Uj Szó, 1950. január (3. évfolyam, 1-26.szám)

1950-01-01 / 1. szám, újév

1950 Ojáv U J SÍK* 11 J. M. LAZURKINA: Ä leningrádi Pionír-palota munkájának tapasztalataiból „Nagy ember életének a szemlélése sohasem közönséges látvány: felemeli a lelket és munkára ösztönöz". V. B j e 1 i n s z k i j. HAGY VEZETŐINK életének és munkásságának tanulmányozása kitűnő eszköz az ifjú nemzedék kommunista nevelésére, a szoilalista haza kiváló fiainak, a kommunizmus leendő építőinek nevelésére. Abból a célból, hogy a pionírokkal és az iskolásokkal megismertessük Lenin és Sztálin életét, a Zsdánov nevét viselő leningrádi Pionír-palotában még a Nagy Honvédő Háború előtt Lenin- és Sztálin-szobákat létesítettünk. Ezek a Lenin-múzeum fiókintézményei, ahova a gyermekek tanulmányi kirándulásokat tesznek. Itt közkinccsé válnak azoknak a legjobb pionír vezetőknek és tanítóknak a tapasztalatai, akik azzqj foglalkoznak, hogy megismertetik a gyerekekkei nagy vezéreik életrajzát. Ilymódon az ő tapasztalataikból a város (Leningrád) minden pionír-szervezete okulhat. Vizsgáljuk közelebbről hát a kérdést. Midőn a gyermekekkel megismertetjük Lenin és Sztálin életét, szigorúan a Pártunk történetében s az 5 életrajzaikban található anyagot véve alapúi, az előadásokon és megbeszéléseken feltétletnül olyan tényeket és adatokat kell ismertetnünk, amelyek a legvilágosabbban értetik meg a gyermekkel a nagyfontosságú történelmi eseményeket. Igen fontos :tt a szépirodalom lehető legtelejesebb felhasználása, a világos, szemléletes előadás, amely természetszerűleg magával hozza az érzelmek megmozdulását. Tehát a gyermekekhez kell szabnunk az anyagot, hogy ne csupán rr]/egértsék azt és emlékezzenek rá. hanem teljesen át is éljék, hasson az érzelmeikre és késztesse őket arra. hogy elgondolkozzanak sajátmagukról s jövendő életük, ről Az előadásoknak és megbeszé'éseknek csak íiven iellegfi munka révén lesz nevelő hatásuk. Igen népszerűek a gyermekeknél az ilyen megbeszélések: Milyennek kell lennie az ifjú leninistának? A megbeszélések elején tisztázzuk a gyermekekkel, hogy az ő véleményük szerint milyennek kell lennie az ifjú leninista büszke elnevezést viselő pionírnak. Azután elmondjuk, hogyan tanult Lenin ötéves korától kezdve, hogyan tanult olvasni s hogyan tanult egész életében. Mikor pedig 48 éves korában megsebesült egy mérgezett ellenséges go yótól s nem tudta többé a jobbkezét használni, megtanult balkézzel írni. Elmondjuk azt is, milyen állhatatosan, szívósan és eredményesen dolgozott Lenin egész életében, még betegen is. Milyen fegyelmezett volt, mi yen mélységesen tisztelte a szovjet törvényeket és sohasem élt vissza magas ál'ásával Milyen jó bajtárs, mi'yen egyszerű, szerény s rettenthetetlen volt. M'iyen mélyen szerette hazáját s egész életét hazájának s népének szolgálatára áldozta. Ezután a megbeszé'és után a 195. sz. iskola egyik hetedikes leánytanulója ezeket írta naplójába: „Korábban igen keveset gondoltam arra, hogy milyennek ke'l lennie az ifjú leninistának. Most azonban hogy végighallgattam egy megbeszélést, már tudom, hogy ez mit jelent. Most arra fogok törekedni, hogy megszerezzem azokat a tulajdonságokat, melyeknek szeretett veze'őnk birtokában volt" Sok érdekes feljegyzés 'Válható a Lenin- és Sztálinszobák 'ójában, így pl. a 68. sz. iskola egy. negyedosztályos pionírja így ír: „A megbeszélés nekem