Uj Szó, 1949. december (2. évfolyam, 197-219.szám)

1949-12-04 / 200. szám, vasárnap

Ma teljes heti rádióműsor A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZOK LAPIA Bratislava, 1949 december 4, vasárnap 2 Kčs II. évfolyam, 200. szám A csehszlovákiai magyar dolgozók nevében üdvözöljük az Egységes Földműves Szövetkezetek, valamint az állami birtokok alkalmazottainak összszlovákiai konferenciáit. Éljen a városi dolgozók, a falusi kis- és középparasztság egysége,, segítségével biztosítjuk a szocialista falu kiépítését! BASTOVANSKY: fl párkányi járás Egyséyss Földmííves Szövetkezetei szocialista versenyre híviák ki a többi EFSz-skel Saláta József, a párkányi EFSz-ek járási titkára, javaslattal fordul az EFSz-ek országc s tanácsához, hegy az egyes EFSz-ek in­dítsanak taggyüjfési versenyt az összállami konferencia napjá'g. Beszélgetést folytattunk Saláta József elvtárssal, aki a pár­kányi járási EFSz-ck javaslatával kapcsolatban a következőket jelentette ki: „Mi taggyüjtési javaslatunkat összállami vonatkozásban tettük meg, de a járás EFSz-einek kere­tén belül mi már ezt a versenyt megindítottuk. A taggyüjtést és az ezzel járó munkát az összálla­mi kongresszus javára ajánljuk fel. Tagjainkat e versenyre Št. Bašfovanský a KSS főtitkárának a nyitrai kerületi konferencián mondott beszéde ösztökélte, aki többek között hangsúlyozta: „Gyakorta mutattak rá arra, hogy asszonyaink és fiatalságunk nem elég öntudatos és nem ké­pes fontos funkció betöltésére. A konferencia bebizonyította, hogy van jó női és ifjú földműves gárdánk. Ennek a konferenciá­nak ebben az irányban is új utat kell törnie. Az EFSz'ek célja az, hogy földműveseink jobb és szebb életkörülmények között élhesse­nek. Ezt asszonyaink és ifjúsá­gunk együttmunkálkodása nélkül nem érjük el, ezért szükséges, hegy erről a konferenciáról azzal a jelszóval térjünk vissza ottho­nainkba — mondotta Bašťo­vanský, a KSS főtitkára —, az ifjúságot és az asszonyokat be kell kapcsolni az EFSz"ekbe. A párkányi járáshoz tartozó EFSz-ek Bašfovanský főtitkás elvtárs felhívásának, amint lát­juk, azonnal eleget is tettek és meg'ndították az asszonyok és a fiatalság bekapcsolását. Saláta József EFSz járási tit­kár, ezután boldog örömmel szá­molt be arról, hogy régi álma va­lóra vált. A járási EFSz megkap­ta a 16 milliméteres hangosfilm­készüléket, amely rövid pár nap a'att megkezdi nagy munkáját a járás falvaiban. — Azért szorgalmaztam ennek a filmvetítőkészüléknek mielőbbi kiutalását, hogy a községek la­kossága előtt ne csak száraz sza­vakkal hirdessük mi, az EFSz'ek úttörői, a szövetkezeti élet jelen­tőségét, hanem a filmek segítsé­gével szemléltető tájékoztatót kedvvel fognak nekilátni falvaik­ban a szocialista mezőgazdasági élet megteremtésének és a reak­ció, a falvak kulákságának is aj­kára fagyasztjuk a szót és elné­mítjuk a suttogó propagandát. Ezekután rátért a sajtó olvasá­sa fokozottabb propagálásának szükségére. Široký elvtárs sz n­mondta — szükségesnek tarta­nám az Üj Szónak, a csehszlová­kiai magyar dolgozók napilapjá­nak is nagyobb olvasottságát. Ezért ajánlatosnak tartanám, ha a közrégi párt és EFSz szerveze­tek akcióba lépnének az Üj Szó és egyáltalán a szocialista sajtó­termékek terjesztésének érdeké­ben. I .iden csehszlovákiai ma­gyar szocialista, minden magyar dolgozó asztalán ott kell lennie az Üj Szónak. Tudomására hozom ezútnn az összes járási és helyi földműves, illetőleg páVťtkárok" vaira hivatkozott, aki csak az el" j nak: kötelezem magamat, hegy .•..ft..*..*..*..*..*. KŠC Kizp©n!