Uj Szó, 1949. november (2. évfolyam, 172-196.szám)

1949-11-17 / 185. szám, csütörtök

1049 novPTTiVer 17 n EZOGfiZD i Ii eritäSc és e! \ irmdotta DuriS miniszter a falusi ifjúságiak A csehszlovák Ifjúsági Szövet ség központi tanácsa vasárnap ülést tartott, amelyen részt vett Julius D'uris földmüvelésügyi mi" niszter is. A földművelésügyi mi niszter a központi bizottság megjelent tagjai előtt kifejtette a csehszlovák Ifjúsági Szövetség feladatait a* falu életében. Öu^is miniszter ezzel kapcsolatosan a következőket mondotta: A CSM Központi Bizottsága mai ülésén megvitatja mindazokat a felada tokát, amelyeket végre kell hajtania a falusi földműves ifjúság körében.. Erről a jelentős munká" ról és fontos feladatról egy-két szót lehet még megemlíteni. Kedves barátaim, a mi városi és falusi ifjúságunk boldog lehet, hogy egy oly korban él, amelyben a Szovjetúnió győzelme, ere" je és segítsége lehetővé teszi, hogy ifjúságunknak egész élethivatásául a szocializmus, a kommunizmus, az új boldogabb társadalmi rend felépítése jutott. Mély hálatelt érzéssel emlékeztünk meg újból e napok során a Nagy Októberi Forradalom évfordulójáról. Ifjúságunk nagy nyeresége, hogy mindnyájunk számára lehetővé vált, — hogy Gottwald köztársasági elnökünk szavaival éljek, — hazánkban a szocializmust építeni. A szocializmust építeni azon" ban általában összetett feladat. Még összetettebb a mezőgazdaságban. Ezért hangsúlyoz la Kiement Gottwald köztársasági elnök a KSC IX. Kongresszusán, hogy a Párt munkája és politikája a falusi szektor terén az 'elkövetkező években egyre nagyobb és nagyobb jelentőségű lesz, mert a nehézség a következő: NeTh lesz nálunk addig szocializmus, míg a falu nem tér a szocializmus útjára, és a falu nem tér a szocializmus útjára mindaddig, amig meg nem teremtődik a munkásosztály szoros kapcsolata a kis" és középföldmüvesek tömegeivel. A szocializmus építésének korszakában a csehszlovákiai mezőgazdaságra az a hatalmas feladat vár, hogy az Egységes Földműves Szövetkezetek segítségével emelje a falusi munka termelékenységét, valamint, hogy az állattenyésztés és a növényi termelés szektorában többet, jobban és olcsóbban termeljen. Mindnyájatokra hatalmas feladatok teljesítése vár. A kormány az összes Egységes Földműves Szövetkezetek keretén belül gyors segítséget akar nyújtani a kis- és középparasztoknak, emelni akarja a hektárhozamot, az állattenyésztést hasznothajtóbbá akarja tenni és megszüntetni kívánja a földműves ember, a földműves asszony és a földműves ifjúság verejtékes munkáját. Elsősorban ti lesztek azok, ifjúság, akik segíteni fogtok atyáitokon és anyáitokon és Egységes Földműves Szövetkezeteinkben, mint öntudatos építők azon fogtok dolgozni, hogy a munkának jobb megszervezésére vonatkozó terveket kidolgozzátok. Ti lesztek azok, akik meggyőzitek a falut a község egész évi tervmunkáinak jelentőségéről. Ne féljetek attól, hogy fiatalok vagytok. Ebben van a ti erőtök és előnyötök. Előttetek minden út nyitva áll, hogy teljes mértékben érvényesíthessétek adottságaitokat és tehetségeiteket a szocializmus építésének nagy időszakában. Alakítsatok a CSM ifjúsági szervezeteiből erős bástyát, a becsületes úttörő munka, a törhetetlen következetesség, az odaadás és a falu szocializálódásának győzelmes bástyáját. Helyi szervezeteikben vitassátok meg és tárgyaljátok le mindazokat a feladatokat, amelyekkel