Uj Szó, 1950. január (3. évfolyam, 1-26.szám)

1950-01-24 / 20. szám, kedd

1950 január 24 ÜJ §10 Az autobusz-iizem dolgozói között A hajnali ködben két világító fénypont közeledik a várakozók felé. Jön az autóbusz! Munkába siető emberekkél telve rohan és vezetője feszült idegekkel figye li az utat. A legdrágább kincset szállítja: a dolgozó embert. Reg' géltől estig végzik felelősség teljes és nehéz munkájukat a „DOZAB" alkalmazottai és az utas sokszor nem is gondol azok ra, akikre életét s biztonságát bízza. Lapunk tudósítója ellátogatott a bratisíavai Doprávné Závody kom. vállalat alkalmazottai közé és elbeszélgetett velük életükről, terveikről s véleményükről. Az üzembizottság irodájában Csikkel elvtárs fogad és kalauzo lásával elhagyom az irodát, hogy megtekintsem az autobuszgarázst és az autobuszjavító'mühelyt. Csikkel elvtárs közben beszá molt azokról a nehéz körűimé nyékről, amelyek között a felsza badulás után az újjáépítési mun ka megkezdődött. A fasiszta rablóbandák, amikor látták, hogy a dicsőséges Vörös Hadsereg elő" nyomulását nem lehet megáll ita ni, tehetetlen dühükben a leg elképzelhetetlenebb pusztításba kezdtek. Ennek esett áldozatul az autobuszpark is. Mindent elkövettünk, emlékezik Benko elvtárs — hogy az új jáépítés munkáját elősegítsük és minél gyorsabban bonyolíthassuk le a dolgozók szállítását a munkahelyükre, valamint hazaszállí tásukat munkahelyükről munkavégeztekor. — Talán el sem hiszi elvtárs, ha mondom, hogy a felszabadulás után mindössze egy autóbusszal kezdtük meg a forgalmat. Ma már 45 autóbusz áll a dolgozók rendelkezésére. Hogy ezt az ered ményt el bírtuk érni, ezzel nagy elismeres illeti Nics, Jacsa és Bielik elvtársakat. Beszélgetés közben beértünk a hatalmas javítőműhelybe. A falakon mindenütt Sztálin, Gott wald és Zápotocky elvtársak képei, valamint a Kommunista Párt nagy jelvénye látható. Lá zas, de nem kapkodó munka mindenütt és a szemlélő azonnal látja a lelkesen csillogó szemekről és a munka tempójáról, hogy itt új gondolat, új eszme hajtja a dolgozó kezeket. A szocialista munkaverseny. Macsánek elvtárs, a műhely legöregebb dolgozója, büszkén említi, hogy a KSČ IX. nagygyűlése alkalmából a felajánlási előirányzót két, szinte hasznavehetetlen autóbusznak újjáépítése volt. A terv előirányzat e célra 580.000 Kčs volt, azonban különféle újításokkal és a munka ész szerű beosztásával sikerült a tervet az előirányzatnál jóval ol csobban teljesíteni. Ebben Benko és Jacsa elvtársak pártunknak régi és piróbált harcosai értek el igen szép eredményeket. Ma már az üzemnek minden dolgozója tisztában van azzal, hogyha többet és jobbat termel, ezzel nemcsak a közönségnek, hanem saját magának is használ. Ezután Bathányi elvtárs emlé kezik a reakciótól annyiszor agyondicsért első republikára. Még igen élénken él emlékezetében a munkanélküliség szörnyű korszaka. Amikor nap nap után járta a gyárak felvételi irodáit munkáért. A válasz mindig és mindenütt egyforma volt. Munkásfelvétel nincs. A kormány ál tal biztosított lealázó munkanélküli segélyre, ami az éhen háláshoz sok, a jóllakáshoz pedig kevés volt, szintén még jól emlé kezik. Emlékszik a roskadásig telt kirakatokra is, melyeket azonban az akkori dolgozók csak üvegen át nézhettek. É

s emlékszik a rendőrök ütle" geire. Ez volt az egyetlen, amit a dolgozók bőségesen kaptak — Ma azonban — folytatja felvidult arccal — a helyzet megváltozott. Olyan tervek válnak napról napra valóságra, amire még néhány évvel ezelőtt gondolni sem mertünk. Tisztában vagyunk azzal, hogy ezeket az eredményeket munkával értük el és minél többet termelünk, minél jobban dolgozunk, annál szebbé és boldogabbá válik életünk. Amit kaptunk, azt meg kell köszönni. Mi munkával köszönjük meg. A sztálini műszakon elért eredményünk a következő: A gépműhely az előirányzatot kb. 30 százalékkal túltejesítette. A ROH II. össz'szakszervezeti gyűlésére üzemünk dolgozói újabb felajánlásokat