í lizisitságának EiniScsép és ^ütikássiárisk Téjékoziaié A Csehszlovákiai Kommunista Párt Központi Bizottságának Elnökség e 1949 november 28-i ülésén jóváhagyta Slánsljý Ru­dolf jelentését a Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodájának tarácsko'ásáról és határozatában hangsúlyozta a béke védelméről, a háborús uszítók elleni harcról, a munkás­osztály egységéről, valamint a kommunista és munkáspártok feladatairól elfogadott határo ^atek nagy jelentőségét é s a „Ju­goszláv Kommunista Párt a gyilkosok és kémek hatalmában" cíirü rezolúcló horderejét. Gottwald elvtárs javaslatára a Központi Bizottság elnöksége konkrét intézkedéseket hozott, hogy a dokumentumokban fog­lalt következtetésekkel é s feladatokkal a párt összes tagjai és a nép széles tömegei is megismerkedjenek. A Tájékoztatási Iroda tanácskozásain hozett határozatok és a tanácskozásokon elhangzott beszámolók külön könyvbe n jelennek meg. Georg'u Dej elvtárs beszámolóját és a Tito kémbandáról szóló határo­zatot mint külcn előadást sorozzák be a Pártiskolázás évének tananyagába. A Tájékoztatási Iroda haíárczata után pártok Tájékoztatási SKC múlt hetek során hangsúlyozta annak fontosságát, hogy az öntu­datos szocialista ember legfőbb kötelessége, hogy a párt hivatalos lapját mindennap elolvassa. Én viszont a magyarok számára — 1950 január l-ig 25 új előfizetőt szerzek az Üj Szónak járásunk területén. Az Üj Szó propagálása érdekében szocialista versenyre hívom ki a járási, illetőleg helyi EFSz és pártszervezetek titkárait. Súfyos összetűzés Olaszországban Egész Olaszországban egyre nagyobb méreteket ölt a dolgo­zók sztrájkmozgalma. A Reuter beszámol arról, hogy a római fémipari munkások mindenütt adhassunk a falu népének más j sztrájkba léptek, tiltakozásul a vidékek EFSz-einek munkájáról , munkáselbocsátások ellen. Olasz" és így a filmeken keresztül kis" j ország tizenkét városának bér és középparasztjaink láthassák a emelést követelő közalkalmazot­példát. Igy majd ők is nagyobb | tai bejelentették, hogy ezek után kétórás sztrájkot tartanak. Bori közelében a szakszervezetek felhívására a sztrájkoló dolgozók felvonulást rendeztek. Kedden készáz diák tüntetett Rómában, azt követelték, hogy télrn is legyenek vizsgák. A rendőrök szétkergették a tüntető d'ákokat és ötvenet közülük le­tartóztattak. A kommunist Irodájának tanácskozásáról szóló nyi latkozat, amelyet a legutóbbi napokban hoztak nyilvánosságra, az egész vilá­gon hataimas visszhangot keltett. Az imperialisták és háborús uszítók tábo­ra, ahogyan ez már előre is nyilván­való volt, a Tájékoztatási Iroda új harmadik üléséről szóló jelentést fel­fokozott ' gyülöiette!, őrjöngő rágal­makkal, nagy idegességgel és bizony­talanság érzésével fogadta. A béke­szerető és dolgozó emberek százmil­liós tömegei azonban a Tájékoztatási Iroda határozatairól szóló jelen lést őszinte lelkesedéssel és mély remé­nyekkel fogadták az egész világon. .Kétségtelen, hogy a Tájékoztatási Iroda tanácskozása lényegesen hozzá­járult a széfes népi tömegek még ha­talmasabb harci mozgósításához az új háború előkészületei és uszítói ellen a béke és demokrácia védelméért, a nemzetek önállóságáért és szabadsá­gáért, a dolgozók é'etérdekeiért. A három 'határozat, amelyet Szusz lov, Togliatti és Dej elvtársak beszá­molói alapján fogadtak el, a nemzet­közi munkásmozgalom jelentős doku­mentumai és a kommunista és mun­káspártok kezében új, hata'mas és hathatós fegyverek a békéért, a de­mokráciáért és a szocia'izmusért fo­lyó harcban. A tanácskozások határo­zatai világosan és konkréten tűzik ki a kommunista pártok feladatait és ha­talmas meggyőző erővel jelzik a nagy történelmi küzde ém perspektíváit ai imperialista és - demokrácia ellenes tá­bor erői között egyrészről, másrész­ről a b.