Uj Szó, 1949. november (2. évfolyam, 172-196.szám)

1949-11-22 / 189. szám, kedd

1949 november 15 UJSZ0 [ November 22, kedd. A róm. kat. naptár szerint Cecília, a pro­Jtestáns naptár szerint Ernő nap­ija van. f A nap kél 7 óra 23 perckor, ! nyugszik 16 óra 9 perckor. f A New York Herald Tribúne • november 12-iki számában óriási t szenzációt közöl: Egy amerikai ! munkaadó majára vállalta egyik Í munkásának Udülétti költségeit. (Feltehető, hogy ilyesmire még nem volt példa Amerikában. A lap tudósítója hosszan beszélge­Ťtett ezzel a 68 éves építömunkás­Jsal, aki 41 éve dolgozik a Hill fBrick Companynál. Az öregem­|ber elmondotta a lap tudósítójá­énak, hogy 41 év óta a hétnek j mind a hét napján dolgozott,egy­Iszer „mulasztott" félnapot, ami­jkor megnősült és egyszer egy i másik félnapot, amikor a felesé­ig ét eltemette. Jóságos munkaadó­íja most 41 évi munka után két f hét fizetett szabadságot engedé­{lyez neki — reklámból — és sze­igény öreg talán nem is tudja, t hogy a Szovjetúnióban 41 mun­! kában eltöltött év után már nem ? két hét fizetett szabadság, ha­ínem — állandó nyugdíjas pihenés f jár a munkásoknak.) — Dr. Vavro Šrobár miniszter fogadta a magyar követet. A törvények egységesítésének mi­nisztere dr. Šrobár a napokban fogadta Szkladán Ágostont, a magyar népi demokratikus köz­társaság követét. — A tanítóság J. V. Sztálin születésnapjára. A banskábystri­cai kerület összes iskoláinak ta~ nitósága gyűlésén elhatározta, hogy a kerület összes tanítói és tanítónői november végéig az iskolai tanításidőn kívül 8 órát még rádolgoznak, vagyis összesen 3100 órát a közös akció kereté­ben Sztálin generalisszimusz szü­letésnapjára szánt ajándékul. — A zsidó vallásfelekezet ve­zetöj dr. Husáknál. Dr. G. Husák, a Megbízottak Testületének el­nöke, fogadta a napokban a zsidó vallásfelekezet központi vezető­ségének egyes tagjait, akik örö" műket fejezték ki az új vallási törvények felett és biztosították dr. Husákot az állam és a népi demokratikus rendszer iránti hű­ségükről. Dr. Husák konkrét kérdéseket tárgyalt meg a val­lásfelekezet vezetőivel. — Az egészségügyi személyzet II. konferenciája. Szombaton és vasárnap folyt le Prágában a szociális és egészségügyi szolgá­latban alkalmazottak II. ROH konferenciája. Az első napon a munkaügyi és a népjóléti mi­nisztérium vezetői, valamint egészségügyi funkcionáriusok vettek részt. A kiküldöttek, akik az egész köztársaság területéről érkeztek erre a konferenciára, táviratilag üdvözölték K. Gott­wald köztársasági elnököt, A. Zá­potocký kormányelnököt és a munkaügyi megbízotti hivatal vezetőjét. — A bratislavai KNV Szovjet­barátok Szövetsége, melynek több mint 400 tagja van, igen gazdag munkaprogrammal ren­delkezik. Néhány orosz nyelvtan­folyamot éj minden hónapban előadásokat rendeztek a Szovjet­unió dolgozóinak életéről. — Az aprópénzhiány megszűnt. Eddg ugyan még csak a bratisla­vai villamosokon. Ha az utas nem fizet aprópénzzel, akkor a kalauz öt koronából 2.50 Kčs helyett jegyutalványt ad vissza. Ez a jegy három hónapig érvényes a bratislavai villamosokon. Ilyen módon sikerült az aprónénz kö­rüli nehézségeket legyőzni. Az utasok felismerték ennek a mód­szernek helyességét. takar a párizsi egyezmény A moszkvai Pravda és az Izvesztija kommentárt fűznek Acheson, Be­vin és Schumat nemrég lezajlott párizsi tanácskozásainak eredményeihez. A Pravda „Mit takar a párizsi megegyezés?" c. cikkében M Marini a kővet­kezőket írja: A miniszterek íeladatukul tűzték ki, hogy a bonn: bábszínházat a nyugat­németországi „lasiszta rezervációvai" együtt az európai társadalomba iktat­ják. A hivatalos francia lapok beval­lása szerint Acheson megmagyarázta Párizsban kollegáinak, hogy az ame­rikai politikát a német kérdésben a katonai terv szabja meg, amelyet Bradley tábornok, az USA egyesített katonai parancsnokságainak a tőnöke dolgozott ki. Ebben a tervben úgy te­kintik Nyugat-Németországot, mint a támadó háború külvárosát. „Kétségtelen" írja továbbá Marini, hogy a ruhrvidéki mágnásokra való támaszkodás újra kiélési ti a belső el­lentéteket az új háborús uszítók tá­borában a körül a kérdés körül, hogy vájjon az angol, francia, vagy a német imperialisták fogiák-'* a főszólamot játszani az amerikai hegedűn az eu­rópai szárazföldön Elegendő, ha ösz­szehasonlitjuk az Acheson, Bevin és Schuman legutóbbi párizsi megbeszé­léséről kiadott kommünikét, az ameri­kai. angol s francia külügyminiszterek e'őbbi összejöveteleiről kiadott szá­mos kommünikével és azonnal egy Franciaországban három és félmillió munkás sztrájkba lép Három és félmillió szakszerve­zeti tag Párizsban november hó 25"én beszünteti a munkát. A francia össz"szakszervezeti vezetőség határozata értelmében a francia szakszervezeti szövetség felhívást intézett tagjaihoz, hogy november 25-én 24 órai időtar­tamra valamennyi tag szüntesse be a munkát. A francia munkás­ság ezzel a tiltakozó sztrájkkal azonnali intézkedést kíván elérni a francia munkásság béreit ille­tően. jellegzetes „újság" tűnik a szemünk­be. A talában a három miniszter a köztük állítólag fennálló egyetértés jeléül valami'yen közös megegyezést írt alá. A legutoiso kommünikében erről egy szót sem lehet találni. „Az Athanti óceánon túli stratégák" írja Marini, fé'nek az időtől és ez­ért igyekeznek azi megelőzni. A lehe­tő leggyorsabban meg akarják kötni a ruhrvidéki mágnásokkal az egyez­ményeket. Azun igyekeznek, hogy Nyugat-Németországban amerikai-fa­siszta ,,Reich"-ot hozzanak létre, ame­lyet úgy tekintenek, mint a walt­streeti világhatalom egyik igen fon­tos emeló'rúdjat, mint katonai kaland­jaik, ágyúik számára szolgáló ellátá­si bányát. Az imperialisták azonban megfe­ledkeznek olyan alapvető tényezőről, mint a német demokrácia. A német Demokrata Köztársaság megalapítása jelentősén megszilárdítja és emeli en­nek a tényezőnek feladatát. A kül­iigyminiszlerek párizsi értekezlete új­ra arról tesz tanúságot, hogy az an­gol, francia, amerikai blokk imperia­lista összeesküvése egyszersmind a bé­ke és a nemzetközi biztonság ellen irányul, éppenúgy egyidejűleg a né­met demokrácia érdekei ellen. A Német Demokrata Köztársaság kiilkereskedeiemügyi minisztere a Csehszlová­kiával való kereskedelem kibővítéséről Georg Handke, a Német Demokra- | folynak és bizonyára eredményeket ta Köztársaság külkereskedelemügyi 1 fognak elérni éspedig olyan eredmé­minisztere a CTK berlini tudósítója- ; nyeliet, amelyek mindkét állam gaz­nak nyilatkozott a Csehszlovákia és daságának javára fognak szolgálni. a Német Demokrata Köztársaság közti kereskedelmi kapcsolatok ki­bővítésének jelentőségéről. A kérdésre, hogy mi a véleménye arról, hogy a csehszlovák kormány elhatározta, hogy kibővíti a két ál­lam közti kereskedelmi kapcsolato­kat és hogy Handke miniszter mit vár ettől a kibővítéstől, a Német De­mokrata Köztársaság külkereskede­lemügyi minisztere a következőket válaszolta: „A csehszlovák kormány határo­zatát, amelyet A. Gregor csehszlo­vák külkereskedelemügyi miniszter ajánlatára hozott, hogy kibővíti és kiépíti Csehszlovákia és a Német Demokratikus