Uj Szó, 1949. november (2. évfolyam, 172-196.szám)

1949-11-20 / 188. szám, vasárnap

UJSZÖ 1P49 nwpmlípr 20 műves a gép használatával, a jobb vetőmaggal, a helyes műtrágyázás­sal, a helyesebb földmüveléssel, a legelök feljavításával, az egészsége­sebb takarmányozással. A kiállítás szemléltetően bizonyítja, hogyan le­het magasabb hozamot elérni, ho­gyan lehet állatállományunk hasz­nosságát fokozni, miként lehet a tej­hozamot emelni. Képzeljük el, mit jelentene, ha Szlovákiában 15 mázsa hektárhozam helyett 20 mázsás hektárhozamot ér­nénk el. 500 ezerrel több sertést tud­nánk felnevelni. Ha minden szlová­kiai földműves tisztított és pácolt vetőmaggal vetné be földjét, már'10 •—15 ezer vagonnal több termést tud­nánk biztosítani. Ha minden föld, amelyet traktorral lehet megművelni, valóban traktorral is lenne megmű­velve, csökkenthetnénk a lóál.omány számát és helyükbe 50 ezerrel több tehenet tarthatnánk. És folytathat­nám ezeket a példákat tovább. Ne gondolják, hogy ezek a számok fan­asztikusak és nem reálisak. A szov­jet mezőgazdák, a micsurinisták eredményei ma már praktikusan is bizonyítják, hogy ott, ahol ma egy kalász nő, el lehet érni, hogy két ka­lász érjen. Ezer liter tej helyett 6 7 ezer liter tejet, sőt többet is lehet nyerni, egyszóval, a mi hatalmunk­ban áll a természetet átalakítani, jobbfajtájú növényeket alkotni és jobbfaiállatokat tenyészteni. A kiállítás a főhangsúlyt az Egysé­ges Földműves Szövetkezetek kiépí­tésére helyezi, amelyek segítségével földműveseink jobb szervezési előfel­tételeket alakíthatnak ki a gépek, vontató- és munkaerők kihasználá­sára. A kiállítás bebizonyítja azokat az előnyöket, amelvek a fö'dműve­seknek adódnak az Egységes Földmű­ves Szövetkezetek fejlesztéséből és egyben lerögzíti a legjobb Egységes Földműves Szövetkezetek eredmé­nyeit is. A kiállítás be akarja bizo­nyítani, hogy az Egységes Földműves Szövetkezet nélkül nem tudjuk si­keresen emelni a termelést a mező­gazdaságban, mert csf-kis az Egysé­ges Földműves Szövetkezetek segít­ségével lehet a gépeket, valamint az emberek és álatok munlkáiát jobban kihasználni. Az Egységes Földműves Szövetkezetek felépítésével földmű­veseink jobb jövőjét építijük, amely­ből a kis- és középparasztság a nagy­termelés előnyeit szerzik meg. Ez a kiállítás az Egységes Földmű­ves Szövetkezetek építésének új ered­ményeit mutatja be és azt., hogy községeinkben a földművesek maguk keresik és találják meg azokat a módszereket, amelyekkel a problé­mákat meg lehet oldani a mezőgaz­dasági termelésnek és a munka érté­kének emelésére. A mezőgazdasági kiállítás, amelyet ma itt megnyitunk, újtípusú kiállítás. A kis- és közép­parasztságnak szolgál szemléltető is­kolául. Rövid idő alatt állítottuk ösz­sze, nem egész két hónap alatt. Ha bizonyos elégtelenségekkel is küzd, mégis ebben az esztendőben meg­rendeztük, hogy földműveseink az ötéves terv második esztendeiébe e kiállításon szerzett tapasztalatokkal gazdagodva induljanak. Átadjuk ezt a kiállítást földműveseinknek azzal a meggyőződéssel, hogy jó iskola lesz számukra, hogy segítségül fog szol­gálni a jobb szervezettség, a jobb agrotechnika útjainak megkeresésé­ben és bevezetésében, hogy bebizo­nyítsa, hogyan lehet többet, jobban és olcsóbban termelni és ezzel egye­temben megmutatja azt az utat, amely a jobb jövő felé vezet. Végezetül nem mulaszthatom el. hogy egy-két jelentős politikai tényre fel ne hívjam a jelenlévők figyelmét, amelyek rányomják bélyegüket a mi mezőgazdasági kiállításunkra is. El­sősorban hálánkat akarom kifejezés­re juttatni leghűségesebb szövetsé­gesünk, a Szovjetunió iránt, amely job holnapunk építésében m'nltapél­dául