Uj Szó, 1949. november (2. évfolyam, 172-196.szám)
1949-11-05 / 175. szám, szombat
UJSZ0 November 5, szombat. A nap kél 6 óra 56 perckor, nyugszik 16 óra 31 perckor. A róm. kat. és a protestáns naptár szerint Imre napja van. • A lengyel kohóipari központ igazgatósága számos volt fizikai dolgozót állított vezető helyre. Legutóbb Vladiszlav Krupát, a szerelőcsoport volt előmunkását, Sztaniszlav Gregorcrky szerszámlakatost és Jan Polok raktárnokot nevezték ki vezérigazgatókká. ÍA munkásokból lett vezetők kitűnően megállják helyüket és legszebb bizonyítékát adták szervező készségüknek. Eddig 1434 munkás került a lengyel kohóiparban vezető állásba. Közülük tizenegy vezérigazgató, műszaki és adminisztratív vezető. Ebben is megnyilvánul, hogy Lengyelország a dolgozó nép állama, a dolgozók kerülnek a vezető helyre.) — Díszpolgári oklevél a köztársasági elnöknek.. Szerdán a prágai várban a köztársasági elnöki iroda vzeetőjének B. Cer- vičkának öt falu, Terezina. Zlebor, Vesely Horovitz és Svitav átadta az elnök díszpolgárságáról szóló oklevelet. A küldöttek fa _ j'ukbeü lakossága üdvözletét tolmácsolták a köztársaság elnökének. — Dr. John, a nemzetgyűlés elnöke, az Októberi Forradalom jelentőségéről. November 3-án, csütörtökön, a Csehszlovák-Szov" jetbarátok Szövetségének soko" lovói üzemcsoportja ünnepélyes gyűlést rendezett a Nagy Októberi Forradalom emlékére. A gyűlésen dr. O. John a nemzetgyűlés elnöke mondott beszédet. Ismertette az októberi szocialista forradalom jelentőségét. Méltatta ezután a CKD Sokolovo munkásainak építő törekvéseit és a szocialista versenyeket. A gyűlés után a nemzetgyžlés elnöke megtekintette az üzem berendezését és elbeszélgetett a munkásokkal munkájukról, terveikről és azok teljesítéséről. — A szovjet küldöttség tagjai Szlovákiában. Csütörtökön a Csehszlovák"szovjet Baráti Napokra Szlovákiába érkeztek a szovjet küldöttség tagjai: A. D. Popov nemzeti művész, N. I. Nuždin a biológiai tudományok doktora és A. T. Gončarov író. — A csehszlovák repülőtársaság hivatalosan közli, hogy a Praha— Brno— Bratislava— Košice vonalat november 3-tól, vasárnap kivételével, szabályosan átadták a forgalomnak. — Lengyel diákok Csehszlovákiában. Csütörtökön, november 3-án 45 tagú leingyel diákcsoport érkezett Prágába, akik Csehszlovákiában az orvosi egyetemen fognak tanulni. A csoportból húsz Prágában marad, a többiek más cseh egyetemekre mennek. Wm Mt tl Ht WHWW Ht M WtWWWWWW — A „Magyar realizmus" bratislavai kiállítása vasárnapig nyitva van. W H Wt WmtKWM Mt tl MMHMIHIHM Mt mtt — 100 mozdony a Szovjetuniónak. November 2-án, szerdán a plzeni Skodovka-üzemben átadták a 100'ik mozdonyt a Szovjetuniónak házi ünnepség keretében. Ebből az alkalomból az üzem igazgatója megköszönte a munkásságnak különleges teljesítményét, mely lehetővé tette, húsz lokomotív elkészítését a tervezetteken kívül, s ilymódon lehetővé tette, hogy a Csehszlovák-Szovjet Baráti Napok ünnepségeire átadhattunk a Szovjetúniónak 100 mozdonyt. 