Uj Szó, 1949. november (2. évfolyam, 172-196.szám)

1949-11-04 / 174. szám, péntek

Uj SI0 A Szlovák Nemzeti Tanács elnökségi Illésén aláírták Sztálin 70. születésnapjára a Köszöntet 1P49 november 4 A Szlovák Nemzeti Tanács elnök­sége szerdán, november 2-án rendkí­vüli ünnepi ülést tartott, amelyen a Szlovák Nemzeti Tanács elnökségé­nek tagjai aláírták Sztálin genera­lisszimusz 70-ik születésnapjára a ' köszöntőt. Az ülésen K. Smidke a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke a következő beszédet mondotta: »Egész országunk a Szovjetúniő­val való barátságot ünnepli, azzal az országgal, mely megvédte az embe­riséget a barbár fasizmustői, amely­nek már létezése félelemmel tölti el a kapitalisto kizsákmányolókat és reménnyel és erővel a világ harcolóit és haladó erőit. Szabad nemzeteink ezekben a napokban ünnepi hódolat­tal fordulnak a Szovjetúnió felé, mellyel hálájukat fejezik ki mind­azért, amit a Szovjetúnió becsületes nemzetei számunkra tettek és tesz­nek. A Csehszlovák-szovjet Barátság Napjai kifejezésre juttatják a prole­tár nemzetköziség nemes gondolatát, mely összeköti a békeszerető nemze­teket és a világ összes haladó erőit egy haltalmas fasisztaellenes béke­frontban. A mai nappal kezdődik meg a Kö­szöntő ünnepélyes aláírása, amelyet nemzeteink az egész világ munkás­osztálya bölcs vezérének, a nemzetek védelmezőjének és az emberiség zse­niális tanítójának, Sztálin genera­lisszimusznak küldenek hetvenedik születésnapja alkalmával. Köszönt­jük vele a Szovjetúnió nemzeteit, melyektől harcolni tanultunk és amelyektől ma építeni tanulunk. Ki­fe1°zzük ve'e szeretetünket és oda­adásunkat aziránt a tanítás iránt, amely milliókat serkent tevékeny hircos és alkotó akt'vit^ra, rneW megváltoztatja a világot. Aláírá­sunkká 1 kifejezésre 1"tt"tiv- meg­ingathatatlan elhatározásunkat a béke, a nemzetek közötti barátnág oldalára állni és az imperialisták há­borús uszításai ellen harcolni. Aláírásunkkal kifejezésre juttat­juk népi demokratikus rendszerünk iránti odaadásukat, hazánk iránti szeretetünket, amelyben a felszaba­dított munkás és földműves egyetér­tésben, kizsákmányolók nélkül, együttépíti a szocialista társadalmat s őket államunk első munkása, Kle­ment Gottwald köztársasági elnök vezeti, aki a legyőzhetetlen Szovjet­únióval valö barátság kiépítője. Aláírásaink milliói kifejezik a Szovjetunió iránt hálánkat és szere­tetünket és annak vezére, Sztálin generalisszimusz iránti hálánkat és szeretetünket felszabadulásunkért, azokért az áldozatokért, amelyeket a Szovjetúnió népei hoztak a borzal­mas háborúbin, független állami be­rendezésünkért, melyben építjük a szocialista társadalmat, a kapitaliz­mus farkas erklölcse nélkül. Üdvözletünkkel újra megerősít­iük elhatározásunkat: kitartani és folytatni az utat a szocializmus felé, elhatározásunkat, hogy többet és jobban fogunk dolgozni, megszilár­dítjuk a véren szerzett szabadságot a népi demokráciák országaiban, melyeknek élén a Szovjetúnió halad — mint ahogy minket arra Sztálin generalisszimusz tanított, akinek ezt az üdvözletünket küldjük. Éljen és viruljon nemzeteink és a Szovjetúnió nemzetei közötti ba­rátság! Élien az egész világ nemzetei munkásosztályainak testvérisége! Éljen és erősödjön a béke frontja, melynek élén a bölcs Sztálin gene­ralisszimusz áll!