Uj Szó, 1949. november (2. évfolyam, 172-196.szám)

1949-11-13 / 182. szám, vasárnap

1049 november 13 UJSZ0 November 13, vasárnap. A nap kél 7 óra 9 perckor, nyugszik 16 óra 19 perckor A róm. kat. és a protestáns naptái szerint Félix napja van. • Várható időjárás: Időnként élénk, sőt helyenkint erős lesz a szél. Felhőátvonulásokból újból ka­punk sokfelé esőt, a magasabb he­lyeken havasesőt, esetleg havazást is. A hőmérséklet éjszaka a fagy­pontig süllyed, a nappali órákban 5—10 fok között lesz. A Telepress hírügynökség tudó­sítása szerint a h I uid katonri ha­tóságok többezer katonát gyüjtő­táborokba zártak, mert nem akar­nak résztvenni az indonézek elleni imperialista háborúban. (Az Utrecht mel'.eiti Shcongo­ven táborból kétszáz katona tagad­ta meg a parancs teljesítését és elpusztította fegyvereit. Niverleis táborban ötvenkét, katona tagadta meg az elindítási parancsot. A rot­terdami kikötőkben horgonyzó Zei­dcrkreis nevű csapatszállító hol­'and hajó, amely újabb csapatrkat vitt volna Indonéziába, nem tudott elindulni, mert a kitonrk nem akar­tak hajóra szállni. Az imperia'is*a híhorú elleni gyű'ölet egyre erősö­dik és a holland korrrrnv minden terrorja ellenére az e lenállás szin­te óráról órára nő.) — Aláírási akció Sztálin genera­lisszimusz 70. s ületésnapjára. A Sztálin generalisszimusz 70. szü­letésnapjára szervezett aláírási akció igen sikeresen folyik az összes önkéntes tűzoltó csopor toknál. önkéntes tűzoltóság parancsnoksága kapcsolatot léte­sített a helyi Nemzeti Bizottsá­gok vezetőségével, hogy ez az akció az összes községekben sike­res legyen. — A považskábystricai újí +ők ajándéka a II. összszakszervezeti gyűlésre. A považskábystricai Klement Gottwald"üzem újító klubja elhatározta, hogy a II. összszakszervezeti gyűlésre aján­dékul megvalósít néhány újító javaslatot. Ezt a kötelezettség­vállalást november 9"ig teljesí­tette, amikorra tíz újítójavasla­tot valósítottak meg és ezzel évente 1,336.602 Kčs-t takaríta­nak meg. — A Szovjetunó szláv bizott­ságának köszönő távirata. A Szovjetunió szláv bizottsága a csehszlovákiai szláv bizottságnak a Nagy Októberi Forradalom 32. évfordulójára küldött jókívánsá­gaira a következő köszönő táv­iratot küldte: ' „Köszönjük az Önök szívbéli jókívánságait, me­lyeket a Nagy Októberi Forrada­lom 32. évfordulójára küldöttek. Egész szívünkből kívánunk mun­kájukhoz úi sikereket és a ba­rátság további megszilárdulását a Szovjetúnió testvéri népei és Csehszlovákia között." — Az amerikai njságck meg­állapítjuk, hogy október hónap­ban az ipari terme'és az Egyesült Államokban 11 5 százalékkal csökkent, ami 1946 óta a leg­alacsonyabb színvonal. KiadeSmény K'i'árovo (Gúla) község kafaszf--" területén folyamatban vannak a 47/li>4N. sz rend e'telmében a tago­sítás! munkálatok és egyidejűleg^ a tényleges hirtnk'llapot megállapítása is, 'amely 1949 november hó vég :g bcfeieződ'k F.zért felhívom azon tulajdonosodat, akiknek Kolárovo (Gúla) községben földbirtokuk van, hogy salát éi delük­ben jelentkezzenek az alulírott szö­vetkezetnél legkesőhb hovemher hó végiég, hogv a tulajdonjoguk beje gvezhető legyt n. Azon tulaidonosok, akik a ie'zfM tdőjg nem le'en'kezneK, sem för'M n^es megbízót! uikat nem kü'd'k he. a bit lokálíapotuk hivatalból lesz rneg­ál'-tpilva. Határidő tifáni eset'eges he jelen'ett j;,ví fá«o'< csak a fetek teliére ''<'nr!