Uj Szó, 1949. december (2. évfolyam, 197-219.szám)

1949-12-08 / 203. szám, csütörtök

1949 december 1 ÜJ SZÖ gazdagok kezébe került, bár e szövetkezeteket a kis. és középparasztság reszere alapítottuk A kontraktáciot a kis- és középparasztság részere vezeltük be, hogy a gazdagnak többet keljen beszolgáltatnia. Sok községben azonban a gazdagok ezt kihasználják a kis- és a középparasztsággal szemben. A szocializmus a dolgozó parasztság számára a szövetkezeti élet teljes kihasználásának lehetőségét hozza meg. Ezért vari ez az EFSz gyois fejlődése, ahogy róla számot adnak az előttem felsíó alt e.vtársak s ahogy erről tanúskodnak a falvak tapasztalatai. Azért mutatkozik az EFSz-ek iránt oly nagy érdeklődés, mert legfőbb probkmaikat oldják meg emelni a termelést, olcsóbban termelni, kisebb erőfeszítéssel. Ezért érdekl laz EFSz az összes földműveseket, azok aszs/onyait és a földműves ifjúságot. Fz az érdek'ődés, o'yan nagymérvű, hogy mi gyakorta nem tudunk oly gyorsai, e őre haladni, mint szeretnénk A lényeg nem az EFSz-ek megalapításában rejlik, hanem annak megvalósításában, hogy az EFSz valóban elősegítse a több, jobb és olcsóbb termelést. Ez bizonyos munkát követel meg és ezért főfeladitunk ma és általában a jövőben, megszervezni a szövetkezeti együttmunkálkodást. a föld megművelésére. Ez egyet je'ent a közös szántással, a közös vetési tervvel stb. Ez annyit jelent megoldani az egész éves terv problémáját, a szövetkeze ti közös rnunka szem előtt tartásával. E tekintetben már nagy eredményeket tudunk felmutatm Százával vannak már a falvak, ahol egységes ve tési terv van, sőt 25 oly falu is van ahol az egész falu egységes vetési terv szerint dolgozik, több száz falu van pedig, amelyek pénzügyi tervekkel dolgoznak, amelyekben pénzügyi terv segítségéve! számították ki a gépek anyagi szempontból való tökéétesebb kihasználását, az igák és a munkaerők kihasználását, amelyekben meghatározott munkacsoportok vannak, amelyek tökéletesebben művelik meg a földet, mert specializálják magukat egy bizonyos szakra jobb módszereket keresve a költségek, az anyagfogyasztás csökkentésére stb. így a pénzügyi terv és a közös munka terve iskolapéldája lesz a szövetkezeti együttmunkálkodás tökéltesítésének a fö'.d megműve'ésénél. E.inek nagy jelentősége mutatkozik majd u földművesek jövőjében. Ezenkívül az EFSz-ek pénzügyi munkaterve nagy jelentőséggel bír a kis- és középföldművesek számára. Hogy miért? Mert magasabbra értékel' az emberi munkát a zigák és gépek munkájánál, amelyek most még a gazdagok kezében vannak. A pénzügyi terv előnyösebbé teszi a munka végzését kisebb költség mellett akis- és középparasztság számára. Ezek a földművesek jol tudják, hogy a vetési, aratási munkálatoknál 50 száza'ékos engedményt nyujtunk és mi még ezen is tú.megyünk. következetesen mindig kis- és középparasztságunk érdekeit tartva szem előtt. A pénzügyi terv lehetetlenné teszi a falusi gazdagok számára, hogy vagyonukat, gépeiket, igáikat szaporítsák, ezzel szemben a pénzügyi terv lehetővé teszi, hogy a kis. és középparasztság kihasználhassa a faluban az összes gépeket. Amennyiben a falusi gazdag nem lesz hajlandó önkéntesen segítséget nyújtani kis- és középparasztságunl.nak, úgy ezt törvény segítségével fogjuk végrehajtnai. Éppen ezekben a hónapokban me gyünk felvásárolni a falusi gazdagoktól a kis- és középparsaztság részére a gépeket. Ez annyit jelnet, hogy lassan eme'jük a kis- és középparasztság jövedelmét. A kontraktáció azt a célt szolgálja, hogy segítségével ellenőrizhessük