Uj Szó, 1950. január (3. évfolyam, 1-26.szám)

1950-01-21 / 18. szám, szombat

Egy ruha? Három ruha? Első ábrán egy praktikus nappali ruha látható, szoknyája sima, csak egy legyező plissé díszíti elöl. A szoknya rágombolódik négy gombbal a rövidke blúz-részre. Fehér piké vagy batiszt rágom bolhát ó mellrésszel, nagyon csinos délutáni ruha. Hidegben a szoknyához pullóver hordható, ez esetben a blúz kijeié, boleró-szerűen viselendő, amint a 3. ábra mutatja. így lesz egyből három ruha. Dolgozó nők részére nagyon célszerű. uralom alatt nem egyszer kapott kü­lön jutalmat jó munkájáért. A nők előtt a népgazdaság minden ágában nagy lehetőségek tárultak fel a szovjet rendszerben. Az iparosta­nulókat figyelmesen és szeretettel ok­tatják. Az ipariskolából kikerülő lá­nyok előtt nyomban megnyílik az út a zalkotó munkához. Nincs a szovjet nők között egy sem, aki ne érezne végtelen hálát Lenin és Sztálin párt­ja iránt, amely kiszabadította őket a jogtalanságból és sötétségből, be­vonta őket is az új világ építésébe, emelte szerepüket és jelentőségüket az ország életében. A szövőipari üzemek munkásnői, akik azelőtt csak egyszerű munkás­nők lehettek, most művezetőkké, mérnökökké, társadalmi és állami funkcionáriusokká válhatnak. A „Trohgornaja"-ban volt munkásnő Nina Kozlova, nemrég kapta meg mérnöki oklevelét. Vauja Kolubszova a technikai ellenőrzési osztály veze­tője lett. Anna Szeregina is egyszerű szövőnő volt, a Szovjetúnió Legfel­sőbb Tanácsának képviselőnője lett és most Natalja Dubjagával együtt tanul a szakszervezeti mozgalom fő­iskoláján. Natalját is nagy megtisz­teltetés érte. küldöttnek választották a moszkvai városi tanácsba. Lelke­sülten dolgozik, tanul társnőivel együtt a szakszervezeti főiskolán, igyekszik három év alatt minél több tudást gyűjteni, hogy jó politikai képzettséggel térhessen vissza a gyár­ba. Natalja egyébként egy könyvön is dolgozik most, amelyben a „Troh­gornaja" munkásnői életének példá­ján keresztül bizonyítja, hogy a Szov­jetúnióban a munka a becsület és dicsőség dolga, a társadalmi felemel­kedés egyetlen útja. A telhetetlen róka Irta: V. Olga. 1950 január 21 Vízszintes sorok: 1. Kiváló ma­gyar író. (Bob herceg librettistája). 13. Olasz tartomány. 14. Magasabb fizetési fokba jut. 15. Francia név­elő. 16. Hajófar. 17. Pálca. 18. Til­tószó. 19. Mutató névmás. 21. Bátor­ságom van hozzá. 23. Dohánykülön­legesség. 24. Aktafedö. 26. Só — la­tinul. 27. Kúszó' növény. 28. Magyar nemzetgyűlési hely volt. 30. Híres olasz bajnokvívó. 31. A szerelmes pár szép nyári estéken a szabad ter­mészet ölén. 32. Szui. 35. Csalit. 38. Fúvóshangszer. 39. Lószerszám. 41. Gras ovich. 42. Vissza: elve­tik. 43. Ógörög tartomány, mely egy nagy Szigetcsoportból állt. 45. Ket­tős mássalhangzó az első elemista kiejtésével. 46. Azonos római szá­mok. 47. A zizegés hangja. 48. Álla­mi jövedelem. 50. K. Z. 51. Megér­tően érzékel. 53. 