< átvezethetők. 1463/V A fogászok szliácsi konferenciája A népi demokráciában nemcsak arra ügyelnek, hogy a dolgozó a be­tegségéből kigyógyuljon, tehát nem­csak azt vállalta magára népi de­mokráciánk, hogy a múltból szárma­zó súlyos hibákat orvosolja, hanem arról is gondoskodik, hogy a beteg­ségeknek elejét vegye és komoly gondot fordít arra, hogy a dolgozó­nak egészséges fogazata legyen. A mai orvostudomány rengeteg beteg­ségnek az eredetét a beteg, elgeny­nyesedett fogakból vezeti le. Igy pl. a reumatikus betegeknél az orvosok elsősorban a páciensek fogsorát vizs­gálják meg, habozás nélkül kihúz­zák mindazokat az elhanyagolt gyö­kerekei, amelyek gyakran eleven fészkei különféle megbetegedések­nek, a hibás fogakat azonnal meg­javítják és a hiányos fogsort műfo­gakkal pótolják. Ahhoz, hogy a dolgozó rendesen megeméssze az ételt, feltétlenül szük­séges, hogy rendes fogsora legyen, ezáltal elejét veszi annak, hogy fe­leslegesen megterhelje a gyomrát. Mindezek végeredményben oly ké­zenfekvő okok, amelyek érthetővé teszik ma azt az igyekezetet, hogy minden nagyobb gyárnak és üzemnek saját fegászat; laboratóriuma és ren­delője legyen. Ezek az okok termé­szetesen csak ma, népi demokrá­ciánkban oly maguktól értetődőek. Ezelő'.t bizony az úri demokráciá­ban a gyárosoknak is, a fogászoknak is egészen más gondjuk voit, •m'nt a dolgozók fogápolásával törődni. Nem volt kérem ilyesmire idő. pénzt kel­lett keresni, minél több pénzt és valljuk be, az akkori kormányzat­nak sokkal k-omolyabb problémák­kal kellett törődnie, elsősorban és végső sorban a munkanélkülieket le­fékezni és a sztrájkokat letörni. Igaz, a betegsegélyző ugyan javította a fo­gakat, de oly anyagi feltételekkel, amelyeket a dolgozó alig tudott meg­fizetni. Már pedig alig van elviselhetetle­nebb, idegtépőbb fájdalom a gyulla­dásos fognál. Az ember ilyenkor leg­szívesebben kidobná az összes fogait az állkapoccsal együtt, ha lehetne, ha módja lenne rá. Régebben úgy volt, hogy a munkás az ilyen fájó fo­gat egyszerűen kihúzatta, üymódon szabadult meg a fájdalomtól. Nem kell messzire mennem, magam is így cselekedtem és nem volt senki, aki erről a káros radikális módszerről lebeszéljen, mert hiszen a kezelés­nek olyan ára volt, amit képleien voltam megfizetni. Ma azonban szó sem lehet róla, hogy egy fogai, amely kezelésre szorul, lelkiismeretlenül ki­húzzanak. Erre ma egyetlen fogász sem kapható. Az ittlévő fogászok dicséretére legyen mondva, ők voltak azok, akik megértették az idők sza­vát és egypár fogász elvtársnak kö­szönhető az, hogv a fogász szakmában megszervezték a brigádokat az Ifjú­ság Vasúi vonalán és ugyancsak ne­kik köszönhető az, hogy Szliácson létrejölt a ROH egészségügyi meg­rendezésében a szliácsi konferencia, amely a fogászati gyógymód széle­sebb alapokra fektetését tűzte ki cél­jául. A szliácsi konferencia célja A konferencia ünnepélyes keretek között nyílott meg Szliácson, a Pa­lace-száilodában. Szlovákiából 