Köztársaság közti, kapcsolatokat, az egész német köz­vélemény örömmel fogadta és ter­mészetesen én is. A kereskedelmi szerződés megkötéséről folyó tár­gyalások, amelyek e hét elején kez­dődtek meg Prágában, mindkét rész­ről a kölcsönös bizalom jegyében A VIDÉK SPORTJA A csehszlovák kormány határozatát úgy értékeljük — és ez a legfonto­sabb — mint a csehszlovák nép bi­zalmának kifejezését a Német De­mokrata Köztársaság békeszerető és dekmokratikug erői iránt. Az ipari­lag fejlett Csehszlovákiávan való in­tenzív árucsere további fontos tényt képez mindkét ország békés gazda­ságának kiépítésében." — A hivatalos közlések szerint Bécsben a tejmennyiség 42 szá­zalékkal kisebb mint a háború előtt. A szükséges gyümölcs- és zöldségfogvasztá* a drágaság kö­vetkeztében 35 százalékkal, a zsiradék 44 százalékkal csökkent a háborúelőtti mennyiséghez ké­peit. Cukrot 13 százalékkal keve­sebbet vásárolnak, mint a háború előtt. POTYA MARCI Ez a Róza kérem már rég a be­gyemben van és ezért beszélnem kell róla, mert már nem bírom tovább a begyemben tartani. A Róza, kérem, az már túlhaladta az ötvenet, de azért még mindig rúzst és pirosítót használ és oly fürgén jár az utcán, mint egy kislány. Róza még ma is megvan arról győződve, hogy elraga­dó jelenség és hogy a férfiak utána fordulnak az utcán. Hát ami igaz, az igaz, Róza még lány és tény' az is, hogy utána fordulnak az utcán, csak azt kell még hozzátennem, hogy nemcsak férfiak, hanem gyerek és felnőtt egyaránt. Dehát ez nem is csoda, ha P-óza kilép az utcára, akkor az évszakok­ra való tekintet nélkül orgonaiilat kíséri, bodorított, agyonkínzott ha­ja lengő, színes tollakkal díszített kalap ékesíti és ha ehhez méghoz­zátesszük férfigalléros bársony ka­bátkáját és az apró pincsijét, akkor pontos képet kaphat mindenki Ró­záról. Persze a rokonai csak Rozi­kának hívják, én azonban Rozi né­ninek. Hát ez a Rozi néni hozzám éppen úgy ragaszkodik, mint a pin­csijéhez. Ez pedig egy kész szeren­csétlenség, én már úgy félek tőle, mint gyermekkoromban a fekete macskától. Ez a Rozi néni úgy sze­ret engem, hogy majd megfojt azzal az orgonaillattal, meg azzal a sze­rencsétlen mufjával, amit ilyenkor kiszed a naftalinból és hordozza, mint csiga a házát. Ha Róza meglát engem, akkor le­hetetlen tőle menekülnöm. Az ki van zárva, mert selypítve kiabálni kezd az utcán vagy a villamosban: „Marcikám, Marcikám" és ilyenkor meg kell állnom, mert ha nem állok meg, vagy nem közeledem feléje, akkor az utcán csődület támad. Nos, ez történt velem most vasárnap is, éppen a mérkőzésre siettem és ki­kerestem magamnak egy észrevét­len zúgot a zsúfolt villamosban, hogy zavartalanul potyázhassak, amikor egyszerre csak meghallom a Róza selypítő, kislányos hangját: „Marci... Marci ..." Mit mondjak, megfa­gyott bennem a vér, mert hiszen azonnal meg kellett váltanom a vil­lamosjegyet. Természetesen minden­ki felém nézett némi gúnnyal és némi szánalommal, de segítségemre senki sem sietett. Persze, azt senki sem tudta, hogy mi vár rám, senki sem sejtette, hogy ezen a vasárnapon én sosem jutok el a mérkőzésre. Rozi néni ugyanis egy pályatévesztett nő. Én ezt eddig sen­kivel sem közöltem, de . most meg­mondom mindenkinek. Szerintem Rozi néni egy őstehetség, ő min­denkiről mindent tud, mint általában olyan házmesterné, aki ügyel a la­kói életrendjére. Tehát szerintem neki ilyen házmesternének kellett volna lennie. De mert hivatását so­sem folytatta, ezért tudományát nem kamatoztathatta és képességeit szét­szórja boldog-boldogtalanra. Ilyen