tökéletesíteni lehet a mezőgazdaságot, segítsetek az EFSz megszervezésében és legyetek azok mintaszerű és legodaadóbb tagjai és vezetői. Ne engedjétek meg, hogy bárki is élősködjék mások munkájából és károsítsa népünk ellátását. Legyetek a községek élő lelkiismerete, ne hátráljatok meg ott, ahol a kis- vagy középparaszt érdekéről van szó, ne engedjétek meg, hogy a gazdagok gépei, vagy igái kihasználatlanul maradjanak és ugyanakkor atyáitok tehenes igával küzködjenek, hogy anyáitok a répa, burgonya felszedésében meggörbüljenek, amikor máma már a gép tud segíteni munkájukban. Vájjon nem örömtelibb és boldogabb érzés a gép mellé ülni, mint hosszú heteken át lassú és költséges munka mellett véresen verejtékezni? Vájjon nem éppen ebből eredően kötelességtek a legtökéletesebben és leggyorsabban biztosítani községetekben a mezőgazdasági termelés gépesítését? Még nemrégen a falu életében azé a fiúé vagy lányé volt a hangadó szó, aki mögött a legtöbb pénz, a legnagyobb vagyon, vagy a legszebb ház állt. Mostantól ez másként lesz. A faluban az első fiú, az első lány az lesz, aki az Egységes Földműves Szövetkezet segítségével a leggyorsabban és idejében megműveli a földet, aki a leghamarább teremti meg a magasabb hektárhozamot, aki a legjobban tökéletesíti és biztosítja a takarmányalapokat, ezekből kerülnek majd ki a jövő nép agronórnjai, állattechnikusai, egészségügyi szervei, ők kerülnek majd a földművesiskolák padjaiba, az egyetemekre és mezőgazdasági életünk döntő helyeire. A földművelésügyi miniszter ezután áttért a traktoristák ezévi őszi munkateljesítményére, amely országos viszonylatban a következő volt: Állami gépállomás 1 traktorral 78 hektár földet művelt meg. Állami birtok 1 traktorral 50 hektár földet művelt meg. Gépszövetkezet 1 traktorral 20 hektár földet művelt meg. Magántraktor 1 traktorral 9 hektár földet művelt meg. Körülbelül 6000 magánkézben lévő traktor van, amely nincs kellően kihasználva. Emellett azonban földmüvese'nk nem kevesebb mint 420 ezer tehetes igát használnak. Milyen lehet ilyen mezőgazdasági munkamódszer mellett a munkatempó és hogy mennyi tejtől esnek el földmüve" seink emiatt, azt ők tudják legjobban. Ezért természetes, hogy fiaink és lányaink jobb kedvvel fognak ülni a traktorokra, mint tehénhúzta ekékkel járni szántani, vetni. A csehszlovák Ifjúsági Szövetség helyi szervezetei exkurziókat fognak szervezni az állami birtokokra, az állattenyésztési farmokra, a minta Egységes Földműves Szövetkezetekhez, hogy ott pár hetes közvetlen tapasztalat után elsajátíthassák a munka jobb szervezését és a hozam emelésének, valamint a gépierők jobb kihasználásának bevált módszereit. KUGLER JÁNOS: Tennivalóink mezőgazdaságunkban Mezőgazdasági mmnkáink az 1949-es évben parasztságunk odaadó munkája következtében befejezőben van. Fontos, hogy gazdáink e nagy munka elvégzése után felkészüljenek a következő feladatokra, amelyek a tél folyamán és a tavasz beálltával a mezőgazdaságbzan adódni fognak. Napi problémáink a gazdák széles rétegeiben olyanok, amelyekre egynéhány évvel ezelőtt nem gondoltunk, de nem is volt rá alkalmunk. Az ötéves terv szerint, amelyet 1948 februárjában a Csehszlovák nemzetgyűlés jóváhagyott, gyökeresen átalakítja mezőgazdaságunkat. Pl. az állattenyésztés 35 százalékról 48 százalékra, gabonaveté^tei-üle" teinket fokozatosan úgy alakítjuk, hogy búzánál évenként 5.2 