Uj Szó, 1949. november (2. évfolyam, 172-196.szám)

1949-11-12 / 181. szám, szombat

2 nnnü IT-IP novrmher 12 ß pérüskclázés E nagyszabású iskolázás formáiról és módszereiről a KSS Központi Bizottsága külön határozatot adott ki, ezért nem szükséges erre itt részletesen kitérnem. Az iskolázás értelme az, hogy a Párt összes tagjai bizonyos minimális alapvető politikai iskolázáson átmenjenek, éspedig úgy, hogy emelkedjen a tagsági tömegek világnézeti színvonala, hogy a mi Pártunk politikailag és szervezetileg is képes legyen teljesíteni azokat a nagy feladatokat, amelyek bennünket a szocializmus építésében hazánkban várnak, hogy a Párt vezető szerepe következetesen megnyilvánuljon közéletünk minden szakaszán. A Párt nagy tömegjellegének feltételei között ez iskolázásnak valóban felmérhetetlen jelentősége van. Ezért ennek elsőrendű figyelmet kell szentelnünk, éspedig mind felülről, mind alulról, a Központi Bizottságtól egészen a Párt alapszeiVezetéíg, a legtávolabb eső kis falucskában is. És éppen tekintettel e kérdés fontosságára, ismét erről a helyről hangsúlyozni akartam, hogy a pártiskolázás éve nagy politikai jelentőségű akció és hogy e vállalkozás szervezeti biztosítása pártszervezeteink első és legfontosabb feladatai közé tartozik. Pártunk létezésének egész időtartama alatt soha eddig nem nyúlt még ilyen aránylag hosszúlejáratú tömeges iskolázáshoz, mint most — a pártiskolázás keretében. 4m hozzá is kell tennünk, hogy erre eddig még sohasem voltak olyan kedvező feltételek, mint napjainkban. De éppen úgy nem volt szervezeteink és bizottságaink felelőssége sem olyan nagv és sürgős a tagsági tömegek világnézeti színvonalának következetes és állandó emelése érdekében, mint ma, a szocializmus építésének korszakában, amelyet egyidejűleg kiélesedő osztályharc kísér. Úgyszintén megállapítani szeretnem, hogy a széles párttö nege^ között a pártisKolázás évéről szó o döntést nagy megértéssel, sőt lelkesedéssel és szeretettel üdvözölték. Nap mint 'nap a táviratok és levelek sokasága érkezik központi bizottságunkhoz, amelyekben az elvtársak kifejezik köszönetüket és örömüket az ilyen nagyvonalú iskolázás lehetőségeért. Most mindenekelőtt a pártszervektői, valamirrt a funkcionáriusoktól függ, akik e nagy kampány szervezésével és megvalósításával vannak megbízva, egyformán, vájjon a kerületekben, járásokban va<jy pedig egyenesen alúl az üzemi és alapszervezetekben, főleg a tanítókon- bízott egyes csoportokban és körökben, hogy becsületes és öntudatos munkával biztosítsák ennek sikeres és eredményes kimenetelét. Főleg arról van szó, hogy a mi gondosságunk és tevékenységünk, a tanítók rendszeres el'enőrzése és megsegítése es megsegítése a csoportoknak és köröknek, ne gvengiiliön meg — és ez a veszé'y bennünket minden hosszabb lé'egzetű akciórál fenyeget — a kampány további fo'yamán. Érintenem kell úgyszintén, hogy a pártiskolázás évének biztosítására valóban alapos és széles szervezeti intézkedések télettek és kiterjedt utasítások valósítottak meg. Az elmúlt hónap kezdetével az öszszes járásokban összehívták az alapszervezetek vezető funkción'riusn'nak széles járási aktíváit, valamint a kiüt. prop, pártmunkásokat, akik a Bratislavából leküldött oktatók résztvéte éve' letárgyaltak mindent és konkrét előkészületeket tettek a p-'rtiekot-'z/s évére minden egyes járásban. Ezeket a járási aktívákat megelőzték a megfelelő kerületi