Uj Szó, 1949. december (2. évfolyam, 197-219.szám)

1949-12-03 / 199. szám, szombat

1949 "december 3 UJSZ0Példás kultúr m u ködé $ Valahányszor Kassa városába érkezem és megpillantom az állomás előtti park fakoronáit, mindig olyan érzés fog el, mintha valahonnan messziről hazaérkeznék. Valami olyan varázslatos nyugalom fog el, ha áthaladok a Harang vagy a Kovács utcán, mintha itt, ebben a városban nekem soha semmi bajom nem történhetne. Rejtélyes módon az összes gyermekkori emlékeimmel idehurcolkodtam, holott már tizenhét éves lehettem, amikor elsőízben megismerkedtem ezzel az elragadó és eiuuvoi.o varossal, amely második szülővárosommá lett. Ezt a szülővárost én választottam ki magamnak, itt ismerkedtem meg az első valóságos könyvüzlettel és itt ismerkedtem meg a könyv, a betű, a szellem varázsos erejével, amely az embert gyökerestül változtatja meg. Az, hogy e várostól hatvan kilométem/irire születtem, ez tisztán a véletlen dolgo volt és sablonos művelet volt az is, hogy elsajátítottam a betűvetés elemi szabályait, mindez úgyszólván csak előkészítése volt annak, hogy felfedezzem és igazi szülővárosomnak tekintsem ezt a ragyogó, tiszta várost, ahol az emberek egymást zavartalanul „elvtársnak" és „elvtársnőnek" szólították. Ezt a varázsszót nemcsak munkájuknál használták, hanem étkezés és szórakozás közben is. E gyakori használat folytán a szó kifényesedett és valami rejtélyes ragyogást kapott, mint a nemesfémű ékszer. A szó jelentőségével és folytonosságával én az első pillanatban, amikor meghallottam, tisztában voltam. Ám az elméletet a gyakorlatba átvinni, ahhoz nem volt elegendő erőm. Hosszú évekig haílgatta.

m és vívódásaimmal keserves magányomban keringtem e szó körül, mint a f öld a nap körül. Minden mondat, szó és betű. amit valaha papírra vetettem, ezt a pályámat bizonyítja és minden kész írásművemnek az „elvtárs" szó adta meg a fényét. Ez az a szó, amelyet Kassa városában j elfedeztem. Azóta ls, ahányszor e városba érkezem, úgy érzem magam, mintha felfedező úton lennék és adatokkal bizonyítom, hogy az elvtárs szónak i t te mély gyökere és hagyománya van. Igy jutottam el a

z RKS tehetséges gárdájáig, a kassai dolgozók egyesületéig, amely hosszú esztendők óta a szocializmus kultúráját gondozza, ápolja és fáradhatatlanul terjeszti. Az RKS színháztermében Az egyesületnek meg van a maga színpadja, díszterme, amelyet állandóan javít, tataroz és fest, hogy a szocialista kultúrának minél szebb és ragyogóbb otthona, fészke legyen, A termet most újonnan Bús akadémiai festő tervei alapján rendezték be. Amikor az ember először lép a terembe, szemébe ötlik a színpad feletti felirat, amely világos alapról vörös betűkkel szinte világít. „Proletáry celého sveta spojte sa", alatta pedig ugyanez a szöveg arany betűkkel, enyhe vörös kerettel magyarul is olvasható „Világ proletárjai egyesüljetek". A minden öntudatos dolgozó előtt ismeretes szöveg így egymás mellett eleven példaként igazolja, hogy mikép lehet megvalósítani a tökéletes együttműködést a szlovák és magyar dolgozó között. Csicsiló József, az RKS ügyvezető és központi elnöke megmagyarázza san és idajekorán megtarthassuk előadásainkat. — Mert hiszen — folytatja Csicsiló elvtárs mondanivalóját —, az egyesület tagjai mindannyian dolgozó emberek és működésük bizonyos időhöz van kötve. A tagok között a legnagyobb egyetértés