százalékkal csökken a vetési terület, a rozsnál és keverékeinél 20 százalékkal. Dolgozó parasztságunk széles rétegeinek be kell látniok ennek az átalakulásnak a szükségességét. Hazánkban, ahol éghajlatunk és kedvező földrajzi fekvésünk, valamint bő nyersanyagforrásaink kedvező feltételeket nyújtanak az iparosítás további fejlesztésére, természetesen nemzetgazdaságunk jobb, elcnyösebb helyzetbe kerül. Országunkban a dolgozók életszínvonalának az emelése szükségessé teszi, hogy az ipar fejlődésével egyidőben mezőgazdasági területeinket is a legjobban használjuk ki. Ez a főoka annak, hogy állatállományunkat 13 százalékkal akarjuk emelni országos viszonylatban. Egyidejűleg kisebb földterületen nagyobb hektárhozamot akarunk elérni gabonatermelésünkben, így tehát a gabonánál, búzánál, rozsnál és keverékeinél kissebb földterületen több gabonát kívánunk termelni, mint ahogy a múltban történt. Mik azok a lehetőségek, melyeket meg kell ismernünk, hogy mezőgazdaságunkban a szükséges átalakítást győzelmesen elérhessük? Újakkal kell felváltani a rég'módi gazdálkodási eszközöket, amelyektől azért nehéz szabadulni földműveseinknek, mert évtizedek hosszú során magukra voltak hagyva és ez a gazdálkodás szokásukká vált. Magángazdálkodásunk térvnélküli volt. Mindenki törekedett ugyan, hogy minél nagyobb haszna legyen, de nem feltétlenül a jobb, a többtermelés elérésével, hanem a mezőgazdasági termékekkel való spekulációval próbálták ezt a jobb bevételt biztosítani. A kisgazdáknak, középgazdáknak, mert kevés földjük, állatállományuk volt, nem lehetett alkalmuk a termekekkel spekulálni, mert a földbirtokosok, a nagygazdák a faluban hatalmukkal élve, a kormánrendelete

1 2l' járó községi, legelői, forgalmi, bevételi kiadásoknak a nagyrészét, a terheket rájuk nyomták. A földbirtokosoknak és nagygazdáknak a spekuláció újabb gazdasági lehetőséget jelentett és hatalmukat a kis- és középgazdákkal szemben megerősítette. Mezőgazdaságunk átalakításán nak alapfeltételei adva vannak. A kis- és középgazdák, a becsületesen dolgozó mezőgazdasági és ipari munkások a népi demokrácia törvényei alapján egyedül jogosultak az országban, mind a városokban, ipari vállalatokban, az állami gazdasági üzemekben, mind falun a hatalmat úgy gyakorolni, ahogy azt a volt földbirtokosok maradványa

1 nak és a nagygazdáknak kivételével az egész falu lakosságának érdekei megkívánják. A felszabadulás óta eltelt nég és fél év alatt a viszonyok alakulása falun ma abban a stádiumban van, hogy parasztságunk széles tömegei fokozatosan átvehetik saját sorsuk intézését. Tudnunk kell, hogy addig az ideig, amíg parasztságunk nem fogja a felszabadulás óta beállt előnyös helyzetet felhasználva a hatalomnak az irányítását és a mez öga zdasá g ú j j ász er v ezésén ek feladatát átvenni, addig mindég alkalmuk lesz a faluban megmaradt és a fasiszta politikától megmérgezett reakciósoknak káros miunkájaiikat az összes újítások ellen folytatniok. A tudás elsajátítása alapfeltétele annak, hogy mezőgazdaságiunk, különösen a kisparaszti gazdálkodás a mai időkhöz mérten tudja teljesíteni feladatát. Szlovákia déli vidékeiről földművesek járnak a Szovjetúnió" ban taniMilmányúton abból a célból, hiogy kibővítsék gazdáink tudását, azokkal az ismeretekkel, amelyeket a Szovjetúnióban szereztek. Az elmúlt háború ideje alatt a Horthy és^Szálasi fasiszták által terjesztett propaganda