Uj Szó, 1949. december (2. évfolyam, 197-219.szám)

1949-12-08 / 203. szám, csütörtök

UJSZ © 1949 december 306 Az új családjog rak, akik, amikor a családi élet ilyen erősödését érjük meg- a dolgo­zó nép kormánya idején, ismét meg­kísérlik, hogy ősrégi rémmesékkei bolondítsák nyilvánosságunkat. Azt hiszik, hogy erre megfelelő alkalmat szolgáltat nekik az új családjog és a kötelező polgári házasság. Még az a tény sem zavarja óket, hogy a polgári házasság egész sor úgyneve­zett katolikus országban is kötelező, mint pl. Olaszországban, Portugáliá­ban, Belgiumban, Hollandiában, stb. Azonban a püspökök szerint más mértékkel kell mérni a tőkéseknél és másképpen a népi demokráciában. A legutóbbi püspöki tanácskozásról körözvényt adtak ki, amelyben la­zítják a papságot és felhívják őket polgári engedetlenségre és az állami törvények megsértésére. A népi demokratikus rendszer ere­je többek között népünk bölcseségé­re is támaszkodik, amelytől nincs el­zárva az igazság és a valóság meg­ismerésének útja. Azok az idők, amikor a kisebbség uralma az em­beri tudatlanságon és öntudatlansá­gon alapult, visszavonhatatlanul el­múltak. Ha a püspökök ennek visszatérté­re számítanak, akkor csak annyit mondhatunk nekik: akinek nem le­het tanácsot adni, azok számára nincs segítség. A püspökök ellenséges ma­gatartása ma már senkit sem ejt cso­dálkozásba, sőt ellenkezőleg, ellensé­geskedésük kifejezése szülőföldjük és annak népe iránt segítségünkre van abban, hogy mindenki helyesen értékelje a vatikáni rágalmazók ve­szélyes küldetését. A kifogyhatatlan szeretet és hála bizonyítékául, amelyet népünk a hősi szovjet nép vezetője, Sztálin gene­ralisszimusz iránt érez, születésnapi köszöntőjét 9 millió polgárunk írta alá. Aláírták az összes polgárok val­lásbeli különbség nélkül, aláírták az összes nemkatolikus vallású papok és hívők és aláírta a katolikus pap­ság 90 százaléka is. De nemcsak eny­nyi; a katolikus papság nagyrész­ben nemcsak, hogy csatlakozott a köszöntő aláírásához, de egész önál­ló leveleket is fűztek hozzá, ame­lyekben népünk nagy barátjának írásban fejezték ki mély tiszteletü­ket és hálájukat. Gyakran együtt jártak a hívőkkel aláírásokat gyűj­teni a nép közt és szabadon hangoz­tatták hitüket és reményüket. Nem érdektelen, hogyan viselked­tek a püspökök. Amikor nálunk már nemcsak szavakkal, hanem tettek­ben is hitet teszünk a szocializmus mellett, Hloucha püspök kijelentette, hogy nem írhatja alá a köszöntőt, (Folytatás az 1. oldalról) mert ebben szó van a szocializmus­ról és ő a szocializmussal nem ért egyet. A mi népünk ezért a nyilt beismerésért hálás. A püspökök négy éven keresztül arra törekedtek, hogy megmentsék a tőkés rendszert, de kikerülték azt, hogy nyíltan meg­A Német Kommunista Párt kiáltványa a dolgozókhoz mondják, hogy ők ellenségei a szo­cializmusnak. Féltek a katolikus nép haragjától. Ezúttal azonban nyíltan színt vallottak és így a katolikusok egyre jobban ismerik fel, ki ül a püs­pöki székeken és kihez van szeren­csénk tulajdonképpen. Benyújtották a magyar ötéves tervről szóló törvényjavaslatot A Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsának megválasztása óta hétfőn délben tartotta első ülését az Országgyűlés. A nyári szünet alatt megváltozott az ülés­terem képe is: az elnöki emel­vény fölött selyemdrapériára el­helyezték a magyar népköztársa­ság címerét, mellette ötágú, csil­lagos vörös- és nemzetiszínű se­lyemlobogók. Drahos Lajos, az Országgyűlés elnöke, ebben az újonnan feldíszített teremben nyitotta meg hétfőn az új ülés­szakot. Megjelent az ülésen a mi­nisztertanács csaknem valameny­nyi tagja. A terembe lépő Rákosi Mátyást a képviselők felállva, percekig tartó zúgó tapsviharral ünneipelték. Lelkesen ünnepelték Szakasits Árpádot is, a Népköz­társaság Elnöki Tanácsának elnö­két, aki ugyancsak megjelent az új ülésszak megnyitásán. Drahos