uralkodik, mindenki pontosan ismeri vállalt kötelezettségének fontosságát, úgyhogy a próbák pontos időben kezdődnek és érnek véget. A pontossághoz ragaszkodnunk kell, mert egyesületünk több csoportból áll. Van egy színigárdánk, ámely csakis színdarabok előadásával foglalkozik és van fú- 1 vószenekarunk, táncegyüttesünk, kórusunk, tamburista együttesünk és gyermekcsoportunk. Minden alosztálynak megvan a maga vezetősége és ezek a központi vezetőség alá tar- | toznak. A kultűrmunka megszakítás nél' i Csoportkép a bolgár vendégszereplésről nekem, hogy náluk nemzetiségi problémák nem merü.hettek fel, mert sohasem engedték ezeket a problémákat a kultúregyesületben felszínre jutni. Programjuk mindig tiszta szocialista program volt és a felszabadulás óta a Párt irányítása mellett dolgoztak. Mingyárt rá is mutat a színpad falára, ahol baloldalon a Párt címere van kifestve, jobboldalon pedig az egyesület jelvénye, amely egy hárfát jelképez, benne a sarló és kalapáccsal, felette pedig az Internacionálé dalának befejező kótája. A Párt jelvénye alá Gottwald képe kerül, a másik oldalra pedig, az egyesület jelvénye alá Sztálin elvtárs képe. — Csakis az igazi szocialista szellem érvényesülhet nálunk — mondja Csicsilo elvtárs. — A célunk a

z, hogy a szocialista kultúrát terjesszük, hogy minél nagyobb és szélesebb néprétegek között kultúrmunkánk révén felvilágosító munkát végezzünk. Ebben az igyekvésben mi nem ismerünk fáradságot. Van egy kultúrbrigádunk, amely az egyesületünk legkiválóbbjait foglalja magába. Nép- és munkásdalokkal, tánccal és zenével járjuk a falvakat, községeket és műsorunkkal bemutatjuk a nép, a dolgozó osztály örömét, vágyát és lelkes ünnepét. A Párt és népi demokratikus kormányunk a legnagyobb támogatásban részesít bennünket. Igy pl. Ďuriš földművelésügyi miniszter révén egy autóbuszhoz jutottunk, mely kultúrbrigádunkat az ország különböző részeibe szállítja, hogy pontokül folyik itt. A kultúrbrigád ezldén 94 előadást tartott az ország különféle részein. Most Osztravára készülnek nagy izgalommal és ugyanakkor előkészítik műsorukat a nagy napra, a századik előadásra. Csicsiló elvtárs azt mondja, hogy az osztravai előadásra, amelyre az osztravai kerületi párttitkárság hívta meg őket, nagý lámpalázzal készülnek a szereplők. Ugy érzik, hogy a legjavát kell adnlok annak, amit eddig tanultak. Mindez összefüggésben van azzal a komoly sikerrel, amit Prágában arattak ottani szereplésük alkalmával. Prágában nyolc napi szereplés után a prágai dolgozók annyira szívükbe fogadták őket, hogy az Oriongyár igazgatósága 80 eezr korona fellépést kínált nekik még egy heti tartózkodásért és fellépésért. Sajnos, ezt az előnyös ajáulatot a

z RKS vezetősége nem fogadhatta el, mert ott volt közöttük a gyermekcsoport is és a gyermekek nem hanyagolhatták el az iskolát fellépésük miatt. A prágaiak annyi szeretettel árasztották és halmozták el őket csak azért, hogy ma-adijanak, hogy úgyszólván meg kellett szökniök. Csicsiló elnök mosolyog, mint aki kultúrgárdája működésével meg van elégedve és ő maga is izgul most, vájjon sikerül-e az osztravai fellépés. A gyermekek nagyon ügyesen táncolnak. Az elnök megmutatja a terem falához erősített fakorlátokat, ahol a gyermekek gyakorolják táncmozdulataikat. Hlávka Jenő tanítja be a gyermekeket a balett elemi szabályaira és ugyancsak ő tanítja be őket a táncokra is. Hlavka elvtárs maga is dolgozó, kárpitos és tánctanulmányokat sohasem végzett, mégis Prágában gyermekcsoportjáról szakértők is a legnagyobb elismeréssel nyilatkoztak. LZÁIgjPlÍL az <7DC& tmdt.z."''/

