Uj Szó, 1950. január (3. évfolyam, 1-26.szám)

1950-01-21 / 18. szám, szombat

Egy ruha? Három ruha? Első ábrán egy praktikus nappali ruha látható, szoknyája sima, csak egy legyező plissé díszíti elöl. A szoknya rágombolódik négy gombbal a rövidke blúz-részre. Fehér piké vagy batiszt rágom bolhát ó mellrésszel, nagyon csinos délutáni ruha. Hidegben a szoknyához pullóver hordható, ez esetben a blúz kijeié, boleró-szerűen viselendő, amint a 3. ábra mutatja. így lesz egyből három ruha. Dolgozó nők részére nagyon célszerű. uralom alatt nem egyszer kapott külön jutalmat jó munkájáért. A nők előtt a népgazdaság minden ágában nagy lehetőségek tárultak fel a szovjet rendszerben. Az iparostanulókat figyelmesen és szeretettel oktatják. Az ipariskolából kikerülő lányok előtt nyomban megnyílik az út a zalkotó munkához. Nincs a szovjet nők között egy sem, aki ne érezne végtelen hálát Lenin és Sztálin pártja iránt, amely kiszabadította őket a jogtalanságból és sötétségből, bevonta őket is az új világ építésébe, emelte szerepüket és jelentőségüket az ország életében. A szövőipari üzemek munkásnői, akik azelőtt csak egyszerű munkásnők lehettek, most művezetőkké, mérnökökké, társadalmi és állami funkcionáriusokká válhatnak. A „Trohgornaja"-ban volt munkásnő Nina Kozlova, nemrég kapta meg mérnöki oklevelét. Vauja Kolubszova a technikai ellenőrzési osztály vezetője lett. Anna Szeregina is egyszerű szövőnő volt, a Szovjetúnió Legfelsőbb Tanácsának képviselőnője lett és most Natalja Dubjagával együtt tanul a szakszervezeti mozgalom főiskoláján. Natalját is nagy megtiszteltetés érte. küldöttnek választották a moszkvai városi tanácsba. Lelkesülten dolgozik, tanul társnőivel együtt a szakszervezeti főiskolán, igyekszik három év alatt minél több tudást gyűjteni, hogy jó politikai képzettséggel térhessen vissza a gyárba. Natalja egyébként egy könyvön is dolgozik most, amelyben a „Trohgornaja" munkásnői életének példáján keresztül bizonyítja, hogy a Szovjetúnióban a munka a becsület és dicsőség dolga, a társadalmi felemelkedés egyetlen útja. A telhetetlen róka Irta: V. Olga. 1950 január 21 Vízszintes sorok: 1. Kiváló magyar író. (Bob herceg librettistája). 13. Olasz tartomány. 14. Magasabb fizetési fokba jut. 15. Francia névelő. 16. Hajófar. 17. Pálca. 18. Tiltószó. 19. Mutató névmás. 21. Bátorságom van hozzá. 23. Dohánykülönlegesség. 24. Aktafedö. 26. Só — latinul. 27. Kúszó' növény. 28. Magyar nemzetgyűlési hely volt. 30. Híres olasz bajnokvívó. 31. A szerelmes pár szép nyári estéken a szabad természet ölén. 32. Szui. 35. Csalit. 38. Fúvóshangszer. 39. Lószerszám. 41. Gras ovich. 42. Vissza: elvetik. 43. Ógörög tartomány, mely egy nagy Szigetcsoportból állt. 45. Kettős mássalhangzó az első elemista kiejtésével. 46. Azonos római számok. 47. A zizegés hangja. 48. Állami jövedelem. 50. K. Z. 51. Megértően érzékel. 53. 1817—1£25 között USA elnöke volt. 55. Egy politikai irányzatot képvisel. Függőleges sorok: 1. Magyar fürdő és nyaralóhely. 2. Tenyészállat. 3. Mássalhangzó — kiejtve. 4. A tűzoltó. 5. Duplán: afrikai négertörzs. 6. Elhúnyt angol sakkmester. 7. Testrész. 8. Alvás közben képződik. 9. Vöröses. 10. Ékezettel: sertéslak. 11. Vonalaz. 12. Nagy csata volt az első világháborúban. 20. Hordómérték. 22. A mohamedánok bőjtös (9-ik) hónapja. 23. Királyi rövidítése. 25. Kisázsiai török vilajet hasonnevű székvárossal. 27. Angol Nigéria egyik tartománya. 29 szakadtáig dolgozott. 30. Csőcselék. 33. „A fejsze". 34. Omladék. 36. Vissza: száraz növény. 37. Néha. 39. Helyhatározói raggal ellátott névmás. 40. Az amerikai gazdagok nyaralóhelye. 43. A csontok közt való összeköttetésre szolgálnak. 44. Ékezettel: tartozik. 47. Muri. 49. Egymásutáni betűk. 52. Mássalhangzó kiejtve (fordítva). 54. Tetejébe. Január 8. számunkban közölt keresztrejtvényünk megfejtése: Vízszintes: 1. Sétahajózás. 11. Valaha. y12. Ararát. 