konferenciák. fiO járásban szélesebb oktatást szerveztünk és egyenesen a központból ellenőriztük az előkészületeket. A kerületek legjobb funkcionáriusait jelöltük ki az iskolázás céljaira a legkülönfélébb üzemi szervezetekben. Megkezdtük a marxizmus-leninizmus tanulmányai számára szervezett tanácsadó intézmények leállítását úgy, hogy megkezdhessék munkájukat a kerületi és legfontosabb járási székhelyeken e hónap kezdetével. Szükséges, hogy a K8S kerületi és járási választmányai e tanácsadó vezetésével valóban a legalkalmasabb és legérettebb elvtársakat bízzák meg, akik biztosítékok arra, hogy küldetésüket teljesíteni fogják. Nagy példányszámban került kiadásra a szükséges oktatási és tanítási anyag. A „Hogyan harcoltak és győztek a munkások Oroszországban" című brosúrát, amelyet az úgynevezett alapvető iskolázásra irányoztunk elő, 180 ezer példányban adtuk ki, ezenkívül magyar nyelven 12 ezer és orosz nyelven 5 ezer példányban. A marxizmus-leninizmus köreinek résztvevői számára 30 ezer példányban megjelent ,,Az első témakör tanterve". Az iskolázás tanítói számára különleges útmutatókat adtunk ki 15 ezer példányban. A pártiskolázás éve számára továbbá megjelentettük Sztálin életrajzát 50 ezer példányban és Sztálin | „Az októberi forradalom nemzetközi jellege" című müvét 25 ezer példányban. Ka továbbá figyelembe vesezük azt, hogy a tudományos szocializmus klasszikusainak: Marxnak, Engelsnek, főleg azonban Sztálinnak és Leninnek müvei ma már tízezres példányszámban jelennek meg. pl. „Az SzK(b)P története" a moszkvai kiadásokon kívül már 4 kiadásban, 80 ezer példányban és a „Leninizmus kérdéséi" két kiadásban összesen 50 ezer példányszámot értek el, amelyek a széles dolgozó rétegeknek teszek lehetővé a marxi-lenini tanítás gazdag kútjából meríteni, ekker elmondhatjuk, hogy most m'ndsnekelőtt a szervezeti munkától függ, hogy ez a nagy világnezeti gazdagság mélyen és tartósan behatoljon a tagság és egyáltalán a dolgozó tömegekbe. Ezzel kapcsolatban nagy jelentőséghez jut a propagandisták nevelése és iskolázása, amelynek sokkal nagyobb figyelmet kell szentelnünk, mint eddig tettük. Hangsúlyoznom kell úgyszintén, hogy a párt iskolázás éve a kiindulása lesz annak, hogy a marxista-leninista önművelést rendszeresen és szorgalmasan vezessük be. A marx-leninista irodalom önálló tanulmányozása főrendszerévé kell, hogy váljon pártiskolázásunknak. Általában mondhatjuk, hogy adva vannak az őszes feltételek, kjogy a pátiskolázás éve teljesítse küldetétését, hogy lefolyása sikeres legyen, hogy meghozza a maga nagy gyümölcseit és alapvetően járuljon hozzá a Párt világnézeti fejlődéséhez. Hogy ez milyen nagy hatással lesz szervezeteink praktikus munkája színvonalának emelésére, tagságunkra és a funkcionáriusokra, ezt, azt hiszem, nem szükséges külön bizonyítani. A teljes siker előfeltétele azonban az, hogy a Párt összes szervezetei és szervei megértsék a pártiskolázás évének messzireható politikai jelentőségét és hogy szervezeti biztosításához, főleg az ellenőrzésének — az iskolázás egész folyamán — szenteljenek olyan figyelmet, amilyet ez a nagyjelentőségű feladat megérdemel. A KSC IX. kongresszusa határozata értelmében megkezdtük a Párt vezető fnnkcionárus kádereinek marxi-lenini iskolázását. A központj politikai iskolázás és a KSC kurzusain 55 hallgatónk van. Ami a pártiskolázást illeti, Szlovákiában a Harmónián ezidőszerint féléves pártiskolát 51 hallgató végez. Ezt az iskolát egyévesre akarjuk kibővíteni. Továbbá 3 hónapos tanfolyamunk van 50 tanulóval. További háromhónapos kurzust még e hónapban meg akarunk nyitni. Kézenfekvő, hogy a Párt funkcionáriusainak iskolázását ilyen széles arányokban aze.