h ei Az elnök ezután bevezet az irodába. ahol a falakon a kitüntetések és díszoklevelek tömege van kiakasztva. Ugyancsak itt veszek észre egy festményt, amit Laco Novomeský iskolaügyi megbízott ajándékozott az RKS-nek elismerése jeléül. Az íróasztalon ott áll Lemin aranvozott szobra és miközben Csicsiló elvtárs magyarázza, hogy a diplomákat és érmeket milyen fellépések alkalmából kapták, belép Kótai Ferec elvtárs, a kassai kerület káderosztályának titkára, Reich Pali elvtárssal, aki a kultúrbrigádnak a konferánsza, szereplője és rendezője is egyben. Mind, kivétel nélkül vezető tagjai az RKS-nek és a kultúrgárdának. Ugyanúgy dolgoznak és készülnek az előadásra, m

:nt a többi szereplő. Talán innen származik az a tökéletes egyetértés, ami a vezetőség és a szereplők működését annyira jellemzi. A beszélgetésbe természetesen a két elvtárs ts belekapcsolódik. Reich Pali elvtárs a következőket mondija: — Igazi fejlődésünket alapjában véve a februári eseményeknek köszönhetjük, mert csak ezután vált lehetővé számunkra az igazi szocialista kultúra terjesztése. Itt van például a színigárdánk műsora. Eddig két Šimonov darabot adtunk elő. „Az orosz kérdést" és az „Orosz emberek" rffímű darabokat. Most készülünk ugyancsak egy Šimonov bemutatóra. ,,Az idegen árnyak" című darabot fogjuk előadni. A mi ténykedésünknél a Párt szabja meg az irányvonalat. Ezzel régi vágvunk teljesült, mert mindannyian dolgozók vagyunk és természetes, hogy minden képességünkkel a népi kultúrát akarjuk kifejezésre juttatni. Kultúrbrigádunkkal gyakran szerepelünk gyárakban és üzemekben, mnevőrí Köles zarné (Fábri Ica) ott a munkahelyen. Ezidén programba vettük a falvakat és az aratási ünnepségeknél nagyon sok helyen felléptünk munkásindulókkal és néptáncokkal. — — Vezetőségünk tagjai — folytatja Reich elvtárs — mindannyian öntudatos elvtársak, akik szem előtt tartják működésünket, hogy feladatunkat maradék nélkül teljesítsük. Programunk: a nemzeti forma és a szocialista tartalom. Azt, hogy helyes úton haladunk, mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy egyesületünk egyre növekvőben van. Naponta egyre újabb tagok jelentkeznek, akik tevékenyen részt akarnak venni a kultúrmunkában. Mi ennek az eredménynek rendkívül örülünk, mert azt látjuk, hogy az RKS egyre fejlődőben van és lassan olyan kultúr-tömegszervezetté válik, amely a dolgozók legszélesebb rétegeit fogja kielégíteni. Eredményes munkánkat a Párt és a kormány hathatós támogatásának köszönhetjük. A Párt részéről Dénes elvtárs van kinevezve az RKS élére és a művész-politikai irányításnak is ő a végrehajtója. A bulgáriai vendégszereplés Az irodahelyiségben Dimitrov képe ragadja meg a figyelmemet. Igy tudom meg, hogy az RKS ez év szeptemberében Bulgáriában vendégszerepelt és Dimitrov képét a várnai Forradalmi Szakszervezet ajándékozta nekik. Bulgáriai útjukról zászlókat és egyéb szép műtárgyakat hoztak magukkal, melyeket a bolgár elvtársak ragaszkodásuk és szeretetük jeléül ajándékoztak az RKS tagjainak. Erre a vendégszereplésre Kótai elvtárs is elkísérte az RKS kult.