Uj Szó, 1950. január (3. évfolyam, 1-26.szám)

1950-01-17 / 14. szám, kedd

ÜJ SZ0 1950 január 17 A városok kereskedelmi életét fejlesztik a KÖZÜLETI VÁLLALATOK (p—í) Gazdasági életünk újjáépítésében döntő fontosságú dolog, hogy a helyi városi jellegű kereskedelmi és ipari üzemeket, melyekből nem alakíthatunk nemzeti vállalatokat, emiitett helyi jellegük miatt, úgy szervezzük meg, hogy a legjobban, a legcélszerűbben és a termelési eszközök teljes kihasználásával szolgálhassák dolgozóink érdekét. A felszabadulás óta minden törekvésünk arra irányult, hogy gazdasági életünket úgy épitsük át, hogy a munkaerők kizsákmányolásának teljes megszüntetésével, a nagy ipari vállalatoknak a nép tulajdonába adásával fokozzuk a tervgazdálkodás útján a termelékenységet, mert csak így emelhetjük dolgozóink millióinak életszínvonalát és biztosíthatjuk a kapitalizmusénál magasabbfokú gazdasági vállalkozásunkat. Kereskedelmi és ipari életünk szocialista alapokra való átállításával kizárjuk az üzérkedések, feketézések lehetőségét, becsületes és magasabbfokú vállalatokat építünk ki, melyek új társadalmi berendezkedésünk erő® bástyáivá válnak. A most hálózatszerűén kiépülő Jcőzttieti vállalatok jelentőségét még kevesen ismerik. Városainkban láthatják dolgozóink, hogy a régi cégtáblák helyébe újak kerülnek és tapasztalják, hogy ezekben az üzletekben már új szellem uralkodik, hogy vendéglökben, pékségekben és más kisipari üzemekben, melyek már a közületi vállalatokhoz tartoznak, jobb a kiszolgálás, jobb minőségű ős több árut gyártanak, mint eddig, fokozzák a termelékenységet, szóval a köz érdekében megtesznek mindent. A régi kizsákmányolás és becstelen vagyonharácsolást, mely a dolgozók millióinak elnyomatását jelentette, teljesen, az utolsó gyökeréig ki kell irtanunk, mert csak így valósíthatjuk meg célkitűzéseinket, építhetjük kl az elégedett élet alapjait és vezethetjük be a szükséglet szerinti termelést. Tekintsünk csak a múltra, amikor a kereskedelmi és ipari vállalkozók csak azt termelték, olyan vállalkozásokba bocsátkoztak, amiből nagyobb hasznot húzhattak. A munkabéreket a legalacsonyabban szabták meg és észszerütlen, tervnélküli termelésükkel árufelhalmozódásokat, gazdasági válságokat, munkanélküliséget idéztek elő, melyekkel nyomorba juttattak, hajléktalanná tettek sokezer munkáscsaládot. Az üzemeket nem fejlesztették, nem törekedtek arra, hogy a dolgozók helyett Inkább gépekkel biztosítsák a nagyobb termelést, hanem az olcsó munkaerőket használták ki teljes mértékben. Mennyire más a helyzet ma. A nagyipari vállalatok államosításával nagy fejlődésnek indult gazdasági életünk. A termelési eszközök, a gépi erők teljes kihaszálásával, a szocialista munkaversenyek révén, a termelést növelö újításokkal kimagasló eredményeket érnek el dolgozóink, amilyeneket a múltban soha sem tudtak elérni. Ezenkívül az akkordmunka bevezetésével hatalmas mértékben növekedtek dolgozóink kereseti lehetőségei is, úgy, hogy mindezzel leraktuk a szebb élet alapjait és biztosítottuk dolgozóink életszínvonalának fokozott emelését. A nemzeti vállalatok szocialista gazdasági berendezkedésünkben magasabb fokon állnak, mint a közületi vállalatok és ezért ezek a kommunális üzemek csak a nemzeti vállalatok kiegészítői lehetnek. A közületi üzemek a kisiparosok és a nemzeti vállalatok közötti rést töltik be. A közületi vállalatokban csak olyan gazdasági ágak szerepelnek, melyekben központosíthatjuk a város ipari és kereskedelmi üzemeit, növelhetjük termelékenységüket. Megfigyelhetjük, hogy már minden városban kombinátok, központosított üzemek alakultak, pl. építkezési, közlekedési, fogyasztási, ipari, vendéglátói, stb. üzemek, melyek ész- és tervszerűen használják ki a rendelkezésükre álló nyersanyagforrásokat, energiát, termékeket, félgyártmányokat, hulladékokat. Az eddigi kisipari magánüzemekben soksok áru, nyersanyag ment kárba, mert nem tudták őket teljesen felhasználni vagy kiárusítani. A kisüzemek központosításával, gépállományunk kibővítésével, termelékenységünk