szolgál falva'nknak. Hálával és szeretettel em'ékezünk meg a világ valamennyi dolgozóiának nagv és bölcs tanítójáról, SztáV'n generalisz­szimuszról, valamint hű tanítvánvá­ról, köztársaságunk elnökéről. Kle­ment Gottwaldról. úgyszintén širokv elvtársról, az ő közeli munkatársá­ról, akik bölcsen vezetik dolgozó né­pünket a szebb szocialista jövő felé — Üjítóiavaslatck, melyekkel 20,000.000 Kčs-t takarítottak meg. A považskábystricai K. Gotť wald'üzem sikeresen emeli mun­kateljesítményét újítóinak segít­ségével. Január l"tő] a K. Gott­wald'üzemben 252 újítójavasla­tot nyújtottak be, melye!: segítsé­gével az üzem évenként 20 millió 746.685 Kčs-t takarított meg. Az üzemben 628 élmunkás dolgozik, kiknek segítségével 1,121.485.— Kčs-t takarítottak meg október hónapban. Szocialista versenyek­ben ebben az üzemben több mint • ezer alkalmazott vett részt. Háborús uszítás az amerikai politika alapja Ciementis külügyminiszter beszédéből az EMSz közgyűlésén M'nt már tegnapi számunkban jelentettük, Ciementis külügy­miniszter beszélt az ENSz szerdai közgyűlésén. Beszédében min­denekelőtt az amerikai hidegháborús külpolitikát leplezte le, amelynek lényeges alkatrésze a könyörtelen és őrjöngő háborús propaganda. Ciementis dr. egész sor idézetet hozott fel, amelyek igazolják ezt a tényt és zárószava'ban felhívta a jelenlévő dele­gátusokat, hogy fogadják el a szovjet javaslatot, amely biztosít­hatja a békét és a világ nemzetközi együttműködését. Ciementis dr., csehszlovák kül- azonban azóta a békeerők hatal" ügyminiszter elmondotta azt, hogy a csehszlovák delegáció az­ért fogadja el a szovjet javasla­tot, mert praktikus intézkedése­ket javasol, hogyan lehet a vi­lágbán uralkodó bizonyta'ansá­got áthidalni. Me~áľapította azt, hogy az ENSz közgyűlése ez év­ben munkáját szabadabb és ked­vezőbb légkörben kezdte meg, mint tavaly a párizsi ülésszakon, mégpedig azért, mert az imperia­lista politika vezetői továbbra is úgy szítanak ugyan mint régen, mas mértékben megnövekedtek, a kínai történelmi események, valamint a világon keresztül fu­tó hatalmas békemozgalom ré­vén és nem utolsó sorban a szo­cialista vagy a szocializmus felé haladó országok hatalmas gaz­dasági megerősödésével. Hangsú­lyozta azt, hegy az Egyesült Ál­lamok nem akarnak együttmun­kálkodást és ehelyett folytatják a-z összeférhetetlenség és a dik­tátum politikáját. A megszokott hisztérikus kiáltozások hulláma ugyan csökkent, miután vége van számukra az atombomba vélt egyeduralmának, ami nagy mértékben csökkenti a háború veszélyét. A Szovjetúnió általuk készített stratégiai térképei he­lyett, amelyeken már előre meg­jelölték a föld színéről eltörölt városokat, amelyeket atombom­báikkal kívánták elpusztítani, most cikkek jelennek meg arról, hoTv miért nem használják az atombombát. Ez a tény nagyon jellemző politikájukra. Az atom­bomba az ő szemükben nemcsak a tömeges pusztítás és tömeggyil­kpsság fegyvere volt, hanem a támadás tipikus fegyvere. Emlé­keztetünk Vandenberg szenátor nyilatkozatára, aki biztosított bennünket arról, hogy a straté­giai légi offenzíva, amely atom­bombákat használ fel, igen érté­A nyitrai Kerületi Nemzeti Bizottság munkaülése Komáromban A kerület; közigazgatás alapjaiban megváltoztatta a közigazgatás szer­vezetét, mert közelebb juttatta a dolgozó népünkhöz és valójában is népi szervezetté foi. .