Uj Szó, 1950. január (3. évfolyam, 1-26.szám)

1950-01-17 / 14. szám, kedd

1950 január 13 UJ S I® ­Január 17, kedd. A nap kél 7 óra 52 perckor, nyugszik 16 óra 29 perckor. • Az egyik francia lap közli az XJniteü Press amerikai hírszolgá­lati ügynökség következő távira­tát: „A hajderabadi törvényszék 46 évi börtönre ítélte i>in Lingal 11 évee gyermeket. Azzal vádolták, hogy erőszakkal meg akarta dön­teni a rendszert és a kormányt." A francia lap a következőket fűzi ehhez a hírhez: Gyenge lá­bon állhat a hajderabadi kor­mány, ha már egy tizenegy éves gyermektől is ennyire fél... • Hannoverben négy angol kato­na taxit béi-elt és a külvárosban megállásra kényszerítette a ko­csit. A négy angol katona rátá­madt a gépkocsi vezetőjére és miután súlyosan bántalmazta, elrabolta minden készpénzét s ér­téktárgyát és a gépkocsi minden felszerelésével eltávozott. A han­noveri lakosság felháborodva kö­veteli, hogy a hatóságok lépje­nek már egyszer erélyesen közbe és szűnjék meg az a rettegés, amiben a békés lakosság él az angol katonák garázdálkodása miatt. — A termelési és beszolgálta táai szerződések aláírása a pös' tyéni kerületben. Janáur 15-én 17 óráig a piešfanyi kerületben a termelési és beszolgáltatási szer­ződések 98.5 százalékát aláírták. A falvak 70 százaléka a szerző­déseket egységesen írta alá. — A žiľnai kerületben 182 fa­lu egységesen aláírta a kontrak­tációkat. A žilinai kerületben ja­nuár 10"én estig a beszolgáltatási és termelési szerződéisek aláírá­sa a következő képet mutatja. A komtraktációkat a földművesek 56 százaléka aláírta, ebből a žili­nai kerület 81 százalékra. Lip­tovské Sv. Mikuláš 80.5 százalék­ra, Púchov 75 százalékra, Pováž" ská Bystrica 72.2 százalékra, Ila­va 70.4 százalékra, Bitča 70 szá­zalékra teljesítette a szerződések aláírását. — A termelési és beszolgálta­tási szerződéseket a košicei kerü­letben újból túllépték, mivel az aláírt szerződések száma január 14-ág, szombatig 63 százalékról 01.36 százalékra emelkedett. A koáicei kerület legjobb körzete ismét a széosoi kerület, ahol ed­dig a szerződések 98.1 százalékát írták alá és ebből 33 falun egy­ségesen. ^őat hónapi, nuaika arcút Kb. hathónapra tekinthet visz sza munkás- és parasztlevelező rovatunk. Ennyi ideje, hogy cél­tudatosan, rendszeresen fejleszt jük levelezőink táborát. Amikor ezt megállapítjuk, leszögezhetjük mindjárt: Nem sikertelenül dol­goztunk, ma már több mint két­száz levelezőnk küldi jelentéseit rendszeresen. Ennyit az elvégzett munka kiterjedéséről, mennyi­ségéről. Minőségileg az eredmény kissé gyengébb. Sokan még ma sem értették meg, hogy a mun­kás- és parasztleveleknél nem lé­nyeges a külalakbeli , szépség, vagy a levél hosszúsága. A fon­tos a tartalom. Jó levelező az. aki röviden ír az elvégzett mun­káról, kritikájával felderíti az esetleges sikertelenségek okait, rámutat a helyes útra. Két pél­dát emelhetnénk ki. Hoksza Ist­vánt az osztravai bányavidékről és Kelemen Bélát Losoncról. Mindketten röviden velősen ír­nak, írásaikból tiszta képet ka­punk az üzemeikben uralkodó helyzetről. A falu jelentései kö­zött a legjobbak voltak Sütti Jó­zsef és Havran Ferencné írásai. Természetesen egyszerre nem megy, csak a tapasztalat vezeti rá az embert arra, hogyan írjon, mit írjon. Hisszük, hogy a máso­dik évben levelezőink még job­ban fogják követni környezetük­ben folyó munkát. Az eddigi te­vékenységért mindannyiuknak kö­szönetet mondunk és további munkájukhoz sok sikert kívá­nunk. ( S zô lyjtt m unikni Lweh a $znAZ(ímgépekíiéL d bt, siketdzröL A Szovjetunió üzemeiben mun­kaverseny folyik a gépi