éke és demokrácia tábora erői között, valamint a haladó, demokrati­kus és békeszerető erők győzelmének e vitathatatlanságát. A Tájékoztatási Iroda tanácskozásának maga a prog­ramja, a beszámo'ók témái, ame'yek ezen e'hanrrzottak: „A béke védelme és harc a háborús uszítók ellen", „A munkásosztály egysége" és „4 jugo­sz'áV kommunista párt gyilkosok és kémek hata'mába.i" már ma<?uk mu­tatják, hogy mi'yen kérdések áľanak ma a nemzetközi munkásmozgalom összpontosított érdek'ődésének és te­vékenységének e őiccben. Nem véletlen, ellenkezőleg: mélyen törvésvszeríí az, hogy a mai nemzet­közi helyzetben a Tájékoztatási Iroda ü'ésén le'árgyalt napirendnek e'sö pontia a béke védelme cs a háborús uszítók, el'eni harc vo't és e pont elő­adója azon ország kommunista párt­iának kéovise'őie volt. amely a vi'ág­béke legfőbb védelmezője, amely a bé­ke és demokrácia hatalmas vi'ágtá­borának élén áll — a dicső Sz. K. (b.) P. képviselője Szuszlov elvtárs beszámolójához el­fogadott határozat erről világosan és meggyőzően beszél: „Abban a he yzetben, amikor az új háború veszélye fokozódik, a kommu­nista és munkáspártokon nagy törté­neirt.. fe'elősség nyugszik. A szilárd és tartós békééit folyo harc, a béke erőinek megszervezése és összefogá­sa a háború erői ellen, ez legyen most a kommunista pártok és a de­mokratikus szervezetek egész tevé­kenységének súlypontja. A hetedik pontban a határozat a hozzánk álló kérdést így konkretizálja: „A népi demokratikus országok és a Szovjetúnió kommunista és munkás pártjainak jut az a feladat, hogy a háború imperialista uszítóinak és se­gítőtársainak e gyidejű lelep ezésévei még jobban megszi'árdítja a béke és szocializmus táborát, a béke védelme és a némzeiek biztonsága nevében". Számunkra egyebeken kívül ez uta­sítást je'ent, hogy még szorgalma­sabban építsük gazdasági életünket, erősítsük a dolgozó nép erejét és hatalmát, amelynek élén a munkás­osztály áll és erélyesebben menjünk előre a szocializmus építésében. • A második alapkérdés és egyszer­smind a mai nemzetközi helyzet ka­terrórikus parancsa: a munkásosztály egysége. --A nem?etkö?i munkásmozgalom egész történetében, -— mondja a má­sodik határozat, — még sohasem volt olyan döntő jelentősége a munkás­osztály egységének az egyes orszá­gokban éopen úgy, mint világvi­szonylatban, mint éppen ma.« A határozat megállapítja, hogy a nípi demokrácia országaiban a műnké sosztálv egységének megvaló­sításában történelmi eredménveket értek el és pedig a munkásosztály egységes pártjának megteremtésével, az egységes szakszervezetekkel, az egysé/res szövetkezetekkel, valamint az ifjúsági, női és más (pl. nálunk testnevelési) szervezetekkel. >A munkásoszt á Ívnak ezen egysé­ge döntő szerepet játszott a népi de­mokrácia országaiban elért gazdasá­gi és kulturális feilődes sikerében, a. munkásosztály vezetőszerenének biz­tosításában rz államban, és a dolgo­zó töm epek anyagi helyzetének lé­nyeges javításában.« Azonban nem szab?.d megeléged­nünk eme örömteli és jelentős tény T'szt.a meg'íMlanitáí'áva!, és ezért a Tájékoztatási Iroda értekezlete a rín'' rterrokr ,'»ia országainak kom­munista pártjainak kitűzte azt a fel­adatot, hogy méginkább érösítsék a munkásosztály és a kiépített egysé­ges szakszervezetek, szövetkezeti, nöi és ifjúsági szervezetek már meg­lévő egységét. A napirend harmadik pontja volt Tito gyilkos- és kémbandájának a burzsoá nacionalizmusból a fasiz­musba és Jugoszlávia nemzeti érde­keinek egyenes elárulásához való átmenetéről szóló beszámoló és tár­gyalás. „Az utolsó idők eseményei — ál­lapítja meg a határozat a napirend eme pontjával kapcsolatban — be­bizonyították azt, hogy a jugoszláv kormány teljesen a külföldi imperia­lista köröktől függ és támadó poli­kájuk eszközévé változott, amivel megszűnt a jugoszláv köztársaság önállósága és függetlensége. Jugo­szlávia Kommunista Pártjának Köz­ponti Bizottsága és kormánya telje­sen egyesültek az imperialista kö­rökkel a szocializmus egész tábora ellen, az egész világ kommunista pártjai ellen, a népi demokratikus országok és az SSSR ellen." Tekintettel arra, hogy „Jugoszlá­via Kommunista Pártja" Tito, Ran­kovics, Kardelj és Djilasz népeilenes és kémbandájának kezébe jutott, el­vesztette azt a jogát, hogy kom­munista pártnak nevezze magát és a Tájékoztatási Iroda ülése az összes kommunista partok nemzetközi kö­telességének jelentette ki a harcot a bérgyilkosok és kémek e bandája ellen. A tanácskozás egyidejűleg döntést hozott, hogy „A kommunista és munkáspártok kötelessége az, hogy minden eszköz­zel segítsen a jugoszláv munkásosz­tálynak és a dolgozó parasztságnak harcukban, hogy Jugoszláviát visz­szatérítsék a demokrata és a szo­cializmus táborába." A Tájékoztatási Iroda tanácsko­zása tehát a nemzetközi munkás­mozgalom elé a következő három fontos politikai feladatot tűzte: 1. Mozgósítani kell a széles néptö­megeket a békéért és demokráciáért, a háborús előkészületek és az impe­rialisták uszításai, a nemzetek nem­zeti függetlenségének és szabadságá­nak fenyegetése elleni, valamint a nép életérdekeiért folyó harcba. Még szorgalmasabban kell a béke köve­tőinek mozgalmát szervezetileg meg­szilárdítani és kiterjeszteni. 2. Meg kell szilárdítani, nemzeti és világméretekben a munkásosztály egységét. _ 3. Harcolni kell a kémek es gyil­kosok gonosztévő Titobandája ellen és_ hathatósan kell segíteni Jugoszlá­via „forradalmi, valóban kommunista" pártjának újjászületését, amely hü a marxi-lenini eszmékhez, a proletár nemzetköziség elveihez és amely har­col Jugoszláviának az imperializmus­tó. való függetlenségéért". E kérdésekkel kapcsolatban és ezek melett azonban számunkra a Tájé­koztatási Iroda határozataiból a kö­vetkező további elódázUalatlan felada­tok és következtetések is folynak: 1. Meg kell javítanunk a szerve­zési és világnézeti munkát a marxis­.mus, leninizmus elvei alapján, 2. minden eszközzel emelni ekll so­rainkban a forradalmi éberséget, le kel leplezni és lehetetlenné tenni a burzsoá-nacionalista elemeket és az imperializmus ügynökeit. A párttag­ság iskolázása keretében az éberség nevelésére sokkal több figyelmet kell szentelni, mint eddig. 3. a párt káderpolitikájában, az ál­lami és gazdasági gépezetben még következetesebben kell kiemelni a be­vált munkáskedereket és a munká­ban rájuk támaszkodni, 4. a dolgozók szé'es tömegeit is éberségre és óvatosságra kell nevelni az osztályellenség, az imperialisták ügynökei, a szabotőrök, kémek, felfor­gatók és a szocializmus mes| a köz­társaság ügyének kártevőivé! szem­ben, 5. meg kell erősíteni a párt világ­nézeli és nevelői munkáját a proletár nemzetköziséghez, a népi demokrá­ciához és a szocializmushoz, a nem-, zetek felszabadítójáh oz, a világbéke, a demokrácia és a szocializmus védel­mezőjéhez az SSSR-hez, valamint a vi­lág szocia'ista arcvonalának és az egész ha'adó embeiiségnek nagy ve­zéréhez Sztálin elvtárshoz való hűség szellemében, 6. a proletár nemzetköziség ben­nünket a munkásosztály és az ösz­s7.es országok dolgozó népéhez való szolidaritásra tanít. Ezért a pártneve­lést olyan irányban ke l vezelni, hogy a párt tagjai e'sajátítsák az egyes államokban 'évő munkásmozgalmak­nak alapvető problémáit, hogy érdek­lődésüket és látóhatárukat kiszélesít­sék az imperializmus elleni világharc egész terjedelmére, 7. fáradhatatlan és engeszlelhetet­'en küzdelmet vívjunk a burzsoá-na­ciona'ízmus, opportunizmus, vagy szektásság mindenfajta megnyilvánu­lása e'len és a marxizmus-leninizmus alapelveitől való bármennyire is lep­lezett minden elhajlá", ellen. A Tájékoztatási Iroda határozatai­ból folyó feladatok nagyok és jelen­tőségteljesek. Pártunk lendülettel és következetesen fogja teljesíteni eze­ket, mert ezek egyidejűleg nemze­(Folytatás a 2. oldalon) » 1

Next

/
Thumbnails
Contents