nagyon tetszett Megértettem, ahhoz, hogy valaki jó ifjúleninista legyen, jól kell tanulnia, fegyelmezettnek kell lennie és segítenie kell bajtársait". IGEN NAGY NEVELŐ EREJE VAN a gyermekek és régi bolsevikok találkozásának. Különösen nagy hatást tesznek az ifjúságra azoknak az öreg bolsevikoknak az elbeszélései, akik személyesen találoztak nagy vezéreinkkel. Ezeket a gyerekek mélységes meghatottsággal hallgatják. A Lenin- és Sztálin-szobák a Pionírházban összehozták az ifjúságot néhány olyan emberre!, akik szemé'yesen ismerték Lenint, Kirovot és találkoztak Sztálinnal. Ugyanígy nagy nevelőhatása van annak is, ha a gyermekek találkoznak a Leninről és Sztálinról szóló könyvek szerzőivel, az ő szerepüket alakító színészekkel. Ezek a találkozások, amelyeken szó esik arról, hogy az író, a színész, vagy rendező hogyan tanulmányozta vazetőink jelemét, milyen nagy gondot fordított ennek a nagy jellemnek a műben, vagy a színpadon való ábrázolására, továbbá néhány részletnek a szerző vagy a színész ál! tal való bemutatására: mindezek nagy ! mértékben elősegítik, hogy a gyermekek igazi képet tudjanak alkotni ma| guknak Lenin és Sztálin egyéniségéről. Feltétienül szükséges azonban alaposan tájékoztatni a meghívott előadókat arró, hogy milyen lesz a hallgatóságuk és milyen kérdéseket kell érinteniük előadásukban. Kívánatos a gyermekek előkészítése is, főleg azért, hogy a találkozásnak ne maradjanak passzív résztvevői. Igen nagy hatása van a történelmi tárgyú filmeknek és színdaraboknak is, meiyek híven elevenítik meg a gyermekek előtt Lenin és Sztálin életének, tevékenységének és harcainak konkrét eseményeit. A Lenin- és Sztálin-szobák bemutattak néhány ilyen filmet és darabot. Ezeknek a filmeknek és színdaraboknak a bemutatását többnyire mege'őzte azoknak az egyes történelmi eseményeknek az ismertetése, melyekről a film, illetve a darab szóit. Idézünk néhány naplórészletet a Lenin Októbere c. filmről, amelyeket a Lenin- és Sztá'in-szobák mutattak be a 321. sz. iskola hatodosztályosaiból álló rajnak. A raj a filmbemutató előtt a következő témát tanulmányozta: Lenin és Sztáiin, a Nagy Október vezetői. Pirozsinszkij pionír így ír: „Nekem megtetszett Lenin tapintatossága. Felkínálták neki ágyat azonban ő nem fogadta el. Egyszerű ember volt és megértette, hogy a ház lakóinak is pihenniük kel'. Az is tetszett nekem, hogy azokat a könyveket, amelyek nem tetszettek neki, a lábai alá rakta". Kacsálov pionír ezeket frja: „A film bemutatta, hogyan támadt a forradalom az egész országban. Bemutatta a tengerészeket, munkásokat és katonákat, amint olvassák Lenin fe'hívását. Azt is bemutatta még a fiim, ho^y a forrada'om központja, főhadiszállása Petrográd volt". Golstein pionír: „Lenin érdeklődött egy faluró' jött levél iránt. Lenint nemcsak az érdekelte, ami Petrográdon történt, hanem minden esemény, ami az országban történt". Lesznachin pionír: „Nekem az egész fi'm nagyon tetszett. Benne Lenin számos vonása szépen van ábrázolva. Szépen vannak ábrázolva az egyszerű emberek is és az is, hogyan gondoskodnak nagv vezéreinkről. Megható 'átni a filmben, hogyan gondoskodtak Lenin és Sztálin egymásról. Sztáiin egy csomag teát hoz Leninnek, Lenin pedig megkéri Vaszi'ijt, hogy adjon át Sztálinnak egv sálat. Ebben a film. ben látszik a Párt vezető szerepe, amely a nép élén áll a forrada'om nevében". ^WUW

