Uj Szó, 1949. december (2. évfolyam, 197-219.szám)

1949-12-14 / 208. szám, szerda

1949 december 14 UJSZ0 Apró Antal elvtárs beszéde (Folytatas a 2. oidairoi.) Kormányzatunk hatalmas segítséget adott a mezőgazdaságnak, nagyarányú gépesítést hajtottunk végre. A gép- és traktoráliomások százait szerveztük meg és mezőgazdaságunkban mind nagyobb teret hódít a szövetkezeti mozgalom, a földnek társas megmunkálása. Újjáépítésünkben elért eredményeinket úgy valósítottuk meg, hogy nem vettünk igénybe külföldi kölcsönt. Nagy segítséget jelentett számunkra az újjáépítésben az a támogatás, melyet a Szovjetuniótól kaptunk, á jóvátétel 50 százalékának elengedése és hogy iparunk átszervezésében, anyaggal való ellátásában a Szovjetúnió mindig segítségünkre volt. Iparunk és mezőgazdaságunk nagyarányú fejlődése eredmenyeképpen dolgozó népünk életszínvonalát jelentős mértékben tudtuk emelni s ma már megszüntettünk minden háborús korlátozást, jegyrendszert, úgy az élelmiszereknél, mint a szükségleti cikkeknél. Hároméves tervünkben 8 százalékkal akartuk az életszínvonalat az 1938-as fölé emelni, de ezt a tervet is jelentős mértékben túlteljesítettük s ma Magyarországon a dolgozók életszínvonala 37 százalékkal magasabb, mint a háború előtt. De nemcsak gazdasági vonatkozásban vannak nagy eredményeink, hanem kulturális téren is. Az iskolákat kivettük az egyház kezéből, államosítottuk őket. Amíg a régi Magyarországon 52.000 volt a középiskolai tanulók száma, ma 87.000. Régen 1800 volt a főiskolások, az egyetemi hallgatók száma, most 28.000. Munkásaink százezrei a szakszervezetek által megszervezett üdültetésben részesülnek s a legszebb üdülőkben töltik szabadságukat. Évszázados elmaradást hoztunk be rövid idő alatt s országunk gazdaságilag virágzó ország lett. Ezekben a napokban tárgyalta le a magyar parlament ötéves tervünket, amelynek célja országunkat, amely eddig agrár-ipari ország volt, ipari-agrár országgá tenni, tehát olyan országgá, melynek gazdaságában az ipar súlya a döntő és amelynek ugyanakkor fejlett, korszerű mezőgazdasági van. Kedves Elvtársak! Az imperialisták élesen támadják a mi országunkat. Mindent elkövetnek, hogy újjáépítésünket megzavarják. Ügynökeiket soraink közé akarják csempészni. Nemrég lepleztük le az áruló Tito magyarországi ügynökeit, Rajkot és bandáját. Mi tudjuk, hogy az ellenségnek nem ez az utolsó kísérlete és tudjuk azt is, hogy hazánkban a szocializmus építése feszült nemzetközi helyzetben megy végbe, amikor a béke hatalmas tábora felsorakozik a Szovjetúnió vezetésével, az imperialisták a háborús uszítók ellen. Éppen ezért országunk építésében még éberebbek, még körültekintőbbek leszünk, mint eddig, azért, hogy eredményeinket és munkánkat az ellenség ne tudja megzavarni. A magyar munkásosztály nagy áldozatokat hozott az elmúlt évek során. Eredményeinket meg is fogjuk védeni minden imperialista behatolással szemben. Meg fogjuk védeni és tovább fejlesszük eredméményeinket, azért, mert országunkat, Pártunkat olyan előrelátó és bölcs férfiú vezeti, mint a mi szeretett Rákosi elvtársunk. A magyar szakszervezetek, Pártunk köré tömörítve a dolgozók százezreit, már eddig is jelentős szerepet töltöttek be a szocializmus építése terén. Országunkban most hatalmas arányú munkaverseny-mozgalom fejlődött ki. Az újítók, észszerüsítök mozgalma mind jelentősebb tartalékokat hoz felszínre, teszi könnyebbé és eredményesebbé a munkát A Szovjetúnió hős sztahanovistáinak tanítása nyomán munkásaink egyre nagyobb termelési eredményeket érnek el. A magyar élmunkások nap mint nap döntik meg a régi normákat és olyan kimagasló eredményeket érnek el, amelyek azelőtt hazánkban