1931 április 23. Az írószövetség vezetőségét délután négy óra harminc percre hívta magához. Mi már négy órakor ott voltunk a várószobában, fölkészülve hosszú várakozásra. Tévedtünk. A dolgozószobába vezető ajtó pontosan négy óra harminc perckor kinyílott és a nyitott ajtóban Sztálin állott. — Kérem, elvtársak, jöjjenek be. Háromablakos, téglaalakú szoba. A íaiak olajfestékkel fehérre festve. A szoba egy sarkában hatalmas, kockaalakú, fekete márványtömb, amelyen vörös bársonyiakaró fekszik. A bársonytakarón — üvegbúra alatt — Lenin halotti maszkja. A szoba egyik falán a Szovjetúnió hatalmas térképe, tele apró — gcm v bostűvel betűzött — piros zászlókkal. A zászlók azokat a helyeket jelölik, ahol egy-egy nagyobb üzem van épülőben. A szembenlévő falon két rézkarc: Marx és Engels. Az íróasztalon, — mely mögött párnázás nélküli, egyszerű szék van, — néhány könyv, folyóirat, újság, két telefon. Az íróasztal a bejárattól legtávolabbi ablak mellett áll. A szoba közepét hosszúkás asztal foglalja el, amelynek két oldalán párnázott székek allnak. Huszonnégy szék. Sztálin a hosszú asztal mellett áll. Sorra kezet fog vendégeivel. Mindegyikhez van pár szava. — A Pravda tegnapi számában megjelent verse nagyon tetszett. Kár, hogy az utóbbi időben olyan keveset ír... — Olvastam az Oktjáber folyóiratban megjelent regényrészletét. Remélem, hogy a regény rövidesen elkészül. Szükségünk van jó regényekre ... — Hallottam, hogy beteg volt. Szerelném, ha néhány hónapra leutazna a tenger mellé. Fáradtan nem lehet írni! Fogadja meg a tanácsomat, hagyja pár hónapra a munkát és pihenje Ití magát alaposan ... Sztálin mély, tisztán csengő hangon beszél, lassan, a szavakat gondosan megválasztva. Szemébe néz annak, akihez szól. Szavait (időnként) balkezének egy-egy mozdulatával húzza alá. Ha kérdez, időt ad arra, hogy beszélgető partnere megfontolhassa a választ. Ha kérdést kap, azonnal válaszol. —Üljenek le, elvtársak! Gyújtsanak rá. Mingyárt hozzák a teát Már ültünk, mikor Sztálin meglátta Zalka Máté mellén a Vörös Zászló-rendet. Fölállott és odament Máté mellé. — Hol kapta, Zalka elvtárs? — 1920 májusában Klev alatt rohamra vittem az egyik nemzetközi dandárt, amely túlnyomórészt magyar vöröskatonákból állott. Sztálin elgondolkozott. — Ott voltam a közelben, láttam azt a rohamot. Kitűnően harcoltak a magyar vöröskatonák. — Mit tudnak Rákosi Mátyás elvtársról? — kérdi rövid szünet után. Néhány szót mond Rákosiról. Hangja végtelenül sokat fejez ki Benne van az aggodalom a szenvedő és életveszélyben forgó elvtársért és kicseng belőle a meggyőződés, hogy van erőnk arra, hogy a veszélyben forgó, drága életet megmentsük. * A szovjetlrodalcm időszerű kérdé seiről szóló vita hosszúra nyúlott. Közel kétórás vita után Sztálin kér szót: — Az irodalom irányításának három módszerét ismerjük — mondja. — Az első: mézeskaláccsal befolyásolni az írót. A második: korbácscsal. A harmadik: az írót eszmékkel erősíteni és serkenteni több és főleg jobb munkára. Ez a harmadik — a mi módszerünk. 1933 január 7. A teremben hosszú asztal, melynek fejénél Andrejev ül. Mögötte — Lenin szobra. Andrejev mellett Sztálin áll. Az asztalnál a nagy Sztálin tanítványai és fegyvertársai ülnek: Molotov, Vorosilov, Ordzsenikidze, Kirov, Kalinin, Kaganovics ... Apró asztalok meliett a Párt Központi B: zottságának és Központi Ellenőrző Bizottságának tagjai. A karzaton vendégek: élmunkások, kolhozparasztok, tudósok, szovjet katonák, orvosok, mérnökök, pedagógusok, komszomclok, művészek, írók. Sztálin beszél. Lasan, megfontoltan. Időnként kézbevesz; az. előtte lévő papírlapot — számokat olvas föl. A papírlapot visszaejti az asztalra és tenyerével eltakarja. Most fölemeli