olyanok, akik a homokba dugják a fejüket, hogyne lássák az ú j rend egyre szaporodó rfvmánvait, életünk gyönyörűen felfelé ívelő vonalát, azt az elvitathatatlan tényt, hogy pár év leforgása alatt nemcsak eltakarítottuk, a háború által okozott roppant romokat. hogy kifosztott gazdaságunkat nemcsak feltámasztottuk, de színvonalát jóval a háború előtti esztendők színvonala főié emeltük és népi vezetésünk, népi demokráciánk jóvoltából jólétünk hónapról hónapra bővül, gazdagodik. A lengyelkápolnai áldozat bennünket is arra int és buzdít, hogy még erősebb hittel sorakozzunk fel Pártunk mellé és elveit azzal a hittel tegyük magunkévá, hogy békés, építő életünknek s boldog jövendőnknek ö az egyedüli záloga és mejrvédője. Egri Viktor. i