álfa. A nyitrai KNV tanácsa is tudatá­ban van népi küldetésének és mint testületi alakulat elhatározta, hogy a tanács rendes gyűléseit felváltva fogja megtartani a kerület járási székhelyein azal a céllal, hogy min­den járás a kerületében cthon érezze magát és ilymódon dokumentálni tudja az egyes járások aktuális szük­ségleteinek helyes kiértékelését és megoldását, valamint a népi közigaz­gatás ezen szervét, a KNV tanácsát ily módon közelebb tiassa a nép legszélesebb rétegei! A KNV tanácsának első ülése, ami székhelyén kívül történt, Komárom­ban filyt le 1949 november 17-én. Az ülésen résztvettek a megbízott] Hi­vatalok. a Szlovák Tervhivatal, az ONV és a járás MNV-inek képvise­lői, továbbá megjelentek az üzemek, gyárak, az NF összes alakú'atainak, végül a szakszervezetek és forradal­mi alakulatok, a KSS, CSM, SNB, valamint a járás munkásságának és parasztságának képviselői, tekintet nélkül nemzetiségükre. Listavec, a KNV elnöke nyitotta meg a KNV tanácsának 41-ik mun­kagyűlését. Beszédében részletesen foglalkozott közigazgatásunknak a do gozó néphez való közeledésének fontosságával, mert így jobban hall­hatja a nép hangját, amelyből ta­nulnia is kell. A komáromi járás vi­szonyai igen bonyolultak, éppen ezért gen fontosak; elsősorban azért, mert határmenti járás, amely a nagy VÍTIÍ összekötő ütőér mentén fekszik és idővel az új iparvállalatok felépítése révén mezőgazdasági jellegéből ve­szít és ipari fejlődésnek indul Ép­pen ezért fontos, hogy a kormány­körök különösen gondoskodjanak ró­la, hiszen magának Komárom váro­sánek jövője ls sokat ígér. Ezt követőleg Lietavec. a KNV el­nöke vázolta a munkagyűlés prog­rampontjait, melyeknek célja: bizto­sítani a járás iparának felépítését és znvartalan fejlődését, emelni a me­zőgazdaság virágzását és biztosítani az ötéves terv programiának megol­./ A Szovjetunióból kiutasították a jugoszláv ügyvivőt A Szovjetúnió külügyminiszté­riuma november 16-án a moszk­vai jugoszláv nagykövetségnek a követke: ő jegyzékeit küldte: ,,A Szovjetúnió külügyminisz­tériuma fel van hatalmazva a szovjet kormány által, hogy be­jelentse a jugoszláv kormánynak a következőt: a minisztérium hi­teles ' adatokkal rendelkezik ar­ról, hogy Lazo Latinovics, a ju­goszláv nagykövetség ügyvivője a Szovjetúnióban visszaélt hiva­talos helyzetével Moszkvában és a Szovjetúnió elleni kém* és ak­namunkát folytatott. Ennek alap­ján a minisztérium elkerülhetet­lennek tartja, hogy értesítse a jugoszláv kormányt, hogy Lazo Latinovicsnak, mint Jugoszlávia I d ;plomáciai képviselőjének a STIO v j etún i óban való tartózkodása lehetetlen. A TASS Belgrádból jelentést kapott, hogy ezekben a napokban a jugoszláv kormány a szovjet kormánynak jegyzéket küldött, mely a zágrábbi szovjet konzult Vlagyimirovot és a szov­jet katonai attasé segédtisztjét Zenkovicsot azzal vádolja, hogy Jugoszlávia elleni tevékenységet folytattak és követeli, hogy hagyják el Jugoszláviát. A szov­jet nagykövetség bejelentette, hegy ezek a vádak alaptalanok és hogy a jugoszláv kormány felszólítását a Szovjetúnió ellen folytatott ellenséges politika to­vábbi fejezetének kell tekintenie. A titoisták vereséget szenvedtek Londonban Tito hlvel teljes vereséget szen­vedtek a Brit-Jugoszláv Társaság vá­lasztmányának megalakításakor. Az indítványt, hogy a társaság szakítsa meg összes eddigi kapcsolatait a ju­goszláv kormánnyal, nagy többséggel elfogadták. A hét reformista labour­párti képviselő közül, akiket Tito hí­vei Londonba segítségül hívtak, a társaság választmányába csak Leah Menning képviselőnőt választották be. Ezzel szemben a szocialista har­cosokat, Prittst, Platts-Milst nagy többséggel választották be és Pritts­et elnökké választották. Az ülésen hozott határozat ki­mondja, hogy Tito rendszere a Szov­jetúnió, a népi demokráciák és a gö­rög demokraták elleni támadásaival elárulta a nemzeteknek szabadságá­ért vívott harcát és ezzel a brit dolgozók érdekeit is. „A Brit-Jugoszláv