« Falujáró csoportokat alakít a magyar ifjúság A CSEMADOK bratislavai helyi- i csoportjának, valamint a CSM ma­gyar tagozatának ifjúsága az utóbbi időben nagy lelkesedéssel látott ne­ki a kultúrmunkának. Ezt egyrészt a közelmúltban végzett sikeres jó munka tudata, másrészt pedig a fe­gyelem megszilárdulása teszi lehe­tővé. Aki elejétől figyelte az ifjúság < munkáiét, az ma bizonyíthatja, hogy • a kezdeti céltalan, tervszerütlensé­get öntudatos kultúrmunka váltotta fel. Az eredmény nem is maradha­tott el. A különböző kultúrköröltnek szemmelláthatólag javult a munká­ja. A bratislavai magyar ifjúságnak jól működő énekkara, színköre, ol­vasóköre van. a tánccsoport szintén fejlődőképes és megalakítása előtt áll a szavalókórus. Kéthetenként egyszer összeülnek a fiatal elvtársak és elvtársnők, hogy közösen megbeszéljék a kultúrmunka tervét. Jelenleg teljes iramban fo­lyik az előkészület a Nagy Októberi Szocialista Porradalom megünneplé­sére. Az utolsó megbeszélésen nagy dolog történt. Az ifjúság elhatároz­ta, hogy falujáró közös CSM-CSE­MADOK kultúrbrigádot szervez. Ha­ladószellemü szocialista kultúrát akar nyújtani a magyar dolgozó if­ság a gyár és falu dolgozójának. Amikor ezt a határozatot hozták, az egész kollektív lelkesedése, örö­me magával ragadott mindenkit. Rögtön nekiláttak a konkretizálás­nak és a határozatot részleteiben is kidolgozták. Ha nem jönnek közbe technikai akadályok, a bratislavai magyar ifjúság október 13-án Ne­mesócsa, október 20-án pedig Bős dolgozóinak viszi el kultúrtudását, lelkesedését és szeretetét. Meg va­gyunk győződve arról, hogy ezt a gárdát, mely kész örömmel fordítja estéit és szabad vasárnapjait e szép cél srolgálatára, falvaink dolgozói szívélyesen fogják fogadni. K. M. A görög kérdés ez EüSz előtt Az ENSz politikai bizottsága ok­tóber 28-án tartott újból ülést, mely­nek középpontjában Andrej Visinsz­kij, a Szovjetúnió külügyminiszteré­nek nyilatkozata állt. Visinszkij az ENSz balkáni bizottságának jelen­tésével foglalkozott, amely az ENSz charta alapelveivel ellentétben ka­pott megbízatást az amerikai dele­gáció javaslata alapján. A szovjet külügyminiszter rámutatott arra, hogy mind a balkáni komisszió jelen­téséből, mind az úgynevezett „tanú­vallomásból kiviláglik, hogy az Egyesült Államok, amely de facto a balkáni bizottság munkáját vezeti, a mai görögországi siralmas helyze­tekkel kapcsolatos bűnök vádjával Albániát és Bulgáriát kívánja meg­bélyegezni. Á balkáni bizottság jelentése, — mondotta Visinszkij — a kritikát sem érdemli meg, mert hisz a jelen­tés tartalma magát a jelentést és annak védelmezőit is furcsa megvi­lágításba hozza. Éppen ezért lehe­tetlen, hogy ezek az adatok szolgál­janak a görög kérdés rendezésének alapjául, ahogý azt az Egyesült Ál­lamok, Nagy-Britannia és Ausztrá­lia által előterjesztett közös rezolú­ció ajánlja. Az athéni kormány delegátusa is dicshimnuszokat zengett nyilatko­zatában a balkáni bizottság működé­séről és bejelentette, hogy a görög kormány ugyanúgy, mint eddig, bel­és külpolitikai vonalvezetését, füg­getlenül az ENSz politikai bizottsá­gának határozatától, fogja irányí­tani. A görög kormány megbízottja ezután bejelentette, hogy kormánya a görög-albán határ kérdését to­vábbra is nyílt kérdésnek minősíti és továbbra is szorgalmazni fogja Eszak-Epirusznak Görögországhoz való csatolását. A mexikói delegátus hangsúlyo­zóttan kívánta, hogy a görög kér­dést minden alapossággal és óvato­san intézzék. Megjegyezte, hogy a görög-albán határ revidiálása na­gyon komplikált és veszélyes ügy lenne. Ennek ellenére elutasította a szovjet javaslat támogatását azzal az indokolással, hogy a görögországi választások Görögország belpolitikai helyzetét csak még jobban