Uj Szó, 1949. december (2. évfolyam, 197-219.szám)

1949-12-21 / 214. szám, szerda

24 UJSZ0 W49 ítecBmSw yr G. GHEORGHIU-DEJ: A Jugoszláv Kommunista Párt gyilkosok és kémek hatalmában Beszámoló a kommunista pártok Tájékoztató Irodájának 1949 november második felében tartott Értekezletén A nemzeti kisebbség szervezeteit feloszlatták, azok becsületes vezetőit letartóztatták s a jugoszláv fasiszta hóhérok börtöneiben kínozzák halálra. Mivel Jugoszláviában a nemzeti kisebbségek sajtója — mintahogy az egész jugoszláv sajtó — fasiszta elemek kezében van, a nemzeti kisebbsé­gek anyanyelvükön nem adhatnak kifejezést tö­rekvéseiknek­A jugoszláv sajtó teljességgel ki van szolgáltatva az amerikai imperializmusnak és Tito kémekből és gyilkosokból álló ügynökségének. Jugoszlávia marshallizált ország lett. Míg kez­detben Tito és bandája azt kürtölték, hogy meglesz­nek kölcsön nélkül is és esküdöztek, hogy az ame­rikai dollárok nem szennyezik be „saját erőiket" és a „speciális utat", addig ma ezek a politikai him­pellérek most nyíltan amerikai bankokat hívnak segítségül. Köztudomású azonban, hogy az ameri­kai bankárok nem elégszenek meg csupán száza­lékokkal. Az amerikai Hower, annak a bizottságnak a vezetője, amelyet a Nemzetközi Bank küldött Ju­goszláviába, mint gazda telepedett meg Belgrád­ban és az általa összehívott sajtókonferencián az újságíróknak kijelentette, hogy ellenőrizni fogja, hogyan használják fel a bank által adott kölcsö­nöket. A jugoszláv gazdasági terveket ezek a mo­nopolisták erősítik meg. Mindehhez a marshallizá­lással összefüggő mindenféle nyomorúság járul a nép számára. A külföldi tőke számos csatornán hatol be Jugo­szláviába. Jugoszlávia gazdasági függetlenségét . felszámolták. A -legaljasabb szerep, amelyet Tito, az ellenfor­radalmi ügynök magára vállalt, az, hogy hátbatá­madja a demokratikus görög hadsereget. A görög és jugoszláv nép hóhérai, Tito és Caldaris, teljes megegyezésre jutottak, titokban megegyeztek, hogy megsemmisítik a hős görög partizánokat. Mialatt Tito kioktatta hadseregeit, hogyan kell tőrt döfni a demokratikus görög hadsereg hátába, ad­dig híve, Vukmanovics a „Borbá"-ban cikket ír a görög kommunista párt által elkövetett .hibákról'. A görög hazafiakra nézve e súlyos napokban példat­lan alattomossággal, aljasan megtámadta a Párt vezetőségét és Zachariades elvtársat. A Tito-klikk, mely tudja, hogy a jugoszláv nép milyen rokon­szenvet és együttérzést táplál a görög partizánok iránt, cselekedetének szemérmetlen „igazolását" készítette el. Vukmanovics, ez a régi provokátor azt írja, hogy „a vezetésnek a legfontosabb kérdésekkel kapcso­latos abszolút hibás vonala miatt (fegyveres harc, hadseregek szervezése és kiképzése, a hatalom kérdése, kölcsönös viszony az imperialistákkal, stb.) vesztették el a csatát". Ezek a cikkek nem leplezhetik a Tito-klikk aljas­ságát, mert az általa elkövetett összes bűntettek kö­zül a monarcho-fasisztáknak a görög partizánok el­len nyújtott bűnös segítség a legszörnyűbb bűn­tett. Mindezen tények teljes jellemzését adják a Tito­klikk Gestapo-rendszerének ée fasiszta politikájá­nak. De nincs messze az a nap, amikor Jugoszlávia né­pei leszámolnak a kémek, provokátorok és gyilko­sok gaz bandájával. II. Milyen következtetéseket kell levonni a jugoszlá­viai helyzet elemzésének alapján? 1. Tito kémcsoportja nem Jugoszlávia népeinek akaratát, hanem az angol-amerikai imperialisták akaratát fejezi ki, mivel ez a csoport eladta az or­szág érdekeit és felszámolta Jugoszlávia politikai függetlenségét és gazdasági önállóságát. Az új vi­lágháború gyujtogatói ellen a harc elképzelhetet­len a Tito-klikk elleni harc nékül. Következéskép­pen világos e harc nemzetközi jelentősége. 2. „A Jugoszláv Kommunista Párt" jelenlegi ösz­szetételében, mivel a nép elenségeinek kezébe ke­rült, elveszítette azt a jogát, hogy Kommunista Pártnak nevezze magát és nem más, mint a Tito— Kardelj—Rankovics—Gyilasz-klikk kémfeladatai­nak végrehajtó gépezete. Harc a Tito-klikk ellen, — e felbérelt kémek és gyilkosok ellen — valamennyi kommunista és munkáspárt nemzetközi kötelessége. 