őtt sohasem tudta megvalósítani, de úgyszintén kétségtelen, hegv a jövőben a Pártnak ezt az iskolázását még bátrabban kell megvalósítani. Megértjük azokat a nehézségeket, amelyek kerületi és járási választmányainknak keletkeztek azciltaj, hogy legjobb funkcionáriusaik ,skoIába mennek, de ugyanakkor tudjuk, hogy ezek csak átmeneti nehé/sígek és főleg, hogy ezeket az ideiglenes nehézségeket kiegyensúlyozva a tartós haszon, amelyet a pártiskolázás hoz a megjavított, a marx

;zmus-lenin izmus elméletével alátámasztott pártmunkás munkája. Ezért vezető pártmunkás kádereink a politikai iskolákba és tanfolyamokra való kiküldését a KSC IX. kongresszusa határozata értelmében tántoríthatatlanul folytatni fogjuk. Mint ahogyan önök előtt ismeretes, a központi politikai iskolák és tanfolyamok mellett a kerületekben vannak nagyobbrészt hathetes tan" folyamaink, amelyeket a7. idő folyamán szükséges lesz kiszélesíteni és kiépíteni rendes kéthavi és később hathavi kerületi politikai iskolákra. Folyamatosan ' megalakulnak az állandó politikai iskolák is a fontos járásokban, emellett gyakran társul 2—3 járás is, hogy közös erővel építsenek ki egy közös politikai iskolát, tekintettel a tanítói erőkben mutptkozó nehézségekre, az épületek hiányára és más segédeszközökre és berendezésekre. Intenzív iskolázás folyik az állami hivatalokban és gazdasági szektoron is és az összes hibák és hiányok mellett ez pozitív eredményeket mutat fel. A pártmunkások iskolázásával kapcsolatban hangsúlyozni akarnám, milyen nagy jeientőséggel bír a káderek feetyes kiválasztása az üzemi alapszervezetünk, a járási és kerületi választmányaink helyes káderpolitikája. Pártunk nehéz pénzügyi áldozatok árán tartja fenn a politikai iskolákat, hogy ezzel tervszerűen befo'yást gyakoroljon a világnézet színvonal emelésere es érett és odaadó pártmunkás kádereket neveljen fel magának. A helyzet azonban még mindig olyan, hogy a helyte'en kivá'ogatás miatt csupán a tanítók egy részét lehet a Párt szolgálatába állítani, vag ymás jelentős funkciókat rájuk bízni, bár minden lépésen érezzük a káderek hiányát és brr abban a korszakban vagyunk, amikor ránk is teljes mértékben érvényes a sztálini a'apefv: a kádere* döntenek mindenről. A központi politikai iskolákba való kiválogatás a kerületi vu;asz\mányok javas alai és karakterisztika! aiapjan valósul meg, amely ismét a járási választmányoktól kap javaslatot. Meg kell mondanunk kritkailag, hogy ezek a javaslatok nem mindig vannak jól átgondo'va, főleg nincsenek a káderek szükségletei es jövendő elhelyezése szempontjából jól mérlegelve. A karakterisztikát és a javaslatokat nem mindig á litják össze elegendő gondossággal és a fele.