1817—1£25 között USA elnöke volt. 55. Egy politikai irányzatot képvisel. Függőleges sorok: 1. Magyar fürdő és nyaralóhely. 2. Tenyészál­lat. 3. Mássalhangzó — kiejtve. 4. A tűzoltó. 5. Duplán: afrikai néger­törzs. 6. Elhúnyt angol sakkmester. 7. Testrész. 8. Alvás közben képző­dik. 9. Vöröses. 10. Ékezettel: ser­téslak. 11. Vonalaz. 12. Nagy csata volt az első világháborúban. 20. Hor­dómérték. 22. A mohamedánok bőj­tös (9-ik) hónapja. 23. Királyi rövi­dítése. 25. Kisázsiai török vilajet ha­sonnevű székvárossal. 27. Angol Ni­géria egyik tartománya. 29 ­szakadtáig dolgozott. 30. Csőcselék. 33. „A fejsze". 34. Omladék. 36. Vissza: száraz növény. 37. Néha. 39. Helyhatározói raggal ellátott név­más. 40. Az amerikai gazdagok nya­ralóhelye. 43. A csontok közt való összeköttetésre szolgálnak. 44. Éke­zettel: tartozik. 47. Muri. 49. Egy­másutáni betűk. 52. Mássalhangzó kiejtve (fordítva). 54. Tetejébe. Január 8. számunkban közölt ke­resztrejtvényünk megfejtése: Víz­szintes: 1. Sétahajózás. 11. Vala­ha. y12. Ararát. 14. Emin. 15. Tin. 17. Jura. 18. Zu. 19. Alapító. 22. Ip (pi). 23. Ékíró. 25. Ászka. 27. Rab. 28. Tokaj. 31. Sas. 32. Ig. 33. Hí. 34. Vés. 36. Ellák. 39. Rét. 41. Észak. 43. Óvoda. 45. Íz. 46. Lesence. 49. El. 50. Ötöl. 52. Adu. 53. Rasa. 55. Serail. 57. Szelet. 59. Kiházasítás. — Függőleges: 1. Samuka. 2. Éli. 3. Tanár. 4. Ah. 5. Hata. 6. Jani. 7. Ór (ró). 8. Zajos. 9. Aru. 10. Sá­rika. 11. Vezérevezös. 13. Tapaszta­lat. 16. Ipek. 20. Lót. 21. Táj. 24. íbisz. 29. Oil. 30. Alá. 35. Észtek. 36. Eke. 37. Lied. 38. Kóc. 40. Éde­ses. 42. Allah. 44. Veret. 47. Salz. 48. Nuss. 51. öri. 54. Alá. 56. Já. 58. Zi. Betűrejtvények a január 7-1 szám* ban: Enigma, Féleszű, Távirat, Ba­lansz, Ideiglenes. — ÜJSZÖ ­cA nok fe tmu Lk td eilIs Č Natalja Dubjaga a legkiválóbb szovjet sztachanovisták közé tarto­zik. A „Trohgornaja"-textilkombinát munkásnpje. Az elsők között tért át a több-szövőgépes munkára. Előző­leg alaposan tanulmányozta a gépe­ket, igyekezett megismerkedni min­den alkatrész, minden csavar rendel­tetésével, kiszámított minden moz­dulatot és alaposan végiggondolta a munkafolyamat egész menetét. 1934-ben került a gyárba, mindjárt az általános iskola hét osztályának elvégzése után. Nem a műhelybe ment, hanem a gyári üzemi iskolába, ahol két évig tanult. így lett szak­munkássá. Natalja legszebb emlékei közé sorozza az üzemi iskolában töl­tött időt: állandóan érezte, hogy a szovjet állam mennyire gondoskodik az ifjúság felemeléséről. Ugyanilyen figyelmesen bántak vele a gyárban is, amikor a vizsga letétele után munkásnőként kezdett dolgozni. A tapasztalt munkások, a művezetők és mérnökök segítettek többi fiatal társnőjének is, hogy leg­jobban végezhessék munkájukat. Natalja rövid idő után 8 jaquard­gépen kezdett dolgozni, majd áttért 16 gép kezelésére. Módszere hama­rosan elterjedt a „Trohgornaja"-ban és egy sereg szövőmunkásnő ért el nagy munkasikereket. Közülük Sura Stirova, Marja Grafova, Zina