elnök az országgyűlés munkájának megkezdése előtt' megemlékezett arról: december j 5-én van tizenharmadik évfor" . dulója, hogy az összoroszországi Tanácsok VIII. Rendkívüli Kong- j resszasa egyhangúlag elfogadta | a Szovjetúnió új alkotmányát, a győzelmes szocializmus alkotmá­nyát. A Sztálini Alkotmány az emberiség történetében első íz­ben foglalta alaptörvénybe a pro­letariátus uralmát, a munkásság vezetésére felépített szocialista társadalom eredményeit és vív­mányait. Drahos elnök megemlékezését a képviselők hatalmas tapssal üd­vözölték és lelkesen ünnepelték Sztálin elvtársat. A tapsvihar után Gerő Ernő államminiszter, a Népgazdasági Tanács elnöke emelkedett szólásra és a követke­zőket mondotta: — Tisztelt Országgyűlés! Be" nyutjtcrm a Magyar Népköztársa­ság első ötéves népgazdasági ter­véről az 1950 január l'től 1954 december 31-ig terjedő időszak­ra szóló törvényjavaslatot. Ké­rem a törvényjavas 1at kinyomta­tásának cs szétosztásának elren­delését, előzetes tárgyalŕs és je­lentéstétel céljából ped ;g a pénz­űéi, a közgazdasági és közleke­désügyi, valamint a földművelés­ügyi együttes bizottság elé való utalását. Menekülnek a német munkások a bonni zsoldosok elől Amióta Nyugat-Németországban is­meretessé váltak a zsoldos hadsereg felállítására vonatkazó tervek, egyre több munkanélküli lépi át a Német Demokratikus Köztársaság határát, hogy ott teremtsen a maga számára új életlehetőséget. A menekülők szá­ma egyre növekszik. A munkanélküli­ség Nyugat-Németországban egyre nagyobb. A bonni „kormány" az ipari üzemek leszerelésével szándékosan nö­veli a munkanélküliséget, hogy a ke­reset nélkül maradt munkások kény­telenek legyenek belépni a felállítandó zsoldos hadseregbe. A Nyugatnémetországi Kommunista Párt nyilatkozatot tett közzé, amely­ben felveti a kérdést, vájjon a Schu­macher-féle „szocialisták" vezérük behódolása után most már feladták-e eddigi elutasító magatartásukat az Adenauerék és a három nyugati fő­biztos között létrejött népáruló egyez­mény ellen is? Az egész német nép­nek végre tudatára kell ébrednie a helyzet komolyságának. Az imperia­listák a párizsi katonai konferenciá­kon konkrét terveket dolgoztak ki a Szovjetúnió és az egész világ haladó erői ellen és a háboiús frontot Nyu­gat-Németország területén akarják ki­építeni. A Német Kommunista Párt felhív valamennyi nyugatnémet dol­gozót, szociáldemokratákat és kom­munistákat egyaránt hogy határozot­tan haladjanak tovább azon az úton, amelyen most megtették az első lépé­seket. Ez az út — állapítja meg a nyi­latkozat — a közös cselekvés útja a bérekért és a kenyérért folytatott harcban és annak megakadályozására, hogy a bonni „kormány" kiszolgáltas­sa Nyugat-Németország gazdasági életét a külföldi tőkéseknek. A szász-anhalti Szabad Német If­júság Nemzeti Bizottsága a szerve­zet 228.000 tagja nevében élesen til­takozott a nyugatnémetországi zsol­dos hadsereg megalakítása ellen. A határozót hangsúlyozza, hogy a hala­dó német ifjúság minden erejével küzd a világbéke megóvásáért. A Csehszlovák Államvasutak egész bratislavai fűtőháza szocialista szerződések alapián fog dolgozni A szocia'ista munkaverseny a ČSD bratislavai fűtőházban is tömegala­pon folyik. Az élmunkásváltás hetének sikeres befejezése után a fűtőház al­kalmazottai tömegesen írják alá a szo­cialista szerződéseket, amelyek kere­tében kötelezik magukat arra, hogy csökkentik a részletmunkák időtarta­mát és így emelik teljesítményüket. Igy pl. 83 munkás december 1-től kezdődőleg csökkenti azokat az időnor­mákat, amelyek szerint már hosszú évek óta do'goznak. Az első időcsökkentésre a kazáno­sok csoportja vállalkozott, akiket Ry­ba vezet. Ezután következett a Haj­den elvtárs vezette esztergályosok csoportja. A kazáncsapatnak 111 tag­ja van és 10 százalékkal csökkentik a munka időtartamát. Ugyanígy csök­kentik az esztergályosok is