Uj Szó, 1950. január (3. évfolyam, 1-26.szám)

1950-01-20 / 17. szám, péntek

A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPJA Bratislava, 1950 január 20, péntek 2 Kčs III. évfolyam, 17. szám A faipar 102 százalékra teljesítette az ötéves terv első évét A faipar szocialista munkaversenyében is jó helyen végzett a galántai bútorgyár Az a verseny, amely a faiparban lefolyt, alapot szolgáltatott a szocialista munkaverseny kifejlesztéséhez. A verseny csupán az egész üzem által elért eredmények regisztrálásával foglalkozott. Ebben az esetben a munkást nem érdekelte a személyi kötelezettségek alapján elért eredmény, mint a szocialista munkaverseny mai formáinál. Az ötéves terv első évét a faiparban már 1949 december 13-án teljesítették. Az 1948"as évvel szemben ez 18.6%-aI magasabb eredmény volt. A távolmaradást 2.2%-al csökkentették és a tűlevelű fák termelése 67.6% volt. Ezek az egész szektor általános eredményei. Az egyes üzemekben, amelyek már bekapcsolódtak a szocialista munkaversenyb e, az eredmények már sokkal jobbak. A szocialista munkaversenyb en a legjobb eredményeket érték el a turócszentmártoni Bucsina, a turáni Drevona, valamint a galántai Tátra-bútorgyár. Ezeken kívül jó helyezést értek el a bánovce nad bebravói üzemek, a besztercebányai és a bratislavai Drevoindustria. A Drevoindustria üzemeiben a dolgozók 44.1% -a versenyzett. A KSC IX. Kongresszusa és a II. Össz-szakszervezti kongresz" szus kötelezettségvállalásai keretében 653 kötelezettségvállalást fogadtak el, 149 szerződést és 5 versenykihívást. A Drevoindustria üzemeiben 390 élmunkás kapcsolódott be az élmumkásmozgalomba. A Drevounia üzemeiben a munkásság 57.7%-a versenyzett, akik 561 kötelezettségvállalást, 600 szerződést írtak alá és az élmunkásmozgalomban 519 élmunkás dolgozott. Rosszul dolgozott a Drevokombinát üzeme, ahol egész Szlovákiában csupán a dolgozók 21%-a kapcsolódott be a versenybe. Ennél sokkal jobb eredményeket mutattak fel a fűrészüzemek, ahol például a garammenti fűrészeknél a dolgozók 41.3%'a kapcsolódott bele a versenybe. A Tátra-bútorüzemben, Galántán a munkásság 80%*a vett részt a szocialista munkaversenyben 88 élmunkással és 12 újítási javaslattal. Valamennyi Tátra-bútorgyárban az arány 45.6 százalék és összesen 191 élmunkás vett részt a versenyben. Az ötéves terv első évének áttekintésénél megállapíthatjuk, hogy általában a faipari dolgozóknak csaknem fele vett részt a szocialista munkaversenyben és 2536 kötelezettséget vállaltak, 149 szerződést írtak alá, 707 egyéni versenykihívás történt és az élmunkásmozgalomban teljes erővel vett részt 1823 élmunkás. Csupán novemberben és decemberben az élmunkások száma 247-el emelkedett és a kötelezettségek száma több mint ezerrel. A faipar tervét az 1949-es évben általában 102 százalékban teljesítették. k kerületi nemzeti bizottságok belkereskedelmi és közellátásügyi előadóinak országos konferenciája Bratislavában A belkereskedelmi minisztérium és megbízotti hivatal január 19-re és 20-ra Bratislavába összehívta a kerületi nemzeti bizottságok előadóinak konferenciáját, amelyen résztvettek a kereskedelmi nemzeti vállalatoknak, az elosztási alkalmazottak szövestségének és a szövetkezeti központnak képviselői. A konferenciát, amely a Szlovák Nemzeti Tanács üléstermében folyt le csütörtökön, a bratislavai Nemzeti Bizottság elnöke, Martanovics nyitotta meg, aki üdvözölte a jelenlévő Krajčír belkereskedelmi minsztert, dr. HUsákot, a Megbízottak Testületének elnökét és Takács mérnök, belkereskedelmi megbízottat, valamint a konferencia összes résztvevőit. Dr. Husák üdvözlő beszéde után Krajčír belkereskedelmi miniszter beszédében többek között a következőket mondotta: Azért hívtuk össze ezt a konferenciát Bratislavába, hogy itt sor kerüljön a szlovák és cseh kerületek előadóinak termékeny tapasztalatkicserélésére és hiszem, hogy a cseh országrészekből jövő kiküldöttek is meggyőződhetnek majd arról ezen a konferencián, hogy a belkereskedelem építése terén mekkora munkát végeztek itt Szlovákiában is a februári győzelem óta. Az elmúlt évben gazdasági életünk