a kulákot és ha tagja a szövetkezetnek, megállapíthattuk, vájjon teljesiti-e kötelességét, amellyel tartozik a kis- és középparasztnak. Az EFSz-ek működésének ez a kimélyitése kis- és középparasztságunk érdekében állandóan tökéletesedni fog. Hogy ez sikerüljön, minden erőnkből azon kell lennünk, hogy tökéletesítsük EFSz-einket és elsősorban az úgynevezett „minta" EFSz-eket. A minta EFSz-eknek egy-két éven belül teljesen át kell alakítaniuk az egész falut, a kis- és középparasztság érdekeinek megfelelően. Éppen ezért nyujtunk nagy segítséget a mintaszövetkezeteknek, hogy bebizonyítsuk, hogy az EFSz többet, jobbat és olcsóbban tud termelni. A minta EFSz-ekben bevezetjük a sertéstenyésztést, bevezetjük a közös formákat, hogy világosan látható legyen termelésük emelkedése. Ahol nincsenek meg a közös toimák, ott közös operatív tervek szerint fogunk eljárni. A többi ÉFSz-ek egyszerű és esetleg külön megállapított szerződésekkel fognak rendelkezni. A szerződések a" kis- és középparasztság termelésének emelését szolgálják, igazolják, milyen eredményeket lehet elérni tervgazdálkodással, milyen eredményeket értünk el ötéves tervünk első esztendejében. A termés nemcsak az időjárástól, de a végrehajtott munkától is függ. Ami a szlovákiai mezőgazdaság gépesítését illeti, tervünk, hogy az elkövetkezendő években annyi gépet adjunk Szlovákia -részére, amennyit az itteni mezőgazdaság szükségei. Ám a gépek teljes kihasználás nélkül mit sem jelentenek. A szövetkezetek és a közös munka a termelés emelését jelentik és éppen ezért a gépek tökéletes kihasználását is megkövetelik. A Szovjetunióból visszatért a földműves delegáció. Gyakorta találkoznak és beszélgetnek velük. Mi lepte meg eket a legjobban a Szovjetúnióban? Mindenütt te házad meg csak a kezdet kezdetén." A válasz erre a következő volt: „A fődolog, az, hogy a gyárak állnak már." No, a mi embereink így nem beszélnek, bár tudjuk, hogy mit jelentenek Szlovákia szempontjából a mi gyáraink. A Szovjetúnióban mindenütt meglepő gyorsasággal dclgcznak. A földből, amely évezredeken és évezredeim át homokos volt, ma gyönyörű kertet varázsoltak. Ezt Helyes takarmányozással növeljük a tejhozamot Šircbý miniszterelnökrclyettest és Ö::i"§ fgl-ľmfivelísüfjyi minisztert köszönt k az Egységes Földművc

s Szövetkezetek küldöttei. azt hallottuk a szovjet földművas szájából „ez a mienk" és sohasem hallottuk azt, hogy ez az „enyém". Nézzük csak meg — kérdezte az egyik kolhoz tagját a mi földművesünk — mennyi gabonád van? „Ennyi meg ennyi — hangzott a válasz — de énnekem erre szükségem nincsen, odaadtam mezőgazdaságiink közös invesztíciója céljaira." Ugyanígy a munkások. Földműveseink azt mondták az egyik szovjet munkásnak: ,,A középületeitek már készen vannak, de a csakis szövetkezeti együttmunkáíkodással lehetett megoldani. Miért van ilyen értéke a szövetkezeti eg y ü ttír nmkálkod ásn ak ? Marx azt mondja, szövetkezeti együítmiunkálkodással új együttmunkálkodás keletkezik. Malenkov elvtárs a ns^y Októberi Szoc'alista Forradalom 32. évfci" dulóián mondotta: Ez a nagy kor Sztálin kora Mi boldogok vagyunk, hogy Klement Gottwald köztársasági elnökünk és Široký elvtárs vezetésével mi is építői vagyunk ennek a hatalmas szocialista műnek Szlovákiai viszonylatban. A citromjagyek érvényességét megftosszabiJí altáfc Mivel november hónapban nem érkezett meg idejében Szlovákiába a megfelelő cittommennyiség, a közellátási megbízotti hivatal elhatározta, hogy a citromjegyeket meghosszabbítja egészen ez év december végéig. A