Uj Szó, 1949. november (2. évfolyam, 172-196.szám)

1949-11-15 / 183. szám, kedd

1P49 november 1!5 msw November 15, kedd. A nap kél 7 óra 1(1 perckor, nyugszik 16 óra 18 perckor. A róm. kai. és a pro­testáns naptár szerint Lipót nap­ja van. • Várható időjárás: Rövid ideig ki­sebb javulás, utána megélénkül a szél és ismét sokfelé lesz eső. A fagyok megszűnnek. A nappali hő­mérsékletben lényegesebb változás nem várható, legfeljebb a hőmér­séklet egykét fokkal emelkedni fog. Az Atianti óceán felől újabb tengeri légtömegek törnek a szá­razföld felé. Emiatt Európa nyu­gati felében folytatód'k a változé­kony, szeles, sokfelé csapadékos időjárás. A Szovjetúnióban, kü'ö. nősen a dé'i vidékeken, rendkívül heves a keleti, dé'.keheti szél. Az athéni villamosművek mun­kásai és tlzíviselői sztrájkba lép­tek. Követtl k a fizetések 30 szá­zalékos emelését, mert az éle mi­szerek és egyéb szükségleti cik­kek újabb áremelkedése lehetet­lenné teszi a megélhetést. (Az athéni közüzemek munkásai csatlakoztak a villamosmüvek dolgozóihoz. Athénben teljesen megbénult az élet. A közüzemek do'gozói a villamosművek munká­saival való rokonszenvüket akarták kifejezni ezzel a sztrájkkal.) — Csehszlovák állami film. Szombaton este a prágai Se­vasztopol filmszínházban G. Ďu­riä földművelésügyi miniszter védnöksége alatt bemutatták „A virágok élete" című színes filmet, amely a Marianské Láznei IV-ik filmfesztiválon 1949-ben a leg­jobb szines film címet kapta. Az ünnepi premiéren jelen volt J. Ďuriš földművelésügyi miniszter és helyettese, L. Civrný az infor­mációs miniisEter helyettese, dr. N. I. Duždin és 400 legjobb föld" ves, az Egységes Szövetkezetek funkcionáriusai, akik éppen Prá­gában tartózkodtak. A film a je­lenlévők körében igen nagy ér­deklődést keltett. — Banská Bystricán megkez­dődött a pártiskolázás éve. A pártiskolázás éve Banská Bystri­cán november 11-én, pénteken megkezdődött. A megnyitó pro­gram keretében Ján Brock költe­ményét adták elő, majd a tanr •Dura-zenekar előadása után a ke­reskedelmi akadémia diákjainak énekkara énekelt. • A gyűlésről táviratot küldtek Klement Gott­wald köztársásági elnöknek és V. Širokynak, a szlovák Kommu­nista Párt elnökének, melyben kötelezettséget vállalnak, hogy a pártiskolázás évét legalaposabban elvégzik. — Élmmnkáshét a handlovai bányászok között. A csehszlovák­szovjet barátsági ünnepségek ke­retében és a Nagy Októberi For­radalom 32. évfordulójára emlé­kezésül, valamint Sztálin genera­lisszimusz 70. születésnapjára a handlovai bányászok elhatároz­ták, hogy e hó 21. és 27. között „élmunkáshetet" rendeznek, hogy ezzel juttassák kifejezésre köszö­netüket, rokonszenvüket és sze­retetüket a Szovjetunió népei és ennek vezetője iránt. — Ä „Klement Gottwald üzem" munkássága tüntetően aláírta az üdvözlő táviratot Sztálin elvtárs­nak. Sztálin generalisszimusz 70. születésnapja alkalmából megin­dult üdvözlő akció a nép legszé­lesebb rétegeiben visszhangra ta­lált. Világos bizonyítéka ennek a považskábystriciai ,, Klement Gottwald-üzem" munkásságának magatartása is, mely tüntetően aláirta az üdvözletet. A munkás­ság 65 százaléka belépett a Szov­jetbarátck Szövetségébe és nagy érdeklődést tanúsít a népi orosz nyelvtanfolyamok 'iránt is, me­lyeken ezidőszerint kilenc ta­nító tanít az üzemekben. Levél Veľké Blohovóról. A Nagy Október győztes for­radalmának emlékét megtartot­tuk Nemesabonyon is, mégpedig szlovák és magyar dolgozók együttesen. Az ünnepség esti hat órakor fáklyás felvonulással vet­te kezdetét, amelyen az iskola növendekei és a haladószellemu lakosság vett