Uj Szó, 1949. december (2. évfolyam, 197-219.szám)

1949-12-18 / 212. szám, vasárnap

U' SZ0 G. Gafurov

, tadzsiki sztdni központi párttitkár: Sztálin a Szovjetúnió nemzetei barátságának nagy i 1949 december 18 II. | értelmiség, a munkások, a kolhozok újjászületésének t

a^

a

i Tádzsikisztánban, UzbekiszA tadzsiki nép példája a volt cári Oroszországban minden azelőtti elmaradott és elnyomott nemzetének tipikus példája. A középázsiai köztársaságok hatalmas sikerei a gazdasági és kulturális újjászületés folyamán megerősítik Sztálin kijelentését, hogy azok a nemzetek, amelyeknek nem volt elég idejük arra, hogy keresztülmentenek a kapitalizmus stádiumán, az iparilag fejlett országok győzedelmes proletariátusának segítségével a kapitalizmus fájdalmas stádiuma nélkül is eljuthatnak közvetlenül a szocializmushoz. A Szovjetúnió nemzetei közötti baráti kapcsolatok megszilárdítása, a szocialista építésben köztük fennálló együttműködés és az azelőtt elnyomó szerepét játszó . nagy orosz nép, mostani folytonos segítsége az elmaradott nemzeteknek megteremtették a gazdasági és kulturális fejlődés gyors előrehaladásának, valóságos ugrásnak a feudalizmusból a szocializmus felé, korlátlan lehetőségeit az összes nemzeti köztársaságokban. Vegyük például a gyapottermelés fejlődését. A gyapottermelők a középázsiai köztársaságokban deken át nem tudnák megkétszerezni és megháromszorozni a gyapottermelést a Szovjetúnió összes nemzeteinek segítsége nélkül. A középázsiai gyapottermelők el vannak látva gabonával, amelyeket tánban és más köztársaságokban olvashatják úgy orosz, mint nemzeti nyelvükön a Szovjetunió testvérnemzetei irodalmának legszebb és legjobb műveit, mindenekelőtt az orosz népéit. A tádzsik, üzbek, kirgiz és más írók és költők művei az egész szovjet nép tulajdonává váltak Tiz és tízmillió ember olvassa őket az ország minden részében. Ugyanezt lehet mondani a klaszszikus irodalmi művekről is. A tádzsik köztársaság polgárai szeretettel olvassák Puskin, Tolsztoj, Lermontov, Csechov, Gorkij, Nyizami, Ravoj, Tusztavili, Sevcsenkov, Abaja műveit. A tádzsik klasszikusok művei nagy népszerűségnek örvendenek az oroszok, ukránok, fehéroroszok, kozákok és más nemzetek körében. Az októberi forradalom előtt Tádzsik egy része a turkesztáni főtartományhoz tartozott, a másik nagyobb része, amely az orosz cári birodalomhoz tartozott, a buchar; emir uralma alatt volt. Hála a szovjet berendezésnek és a lenini-sztálini nemzetiségi politika megvolósításának, az elválasztott o tádzsik nép és tadzsiki területek egy évtize1 köztársaságban vannak egyesítve. Ez biztosította a tádzsik nép rohamos gazdasági és kulturális fejlődését és új alapon való újjászületését szocialista nemzetté. A szovjet rendszer évei alatt öszszehasonlíthatatlanul megnőtt a rásai azok a közös érdekek, amelyek a kommunizmus kiépítéséhez fűződnek. A Nagy Honvédelmi Háború éveiben Sztálin elvtárs mondotta: „A szovjet hazafiasság ereje abban van, hogy nem faji vagy nemzetiségi előítéleteken alapszik, hanem a néphez, a szovjet hazához és hazánk összes nemzetei dolgozó népének barátságához és testvériségéhez való mély hűségen és odaadáson A szovjet hazafiasságban harmonikusan egybeolvadnak a nemzetek nvmzeti tát és a mult kritikátlan felfogását. A pártszervezetek feladata állandóan nevelni kádereinket a ienini-sztálini ideológia szellemében, a szovjet hazafiasság és internacionalizmus szellemében. III. A nemzetiségi kérdés fényes megoldása országunkban, a Szovjetúnió nemzetei közti szövetség megszilárdítása, új szocialista nemzetek létrejötte és megerősödése, a Szovjetúnió összes nemzeteinek gazdasági és kulturális téren elért soha nem látott virágzása és fejlődése újabb