fogyasztók tehát december hónapban kivehetik a novemberi citromfejadagot is. Ugyarakkor a köze'láátsi megbízotti hivatal meghosszabbította a rizsjegyek érvényét is ez év december végéig, mivel mindazok a fogyasztók, akiknek jár a rizsfejadag és még nem vették kí a rovember hónapi közellátási időszak folyamán. / — A mezegazdasági iminlíásck kcníerenciája. A földművelésügyi minisztérium az Egységes Földműves Szövetkezettel, valamint a szövetkezetek központi bizottságával együttesen, december 7-én és 8"án a prágai Szláv házban mezőgazdasági konferenciát rendez. A gyűlésen J. Ďuriš földművelésügyi miniszter is beszédet mond — Téli szántás Romániában. November 23 ig az ezévi tervben előirányzott eszi szántási munkálatok 67 százalékát Romániában elvégezték. Nyolc kerület 100 százalékon felül teljesítette és hat kerület 90 százalékon felül a tervet. Az alaptakarmányon kívül tejtermelés céljából tejtermelő abrakkeveréket is etetünk az á latokkal. Tehát azt a tejtermelő szükségletet, melyet az alaptakarmány nem fedez, abrakkeverékkel kell biztosítani. Az abrakkeveréket lehetőleg többféle abrakból állítsuk össze. A tejtermelő abrakkeveréket fehérjében szegény és fehérjében gazdag takarmányokból készítjük. A fehérjében szegény abrakok közül felhasználhatók: árpa, eonizált búza. cirok, kö es, rozs, t;ngeri, zab, takarmánylisztek, ocsu-félék, rostálási hulladékok, stb. Fehérjében gazdag takarmínyak közül különösen a hüvelyes magvak, például borsó, bükköny, szójabab, stb. Malomipari termékek közül a korpák, az olajipari termékek közül az olajpogácsák, például napraforgó, tök, repce, szezám, szója, kókusz és lenmag pogácsa stb., valamint a rosszminőségű lisztek alkalmasak. A takarmányadagot úgy állítjuk össze, hogy a tehenek szárazanyagszükségletét is biztosítsuk. A szárazanyag-szükséglet 1000 kiló élősúlyra 25—35 kilo, ezt a mennyiséget főleg a kisebb értékű szálasíakarmányekka! — törek, pe'yva, szalma, tengeriszál — adjuk meg. A fejőstehénnek marhasóra is szüksége van. A napi sószükséglet a feletetett takermányok minőségétől és mennyiségétő függ Kilúgozott gyári termékek, ásványi anyagban szegény, vagy ká iumban gazdag takarmányok etetése esetén több, zöldtakarmány, legelő, jóminöségű széna és abrakok etetése esetén kevesebb a szükség'et. A napi sószükséglet a fentiek figyelombevét*'ével teher.enkint 20—40 gram. A sót adhatjuk oldat alakjában is, pácra locsolva, vagy őrölt á'lapotban abrakra, vagy vizenyős takarmányokra hintve. A tej ásványi anyagot is tartalmaz, így tehát a tejképzéshez ásványi anyag is szükséges Az ásványi anyagok közül különösen a mész és a foszfor nagy jelentőségű. A fejőstehenek mész- és foszforszükség'ete minden esetben a feletetett takarmány minőségétől és mennyiségétől függ. Mészben gazdag takarmányok: a iegeiő füve, a zöldtakarmányok, a réti és kü önösen a pillangós sztnák. Foszforban gazdagek: a szemes'.ertiiények, a ma.cmipari takarmányok és az olajpogácsák. Mészben és loszíorban egyarant szegények: a szalma, a pelyva félék, a savanyú fű és szénája, a gyökér- és gumós takarmányok, valamint a kilúgozott gyáii melléktermékek. A szénafé ék mésztartalma nem állandó. Aszá'yos éveKben. nedves terüle'.ekről származó, valamint kilúgozott széna ugyancsak a mészben szegény takarmányok közé tarlozik. Abban az esetben, ha a fejőstehén abraktakarmányt ' kap, úgy a foszforszükség ete biztosított, így csak a mészpóílásról kell gondoskodni. A pótlandó mész mennyisége részben az etetett abrak menynyiségétől és minőségétől, részben