jelentékeny sikereket ért el. Egész sor közellátási intézkedéssel gyors léptekkel jutottunk előbbre a magasabb életszínvonal elérése felé. A belkereskedelem nyilvános szektorában jelentős feladatokat valósítottunk meg. Mindenekelőtt a szabadpiacot, a szabad kenyér és liszttermékek eladását, jelentős javításokat a karácsony előtti piacon, amelyekben nagy szerepet juttattunk államosított és szövetkezetesített kereskedelmünknek. Nyilvánvaló, hogy a régi módon szervezett kereskedelem ezeket a hatalmas feladatokat nem tudta volna teljesíteni. Az új kereskedelmi szervezetekben mindenekelőtt hatalmas sikert értünk el a szocialista munkaversennyel, árusítóink újításaival, gyakori konferenciákkal és gyűlésekkel. Néhány jó eredmény van már mögöttünk és néhány nagy feladat áll még előttünk. Hogyan tudjuk teljesíteni ezeket a nagy feladatokat, amelyek ránk ebben az évben várnak? Csakis úgy, hogy tovább folytatjuk az áruk felszabadításának és az árak leszállításának politikáját, javítjuk a közellátást és fejlesztjük kereskedelmünket, közösen törődünk azzal, hogy az államosított és szövetkezeti kereskedelem jobban és becsületesebben dolgozzék, mint a tőkés üzletek. Krajcsir miniszter beszéde után Takács mérnök megbízott emelkedett szólásra, aki beszédében hangsúlyozta azt, hogy kereskedelmünk jelentős próbatételeken ment át és jól állta meg helyét. A szocialista szektor a kereskedelemben az elmúlt esztendőben felépítésében oly' messzire jutott, hogy ma már ki tudja elégíteni a fogyasztók megnövekedett tömegét és nyilvánosságunk megállapíthatja azt, hogy ezen a téren jelentős javulás történt. A brünni tanácskozásokon megállapítottunk bizonyos hibákat és meg' ígértük, hogy igyekezni fogunk ezeket a hiányokat megszüntetni. Hogy ez mennyiben sikerült, azt a kerületi kiküldöttek megállapíthatják maguk. Az elmúlt évben a cseh és szlovák országrészek életszínvonalának kiegyenlítésében is jelentős sikereket értünk el és mondhatjuk, hogy dolgozó nép szükségletei az egész országban egyformán vannak kielégítve. Szlovákia készül a népszámlálásra Az 1949 október 18-i kormányrendelet értelmében 1950 március 1-én a köztársaság területén népszámlálás lesz. Ezzel a népszámlálással egyidejűleg történik a házak, lakások, mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi üzemek összeírása is. A népszámlálásnak a köztársaság egységes gazdasági terve szempontjából igen nagy jelentősége van. Az idei népszámlálás jelentősége annál nagyobb, mert nagyon jelentős történelmi korszak, mélyreható szociális változások küszöbén játszódik le. Értékes anyagot nyújt nekünk éppen azokról a nagy változásokról, amelyek szociális, politikai és gazdasági fejlődésünkből következnek. Az utolsó népszámlálás 1930-ban volt, úgy hogy a mostani eredmények már azt is megmutatják, mekkora útrészt tettünk meg a szocializmus felé vezető úton. A mult népszámlálással szemben lényeges különbség mutatkozik abban, hogy a népszámlálás terjedelme is sokkal nagyobb, négyszerese az 1930-asnak, mert nemcsak a lakosság számlálását ejti meg, hanem összeírja a házakat, lakásokat, mezőgazdasgi, ipari és kereskedelmi üzemeket is. Ezenkívül ez a népszámlálás jobban lesz megszervezve, mint az elmúlt volt, hogy a lehető legapróléko=abban meg lehessen állapítani éppen azokat a nagy szerkezeti változásokat, amelyek a lakosság összetételében bekövetkeztek az utolsó 20 év alatt. A szlovákiai népszámlálást a belügyi megbízotti hivatal folytatja le és a nemzet; bizottságok hajtják végre. Mind a négy összeírási akció egyidejűleg ugyanazon a napon történik meg, 1950 március 1-én és a döntő a február 28-a és március l-e közötti éjféli állapot. Ez az akció nemzeti bizottságaink -nagy erömegfeszítését követeli meg. Ez főleg a számláló biztosokra és a számláló ellenőrökre vonatkozik, akik az egyes számlálási körzetekben a népszámlálást végrehajtják. A népszámlálás nyomtávvá nyait a belügyi megbízotti hivatal adja ki. Közös nyomtatványok lesznek mind a négy összeírási akcióra, másrészt pedig különleges nyomtatványok. amelyek az egyes összeírásokra alkalmasak. i A hidegltéti