Uj Szó, 1949. november (2. évfolyam, 172-196.szám)

1949-11-15 / 183. szám, kedd

A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPJA Bratislava, 1949 november 15, kedd 2 Kčs II. évfolyam, 183. szám Visinsskij a s ENSs politikai hisottságáhant A mi atomerőnk hegyeket tép szét, megváltoztatja a folyók irányát és vízzel látja el a pusztaságokat Visinszkij, a Szovjetúnió külügyminisztere november 10-én az ENSz külön politikai bizottságában beszédet mondott az atomfegyver megtiltásának és az atomenergia nemzetközi ellenőrzésének kérdéséről. Visinszkij rámutatott arra, hogy az atomfegyver megtiltásának és az atomenergia nemzetközi ellenőrzésének kérdése már hároméves fejlődésre tekinthet vissza, de eddig még nem oldották meg, annak ellenére, hogy a közgyűlés egy egész sorozat határozatot hozott, amelyek elfogadják az Egyesült Nemzetek Szövetségének ama törekvését, hogy az atomenergiának katonai célokra való használatát megtiltsák és kizárják az atomfegyvert a nemzetek fegyverkezéséből. Visinszij hangsúlyozta, hogy mindezek a határozatok csak üres nyilatkozatok, meg vannak fosztva reális jelentőségüktől és hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének parancsoló angol-amerikai blokk azt egy darab papirrá változtatta át. Visinszkij szovjet külügyminiszter továbbá megemlítette az amerikai tervet és hangsúlyozta, hogy ez a terv ugvanaz, mint három évvel ezelőtt volt. Alapvető hibái folytán megsemmisülésre van ítélve. Ennek a tervnek szerzői most nyíltan kijelentik, hogy azért gondolták ki, hogy annak visszautasítását okként felhasználhassák a szovjetellenes hadjáratban a Szovjetúnió hibáztatására. Visinszkij rámutatott arra, hogy indokolva vannak azok az előfeltételek, amelyeket a sajtó is nyilvánosságra hozott, melyek szerint az amerikai terv szerzői a valóságban nem számítottak arra, hogy ez a terv az atomfegyverkérdés megoldásának alapjává lehet. Ebben az ügyben az amerikai hatalmi körök I ama illúziói játszottak szerepet, hogy az Egyesült Államok egyedüli monopolistái az atombomba-gyártásnak. Visinszkij beszéde további részében rámutatott arra, hogy a legfőbb alapelv, amelyen az amerikai terv nvugSZÍK az, hogy a nemzetközi ellenőrző szervnek a valóságban tulajdonjogot adjanak. Az ellenőrzési terv magyarázatában, amelyet , az atomenergia számára felállított bizottság nagy része javasolt, arról van szó, hogy az atomenergia fejlődése és fe'használása nem az egyes -országok belügye, hanem általában nemzetközi jelentőséggel bír. Az amerikai terv oly meszszire megy, hogy előre tervbevettek egy nemzetközi szervnek tulajdonába átadni a kémiai és acélipari gyárak titkait is. Az amerikai terv követeli, hogy ezt a nemzetközi szervet jogosítsak fe' arra, hogy minden állam gazdasági életének bármely részébe belenyuhasson. Az amerikai ellenőrző terv megsemmisíti a tudomány szabadságát és lehetetlenné teszi az atomenergia felhasználását béKés célokra. Visinszkij szovjet külügyminiszter továbbá arról beszélt, hogy a Szovjetúnióban az atomenergiát 'a gazdasági terv szerint használják fel és a Szovjetúnió az atomerőt a békés építés hatalmas szolgálataiba akarja állítani, hogy hegyeket tépjen szét, megváltoztassa a fo'yók folyását és vízzel lássa el a pusztaságokat, továbbá az élet új és új útjait épitse ki ott, ahol eddig alig járt embe'. A Szovjetúnió, hangsúlyozta Visinszkij, nem szándékszik erről semmiié e nemzetközi szervnek jelentéseket tenni. Beszéde befejező részében Visinszkij kijelentette, hogy a szovjet Korm;'ny minden erejéből igyekszik elérni. hogy hathatós és kimerítő rendeletek jöjjenek létre az atomfegyver megtiltásáról és mint ahogy azt Sztálin generalisszimusz kijelentette, az atomenergia katonai célokra való felhasználása fölötti tilalom szigorú nemzetközi