Uj Szó, 1949. november (2. évfolyam, 172-196.szám)

1949-11-19 / 187. szám, szombat

1949 november 15 UJSZ0 A szocialista munkaverseny új formái Qiexandr Csutkih kezdeményezése: a kitűnő minőség brigádja Az Újítók kiállítása Budapesten A HÁBORIUTÁNI szátlini ötves tervet a szocialista munka verse n y egész sor új formái jellemzik. Ez a szovjet dolgozók fáradhatatlan alkotómunkájának, politikai öntudatának és kulturális — technikai fejlődésük állandóan emelkedő színvonalának köszönhető. Melyek ezek az új versenyformák? A gyors munka, a szakmán belüli verseny, az egyéni teljesítmény, a gazdaságos termelés, a dolgozók — feltalálók —, észszerüsítők és tudományos munkások tervszerű együttműködése, az üzemek és tutudományos intézetek közti szoros alkotói kapcsolat, a technológusok és mesterek közli munkaverseny, a forgóalapcsökkentés, a munkarészlegek kölcsönös ellenőrzése — mindezek új és gyümölcsöző formái a munkaversenynek abból a célból, hogy a munkatermelékenységgel a szovjet haza erejének további növevelését biztosítsák. „Minden évnek — írja a Pravda — megvan a maga sajátos, alkotó tulajdonsága, jellegzetes vonása. Az 1949. év jellegzetes vonása kétségtelenül a munka minőségének jelentős megjavulését biztosítsák. Valóban az 1949. év első hónapjait a szovjet üzemekben a munkaminőség mutatószámainak megjavítására irányuló szocialista munkaverseny hatalmas hulláma jellemzi. Sok új sztahanovista, akik mint kezdeményezők kitűnő újításokkal léptek elő, váltak ismertté ebben a munkayersenyben. Vegyük pl. Alexandr Csutkih kezdeményezését A Szovjetország gyáraiban és üzemeiben — amint ismeretes — jelentős mozgalom indult meg a kiváló minőségű teljesítményt felmutató brigád címért. Ma már az ipari munkások ezrei és tízezrei csatlakoztak ehhez a munkaversenyhez és jelentették be tevékeny részvételüket a kitűnő minőségért folyó harcban. Ennek a nagyszerű mozgalomnak kezdeményezője Alexandr Csutkih, a moszkvakörnyéki Krasznoholmi Fésűsfonógyár moszkvai takácsüzemének segédmestere. NEM VÉLETLEN, hogy éppen ő kezdeményezte a minőségért folytatandó harcot. Alexandr Csutkih nevét jól ismerik a könnyűiparban. Nemcsak munkájának magas termelékenységével lett híressé, hanem a termelés kitűnő minőségével is. A szövetek, amelyeket az ő brigádja készít, igen jó minőségűek. A sztahanovista Csutkih részére a gyári márka becsülete — annyi, mint a saját becsülete. Alexandr Csutkih a „kitűnő minőség brigádja" címért folytatandó munkaversenyre vonatkozó javaslattal válaszolt 103 moszkvai élüzem javaslatára, akik kötelezettséget vállaltak a forgóalap csökkentésére, hogy ezzel 400 millió rúbelt szabadítsanak fel a népgazdaság szükségleteire. Amikor a kérdést megbeszélték, Csutkih elvtárs ezt mondta: „Hogy áruinkban nagy kereslet legyen, azoknak jóminőségűeknek, szépeknek, gyönyörködtetőknek kell lenniök. Javaslatom tehát, hogy indítsunk szocialista munkaversenyt a kitűnő minőség brigádja elnevezésért. Ezt a kitüntető címet csak olyan brigádnak lehet odaítélni, amelyben minden munkás kizárólag elsőosztályú árut termel. Csutkih elvtárs javaslatának realitását konkrét tényekkel bizonyította- „Elérhető-e ez? Kétségkívül. Az én brigádom