350 .fogász veit részt azon és minden csehországi fogászati grémium is képviseltette magát, A fogászokén kívül résztvetlek még a Kommunista Párt, a ROH szaktanács, az Egész­ségügyi Megbízotti Hivatal, a Nem­zeti Biztosító, a fogorvosok egész­ségügyi tanácsa, a csehszlovákiai grémiumok Prágában székelő szö­vetkezete és az Ifjúsági Vasútvonal meghívott kiküldöttei. A vendégek és a jelenlévők üdvözlése után Ro­sina Imre, a fogászok elnöke emel­kedett szólásra. Beszéde „Helyzetje­lentés" címet viselte és tényleg az is volt, mert a fogászat- szakma leg­égetőbb problémáiról tett jelentést. Rámutatott arra, hogy mit végeztek eddig a fogászok, majd sorra vette a szervezeti problémákat, a fogászok és a beíegsegélyző egymásközti vi­szonyának rendezését, a továbbkép­zés problémáját, és követelte az ed­dig illegálisan kiképzett fogászok el­ismerését, akiknek száma 400-at tesz ki. Továbbá rámutatott a fogászati szervezet hibáira és javaslatokat tett ezek orvoslására. Mivel a fogászok úgy tájékoztat­tak, hogy a konferencia értelmi szerzője elnökük, Rosina Imre volt, természetesen felkerestem és meg­kértem őt, hogy adjon felvilágosítást a konferencia céljáról. Rosina kész­ségesen mondotta a következőket: — A konferenciára azért volt szükség, hogy számadást csinálijunk és felihasználva mindazokat a ta­pasztalatokat, melyeket vidéki szak­embereink az évek folyamán szerez­szélesebb alapokra fektethessük, hogy minél eredmé­nyesebben kapcsolódhassunk be ab­ba az építőmunkába, amit a népi de­mokrácia jelölt meg számunkra. Mi nemcsak azt akarjuk, hogy nagyobb városok nagyobb üzemeiben kezel­hessük a dolgozók fogait, hanem az a határozott szándékunk, hogy vidé­ken, kisebb városokban és falvakban is minden dolgozónak módja legyen rá, hogy fogait kezeltethesse. Ezt ter­mészetesen csakis együttes erővel, kollektív módon valósíthatjuk meg, ezért volt szükség erre a konferm­c'ára, hogy mindannyiunk jelenlé­tében lefektethessük azokat az irány­elveket, amelyeket nekünk, főgá­zoknak követnünk kell a dolgozók és a jobb jövő érdekében. — Beszédemben különféle problé­mákat vetettem fel, amelyeket a kö­vetkező pontokban foglaltam össze: 1. A munka megszervezése. 2. Ujító­javaslatok a szakmánkban. 3 Kö e­ezettségvállalás. 4. A munkaverseny bevezetése. Mindezek a pontok fel­tételei annak. hogy komolyan és becsületesen bek"«pcsolódhassunk e szocialista munkafolyamatba. Lenin egy helyen azt mondja: „Véglegesen legyőzhetjük a kapitalizmust, ha termelésünk olcsóbb és jobb lesz". Ezt természetesen csak úgy érhetjük el, ha gondját viseljük dolgozóink egészségi állapotának. Nem túlzok, ha azt álli'torn, hogy a kapitalista érában a dolgozó egészségügyi gon­dozása tisztán formai volt. — Egy példával illusztrálom ezt mingyári — folytatja élénken Ro­sina. — Amikor kezdő fogász vol­tam, egy napon arra döbbentem rá, hogy a kezem fáj. Természetesen je­lentkeztem a beiegsegélyzőben, ahol ázonban legnagyobb meglepetésemre megállapították, hogy szimuláns va­gyok. Mit tehettem, elmentem a fe­lülvizsgáló orvoshoz, aki, miután megnézte a kezemet, egyszerűen át­ment a szomszéd szobába és felhív­ta a rendőrséget, hogy szimulálok