általános növekedésével óriási fejlődésnek Indul városainkban kereskedelmi és ipari életünk. A közületi, kommunális vállalatok tevékenysége főleg a termelésre, közszolgálatok teljesítésére irányul. Sok városunkban tapasztalhatjuk, hogy iparosaink önként kérik a közületi vállalatokba való felvételüket. Lučenecen például az összes pékek, cukrászok együttesen léptek be a helyi városi közületi vállalat kötelékébe és ezzel bebizonyították, hogy ők is magukévá tették a magasabb gazdasági működési formát, amivel tevékenyen veszik majd ki részüket a város új szocialista társadalmi berendezésének kiépítésében. A közületi vállalatok, akárcsak a falvakben az Egységes Földműves Szövetkezetek, tervszerű gazdasági életünk fontos és döntő jelentőségű szervévé válnak. Fejlesztik a városok kereskedelmi és ipari életét és ezért kívánatos, hogy minél több iparos kapcsolódjék be ezekbe a szocialista vállalatokba, mert csak a jó szakemberek részvételével fokozhatjuk a kis, központosított üzemek termelékenységét és szolgálhatjuk a legjobban a városi dolgozók társadalmának érdekét. Kína szárazföldién végetért a háború Az ÜJ Kína Hírügynökség visszapillantást vetve a néphadseregnek Dél-Kína és Délnyugat-Kína felszabadításáért november elején megindított hadjáratára, megállapítja, hogy a felszabadító néphadsereg nem egészen két hónap alatt sorra felszabadította Szecsuan. Kviecsu, Kvangszi és Kvantung tartományok egész területét. A harcok során megsemmisítette a Pai-Csuang-Hszi és Hu-Csung-Nan parancsnoksága alatt álló Kuomintang-seregeket, melynek ereje 600.000 ember volt. E két szétvert hadseregcsoport a Kuomintang | utolsó ütőkártyája volt. Kina szárazföldi területe most Tibet kivételével teljes egészében felszabadult. A Kuomintang-csapatok maradványait kiverték az országból és Kina szárazföldi területén a háború alapjában véve ' végetért. A Dél-Kínában és Délnyugat-Kínában aratott győzelmek kedvező feltételeket teremtettek Formoza-, Hainansziget és Tibet felszabadítására, mert lehetségessé vált, hogy a kínai nép> és a felszabadító hadsereg minden erejét ezekre a feladatokra vonja össze. A Kuomintang kesén lévő utolsó szigeteken a csapatok száma nem ér el a 350.000-et sem. Elszigetelt helyeztükböl előrelátható, hogy nem sokáig tudják magukat tartani. Szlovákia az ötéves terv első évét 105 százalékban teljesítette A szocialista munkaversenyek kiterjesztésével könnyítjük a termelési feladatok teljesítését — Fokozzuk a termelést I — Új üzemeket építünk Az ötéves terv feladatait az iparban (az élelmezési ipar kivételével) Szlovákiában a mult év decemberében 107 százalékban és januártól december végéig 105 százalékban teljesítettük. Iparágak december % 1949 % Bánya 93 99 Erőmű 102 102 Kohászat 123 115 Vasipar 110 100 Kémia 105 104 üveg 84 95 JÉpítőanyag és keramika 121 116 Papír 98 100 Fa 106 102 Textil és ruházat 116 110 Bőr és gumi 103 103 Film (keskeny) 267 145 összesen: 107% 105% A decemberi jó tervteljesítés arról tanúskodik, hogy dolgozóink törekvésükkel, hogy az ezévi tervet idő előtt befejezzék, sikerült decemberben is túlhaladniok a kitűzött feladatokat, bár ebben a hónapban kevesebb munkanap volt. Decemberben dolgozóink az iparban viszonylagosan nagyobb teljesítményt értek el, mint novemberben, főleg a vasiparban, kémiai, üveg- és textil-iparban. A bányaiparban a terv nem teljesítését főleg a barnaszén fejtésében beállott csökkenés okozta. Ugyanis a szlovákiai barnaszén bányaüzemekben, mivel hátráltatták Őket némely technikai nehézségek, nem sikerült megtartaniok a szocialista munkaversenyek révén elért jó eredményeket és fokozni kell őket. Az érc- és vasiparban sikerült túlhaladni a tervet,, ami a megmunkáló gépek, zománcozott áruk és a vagonok állandóan fokozódó gyártásának köszönhető. Szép eredményeket ért el a vegyiipar, éspedig mind a nehéz kémiai iparban, mind a műfonalak és a kisegítő vegyszerek gyártásában. A textil- és a ruhagyártási iparban a terv teljesítésében újabb emelkedés észlelhető, ami annak köszönhető, hogy