például 95.5 százalék elsőosztályú szövetet készít amellett, hogy jelentős mértékben túlteljesítette a normát." Ezután részletesen elbeszélte, hogy milyen rendszabályok segítették a minőségért folytatott harcban: „MINT SEGÉDMESTER elhatároztam, hogy pontosan ellenőrzöm 34 munkagépemet, szabályozom a megnemfelelően működő gépfelszerelést, az alapbeállítást csak az előírás szerint végzem és szigorúan végrehajtom a felszerelés hibamegelőző javítására irányuló utasításokat. Brigádunkban sokszor tartottunk technikai megbeszélést, különösen a termelés minőségének kérdésével kapcsolatban, valamint abból a célból is, hegy gondosai mérlegeljük azokat az okokat, amelyek a szövetek minőségére befolyással vannak." Alexandr Csutkih felhívása lelkes támogatásra talált. A termelés magas minőségéért és a gyári márka becsületéért folyó harcra a szovjet hazafiak százai vállalkoztak. A kitűnő minőség brigádjai egymásután megjelentek Moszkva, Leningrád, Ivanovo, Orechovo Zujev és más városok üzemeiben. A krasznoholmi kombinátban, ahol az új miunkaverseny kezdeményezője dolgozik, a takácsok, a fonálkészítők és kikészítők összes brigádjai csatlakoztak a munkaversenyhez. 136 brigád közül 44 máris ccak elsőrendű minőségű szövetet készít. Egyedül négy leningrádi gyárban 25 brigád körülbelül 300 szövőmunkást számláló csoportja harcol a kiváló minőség brigádjának címéért. ALEXANDR CSUTKIH kezdeményezésének óriási a jejentősége. Azt nemcsak a könyny ül pari üzemekben kell széles körben elterjeszteni, hanem mindenütt. A kitűnő minőség brigádja — a szocialista munkaversenynek ez az új formája — minden üzem kollektívájának a minőség megjavítására irányuló harc legerősebb fegyvere. A minőség megjavításának kérdése — mutatott rá a moszkvai bolsevikok konferenciáján a SZK(b)P moszkvai városi bizottságának titkára, Popov elvtárs — elvá" laszthatatlaniul összefügg a termelés mennyiségének kérdésével is. Popov elvtárs tanulságos példát hozott fel. A villanylámpagyár 40 Watt erejű égőjének szakadatlan égés mellett 1000 óra teljesítménnyel kell rendelkeznie. Átlagosan azonban csak 600—700 órát teljesít. Ha az égési időtartamot a megállapított normára felviszik, egyenértékű azzal, mintha a gyár évi termelését 30—40 százalékkal emelték volna. Alexandr Csutkih javaslata különösen nagy jelentőséget nyert most, amikor az üzemekben a gazdaságosságért és megtakarításért, a forgóalap csökkentéséért va!ó tömegmozgalom kezdődött. Minél jobb minőségű az árucikk, annál nagyobb a kereslet az igénylők részéről és árnál gyorsabban futnak ki az üzemi raktárakból a készítmények. A kitűnő minőség brigádja elnevezésért folytatott munkaverseny lehetővé teszi az anyagok jobb kihasználását és erősen csökkenti a különböző előállítási költségeket. Ha kiszélesítjük a gyári márka becsületéért folytatott mtmkaversenyeket, megsokszorozzuk a kiváló minőségi brigádok számát! A tervgazdaságban egy-egy találmány vagy újítás nem marad egy gyár titka. Mindent elkövetnek, hogy az újításokat, ésszerűsítéseket és találmányokat lehetőleg minél több gyárban vegyék használatba. A tapasztalatok, új munkamódszerek és találmányok módszeres, tervszerű továbbadása nagyban emeli a