ősségtudaltal. Volt pl esetünk, hogy egy bizonyos Kerület a központi politikái iskolára olyan hal'gatót küldött, aki egyáltalán nem volt a Párt tagja. Voltak oiyan esetek is, hogy ií járási vagy kerületi vá'asztmány a'kalmatlan vagy kényelmetlen funkcionáriustól akart megszabadulni és ezért javasolta őt a politikai iskolára, bír az illető elvtársnak err enem volt megfe.eiő. Ilyen módon oldják meg „a káder-Kérdéseket", vagyis a viszályokat és a civódí'sokat. Előadódtak o'yan esetek is, hogy a politikai isko ákba javasolt egyén erkölcsileg kifogasolható volt, akit az iskolából azután haza kellett kü'deni, nem kommunista viselkedés miatt. Kerületi és járási bizottságaink panaszkodnak és arra hivatkoznak, hogy a kiválogatás azért annyira nem kielégítő, mert a ja" vasiatok kidolgozására rendszerint nagyon kevés idő áll rendelkezésre, ezenkívül a kerületi és járási bizottságok állítólag sokegyéb feladattal is el vannak habozva. Az igaz, hogy néha egyegy feladat teljesítésére kiszabott időtartam nagyon rövid és az is igaz, hogy kerületi és járási bizottságainknak sok munkája van. Erre mind tekintettel kell lenni és a terminusokat reálisan és megvalósíthatóain kell megállapítani. De mindez nem jogosít fel senkit, hogy a Párt politikai iskolájába olyan embereket küldjenek, illetőleg ajánlanak, akiket véletlenül válaiSiztottak ki, sőt akik teljesen alkalmatlanok és nem elég kipróbállak és így megfosztják a Pártot egy reményteljes, fejlődésképes pártmunkás politikai nevelésér

Qk lehetőségétől. Mindnyájunknak egytől egyig tudatában kell lennünk annak, hogy a káderpolitika nem fegyelmi eljárás és nyomozás, hanem hogy a káderpolitika mindenekelőtt a káderek kikeresése, helyes kiválasztása, a káderekről való gondoskodás, azok kinevelé" se és helyes szétosztása. A kerületi és járási titkárságoknak és minden alapszei vezetnek rendelkeznie kell azoknak az elvtársaknak a névsorával, akik figyelembe jöhetnek a politikai iskolázásnál és kádereikről kell, hogy áttekintésük legyen. A kerületi és járási bizottságok nem jöhetnek zavarba, ha felhívást kapnak, hogy ajánljanak ilyen vagy olyan politikai iskolába tanulókat. Tervezniök kell káderpolitikájukat és aztán az elvtársakat semmi sem fogja „meglelni" cs aztán a túlságosan rövid ternrnusok, amelyek megvannak szabva az ajánlások beadására, nem fogják őket kihozni a ^odrukból. Nincs felelőségteljesebb munka a káderek munkájánál. Ezért az összes javaslatokat, amelyek a káderekre vonatkoznak, szükségszerűen jellemeznie kell a lelkiismeretességnek, az alaposságnak és gondosságnak. A tanulók felületes és felelőtlen kiválasztásával kárt. okozunk a Pártnak és ártunk fejlődésének. Ez a dolog annál is fentosabb, mert a KSC IX. Pártkongresszusának határozatát, mely gyakorlatilag feladatul szabja a KSS Központi Bizottsága titkárságának és a kerületi és járási titkárságoknak kiépítését, amelyeknél igen nagy hangsúly van az oktatók testületén és az üzemekkel és ia faluval létesített kapcsolatokon, csak akkor teljesíthetjük, ha létrehozzuk a tagok és funkción áriiuűok intenzív politikai iskolázását, amelynek előfeltétele a lelkiismeretes és tervszerinti kiválasztás. Felhasználjuk ezért a kongreszszms előtti kampányt arra, hogy a KSÜ IX. Kongressziusáinak e fontos határozatalt is életbeléptessük a lehetőségek szerinti mértékben. Szervezeteink fontos feladatai közé tartozik, amelyeket a KSS IX. Kongresszusa előkészületeivel összefüggésben külön ki kell emelni, a pártsajtó vásárlásának és olvasásának fokozása, mint erről őircky elvtárs beszélt beszámolójában. Általában: a kongresszusi előkészületek keretében a politikai nevelést minden tekintetben intenzívebbé kell tenni és ki kell fejleszteni, ki kell küszöbölni a hiányokat és az iskolákban és kurzusokon az eddiginél nagyobb figyelmet kell szentelni a tanítók és az előadások, az egész iskolázás színvonalának. A