ellenőrzése létrejöjjön. Az atomfegyver megtiltása a békeprogram elválaszthatatlan része, amelyet a Szovjetúnió folytat és védelmez. A szovjet kormány kiindulva alapvető álláspontjából, ami a béke megvédését es a nemzetek biztonságának megerősítését illeti, hosszú éveken át következetesen kitartott és ki is tart az atomfegyver megtiltása mellett. A szovjet kormány tekintet né'kül arra, hogy atomfegyver birtokában van, most is és a jövőben is régi á'láspontjáia helyezkedik e fegyverek haszná'atának feltétlen megtiltása dolgában. A szovjet kormány még két évvel ezelőtt hozta azt a javaslatot, hogy szigorú nemzetközi ellenőrzést gyakoroljanak. Ezek a javaslatok az atombizottság nagy részénél ti'takozásra találtak, de ez nem á'lította meg a Szovjetúnió népét további engesztelhetetlen harcában ezekért a javas'atokért, ame'yek az emberiség megmenekülését jelentik egy új borzalmas, embertelen atomháború fenyegetése elől. , A Felkelés hősének nagy példája Svpnna halálának ötödik évfordu lója alkalmából nagy ünnepségeket rendeztek a Garam felső folyósának falvai és városai. November 12-én délelőtt a banskábystricai kerületi Nemzeti Bizottság rendes ülésre hívta Švermovora a banskábystricai kerületi Nemzeti Bizottság, a breznoi járási Nemzeti Bizottság és a švermovoi Nemzeti Bizottság vezetőségét. Ezen az ünnepélyes ülésen résztvett K. Smidke. a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke is. A Švermovora érkezett vendégeket nagy lelkesedéssel fogadta a helyi lakosság. Az ünnepélyes ülést a helybeli iskola épületében tartották meg. Az államhimnusz és a szovjet himnusz elhangzása után O. Klokoč, a kerületi Nemzeti Bizottság elnöke nyitotta meg a gyűlést, üdvözölte a vendégeket, a jelenlévőket és kifejtVe a Nemzeti Bizottságok ülésének célját, amelyeket J. Sverma emlékének tiszteleteére hívtak össze. Az ünnepi beszédet Karol Smidke. a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke tartotta, aki beszéde bevezető részében megemlékezett J. Sverma, a kiváló harcos, a megingathatatlan hazafi emlékéről, aki öt évvel eze'őtt. életünk % legnehezebb időszakában esett el nemzeteink szabadságáért. Csehszlovákia dolgozó népe, mondotta, az egész munkásosztály és a Kommunista Párt egyik legelső harcosát vesztették el benne, Klement Gottwald köztársasági elnök pedig legközelebbi munkatársát. J. Svermában kiváló államférfit és a munkásmozgalom kiváló tényezőiét vesztettük el. J. Sverma a Szlovák Nemzeti Felkelés résztvevője, első hőse számunkra mindig példa marad, egy dolgozónak példája, aki egész életét a munkásosztály ügyéért folvtatoft harcnak, a szocializmus ügyének szenté'te. , , , Be=zéde további részében részletesen ismertette J. Sverma nemzeti hős életét és munkásságát, mialatt hangsúlyozta, hogy J. Sverma odaadó barátja volt a nagy Szovjetuniónak, annak az országnak, ahol győzött a nép, mely olyan államot épített ki, amely példája és reménye az egész világ dolgozó népeinek. Hirdette, hogy csak a munkásosztály oldhatja meg a nemzeti élet összes problémáit és annak további előrehaladását. Egységre hívta fel a dolgozókat, olyan egységre, amelyet nem bomlasztanak szét a kapitalisták, gyárosok, nagybirtokosok és bankárok támadásai. Hirdette a dolgozó níp egységét a soviniszta kizsákmányolókkal szemben. Dolgozó népünk ma is hűen követi és követni fogja a jövőben is J. Sverma tanítását, amikor már egységes síkban épiti hazáját kizsákmányolók nélkül, mint ahogy azt J. Sverma akarta és amiért harcolt. J. Sverma emlékét úgy tiszteljük a legszebben, ha állandóan erősíteni fogjuk és elmélyítjük testvériségünket és szövetségünket a Szovjetunió nemzeteivel. J. Sverma, a Szlovák Nemzeti Felkelés hősének emlékét úgv ünnepelhetjük meg a legszebben, ha áldozatkészén és kitartóan fogunk dolgozni, mint