Men­sikova, Marja Zsebaldova mutatták a legnagyobb lelkesedést és érték el a legjobb eredményeket Sztálin 70. születésnapjára készülődve is. Natalja Dubjaga, anyja sorsán ke­resztül méri le, milyen óriási a kü­lönbség a szovjet államban és a ka­pitalista világban a munkaviszonyok között. Anyja a cári rendszerben kezdte munkásnői pályafutását, de mesteri tudást — miközben a gyári vezetés megalázó és megfélemlítő ki­szolgáltatottságnak vetette alá — már csak akkor szerezhetett, amikor jó, ré;szt fogyóban volt az ereje. Változást Natalja anyja életében az Októberi Forradalom, a munkás­osztály felszabadulása hozott. A gyá­rak a dolgozóké lettek. Az idős mun­kásnő bent maradt a gyárban, de milyen különbség van a munkafelté­telek között; A szovjet üzemben meg­becsülik az idős szövőnőket s míg Natalja anyját a múltban csak a mű­vezető szitkozódásai érték, a szovjet teknősbéka pedig visszapottyant a vízbe. Mikor a nyuszi észrevette, hogy volt farok — nincs farok, éktelen haragra gerjedt. Fogta a rókát és elvitte az öreg bagoly bíró elé. — Nincs okod a haragra — mondta a bagoly. — Nekem így sokkal jobban tetszel, mint az­előtt. A nyuszi alaposan megnézte magát a tükörben és úgy találta, hogy a bölcs bagolynak megint csak igaza van. Ezóta hosszú a nyuszi füle és ezóta lobogtatja kurta farkincáját. Szerjozsa Gosztyev, IV. oszt. tan. 'Barát Olyan sok a barátom, hogy Megszámolni sem lehet, s van köztük egy kedves társam, mindegyiknél kedvesebb. Amíg ott van, fenn a polcon, némán fekszik, csendesen. Hanem mindjárt beszélni kezd, mihelyt onnan leveszem. Elmeséli napjainkat, s hogy mi történt régen itt, egyiitt ússzuk át a tengert, és a holdig felrepít... Tele van az egész világ jóbaráttal meglehet, de a könyv, — a legjobb barát — itt a polcon integet. Fáradságának mégis lett ám a mé-1 egyik tisztásán egy magányos házi­kót fedezett fel. Miután körülsom­polyogta a környéket és meggyőző- I dött róla, hogy senki sem tartózko­dik otthon, óvatosan belopódzott a házikó udvarába. Az udvar hátulján egy vályogból épült kis kamra volt, ahonnan vidám tyúk-kotkodácsolás hallatszott ki. Róka komának még a nyál is összefutott a szájában a fi­nom tyúkpecsenye gondolatára, azon­ban a kamra ajtaja lakatra volt zár­va, az ablakok pedig elérhetetlen magasan voltak. No dehát nem azért róka a róka, hogy ilyen csekély akadályok meg­foszthassák egy finom lakomától! Addig kaparta, addig mesterkedte a kamra falában az omladozó vá­lyogtéglákat, amíg akkora lyukat nem sikerült csinálnia, hogy átpré­selhette magát a belső helyiségbe. Fáradságának megislett ám a mél­tó jutalma! Olyan látvány fogadta az éhes róka komát, hogy talán még álmában sem tudott volna szebbet elképzelni! A kis szobában ugyanis — egy-egy szakajtó-kosáron — há­rom olyan kövér tyúkanyó terpesz­kedett, hogy még festeni sem lehetett volna náluknál kövérebbeket! A róka atyafi nem gondolkodott ám sokat, hanem kiválasztotta a leg­kövérebbet a