és hogy semmi bajom nincs. Nos, pár hónapra rá a kezem megdagadd és alig bírtam mozgatni. Erre az édes­anyám eladta az egyik dunyhát és felmenteni Koch professzorhoz, aki rőn igen vizsgálat útiján megállapíiot­ta, hogy a kezemen három csontre­pedés van. Kis híja, hogy nem kel­lett amputálni és hogy nem lettem áldozata annak a betegsegéiyzőnek, amely hűen kiszolgálta a kapita­lista rendszert. — Ezt az egészségügyi rendszert — mondja Rosina — mi el akarjuk kerülni, mi fogászok és technikusok kéz a kézben, egymást támogatva é:. a fogorvosok közreműködésével váro­sokban és falvakban tényleg szol­gálni akarjuk a jövőt, a szocializ­must. A szocializmus előre meghatá­rozott tervszerűséget kíván, ezért meg akarjuk szervezni a munkahe­lyeinken a normát. De mert jó mun­kát is akarunk végezni, ezért meg kell szerveznünk a továbképző tan­folyamokat is szakembereink számá­ra. Nagyijában ez volt a szliácsi kon­ferencia célja és törekvéseinket az előadók értékes előadásai támogat' ták. A fogászok az előadókró Zubák Mihály petrzsalkai fogászt megkérdezem, mi a véleménye a szli ácsi konferenciáról és milyen benyo másokkal távozott onnan. Zubák eleinte szabadkozik, azt mondja, ieg helyesebb lenne, ha olyan valakinél érdeklődnék, aki nem tartozik szakmához, az határozottan sokkal tárgyiiagosabb véleményt mondhat­na, mint ő. Erre azonban arra hivat kozom, hogy miután tudomásom van arról, hogy az Ifjúsági Vasútvona Ion kifejtett brigádmunkássága ré vén elnyerte az élmunkás rangját nyugodtan nyilatkozhat, véleményét mérvadónak tartjuk. Nos, Zubák Mi hály végül mégis kötélnek áll és következőket mondja: — Őszintén kijelenthetem, hogy a konferenciával meg voltam eléged ve, sőt, engem büszkeséggel tóit el az a tudat, hogy magam is részt.ve hettem a fogászoknak ezen az im­pozáns összejövetelén. Voltam en már több szakmai konferencián, de mindaz merőben másvalami vo;t és mingyárt azt is hozzátehetem, hogy m:ndaz, amit Szliácson tapasz'.altam az élmény eleven erejével hatot 1 ram — Az előadók beszédei — folytatja Zubák — kivélel nélkül mag-isazui vonalúak voltak és arról tanúskodtak hogy mindannyian komolyan fogták fel feladataikat és képességeik legja­vát a szocializmus szolgálatába akar­ják állítani. Ami Rosina Imre beszé­dében megragadott, az volt, hogy munkánkat a szocializmus erkölcsi sík jára helyezte és követelte, hogy mind­annyian egységes erővel fogjunk ösz­sze és támogassuk minden igyekeze­tünkkel a szocializmus építőmunkáját Én erősen bízom benne, hogy ez sike­rülni íog. A szakmai előadások is ko­mo y fgiyelmet érdemelnek — mond­ja Zubák élénken. — J. Sláger den­tista igen értékes előadást tartott a foghúzás érzéstelenitéséröl, az úgy­nevezett vezeteses érzéstelenítésről, ami nem közvetlenül a fog mellett töriénik, hane mjóval távolabb az ideg. csomó központban és azt eredményezi, hogy az egész oldal ezáltal érzékte­lenné válik, Sléger után Chlustim prá gai dentista előadása következett, ak a szakmai munkából származó meg­betegedésekről tárgyait komoly hozzá­értéssel. Részletesen foglalkozott a fogászok szakmai munkájából szár mazó beíegségekke és egyben is­mertette ezek gyógymódját. Végül