a hangját. Búg, mint az orgona. „Nem volt vas- és fémiparunk, az ország iparosításának ez az alapja. Ma van vas- és fémiparunk. Nem volt traktoriparunk. Ma van Nem volt automobiliparunk. Ma van. , Nem gyártottunk szerszámgépeket. Ma gyártunk. Nem volt komoly és modern vegyiiparunk. Ma van. Nem volt igazi, komoly iparunk modern mezőgazdasági gépek gyártására. Ma van. Nem volt repülőgépiparunk. Ma van. Elektromos energia termelése szempontjából utolsó helyen állottunk. Ma már az első helyek egyikét foglaljuk el. Kőolaj és széntermelés szempontjából utolsó helyen álltunk. Ma az első helyek egyikét foglaljuk el. Egyetlen szén-, vas- és fémbázisunk volt — Ukrajnában, azzal is — A Nagy Októberi Forradalom 32-ik évfordulójának megünneplése Nyitrán. A nyitrai Nemzeti Front kerületi akcióbizottsága a Csehszlovák-Szovjet Baráti Napok keretében az Októberi Nagy Forradalom 32"ik évfordulójára november 5-re, szombatra, ünnepi előadást rendez. November 6"án, vasárnap ébresztő után ünnepi istentiszteletet tartanak, utána pedig az összes csoportok és a lakosság a régi piactéren gyül össze, ahonnan a Lenin-térre vonulnak és 11 órakor a Csehszlovák-Szovjet Barátság és Csehszlovákia és a testvéri Szovjetúnió együtműködése érdekében tüntetést rendeznek. — Osztravai delegáció Sztálingrádban. Sztálingrád városának történelmi ünnepségein résztvesznek az osztravai kerület vezetői is, akik Sztálingrádba igen sok ajándékot visznek, melyet az osztravai dolgozók készítettek a város hős polgárainak. Az ajándékok között szerepel száz konyhaberendezés is. 'A konyhaberendezéseken kívül a küldöttség még igen sok ajándékot visz magával Sztálingrádba. — 1949 első felében Bulgáriában 2506 előadást rendeztek a szovjet mezőgazdaság, művészet, tudomány és kultúra minden ágából. Ezeket az előadásokat két és félmillió bolgár kereste fel. A szovjet-bolgár baráti napok keretében a bolgár "szovjet szövetségbe 20.000 új tag iratkozott be. — A Szovjetbarátok Szövetségébe való beszervezés sikere. \ Szovjetbarátok Szövetsége bratislavai kerületi előkészítő bizottságának közlése szerint a bratislavai kerületben eddig 110 ezer új tag iratkozott be a szövetségbe. Ez a szám még nem végleges, mivel a szervezési kampányban igen intenzíven résztvesznek az egyes kerületek is. A hírek szerint a bratislavai kerületben a legközelebbi napokban újabb tízezrek lépnek be a szövetségbe. A tagoknak ezzel a nagy számával igen világosan megmutatkozik, milyen nagy jelentőséget tulajdonít Bratislava népe a Szovjetúnióval és népeivaló barátságnak. — Szlovákiai fogorvosok és fogtechnikusok gyűlése Szliácson. A szociális és egészségügyi szolgálatban levő alkalmazottak szervezetének szlovákiai bizottsága november 5. és 6-án Szliácson megrendezi a szlovákiai fogászok és laboratóriumi alkalmazottak konferenciáját. — A délafrikai rendőrség tüzelt a bennszülött lakosságra. Automatafegyverrel felfegyverzett délafrikad rendőrség csatárláncba fejlődve tüzelt a sztrájkoló bennszülöttekre Musievilleben, nem messze Johannesburgtól. A bennszülöttek csak kövekkel voltak felfegyverkezve. Az eddigi hírek szerint két bennszülöttet agyonlőttek; a sebesültek között öt fehérbőrű is van. csak nehezen birkóztunk meg. Elértük azt, hogy nemcsak ezt a bázist emeltük magasabb színvonalra, hanem még egy új szén-, vas- és fémbázist teremtettünk — keleten, melyre országunk büszke lehet.' Minden mondat után rövid szünetet tart. A teremben csend. Az első mondat után — a hallgatók mélyen felsóhajtanak. A második után — éljeneznek. A harmadik mondat után — tapsolnak. És mikor Sztálin ezt mondja: „Országunk büszke lehet", mindenki feláll. Az ülés résztvevői épúgy, mint a vendégek, tombolva ünneplik Sztálint, a győzelem útjának feltáróját, a győzelem megszervezőjét, Sztálint — a győzelmet. Sztálin fölemeli balkezét, szeretne végetvetni a tomboló ünneplésnek. Nem lehet. Lehajtja fejét. A terem tapsol, éljenez, tombol. A boldogságtól és lelkesedéstől valamennyien megrészegedünk. Sztálin áll előttünk, az emberiség hatalmas győzelmének nagy szimbóluma, a további nagy, döntő győzelmének biztosítéka. A terem zeng. A falak visszhangozzák az ujjongást. — Sztálin! Sztálin! 1941 november 7. Hóborította erdő. Hatalmas tölgyek. Égbenyúló fenyőfák. Százesztendős tölgyek hevernek földredöntve, sok sudár fenyő derékbaiörve. Mély gödrök, gránáttölcsérek. A havon rozsdaszín foltok 1: megalvadt vér. Az egyik gránáttölcsérben — zöld sátorlapon — rádió. A rádió mellett katonalány ÜL A tölcsér körül, a letaposott havon, sok-sok vöröskatona fekszik. Északi szél, tépi a fákat. Fejükre szórja a jéggéfagyott havat. Zúg az erdő. A távolban ágyúk dörögnek ... A katonalánynak most sikerült beállítani a rádiót. És mi elfelejtettük a hideget, a szelet, az életveszélyt. Vérünk forrón száguld. Erősek vagyunk és boldogok. Sztálin beszél. „Elvtársak! Vöröskatonák és vöröstengerészek, parancsnokok és politikai megbízottak, partizánok és partizánnők!... Európa német hódítók igája alá került, leigázott népei rátok szegzik tekintetüket, bennetek látják felszabadítóikat. Nagy, felszabadító küldetés osztályrészetek. Legyetek hát méltók e küldetésre! .. Vezéreljen benneteket a nagy Lenin győzedelmes zászlaja!" Északi szél tépi a fákat. A fák is éljeneznek, tapsolnak, ujjonganak. Becsukom szememet. Csukott szememmel a Vörös teret látom, a Kreml történelmi falát, a Kreml tornyán a hatalmas, messzivilágító vörös csillagot Lenin mauzóleumát látom. A mauzóleum előtt Sztálin áll. Sztálin beszél. Forrón száguld ereinkben a vér. Erősek vagyuk, fiatalok, boldogok. Győzni fogunk! Sztálin mondotta. 1945 január 9. A csípős köd összekeveredik a keserű füsttel. Kelet felől dereng. Budapest felől égő házak fénye világít. A nehéz és legnehezebb ágyúk csövei Pest felé néznek — sokszáz hoszszú, vaskos ágyúcső. Még húsz perc és megkezdődik a Nagy Honvédő Háború egyik legnagyobb pergőtüze, amelynek eredményeként Budapest nagyobbik része eltűnik a föld színéről. Volt, nincs. Még tizenöt perc, még tíz perc, még öt. A főhadiszállás telefongramot ad. Sztálin parancsát továbbítja: „A Budapest körül harcoló szovjet csapatok feladata nem a magyar főváros megsemmisítése, hanem a magyar főváros felszabadítása!" A tiszt, aki a parancsot feölolvassa, három napja nem aludt. Fáradt, rekedt. Halkan, rekedten olvassa fel Sztálin parancsát. A tiszt fáradtan, rekedten olvassa a mélységes emberi, mélységesen bölcs parancsot, amely százezrek életét menti meg. De mi nem a fáradt, rekedt hangot halljuk, hanem Sztálin hangját, amelyben ott zúg az egész emberiség ereje, évezredek alatt gyűjtött bölcsessége és minden .