14. Emin. 15. Tin. 17. Jura. 18. Zu. 19. Alapító. 22. Ip (pi). 23. Ékíró. 25. Ászka. 27. Rab. 28. Tokaj. 31. Sas. 32. Ig. 33. Hí. 34. Vés. 36. Ellák. 39. Rét. 41. Észak. 43. Óvoda. 45. Íz. 46. Lesence. 49. El. 50. Ötöl. 52. Adu. 53. Rasa. 55. Serail. 57. Szelet. 59. Kiházasítás. — Függőleges: 1. Samuka. 2. Éli. 3. Tanár. 4. Ah. 5. Hata. 6. Jani. 7. Ór (ró). 8. Zajos. 9. Aru. 10. Sárika. 11. Vezérevezös. 13. Tapasztalat. 16. Ipek. 20. Lót. 21. Táj. 24. íbisz. 29. Oil. 30. Alá. 35. Észtek. 36. Eke. 37. Lied. 38. Kóc. 40. Édeses. 42. Allah. 44. Veret. 47. Salz. 48. Nuss. 51. öri. 54. Alá. 56. Já. 58. Zi. Betűrejtvények a január 7-1 szám* ban: Enigma, Féleszű, Távirat, Balansz, Ideiglenes. — ÜJSZÖ cA nok fe tmu Lk td eilIs Č Natalja Dubjaga a legkiválóbb szovjet sztachanovisták közé tartozik. A „Trohgornaja"-textilkombinát munkásnpje. Az elsők között tért át a több-szövőgépes munkára. Előzőleg alaposan tanulmányozta a gépeket, igyekezett megismerkedni minden alkatrész, minden csavar rendeltetésével, kiszámított minden mozdulatot és alaposan végiggondolta a munkafolyamat egész menetét. 1934-ben került a gyárba, mindjárt az általános iskola hét osztályának elvégzése után. Nem a műhelybe ment, hanem a gyári üzemi iskolába, ahol két évig tanult. így lett szakmunkássá. Natalja legszebb emlékei közé sorozza az üzemi iskolában töltött időt: állandóan érezte, hogy a szovjet állam mennyire gondoskodik az ifjúság felemeléséről. Ugyanilyen figyelmesen bántak vele a gyárban is, amikor a vizsga letétele után munkásnőként kezdett dolgozni. A tapasztalt munkások, a művezetők és mérnökök segítettek többi fiatal társnőjének is, hogy legjobban végezhessék munkájukat. Natalja rövid idő után 8 jaquardgépen kezdett dolgozni, majd áttért 16 gép kezelésére. Módszere hamarosan elterjedt a „Trohgornaja"-ban és egy sereg szövőmunkásnő ért el nagy munkasikereket. Közülük Sura Stirova, Marja Grafova, Zina Mensikova, Marja Zsebaldova mutatták a legnagyobb lelkesedést és érték el a legjobb eredményeket Sztálin 70. születésnapjára készülődve is. Natalja Dubjaga, anyja sorsán keresztül méri le, milyen óriási a különbség a szovjet államban és a kapitalista világban a munkaviszonyok között. Anyja a cári rendszerben kezdte munkásnői pályafutását, de mesteri tudást — miközben a gyári vezetés megalázó és megfélemlítő kiszolgáltatottságnak vetette alá — már csak akkor szerezhetett, amikor jó, ré;szt fogyóban volt az ereje. Változást Natalja anyja életében az Októberi Forradalom, a munkásosztály felszabadulása hozott. A gyárak a dolgozóké lettek. Az idős munkásnő bent maradt a gyárban, de milyen különbség van a munkafeltételek között; A szovjet üzemben megbecsülik az idős szövőnőket s míg Natalja anyját a múltban csak a művezető szitkozódásai érték, a szovjet teknősbéka pedig visszapottyant a vízbe. Mikor a nyuszi észrevette, hogy volt farok — nincs farok, éktelen haragra gerjedt. Fogta a rókát és elvitte az öreg bagoly bíró elé. — Nincs okod a haragra — mondta a bagoly. — Nekem így sokkal jobban tetszel, mint azelőtt. A nyuszi alaposan megnézte magát a tükörben és úgy találta, hogy a bölcs bagolynak megint csak igaza van. Ezóta hosszú a nyuszi füle és ezóta lobogtatja kurta farkincáját. Szerjozsa Gosztyev, IV. oszt. tan. 'Barát Olyan sok a barátom, hogy Megszámolni sem lehet, s van köztük egy kedves társam, mindegyiknél kedvesebb. Amíg ott van, fenn a polcon, némán fekszik, csendesen. Hanem mindjárt beszélni kezd, mihelyt onnan leveszem. Elmeséli napjainkat, s hogy mi történt régen itt, egyiitt ússzuk át a tengert, és a holdig felrepít... Tele van az egész világ jóbaráttal meglehet, de a könyv, — a legjobb barát — itt a polcon integet. Fáradságának mégis lett ám a mé-1 egyik tisztásán egy magányos házikót fedezett fel. Miután körülsompolyogta a környéket és meggyőző- I dött róla, hogy senki sem