kezdeményeztek. Eredményeként ismét két autóbusszal több áll a dolgozók ren delkezésére 500,000 Kós értékben. Örömmel tapasztaltuk, hogy a dolgozók milyen szívesen fogadták a 23 as és a 24~es vona" lakra beállított pótkocsi járató" kat. Ezzel, ha nem is küszöböltük ki a nehézségeket teljesen, de nagyobbrészt sikerült a reggeli és az esti csúcsforgalom lebonyolítását könnyebbé tenni." — Tudjuk, hogy ma még vannak nehézségeink — mondja Va" verka elvtárs, a gépműhely vezetője —, de a legjobb lehetőségek állnak előttünk és bízunk benne, hogy rövid időn belül tökéletes autobuszközlkedést tudunk biztosítani a dolgozóknak. Búcsúzás előtt még felkeressük az állandóan készültségben lévő javító brigádot. A brigád feladata a vonalon lévő kocsik gyors és szakszerű üzembehelyezése a lehető legrövidebb időn belül. Ezek az elvtársak forróságban és fagyban egyaránt a legnagyobb odaadással javítják a hibát és ezzel kiküszöbölik a forgalomból az esetleges zavarokat. Hanibál elvtárs, az egyik bri gád vezetője csak azt sajnálja, hogy nem vehet részt a szocialista munkaversenyben. Ugyanis az előre nem látott javításokat nem lehet normára átszámítani. — De állandóan emelkedő teljesítményeink mutatják, hogy minden erőnkkel és minden tu dásunkkal a dolgozók szolgálatában állunk és segítjük a békés fejlődést — mondja Hanibál elvtárs. Hangos „Čest práci" köszöntés harsan fel, amikor elhagyjuk az üzemet. Elvtársak, akik reggel és este autóbusszal utaztok, gondoljatok azokra, akik a romokból építet ték a kocsikat, hogy szolgálhassanak benneteket, szolgálhassák a munkát, szolgálhassák az építést, a haladást. Gondoljatok azokra az elvtársakra, akik szívvel-lélekkel dolgoznak a szocialista államban, szocialista módon, a szocialista- közösségért. Lelkes munkájuk, eddigi eredményeik és meglévő terveik biztosítékai annak, hogy helyes úton járunk és bizonyítják a dolgozó osztály törhetetlen hitét, alkotó, építő ere"jét és szép, békés, dolgos jövendőt — neked, nekem — mindnyájunknak. S'miirda Jáncs. A kerületi Neimeti Bizottság Tanítsa köszönetet mond a bratisíavai kerület földműveseinek A bratisíavai kerületi Nemzeti Bizottság Tanácsa január 22-én ülést tartott, amelyen a termelési és beszolgáltatási szerződések aláírásának lefolyásáról, érkező jelentéseket tárgyalták. Megállapítást nyert, hogy a bratisíavai kerület 385 községéből 280 község 100 százalékban írta alá az 1950-es évre szóló termelési és beszolgáltatási szerződéseket. Megállapítást nyert továbbá, hogy a kerület 117 községében már van Egységes Földműves Szövetkezet és 97 községben már működnek az EFSz előkészítő bizottságai. A kerület parasztságának e nagy győzelme arról '.annskcdik, hogy ezekben a községekben megértették azokat a követeléseket, amelyeket velük szemben a népi demokrácia támaszt hazánkban a szocializmus építése munkájánál. A bratisíavai kerületi Nemzeti Bizottság tanácsa ez úton fejezi ki forró köszönetét a kerület dolgozó parasztságának és sok sikert kíván az új évben végzendő munkájához. A nyitrai kerSlet kommunistáinak 100-tagú brigádra elindult a handlovai szénbányákba A nyitrai kerületi Nemzeti Bizottság székházának feldíszített nagy csarnokában vasárnap, január 22-én ünnepséget tartottak, amelyen a Párt kerületi vezetősége búcsúztatta a handlovai bányákba induló 100 tagú kommunista brigádot. A nagy csarnok tele volt a népi igazgatás tagjaiból rekrutálódó brigádosokkal, akik között egy nő is van, a férjével együtt brigádmunkára jelentkezett Láncos Erzsébet. Jelen voltak a Párt, a hadsereg, a biztonsági alakulatok, a tömegszervezetek, az ifjúsági, a film, a rádió és sajtó képviselői. Délelőtt 10 órakor nyitotta meg az ünnepséget a himnuszok eljátszása után a KSS kerületi elnöke, Vartik Ferenc elvtárs. A felsőbb gazdasági iskola kollektívje népdalokkal köszöntötte a brigádosokat és a kerületi Szakszervezeti Tanács kiküldötteit, akik kötelezték magukat, hogy ugyanilyen