tervgazdákodás munkájának eredményességét Ezt a célt szolgálja a budapesti Üiítók kiállítása, amely megnyitása óta 300.000 érdeklődőt vonzott. Ezen a kiállításon a Találmányi Hivatal több mint 2.000 újítást, illetve találmányt mutat be részben eredetiben, részben pedig rajzban vagy modellben. BANYAGÉPTÖL A HANTOLT BABIG. Soha még magyarországi ipari kiállítás az ipati újdonságok i'yen változatos bőséget még nem tudta öszszegyüjteni. Alig van szakma, amely nem volna néhány találmánnyal képviselye. A legtöbb helyet természetesen a gépipari újítások foglalják el, ezeket nyomon követi az építőipar, a textil- é;, a vegyi ipar újításai és találmányai. MUNKASÜJ1TÖK VEZETNEK. Az újítások túlnyomó része (69.7 százalék) az üzemek munkásaitól származik. Ez mulatja legjobban, hogy mennyire tőmegmozga'om lett az újítás. Ma már minden üzemben tervszerűen keresik a termelési eljárások egyszerűsítését és gyakorlati tapasztalatok alapján igyekeznek azokat megvalósítani. Az újítómozgalom egyben azt is bizonyítja, hogy mennyire egynek érzik magukat a dolgozók a termeléssel, az egesz gazdasági élettel. TÍZEZREK LATOGATJAK A KIÁLLÍTÁST. Az Újítók kiállítása a késő esti órákig van nyitva és az érdek ődök özönlése a keső dé'utáni órákban kezdődik. Ekkor jönnek a munkaidő után a gyárak munkásai éS technikusai. Mindent alaposan megnéznek, megtárgyalnak Rendszerint maga az újító vagy a feltalá'ó is ott van s vele is megbeszélhetik mindazt, ami iránt érdeklődnek Megvizsgálják a gépeket. kipróbálják a szerszámokat, gyak. ran hosszú vita alakul ki egy-egy találmány gyakorlati értéke, használhatósága felől. A szakszervezetek, a nagyobb gyárak csoportos látogatásokat rendeznek. Vidéki üzemek, bányák autóbuszokon ho-zák 3 munkásokat a kiállítás megtekintésé e. KÉTEZER TALALMANY ÉS ÜJITAS. A kilállított újítások közül természetesen sok o yan akad, amely csak a jelenlegi magyarországi viszonyok közt bír jelentőséggel Ma ugyanis komoly erőfeszítések történnek a hazai nyersanyagforrások minél erőteljesebb fe'tárására és hazai nyersanyagok hasznosítására. E téren sokan értek el értékes eredményeket. Számos kiállított találmány azonban határozottan nagyjelentőségű és minden bizonnyal a világpiacon is elhelyezésre talál majd. Az alábbiakban, szakmák szerint, rövid tájékoztatót adunk néhány nagyobb je'entőségü találmányról. FINOMTECHNIKA Ortopéd aszta! csonttörések helyretételére, ortopédiai műtétek elvégzésére. Műtét es gipszkötések elhelyezése közben röntgenezés végezhető. Minden része mozgatható, rendkívül sokoldalú. Szerkezete olyan, hogy a beteget nem kell a he yéről elmozdítani műtét közben Körülbelül felébe kerül az eddigi berendezéseknek. Célfotó. Sportversenyek befutóinak és egyes befutók cé baérkezése közti időközöknek abszolút pontos meghatározását végzi automatikusan. A befutást mozgó filmre veszi, amely egykét perc múlva mái kész. Wolfram és molybdér. drótok húzásánál használt gyémántot eddig mechanikus eljárással fúrták ki. Az új eljárás elektromos szikrával és elektrolitikusan fúrja ki a gyémántot. Jobb minőséget és tízszeres teljesítményt nyújt. Gyorsműködő horonysajtológép. Az elektromotorok építéséhez szükséges hornyokat kétszei