meg­ronthatnák. Ezután sor került Manuilsz­kijnak, az ukrán delegáció vezetőjé­nek beszédére. Manuilszkij elutasí­totta az Egyesült Államok delegá­tusainak vádját, melyek szerint az albán és bolgár kormányok nem en­gedték volna a görög gyermekek visszahonosítását és megállapította, i hogy a görög gyermekek Albániá­ban és Bulgáriában kerestek mene­déket a görög monarchofasiszta kor­mány által teremtett terror elől és hogy a Vöröskereszt képviselői, aki­ket nem lehet Albánia és Bulgária iránti rokonszenvvel meggyanúsíta­ni, dícsérően nyilatkoztak a görög gyermekek albániai és • bulgáriai el­látásáról. 1 Albánia és Bulgária kormányai so­hasem tagadták meg a görög gyer­mekek visszahonosítását. De már most kell felhívni a figyelmet ar­ra, hogy ezek a gyermekek, ha visz­szatérnének Görögországba, újból azoknak az állati kegyetlenkedések­nek lennének kiszolgáltatva, ame­lyeknek a görög demokraták van­I nak Makroni szósz szigetén, az úgy­j nevezett átképző táborokban kité ve. Manuilszkij tiltakozott a brit kül­döttség provokatív javaslata ellen, amelyben az angol kormány csak azt tartotta szem előtt, hogy rossz hírbe hozza az albánk kormányt, j A Szovjetúnió, Lengyelország és az ukrán delegátusok nyilatkozataik­ban rámutattak azokra a világos és • konkrét tényekre, amelyek minden félreértéstől mentesen bizonyítják, hogy a mai katasztrófális helyzet Görögországban az Egyesült Álla­mok és Nagy-Britannia beavatkozá­sa következtében adódtak. Az Egye­sült Államok és Nagy-Britannia . megbízottai a Szovjetúnió, a len­• gyei és az ukrán delegátusok beszé­deiben leszögezett tények ellen ellen­j érveket felhozni nem tudtak és a ' görög kérdés napirendről levételét i akarták keresztülvinni a politikai bi­j zottságfcan. j Mc. Neil angol delegátus javasla­tot terjesztett elő, melyben azt kér­; te a politikai bizottságtól, hogy kö­telezze Albániát a balkáni bizottság megfigyelői ellen indított támadások megszüntetésére. Mc. Neil indítvá­nyát azonban a politikai bizottság tagjai elutasították Chile delegátu­sának kivételével, aki ugyanezt a javaslatot újból előterjesztette. A ' szavazás folyamán az indítványt 26 j delegátus elutasította, 4 elfogadta és 12 tartózkodott a szavazástól. Az • angol határozati javaslatot tehát I nem fogadta el a bizottság. Megiielt Frantisx Halas, a mm csel? szocialista kölfy Csütörtökön hosszú szenvedés után meghalt František Halas, az újkori cseh irodalomnak egyik legkiválóbb alakja, a szocalista gondolatnak élharcosa. A nagy költő halálával nemcsak a cseh irodalmat, hanem az egész haladó emberiséget érte nagy veszteség. František Halas, a szocialista eszmének ez a fáradhatatlan munkása nagy barátja és becsülője volj a magyar irodalomnak. Élete utolsó éveiben sokat foglalkozott Ady Endre költészetével és nagyrabecsülése jeléül, bár a magyar nyelvet nem értette, nyersfordítások alapján egy nagy kötetre való Ady-verset ültetett át utolérhetetlen művészettel cseh nyelvre. Halasnak ezek az Ady fordításai valósággal költői remekek, híven adják vissza a nagy magyar költő forradalmi hanjrját és nyelvi eredet ségét. De Petőfi Sándcr é s József Attila forradalmi költészete is igen közel állott a nagy cseh mesterhez s a magyarság e nagy költőinek alkotásait is szívesen ültette át cseh nyelvre. Halála így a magyar szellemi életnek is pótolhatatlan vesztesége. František Halast szombaton kísérik utolsó útjára. A nagy költő halála alkalmá­val a köztársasági elnök a követ­kező részvéttáviratot küldte Ha­las gyászoló feleségének: „Kedves elvtársnő, fogadja kérem őszinte részvétemet férje elhunyta alkalmával. Nemze­tünk, dolgozó népünk idő előtt vesztette el benne egyik legna­gyobb fiát, költőjét, aki a legna­gyobb valószerűséggel és hévvel élte át és fejezte ki a nép sor­sát, szenvedését, harcát és ké­sőbb az új szabad élet örömteljes építését. František Halas emléke örökké élni fog, mint azé a mű­vészé, aki szilárdan állt és dol­gozott a szabadságért, nemzete jobb jövőjéért és az egész embe­riség boldogulásáért küzdő har­cosok soraiban. Gottwald." * A. Zápotocký kormányelnök részvéttávirata Halas Libušának: „Tisztelt Asszonyom, őszinte szomorúsággal fogadtam a fájdal­mas hírt férje, František Halas költő haláláról és kérem, fogad­ja mély részvétemet nagy fájdal­mában, amelyben önnel az egész nemzet osztozik. Az elhunytban kôľlôi nemzedé­künk egyik kiváló tagja költö­zött el sorainkból, annak a költői nemzedéknek, amely mélyen egy volt a néppel, vele átélte az ösz­szes harcokat a szociális Igazság elérzéséért. František Halasban elköltözött a szocializmus harco­sa és a népi demokrácia céltuda­tos híve és ezért emlékét örök időkre megőrizzük. Fogadja, tisztelt Asszonyom mély tiszteletemet. Antonín Zápotocký." * Rudolf Slánský, a KSC főtit­kára a következő részvétlevelet küldte Libuša Halasovának: „Tisztelt Halas elvtársnő! Fo­gadd legőszintébb részvétemet fájdalmadban, amelyet veled megosztanak az összes jó embe­rek országunkban s leginkább azok, akik Halas Františeket sze­mélyesen ismerték. A dolgozó nép közül jött és igazi költői sza­vaiba átolvasztotta annak dacos harci énekét — főként a mi müncheni nehéz időnkben. Kul­túránk nagy költőt vesztett el benne és mi mindnyájan értékes barátot és társat. Elment közü­lünk, amikor haladhatott és ha­ladni akart volna népével együtt megvalósítani a remények hatal­mas művét, amely már nem tor­zó. Abban a pillanatban ragadta el tőlünk az alattomos halál, őszintén szorítok Veled kezet, Halas elvtársnő, fájdalmadban. Rudolf Slánský." iaipIcGsi sfremSéket állított o Mmm Míiínsk Bajtársi SzčveiségG A navaaťser 2-i kormányülés intézkedései Amnesztia, karácsonyi pžťék A kormány szerdán, november 2-án ülést tartott, amelyet A. Zápo­tocký kormányelnök nyitott meg. Ünnepi beszéde után a kormány ösz­szes tagjai aláírták az ünnepélyes Köszöntöt. A köztársasági elnök intézkedése alapján, aki elengedte számos lel­késznek kiszabott büntetését, V. Nő­sek belügyminiszter javaslatára a kormány határozatot hozott, hogy azokban az esetekben nem folytat­ják a törvényszéki eljárást a lelké­szekkel és civilekkel szemben, akik az egyházi eseményekkel kapcsolat­ban bűncselekményt követtek el, amelyekben a belügyminisztériumot erre felkérték. Egyszersmind a kor­mány elfogadta a belügyminiszter javaslatát, mellyel elengedik azo­Í<at a büntetéseket, amelyeket a ki­hágásokért a nemzeti bizottságok kiszabtak, de még eddig nem voltak végrehajtva. E. Erban munkaügyi és népjóléti miniszter javaslatára a kormány el­határozta, hogy ez idén is kifizetik az alkalmazottaknak és tanoncok­nak a karácsonyi pótlékot ugyan­olyan magasságban, mint a mult évben. Azoknál az alkalmazottaknál, akik elérték a 20 évet, 1200 Kčs-t, 18—20 éves korig 900 Kčs-t, 17—18 éves korig 650 Kčs-t fognak fizetni. A 16 évnél idősebbek 450 Kčs-t és a 16 évnél fiatalabbak 300 Kčs-t fognak kapni. Ez a pótlék 150 koro­nával emelkedik minden gyermek­nél, akire családi pótlékot fizetnek ki. A karácsonyi pótlék csak olyan alkalmazottaknak jár, akik egész éven át