berende­zés lehető legjobb kihasználásá­ért Ennek során a moszkvai „Iljács"-gépgyár munkásai csak­nem kétszeresére fokozták a szer­számgépek működési időtarta­mát. Alekssandr Szmirnov eszter­gályos munkapadját a grafikon szerint már hétszer kellett volna javítani, de az még mindig a le­hető legjobb állapotban van. Szmirnov naponta legalább há­rom normát teljesít, de szer­számgépe — a nagy megterhelés ellenére is — évek óta rendkívü­li pontossággal dolgozik. Erről nemrég érdekes előadást tartott a moszkvai Közgazdasági Inté­zetben. A hatalmas termet zsúfo­lásig megtöltötték a professzorok, tudományos dolgozók és egyete­mi hallgatók. — Legfőbb célom, — mondot­ta —, hogy mindazt kihozzam gé­pemből, amit csak kihozhatok belőle. Ehhez nem elegendő, hogy csak egyes műveletek technoló­giáját ismerjem. A szerszámgé­pet kényszeríteni kell arra, hogy tetszésszerinti sebesség mellett fennakadás nélkül dolgozzék. Nem szabad kihasználatlanul állni hagyni a gépet. A szerszámgép gondos kezelése rendkívül fontos. A megfelelő olajozás, tisztaság, pontos beállí­tás hozzátartozik a jó termelési munkához. Szmirnov még ennél is tovább megy, állandóan meg­könnyíti szerszámgépe munkáját, készülékeket szerkeszt és szerel gépére, amelynek sebessége most négyszerese a szokásosnak. Min­den esetben kiszámítja az anyag keménységét, a súrlódási erőket, a vágás mélységét és a kések szi­lárdságát. Előre meghatározza a gép terhelését. Ahol az igénybe­vétel nagy, olyan készüléket sze­rel fel, amely átveszi a terhelés egyrészét. . — A szerszámgép élettartamát meghosszabbítani annyit jelent — mondotta előadásában Szmir­nov —, mint megkönnyíteni a gép munkáját, megakadályozni az időelőtti kopást. Mikor ezt te­szem, a termelés növeléséről ós a kiadások csökkentéséről is gondoskodom. Szerszámgépem ja­vítása minden esetben Wbbezer rubelbe kerülne a gyárnak. A kiváló sztahanovista tapasz­talata kibővítette a Közgazdasági Intézet tantervét. Hasonlótárgyú előadást tartott Borisz Kulagin, a moszkvai Csiszológép gyár eszter­gályosa is. Neve nem ismeretlen: elsőnek alkalmazta a gyorsított fémvágást olyan nagy munka­daraboknál, amelyek legyalolás nélkül kerülnek készremimkálás" ra. A sízerszámgép terhelése ilyen munkánál megnövekszik. Kula" gint ez nem befolyásolta és az egyenlőtlen felületű alkatrészek megmunkálásában a gyárban még sohasem látott vágási sebességet ért el. Vágási sebessége: percenként 850 méter. Ilyen gyorsaság mel­lett is tökéletesen betartja a vá­gás megszabott mélységét és a forgáce vastagságát. Keze oly pontosan megérzi a gép menetét, hogy a vágás megfelelő mélysé­gétől való, szemmel érzékelhetet­len eltérést képes azonnal kikü" szöfeüim. Ha a rraunkadarabot nem a kö­zepén keli asegmunkálni, akkor Kulagin kAUn ellensúly segítsé" g®v«i biztosít egyensúlyt. A kitű­női esztergályosnak — éppen úgy, mint Szmimovnak — egyé rai isécteere van a kések köszörü­lésére. — Elvem: minden egyes kés­nek valamilyen módon meg kell könnyítenie a szerszámpad meg terhelését — mondja. — Ezért nagy figy-tóemmel tanulmányoz" ö&ra a kéaek pirofilját. így mindig éjjilHb vágószÄMBám-formákat tu. dok találni a munka-darabok meg" RvunkáM»a alkalmával. Boriae Kulagin esztergapadja négy év alatt annyi alkatrészt gyártott, hogy a normális sebes ség mellett 17 év kellett volna legyártásukhoz. Ennek ellenére gépe nem került javításra. Kula­gin kijelentette, hogy szerszám­padja még két évi normát fog teljesíteni javítás nélkül. Sokeszer szovjet munkás hasz nálja az olyan újítók tapasztala­tait, mint Alekszandr Szmirnov és Borisz Kulagin moszkvai