brigádot állítanak fel a szakszervezeti tagság köréből. A kerületi titkár beszédében hangsúlyozta, hogy Szlovákia iparosítása arra kötelezi a Párt tagságát, hogy segítségére siessen a handlovai szénbányáknak, amelynek termelése biztosítja az ipar fejlődését. A kommu-, nista brigád kiküldésével teljesíti a Párt kerületi vezetősége kötelezettségét és segít e fontos szektorban feltűnő munkaerő hiányain. — Engedjétek meg nekem, — mondotta a kerületi titkár —, hogy megjegyezzem, ez a brigád nem közönséges brigád, ez a handlovai szénbányákba a Párt zászlaját viszi és nektek, akik e zászló alatt haladtok a munka e nehéz szakaszára, olyan győzelmeket kell felmutatnotok, aminőt ott még egy brigád sem ért el. Nektek, kommunistáknak, példával kell szolgálnotok az egész dolgozó népnek. Nektek kell megtörnötök Handlován az összes normákat és emelnetek a munka termelékenységét, úgy kell dolgoznotok, hogy Handlován fordulat álljon be a terv teljesítésében. A szlovákiai papság hűségesküt tett n papok iinneoélyes eskü e a népi demokratikus köztársaság iránti kííség kifejezése Népünk nemrégiben fejezte ki a Nemzetgyűléstől az elmúlt év okióbetében megszavazott új egyházi törvényekkel a papság és az egyház iránti jóindulatát. Ezek a törvények biztosítják a papság szociális helyzetét és megszüntetik az eddigi igazságtalanságokat, amelyeket a küiöniéle plébániákon láthattunk. Gondoskodnak az öregkori biztosításukról is. Az állam csak azt köti ki, hogy az egyházat ne használják fel a köztársaság és a né pi demokratikus rendszer ellen. Hivők s a papok százai Szlovákiában s az egész köztársaságban egyaránt örömmel fogadták ezt az igazságos törvényt, amelyre már régen vártak s amely segít a néphez hü papságnak mind vallási, mind másféle munkában. Mindenki, aki az állam javát akarja és aki őszin'.én békéi kíván az egyházakkal és jóviszonyt az áliam és az egyház között, csak őszinte örömmel üdvözölheti ezeket az új egyházi törvényeket. Ezekufán a szlovákiai papság a hét második felében letette a hűségesküt köztársaságunkra. Mint minden modern államban, nálunk is, aki köz' szolgálatba lép, ilyen esküt tesz. Nemcsak az állami tisztviselők teszik ezt, hanem a népi igazgatás minden egyes funkcionáriusa. Ezt az esküt pedig készséggel és öntudatosan teszik te, mert az eskü szövegével a néphez való tartozásukat fejezhetik ki, hűségüket az államhoz, amelyet a nép a maga számára épített fel. így bizonyította be hűségét államunk és népünk iránt a szlovákiai papság, a római katolikusok éppen úgy, mint a görögkatolikusok, evangélikusok és reformátusok. A szlovákiai papság az esküt a kerületi, járási nemzeti bizottságok elnökeinek kezébe tette le. Szlovákia sok járásában a római és görögkatoKkus papság csopor osan sietett esküjével a haza iránti hűségét kifejezni. Az eddig érkezett hírek szerint a homonnai, nagymihályi járások összpapsága ünnepélyes keretek között tette le az esküt. Egyútal Gottwald köztársasági elnöknek, dr. Husáknak, a Megbízottak Testülete elnökének üdvözlő táviratokat küldve Ugyanilyen ünnepélyesen lépet az eskütételhez Ružomberok, Zvolen, Calovo és más járások római katolikus papsága is. Az eskütételhez mindenütt nemcsak az alsó papság sietett, hanem a főpapság is. így történt ez Nitrán is, ahol ez év január 20-án, pénteken a kerületi Nemzeti Bizottság elnökéhez, J. Lietoveshez eskütételre jelentkeztek a nitrai káptalannak egyházi méltóságai, élükön F. Filkornnal és R. Formánek pápai prelátusokkal, továbbá dr. šmidt kanonokkal, dr. Janga és dr. Magnusek teológiai tanárokkal. Ugyanakkor tették le az esküt Bratislavában a szerzetesek dr. Vasek, a központi Nemzeti Bizottság elnökének kezébe, köztük Zúzák, a Szentháromság templom plébánosa, továbbá Martiny, a Kéktemplom plébánosa, a fővároshoz csatolt kerületek plébánosai, így F Bachratý, J. Benedikovič és mások. Zsolnán A. Polášek, a Nemzeti Bizottság elnöke fogadta az összegyűlt