magyarnyelvű politikai iskola üdvözlő távirata Bašfovanský elvtárshoz A hideghéti magyarnyelvű politikai iskola hallgatósága és vezetősége a következő táviratot küldte Bašfovanský elvtársnak, a KSS főtitkárának: „A Felsőcsallóközben, Hideghéten moét folyó magyarnyelvű politikai iskola hallgatóinak és vezetőségének nevében köszönetünket és meleg üdvözletünket küldjük Neked és fogadjuk, hogy az itt szerzett tudásunkat Köztársaságunk szocialista jövője érdekében gyümölcsöztetni fogjuk. Česť Práci! A hideghéti magyar politikai iskola hallgatói és vezetősége." Bašfovanský elvtárs a hideghéti magyarnyelvű politikai iskola hallgatóinak és vezetőségének a táviratért az Üj Szó útján fejezi ki köszönetét. AMIVEL A NYUGATIAK NEM IZAMOITAK Az amerikai imperialisták Német- i ország nyugati megszállási övezeté- I ben az elmúlt hónapok során különös ' sürgölődésbe kezdtek, hogy Németország e részét saját háborús céljaiknak megszerezték és a Szovjetunió által vezetett békefronttal szembehelyezzék. Az amerikai tőkések, politikusok és katonai szakértők céljaik elérése érdekében kettős politikát űznek Nyugat-Németországban. Egyrészt hatványozottan működnek közre Németország nyugati részének remilitarizációján, másrészt két könyökkel vernek utat az amerikai tőkének, hogy az a német nehéziparban és a pénzügyi életben gyökeret verve, kiszipolyozhassa az olcsó pénzén szerftett német dolgozók erejét. Az Adenauer-féle bábkormány közbenjárásával Nyugat-Németországot teljesen az amerikai monopóltőke jármába hajtják. A kapitalisták tudva azt, hogy kizsákmányoló hegemóniájuk leáldozóban van, meglévő kirobbantására törekszenek, amely erejüket koncentrálva, egy új háború természetesen a Szovjetúnió, valamint a köréje csoportosult népi demokratikus országok ellen irányul. Ugy vélik, hogy egy kirobbantott új háború az egyetlen lehetőség, amely düledező rendszerüket ideigóráig életben tarthatná. Aljas céljaik támogatására megtalálták partnereiket: a nácista Adenauert, a francia Schumant, a munkásáruló Bevint, az orgyilkos Scelbát, de Gasperit stb., akiknek közreműködésével Nyugat-Európából s főleg NyugatNémetországból katonai bázist akarnak kiépíteni, hogy ezeknek segítségével, alkalmas pillanatban a békés életen fáradozó népek ellen megindíthassák gyilkos támadásukat. Ez az egész politika, amelyet az ameri kai tőkések Nyugat-Európában, de főleg Nyugat-Németországban folytatnak, a dolgozó nép ellen irányul, elsősorban a német nép ellen, mert hiszen e politikának első feltétele, hogy a német nép között a szakadé kot még jobban kimélyítse, illetőleg, hogy Németország kettészakadását maradéktalanul megvalósíthassa. Háborús uszító politikájukra legjellemzőbb az egyezmény, amelyet 1949 december 15-én hoztak nyilvánosságra s amely Nyugat-Németországot bekapcsolta a Marshall-rend szerbe. Tudjuk, hogy a M-tervbe való bekapcsolódás, amelyen oly szorgosan működött közre Mac Cloy, az amerikai főmegbízott és Adenauer. Nyugat-Németországot egy katonai központtá alakítja át. Ezzel egyidejűleg a Marshall-terv Nyugat-Németországban módot ad nemcsak a német junkerek hatalmának megújhodására, de a világot szerencsétlenségbe sodró hitlerista-rendszer főbűnöseit is újból a hatalomhoz juttatja. Nem csoda tehát, hogy az, ami 1949 december 15-én a nyugatnémetországi övezetben csak titokban folyt, ma mindinkább legalizálódik. Nyugat-Németországban az amerikai ím perialisták támogatásával a rombo lás szelleme kapott újból erőre, amely tápot adott a nácizmus és a fasizmus megerősödésére Nyugat-Németor<ban. A Szovjetuniótól eltérően a nyugati megszálló hatóságok a nácitalanítást könnyű kézzel intézték el, Hitler egykori gauleiterei és gyilkos cinkosai nem kerültek, vagy legalábbis csak kis százalékban bírói ítélőszék elé, mert hisz az ipari és pénzügyi mágnások titkos kapcsolatokat tartottak fenn nemcsak Hitlerrel, hanem az angol, francia és amerikai tőkésekkel is és ez volt a főoka annak, hogy Nyugat-Németországban a demokratizálódás teljesen illuzórikus valami volt. Amire az amerikaiak Potsdamban kötelezték magukat, azt nemcsak hogy nem tartották