és újabb bizonyságai szocialista beredezésünk nagy előnyeinek a kapitalista berendezéssel szemben. A Szovjetúnió példáján a gyarmatok és nem független országok elnyomott nemzetei arra a meggyőződésre jutnak, hogy a lenini és sztálini tanítás a nemzetiségi kérdésről az egyedül helyes. A lenini-sztálini nemzetiségi politika győzelme a Szovjetúnióban ihletet hagyományai és a Szovjetúnió ősz ^ szes dolgozóinak közös éle'érdekci. j aď az egész világ elnyomott nemzeteinek az imperializmus elleni harcra A szovjet hazafiasság nem választja szét, hanem ellenkezőleg, egyesíti t z összes nemzeteket és nemzetiségeket egy testvéri családdá hazánkban. Ebben kell látnunk a Szovjetúnió nemzetei felbonthatatlan és állandóan erősödő szövetségének alapját. A szovjet hazafiasság emeli a dolgozók tevékenységét a kommunizmus nagy ideáljainak megvolósításáért folytatott harcban. A szovjet hazafiak előtt ismeretlenek a nacionalista előítéletek és a i burzsoá kozmopolitizmus reakciós gondolata. A szovjet hazafiak leleplezik a nacionalizmus és kozmopoliarattak, traktorokkal a sztálingrádi, cseljabinszki és más üzemekből. A moszkvai és gorkovi automobilgyárak szállítják nekik a szükséges gépkocsikat. Középázsiának nincs fája és ezért azt egyre nagyobb mennyiségben Szibiriából szállítják ide. KözépOroszország vegyi üzemei látják el a középázsiai gyapottermelő vidékeket trágyaanyagokkal. Közép-Ázsia nemzetei viszont nyersanyaggal látják el más vidékek és országrészek textiliparát a Szovjetúnióban, A Szovjetúnió más nemzeteinek segítsége nélkül, főleg az orosz nép segítsége nélkül, lehetetlen volna Közép-Ázsiában a villanytelepek, bánvák, üzemek és gyárak felállítása és kiépítése. A középázsiai nemzetek nemzeti kultúrájának fejlődése szintén, bizonyságot tesz az orosz nemzet és más nemzetek testvéri segítségéről ezen a téren is A kultúra nemzeti formában és szocialista tartalommal való kiépítésének folyamatában a Szovjetúnió nemzeteinél az effves nemzetek kultúrájának kölcsönös és előnyös egymásra hatását figyelhetjük meg. Az saságokban a szovjet történetírók egész sor marxista művet készítettek saját nemzeteik történelméről, amely azelőtt csak a szájhagyományban és legendákban élt. Az archeológusok figyelemreméltó építészeti emlékműveket, festményeket tártak fel, amelyek azt bizonyítják, hogy sokszáz évvel ezelőtt ezeknek a nemzeteknek már igen gazdag kultúrájuk volt A nemzetiségi köztársaságok irodalomtörténészei megújították nagy elődeik ittfelejtett műveit. Felújításra kerül a tadzsikok kultúrájának múltja, amelyet a burzsoá tudósok, akik kelet történelmével és kultúrájával foglalkoztak, teljesen mellőztek és az egész keleti kultúrát az araboknak, perzsáknak és törököknek tulajdonították. Ma ez már nem igy van. A legfőbb dolog azonban, ami a szovjet nemzetek nemzeti büszkeségét képezi, az a tudat, hogy a nagy Szovjetúnió tagjainak a világon elsőként jutott osztályrészül az a nagy tisztesség, hogy építhetik a szocialista társadalmat. Szovjetúnió népei életadó szovjet hazafiasságának kiapadhatatlan forszabadságunkért, függetlenségünkért, a demokráciáért és a szocializmusért. J. V. Sztálin a Szovjetúnió népei szövetségének zseniális megalkotója Sztálin elvtárssal élükön érték el a Szovjetúnió sokmilliós nemzetei azt a gazdasági és kulturális fejlődést, ami e szocialista nagyhatalom területén életre kelt. Sztálin elvtárs nevével ajkukon indultak nemzeteink harcra élet-halál küzdelemre a fasiszta támadók ellen és teljesen leverték őket. A Szovjetúnió nemzetei a nagy Sztálin által ihletve sikeresen teljesíA csehszlovák nép küldöttsége eSntazott Moszkvába I küldSttség élén V. Široký kormányelnfik-helvsttes áll A csehszlovák nép küiiotsége, mely