idejüket, azonkívül pedig Karpil szerelőcsapata 4 százalékkal csökkenti a munkaszab­ványt. A mozdonyok javításánál Tengler csoportja 15 százalékkal csök­kenti az időtartamot Hasonló csök­kentést vállalt Polansky szerelőcso­portja is. Rövid időn beiül a már aláírt szo­cialista szerződésekhez még további három csoport csatlakozik. Ennek megvalósulása után már az egész fűtőház csökkentett időtartammal fog dolgozni, úgy, hogy egyetlen élmun­kás-családdá válik Öljék meg a gyenge angol csecsemőke!, — mondotta Barnes angol püspök Birmingham püspöke, Barnes, beszédet mondott. Beszédében többek között kijelentette: — Túl népes és lényegében csődbe jutott ország lévén, mind nehezebben vásárolunk a külföl­dön élelmiszereket. A püspök a helyzet megjavítá­sára jámborul azt ajánlotta, hogy csökkentsék a népességet. Rész­letesen lefestette, hogyan képzeli el ennek a gyakorlati megvalósí­tását. Megállapította, hogy hama­rosan eljön az az idő, amikor Angliában az „alkalmatlan" em­bereket a „jólét" értelmében ste­rilizálni kell. Ezután magátólértetődő meg­oldásként vetette fel, hogy a gyenge csecsemőket orvosilag öl­jék meg, fájdalommentes halál" lal. Végül azzal nyugtatta meg a férfiakat, hogy sterilizálásuk meglehetősen könnyű és nem ve­szélyes. A szovjet ipar diadalútja A kapitalista rendszer min-1 denütt útjában áll az ipari ter- j melés fejlődésének. Nem segíti, hanem akadályozza a termelő­erők fejlődését. Kerékkötője a haladásnak és megakadályozza, hogy a technika nagy eredmé­nyei közkinccsé váljanak. Az Októberi Forradalom a föld egyhatodán letépte az ipar­ról is a kapitalista bilincseket. Felszabadította a termelőerőket és felszabadította a dolgozó em­bert — ezáltal új alapokra he­lyezte az ipar fejlődését. A pro­letárforradalommal új korszak kezdődött az iparban, olyam ha­talmas arányú fejlődés, amiről a kapitalizmus nem is álmodha­tott. A proletárforradalom felszabadította a termelőerőket, amikor kisajátította a burzsoázia által bitorolt termelőeszközöket és a gyárakat az egész nép tulaj­donává, a társadalom tulajdoná­vá tette. Mert termelőeszközök köztulajdonba vétele nemcsak a kizsákmányolás megszüntetését jelenti, hanem azt is, hogy a ter­melőerők tervszerűen fejlődhet­nek és fejlődésük az egész nép javát szolgálja. A proletárforradalom felszaba­dította a gép mellett a dolgozó embert is. Véget vetett az ember ember által való kizsákmányolá­sának és ezzel új viszonyt terem­tett a munkás és a termelés, a J munkás és a munkája között Ez ' az új munkaviszony és a munka szocialista díjazása a köztulaj­donba vett termelőeszközök egy­re jobb kihasználását biztosítja, a munka termelékenységének ál­landó növekedését, a milliós tö­megek alkotó kezdeményezését, a munkafolyamatok egyre jobb megszervezését, a termelés meny­nyiségének folytonos emelkedése mellett a minőség állandó javítá­sát, a termelés költségeinek foko­zatos Csökkentését. A sztálini ötéves tervek mind­egyike a szocialista iparosítás egy-egy hőskölteménye. A szo­cialista iparosítás gondolata a dolgozók húsába és vé­rébe ment át. A Bolsevik Párt vezetése alatt a munkásosztály erőfeszítései megoldották a leg­nehezebb feladatot is: a nehéz­ipar felépítéséhez szükséges anyagi eszközök előteremtését. Az ötéves tervek során a világ legkorszerűbb nehézipara épült fel a Szovjetúnióban — nem kül­földi kölcsönökből, hanem a szovjet népgazdaság megtakarí­tásaiból és a szovjet nép áldozat­kész teremtő munkájából. Ez az új nehézipar lett a szíve annak a hatalmas iparnak, amit az új műszaki káderek és az új techni­ka segítségével épített fel a Szov­jetúnió, amely az ötéves tervek során a jólét hatalmas folyamává szélesedett. A szovjet ipar fejlődése a győzelmek sorozata. Megszületett az erős nehézipar, amelyre biztosan támaszkodnak a többi iparágak. Ennek eredmé­nye az, hogy a Szovjetúnió a leg­korszerűbb ipart építette fel az