ahogy ö munkálkodott a szocializmus építésén, . amelyért drága életét áldozta. Itt Svermovon emlegetjük annak az embernek a nevét, akit a szlovák nép hősének nevezek. Megemlékezünk élő emlékéről abban a helységben, mely a fasiszta túlerő nyers támadásai idejében hosszú időn át bevehetetlen faluja volt a Felkelésnek. Nem feledkezünk meg Telgárt hősiességéről, ha a Felkelés napijaira gondolunk és méltó kitüntetés e falu számára, amelyet az ellenséges barbárság megkínzott és felégeteti. hogy a Szlovák Nemzeti Felkelés legelső hősének nevét viselje. ígérjük meg itt, hogy mindnyájan igyekezni fogunk olyanokká válni, mint amilyen J. Sverma volt. ígérjük meg, hogy bármikor készek leszünk harcolni a dolgozó nép jólétéért és reményteljes jövőijéért, mint J. Sverma. ígérjük meg, hogy úgy fogjuk szeretni a nagv Szovjetunót, mint ahogy Sverma szerette. Végül ígérjük meg, hogy áldozatkészen fogunk dolgozni a szocializmus felépítésén hazánkban, mint ahogy a hős J. Sverma dolgozott érte. K. Smidke beszédét komoly, lelkes íinnenlésse! fogadta az ünnepi közgvűlés közönsége. A tovább-' műsor után az Internacionálé hangjaival ért véget az ülés. jmm. Már Berlinben is polgári közigazgatás vette át a város vezetését Kotyikov szovjet tábornok, katonai parancsnok, átadta a berlini városi tanács azon ügyek intézését, amelyek eddig a szovjet katonai igazgatást illették meg. A közigazgatási ügyvitel vezetésének átadásával a szovjet kormány ismét bebizonyította, hogy elvhűen kitart politikai vonal vezetése mellett. Az átadó aktus során a berlini városi tanács ígéretet tett, hogy munkáját a potsdami egyezmény szellemében fogja végezni. j.yr—"•;' ••!<q ""iV? •' • O'"' • Sitwin-esucs' • •»• j Cf'Tetierán • • • •''"•<•• A • - • ' " ~ANCUA.~ issíehasón//tást/r A német demokratikus köztársaságban megjelenő „Friedenpost" című lap „Az atomerö békés felhasználása a Szovjetunióban" címmel hosszú cikket közöl, amely beszámol a Szovjetúnió nagyarányú építő munkálatairól. A terv alkotója Dávidov mérnök, aki az atomerót kívánja felhasználni a békés termeles és fejlődés növelése érdekében. A tervek szerint az Amu-Darját, amely most az Arai tóba folyik, a Kaspi tengerbe kívánják vezetni s segítségével a Kara-Kum sivatagot termékeny szubtropikus kertté változtatni. Az Arai tó és a Ka

spi tenger közötti területnek lényegesen több vízmennyiségre van szüksége, mint amennyit az Amu-Darja ad. Hogy e sokmillió hektárnyi területen a kívánságoknak megfelelő termelést elérhessék, olyan sok vízre volna szükség, amennyit a közelben nem lehet találni. A szovjet tudós tervei szerint az Ob, a Jenisszej és a Lena folyók vizeinek medrét, amelyek ma az Északi Jegestengerbe ömlenek, megváltoztatják. Ahol az Irtis folyó az Óbba ömlik, duzzasztógátat építenek, hatalmas duzzasztómedence, új tó képződik itt, melynek kiterjedése 250.000 négyzetkilométer lesz, azaz nagyobb, mint egész Anglia. A duzzasztás eredményeképpen az Ob vizének szintje 60 méterrel emelkedik. A mesterséges tóból az Irtis és a Tobol folyók vize délre fordul. Ez a víztömeg tehát a hegyek irányában halad majd és közben elektromos árammal látja el Nyugat-Szibíriát és Közép-Ázsiát. Körülbelül 1500 kilométeres út után a folyók útja az Arai tó felé fordul, itt azonban természetes akadályba ütközik, mert a Turgaj kapu, az eddigi vízválasztó áU előttük. Ezt az akadályt az atomerö felhasználásával eltávolítják, egy 937 kilométer hosszú csatornát létesítenek, amely a világ leghosszabb mesterséges viziútja lesz. Ez lesz az Ob új medre és ez vezeti be a folyót az Arai tóba. Egy másik csatorna az Arai tavat a Káspi tengerrel fogja összekötni. Az Arai tóból kiömlő víztömeg 260 milliárd köbméteres duzzasztómedencét alkot és innét folyik a 775 kilométeres szakaszon a Káspi