Társaság — foi\ tatja a határozat — ezért fel­tétlenül elveti a mai jugoszláviai rendszert és tovább is dolgozni fog a brit és jugoszláv nép közti barát­ságért." Tito nagybritánniai ügynökein nem segített az sem, hogy e társa­ságba gyors ütemben monarchofa­siszta emigránsok léptek be, akik közül sokan igen tehetősek és vál­lalták azt a feladatot, hogy pénz­ügyileg hatalmukba kerítsék a tár­saságot. dásához szolgáló szükséges munka­erőket, valamint megoldani a nemze­tiségi viszonyokat, a proletár inter­nacionalizmus alapján. Az ülés megnyitása után Kalivo­da, az ONV elnöke rámutatott Ko­márom járás feladataira és szükség­leteire a szocializmus' építésével kap­csolatban. Részletesen* kimutatta és statisztikailag bizonyította a járás­ban eddig kifejtett jelentős munkát, mert a járás népe hü a népi demok­ratikus berendezéshez és teljesíti a kötelességét becsülettel és példaadó­an az élet minden területén. A járás jövő tevékenykedése arra irányul, hogy több figyelmet szen­teljen ifjúságunknak, élmunkásaink­nak, a szocializmus úttörőinek, kis­és középpai&sztijainknak és ezeken a tényezőkön építse fel a boldogabb holnapot. Abeszéd folyamán nagy éljenzés között megérkeztek a népi demokra tikus Magyarország dolgozóinak kép­viselői, élükön Sipos elvtárssal, Dél' Komárom polgármesterével, aki üd­vözlő beszédében hangsúlyozta Ma­gyarország és Csehszlovákia népi ba­rátságának közös útját a szocializ­musnak mindkét államban történő kiépítése során, kôžôs felszabadítónk, a Szovjetúnió segítségével. A tanácskozás ideológiai megnyi tása után tárgyalásra kerültek a KNV tanács javaslatai, a járás speciális kérdései, hogy milyen úton-módon lehet fejleszteni a mezőgazdasági és állati termelést. Továbbá a kommu­nális üzemek kérdését, az ötéves ter­vet, a közutak javítását, az iskolai nevelés színvonalának emelését tár­gyalták le. A program valamennyi pontjának letárgyalása után vita kezdődött amelyen résztvettek a járás üzemei­nek, gyárainak, intézményeinek kép­viselői, továbbá a munkások és a dol­gozó parasztság. Ennek* befejezése után a KNV tanácsa egyhangúan jó­váhagyta és magáévá tette a járás alábbi halaszthatatlan szükségleteit 1. Komáromban a járási kórház mellett fertőző pavillon építését 2. Állandó színház megalakítását Komáromban. 3. Tanonciskola létesítését Komá­romban. 4. Az IV. nemzeti iskola megszer­vezését. 5. A III. nemzeti iskola két osztá­lyának áthelyezését. 6. Kolárovo és Neded közti vasút­vonal kiépítését. 7. Kolárovo köszégben gyümölcs­és zöldség-konzervgyár alapítását szolgáló javaslatot. 8 A Kolárovo és Komárom közt: úttest javítását. 9. Az Okolifná és Šturová Osada közti út kijavítását. 10 Okoličná községben postahiva­tal szervezését. 11 Kameničná és Calovec községek villanyárammal való ellátását. A nyitrai KNV tanácsa ilymódon tényleg népj szervvé vált, mert meg­hallgatta a nép hangját közvetlenül munkahelyén és látta egyik járásá­nak a szükségletét a helyszínen Ilyen közös munkával tudjuk kiépí­teni a boldogabb holnapot és a dol­gozó ember biztosabb jövőjét a hala­dó állami rendszerben, a szociaľz musban. D. J. kes lesz kezdeti előny és túlsúly szerzésére. A világ fellélegzett most, éspedig nemcsak szocialista része, hanem a jövő háború uszítói is kénytelenek voltai? kijelenteni, hogy az új hely­zet lehetővé teszi azt, hogy meg­egyezzenek az atomfegyver haszná­latának betiltásában: A világon so­ha senki nem hitt abban, hogy a Szov­jetúnió támadni akarna, sőt, éppen ellenkezőleg. A Malenkov elvtárs szá­jából elhangzott szavakban is uta'.