Sztálin generalisszimusznak 70. születéenapja alkalmával átnyújtja az ajándékokat és a Köszöntőt, december IC án, pénteken délutáni Moszkvába utazott. A küldöttséget V. Široký koimányelnök-helyettes vezeti és tagjai:. L. Svoboda hadügyminiszter, M. Švermová képviselőnő a KSC központi bizottságának tagja, J. Lukačovič műszaki megbízott, Cistecka élmunkásnő a Milata* üzemből, L. Marek, a Sztálinüzem élmunkása és újítója, A. Znrová élmunkásnö, H. Bachrata képviselőnő, a Živena képviseletében, der. Hulinský képviselő és Vojanee képviselő, a Központi Szakszervezeti Tanács tagja. A küldöttséget, mely átadja Sztálin generalisszlmiusznak a Köszöntőt, amelyet Klement Gottwald köztársasági elnök, a kormány, a Nemzetgyűlés, a Szlovák Nemzeti Tanács és a Megbízottak Testületének tagjai írtak alá, dr. O. John a Nemzetgyűlés elnöke, a kormány képviselői és M. A. Silin a Szovjetúnió nagykövetje búcsúztatták a pályaudvar szalonjában. A küldöttség nevében V. Široký koirmányelnökhelyetes hangsúlyozta, hogy a csehszlovák nép küldöttségének tagjai kimondhatatlanul boldogok, hogy személyesen adhatják át a Sziovjetúnióban Sztálin genera lisszimusznak a Köszöntöt és egyúttal kifejezhetik a csehszlovák nép nagy szeretetét iránta és a Szovjetúnió népei iránt. Rö vddel a küldöttség elutazása előtt V. Široký helyettes-kormányelnök a hadügyminiszter kíséretében a díszzászlóalj szemléjén vett részt. tik a háború utáni ötéves tervet. A Szovjetúnió összes nemzeteinek gondolatai és szeme szeretett vezetőnk és tanítónk, Sztálin elvtárs felé irányulnak. Nagy hazánk minden nemzetével együtt a tadzsikok nagy nemzeti költőjük, Hikmata szavait ismétlik: „A tadzsikok egész nemzetének üdvözletét küldöm neki, megmondom neki, hogy virul szabad hegyi hazám, hogyan segítenek nekünk orosz tesvéreink, hogy öleltük át egymásta munkában. Mily szilárdan és bátran állunk a sztálini szövetséggel, örökre elválaszthatatlanok egymástól az építkezésben és Dojdogságban. Földig hajlok előtte népemért, éljen a szeretett, még sok éven át." Sztálin neve a szovjet társadalom erkölcsi, politikai egységének jelképe; a Szovjetúnió népei becsületességének, hősiességének és dicsőségének szimbóluma és felhívás további hőstettekre nagy hazánk boldogsága érdekében. A nagy Sztálin vezetése alatt halad a szovjet nép előre, a kommunizmus győzelme felé. Lengyel tanítókat tartóztattak le Franciaországban Viktor Gross, a lengyel külügyminisztérium szóvivője, kedden az alábbiakat közölte a sajtó képviselőivel: — Miután a francia hatóságoknak a franciaországi lengyel állampolgárok ellen állítólagos kémkedés címén indított hadjárata teljes kudarcba fulladt, a franciaországi lengyel közoktatás ellen mentek át támadásba. A francia hatóságok durván megsértik a lengyel-francia szerződéseket, mint például az 1925. évi konziuli és 1947. évi kulturális egyezményt anélkül, hogy tájékoztatnák a párizsi lengyel nagykövetséget. A francia kormányhatóságok több, mint húsz lengyel tanítót és iskolafelügyelőt letartóztattak és kiutasítot" tak. Gross a továbbiakban kijelentette: a lengyel külügyminisztérium kérte a francia nagykövetséget, Ihogy a Lengyelországban működő francia intézet tizenegy előadója hagyja el Lengyelországot. A lengyel kormány a megtorló rendszabályainál nem alkalmaz barbár módszereket a francia kultúra képviselőivel szemben. Jól tudjuk, hogy Moch tisztviselői nem Descartes, Balzac és Pasteur kultúráját képviselik — fejezte be nyilatkozatát Gross. a Beljákov, a kiváló szovjet repülő, | társaival: Cskáiov és Bájdukov re- | pülökkel 1937-ben Moszkvából SanFranciscoba repült Ezzel nemcsak az Északi Sarki légiútat teremtették meg, hanem először létesítettek repülőösszeköttetést a Szovjetunió és az Egyesült Allá'mok között. Hatvanhárom órát tö'töttek gépükkel a levegőben, bizonyítva a szovjet repü.