Uj Szó, 1949. december (2. évfolyam, 197-219.szám)

1949-12-11 / 206. szám, vasárnap

Ma teljes heti rádióműsor A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÚK LAPJA Bratislava, 1949 december 11, vasárnap 2 Kčs II. évfolyam, 206. szám A Kosztov bűnper A moszkvai Pravda az angol-amerikai imperialisták terveinek újabb kudarcáról a Kosztov-perrel kapcsolatosan a következőket írja: Szófiában szerdán megkezdődött a bírósági tárgyalás Trajcso Kosztov és társainak államellenes bűnperében. Trajcso Kosztovot és társait a Bolgár Népköztársaság demokratikus rendjének felborítására irányuló államellenes összeesküvéssel vádolják. Teljes visszataszító meztelenségben áll most a bolgár népbíróság és a világ közvéleménye előtt ez az angol-amerikai imperialisták zsoldjába szegődött, megvetésre méltó kémbanda. A bolgár államellenes bűnösöknek ezzel az aljas bandájával együtt a szégyenoszlopra került Tito, Kardelj, Gvilasz és Rankovics jugoszláviai kém és provokátor klikkje, amely elárulta a szocializmust, Jugoszláviában Gestapo-rendszert vezetett be és Belgrádot az amerikai kémszolgálat központjává tette. A bolgár népköztársaság főügyészségének vádirata hatalmas dokumentális anyaggal megcáfolhatatlan erővel leplezi le az angol-amerikai imperialisták s bolgár és jugoszláv bérenceik álnok terveit, a bolgár népi demokratikus rendszer és a többi népi demokrácia ellen szőtt összeesküvésüket. Az angol-amerikai imperialisták már régen szövik nemzetközi cselszövő és összeesküvő hálójukat a népi demokráciák ellen. A második világháború idején, amikor a Szovjetúnió és a világ békeszerető népei önfeláldozóan harcoltak a hitlerista hódítók ellen, az angol-amerikai imperialisták mindent elkövettek annak megakadályozására, hogy a Szovjet Hadsereg szabadítsa fel a balkánj államokat. Mivel tudták, hogy a hitlerizmus szétverése elkerülhetetlen és a szovjet csapatok megjelenése Közép- és Délkelet-Európában a népi demokratikus erök győzelmét vonaz angol-amerikai imperialisták mindem erővel arra törekedtek, hogy ezekben az országokban kémekből, felforgatókból és provokátorokból álló fasiszta bandát toborozzanak a maguk számára. Az angolamerikai imperializmus ilyen ügynökeinek és kiszolgálóinak bizonyultak a burzsoá pártok vezetői és a jobboldali szocialisták, a Mikolajczykok, Petkovok, a Maniuk és Bratianuk, a Nagy Ferencek és a hozzájuk hasonló reakciósok. Számolva azzal, hogy a háború utáni időszakban a népi demokráciák életében a kommunista és munkáspártok szerepe és befolyása fokozódni fog, az angol és amerikai kémszolgálat beküldte ügynökeit és provokátorait ez országok kommunistaés munkáspártjainak sorába. Jugoszláviában az imperialista kémszervezetek szolgálatában álló kém- és gyilkosbandának sikerült megszereznie az állam vezetését, szétbomlasztania a Kommunista Pártot és ezt a hóhér Rankovics kisegítö-rendörapparátusává változtatnia. Amerikai gazdáiknak akaratát teljesítve a jugoszláv fasiszták Rajknak és társainak notórius kémbandája segítségével igyekeztek megdönteni a népi demokratikus rendszert Magyarországon s visszaállítani a földesurak és kapitalisták uralmát. Tervük azonban kudarcba fulladt. A magyar nép leleplezte és megbüntette az árulókat. Hasonló aljas célokat tűzött maga elé a bolgár összeesküvők és kérnek bandája, akiket Trajcso Kosztov, Ivan Sztefanov, Nikola Pavlov és Tito bulgáriai ügynökei. Blagoj Hadzsi-Panzov vezetett. De a bolgár nép leleplezte őket. Most a bolgár népbíróság előtt állanak. Trajcso Kosztov és cinkostársai hazájukkal kereskedtek. Bulgáriát a belgrádi fasiszták tartományává próbálták változtatni. Bulgária városait és falvait ki akarták szolgáltatni a jugoszláv fasiszta bandának, hogy kirabolja azokat, a bolgár népet pedig martalékul akarták odadobni az angol-amerikai imperialisták könyörteA jugoszláv nép kérlelhetetlen harcot indít Titoék ellen A jugoszláviai kommunista polititikai emigránsok szervezetének hivatalos lapja a Szovjetunióban vezércikkben foglalkozik Jugoszlávia helyzetével, melyben a következőket állapítja meg: A Tito-Rankovics-féle rendőrrendszer másfél év folyamán a jugoszláviai munkásosztály és a földmüvesség kemény iskolán ment keresztül és ez idő alatt gazdag tapasztalatokat szereztek. Felismerték azt a tényt, hogy Titoék klikkje a dolgozó nép megrögzött ellensége, a nép szabadsága, függetlensége, boldogsága ellen küzd és az angolamerikai imperializmus ügynöke. A jugoszláviai dolgozó nép előtt a kommunista és munkáspártok Tájékoztató Irodájának történelmi értékű határozata teljesen érthető. A városok, valamint a falvak dolgozóinak széles rétegei a Tito-féle rendszert már nem támogatják. E rendszernek a munkásosztálytól való elszigetelődése napról napra nöttön nő. A Tito-klikk nép- és demokráciaellenes politikájával tönkretette Jugoszlávia függetlenségét, megsemmisítette a nemzeti felszabadító harcok egyik fővívmányát, a Szovjetúnióval és a demokratikus táborral való barátságot és testvériséget, azzal, hogy megsértette a Szovjetúnióval és a népi demokratikus országokkal kötött szerződést, megfosztotta Jugoszláviát az együttmunkálkodás és barátság lehetőségétől a békefronttal, amelyet a Szovjetúnió vezet. A szakszervezetek, a nemzeti bizottságok, a hadsereg, a bíróság, az iskolák, a tömegszervezetek, az UDB ellenőrzése alatt állnak. Tito és klikkje az országban Gestapo és bürokratikus rendszert vezetett be, megfosztotta a népet alapvető jogaitól, szabadságától és a jugoszláviai Kommunista Pártot a rendőrség kisegítő szervévé tette. A Kommunista Pártba kapitalista és kulák elemeket helyeztek el, a kommunisták és a valódi hazafiak tízezreit vetették börtönbe, a dolgozó népet újabb rabszolgasorsba, jogtalanságba és nyomorba taszították. Titoék az angol-amerikaiak érdekében rablógazdálkodást vezettek be Jugoszláviában. A jugoszláviai munkásosztály meggyőződött afelől, hogy a Tito-féle klikk egész kül- es belpolitikai ténykedése a munkásosztály ellen van beallítva és annak érdekei ellen irányul. A Kommunista Pártnak kisegítő rendőri szervezetté való átalakítása, a szakszervezetnek rendőri felügyelet alá való helyezése, a munkásosztály legjobb fiainak legyiikoltatása és elfogatása a lehetetlen munkafeltételek, a bányákban és a gyárakban bevezetett fizetésnélküli munka, ame'y a munkásság tömeges megbetegedésére vezetett, a bérek csökkenése és ezzel kapcsolatosan az életszínvonal csökkentése, ez mind. mind meggyőzte a munkásosztályt arról, hogy a Tito-féle klikk a legdurvábban, egyenesen gyarmati módszerekkel zsákmányolja ki a munkásosztályt, hogy ezzel maga és külpolitikai partnere) számáia személyi partnereket szerezzen A munKásosztály azonban soha sem fcgja támogatni a Tito-féle gaztetteket, minden erejével harcolni fog az ilyen zsarnokok és kémek ellen, akik erőszakkal és csalás útján kerültek hatalomra. A földművesek a vállaikra nehezedő nyomáson keresztül ismerték meg a kulákok falusi politikáját, amely a legdurvább kizsákmányolást jelenti. A régi és az új burzsoáziának szolgáló ingyenes munkák, a kulákok részére alacsony bér mellett végzendő munka, a különböző címek alatti lopások, kényszermunkák az üzemekben, ez mind a mezőgazdák teljes kimerüléséhez vezetett. A jugoszláviai városok és falvak dolgozó népének széies tömegei tudotosították, hogy a mai kormány a durva kizsákmányolások és azok im perialista lakájainak kormánya, amely Jugoszláviát újra a kapitalisták országává akaria tenni. A munkásosztály és a földművesség azonban elfordul Titoék és rendszerétől, harcot indított ellene és ez a harc és az öszszefogás ereje napról-napra növekszik. A munkásosztály harca a Kommunista Párt vezetése alatt mind szervezettebb formát kap. Megkezdődött a munkában az abszencia, a munkások csoportosan hagyják abba a munkát a bányákban és a többi üzemeikben és sztrájkokkal m;nd nyíltabb ellenállásba mennek át. Ebben a harcban születik meg az új forradalmi pártszervezet. a msrxlenini típusú kommunista párt. De a földművesek is megkezdték harcukat a Tito-féle rendszer ellen. A titoista lakájok elől eldugják a gabonát, az állatokat és egyéb mezőgazdasági