úrcsoportját. Kótai elvtárs a következőkép mondja el a Bulgáriában nyert benyomásait; — Ottani tartózkodásunk alatt meggyőződtünk arról, hogy a bolgár népi demokrácia a legmesszebbmenő szabadságot nyújtja dolgozó népének. Erről a tapasztalatomról azért nyilatkozhatom oly határozottsággal, mert bennünket nem vezettek kiválasztott helyekre. Mi gyárakban és üzemekben fordultunk meg és közvetlen érintkezésbe kerültünk a bolgárokkal munkahelyükön és láttuk azt, hogy mily szívesen és örömmel teljesíti feladatát a bolgár dolgozó az építőmunkában. A bolgár munkás jól tudja, hogy csakis szívós és kitartó murikával teremtheti meg a boldogabb jövő előfeltételeit. — Különösen felejthetetlen élmény volt számunkra a várnai nagymosoda üzemében való fellépésünk, ahol közvetlen a munka befejezése után mutattuk be programunkat. Ez Bulgária felszabadulása évfordulójának napján volt és jelen lehettünk annál az ünnepi jelenetnél, amikor a bolgár élmunkásokat kitüntették. Ebben a forró ünnepi hangulatban a mi fellépésünk még emelte az ünnep fényét és szereplésünk Sztálin, Gottwald és Kolárov hatalmas éltetésével ért véget. Több mint 1200 bolgár dolgozó spontán lelkesedéssel éltette a csehszlovák és a bolgár barátságot. Határozottan éreztem, hogy ez a forró barátság a proletárinternacicxnálé alapelveinek szellemében, megerősíti a két nép közötti kapcsolatot. Mint szereplő, aki végszóra jön a színpadra, úgy érkezett meg Koleszár Istvánné, Fábri Ica, az RKS kultúrbrigádjának szólóénekesnője. Természetesen most már őt is megkérem, hogy közöljön valamit bulgáriai benyomásairól.' Koleszárné-Fábri Ica elvtársnő a következőket mondja el: — Tizennégynapi ottartózkodásunk alatt 21-szer léptünk fel. Természetesen óriási munka volt ez számunkra. Voltak órák, amikor alaposan kifáradtunk, de a bolgár dolgozók szívélyes és lelkes magatartása, amelylyel fogadtak bennünket és ahegy végigéljenezték előadásainkat, újra felvillanyozott bennünket ós feladatainknak boldogan eleget tettünk. — A felszabadulás ünnepén — folytatta Koleszárné elvtársnő —, mi is résztvettünk népi öltözetben a menetben és tanúi lehettünk annak az örömnek, amelyben a bolgár népnek része volt. Gyönyörű, tarka, színes menet volt ez, zászlók és képek erdejével és az asszonyok megtették azt is, hogy tükreiket hozták ki otthonukból és arra ragasztották szeretett elvtársuk, Dimitrov képmását. Gyönyörű volt a Fekete tenger is. Akkor láttam elsőízben tengert életemben és valahogy oly furcsa volt, amikor már a vízben voltam, még mindig úgy tetszett, mintha egy hegynek fölfelé kéne mennem. Valahogy az ég a vízzel egybeolvadt és... egyszóval csodálatos látvány volt. Ezt a látványt ugyancsak a népi demokráciának köszönhettem, mert máskép igazán nem tudom, hogyan jutottam volna valaha is a tengerhez. Fábri Ica egyébként 1945 óta tagja az RKS-nek. Mint szólóénekesnő népdalokat és orosz dalokat ad elő. A Köztársaság dalát hármas csoportban magyarul éneklik. Ha sikerük van, akkor elfogja őket az az őszinte öröm, hogy feladataikat közmegelégedésre teljesítették. Szabó Béla. Tizenöt év normáját teljesítette Mihail Terentyevics Dávidov, a Szocialista Munka Hőse a tulai gépgyár vasesztergályosa Könnyed mozdulattal he yezte az esztergályozott fogaskereket a többi munkadarabra. Aznap ez a nyolcvanadik. Még 10 perc van ebédszünetig és Dávidov már két napi normáját teljesítette. Szaktársai nem csodálkoztak. Már régen megszokták, természetesnek találják ennek a tehetséges embernek