és elsőbbségét a világon. Megmutatták, hogy a szovjet i épülés a legpáratlanabb teljesítményekre is kénes A csodálatos repülőút előkészítése, megszervezése és végrehajtása a legapróbb részletekig Sztálin személyes irányítása és gondoskodása me'lett történt. Beljákov így írja le egy felejthetetlen nap történetét, amelyet a repülőút megkezdése előtt a nagy Sztá'in társaságában tölthettek: Meghívást kaptunk Sztálin elvtárs üdülő jébe. Emekszem, kisebb fasoron mentünk végig A; üdülő bejáratánál megláttam Sztálin elvtársat. Mellette Zsdánov elvtárs állt. Emelkedett, örvendező hangulatban voltunk. Odaléptünk, valahányan voltunk és üdvözöltük egymást... Üdvözöltük egymást és nem tudtuk, mitévők legyünk ezután. Sztálin elvtárs, aki észrevette, hogy még nem ismerjük a környéket, hozzánk fordult: — Nos. sétáljanak s nézzék meg, mi minden van itt elültetve. S elindult ve'tink együtt. Az üdülőt bejárva, sok, érett gyümölccsel te. li citromfát vettünk észre. Tekintetem egy óriási citromra esett Sztálin elvtárs látva, hogy a citromok mennyire érdekelnek, így szólt: hií&ígn&da — Ha úgy tetszik, szedjenek belőle. Ki mennyit akar. Szerettem voina valamilyen emléket megőrizni a Sztá'in elvtársnál tett látogatásról, ezért azonnal éltem az engedéllyel és így került a legnagyobb citrom a tárói a zsebembe. A kertben sétálva felfigyeltünk az előttünk ismeretien fajtájú fákra. — Ezek a eukaliptuszok — mondta Sztálin elvtárs. — Nagyon értékes fák. Eközben letépett néhány levelet, ujjával szétdörzsölte a tenyerén és odatartotta, hogy megszagoljuk. A terpentínre emlékeztető illat kellemesen csik andozta or

runkat. Sztálin elvtárs felvilágosított, hogy az eukaliptuszok elriasztják a maláriás szúnyogokat és hasznos elültetni őket ott, ahol meg akarnak szabadulni a maláriától. Ajánlotta, a Szovjetúnió északibb vidékein is üttessenek eukaliptuszokat, hogy ott is meghonosodjanak. Észrevettük hogy az üdülő körül valamilyen különös fajtájú fenyőfa nő, erősen illatozó, hosszú, tűa'akú levelekkel — Azelőtt tölgyfa nőtt e helyen — mondta Sztálin elvtá-s —. de valamilyen betegsége volt é« ezért e'határoztuk, hogy fenyőt ültetünk a helyébe. Mikor az agronómusok és kertészek ezt megtudták, mondogatni kezdték, hogy a fenyő itt nem fejlődik, mi azonban még*-- úgy döntöttük, hogy megkísére'jiik é« amint látják, a fenyő nemcsak gyökeret eresztett, hanem, igen szépen növekszik. — Ebből is látható. Sztálin elvt-árs — szólt közbe Cskáiov —, hogy bár mit meg lehet csinálni, ha szívvel fogunk hozzá. — Igen, ez igaz — felelte Sztálin elvtárs — csaknem kell elszonytyolod. ni a kudarcok láttára Ha nem sikerült valami, másodszor is meg ked próbálni. Ha nem lehet egyenesen nekimenni, akkor oldalról kell megkerülni Bennünket, bolsevikokat, erre mé|[ Lenin tanított meg. A barátságos beszélgetés során így a bolsevik bölcsességből is merítettem. — A nap már lenyugodott, de az iidü'ő körül meleg voit Zsdánov elvtár= a mezőgazdaság éš a metoro'ógia alapos ismerőjének bizonyult. Megmagyarázta, hogy lejjebb, a domb lábánál, éjiel hűvösebb a levegő, mert inverzió lép fel. Ezt a szót jó! ismerem A hőmérséklet rendellenes, visszafelé fejlődését je'enti, mikor a magassággal emelkedik. Az inverzió megemlítése után a beszélgetés szinte természetszerűen a repü'és körébe vágó tárgyakra terelődött. SztáMn elvtárs jól tudta, hogy a repülők a nagy magasságokban sokat szenvednek a hideg miatt. Sajnálkozott, hogy a repülésben tevékenykedő emberek nem foglalkoznak eleget a kabin fűtésének és a vi'lannyal fűthető ruháknak kérdésével. Egyben Sztálin elvtárs arra