termékeket, ugyanúgy, mint a hitlerista okkupáció idején tették. A titoisták kísérletei, hogy a falvakon megbízható munkatársakat szerezzenek a maguk számára, kudarcot vallottak. Október végén a földművesek egész Jugoszlávia területén elutasították a Tito-féle vetési terveket. Az egész ország területén a vetéseknek csak 19 százalékát végezték el, sok járásban az eredmények nem mutatnak százalékarányban többet a 2, 3 és 5, legjobb esetben 10 százaléknál A Tito-féle rendszer ezt a számára oly katasztrofális valóságot azzal szeretné indokolni, hogy az ügyek rosszul voltak megszervezve és rosszul ellenőrizve. A valóság ezzel szemben az, hogy a jugoszláv földművesek széles tömegei felismerték a Tito-féle klikk fasiszta jellegét. Kétségtelen, hogy a Tito-klikk erkölcsi és politikai vereséget szenvedett a jugoszláv munkásosztálytól és földművességtől is. A bányákba és az iparba kénytelen utolsó tartalékjait küldeni. Az utolsó központi bizottsági határozat szerint a Tito-féle párt 8 ezer tagvárományosát, a nemzeti front tagjait küldik mosj a bányákba és üzemekbe, mert ezeket hiszi Tito megbízhatóbbaknak. Ezzel egyidejűleg „új német szakemberek'' érkeznek. Kétségtelen azonban az, hogy ezek az intézkedések sem javítanak a Tito-féle fasiszta rendszer nehéz gazdasági helyzetén. A városi és a falusi dolgozó tömegek harca a Titó'féle rendszerrel szemben mind jobban kiéleződik. A munkásosztály vezetése mellett a jugoszláv nép szilárd egységbe tömörül, hogy felvegye a fasiszta Titó-féle klikk ellen a kérlelhetetlen harcot saját életérdekei védelmére és az imperialista kizsákmányolás felszámolására, hogy előkészítse a jugoszláv népi erők győzelmét. A jugoszláv kommunisták és hazafiak kötelessége, hogy támogassák a dolgozó nép igazságos harcát a Titó" klikk kémei ellen és meggyorsítsák a végleges győzelmet a jugoszláv nép gyűlölt ellenfele, a belgrádi fasiszta klikk felett. Klement Gottwald köztársasági elnök levele a Szovjetúnióval való baráti szerződés aláírásának évfordulója alkalmából Bohuslav Lastovička, Csehszlovákia moszkvai nagykövete megbízást kapott, hogy a csehszlovák-szovjet barátsági, kölcsönös segélynyújtási és együttműködési szerződés aláírásának évfordulója alkalmával M. Svernikovnak, a Szovjetúnió Legfőbb Tanácsa elnökének átadja Klement Gottwald köztársasági elnök e személyes levelét: „A Szovjetunió Legfőbb Tanácsa elnökének, Nikolaj Mihajlovics Svemikovnak. Engedje meg, hogy Önnek és a Szovjetúnió nemzeteinek is kifejezzem a barátsági, kölcsönös segélynyújtási és együttműködési szerződés megkötésének hatodik évfordulója alkalmából legforróbb üdvözleteimet és jókívánataimat. Csehszlovákia népei felszabadulásuk óta már- ötödször ünneplik ezt a számukra oly jelen'őségteljes napot a nagy Szovjetúnióval való szövetség és barátság történelmi jelentőségének tudatában. Űjra és újra megemlékeznek a hős Szovjet Hadsereg döntő felszabadító haTcárci, amellyel győzelmet aratott a német fasizmus felett és megteremtette a további szabad fejlődés számára az alapfeltételeket. A csehszlovák népet egyre mélyebben batja át az a tudat, hogy a Szovjetúnióval való szövetség és barátság igazi függetlenségének egyik főbiztosítéka. Erről főleg ma győződik meg, amikor a világ imperializmusa egyre erősebb támadásokat intéz a kis nemzetek függetlensége és önállósága ellen. Nemzeteink annak is tudatában vannak, hogy egyedül csak a testvéri Szovjetúnió, a szocializmus legyőzhetetlen bástyája biztosítéka a szocializmus építésében való sikerüknek, hogy csak a Szovjetúnió támogatása, tapasztalatai és példája mutatja és egyengeti megbízhatóan azt az utat, amely a jobb és boldogabb holnapja kiépítése felé vezet. Csehszlovákia nemzetei az összes nemzetek egyszerű embereivel együtt szintén a Szovjetúnióban látják azt a leghatalmasabb tényezőt, mely képes összpontosítani az egész világ békeszerető erőit a tartós békéért, a nemzetek közti barátságért folytatott harcra. Mindezért kérem, fogadja a mai emlékezetes napon meleg hálámat, amelynek a csehszlovák nép nevében kifejezést adok. Kérem, közölje azt a Szovjetúnió nemzeteinek és az egész világ dolgozó népének nagy vezérével, J. V. Sztálin generalisszimuszszal, aki iránt egész népünk mély szeretettel, odaadással és hálával viseltetik nemzeteink örömteljes jelenéért és biztosított nagy jövőjéért. Klement Gottwald." A francia Kommunista Párt sarokba szorítja a francia kormányt A Bidault-kormány csütörtökön az esti órákban kétszer is kisebbségbe került a Kommunista Párt által a francia nemzetgyűlés elé terjesztett javaslatok feletti szavazások alkalmával. A kormány elnökének nyilatkozata után végül mégis szótöbbséget kapott 299:293 arányban. Tehát összesen 6 szavazattöbbséggel. Az 1950. évre szóló állami költségvetés tárgyalása során a franciaországi Kommunista Párt javaslatot terjesztett elő, hogy az 55 éves hadirokkantak nyugdíj ellátmányát 2500 frankra és a 65 éven felüliekét havi 6 ezer frankra emeljék. A kormány elutasította a francia kommunista párti képviselők javaslatát, arra hivatkozva, hogy ez a nyugdíjemelés 11 millió frank újabb kiadást jelentene. A javaslatot a pénzügyi bizottsághoz utalták. A bizottsági üléseken a kormány két vereséget szenvedett, a szociális bizottságban elutasították a kormány javaslatát, melyben a kormány el akarta vetni a francia dolgozók-bérminimumának megállapítását. Elutasították továbbá a kormány azon javaslatát is, amelyben a benzin árának emelésére kért felhatalmazást. Szovjet küldöttség érkezett a második Dssz-szakszervezeti kongresszusra Pénteken, ez év december 9'én este érkezett Prágába a második Össz-szakszervezeti kongresszusra a szovjet küldöttség. Résztvesznek benne: A. P. Oszipov, a Szovjeftúnió szakszervezetei központi tanácsának titkára, I. T. Blinov, az automobil" és traktoripar alkalmazottai szakszervezete központi bizottságának elnöke, J. Feminová, a golyóscsapágyak készítésére felállított első állami üzem, a Kazanovié-üzem üzemi bizottságának elnöknője és Sz. Kornejev szakszervezeti megbízott. Egyidejűleg megérkezett a kínai szakszervezetek főtitkára Hszu Tze Cheng. A külföldi vendégek már nagy számban megérkeztek a második össz-szakszervezeti kongresszusra. Pénteken és szombaton több külföldi küldöttség érkezett a második össz-szakszervezeti kongresszusra Prágába. A szovjet küldöttségen és a kínai szakszerve" zetek képviselőin kívül a Szakszervezeti Központi Tanács képviselői pénteken Giuseppe di Vit" torio-t, a Világ Szakszervezeti Szövetsége elnökét, üdvözölték, aki Olaszországból érkezett Prágába, továbbá Theos Konstantint, a görög szakszervezetek főtitkárának helyettesét és Le Duc Chinh'et, a vietnami szakszervezetek vezető titkárát. Szombaton különvonattal érkeztek a Wilsonpályaudvarra Fiala Gottlieb, az ausztriai szakszervezetek alelnöke, és Horník Leopold, az ausz" triai szakszervezetek központi lapjának főszerkesztője. Szombatra jelezték érkeztüket a magyar, bolgár, lengyel, román, albán, francia, német, belga, norvég és finn küldöttségek is. len kizsákmányolásának. Miután ennek az álnok célnak megvalósításához vezető úton a bolgár nép, a Bolgár Kommunista Párt és vezére Georgi Dimitrov leküzdhetetlen akadályt állított eléjük, Trancso Kosztov bandája kísérletet tett arra, hogy az országot részenként adja el, E végből a Pirini-tartomány elszakítását és annak jugoszláv fasiszták részére való átadását készítették elő. A Szovjetúnió iránti hűségről hangoztatott hazug jelszavak mögé bújva, ugyanúgy, mint ezt a jugoszláv fasiszták tették, a kémkedő Kosztov vezetése alatt álló összeesküvő és gyilkos banda becsapta a bolgár népet és hatalmas kárt okozott neki. A szófiai fasiszta összeeskvők bűnös bandájának leleplezése és szétverése az angol-amerikai imperialisták és készséges kiszolgálóik, a jugoszláv fasiszták, Tito. Kardelj, Gvilasz és Rankovics álnok terveinek újabb kudarcát jelenti. Trajcso Kosztov bandájának leleplezése és szétverése azután, hogy Magyarországon leleplezték és szétverték Rajk és Brankov kémbandáját, a bolgár nép nagy győzelme a béke, a demokrácia és a szocializmus hatalmas erőinek újabb győzelme.