meg kell még említenem — folytatja Zubák — Breuer Géza szak előadását, amely meglepetést keltett és az ottlevő fogorvosok is a legna gyobb elismeréssel nyilatkoztak róla Beruer a foggyógyítás időszerű- mód­szerét fejtegette: a penicilinnel való gyógykezelést. Eddigi tapasztalatait röntgenfelvételek vetítésével világítot­ta meg. Bemutatta a íog állapotát ke­zelés előtt és kezelés után. Ennek a kezelési módszernek az az előnye, hogy ki lehet gyógyítani olyan foga­kat is, amelyeket eddig sok esetben ki kellett húzni, mert nem volt más segítség. E kezelési gyógymódtól a fogászok igen sokat várna.-c, különö­sen most, hogy nálunk is megindult a penicilin-gyártás. Breuer Géza rendelőjében Mi sem _ volt természetesebb, mint hogy egyenesen Breuer Gézához men­tem, akit a dentisták egyöntetűen ki­váló szakembernek tartanak. Breuer a Slovnaít-gyár üzemi fogásza és a gyár épületébe elhelyezett rendelőié­ben és fogászati laboratóriumban dol­gozik. A váróteremben ott ülnek a munkásnők és munkások és várják, hogy sorra kerüljenek Minden mun­kásnak megvan itt a fogászati köny­vecskéje, amelybe pontosan fel van jegyezve az időpont, hogy mikor kell jönnie. — Nem' lehet máskép — mondja Breuer — csak is előre megfontolt terv szerint dolgozhatunk, különben olyan torlódás támadna, hogy sem én, sem a gyár munkásai nem tehemének eleget vállalt feladatunk elvégzésének. Nál-'m az idő pontos betartása na gyon fontos, csak így haladhatunk előre. A Slovnaft gyár vezetősége igen nagy gondot fordít munkásainak egészségügyi helyzetéi e Breuer Gézának elmondom, hogy hallottam az előadásáról, a penicilinnel való gyógykezelésről. Felteszem neki azt a kérdést, hogy mi a kü önbség az ő eljárása és az eddigi használt peni­cilín gyógykezeléi között? Breuer a következőket válaszolja. — Alint minden gyógymódkezelés­nek, ennek is megvan a maga fejlődé­se. Az eddigi ismert kezelési eljárás­nál penicilinport vagy folyadékot he­I lyeztek e! a foggyökér csatornájába j betét formájában Ez a kezelési mód ' hosszadalmas volt és nem minden eset­ben járt eredménnyel. Az én módsze­rem abban áll, hogy a gyökércsator­nán keresztül injiciálok a beteg fogat környező gyulladásos szövetbe bizo­nyos mennyiségű koncentrált penicilín folyadékot, ezáltal a penicilín közvet­len érintkezésbe kerül a kórokozókkal, elpusztítja őket és természetesen üy­módon a szervezet önvédelme is foko­zódik. Kezelési eljárásom eddig min­den esetben sikerrel járt . — Meddig tart ily beteg fog keze­lése? — kérdezem. — Két napig — kapom a rövid és meglepő választ — Fájdalmas ez a gyógymód? — Teljesen fájda'ommenles, sőt e'járásom révén a fájdalmak azonnal megszűnnek. Breuer ezután közli velem, hogy a penicilinnel való gyógykezeléssel elő­ször Sanghájban találkozott, ahol kü­lönféle háborús sérüléseket penicilin­njl keze'tek Érdek'ődését azonnal felkeltette ez a gyógyszer és alkal­mazását át vil le fogászati térre. Az volt a meggyőződése, hogy a fogá­szat igen hatásos gyógyszert nyerne, ha a kezelés sikerrel járna Empiriku­san kezdett foglalkozni a kérdéssel és lassú, tapaszla'atokra támaszkodó kí­sérletei révén jutott el a mai ered­ményig. Szabó