olyan gyorsan és sokkal pontosabban készíti, mint az eddigi gépek. A szerszámköltség is lényegesen alacsonyabb, mivel a tárcsára vágott lemezből mindig csak egy szegmentet vág ki. Már több gép dolgozik az országban, igen jól beváltak. Elektromos számoló berendezés építészeti célokra. Ez a berendezés többtámaszú tartók és keretek számításainak villamos áramkörök analógiái alapján való elvégzésére szolgál. A berendezés úgy működik, hogy az elektromos erőket és ellenállasokat, amelyek arányosak a keret rúdjalnak merevség! tényezőivel és a kéttámaszú tartók befogási nyomatékáva!, beállítják és ezután a keresett csomóponti nyomatékokat a feszültségmérő műszeren leolvassák. Az Állami Tervező Intézet már használ ilyen berendezéseket GÉPTECHNIKA Győrgy-féle hordozható szivattyú. Üjrendszerű szivattyú, amely másodpercenként kb. 2.000—3.000 liter vizet tud 12 méter magasra" emelni. Felszerelése, üzemköltsége igen olcsó. Armentesítésre, öntözési célokra fogják alkalmazni. Vlllámsatu. Igen ötletes szerszám. Lábpedállal nyitható és zárható, úgy, hogy a munkás mindkét kezével szabadon dolgozhat. Nagyfordulatú, sűrített levegővel működő köszürű, amely 100.000-en felüli fordulatszámmal dolgozik és kiválóan alkalmas menetmetszők élesítésére. TEXTILIPAR Részlegsodró berendezés-kiegészítő cérnázógéphez, amely bármely cérnázó vagy kreppelőgépre szerelhető és a teljesítményt kb. 75—100 százalékkal emeli anélkül, hogy nagy motorra volna szükség. Az újítás lényege az, hogy a tartóorsók is forgást végeznek. ellenkező irányban mind a cérnázó orsók és így a sodrás egy részét már elvégzik. Motoros hulladékvágó. Mindennemű textilhulladékot nagy mennyiségben felvág, úgy, hogy az további kártolásra alkalmas Ezt a munkát eddig kézzel végezték igen nehézkesen. Szövőszék hét újítással. Szerepel a kiállításon egy szövőszék, amelyben hét munkás hét-hét különböző ötlete és újítása van egyesítve A legfontosabb ezek közt a szálszívő berendezés. A vetülékbe eddig a szájukkal szívták be a befűzendő szálat a szövőnek. Ez természetesen igen káros volt az egészségre, fertőzesnek tette ki a munkásokat, lassú volt és bizonytalan. Most minden szövöteremben van egy kis légszivattyú és minden szövőszéken egy kis gumiszivaccsal fedett golyósszelep a vezetéken. A vetélőt csak hozzáérintik a szelephez és azonnal beszívja, illetve befűzi a szálat. VEGYI IPAR Magyar lecitin. Az újító a gyógyszerek, tápszerek, csokoládé, stb. gyártásánál fontos lecitint az olajos magvak extrahálásánál keletkező oljaiszapból nyeri. Ipari pektin előállítása répaszeletből. A cukorgyártásnál a kilúgozott répaszeletben pektin ragasztóanyag marad vissza. Az újítás ennek kiváválasztását teszi lehetővé. Az anyagból keményítőt és enyvet, valamint növényvédőszereket készítenek. Petrolátumok értékesítése. Á nyersolaj párlásánál, miután a motorolajat és a hengerolajat ledesztillálták, a maradék a petrolátum. Ezt már régóta tüzelésre használják és sok helyen még ma is ez az egyetlen értékesítési lehetősége. A kiállításon bemutatott új eljárás az egész nyersolaj feldolgozó ipart meg fogja változtatni. Az anyagból további kezeléssel ceresint állítanak elő, amely igen sok iparcikk