3. Tito fasiszta diktatYrája elleni harcban a főfel­adat Jugoszlávia munkásosztályára és népeire há­rul, akiknek élén a forradalmi kommunisták álla­nak. Jugoszlávia népei a szeretet őszinte érzését táp­lálják felszabadítójuk, a Szovjetúnió iránt és egész lelkükkel vissza akarnak térni a szocializmus ós de­mokrácia nagy családjába. Jugoszlávia népei mé­lyen gyűlölik a titoista kémbandát és gazdáit, az angol-amerikai imperialistákat. Mindinkább ki­bontakozik a jugoszláv dolgozók törekvése és har­ca, hogy medgöntsék a fasiszta bitorlókat A kommunista és munkáspártok kötelessége, hogy minden segítséget megadjanak a jugoszláv mun­kásosztálynak és a dolgozó parasztságnak, ame­lyek azért küzdenek, hogy Jugoszlávia visszatérjen a demokrácia és a szocializmus táborába. A Tito-klikk fasiszta rendszere elleni harc Jugo­szláviában egyre élesebb formákat ölt, ilyenek: sztrájkok, passzív ellenállás, amely főleg a kény­szermunkára való mozgósítás ellen irányul, föld­alatti röplapok terjesztése, a termelési tervek meg­valósítása elleni cselekmények a gyárakban, és az állami beszolgáltatásnál, stb. A jugoszláv mun­kások egyre világosabban látják, hogy a termelés növekedése az imperialisták érdekeit szolgálja és a passzív szabotázs útjára lépnek. Jugoszlávia visszatérérsének a szocialista tábor­ba elengedhetetlen feltétele, hogy a forradalmi ele­mek mind a Jugoszláv Kommunista Párton belül, mind annak sorain kívül tevékenyen harcoljanak Jugoszlávia forradalmi, valóban Kommunista Párt­jának újjászületéséért, amely párt hű a marxizmus­leninizmushoz, a proletár-internacionalizmus elvei­hez és amely harcol Jugoszláviának az imperializ­mustól való függetlenítéséért. 5. Jugoszlávia munkásosztályát és az azt vezető kommunistákat a nemzetk zi munkásostály minden módon megnyilvánuló szolidaritásával kell támo­gatni saját pártjuk felépítésében. A jugoszláv kom­munisták munkája már tevékenyebb és egysége­sebb formát kezd ölteni. Még nagyobb erőfeszítéssel kell folytatni a Ti­to-klikk leleplezésének politikai és ideológiai had­járatát. Az imperializmus ez ügynökségének népel­lenes politikáját a világ közvéleményének egy­hangúlag el kell ítélnie. A titoisták az egész vilá­got telekürtölik azzal, hogy őket minden nemzetközi demokratikus szervezetből kizárják. Ezzel árulják el aggodalmukat, hogy nem folytathatják sikere­sen kémtevékenységüket és hogy amerikai gaz­dáik kidobják őket. Ne ismerjünk könyörületet és elnézést ezzel az aljas kémügynökséggel szemben! Ne találjanak sehol a legkisebb támaszpontra sem! 6. Minden kommunista és munkáspártnak igen fontos feladatokat kell teljesíteni az éberség foko­zásával kapcsolatban. Nemcsak a párttagokról van szó, hanem a dolgozó tömegekről is, amelyeket a forradalmi éberség szellemében kell nevelni. A tö­megek éberségének szervezett formákat kell ölte­ni. Le kell leplezni és ki kell irtani soraikból a bur­zsoá-nacionalista elemeket és az imperializmus mindenféle ügynökeit, bármilyen cégér mögé búj­janak is. A népi demokratikus országokban különös je­lentőséget ölt az állam ébersége, a proletárdik­tatúra államának ébersége. Ismeretes, hogy a népi demokratikus országok­ban a régi állami szervezetet nem egyszere zúzták össze, mint ahogy ez a Nagy Októberi Forradalom­ban történt. Ez azt jelenti, hogy a kommunistáknak ebben az irányban fokozottan ébereknek kell lenni. A kommunista és munkáspártoknak kötelességük levonni az összes következtetéseket a Rajk- és Brankov-féle kémek fölött Budapesten lefolyt bíró­sági tárgyalásból. Figyelembe kell venni, hogy az angol-amerikai imperialisták a súlyos vereség ellenére, amelyet a budapesti bírósági tárgyaláson szenvedtek — nem mondtak le a népi demokratikus országokban foly­tatandó kémtevékenységről és összeesküvő mun­káról. A keleteurópai országokban működő ame­rikai követek konferenciájának, amelyet nemrégi­ben Londonban tartottak, éppen az volt a célja, hogy átvizsgálják az amerikai ügynökség munká­ját Európa e részében, a budapesti bűnperrel kap­csolatban. A nyugati sajtó bevallása szerint, amely már