boldogtalan vagyok én is. Sosem felejtem le, hogy felszabadu­lásunk napján, amikor még együtt laktunk Rozi nénivel egy udvarban, nem lehetett vele bírni, olyan izga­tott volt. Miután hónapok óta nem lehetett őt elmozdítani a nyilasok rádiójától, tehát természetesen pon­tosan tudta, milyen emberek az oro­szok és ehhez mérten viselkedett. Rozi néni megvolt arról győződve, hogy az orosz hadsereg csak azért jött be Bratislavába, hogy meefosz­szák öt az orgonaillattól, meg mind­attól, amit ötven éven át oly heve­sen és elszántan őrzött. Hogy meg­őrizze féltett vagyonát, koromfoltokat festett hervadt, ráncos arcára és hajá­ba papírdarabokat bodoritott. Mond­hatom. elragadó jelenség volt így. A szovjet katonák, amikor meglát­ták, hasukat fogták nevettükben. Ez persze nappal volt, éjjel azon­ban nem akart egyedül maradni és miután nálunk nem alhatott, mert négy szovjet katona volt a mű­helyben elszállásolva, rám jutott az a komoly feladat, hogy őrizzem a pályatévesztett Rozi nénit. Gyönyö­rű tavaszi este volt, én az ablak elótt ültem, rágyújtottam egy ma­horkára, amit egy szovjet katonától kaptam és élvezettel fújtam a füstöt és élvezettel köhögtem, mi­közben az udvarban levő lovak jó vidámakat nyihogtak. Itt-ott elbe­szélgettem, eldadogtam egy szovjet katonával és mindazt, amit kértem tőle, habozás nélkül nekem adta. Raktáramban már két pár bakan­csot őriztem, egy pár kerékpár bel­sőt és egy vadonatúj futball-labdát. Mindezt rövid idö alatt sikerült tő­lük összepotyázni. Persze Rozi néni ezt a nagy barátságot nem bírta nézni s rámparancsolt, hogy zárjam be az ablakot. Erre bezártam és aludni tértem. Rozi néni eloltotta a gyertyát és beszélni kezdett a sötét­ben, mert neki mindig volt monda­nivalója és én már akkor tudtam, hogy a legjobb öt beszélni hagyni, így történt aztán, hogy ö beszélt, én meg aludtam. Hajnaltájban arra riadtam fel, hogy Rozi ráncigál, selypítő, két­ségbeesett hangon jajveszékelt, hogy valaki be akar jönni az ablakon. tényleg, abban a pülanatban egy ao­lak beiórt es Rozi néni selypítve si­koltott egyet, aztán papiruncsesen, fehér háiukauáLjatmn letérdelt előt­tem és könyörgött: „Mareikam, se­gíts rajtam." tn őszintén szólva úgy ereztem magam, mint akit csiklan­doznak. Az izgalom, hogy Rozi néni­vel ötven év után végre történik va­lami rám a varázs, a kaland erejé­vel hatott. A felzaklatott,jólértesult Rozi néni ennek a várakozásnak már napok óta tápot adott. Becsületsza­vamra állítom, hogy tg y csöpp fé­lelmet nem éreztem. Egyetlen ké­nyelmetlen dolog zavart engem és pedig az, hogy az ingemet kinőttem es egy hajadon elótt kellett köldökig éro ingben BLZ ablakhoz lépnem. Ott aztán halkan kinyitottam a belső ablakszárnyat és ujjaimat óvatosan kidugtam a bezúzott ablakon. Nos, tétova ujjaim nemsokára szilárd ta­lajt a akadtak: Egy ártatlan ló dom­borodó testrészére. Esküszöm, hogy így volt, még meg is paskoltam a lónak azt a bi­zonyos testrészét és a ló kissé odébb állt. Amikor vidám hangon közöltem Rozi nénivel tapasztalataimat, meg­fagyott benne egyszerre a nyöször­gés és valami mély és makacs csa­lódás borította el papirtincses, fehér alakját. „Marci ez nem lehet" — nyögte fájdalmasan és őszintén. — „Tessék meggyőződni róla", — vá­laszoltam neki, miközben rövid in­gemben visszaug róttam fürgén fek­vőhelyemre. De R.OZÍ néni nem akart meggyőződni, mert Rozi ebben a ka­landban többre becsülte kormos kép­zeletét, mint a valóságot, amely a ló fenekén lyukadt ki. Azóta is a lónak ez a bizonyos testrésze örök és kimeríthetetlen