KSC IX. Kongresszusa felújította az új jelöltek felvételét a legjobb munkások soraiból, akik legaiább három honapja élmunkások, vagy pedig legalább három hónapja állandóan túllépik a munkanormát. Ennek a felvételnek szigorúan individuális kiválasztás alapján kell történnie. A KSC Központi Bizottsága titkárságának határozatai, amelyeket ez év július 31-én hoztak nyilvánosságra, részletes irányelveket tartalmaznak arról, hogyan kell ennek a felvételnek megvalósulnia és az egyes pártszerveknek milyen feladat jut ennél osztályrészül. Noha ezek a fontos határozatok lehetővé teszik, hogy a Párt jelentős módon megerősödjék éppen a legjobb munkások soraiból, akik példásan beváltak az építőmunka legfontosabb szakaszain — a munka termelékenysége emelésénél és a normák megszilárdításánál — ezeket a lehetőségeket mégsem használták ki kellően. Ez pedig kárt jelent a Pártra is, az élmunkásmozgalomra. is. Az eddigi tapasztalatok világosan mutatják, hogy szervezeteink nem fogták fel ezeknek a határozatoknak a jelentőségét és ezeket igen elégtelenül valósították meg. Szervezeteink egyáltalán nem vették tudomásul, hogy ezek a határozatok rájuk azt az aktív kötelességet róják, hogy kikeressék, figyelemmel kisérjék, sőt egyenesen kiválasszák a bevált és politikailag érett élmunkások soraiból a jelölteket. Szervezeteink az automatikus fejlődésre támaszkodva és arra., hogy az élmunkások maguk fognak jelentkezni a. Pártba. Természetesen ilyen álláspont mellett a Párt nem nyer új jelölteket és egyáltalán nem ritka az az eset, hogy a legjobb élmunkások a Párt sorain kívül állnak, csak azért, mert senki sem szentel nekik szükséges politikai figyelmet. Amellett a helyzet az. hogy a Párt szervezeti hálózata Szlovákiában általában sokkal kevésbé szétágazó, mint a cseh vidékeken. Ez mindenekelőtt a falura vonatkozik, tehát földműves népünkre. Például felhozzuk, hogy 3341 szlovák falu össsszámából csak 321 faluban van pártszervezetünk, ami 9.5 százalékot jelent. Ez természetesen nem magas s^ám és százalék és ha sikeresen akarjuk teljesíteni azokat a feladatokat, amelyeket a KSC IX. Kongresszusa kiszabott éppen a földműves politika számára, ezen az állapoton javítanunk kell és gondoskodnunk arról, hogy új szervezetek alakuljanak azokban a további falvakban, ahol nolitikánk megvalósítása különösképpen megkívánja és ahol erre megvannak a szükséges feltételek. Ezért a KSC vezetőségével egyetértésben előterjesztjük a Központi Bizottságnak azt a javaslatot, hogy azokban a falvakban, ahol eddig nincs pártszervezet, újítsák fel a jelöltek pártba való felvételét a haladószellemü és öntudatos kis- és középparasztok soraiból, legföként azok soraiból, akik résztvesznek az Egységes Eöldmüves Szövetkezetek kiépítésében és akik példásan teljesítse be,szolgáltatási kötelezettségeiket. Egyszersmind javaslom, hogy az ilyen falvakban vegyék fel p*rtjelölteknek a haladószellemü és öntudatos földmunkásokat, akik legjobb állandó munkateljesítményekkel tűnnek ki. A Párt alapvető'megerősítése szükséges az építészetben is, továbbá az ! állami nagybirtokokon és az állami j gépállomásokon. A KSC IX. Kongresszusa e szektorok számára külön fontos feladatokat tűzött ki éa I e feladatok sikeres teljesítésének jelentős előfeltétele az, ho<ry az építészetben, az állami birtokokon és gépállomásokon a Pártnak jól dolgozó üzemi szervezetei legyenek. ásn milyen a való telpet? A