tartózkodik otthon, óvatosan belopódzott a házikó udvarába. Az udvar hátulján egy vályogból épült kis kamra volt, ahonnan vidám tyúk-kotkodácsolás hallatszott ki. Róka komának még a nyál is összefutott a szájában a finom tyúkpecsenye gondolatára, azonban a kamra ajtaja lakatra volt zárva, az ablakok pedig elérhetetlen magasan voltak. No dehát nem azért róka a róka, hogy ilyen csekély akadályok megfoszthassák egy finom lakomától! Addig kaparta, addig mesterkedte a kamra falában az omladozó vályogtéglákat, amíg akkora lyukat nem sikerült csinálnia, hogy átpréselhette magát a belső helyiségbe. Fáradságának megislett ám a méltó jutalma! Olyan látvány fogadta az éhes róka komát, hogy talán még álmában sem tudott volna szebbet elképzelni! A kis szobában ugyanis — egy-egy szakajtó-kosáron — három olyan kövér tyúkanyó terpeszkedett, hogy még festeni sem lehetett volna náluknál kövérebbeket! A róka atyafi nem gondolkodott ám sokat, hanem kiválasztotta a legkövérebbet a tyúkok közül és olyan pazar lakomát csapott belőle, hogy még a fülei is kétfelé állottak utána. Nem is lett volna semmi különösebb baja neki ebből, ha nem lett volná túlkapzsi és túl telhetetlen De sajnálta otthagyni a másik két kövér tyúkanyót, — akár jól esett, akár nem — azokat is bekebelezte feneketlen gyomrába. Persze, arra már nem gondolt a falánk állat, hogy hogyan fog kiférni megnőtt pocakjával a szűkre szabott nyíláson. így aztán, amikor el akart indulni a lakoma színhelyéről, úgy beleszorult a maga ásta lyukba, hogy mozdulni sem tudott onnan addig, amíg a hazatérő háznép ki nem szabadította. Igaz, hogy ebből már nem sok öröme lett a pórul j árt komának, mert bundájával kellett megfizetnie ostoba telhetetlenségéért. Ennek a mesének az a. tanulsága, hogy annak, aki kapzsi, — felkopik az álla. Találd ki! 1. Mezőn, réten táncot jár, odahaza szegen hál Mi az? 2. Mi van se kinn, se benn? 3. Ki az, aki a királynak is hátat fordít? 4. Nappal tele, éjjel üres. Mi az? 5. Melyik ló lát éjjel nappal egyformán? 6. Háromszáz arató mit csinál legtöbbet egy nap alatt? A multheti találós kérdések megfejtése: 1. Folyó. 2. Egy sem. 3. Terelgetve. 4 Szita. 5. A kenyérhajat. 6. Az ľ betűnél. 7. Sündisznó. 8 A talpán. 9. A nap. 10. Az ablak. Mióta kurta a nyuszi farka ? (Néger mese.) Sok-sok évvel ezelőtt — mikor I még az ükapánk ükapja sem élt —, büszkén lobogtatta bozontos farkát a barnafülű nyuszi, mert senkinek sem volt olyan szép vörös farka, mint neki. Nagyon szerette a sárgarépát, meg a káposztát, de legjobban mégis csak a friss halat kedvelte. Szomszédja, a vörös róka élt halt a friss halért. Igen-igen jó barátok voltak és nem egyszer indultak közös vadászatra. Történt egyszer, hogy a folyó partján sétálgattak. Hát látják, hogy egy hatalmas hal dugja ki a fejét a vízből. Bizony alaposan ráéheztek a halra. De hogyan csípjék nyakon? Gondolt egyet a ravasz róka és azt ajánlotta a nyuszinak, hogy kössék a horgot az ő farkára. A nyuszi farka olyan szép, — hogy annak nem lehet ellenállni. A nyuszi ugyan féltette a farkát, de annyira megkívánta a halat, hogy kötélnek állt. Le is ült nagy kényelmesen és fakát a vízbe eresztette. Ebben a folyóban élt az öreg teknősbéka, akinek a nyuszi régebben igen sok borsót tört az orra alá. Szép csendesen odaúszott a parthoz és teljes erejével megragadta a nyuszi farkát, — Hatalmas halat fogtam! — kiáltott fel a nyuszi. A róka lepillantott a vízbe: — Hiszen ez az öreg teknősbéka! — Jaj, kiáltott fel ijedten a nyuszi. — Segíts, mert lehúz a víz alá! A róka megragadta a nyuszit és kurta füleinél fogva rángatni kezdte. Egyik oldalon a teknősbéka húzta — a másikon a róka. Szegény nyuszi meg csak nyúlt és nyúlt. — Húzzál szomszéd, húzzál jobban! — kiáltott ismét a nyuszi. Nagyot rántott erre a róka, de a nyuszi farka elszakadt, ő maga pedig hanyattvágódot. A nyuszi keresztülbukfencezett rajta, a