papokat, hogy kezébe ünnepélyesen letehessék az esküt. Elsőnek A. Struchár divinaí római katolikus pap tette le az esküt. Utána A. Piterka, Jozef Mikula, Š. Bitterz, dr. A Paldan, Anton Blaha Kotešováról az eskütételnél a következőket mondotta: Jekkel József plébános hűségesküt tesz... „Örömmel teszem le ezt az esküt, mert nincsen ellentétben Isten parancsolatával és az ember érdekeivel, örülök, hogy elérkezett ez a pillanat, mikor hűségemről tehetek bizonyítékot. Sigotsky plébános eskütételét e szavakkal kísérte: „Igyekezni fogok minden körülmények között hívőimet az állam iránti hűségre vezetni s mindig mindenben népi igazgatásunk segítségére leszek." Grebáč-Orlov kanonok eskütétele után Szrechaj képviselővel, az Egységes Nemzeti Bizottság elnökével beszélgetést folytatott, amelyben az Egységes Nemzeti Bizottság elnökét biztosította arról, hogy minden erejével támogatni fogja népi demokratikus kormányunkat, mert ezt erkölcsi és egyházi kötelességének tekinti. Dr. Kállay kanonok Puchovról hasonló nyilatkozatot tett. Kifejtette, hogy a róm. kat. papság még nagyobb szorgalommal fog törekedni arra. hogy dolgozó népünk javát szolgálja. Ján Štrba róm. kat. pap Csicsmanról az eskütétel után őszinte szóval értékelte mindazokat a vívmányokat, amelyeket népi demokratikus kormányunk nyújt a dolgozó népnek és méltatta azt a gondoskodást, ami az egyház szociális biztosítását szolgálja. Egyúttal egy aláírási akciót indítványozott a háborús us7®tók ellen, hogy a mi nyugodt építőmunkánk a demokratikus táboi békés családjában megerősödjék. Homonnán a katolikus papság csoportosan tett hűségesküt köztársaságunkra és nevükben Knapp Michal a következőket mondotta: „Letesszük ezt az esküt, mert hisszük, hogy kormányunk támogatni fog bennünket a munkánkban, amelyet a nép az állam érdekében folytat. Prešovban az eskütevő papság sorában volt dr. Hések pápai protonotárius, aki kijelentette: „Nagyon helyes, hogy esküt teszünk, nincs ebben semmi új s épp ezért örömmel tettem le." Kalmancsok dékán az eskütétel után a következő kijelentést tette: „Eddig mindig gondjaink voltak a természetbeli járadékok összeszedésével a hívőktől, amelyet nem szívesen adtak. Az egyház biztosításáról szóló új törvény nagy szociális vívmány a papságnak és könnyebbség a polgároknak s hívőknek egyaránt." Šiška dékán eskütétele alkalmával a kremnicai járási Nemzeti Bizottság elnökének kijelentette, hogy a helybeli papság a járásban örömmel siet a helyi Nemzeti Bizottság segítségre. Dél-Szlovákia magyar papsága is méltóképpen kapcsolódott be a hüségnyilvánítás .akciójába. Hóka Imre dr. naszvadi r. kat. plébános a következőket mondotta, miután a hűségesküt aláírta: „Minden törekvésem az, hogy a nép boldogulását elősegítsem." Szikora Jenő ógyallai r. kat. plébános e szavakkal írta alá a hűségesküt: „A néphez közelebb, a néppel magsabbra menni, ez a célom." Ugyanígy nyilatkozott Varga József imelyi plébános is. Mokos Kálmán ref. lelkész az ógyallai járás Modrany községéből, így beszél és úgy hisszük, hogy szavai tiszta emberi szavak: „Mint falusi néptanító fia, az egyszerű nép között éltem, megtanultam szeretni, becsülni és lelkészi szol^'atom egyik főcélja az, hogy a népet államunk törvé«veir°k betartására tanítsam. mert cs»k p" biztosíthatja a «7ehb és iobb jövőt." — Tervet dolgoztak ki Kína iparának újjáépítésére. A pekingi vas" és acélipari konferencián kidolgozták az 1950-re szóló terveket. A terv figyelembe veszi a fontos iparágakat Mandzsúriában, ahol a kínai nehézipar legnagyobb része elhelyezkedik és ahol új befektetésekre van szükség. — A bolgár nép is megemlékezett V. I. Len'n halálának évfordulójáról ünnepi ülések és összejövetelek keretében, melyeken méltatták a dolgozó nép nagy vezérének életét és működését. Dimitrovgrád munkásai az évforduló napján magasabb munkateljesítményeket jelentettek be. A bolgár-szovjet társaság összes szervezeteiben emlékestet rendeztek.