a legroszszabb színben tüntette fel azt a gazdálkodást, amelyet a Szovjetúnióban a munkások és parasztok saját maguk alkottak és vezetnek győzelmesen. Ezt abból a célból tették, hogy a dolgozóosztály, a kis- és középparasztság hatalmának a létrejöttét elgáncsolják és minél távolabbra kitolják. Nagy érdeklődéssel várjuk vissza a Csehszlovákiából elment parasztküldöttséget a Szovjetúnióból éppen azért, mert parasztságunk egy részében még élnek a fasiszták által terjesztett rossz hírek a dicső Szovjetúnióról. Alkalmunk lesz visszatért ismerőseinken keresztül tudásunkat gyarapítani, megismerni a Szovjetúnióban lévő tervgazdálkodás részleteit a mezőgazdaságban és annak a sok-sok újításnak a lehetőségét, amelyekről nálunk a földművesek között manapság annyi szó esik. Módunkban lesz meg'smerni küldöttjeink tolmácsolása alapján a Szovjetúnió mezőgazdasági dolgozó népének szellemi beállítottságát és lelki világát. Hogy mezőgazdaságunkban az ötéves tervben tervezett átalakítást véghez vigyük, meg kell ragadnunk nrnden alkalmat és nr'inden lehetőséget, amely rövid idő alatt világosan feltárja a kapitalista társadalom mezei gazdálkodásával szemben az új, a mai időknek megfelelő, a szocializmushoz vezető mezőgazdaságban alkalmazandó módszereket. Elsősorban be kell látnunk az egyéni, kisparaszti gazdálkodás hátrányát, hogy értékelni tudjuk a szövetkezeti, a társas gazdálkodás előnyeit. A közeljövőben, a tél folyamán mindenütt a községekben részletesen ismertetni fogjuk a szövetkezeti gazdálkodás eiszméjét, az EFSz-rői szóló törvényt, az alapszabályokat és a szövetkezetek keretén belül történő munkabeosztást és a jövedelem beosztását, ahol az érdeklődők ezt kívánni fogják. Ezenkívül felhívjuk gazdáinknak figyelmét, hogy november 19-től december 11-ig ez évben a szlovenszkói mezőgazdasági megbízotti hivatal mezőgazdasági kiállítást rendez Bratislavában. Ha e kiállítás megtekintésére a gazdák a járási földműves titkárság közvetítésével (ISSR) csoportosan jelentkeznek, akkor 50 százalékos utazási kedvezményben részesülnek. E mezőgazdasági kiállítás egészen . más célt fog szolgálni és egész másként lesz megrendezve, mint a múltban. Sok-sok utasítást ismerhetnek meg majd a mezőgazdasági kiállításán a résztvevők, másrészt e mezőgazdasági kiállítás feladata megmutatni mezőgazdaságunk hátrányait, emelni a látogatók áttekintését az új, a mai időknek megfelelő mezőgazdasági módszerek felett. Elkerülhetetlenül szükséges, hogy a délszlovákiai járásokban magyar gadáink a legsürgősebben elsajátítsák az újítások megismerését és azoknak a gyakorlatban való érvényesítését a kisparaszti mezőgazdaságban, mert mind az iparban dolgozók, mind a parasztság életszínvonalát napról napra emelni akarja. A Földművelésügyi Megbízotti Hivatal a Megbízottak Testületének védnöksége alaSt 1949 november 19-től december 11 -ig terjedd időben országos s rendez Bratislavában a volt Slodcb kiállítási helyén (Trnavská cesta). A kiállítás 8 órától 18 óráig van nyitva. Belépődíj személyenként 20 K£s, katonák é3 diákok részére 5 Kcs. Vidéki látogatók 50 százalékos utazási kedvezményben részesülnek. A kedvezményes utazásra jogosító igazolv5ny, mely egyúttal belépőjegy a kiállításra is, megvehető a Szlovák Földművesek Egységes Szövetségének (JSSR) járási szervezeti irodáiban, ahol az érdeklődőknek a kiállításról mindennemű felvilágosítással szolgálnak.