részt. Utána a kul­túrházban szlovák- és magyar­nyelvű ünnepi beszéd követke­zett, amelyben a szónokok rámu­tattak e dicsőséges forradalom jelenöségére és a példájukról ránk háramló kötelességekre. Majd magyar és szlovák kultúr­számok következtek a felnőtt fia­talság időszerű mozgalmi dalokat adott elő és az ünnepély az in­ternacionálé forradalmi hangjai mellett ért véget. Fleischmann Kálmán. Major Lajos ír Kuncsicéről. Már több mint egy éve itt dol­gozunk Osztrava mellett Ku.._si­cén. Most a hármas ünnepre ha­zamentünk, azonban sajnos a sza­badság befejeztével v' utazni már sokkal nehezebb volt. Leg­többen Ipolyszécsénykéről valók vagyunk és be kell menni Ipoly­nagyfalura az autóbuszhoz, ami Ipolysr -ra közlekedik. Kedden este az autobus meg sem állt és így kénytelenek voltunk haza­menni és megnyugodni abban, hogy majd holnap reggel uta­zunk. Másnap reggel háromne­gyed 6-tól vártunk az autóbusz­ra. Eléje is álltunk, hogy bizto­sain megálljon, de a soffőr csak nevetett, majdnem elgázolt ben­nünket és tovább robogott. így volt vagy három autóbusszal egymás után. Végre rájöttünk arra, hogy Nagyfalun van Egysé- j ges Földműves Szövetkezet és annak van traktorja is. Hosszas rábeszélés után a traktoros el is vitt bennünket Ipolyságra és ott jelentést tettünk a járási nemzeti bizottságon meg a Párt járási tit­kárságán. Reméljük, hogy ezek a sérelmek meg fognak szűnni és a ČSAD megfelelően fog intéz­kedni, hogy máskor ez meg ne történhessen. Azonkívül k-' Jak az illetékes hatóságokat hogy legalább szombaton, vasárnan és hétíčn küldjenek ki e<rv autó­buszt az ipolyszécsényi munká­sokért. Az autóbusz soffőreinek ped'g nem ártana egy kis iskcla, hogy ki tudják számolni, hogyha 32 munkás 8 órát késik, az ösz­szesen 256 óra, azonkívül elveszti fél hónapi pótjegyét és igényét a karácsonyi pótlék egy részére. Major Lajos. A prágai rádió kultúrbr'gádja Žulovón. Múlt levelemben megígértem nektek, hogy leírom felejthetetlen élményünket, amit itt Žulovón éltünk át. Lejött hozzánk a prá­gai rádió kultúrbrigádjának szlmfánikus zenekara énekkari kísérettel. A rádió bemondója gyönyörű bevezető szavakat mon­dott, mondván, hogy kimegyünk a sötétségből a világosság felé, ahol nincs a kapitalizmus sok-sok szenvedése, de a megérdemelt örömteli élet. A zenekar azuf' t Dvoržák és Smetana darabokat játszott. A háromórás műsor Zulovó dolgozói azzal a gondo­lattal tértek otthonukba, hogy a művészek művészetünket elhoz­ták a bányák nehézmunkás dol­gozóinak, mert hiszen ma a kul­túra is a dolgozóké. Kuroli József, üzemi kovács. Terbelédi levél. Terbeléd község tevékeny dolgo­zóiból önkéntes tűzoltó egyesület ala­kult, amely egy évi munka után már felszerelte tagjait megfelelő ruházat­tal. D e nemcsak az elemek elleni harcból veszik ki részüket a terbelé­di tűzoltók, hanem a falu minden kultúrmunkájában résztvesznek és a szocialista szellem hordozói a fa­luban. Rengeteg akadály volt a múlt­ban azonban a dolgozók jól tudták, hogy éneikül eredmenyt elérni nem lehet és fiatalságunk így ma már büszkén tekinthet vissza az elért eredményekre, rövid egyéves mun­kájának gyümölcsére. Ugy hisszük, ] hogy erről az eseményről hírt kell adnunk az Uj szóban is, mert az mindannyiunk lapja és így Terbeléd dolgozóié is. Csorna Béla. (Szerk. üzenete: A küldött képeket leközölni nem tudjuk, mert lapnyo másban nem jönnének ki. Eredményeket jelent Perbete. Szép ünnepség keretében ünnepel­tük meg a Nagy Október; Forrada lom évfordulóját és a perbetei dol gozók 2500 aláírással küldtek üdvöz letat Sztálin elvtársnak. Egységes Földműves