be, de nem is akarták betartani, mert hiszen a nácistákat mindenütt meghagyták továbbra is. Ezt igazolja az a tény, hogy a bajorországi minisztériumokban a tisztviselők 43 százaléka a hitleri nemzeti szocialista párt volt tagjaiból regrutálódik még ma is. 35.000 tisztviselőből 15.000 az olyan, aki nyíltan vallja, hogy az NSDAP tagja volt. A nácitalanítást végrehajtó igazságügyminisztérium tisztviselői 81 százalékban voltek nácieták. • Ezek a tények mindennél világosabban beszélnek arról, hogyan képzelték el az amerikaiak Németország demilitarizálását, denacifikálását és demokratizálását. A GESTAPO és SS-tisztek, akiket a háború győzelmes befejezése után a nép félreállított az útból, ma kényelmesen terpeszkednek el, mert az . amerikai megszálló hatóságok támogatásával Adenauer biztosította számukra azokat a jövedelmeket, amelyeket a III. Birodalomtól élveztek volna. Ugyanakkor az antifasisztáknak, a hitleri Németország megkínzottjainak súlyos harcot kell vívniofc a mindennapi kenyérért. Amikor a nácisták előtt mindenütt nyitva vannak az ajtók, ugyanakkor az antifasiszták Nyugat-Németországban a munkanélküliség keserveit sinylik. Bajorországban az utolsó 5 hónap során a megüresedett állami hivatali állásokra benyújtott kérvényeket 58 esetben elutasították nem nácistáknak azzal a megokolással, hogy számukra munkaalkalom nincs s az elutasított helyekre ugynakkor régi, kipróbált SS-legényeket alkalmaztak. Igaz, az amerikaiak arra hivatkoznak, hogy Nyugat-Németországban nincs nácista párt, azonban álcázzák a valóságot, mert ha legális politikai párt nem is létezik, sok az olyan szervezet és egyesület, amely az amerikai megszálló hatóságok egyenes támogatásával fejti ki működését és célja egyedül és kizárólag a náciszellem újbóli feltámasztása. A burzsoá-nacionalizmus, amelyet a bonni kormány és főleg Adenauer szít, vájjon más-e, mint a nácizmus megnyilatkozása? Az amerikai tőkések ezek fölött a jelenségek fölött azonban szemet hunynak, mert hisz az ő politikai vonalvezetésük medrébe sodorja a félrevezetetteket s a nácizmus, a burzsoá-nacionalista frázisok és uszítások kellően . álcázzák agressziós politikájukat. A cél síentesiti az eszközt — mondják a nyugati imperialisták. A kapitalizmus düledező romjain álló amerikai politikusok minden eszközt megragadnak, hogy a hatalmat megtarthassák. Az angol-amerikai imperialista blokk új háborút előkészítő politikájának nagyon is megfelel ez a légkör, amely ma Nyugat-Németországban van, mert a nagy káoszban saját politikai, katonai és gazdasági céltörekvéseit könnyebben tudja elérni. A hitleristák, az új nácisták e kalandorai az Egyesült Államok és Anglia politikai vonalvezetésében látják annak reményét, hogy régi hatalmukat ismét megkaparinthatják. A német dolgozó nép tömegei ugyancsak élénken felelnek erre a megújuló nácizmusra. A németországi békebizottság helyesen látta meg, hogy a nácizmus és az antiszemitizmus újbóli megnövekedése dús tápot ad a háborús uszításnak. Egyben azoknak a legszigorúbb megbüntetését követeli, akik Németországot egy új háború kiinduló pontjául akarnák megtenni. De nemcsak a nyugatnémetországi dolgozó nép tekint nyugtalanul arra a tevékenységre, amelyet a tőkések érdekében az amerikai kormánykörök teremtettek Nyugat-Németországban. Mindinkább hallatszanak nyugtalan hangok és tiltakozások az amerikai haladó tömegek részéről is, félve tekintenek Nyugat-Németországra, ahol Achesonék, Bevinék és Adenauerék mesterkedései révén egy új háború gyújtópontja keletkezhet. Azonban a háborús uszítók és nácista lovagjaik eggyel nem számoltak: a Német Demokratikus Köztársaság megvalósulásával, amely bebizonyította, hogy Németország és a német nép sorsának irányitását maga a nép, a dolgozó nép vette át és ez rettenthetetlen bátorsággal, megdönthetetlen eréllyel küzd és harcol tisztult életéért, nem engedi meg, hogy idegen imperialista érdekek szolgálatába állítsák a német dolgozók millióinak tömegét és a békébe, a szocializmusba vetett hitétől vezetve sorakozik fel a háborús uszítókkal szemben a Szovjetúnió vezette békefront mellett.