tengerbe. Dávidov mérnök tervei szerint hasonló módon változtatják meg a Jenisszej irányát is, duzzasztással az Obhoz vezetik és így vizének egy részét a Káspi tengerbe irányítják. A szovjet kormány már engedélyezte a szükséges ani/agi eszközöket Dávidov mérnök csodálatos tervének megvalósítására. Az előmunkálatok megkezdődtek. A szocializmus országa legyőzi a természetet, szolgálatába állítja a folyókat és megváltoztatja az éghajlatot. A mai'pusztaságot, sivatagot a szovjet ember kertté változtatja; gyümölcsöt, szőlőt, gumifát, és gyapotot termő vidékké alakítja át a turáni alföld terméketlen vidékeit. PUSZTULÁS VAGY ALKOTÁS Míg Acheson Bevin és Schtiman, az új francia bábkormány külügyminisztere, viharos tárgyalásokat folytattak Párizsban, amelyeken — mint utólag kiderült — Amerika megint újabb elvek feladását követelte Franciaországtól és Angliától, hogy háborús uszító politikájának erősebb nyomatékot adhasson. ugyanakkor a Szovjetúnió monumentális építőtervvel és annak kivitelezésével lepte meg a világot. Hónapokkal ezelőtt Truman fanyar szájízzel bejelentette, hogy a Szovjetúnió az atomenergia ismereteivel rendelkezik. Molotov ugyan már tavaly bejelentette ezt, de akkor az imperiaisia világ propagandistái úgy állították be e hírt, hogy ez <csak a szovjet politika sakkhúzása. Truman nyil itkozatáról is azt hitték a reakció és a nyugati imperialista nagytőke bábtáncosai, hogy csak valami titokzatos politikai manőverről van szó A Szovjetúnió hivatalos b&jelenté«e azonban, amely szerint, rrlot most már komoly tárgyi adatok alapján a TASS iro<fc kifejtette, hogy a trumani monopol megszűnt a nyugati imperialisták fenyegető eszköze lenni, megdöbbenést váltott ki a tőkések táborában. Hiszen az atombomba feltalálása óta az Egyesült A I 'mok és vele egy húron pendülő barátaik világa századunknak ezt a hallatlanul nagy felfedezését úgy állították be, mmt a kapitalista társadalom sérthetetlen védőpajzsát, amelynek birtokában továbbra is biztosíthatják a világ feletti hegemorlát a kizsákmányolás és a lélektiprás ismert eszközeivel Multak a hetek, mi Tik a hónanok és Európa népeinek életét — a béke, a demokratizálódás és a konszolidálódás után vágyódó dolgozók milliós tömegeket — Truman, Marshall, Acheson, Bevin és a többi kardcsörtető kapitalista élpolitikus jóvoltából bizonytalanság, rémület és kétségbeesés szállta meg. Éltetadó anya számára az elcsitult viharuk rokkantja számára mi lehet borzalmasabb, mint a háború? A tömegek milliói, akik nem bombabiztos luxus óvóhelyeken, nem felszerelt éléstárak közelében vészelték át az idők zivatarát, a háború borzalmai helyett a békés együttmunkálkodás korszakát várták. Sajnos, az atombombával fenyegetődző és zsaroló USA politikája nem engedte meg, hogy ebben bízhasson. Nem engedte meg mindaddig a béke feltétlen megtartásába vetett bizalmát, amíg egyszer kelet felől, a dolgozó népek hazájábói meg nem indult a béke harcos mozgalma, amelynek nyomán elkezdődött a világbéke táborának megszervezése. A Szovjetúnió újból hangoztatta, hogy birtokában van az atomerőnek. Ezt az erőt azonban nem a népek megsemmisítésére, nem újabb háborús viharok kirobbantására akarja felhasználni. hanem vele termékennyé tenni a sivatagokat, a hegyeket megingatni, a folyómedreket megváltoztatni, a természetet kényszeríteni, hogy az embernek szolgáljon. Vájjon el lehet-e hatalmasabb választ képzelni a nyugati imperialisták háborús uszító politikájára, mint a szovjet politikusok és tudósok válaszát, akik az atomerő békés felhasználásával a leghatározottabb bizonyítékot és legszem'éltetőbb példáját nyújtották annak, hogy minden erejükkel a béke és az emberiség fejlődésének biztosításáért harcolnak. Amíij a nyugati imperialista tőkések országaiban Lilienthal atombombáiban bíz-