alapanyaga; ezenkívül méhviaszpőtlő anyagot is lehet a petrolátumokból előállítani. Paraifin oxidációja. Ezt a régen fiiggő problémát a Lardoline-gyár újítóbrigádja oldotta meg. Ezáltal lehetővé válik, hogy a keletkező zsírsavak a szappangyártásban pótolják az egyéb célokra alkalmas növényi olajokat. Az eljárás perspektívája egyelőre még beláthatatlan. ÉLELMEZÉSI IPAR Hántolt bab. A gép megszabadítja a babszemeket a cellulose héjtól és ezáltal gyorsan fővő, nagy fehérjetartalmú táplálékot kapunk, amely felfúvódást nem okoz. Mivel igy könnyen emészthető s pótolja az állati fehérjét, csecsemők táplálására is alkalmas. ÉPÍTŐ IPAR Zsaluzás! eljárás kombinálva előregyártott vasbeton elemekkel. Az eljárás lényege, hogy az állandóan ismétlődő épületrészek zsaluzást szerkezetét egy-egy tag kiöntése után sínen tovább tolják. Így csekély faanyag felhasználásával, 100 méteres épületek is építhetők jelentős faanyag és munkabér megtakarítással. BÁNYÁSZAT Réseió'gép. A barnaszénbányák állandó problémája a fejtés gépesített megoldása, kevés porszén képződéssel. Ezt végzi el a Dzemán-féle réselőgép. Ez könnyen mozgatható (két ember kell a kezeléséhez) és körülbelül 10 perc alatt végez anynyit, mint egy vájár 8 óra alatt. Ezt a gépet a bányászok kívánságára az Országos Tervhivatal már gyártásba is adta. GY0RSESZTERGÁLYOZÁS A Szovjetunióban egy sztahanovista munkás, Bortkevics esztergályos, az általában szokásos 6'0—70 méteres vágási sebesség helyett 920 métert ért el. Ezt az eredményt — Bortkevics módszerével — most a budapesti Ganz vagongyárban is elérték. Az újítás lényege az, hogy az esztergakést az eddigi gyakorlattól eltérően, lépcsős alakúra köszörülik és azonkívül úgynevezett negatív vágóélt alkalmaznak. A gyorsesztergályozást a magyar gyártmányú Durexit-lapkákkal végzik (wolframkarbid lapkák), amelyek kitűnően beváltak és minden tekintetben egyenértékűeknek bizonyultak a külföldi acélfajtákkal. A gyorsított vágás nemcsak tökéletesebb szerszámkihasználást tesz lehetővé és természetesen gyorsítja a munkát, de finomabb felületet is ad. A kiállításon egy 22 lóerős esztergapadon mutatják be a gyorsított vágás módszereit. AZ rjíTOK KIÁLLÍTÁSA MINT A TAPASZTALATCSERE EGYIK MÓDJA Az Üjítók Kiállítása nem találmányi vásár, hanem a szocialista tervgazdálkodás egyik megnyilatkozása. Célja, hogy az egyes újításokat minél gyorsabban és minél szélesebb körben terjesszék el az egész ország népgazdaságában. A Találmányi Hivatal minden lehető támogatást megad az újítóknak. Könyvtár áll rendelkezésükre, közel ötmillió külföldi szabadalmi leírással, sok tízezer szakkönyvvel, a műszaki folyóiratok százaival. A tervek kidolgozásában szakértők díjmentesen segítik őket. Mind a hivatal, mind az egyes vállalatok * mindent elkövetnek, hogy az új taláhmányok lehetőleg gyorsan kipróbálásra kerüljenek. Ilyen segítség és szervezettség természetesen jó eredményekre vezet. Az 1949. év első kilenc hónapjában 44.862 újítási javaslatot nyújtottak be és ezekből 18.544 újítást el is fogadtak. Ezek az újítások 1949 végéig 200 millió forint összegű megtakarítást fognak eredményezni. Az újítók részére eddig kifizetett összegek közel 10 millió forintra rúgnak.