is emlékesztetett, hogy a repülők néha feleslegesen kockáztatják életüket és még olyankor sem hasznainak ejtőernyőt, amikor a helyzet nyilvánvalóan fenyegetővé válik. — Éppen nemrégiben történt — mondotta Sztálin elvtárs —, hogy egyik repülőgépünk, melyben négy ember volt, megsérült a levegőben; hárman leugiottak. azonban a negyedik a gépben matadt és elpusztult. Mikor azokat, akik ejtőernyőjükkel sze rencsésen leereszkedtek, magunkhoz hívtuk és kérdezgetni kezdtük tőlük, hogyan történt mindez, az egyik repülő mentegetődzött, hogy kényteien volt ejtőernyővel leugrani. Ebben tartotta magát vétkesnek. — Mennyi ferde felfogásuk van maguknak, repülőknek! — folytatta Sztálin elvtárs. — Mi ki akartuk tüntetni azért, mert ejtőernyőjével leugrott, ő pedig bizonygatni kezdte, menynyire vétkes. Egyetlen repülő élete drágább a mi számunkra, mint soksok gép! Milyen mély emberszeretet és a repülők iránti gondoskodást árultak el ezek a szavak! Sötét lett és Sztálin elvtárs az ebédlőbe hívott Sajná'kozását fejezte ki, hogy ma nem lesz háziasszony az aszta'ná': kis háziasszonya, Szvjettaria leánya ugyani? néhány nappal ezelőtt utazott el Moszkvába, ahol az iskolában már megkezdődött a tanítás. Sok szeretettel és gyengédséggel beszélt- leányáról, akinek távolléte láthatóan elszomorította , Az ebéd folyamán mindvégig fesztelen hangulat uralkodott. Visszafojtott lélekzettel hallgattuk, amikor Sztálin elvtárs fö dalatti forradalmi tevékenysegéről beszélt ej néhány rész e

fet Elmondta, hogyan száműzték Szibériába, az irkucki körzetbe. Mikor már egy időt ott töltött, elhatározta, hogy megszökik. A terv ügyesen volt kieszelve és helyes keresztülvitele esetén sikert ígért. E célból szekéren Zima vasútállomásig kel.ett eljutnia és ott felszállnia a vonatra. A száműzetés helyét észrevétlenül elhagyni nehéz volt, de a helybeli lakosság segített neki. Egy paraszt beleegyezett, hogy elviszi szekéren az ál omásra, csupán azt a feltételt kötötte ki, hogy Sztálin elvtárs minden megállónál egy „féhőf" pálinkát adjon neki. Sztálin elvtárs be'eegyezett és késznek nyilatkozott egy egész „rőföt" adni. Ezt a „rőf" pálinkát sorba állított pohárkák alkották. Mire megérkeztek a zimai állomásra, a paraszt már egészen megbarátkozott Sztálin elvtárssal és így szólt: — Derék ember vagy te, hová való vagy, komám? Majd Sztálin e.vtárs kérésére megváltotta a vasúti jegyet és ezzel is csökkentette a veszélyt, hogy az állomáson felismerjék. Sztálin elvtársat azonban ismét száműzték, ez alkalommal a Jeniszej folyó vidékére. Ebből a számüzetésbő. is megszökött Ekkor té.en a Jeniszej folyó mentén nagy távolságot kellett sítalpakon megtennie. Ütközben váratlan egy lékbe esett, ahonnan csak nagy üggyel-bajjal sikerült kimásznia. Ruhája meglagyott oly keménnyé, mintha jégpáncél lett volna rajta. É.ete veszélyben forgott. Sztálin elvtárs gyorsan a legközelebbi falu felé indult; mikor odaért, az emberek, akikkel talá'kozott, megijedtek: csak úgy párolgott róla a gőz A biztos haiáltól csupán erős szervezete mentette meg. Gyorsan multak az órák. Megjött a búcsú pillanata. Sztálin elvtárshoz léptem és megkértem írjon, ha csak két szócskát is a noteszembe, ő azonban azt felelte, már késő van, mindenki fáradt, de holnap teljesíteni fogja kerésemet. Elutaztunk. Persze, sohasem gondoltam volna, hogy Sztálin eivtárs visszaemlékszik ígéretére: hiszen éppen elég dolga van. Annál jobban csodálkoztam, mikor másnap a küldönc Sztálin elvtárs leányának, Szv jetlánának fényképét hozta számomra, fent a balsarokban ezzel a felírással: „Szvjetlána", lent pedig „Beljákov elvtársnak emlékéül. I. Sztálin". __ E találkozást Sztálin elvtárssal üdülőjében egész életemre szívembe zártam.