a ruhagyártásban az előírt tervet jelentékenyen túlhaladták. A decemberi jó időjárási viszonyok lehetővé tették az építészeti munkálatok folyamatos végzését és a kitűzött. terveknek 25 százalékban való túlhaladását. A többi iparágakban, az üvegiparon kívül, mely elmaradt a gépberuházási terv teljesítésében, a tervet alapjában fennakadás nélkül teljesítettük. A decemberi teljesítmények lehetővé teszik az 1949-re, az ötéves terv első évére szóló terv teljesítésének előzetes elemzését. Mondhatjuk, hogy az ötéves terv első évére kitűzött terveket jól teljesítettük és a legtöbb iparágban magasan túl is szárnyaltuk. Hogy elérhessük ezt a szép eredményt, mindenekelőtt a munkásosztály szorgalmának köszönhetjük. Szlovákia dolgozói a szocialista munkaversenyék és az élmunkásmozgalom révén sokkal öntudatosabban teljesítették feladataikat, mint 1948-ban. 1949-ben kimélyült a szocialista munkaverseny és tömegmozgalommá fejlődött a KSC IX. kongresszusára vállalt kötelezettségek akciójának megindításával. Ujabb lendületét jelentett ebben a mozgalombon a II. össszrszatezervqf&eti kongresszus, amikor dolgozóink az évi terv időelőtti teljesítésére vállalkoztak és csúcspontját az élmunkási műszakok és a szocialista szerződések kötésének akciójában érte el, amelyekre dolgozóink Sztálin generalisszimusz 70. születésnapjának tiszteletére kötelezték magukat. Az ötéves terv szervezési feladatainak teljesítésében nagy jelentősége volt dolgozóink ideológiai szín vonala emelkedésének és a dolgozók részvételének az 1950. évre szóló ter melési tervek kidolgozásában. A KSS központi bizottságának januári ülésén hozott határozatoknak a meg' tárgyalása és a munkahelyeken való érvényesítése lehetővé tették azt, hogy dolgozóink eljussanak a gazdasági építő és termelési feladatok tervének megoldásához. Már 1949 december 1-én, tehát egy hónappal korábban a következő ipar ágak teljesítették az évi tervet: ko' hászat, építészet és keramika, film (keskenyfilm) és a textilipar. 1949 december l-ig az évi tervet több mint 800 üzem teljesítette száz ezer alkalmazottal. A mult év végéig több mint 73 ezer dolgozó vett részt a szocialista munkaversenyekben. A szocialista munkaversenyek terén kedvezően fejlődött az élmunkások mozgalma, akik közül többen rendkívül magas munkateljesítményt értek el Klement Gottwald köztársasági elnökünk a mult évben 20 szlovákiai élmunkást tüntetett ki. A munka termelékenységének fokozásával, amely a mult évi sikeres tervteljesítés kulcsa és a termelés további emelésének szükséges előfeltétele — az 1937. évivel szemben kétszereséi* emeltük a termelést. Béketűatetök visszaverték a Hódirendőrök támadását MarseMebea Hatalmas tömegtüntetés során Marseille dolgozó népe erőteljesen fejezte ki harcos békeakaratát. Mint ismeretes, a marseillei szakszervezetek tiltakozó nagygyűlésre hívták össze a város dolgozóit a kikötőnegyedben levő Joliette-térre, amely előtt a Vietnamba irányított Pasteur gőzös horgonyzott. A teret a megelőző órákban állig felfegyverzett rohamrendőrök szállták meg és az egész kikötönegyedben ugyancsak hatalmas gépesített roham, rendőregységet vont össze a jobboldali szocialista megyefőnök. A tömeggyűlés rendezői, a készülő rendőri provokáció láttán, saétszélesedésre hívták fel a tömeget, amely erre a belváros felé vonult és úgyszólván percek alatt elözönlötte a város főútvonalát. Forradalmi dalokat énekelve, végeláthatatlan, tömött sorokban a tízezres tömeg tüntetni kezdett, áttörte a rendőrkordont, majd az 1870—7l-es német-francia imperialista háború halottjainak emlékműve előtt nagygyűlést tartott. Míg a nagygyűlés tartott, a rendőrség sebtiben kiürítette a kikötőt és igyekezett a tüntetők útjót elzárni. A rohamrendőrök kerékpárjaikat felemel, ve támadtak a felvonulókra és vadul ütlegelték őket. Rendkívül heves öszszetűzés tört ki, ame'ynek során a dolgozók meghátrálásra kényszerítették a rendőröket. a magyar protestáns püspökök hűségesküt tettek a magyar népköztársaság alkotmányára Mint Budapestről jelenti