alkalmazásban vannak. Rész­letes rendeleteket adnak ki olyan esetekre, amikor az alkalmazott munkabrigádokon, munkakampány­ban, vagy pedig tényleges katonai szolgálatban volt. Hasonlóképpen utalják ki a kará­csonyi pótlékot a közalkalmazottak­nak, akiknek a fizetése különös, szá­mukra kiadott rendeletek szerint igazodik és az egyháznak és vallá­sos egyesületek lelkészeinek is. Hétfőn délután Ragyolcon, a ma­gyar határmenti falucskában vol­, tunk. Eüszke hegyvonulat, sürü er­dők alján fekszik ez a község. A környék bányavidék, melynek foly­tatása a salgói bányamedencébe nyúlik. Ez a természeti környezet szabja meg a falu népességének ki­alakulását is. A lakosság 80 száza­léka munkás, szén- és kőbányákban dolgoznak. Becsületes dolgozók ezek, akik két kezük munkájával építik teljes erejükkel munkáshazájukat. De nem elégszenek s nem is eléged­tek meg még a múltban sem csak az egyszerű munka elvégzésével, hanem hathatósan kivették részüket a murf­kásmozgalmákból s a nemzeti fel­szabadítási harcokból. Nógrádi Sándor partizánalakulata küzdött itt az Abrincsos hegy alján. Sok ragyolci is résztvett ezekben a harcokban s a község lakossága mindenben támogatta őket, hogy mi­előbb lehetővé tegyék az új, szabad élet megszületését. Sürü, ködös felhők ülték meg a hegyvonulat ormait. Az eső szemer­kélt. Az egész táj úgy tünt fel, mintha gyászt öltött volna ezen a napon és áldozna az elesett hős partizánok emlékének. De nemcsak a táj, hanem az egész falu lakossá­ga is kegyelettel emlékezett meg szabadságharcosairól. A komoly ar­cú. dolgos, öntudatos magyarok, fér­fiak, asszonyok és fiatalok emlé­kezve a döntő fordulatot jelentő 1944-es esztendőre, felsorakoztak kultúrházuk előtt, hogy együtt men­jenek ki a temetőbe. A füleki fúvószenekar szocialista dalokat játszott, mintha ezzel is jel­képezte volna a partizánharcok nagy jelentőségét, melyeknek célia a nepi demokrácia, a szocializmus kivívása volt. Tizennyolc halottja- volt az egyik Ragyolc melletti partizánüt­közetnek. Bandur Árpád kivételével a többiek közös sírban fekszenek az Abrincsos hegy erdejében. Kint vagyunk a temetőben. Több mint ezer falusi van itt. A Kom­munista Párt járási szervezetének képviseletében J. Adamove, Sinka Gyula és Feig S. jelentek meg ezen a megemlékezésen. A sír mellett, melynek kövét Bandur Árpád és egyben az összes hősi halált halt partizánok tiszteletére a Magyar Partizánok Bajtársi Szövetsége emelte, ott állnak az apa, Bandur Gyula, a felkelési mozgalom egyik szervezője családjával együtt, Szal­vay András és Lipták János elvtár­sak, a Bajtársi Szövetség kiküldöt­tei. A márványsírköre tekintünk és ezt olvassuk rajta: BANDUR ÁRPAD. 1926—1914. MEGHALT A SZABADSÁGÉRT Partizán számára a legszebb halál. Az első beszédet Spenyelka, a helyi jegyző mondja. Megemlékezik a Sza­badság Napjáról, majd beszédében kiemeli, hogy csak a Vörös Had­sereg és partizánjaink hősies har­cával sikerült kivívnunk szabadsá­gunkat. Majd J. Adamove, a Kom­munista Párt járási szervezetének nevében szólalt fel, hangsúlyozta, hogy nemcsak azért harcoltunk, hogy kivívjuk a szabadságot, ha­nem, hogy megteremtsük a szlovák és magyar dolgozók erős szövetségét is. Itt a határmentén nem engedhet­jük meg, hogy nemzetiségi kérdések bontsák meg népeink egységét. Küz­denünk kell továbbra is a forradal­mi vívmányaink védelmezéséért és kiharcolásáért. Erre a szabadsághar­cosok nagy áldozata kötelez és ezzel a küzdelemmel hálálhatjuk meg a a legjobban áldozatukat. (P-i)

Next

/
Thumbnails
Contents