ragyogó eredményeit. Dávidov, a szakma egyik legjobb munkása, öszszeforrt a munkájával, gépével. Egy pillantással megállapítj?, hogy az alkatrész megmunkálása milyen műveletet igényel. É en járó munkamódszerével varázslóként sokszorozza meg normáját. A háborúutáni sztálini ötéves tervben már 15 évre előre teljesítette a tervet. Műhelyében sokan az 5 módszere szerint dolgoznak. Ez gyökeres változást hozott az üzem életébe. Két év alatt azonos munkás- és géplétszám mellett a műhely termelése 800 ezer rubellal emelkedett. Dávidov magávalragadta a gyár dolgozóit. Ugrásszerűen nőtt a munkások termelékenysége. Eszszerűsítéseket, újítások tömegét alkalmazza, segítségére siet a termelésben elmaradottaknak, így nem csoda, ha szaktársai nagyon szeretik. A sztahánovista gyakorlat alkalmazása, az eredmények fokozott emelkedése, az észszerűsítések, újítások bevezetése új, megnövekedett normák megállapítását tette szükségessé. Feltehető volt, hogy ilyen körülmények között Dávidov nem tud többszáz százalékos te'jesítményt nyújtani. A 8 órai munkaidő a'att elvégzett 4—5 napi normája éppen az ellenkezőjét bizonyította. — Dávidov az esztergályozás művésze — mondották róla a munkások^. Amilyen lelkesedéssel a szobrász a márványt vési, ahogy a festő képeit készíti, ugyanolyan alkotókészülékek, végzi munkáját Dávidov, a hidegfémek esztergályozásában Ezer példa közül csak egy: a száli'tókocsi henger, görgőjét általában tíz operációs műveletben készítették el. Dávidov különleges kést tervezett, amelynek segítségével a megmunkálási műveletek számát 6-ra és a hengergörgők elkészítési idejét 60 százalékra csökkentelte. Mindig talál valami megoldást, valahányszor új feladatot kap. Különleges készülék, szokatlan kés, újfajta módszer alkalmazásával sokszorosan felülmúlja a többi szakmunkás teljesítményét. Készséggel adja tovább tapasztalatait. Az utolsó négy évben 17 fiatal szovjet szakmunkás került ki keze alól. A közelmúltban sztahánovi Iskolát szerveztek a gyárban. Dávidov tanítja a hallgatókat, figyelmesen elmagyarázza nekik módszerét. A tanulók igyekeznek szorgalmasan elsajátítani tapasztalatait és ha valami nem sikerül nekik, hozzáfordulnak tanácsért. Dávidov minden cselekedetében megnyi'vánul a szovjet nép, a munka, a párt és hazája iránt érzett szeretet. — Állandóan szaporodnok az újítójavaslatok. A szocialista szerződések, kötelezettségvállalások, az élmunkásmozgalom új munkamódszereinek keresése állandóan szaporodnak üzemeinkben, valamint nő az újítójavaslatok száma is. Október hónapban 7046 darabot nyújtottak be. Mivel az iparban nem valósítottak meg még néhány ezer ilyen ja" vaslatot, újabban és régebben benyújtottakat, szükséges az üzemekben referátusokat létesíteni, melyek a versenyeket és az újítójavaslatokat nyilvántartják. Továbbá szükséges egy állami szervet is létesíteni, mely gondosan ellenőrzi az újítójavaslato- kat és nem hagy figyelmen kívül egyetlen javaslatot sem — A híres francia atomtudós, Joliot-Curie, a francia-lengyel társaságban, melynek ő az elnöke, ti'takozását jelentette be, a francia kormány terrorcselekményei e'len, melyeket a Franciaországban élő lengyel állampolgárokon elkövetnek. — Rekordteljesítmény a vasúti jegyek gyártásában. Szlovákiában Vrútkyn készítik a vasúti jegyeket, melyek gyártásában november hónapban rekordteljesítményt értek el: 2,762.000 darabot készítetlek.