való helyzet az, hogy a Párt szervezeti hálózata az emiitett szektorokban olyan gyenge, hogy a jól működő pártszervezetek itt még mindig csak kivételesen fordulnak elő, néhol egyáltalán nines pártszervezetünk és nagyon gayKran azok a munkások, akik" a munkateljesítményükkel példaként állnak a többiek előtt, nem tartóznak a Párt soraihoz. Azon a nézeten vagyunk, hogy kötelességünk a Pártot ezekben a SZCKtorokban megerősíteni és a KSS IX. Kongresszusának előkészületei ehhez megfe'elő alkalmat adnak. Meg kell erősíteni a Pártot mindenekelőtt ilyen munkásokkal. De egyszersmind előterjesztjük a Központi Bizottságnak azt a javaslatot, hogy ott, ahol az élmunkásmozgalom ninesv még Kifejlődve, ebbe a háron szektorba olyanokat vegyenek fel pártjelöltekül a munkások "közű!, akik állandóan a legjobb eredményeket mutatják fel a munkában, mindenekelőtt a szakkőmííveseKet, traktoristskat, mechanikusokat, ái'athizlalókat stb. Meg vagyunk győződve arról, hogy ez a határozat nemcsak helyes, hanem elkerű'hetetlen és alapvető segi'sémiinkre lesz a mi egyenesen óriási feladatiunk megoldí.sában, mind az építészetben, mind a falvakon, akár köz-, ak'r szocialista szektorról van szó, akár pedig a mezőgazdaságban a szőve

1 kezeti szervezetek kiépítéséről. Rs segítségünkre lesz az élmunKásmozga'om kifejlesztésénél is az építőiparban és az állami nagybirtokokon is éppenúgy, mint a gépá löínásokon. Tudnunk kell azonban, hogy nem elegendő a határozat, főként, ha szemp'őtt tartjuk azokat u tényeket, ameivek a KSC IX. Kongresszusa irányelveinek elégtelen megvalósításiból erednek, ami az élmunkások soraiból való' új jelöltek felvételét illeti. A kongresszus előlti kampány keretében kerületi és járási bizottságainknak éppenúgy, mint a he yi és alapszervezetek bizottságainak ki keil tűzniök feladatukul ezeknek a határozatoknak energikus megvalósítását a Párt meg-erősítése és é.pítőfeladataink sikeres teljesítése érdekébea. Hogy megfelelően világosan kifejtsíik pártszervezeteink és szervein* ténykedését, ebben az ügyben határozati javaslatot eerjesztütk elő, amelyben konkréten felsoroljuk üzemi szervezeteink, kerü'eti és járási bizottságaink feladatait és kérjük a Központi Bizottságot, hogy tekintélyével tc'<mogassa annak a kérdésnek jelentőségét, amely az élmunkásoKról és azon legjobb munkásokrol, akiknek állandó munkateljesítménye a legjobb, úgy gondoskodik, hogy az ő soraikból megerősítést nyerjen Pártunk új jelöltekkel a KSC IX Kongresszusa fo irányvonala szellemében. A kongresszusi kampányt erélyesen kel folytatni és annak magának is hozzá kel! járulnia a pártszervezetek munkájknak megiavulásához: a kerületi járási bizottságok és az alapszervezetek bizottságai munkájának megjavulásához A KSC IX. Pártkongreszszusa előkészületeinek lefolyás* nál ezeknek a pártszervezeteknek összetétele alapvetően megjavulta munkáv osztálv vezető szerepe szemszögéből a mi népi demokratikus társadalmunkban, a munkásság és a dolgozó földművessé? egységére va'ó tekintettel éppen úgy, mint a szocializmus építésének öszetett fe'adataira való tekintette' a kiélesített osztályharc viszonyai közt. A KSS kongresszus előtti kampány keretében a legújabb tapaszta'atok alapján újra kritikailag értékelni kell eezknek a vezető szerveknek a munkáját és el leli érni szervezettségíiknek és a munkájuk tervszerűségének magasabb fokát és összetételüket még inkább hozzáigazítani az élmunkás-