elmúlt évtizedekben és ma az el­ső helyen áll az ipar villamosítá­sa terén. Ennek eredménye az, hogy könnyebbé vált a munka, hogy a szovjet ipart a legmesz­szebbmenően gépesítették és a nehéz munkafolyamatokat ma már túlnyomórészt nem emberi erővel, hanem gépekkel végzik. És ennek eredménye az is, hogy a Nagy Honvédő Háborúban a szovjet ipar hatalmas teljesítőké­pessége könnyen oldotta meg a hadigazdaság legnehezebb prob­lémáit is. A szocialista iparosítás az ál­lam szinte kimeríthetetlen nyers­anyagkincseire támaszkodik. Az ötéves tervek során egész sor olyan új iparág létesült, ame­lyeknek nyoma sem volt a prole­tárforradaloTi előtt Ilyen új iparág a traktorgyártás és az autógyártás, a repülőgépipar és a modern hadiipar. A forradalom előtti Oroszországban nem gyár­tottak szerszámgépet, ma a Szov­jetúnióban már több szerszámgé­pet termelnek, mint az Amerikai Egyesült Államokban. Ma. 1949-ben a szovjet ipar tizenkilencszer annyit termel, mint a régi Oroszország ipara. De a gépipar termelése már a hábo­rú előtt több, mint 30-szorosa volt az 1913-as termelésnek, a vegy­iparé pedig 15-szörös. A villamos­I áramtermelés a mostani ötéves terv végén az 1913-as termeles 42*szerese lett. 1913-ban az ipar termelése kisebb volt, mint a mezőgazdaságé, ma pedig a me­zőgazdaság hatalmas fejlődése el­lenére is több, mint a háromszo­rosa. A gépipar termelése 1913­ban az egész ipari termelés 11 százaléka volt csak, 1938-ban pe­dig már 27 százalékot ért el. 1913-ban Oroszország ipari ter­melése 2.7 százalékkal részese­dett csak a világ összes ipari ter­melésben, 1937-ben pedig a szov­jet ipar már a világ ipari terme­lésének 16 százalékát képviselte. A munka termelékenysége ed­dig közel meghatszorozódott a szocialista ipar építése során. Páratlan mértékben növekedett meg a kizsákmányolás alól felsza­badult dolgozók munkájának erdeményessége. A miunkaverse­nyek hatalmas lendülete, a szo­cialista munkamódszerek alkal­mazása, a sztahanovisták előretö­rése, a munka egyre jobb meg­szervezése, a népgazdaság rejtett tartalékainak kihasználása évről évre gyors ütemben emeli a ter­melékenységet, csökkenti az ön­költséget, növeli a termelést és ezzel azt a nagy árubőség?*, amely a szovjet dolgozók egyre emelkedő jólétét biztosítja. Mert a proletárforradalom a tervszerű iparosítás útján egyre nagyobb jólétet teremtett a szovjet nép számára. A munka szocialista díjazásának elve alapján mindenki végzett munkája szerint részesül a társa­dalom termelésében. Az ipari ' dolgozók reálbére már a háború előtt közel hatszorosa volt az 1913. évi reálbérnek, nemcsak a munkabérek emelkedése, hanem elsősorban a közszükségleti cik­kek árának állandó csökkenése következtében, „Az élet megja­vult, az élet vidámabb lett" —— állapította meg Sztálin elvtárs és a gondtalanság, a bőség, amit a Szovjetúnió biztosít polgárai számára, tovább növeli annak a munkának a lendületét, amely ezt a gondtalan és vidám életet lehetővé teszi. A Szovjetúnió az első ötéves tervek megvalósításával építette fel a szocialista gazdaságot és a szocialista ipart A Bolsevik Párt, Lenin útján és Sztálin vezetésé­vel érte el ezt a hatalmas ered­ményt, amellyel példát mutat a szocialista jólét és bőség megva­lósítására az egész emberiségnek. A háborúutáni sztálini ötéves terv már egy újabb célt tűzött maga elé, ez a terv már a kom­munizmusba való átmenetet ké­szíti elő. Azt az új korszakot ala­pozzák most meg a Szovjetúnió dolgozói, amikor az árubőség már lehetővé teszi, hogy min­denki a szükségletei szerint ré­szesüljön a társadalmi termelés­ben. Ennek az átmenetnek az el­ső szakaszát jelenti a mostani ötéves terv. A Szovjetúnió dol­gozó népe ezt a tervet is négy év alatt valósítja meg és lelkes mun­kája a szovjet haza újabb nagy győzelmeit, a jólét és a bőség ed­dig nem ismert növelését késziti elő, A. L.

Next

/
Thumbnails
Contents