esz­tergályosok. Hja Kosztov. Tisztelt asszonyom! ön leveleiben már több ízben utalt arra, hogy jegyzeteim után ítélve már több lehetek, mint tizenhat esztendős. Legutolsó levelében pedig, amit pár nappal ezelőtt kaptam Ön­től, már nemcsak utal e kényes pontra, hanem határozottan állítja, hogy suhanc-éveimet már rég elte­mettem és végül még megjegyzi, hogy nem nagyon szívleli nálam, ha propagandát csinálok a népi demok­ráciának. Ezután azzal az ígérettel fejezi be levelét, hogy legközelebb küld nekem újra finom harapniva­lót. Nos, Asszonyom, bármennyire is fájlalom, meg kell önnek monda­nom az igazat, még akkor is, ha po­tyamivoltomat ezáltal súlyos veszte­ség éri. Hát ilöször is utolsó levelé­ben az a kidomborodó tény ragadta meg figyelmemet, hogy ön már el­múlott húszesztendős. Általában csak azok szoktak igérni, akik már elfe­lejtették a potyakor sürgőt; és ha­laszthatetlan teendőit. Ha ön abban a korban lenne, mint én, akkor Ön nem ígért volna harapnivalót, hanem egyszerűen- küldött volna. Az ígéret általában felcsigázza a potyások ér­deklődését és az ajándék többnyire elveszti varázsos hatását. Higyje el nekem, göröngyös potyapályámon súlyos tapasztalatokra tettem szert és én ritkán szoktam szóba állni olyan felnőttel, aki nekem valamit ígér. Nekem ne ígérjenek, én erre senkit fel nem hatalmaztam. Ezért lássa be asszonyom, hogy ön sú­lyos sértést követett el ama szabá­lyok ellen, amelyek a potyaméltósá­got fennköltté teszik. Tessék kérem egyszer s mindenkor tudomásul ven­ni, hogy egy értelmes és tehetséges potyás még sosem táplálkozott Ígé­retekkel. Tehát a legnagyobb fokú jóakaratról teszek tanúságot akkor, amikor azt állítom, i.ogy ön túllépte a húsz esztendőt. Másrészt, Asszonyom, az a tény, hogy én propagandát csinálok a fia­tal népi demokráciának, bizonyítja az én lelkes fiatalságomat és az ön elégedetlensége bizonyítja az Ön ko­rát. Ismétlem, Asszonyom, bár­menyire is sajnálom az ígért, kitűnő harapnivalót, mégis meg kell állapí­tanom, hogy áthidalhatatlan távol­ságok választanak el bennünket egy­mástól, éppen azért, mert önnek ko­ra van, nekem pedig nincs. E témá­ról, higyje el, épp oly kínos nekem tárgyalnom, mint önnek, mert már nagyon szeretnék túl lenni a zava­ros suhancéveken. Nagyon szeret­ném, ha a szeplők elhomályosodná­nak potyaarcomon, hogy súlya le­gyen a szavamnak és életemet za­vartalanul szentelhessem a népi de­mokrácia vívmányainak zengő di­cséretére. Ne felejtse cl Asszonyom azt. hogy eddig egyetlen kor sem törődött any­nyira a szegény tanoncok sorséval, mint éppen a népi demokrácia. Ma igenis törődnek azzal, hogy az árva potyások rendes nevelésben része­süljenek, törődnek azzal, hogy legyen mit enniök és legyen hol háln-iok. Én kérem szépen, több tanoncotthonban voltam vendégségben és láttam azt, hogy ők legalábbis oly gondos neve­lésben részesülnek, mint én a szü­leimnél. A tanoncoknak kéi-em van háló­szobájuk, van ebédlőjük, van fürdő­szobáówk, ahol lezuhanyozhatják ma­gukat reggel és este hideg vagy me­leg vízzel, ahogy jólesik nekiik. Van könyvtáruk, ahol a haladó írók mű­veit olvashatják esténkint és három­szor hetenként komoly felnőttek elő­adást tartanak nekik a munkásélet méltóságáról. Sok o'yan tanoncotthon is van már, amely saját futballpályával is rendelkezik. Nyári napokon a munka után szabadon, kedvük szerint játsz­hatnak egymássá', a tanonccsapatok ós gondos vezetés mellett elsajátít­hatják mindazokat az ügyes mozdu­latokait, fogásokat, amelyek később, a mérkőzések folyamán ellenállhatat­lan varázzsal vonzzák az ezrekre me­nő munkástömegeket. Oh