.l

WUIMj Ijmu

MHt g'UCT

^g

.WÜ

W .»' jUPW

KMB V O ' • / h V; Rajzunkon látható két modell a jelenlegi anyaglehetőségekhez alkalmazkodik. Textilüzleteinkben ^rengeteg kockás anyag kapható. Modellrajzunk egy kockás anyag ötletes feldolgozását mutatja. Szabásában ügyesen van beállítva a ferde kocka, úgy a felső, mint a szoknyarészben. A ruha vonalának szépségén kívül figyelemreméltó rejtett gombolása, ujja szabása és az arcot élénkítő fehér állógallér. Másik modellünk, ügyei kombinálása kétféle anyagnak, akár színben, akár minőségben különböznek egymástól. Lehet fekete és szürke szín, lehet drapp barnával és lehet matt és fényes anyag változata. Figyelemreméltó a tűzés, amely a vonalat még jobban kiemeli és a két anyag összhangbahozását elősegíti. Á csehszlovákiai magyar dolgozók lapjának jelszava az 1950-évre az ÚJ SZG minden magyar dolgozó kezébe iéwi kosEontő Üjesztendő napra Felköszöntöt mondok. Apus, az ég adja Legyél nagyon boldog Ne érjenek gondok. Üjesztendő napján Neked azt kívánom, Én édes jó anyám, Hogy az Isten áldjon, Bánat rád ne szálljon. És az ó-év vége Gyermeknek, felnőttnek Hozza meg már végre Amit oly hőn kérnek: Legyen végre béke! V. OLGA A szürke ló Volt egyszer a világon egy szegény ember. Nem volt semmi egyebe, csak egy s/ürke lova. Azzal mindennap eljárt a szárazmalomba őrölni, úgy éldegélt egyik napról a másikra. Egyszer a szürke megúnta, hogy mindég csak egyedül járjon, mondja gazdájának: — Gazduram, szerezzen nekem társat, mert ha nem, kifogy belőlem. — Ó édes szürkém, szereznék én jó szívvel, de egy árva garasom sincs. — No ha nincs — mondotta a szürke —, eresszen el, majd ke ritek én magamnak társat. A szegény ember bele is egyezett, a szürke elindult. Ment, mendegélt, míg egy rókalyukhoz nem ért. Ottan szépen leheveredett a lyuk előtt, behányta a szemét, mintha meg volna dögölve. A lyukban egy róka lakott három fiával. Mondja az öreg a legkisebb fiának: — Eredj fiam, nézz szét oda kint! Indul a kis róka, de a lyuknál visszafordul. — Lelkem, anyám, nem lehet kimenni, mert a hó befújta a lyukat: — Mit beszélsz, te bolond, hiszen meleg nyár van! — Hát ha nem hiszi, nézze meg édesanyám. — Eredj — mondja a középső fiának — nézd meg, igaza van-e? Megy a középső fiú, de mindjárt visszafordul az is. — Bizony, igaza van édesanyám. Akkora hó van a házunk előtt, hogy nem lehet kimenni. Kiküldi a legidősebb fiát, de az is csak azzal jön vissza, hogy nyár ide, nyár oda, nagy hó esett. — No, megnézem magam — mondja az öreg róka. Hát bezzeg, hogy nem hó volt a házuk előtt, hanem a szürke ló feküdt ott. No, 'most mit csinál janak? El kellene húzni ezt a dögöt, mert különben nem tudnak kijárni. Az öreg róka nagynehe* zen kibújt a lyukból, s szaladt a farkas komához. —• Lelkem, komám, jöjjön