tyúkok közül és olyan pazar lakomát csapott belőle, hogy még a fülei is kétfelé állottak utá­na. Nem is lett volna semmi különö­sebb baja neki ebből, ha nem lett volná túlkapzsi és túl telhetetlen De sajnálta otthagyni a másik két kövér tyúkanyót, — akár jól esett, akár nem — azokat is bekebelezte feneketlen gyomrába. Persze, arra már nem gondolt a falánk állat, hogy hogyan fog kiférni megnőtt pocakjával a szűkre szabott nyíláson. így aztán, amikor el akart indulni a lakoma színhelyéről, úgy beleszorult a maga ásta lyukba, hogy mozdulni sem tudott onnan addig, amíg a hazatérő háznép ki nem sza­badította. Igaz, hogy ebből már nem sok öröme lett a pórul j árt komának, mert bundájával kellett megfizetnie ostoba telhetetlenségéért. Ennek a mesének az a. tanulsága, hogy annak, aki kapzsi, — felkopik az álla. Találd ki! 1. Mezőn, réten táncot jár, odahaza szegen hál Mi az? 2. Mi van se kinn, se benn? 3. Ki az, aki a királynak is hátat fordít? 4. Nappal tele, éjjel üres. Mi az? 5. Melyik ló lát éjjel nappal egyfor­mán? 6. Háromszáz arató mit csinál leg­többet egy nap alatt? A multheti találós kérdések meg­fejtése: 1. Folyó. 2. Egy sem. 3. Terelgetve. 4 Szita. 5. A kenyérhajat. 6. Az ľ be­tűnél. 7. Sündisznó. 8 A talpán. 9. A nap. 10. Az ablak. Mióta kurta a nyuszi farka ? (Néger mese.) Sok-sok évvel ezelőtt — mikor I még az ükapánk ükapja sem élt —, büszkén lobogtatta bozontos farkát a barnafülű nyuszi, mert senkinek sem volt olyan szép vö­rös farka, mint neki. Nagyon szerette a sárgarépát, meg a káposztát, de legjobban mégis csak a friss halat kedvelte. Szomszédja, a vörös róka élt halt a friss halért. Igen-igen jó barátok voltak és nem egyszer indultak közös va­dászatra. Történt egyszer, hogy a folyó partján sétálgattak. Hát látják, hogy egy hatalmas hal dugja ki a fejét a vízből. Bizony alaposan ráéheztek a halra. De hogyan csípjék nya­kon? Gondolt egyet a ravasz róka és azt ajánlotta a nyuszinak, hogy kössék a horgot az ő farkára. A nyuszi farka olyan szép, — hogy annak nem lehet ellenállni. A nyuszi ugyan féltette a farkát, de annyira megkívánta a halat, hogy kötélnek állt. Le is ült nagy kényelmesen és fakát a vízbe eresztette. Ebben a folyóban élt az öreg teknősbé­ka, akinek a nyuszi régebben igen sok borsót tört az orra alá. Szép csendesen odaúszott a part­hoz és teljes erejével megragad­ta a nyuszi farkát, — Hatalmas halat fogtam! — kiáltott fel a nyuszi. A róka lepillantott a vízbe: — Hiszen ez az öreg teknős­béka! — Jaj, kiáltott fel ijedten a nyuszi. — Segíts, mert lehúz a víz alá! A róka megragadta a nyuszit és kurta füleinél fogva rángatni kezdte. Egyik oldalon a teknős­béka húzta — a másikon a róka. Szegény nyuszi meg csak nyúlt és nyúlt. — Húzzál szomszéd, húzzál jobban! — kiáltott ismét a nyuszi. Nagyot rántott erre a róka, de a nyuszi farka elszakadt, ő maga pedig hanyattvágódot. A nyuszi keresztülbukfencezett rajta, a

Next

/
Thumbnails
Contents