Asszonyom, ragyogó kilátások vannak előttünk, ezt én mondom önnek, én, aki szám­talan pofont kaptam tiszteletreméltó édesatyámtól csak azért, mert labda híjján köveket rugdostam az utcánk­ban és rongáltam a cipőmet. Hol kap ma egy tanonc ezért pofonokat, hisz labdával és tornacipővel rendelke­zik és az utca köveire rá sem hede­rít. Bizony védik és gondozzák őket a munka bűvkörében és egyetlen egy­nek sem mondják, „Kuss Marci", mintahogy nekem ezt otthon oly gyakran mondják. „Kuss Marci" szállóige lett nálunk, de szerencsére potyaméltóságom elég kérges már és vastag, hogy kibírjam és hogy egy órai hallgatás után újra ott kezdjem, ahol abbahagytam. Mert igaz ugyan, hogy szüleim enni adnak nekem, de betömni a számat nem engedem hol­mi tápanyaggal. Makacsul és szívó­in kitartok haladó nézeteim mellett és ma, hogy széljegyzeteim napvilá­got látnak, apám is komoly elővigyá­zatossággal közli velem elavult, sza­kállas érveit Természetesen ma is elég gyakran hallom a szállóigét „Kuss Marci", de atyám ezt már csak hagyományból használja, ilymódon akarja megőrizni apai méltóságát. De azért őszintén bevallom önnek Asszonyom, mindazok ellenére, hogy komoly ellentétek vannak köztem és atyám közt, én szívből szeretem atyá­mat éá meg vagyok arról győződve, hogy egy napon teljesen be fog hó­dolni annak a népi demokráciának, amely több gondot fordít a tanon­cokra ,mint az önálló mesterekre Ö be fog hódolni, mert titokban 6 is szerei engem és gyakran előfordul mo6t már, hogy felszólít engem arra is, hogy fennhangom olvassam fel neki azt a cikket az újságból, amely­re felhívom a figyelmét. Ez a helyzet, Asszonyom és ezért én titokban azt remélem, hogy egy napon Önt is meghódítom szívvel­lélekkel a népi demokrácia számára. Hisz mi sem természetesebb ennél Asszonyom. Be kell látnia végre, hogy elérkezett annak az ideje, hogy minden dolgozó munkájával jussá­hoz jusson. El sem tudom képzelni, hogy épeszű, igazságos embernek más nézete is lehetne. Nem tudom, jártas-e ön a régi könyvek olvasásában, de én, aki minden könyvet, amely a kezembe kerül, elolvasok, némi jártasságra tettem szert a régi irodalomban is. Hát kérem szépen, egy régi költő a következőket zengi egyik költemé­ben az Úristenhez. A szövegre nem emlékszem pontosan, csak a tarta­lomra. „Ha az erdő összes fái iró­tollak lennének, a tenger vize tinta és az ég kékje pergament, akkor sem tudná eléggé zengeni Isten di­csőségét." Hát kérem szépen, nekem az a szerény potyanézetem, hogy Isten­nek üyen zengő himnuszokra nincs is szüksége. Kár a fáradtságért, azt mondom én, mert a tenger vize, ha nem is láttam, van olyan alkotás, mint bármelyik költői zöngemény. Ezt én látatlanban merem állítani. De igenis zengeni és hirdetni kell a népi demokrácia korszakalkotó di­csőségét. Asszonyom, bevallom a „korszak­alkotó" szót kölcsönkértem, de ne vegye rossznéven, pontosan fedi a valóságot és én továbbra is hive ma­radok a propagandának és dicsérni fogom reggel, délben és este a népi demokráciát, mert engem a tanon­cok, a fejlődő potyások élete erre kötelez. Jelentkezzék Asszonyom új­ra, ha érez némi közösséget az én lelkesedésemmel. Egyébként szeplős tizenhat esztendőmmel minden jót kíván önnek Potya Marci. — A német demokratikus köz­társaság gazdaság; terv e 1950"re. A német demokratikus köztársa­ság kormánya elfogadta az 1950. évre szóló gazdasági tervre vo­natkozó törvényjavaslatot. Esze­rint az ipari termelést 21 száza­lékkal kell felemelni az 1949 es évvel szemben. A mezőgazdasági termelésnek el kell érnie az 1934 —1938'as színvonalat.

Next

/
Thumbnails
Contents