ismeretlenek voltak. Például: Schmidt Ferenc bányász frontfejtéssel 1215%-ot, Horváth Ede győri esztergályos 2531%-ot, Muszka Imre csepeli esztergályos 2000%-ot értek el. Horváth és Muszka esztergolyosok, Bikov szovjet sztahanovista esztergályos tanítványai. Fogel Tibor nyomdász gépszedö, sztahanovista módszerrel óránként 18.144 betűt szed ki. Pozsonyi Zoltán a szovjet sztahanovisták módszerével dolgozó kőműves 2000%-os eredményt ért el. De e rekord teljesítmények mellett ezrével vanflak már olyan munkások, akik normájukat 300—400 százalékra teljesítik és ezáltal egymaguk 3—4 szakmunkás munkáját végzik el. Sztálin elvtárs 70. születésnapja dí plákal éJjmíľikáSai között (Kiküldött munkatársunk eredeti tudósítása.) Az iparpalota hatalmas termében a csehszlovák munkásosztály legjobb dolgozói ülnek. Az Űj Szó kiküldött munkatársa is megragadta az alkalmat, hogy a jelenlévő legjobb élmunkásokkal, legkiválóbb munkásokkal beszélhessen, akik mindegyikének mellén ott díszeleg a csehszlovák munkarend kitüntetése, vagy pedig a szocialista munka úttörő-jelvénye. Ezek a kiváló munkások megkülönböztetett helyen ülnek, legelöl a tribün közvetlen közelében. Az első, aki elénk akad, Halouzková Jozefa lelekovicei élmunkásnő, aki a Lanus 317"es Halouzek Jozefa, élmunkásnő gyapjuüzemben dolgozik. Kérdésünkre kedvesen mosolyogva felel és elmeséli, hogyan is került erre a konferenciára. Áttért a textilgépeknél tizenkét gép kiszolgálására, javította a teljesítményt és fokozatos igyekvő akarással' jutott el a mai eredményhez, amely magasan áll a norma felett. Már a IX. kongresszus idején elhatározta, hogy az eddigi három gépről áttér a hat gépre. De nem maradt sokáig ennyinél. Már Kiiment elvtárs születésnapjára hat gépről áttért tizenkettőre és most e teljesítmény mellett is munkája minősége változatlan. Meglepi a kongresszus nagyszerű szervezettsége és emellett legjobban meghatotta az ifjúsági szövetség fogadalma, amelyet itt a dolgozók plénuma előtt tett, hogy a legjobb élmunkások módján fogják építeni a szocia lizmust. Nem várhattam többet, mondja a kedves középkorú élmunkásnő és életem legboldogabb napjai közé tartozik ez, amikor közvetlen közelből láthatom munkásosztályunk kiváló vezetőit és beszélhetek velük. Arra törekszem, hogy még tökéletesebbé és még jobbá tegyem teljesítményemet. Ha hazamegyek innét, újabb javaslatot nyújtok be, hogy az ötéves terv második évében azonnal megkezdjük az élmunkás váltást. ígérem, hogy tapasztalataim alapján újabb munkásokat és munkásnőket fogok betanítani, hogy tapasztalataimat a szocializmus rendelkezésére bocsássam. Jól élek (és ezeknél a szavaknál könnybelábadt a szeme), soha még ilyen jól nem éltem. Három gyermekem van. Az egyik 17 éves, Ostravában jár tiszti iskolába, a második, a kislányom 14 éves és a legkisebb 10 éves. Boldog napjaink vannak, meggyőződésem, hogy a jövő évben, ha ismét itt találkozunk a kongresz" szuson bizonyosan még szebb, még nyugodtabb életről számolhatunk be. Sztálin elvtárs születésnapja közeledik, csak egyet ígérhetek, hogy azt a hálát és szeretetet, amit irányában érzek a lehető legjobb munkával feje* em ki és azt hiszem, hogy ennél nagyobb ajándékot nem is adhatok. Fönt a tribünön, Kopecky elvtárs háta mögött ül Fucsik József élmunkás a novézámky-i augusztus 29"i üzem kiváló élmunkása. Megkérdezem tőle, mi a véleménye erről a kongresszusról. Röviden meleg szavakkal válaszol. Ez a kongresszus a jobb fejlődés egy mérföldköve. Mi munkások, a csehszlovákiai munkásosztály tagjai, nem vagyunk megelégedve a jelenlegi eredményekkel. Üjabb lépéseket akarunk tenni, emelni akarjuk mind magasabbra a dolgozók