nem is leplezi, hogy az amerikai diplomaták mivel foglalkoznak, Londonban határozatot fogad­tak el, hogy Belgrádban kémközpontot létesítenek. Egyidejűleg az amerikai külügyminisztérium bi­zottsága az Amerikai Egyesült Államok kémszerve­zete hírhedt főnökének, Allén Dullesnak az elnökle­tével „tevékenységi programmot" dolgozott kl a keleteurópai országok számára, amely programm „új módszereket" tartalmaz. Semmiféle kétség nem forog fenn aziránt, hogy ebben az aljas ügyben a főszerepet a Tito klikkből származó régi kémeknek, ügynököknek és provo­kátoroknak fogják szánni, abban a reményben, hogy felhasználhatják a Rajkhoz hasonló embere­ket, valamint a párt soraiban és az államappará­tusban mutatkozó legkisebb gyengeséget és repe­déseket, az elégedetlen nacionalista elemeket és kétesmultú alakokat. Sohasem szabad megfeledkezni arról, amit a bol­sevizmus tanít, hogy végezni kell az opportunista jóhiszeműséggeí, amely abból a hibás feltételezés­ből ered, mintha erőink növekedésének arányában az ellenség egyre szelídebbé és ártatlanabbá vál­na. Az ilyen feltételezés gyökeréig helytelen. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy minél remény­telenebb helyzetben van az ellenség, annál inkább' kapaszkodik a „végső eszközökbe". Az éberség fokozásának alapjául a nevelőmun­ka erősítését kell tenni. „A tartós békéért, népi de­mokráciáért!" című lap ezzel kapcsolatban „Fokoz­zuk a forradalmi éberséget!" című cikkében össze­gezte a kommunista és munkáspártok feladatait „A marxizmus-leninizmus arra fanft, hogy a mun­kásosztály pártja mindenütt és minden alkalommal csak abban az esetben tudja felismerni és leverni az elelnségei — bármiyen álarc mögé is rejtőzne az, ha rendszeresen emeli kádereinek politikai és ideológiai színvonalát, ha a marxizmus-leninizmus vonalától való minden elhajlás iránti kérlelhetet­lenség szellemében neveli őket, könyörtelenül le­vagdalja a Párt testéről az idegen elemeket, ideje­korán leplezi és szétveri a nacionalista és revizio­nista elhajlásokat és emeli a munkásosztály és valamennyi dolgozó osztályöntudatának színvo­nalát." A legfontosabb tanulság, amely a nagy Bolsevik Párt tapasztalatából következik, abban áll, hogy az éberség fokozására bolsevik rendet kell terem­teni saját pártunkon belül. Ennek alapvető eszköze a párttagok elenőrzése. Ezt a népi demokratikus országok pártjainak egész sorában alkalmazták és ez a legpozitívabb eredményeket adta. Pártunkban pl. a még jelenleg is folyó felülvizsgálat eredmé­nyeként kizárják állományából az ellenséges és idegen elemeket, akik a Pártba abban az időben furakodtak be, amikor szélesen kitártuk a felvétel­hez vezető kapukat. Kétségtelen, hogy ez az intéz­kedés jelentősen megnehezíti az ellenség azon kí­sérleteit, hogy támaszpontokat találjon Pártunkban. A kommunista és munkáspártoknak fokozniok kell tagjaik ideológiai éberségét. Igazi bolsevik kö­nyörtelenséget kell tanusítaniok a proletár nemzet­köziségtől való mindenféle elhajlás iránt, erősíte­niök kell a kommunisták nevelésével kapcsolatos ideológiai munkát, a proletár nemzetköziség iránti hűség szellemében, a marxizmus-leninizmus elveitől való mindenféle elhajlás iránti kéri élhetetlenség szellemében, a népi demokrácia és a szocializmus, a Szovjetúnió vezette nemzetközi szocialista front iránti hűség szellemében. A tudomány, irodalom, festészet, zene- és film­művészet terén fokozott éberségre van szükség, kér­lelhetetlen magatartásra a munkásosztálytól ide­gen mindenféle irányzattal, a kozmopolitizmus pro­pagandájával szemben. Emeljük még magasabbra a proletár nemzetkö­ziség győzelmes zászlaját, fejlesztve a szeretetet a Szovjetúnió, az első szocialista ország iránt, amely a forradalmi világmozgalom alapja, a népek bé­kéjéért és szabadságáért folyó harc fő támasza; a szeretetet a nagy Bolsevik Párt iránt, mely a világ forradalmi mozgalmának vezető ereje; a szeretetet a dolgozó emberiség lángeszű tanítója és a népek békéjéért és szocializmusért vívott haic vezére, Sztálin elvtárs iránti , a. 'MhmUgBása ai&jr « f r 4 >

Next

/
Thumbnails
Contents