Szövetkezetünk erősen dolgozik. A traktorgarázs teljesen elkészült, azonban a disznóhizlaldát nem tudtuk befejezni október végé re anyaghiány miatt. A hizlaldáról sok szó esik a faluban. Hozzám jött Imre bácsi és azt kérdezi, hogyha a hizlalda működni fog, akkor az egész község részére fogja-e szolgáltatni a húskontingenst. Az egész falu részé­re — válaszoltam neki —, ha az egész falu mint egy család fog be lépni az Egységes Földműves Szö vetkezetbe. Aki nem lép be, az nem a mi családtagunk, magára lesz hagy va és úgy fog kellenie külön beszol­gáltatnia kontingensét. Az Egységes szövetkezetbe való be­lépés a felszabadulás utáni új élet tartozéka. £s ez az új élet le akarja venni a gondokat az egyének vállá­ról és a kötelezettségeket a közös­ség vállára hárítja át. Az öröm és a bánat is jobban esik, ha együtt visel­jük el. Sütti József. Még egv gűtal levél a Feketéné lakásáról. Kedves Elvtársak, már háromszor olvastam az Uj Szóban a Fekete Gyu­láné egy szobájáról szóló cikket, de az igazat még egyik sem derítette fe és így kénytelen vagyok én, az egy szoba szenvedő tulajdonosa, megím. az igazat. Igenis, engem hatóságilag tettek ide június 15-én, miután több napig a szabad ég alatt voltunk. Eb­ből a lakásból a hatóság kitette Tö­röknét és engem ide helyezett. A lakbért illően megfizetem és a szo­ba-konyha megfelelő. Azonban alig laktam itt másfél hónapot, kiütött a POTYA MARCI Űsz van kérem és ez így van rend­jén, esik az eső, hulianak a íaieve­lek és ez nem volna olyan nagy baj, ezzel a potyások is számítanak es bizony keserves arccal állnak a vár­tán és csuromvizesen nézik végig a mérkőzést. Söt ez az idő potyázásra a legalkalmasabb, mert a jegyellen­örök ellenállása is átázik és lazává válik. Szóval ismétlem, ez nem vol­na baj, de az viszont igenis kellemet­len, ha az ősz valakinél, mint főbér­lő behurcolkodik. Hát ez az kérem, az ősz belém költözött az összes hi­deglelős hozzátartozóival, rokonaival és szükkörü családtagjaival. Pajkos gyermekeibe, Köhögésbe és Tüsszen­tésbe lépten-nyomon belebotlom, éj­jel felriasztanak legszebb álmomból és nem szólhatok egy szót sem, mert hírhedt szülőanyjuk, a Nátha, hűségesen örködik felettük. Az or­rom és szemem állandóan csurog, mint falusi házak ereszeiről az őszi eső. Ázik az életem, az őszi áradás sodorja gondolataimat és érzelmei­met és lassan olyan leszek, mint a termésétől megfosztott őszi táj. Az évszakok közül az ősz rendel­kezik az igazi potyatulajdonságok­kal, mert beköltözik az emberbe anélkül, hogy egy fillér bért is fi­zetne. Már arra gondoltam, hogy kilakoltatom egyszerűen az egész pe­reputtyát. Beveszek egy aszpirint, ahogy a felnőttek szokták... de anyám nem engedi. Anyám ugyanis azt állítja, hogy ő 54 éves lett és soha egyetlen as-pírinnek nem vette hasznát, amellett mégis jól érzi ma­gát és semmi baja sincs. Az ő meg­győződése az, hogy az ember az asz­pirintől szívbajt kaphat. Tehát nem engedi. íme, így néz ki az ember, ha olyan anyja van, aki vénlánykorában ment férjhez. Eskü­szöm, hogy az anyám ma is úgy néz ki és úgy viselkedik, mint egy vén­lány. Állandó aggodalmak és félel­mek bujkálnak benne és oly sze­mérmes szegény, hogy minden han­gos szótól riadtan pislogni kezd, mintha legalább is valami illetlense­get hallana. Megjegyzem, anyám atyja, a nagy­apám, nem volt olyan szemérmes, amint az abból is kiderül, hogy be­csapta apámat kedvetlenül az eskü­vő utáni napon. Tudniillik ezer fo­rint hozományt ígért az apámnak és csak ötszázat adott. Ezt a históriát többízben, különböző változatban hallottam és családunk válságos