a ČTK, a magyarországi református és evangélikus püspökök megjelentek január 13-án, pénteken a magyar népköztársaság minszterelnökségén, hogy hüségesküt tegyenek a magyar népköztársaság alkotmányára. A református püspökök részéről Bereczki Albert, György Elemér, Péter János és Enyedi Andor, az evangélikus püspökök nevében Reck Iván, Vető Lajos, Túróczi Zoltán, Szabó József és Kemény Lajos vettek az eskütételen részt. Milliós panama-botrány Franciaországban A botrány központjában Ramadier volt hadSgymsniszter áll A francia közvéleményt újabb nagyszabású botrány tartja Izgalomban. Részletei élénk fényt vetnek a vietnami háború szennyes hátterére. A botrány főszereplője Revers tábornok, vólt vezérkari főnök ég bizalmasa, Mast tábornok. Revers annakidején az együttműködő Darlan tábornagy kabinetirodájához tartozott Vichyben, később pedig a jobboldali szocialista Ramadier hadügyminiszter bizalmi embere lett. Az eddigi lapjelentések szerint Revers, valamint több szocialista miniszter és képviselő pénzügyi támogatásban részesült Bao Daj indokínai bábcsászártői és a megvesztegetésnek, csalásnak és korrupciónak sötét szövevényét Ramadier volt hadügyminiszter igyekezett eltussolni. Most, hogy a francia baloldali sajtó cikkei felfedték a Revers-ttgyet, az események odáig fejlődtek, hogy a francia minisztertanács szombaton délután rendkívüli ülést volt kénytelen egybehívni a kérdés megtárgyalására. Tito már a török kapitalizmusnak is árulja Jugoszláviát A „Vatan" c. ankarai lap jelentette, hogy aláírták a török" jugotszláv kereskedelmi szerződést. A szerződéshez csatolt jegy" zőkönyvből kitűnik: a Tito'klikk kötelezettséget vállalt arra, hogy megtéríti a török kapitalistáknak az általuk Jugoszláviában összeharácsolt és a háború után államosított vagyontárgyak ellenértékét. Tito bandája ezt megelőzőleg Angliával kötött hasonló áruló szerződést. Kötelezte magát, hogy négy és félmillió fontot fizet kártérítés fejében a Jugoszláviá ban lévő úgynevezett angol tulajdonért, azokért az üzemekért, amelyek révén az angol monopó" liiumok gazdagodtak az országban és hatalmas jövedelmekre tettek szert a jugoszláv természeti kincsek kiaknázásából. Hasonló, a jugoszláv népre nézve uzsora jellegű egyezményt írt alá Tito az amerikai monopolistákkal. A fasiszta Títo-klikk, amely Jugoszláviát angol-amerikai gyarmattá változtatja, újabb árulást követett el azzal, hogy az ország kincseit a török kapitalistáknak is rendelkezésre bocsátotta. Anglia multévi gazdasági mérlege Cripps angol pénzügyminiszter sajtóértekezletén összefoglaló ismertetést adott Anglia multévi gazdasági tevékenységéről. Nyilatkozatát választási célra szánt optimista kijelentésekkel kezdte, de az adatok, amelyekre összefoglalójában hivatkozott, élesen cáfolták optimizmusát. Cripps kénytelen volt beismerni, hogy a pénzügyi év első kilenc hónapja 1949 december 31-én 34 millió font deficittel zárult és az angol bankok készletei 500 millió dollárral csökkentek a Marshall'terv életbeléptetése óta. Tovább esett Anglia kivitele, az október—november havi kivilet dollárértéke hét százalékkal volt kisebb az előző évnegyed havi átlagánál és 22 százalékkal az 1949. év első évnegyedének havi átlagánál. Cripps adatai egyben a fontleértékelés csődjét is mutatják. Az 1949'es év külkereskedelmi ' mérlege — mondotta Cripps —, az eddigi becslések szerint 432 millió behozatali többlettel zárult. Az újságírók kérdéseire adott válaszokból kitűnt, hogy Anglia külpolitikája az ország anyagi eszközeinek és erőforrásainak nagyrészét a hidegháború céljaira fordítja. Rendkívül súlyosak a „propagandaszolgálat" és a „honvédelem kiadásai. Cripps nyíltan beismerte, hogy Anglia dollárhiánya a font leértékelése után még tovább fokozódott. • A munkáspárti főiskolások szövetsége Manchesterben (Anglia) megtartott évi konferenciáján egyhangúlag határozatot hozott, amelyben követeli, hogy az Egyesült Királyság lépjen ki az Atlanti Egyezmény rendszeréből és azonnal tá rolítsák el Angliából az amerikai csapatokai