az alaptakarmány összetételétől függ. Szügségte'.en, vagy csak kisebb meny. nyiségű mészpótlás szÜKséges akkor, ha az a aptakarmány jó minőségű szénát tartalmaz Bőséges abrakolás esetén, vag" ha az a'apiakarmány csak kevés, vagy gyenge minőségű szénát tartalmaz, úgy nagyobb mennyiségű mész pótlása vá'ik szükségessé. A fejőstehénnek az emésztés, felszívódás, a vízveszteség pótlása, valamint tejtermés céljából ivóvízre is szüksége van. Az ívovíz az egészségügyi követelményeknek minden tekintetben megfelelő legyen. A jó ívóvíz színtelen, szagtalan és mel ékíz mentes. Sok szerves anyagot, iszapot, gyári szennyvizet, fertőző betegségek csíráit, élősködők petéit stb. tartalmazó víz itatás céljára alka'matlan. Ai ivóvízszükséglet, főleg a feletetett takarmányok szárazanyag tartalmától függ. Itatni etetés közben és etetés után egyaránt lehet, mert az itatás ideje az emésztést és a takarmányok I kihasználását nem befolyásolja. A bő termések akadémiája Smaragd színű szőnyegként terülnek el a moszkvai Timirjazev Mezőgazdasági Akadémia mezői. ZöldelneK a csendes kertek és a tavak tükre, mintha üvegből lenne, csillogón veri vissza a fényeket. Az Akadémia területe — Timirjazevka — a tudomány telepe. Ez évben nyo'.cvannegyedszer tárta szélesre kapuit a hallgatók előtt. A főépületben tágas termek padjain kis névtáb ák fehérlenek: 4000 ifjú és leány készül arra, hogy képzett mezőgazdász és állattenyésztő legyen. A hallgatók Között megtaláljuk a Szovjetúnió minden nemzetiségének képviselőit. Guszeva és Privelova barátnők, az uráli Szadrinszk-Kerü'et középiskolájából kerültek ide. Amikor az Akadémiára felvételre je'entkeztek, ezt írták beadványukban. „Nemrég meglátogattuk Malcev Kolhozparasztot. Nagyszerű gyakorlati micsurinista. A látogatás végleg meggyőzött bennünket arról, hogy a gazdászat a legérdekesebb hivatás. Mindketten a mezőgazdászati karra akarunk bekerülni". Több mint kétszáz laboratórium és kísérleti telep segíti a hallgatókat abban, hogy komoly tudást szerezzenek. A mezőgazdászati kar. mellett állattenyésztő, mezőgazlasági-vegyészeti, talajismereti, zöldség és gyümölcstermesztési, növényvédelmi, valamint közgazdasági fakultása van az Akadémiának. Az ifjúság, mielőtt szaKot választana, behatóan tanulmányozza a karok tanrendjét, a kísérleti telepeket — isWerkedik jövendő hivatásával. Középiskolák aranyérmes diákjai jelentkeznek felvételre és ha Szto'otov, az Akadémia igazgatója beszélgetés után úgy találja, hogy a növendék megfele'ő lesz, nem kell felvételi vizsgát tennie. Kiváló tanárok állanak a tanszéKek élén. A növény-származástani, nemesítési és magtermesztési tanok e őadója Liszenko akadémikus, a micsurini módszerek legkiválóbb továbbfejlesztője. Az Akadémia hallgatói gyakorlati munkát is végeznek az iskola-gazdaságokban. E gazdaságok a Szovjetúnió legkülönbözőbb övezeteiben fekszeneK, igy Micsurinszk közelében, Jaroszláv mellett, a szaratovi területen és másut. Az Akadémia ősi kertjében pompás szállást biztosítanak a diákoknak. Az otthonnak 700 szobája, mindennel felszerelt sportpályája van. Igen gazdag a könyvtára, másfélmillió kötete elsőrendű szakmai színvonalon is álL cAz iicliHiuii licLÍq,azcLasAg, eL&ói ztedmbiy^L Néhány nappal ezelőtt adiunk hírt arról, hogy az udvardi halaslavakban megrendezték az első halászatot. Képeink a szorgalmas udvardi halászok első sikerét mulatják be. Mint már jelentettük, az itt tenyésztett pontyok súlya átlagban meghaladta az 1.20 kg-ot. A kifogott halmennyiség jórésze a bratislavai piacra került.