pü­lanataiban mindig újra szőnyegre kerül ez a tapintatlan pillanat. Anyám ilyenkor pislogó szemmel hallgat, oly tétován, tanácstalanul és oly ártatlanul, mintha semmi köze sem lenne az ügyhöz, mintha so­sem lett volna vénlány. Apám viszont, a szabómester, eb­ben a csalásban szinte gyönyörködik és sosem mulasztja el az alkalmat, hogy ismételten elmondja ízesen, za­matosan kitérve a csalás legapróbb részleteire. Apám valóságos mese­mondó hírében áll. Igaz, hogy csak tíz mesét ismer, de viszont történe­teit annyi változatossággal ismétli, annyi ötlettel tudja fűszerezni, hogy az ember szívesen meghallgatja öt mégegyszer. Nem egyszer, ha hall­gatom atyámat, aki titokban szocia­listának vallja magát, az az érzé­sem, hogy mesterségéhez híven for­dítja meséit, mint az elkopott ru­hát a másik oldalára. Történeteit mindig foltozza, de a müstoppolás alapos gondjával és csakis a benn­fentesek fedezhetik fel e ' művészi munkát. Mindebből természetesen csak az derül ki kérem, hogy én Potya AAar­ci egy végzetes csalásnak az ered­ménye vagyok és így senki sem ve­heti tőlem rossznéven azt, hogy po­tyatéren működöm. Anyámnak már szóvá tettem származásom homályos és gyanús forrását, de anyám váltig azt hangoztatja, hogy ez nem csalás, mert ő ezt az ötszáz koronát már számtalanszoi behozta az apámnak fá­radthatatlan munkájával. Egyébként is kitart amellett, hogy neki az egész ügyhöz semmi köze sincs, tőle soha­sem kérdezték, hogy mennyi a hozo­mánya és az igazat megvallva ő ab­ból az 500 koronából sem látott egy vasat, amit az apám kézhez kapott. Az egész kínos ügynek a dobrave­rését anyám tapintatlannak tartja és én a magam részéről még hozzáte­hetem azt, hogy atyám nem igazi szo­cia'ista, ha ilyesmire még ma is em­lékszik. Erősen az a gyanúm, hogy atyám szocializmusa elfér egy fog­kefére. Te tessék mosolyogni kérem. Én ismerem az apámat és merem ál­lítani, hogy apámnak igen furcsa né­zetei vannak a szocializmusról, ö azt hiszi, hogy a szocializmust gyakorolja akkor, ha ebéd előtt keresztet vet ma­gára és vasárnap a templomba jár imádkozni. Ha pedig még hozzáte­szem azt is, hogy a templompersely­be egy pár koronát hajít, akkor pon­tosan megkaphatjuk azt a képet, amit ő titokban szocializmusnak nevez. Fe'háborodásomnak csak azzal ad­hatok külön nyomatékot, ha közlöm elhatározásomat és eltökélt szándéko­mat, hogy mindent elkövetek, • hogy visszafizessem apámnak a hozomány­ból eredő kárt. Ez kere n fiúi köteles­ségem. A terv végrenajtása érdeké­ben már meg is tett;m a megfelelő lépéseket. Hetenként szorgalmasan tanulmányozom a Staskát. Szenvedé­lyesen és tudományos alapon tippelek és mihelyt megnyerem a főnyere­ményt, első dolgom az lesz, hogy ki­egyenlítem atyámnál anyám adóssá­gát. Ügy vélem, hogy szebb célt a Staskával kapcsolatban el sem lehet képzelni. Igaz?... TesséK ámulni, egy konkrét példa ez. amikor egy po­tyás a nátha birtokában fizetni akar. Potya Marci. botrány. Egyszercsak azt vettem ész­re, hogy ieketéné nejn hagyja békén a gyerekeket, üti-veri őket és engem mindennek elmondott. Én a bizton­sági alakulathoz fordultam, a z fi­gyelmeztette is Feketénét, azonb aa ez nem volt neki elég. Tovább is foly­tatta a napi verekedést. .Ezért kény­telen voltam beleegyezni, hogy az ajtót megfordítsa a két ház közé. Igaz, hogy ez nagyon kellemetlen, mert nem süt ide a nap. de azért va­lahogy kibírjuk. Ezért a hibás egye­dül Feketéné, mert a szegény embert látni sem bírja. Nincs más óhajom, mint hogy engem nyugodtan hagyja­nak a két családommal és férjem nyugodtan dolgozhasson a jobb jö­vőért. Tornóczy