^lkotó jósága. Sztálin parancsára harcba indultak és győztek milliók és tízmilliók és Sztálin szavaira elhallgatnak az ágyúk. Sztálin beszél: munkások dalolnak, harcosok énekelnek. Sztálin mélyenbúgó, meleg, tiszta, szines hangja — az emberiség alkotó munkájának és dicsőséges szabadságharcénak a z egész földet betöltő, megvilágító zenéje. Illés Béla. Nyikoláj Tyihonov: Szexetem szov jet hazámat... Lelkem és szívem egész erejével szeretem szovjet hazámat, mert ez az én szülőföldem, amelyen megláttam a napvilágot és amelyen nevelkedtem. Szeretem azért, mert a legszebb országnak tartom a világon. Az a nagy boldogság jutott osztályrészül, hogy résztvehettem azokban a hatalmas, világot átépítő munkákban, amelyeket országunk népei a Nagy Októberi Forradalommal kezdtek meg 1917 november 7-én. Azóta eltelt ez a feledhetetlen harminckét esztendő. Ez alatt az idő alatt nyomtalanul eltűntek az elnyomott kis népek, eltűnt a sötétség, a korbács és arany, az erőszak hatalma. Eltűnt a mult minden sötét kísértete. Az én hazám legyőzte a sza" badságszerető népek legrettenetesebb ellenségét, az embergyűlölő fasizmust, amelynek hatalmát az emberevő Hitler az egész világa ki akarta terjeszteni. Szeretem szovjet hazámat azért, mert gondoskodik az emberről, munkájáról, felneveléséről, lelki tökéletesedéséről, gondoskodik róla gyermekkorától kezdve késő vénségéig. Az én hazámban nem ismernek semmiféle korlátozást az egyéniség szabad és sokoldalú kifejlődésével kapcsolatban, nem ismernek faji megkülönböztetést, nem ismernek vallásos előítéleteket, a munkanélküliség szörnyűségeit, az egyik nép ráuszítását a másikra. Szeretem szovjet hazámat azért, mert olyan magasra tartja •az új szocialista társadalom kultúrájának szövétnekét, amira még nem volt példa az emberiség történetének tudományos, kulturális s irodalmi életében, az emberi munka minden megnyil* vánulásában s amely hozzájárul ahhoz, hogy a földről végérvé* nyesen eltűnjön a nyomorúság,az Igazságtalanság, az önzés, a lelki sivárság és parazitizmus. Szeretem szovjet hazáimat azért, mert annak vezető emberei — Lenin éš Sztálin nagy kommunista pártjának tagjai fáradhatatlanul és bámulatos lelkesedéssel alakítják az emberek lelkét és maguk után vezetik szakadatlan munkagyőzelmekre az emberek tömegeit, az ország kis és nagy népeit egyaránt. Szeretem szovjet hazámat azért, mert az embert olyan büszkévé, erőssé, szabaddá tette, amilyennek az embert az emberiség története még sohasem látta. Ez az ember nem fél a holnaptól. A korábban legelmaradottabb népek is úgy érezték, hogy új erő ömlik szét ereikben, víg dalok jelentek meg ott, ahol azelőtt csak a kilátástalan életről búsuló melódiák tudtak születni, megjelent a mžvészet ott, ahol az emberek azelőtt csak kezdetleges pásztordalokat ismertek. A tegnapi nomád kezdett bejutni a tudományos akadémia berkeibe, mint a vezetőhelyen álló tudomány tudósa. Szeretem szovjet hazámat azért, mert vidám, egészséges embereket nevel, akik, vidáman és optimisztikusan tekintenek a világba. Gondoljunk csak testnevelési ünnepeinkre. A napsütötte Hellas régi görögjeinek olimpiai mérkőzéseire kell gondol" nunk. De vájjon az antik kor ifjúságának olimpiáit gyönyörű méretei tekintetében össze lehetne-e hasonlítani a mi ifjúságunk csodálatos ünnepeivel? Olyan volna ez, mintha egy szép kis tavat össze akarnának hasonlítani a diadalmas óceán hatalmas térségével. i ŕ.