életszínvonalát. Az első .lépés megtörtént. Megállapíthatjuk, mint Erban elmondotta, hogy jó munkát végeztünk, de ez az erőfeszítés az ötéves terv második évében nem lehet elegendő. A fiatalság nevelésére kell ez nem eredmény, csak buzdítás a jövőre. Gondolkodjunk, javítsuk a munkamódszereket, vegyük át a szovjet elvtársak tapasztalatait, mint ahogyan Apró elvtárs mondotta és akkor egész biztos, hogy zökkenőmentes lesz útunk a szocializmus felé. De mást is érzek én a kongresszuson. Érzem a nemzetközi testvériség lelketmelegítő, könnyetfacsaró erejét. Érzem, hogy ebben a teremben kezet fog velünk az egész haladó világ. A dolgozók százmilliói menetelnek velünk együtt és az a viharos taps, ami a szovjet kiküldött és a kínai kiküldött, valamint a többi elvtárs beszédének szólt, üzenet nekünk: legyeteg erőiek, tartsatok ki, a győzelmet senki sem veheti el tőlünk. Legnagyobb élményem azonban a tegnapesti úttörők fellépése volt az első nap záró perceiben. Ezek a fiatal gyerekek tudják, hogy ami körülöttük történik, az az ő életük biztosítása. Itt ülök a tribünön, együtt ülök én, az egyszerű érsekújvári elvtárs, az összes vezető elvtársakkal. Nagy megtiszteltetés ez és a mi demokráciánk hallatlan erejét biztosítja. Most nemrégiben kaptam kitüntetést, ugyan egy jó kis összeg pénzt is kaptam, de erről lemondtam az üzemi ifjúság fejlesztésére. Az a fontos, hogy munkásainkkal megkedveltessük a szocializmus érdekében folyó miunkát és így elérjük a viFucsík, az érsekújvári „Augusztus 29" üzem élmunkása fektetnünk a fősúlyt és átadni nekik minden tapasztalatot, amit mi szereztünk. Fucsdk elvtárd megnyerő külsejű, fiatalos mozgású, élénk vidám ember. Tovább folytatja a szót, miközben ránéz a mellette ülőkre és azt mondja: az élmunkások nem csináltak még annyit, frogy még sokkal többet ne tehetnének. Én, elvtársam, és ezt fontosnak tartom, hogy leírd, úgy érzem, hogy ez a kitüntetés a mellemem lág' békéjét, a szocializmus győzelmét. Most egy szlovák! munkásnőhöz fordulok Slučikovähoz a zsolnai textilüzemből. Ez a munkásnő a szocialista munka úttörője. 180 százalékos teljesítményével a norma felett új útat mutatott a többieknek, új eredményeket hozott az üzem fejlődésében. Sváb típusú szövőgépekről most tért át három gépre. Ezzel nem elégszik alkalmából indult munkafelajánlási mozgalomban a magyar dolgozók több mint kétharmada vesz részt. A magyar szakszervezetek nagy vívmányokat értek el az elmúlt esztendők során, ezeknek az eredményeknek elérésében nagy segítség volt számunkra a szovjet szakszervezetek tapasztalata, de ugyancsak nagy segítség volt, a baráti nép demokratikus országok szakszervezeteinek tapasztalata, amelyet munkánkban hasznosítottunk. Nagyon örülünk annak, hogy az utóbbi esztendőkben csehszlovák szakszervezeti vezetők látogatásaikkal megtiszteltek. A magyar szervezett munkásság nagy érdeklődéssel és testvéri rokonszenvvel kíséri ezt a kongresszust. Látjuk azt a nagy lendületet és eredményt, amelyet a csehszlovák elvtársak ötéves tervük első esztendejében elértek. De látjuk azt a határozott szándékot is, amellyel Csehszlovákia dolgozó népe a szocializmust építi. A magyar munkásosztály, a magyar szervezett dolgozók nevében ezúton is biztosithatom a csehszlovák elvtársakat a legteljesebb szolidaritásról és szívből kívánjuk, hogy a csehszlovák szakszervezetek, a Csehszlovák Kommunista Párt — Gottwald elvtárs vezetésével — újabb nagy eredményeket érjen el. Mi magyar dolgozók a csehszlovák dolgozók győzelmeit, sikereit saját sikereinknek és saját győzelmeinknek is tekintjük. Meggyőződésünk, hogy a népeink közötti együttműködés és barátság állandóan javul s a békéért