ás történik arra, hogy csak össze kell hasonlítani a Szovjetunió és népi de­mokráciák országainak sajtóját a nyugatiakéval és rögtön látjuk, ki uszít, ki készít elő háborút. Az USA legmagasabb köreiben az elméletek egész sorát gyártották arról, hogy az USA-nak vezető szerepe van és köz­vetlen felelőssége az egész világon történő eseményekért. Nos, az USA felelősségének ez az elmélete nsgvon veszedelmes, mert arra a következ­tetésre vezet, hogy bárhol és bármi­kor történik valami, ami, mondjuk, ezt a felelősséget megsérti, az USA jogosult arra, hogy közbelépjen. Ez az elmélet lehetővé tenné azt, hogy az USA mentegethesse egy esetleges preven'.ív háborúját. Nem nehéz ar­ra a következtetésre jutni az ő ré­szükről, hogy a Szovjetúniónak és a népi demokráciáknak a létezése már sérti az USA felelősségét és igazságos ok egy új háborúra. Cie­mentis dr ezután egész sor példát hoz fel arra, hogy az amerikai pro­paganda hogyan hatotta át ez irány­ban az USÄ katonai köreit. Ezek a körök azután elkezdtek képzelőd­ni arról, hogy egy kb. 50 hadosztály­nvi hadsereg Franciaországban va­lószínűleg megakadályozhatna min­den orosz támadást. Később megen­gedhetnék a nyugatnémet hadsereg felállítását is. EZZJI a nyugat egyen­súlyba jutna. Más hírek arról szá­molnak be, hogy egymillió japán ka­tona is mellettük állna és Eichenber­ger tábornok kijelentette azt, hogy a japán katona minden katonai pa­rancsnok ideálja lehet. Ezeket a hí­reket úgy terjesztették és róluk oiy módon vitáztak, mintha valami olyanról volna szó, ami a legközeleb­bi jövőben megvalósul. Ezek és ha­sonló dolgok olyan légkört teremtet­tek, amelyet a hidegháború mentali­tásána knevezhetünk. Ciementis külügyminiszter hangsú­lyozta azt is, hogy az amerikai hadse­reg szervezése, fegyverkezése és vi­lágnézeti nevelése, támadó szellemű. Nyugaton nem védelemről van szó, hanem támadó háborúról. Idézte Aclie­son kijelentését, aki azt mondotta, hogy az európai újjáépítési program, az Atlanti szerződés ét a katonai se­gítség progiari.ja széles és átgon­dolt politikai teiv, amelynek pontos és elérhető céljai vannak. Az Egyesült Államok e tervei az USA gazdasági és katonai céljait szolgálták, de nem az európai államok megújítását. Az újjáiegy verkezés programja nélkül az F.gyesü't Államok gazdasági élete már is gazdasági válság előtt á'lna. A szovjet javaslat alapján megkísérel­hetjük a megegyezést ezekről a fon­tos és nagyon veszedelmes kérdések­ről. A szovjet delegáció mindent meg­tett, hogy az USA álláspontját meg­közelítse. Azonban az USA felelete állandóan tagadó. Az USA nem akar­ja, hogy a béke megerősítésére szer­ződést kössünk. _ Ciementis külügyminiszter beszéde zárószavaiban kijelentette, hogy az USA és Nagy Britannia határozati ja­vaslatai n°m je'entenek mást, mint nem túlságosan ügyes menekülést a konkrét problémák elől, amelyeket a szovjet javaslat tartalmaz, amelvre a csehszlovák delegáció szavazni fog. Amerikai nehézbombázók katasztrófája Csütörtökön éjszaka a Stock" ton-híd fölött, Kaliforniában ösz" szeütközött két amerikai „Repülő­erődítmény". A két repülőgép közül az egyik elégett. A romok alól négy holttestet húztak ki. A második repülőgépből a személy­zet néhány tagja állítólag ki­ugrott, de a mai napig még nincs hír róluk. , A „B—29" repülőerődítmény csoport egyik tagjának is nyoma veszett. Ez a gép megsérülése után elvált a többi bombázótól, amelyek a Bermudai szigetcso­port felett repültek. Végetért a dunai konferencia Galacban csütörtökön délelőtt vé­getért a dunai konferencia, amely­nek ülése november 11-én nyílt meg. A konferencia egy héten át tartott és azon a Szovjetúnió, Csehszlová­kia, Magyarország, Románia, Bul­gária és Jugoszlávia képviselői vet­tek részt.

Next

/
Thumbnails
Contents