Jánosné, Gúta. ÜJ MUNKASLEVELEZÖ JELENTKEZIK Három esztendőn keresztül mint munkásnő dolgoztam egy közeli bir­tokon. A birtokos úr nagyon ki­használt bennünket, állandóan ven­dégeket fogadott és bizony ezeknek a vendégfogadásoknak az árát mi fizettük meg. De mi tudtuk, hogy ez nem tarthat már soká. Most már egy éve a birtokos úr éppúgy dol­gozik, mint mi, csupán azzal a kü­lönbséggel, hogy ő azért dolgozik, mert muszáj és nem a szebb és boldogabb jövőért. Mi azonban erős hittel végezzük munkánkat, mert tudjuk, hogy saját magunknak dol­gozunk most már. Losonci munkásnS. Szerk. üzenet: Az elvtársnő elfe­lejtette nevét megírni, kérjük öt arra, hogy legközelebb ezt tegye meg. KIRALYRÉTI ÉLMUNKÁSOK BESZÁMOLNÁK AZ ti J SZÓNAK. Kötelességünknek tartjuk, hogy mi is írjunK eredményeinkről. 1949 tava­szán 150-en szerződtünk le Királyré­részben gútaiak, kisebb részben ne­részben gutaiak .kisebb részben ne­mesócsai munkások. Mar a szezon kezdetét, tavasszal megfogadtuk és az Üj Szó egyik számában közöltük is, hogy az idén nem engedjük meg, ami 1948-ban megtörtént, örömmel közölhetjük, hogy november 12-re be­fejeztük a munkát és így a gútai népneK nem kell majd januárban a hó­fúvásban kukoricát szedni. Mi élmunká­sok arra tanítottuk munkástársainkat, hogy a szocia'izm ist építjük és így a munkások teljesítménye sokkal na­gyobb volt mint amennyit azelőtt nyúj­tottak. Azonban a gazdaság vezetése ezt nem vette tekintetbe és bizony jó­val kevesebbet fuetiei< ki a teljesít­ményekért mint az előző bérmegálla­pítások szerint jár. Ha a munkás a munkabérét háiny nélkül meg akarja kapni, kénytelen fizetési nap után még egy fél napot eltölteui az irodában, hogy • végre megkaphassa a megszol­gált bérét. Ezek után mi a bizalmiak már több esetben felhívtuk az intéző­ség figyelmét arra, hogy értse meg azt, hogy a zirodába ngolgozó szelle­mi munkásoknak és kint a földeken dolgozó fizikai munásoknak egy célja kell, hogy legyen és ez a cél a lelkiis­meretes munka, a szocializmus építése. A királyréti szakszervezeti csoport vezetősége november ll­re brigádmun­kára hívta az itt dolgozó munkásokat. Ezt a feihivást mi elfogadtuk és 110-es létszámmal megjelentünk a tervbevett munkán, ami azt bizonyítja, hogy a mi munkásságunk érti az idő* szavát. Azonban a hozzánk beosztott gazdák a brigádnapon leitták magu­kat és a kukoricatábla szélén része­gen még tovább ittak és bennünket magunkra hagytak. Mi azonban tovább dolgoztunk, de megjegyeztük ma­gunknak ezt a díszes társaságot. Szlatki István, Gúta. HULLADÉK, NYERS ANYAGGYŰJ­TÉS KOMARNOBAN. A komá rnoi helyi .Nemzeti Bizottság megertette a nyersanyagok állandó es rendszeres gyüjtesének fontossá­gát és megszerveztt az erre irányuló akciót. Az ifjúsági és sportszerveze­tek, valamint a politikai és szakszer­vezetek közös gyűlésen pontos és részletes tervet dolgoztak ki és meg­egyeztek, hogy rendesen havonta egyszer gyűjtést rendeznek. A gyűj­tési mozgalomba bekapcsolódott az is­kolai ifjúság is. Magd a gyűjtés inunkaversny tormájában történik. A szeptemberi és októberi eredmény bíztató és kielégítő. Rengeteg acél és vashulladék, papír, csont, üvegcserép, palackok s használt gumi került össze­gyűjtésre. Maga a lakosság is megértést tanú­sít a mozgalom iránt és így az ered­mény hónapról-hónapra jobb. A Skoda Sokol futballcsapata is bekapcsolódott az akióba és belépőjegyeit prágai min­tára üvegpalackokbann fizetteti meg. A nyersanyaggyüjtés növeli iparunk nyersanyagalapját és államunknak je­lentős devízamegtakarítást hoz. D. J., Komárno. >i <

Next

/
Thumbnails
Contents