Béla. December elején jelenik meg a Népnaptár Hónapok óta folyó gondos és szorgos munka eredményeként december elején jelenik meg a Népnaptár. Százhatvan oldalon szocialista társadalmunk vezetői, írói és más építői szólnak az új ember hangján az olvasóhoz, tesznek cikkeikben, írásaikban tanúságot a népi demokráciák építő akarásáról, a Szovjetúnió vezette törhetetlen front béketö­rekvéseiről s a szocializmus felé haladó eimber hitéről. Költőink, elbeszélőink vonulnak fel tarka sorban a Népnaptár oldalain, egy-egy fejezet szól a földműves­hez, az asszonyokhoz és az ifjú­sághoz, de a sport, keresztrejt­vény és humor kedvelőinek is bőven jut a naptárban. Érdekes­ségek a nagyvilágból, egészség­ügyi tanácsadó, postadíjszabás, betűsorcs népnapmutató és sok más hasznos tudnivalók egészítik ki az 1950. évre szóló magyar Népnaptárt, melynek kiadója a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete (CSEMADOK), nyomását pedig a Pravda grafi­kai és kiadóvállalat komáromi könyvnyomdája végezte. Díszes borítólapjával, mely Lőrincz Gyula művészetét dicséri s a 16 oldalas mélynyomásos mel­léklettel együtt egy évre való kis kincs kerül a magyar dolgozó asztalára s meggyőződésünk, hogy szeretettel fogadják majd az első Népnaptárt, melynek ára mindössze 30 Kčs. Tekintettel arra, hogy naponta tömegesen érkeznek az ország minden részéből a naptár-rende­lések, és csak korlátolt meny­nyiségű példányszám készül, felkérjük kedves olvasóinkat, hogy rendeléseiket minél előbb juttassák el kiadóhivatalunkba. Egyúttal felkérjük olvasóinkat, hogy türelemmel várják meg be­fizetőlapunkat és tévedések el­kerülése érdekében a naptár­előfizetéseket befizetőlapunkon) csakis a „Naptár""szó feltünteté­sével utalják át címünkre. A november 25-ike után hoz­zánk beérkezett rendeléseket csak december vége felé vagy január elején fogjuk intézhetni, feltéve, hogy addig még naptá­rak rendelkezésünkre lesznek. — A köztársasági elnök meg­kegyelmezett 30 személynek. Kle­ment Gottwald köztársasági el­nök kilenc személy szabadság­vesztési büntetését (összesen 22 évet és 11 hónapot), elengedte. Ezenkívül a köztársasági elnök beszüntette az eljárást 21 sze­mély ellen. — Dr. Nužd n professzor láto­gatása Prágában. Dr. Nuždin, a Csehszlovák-Szovjet Baráti Na­pok alkalmából Csehszlovákiában tartózkodó szovjet tudományos küldöttség tagja, szlovákiai elő­adó útjáról visszatérve, novem­ber 11-én, pénteken Prágában a Csehszlovák Mezőgazdasági Aka­démián előadást tartott „Micsu­rinizmus és a biológia új irányai" címen. Előadásában tudományos ritikát gyakorolt a Weismann­Mendel-Morganovszky-féle tudo­mányos módszerek felett és is­mertette Micsurinnak és diákjai­nak tanításait, melyek az embe­riség szolgálatában állnak. — A banskábystricai kerületi Nemzeti Bizottság üléséről. A Nemzeti Bizottság ülésén egye­beken kívül ismertették a villa­mosítási tervet. Ezenkívül az 1950-es évre előirányzott pénz­ügyi tervet ismertették, melynek teljes összege 456.834.000:— Kčs, ebből iskolaügyi és tudományos célokra 183.807.000 Kčs-t, sport­célokra 379.000 Kčs-t, mezőgaz­dasági célokra 54,593.000 Kfcrt fordítanak.

Next

/
Thumbnails
Contents