csak. Egy döglött ló van a házam előtt, kendnek adom, vigye el. Szalad a farkas nagy örömmel, hát csakugyan ott feküdt a ló. — Ugyan, hogy kellene ezt elhúzni, róka koma? — Hát csak úgy, ahogy én idáig hoztam. A farkamat a farkához kötöttem. Most kössük a te farkadhoz. Azzal a róka jó erősen összekötötte a ló farkát a farkaséval. Azután elkiáltotta: — Húzhatod már komám! Erőlködik a farkas, hogy majd belé szakad. Egyszerre csak a szürke: uccu neki felszökik. Sza lad a farkassal árkon'bokron keresztül, meg sem állott hazáig. — No gaáduram, hoztam társat! Megörült a szegény ember, bunkós bottal jól fejbevágta a farkast, megnyúzta, a bőrét el" adta. A pénzen társat vett a szürkének. Aki nem hiszi, járjon utána. Karakán király meg a bojtárka A bojtárka báránykáit legeltette az útszéli árok partján. Egyszercsak megáll mellette a ti" zenkétlovas aranyhintó, s kihajol belőle Karakán király. — Éhesek'e a barikáid, kis bojtárom? — Ha éhesek, előttük a fü. — Hát magad leülnél'e má? a teli bogrács mellé? — Bizony, nem is szaladnék el tőle! Megtetszik a pirosarcú bojtárka a királynak. Még jobban kihajol a hintóból. — Hallod-e bojtárom? Lennél e az én kis katonám? — Hogyne lennék, amikor lennék! — .Eljönnél-e velem fényes palotámba? Aranyvár az, száz a tornya! — Hogyne mennék, amikor el" mennék! — Kezed a kezembe, kis katonám! Ülj fel szaporán az arányhin tómba. — Mindjárt, koronás ember. Csak épp hogy hazanézek. — Minek néznél haŕä? — Hogy magammal hozzam az Sej a mi lobogónkat... Sej a mi lobogónkat Fényes szellők fújják, Sej az van arra írva, Éljen a szabadság! Sej, szellők, fényes szellők Fújjátok, fújjátok, Holnapra megforgatjuk Az egész világot. Jankovics Ferenc. édesanyámat és édesapámat. — Tyü, szentem, bogaram! Ne" kem azok nem kellenek ám! Nekem csak magad kellesz: A kis bojtár szeme haragosat villant. — Nem kellenek? ... De, koronás ember, akkor én sem kellje* nek! — Hátat fordított. Karakán királynak ... aranyhintójának ... tizenkét lovának ... Mit tehetett Karakán király? Magával vitte mind a hármunkat. A kis bojtár ám épp ezt akarta. \ Találós kérdések 1. Agya van, de sohasem nyugszik meg benne. Mi az? 2. Hány kenyér sül egy esztendeig? 3. Hogyan hajtanál egy ludat négyfelé ? 4. Szegre teszik, ha leveszik, minden háznál pofonverik. Mi az? 5. Melyik hajat nem lehet megfésülni? 6. Hol van a világ közepe? 7. Melyik disznó nem volt sohasem malac? 8. Hol jár a farkas? 9. Lába nincsen, mégis felkél minden reggel? Mi az? 10. Mi van se kinn, se benn? A multhetl megfejtések: 1. A legnagyobb hézag helyén. 2. A közepéig. Onnan már kifelé szalad. 3. Sehol. A füvet kaszálják. 4 Mert éjszaka is van közben. 5. A virágágyba. 6. Mosóteknő. 7. Rosta. 8. Öra. 9. Lyuk. 10. Fésü. 11. A gyertya meg a lángja.