való harcban a munkásosztály nemzetközi összefogásának útján, a Szovjetúnió vezetésével újabb sikereket érünk el. A magyar munkásosztály minden erejével támogatja a dolgozók nemzetközi összefogását, a nemzetközi szakszervezeti mozgalom egységét, a Szakszervezeti Világszövetséget. Engedjék meg, hogy a magyar szervezett dolgozók nevében teljes sikert kívánjak kongresszusuk munkájához. Éljen a csehszlovák forradalmi szakszervezeti mozgalom! Éljen a csehszlovák és a magyar nép örök barátsága! Éljen a világ dolgozóinak harcos összefogása a tartós békéért, a nemzetközi szakszervezeti mozgalom egységéért! Éljen a haladó emberiség, a dolgozók nemzetközi összefogásának élcsapata, a nagy Szovjetúnió bölcs vezére, Sztálin elvtárs! meg és a csehországi elvtársnők nyomán újabb eredményeket akar felmutatni. Nagyon tetszik Aekem ez a kongresszus, — mondja az elvtársnő és ezt látom szeméből kisugározni, — sokat tanulok, sokat fejlődöm és bizonyos vagyok benne, hogy fel tudom használni ezt a fejlődést Most 1500 Kés't keresek hetente. Javítom életkörülményeimet, vásárolok, amire csak telik és azon vagyok, hogy rövid időn belül egy rádiót szerezhessek be magamnak. Slučiková elvtársnő férjezett, családjuk még nincsen, férje is kiváló munkás az egyik zsolnai üzemben. Közben az élmunkás asztalnál ülő Krizsan Kata, az apátfalusi textilgyár munkásnöje megtudja, hogy az Üj Szó szerkesztője jelen van a kongresszuson. Odaül mellém az újságírók asztalához és kérdéseimre részletesen ad feleletet. — Most a szövődében dolgozom, — mondja. — Azelőtt két Rosser'gépen dolgoztam. A IX. kongresszuson hallottam a munkaversenyről és amikor hazamentem, arra kértem mesteremet, hogy áttérhessek a három gépre. Azt is kértem, de nem sokáig maradtam emellett, mert rövid idő múlva az üzemtanács engedélyével már négy gépen dolgoztam. Megkaptam a munkarend harmadik osztályát és a szocialista munkás úttörő-jelvényt. Egy miunkaerőt helyettesítek, tehát a régi normánál százszázalékkal többet csmálok. — Eleinte sok haragosom volt. Az elvtársak görbe szemmel néztek rám, azt hitték azért csinálom, hogy minden keresetet felfaljak. Ök így mondták, azonban én megmutattam nekik, hogy nem azért csinálom, hogy a keresetemet felemeljem, de azért, hogy többet termeljek a dolgozók szabad hazájának. — Most négy gépen dolgozom, de az üzemben már az én tapasztalataim alapján terjed a mozgalom és rövidesen már tízen fogunk dolgozni négy gépen. Így terjed a verseny. Látjuk saját magunk munkájának értékelésénél, hogy csak így lehet előrehaladni és hogy már többet tudunk termelni, mint egy évvel azelőtt. Nézd a kezem, elvtársam. Erős és becsületes munkáskéz. Amit el tudok érni ezzel a kézzel, azt mind a szocializmusnak adom, mert tudom, hogy így válik jobbá az élet. Ha nem haragszol és nem veszem túlságosan igénybe idődet, elmesélek neked egy kis történetet. — Néhány hónappal ezelőtt Gottwald elvtárssal találkoztam a prágai vár spanyoltermében. Amikor kezet fogott velem, megnézte a kezemet. Láttam rajta, hogy meg van hatva, a szeme kifényesedett és erre én sírva fakadva mondtam: Elvtársam, úgy akarok dolgozni, mint Te! Azelőtt is dolgoztam, folytatja tovább Krizsán elvtársnő, talán többet is, mint most, de nem szívvel és nem ésszel. Most kevesebb erőfeszítéssel többet érek el. Hetente 2600 koronát keresek, most egy 13.000 koronás rádiógépet kaptam és Gottwald elvtárstól egy tízezer koronás jutalom betétkönyvet. Én, elvtársam, nagyon szegény lány voltam, árvagyerek. Most már van bútorom, berendezkedem, jobban fogok élni, mint eddig. Tanítom a lányokat az üzemben, hogy ők is fel tudják mutatni azt az eredményt, amit én. H. L.