té­ma közöttünk. Rozi néni nem hagy engem élni . .. már évek ^óta nem lakunk abban az udvarban, de ő nem tudja elfelejteni azt az éjszakát. Nem kíméli magát, gyakran elláto­gat hozzánk és minduntalan vissza­tér erre a kinos és kényes kalandra. Szegény, pislog azzal az öreg, lá­nyos szemével, sürgetve faggat a részletekről, hogy is akadtam rá a lónak arra a bizonyos ... én aztán elmondom, lehetőleg izgalommal, mert mindig valami részvét fog el, mintha Rozi néni naftalinos mufjá­val egy utas lenne, aki csomagokkal j felszerelten kijött az állomásra és i lekéste a gyorsvonatot. Rozi néni ; egyébként máig is reméli, hogy meg­másítom vallomásomat. . . Hát ké­rem, ezért nem jutottam el ezen a vasárnapon a stádionig és nem néz­hettem végig a Bratislava és Ostra­va közötti érdekes mérkőzést. 1 Potya Marci. 10 pontos előnnyel nyerte meg a bajnokságot a CSSZ Nové Zámky A nitrai kerületi bajnokságot vasárnap fejezték be. Még egy mérkőzés, a SaTa— Prievidza be­fejezetlen találkozó eredmény* hiányzik. A bajnokságból Komjatice, Štúrovo és Želiezovce esik ki. CSSZ NOVÉ ZÁMKY— ZL. MORAVCE 5:1 (2:1). A nitrai bajnokság utolsó mérkőzését Nové Zámkyn, szép­számú nézőközönség előtt ját" szották. A. honiak győzelme tel" jesen :ne,'e! ciemelt. A vendégcsa­pat ok nélkül, nagyon durv4n játszott A gólokat Kovačič .3), Jur k és Pintér, illetve Forgáč lőtték. CSSZ N. Z. 26 20 3 3 90:20 43 Palárik 26 15 3 8 75:35 33 Hlohovec 26 11 9 6 53:40 31 P. N. Z. 26 13 4 9 56:35 30 Prievidza 26 12 6 8 51:40 30 Sal'a 26 13 4 9 63:50 30 Šurany 26 12 6 8 48:40 30 Bošanv 26 12 5 9 63:65 2» Zl. Mor. 26 10 3 18 49:66 23 Komárno 26 10 1 15 60:67 21 Levive 26 7 4 15 45:61 18 Komjatice 26 7 4 15 45:74 3* Štúrovo 26 6 2 18 36:82 14 Želiezovce 26 6 2 18 30:89 14 Rožňava és Tahanovce között dől el a bajnokság a košicei kerületben A košicei kerületben vasárnap a Tahanovce— Rožňava derby­mérközést játszották. A forduló után a tabellán az a helyzet, hogy az első két csapatot csak gólkü" lönbség választja el egymástól. ŤAIIANOVCE—ROZNAVA 1:1 (1:1). Több mint 3000 néző előtt folyt le a derbimérkőzés, mely reális 1:1 arányú eldöntetlent ho" zott. A mérkőzés vége felé a bíró a Bakoš testvéreket és a íahanov­ceből Sterrípelát kiállította. Král Chlumec—Pokrok Krom­pachy 2:1, Trebišov —Dynamo Košice III. 1:2, Poprad—VSJ Ko­šice 0:2, S. Moldava— 1Textilka. Kežmarok 6:1, VDP Kežmarok— S, Jasov 4:0, Levoča —Sp. Nová Ves 1:2. Rožňava 25 16 5 4 96:35 37 Tahanovce 25 16 5 4 74:29 37 Spiš. N. Ves 26 15 4 7 74:46 34 VDP Kežmarok 25 14 3 8 60:37 31 Poprad 25 11 5 9 49:54 27 Krompachy 26 12 3 11 49:55 27 VSJ Košice 25 11 4 10 66:44 26 Levoča 25 11 3 11 51:39 25 Moldava 25 9 6 10 54:58 24: Kráľ. Chlumec 25 11 1 13 49:76 23 T. Kežmarok 25 8 5 12 41:55 21 Trebišov 25 9 3 13 39:57 21 Jasov 25 5 0 20 37:91 10 Jelšava 25 3 3 19 36:99 9 Michalovce jut a „D" bajnokságba A prešovi kerületi bajnokság egy mérkőzéstől eltekintve, befe­jeződött. Bajnok Michalovce csa­pata lett, mely tavasszal a „D" bajnokságban küzd majd a pon­tokért. A vasárnapi forduló a kö­vetkező eredményekkel végző­dött: VSJ Prešov—Snina 7:2, Sabi­nov —M chalovce 1:4, Žel. Prešov —SZJ Humenne 0:2, Veľ. Kapu­šany —Stropkov 4:2, Žel. Hu­menné —Stará Ľubovňa 2:0, Bar­dejov —Vranov 1:0. A tabella állása a következő: Michalovce 26 22 0 4 110:19 44 J. Humenné 26 21 1 4 93:42 43 Vranov 26 18 1 7 79:31 39 O. Prešov 26 17 2 7 64:43 36 Sp. Prešov 26 11 4 11 58:54 26 St. Ľubovňa 26 11 4 11 50:56 2S V. Kapušany 25 11 4 10 47:56 26 Bardejov 26 11 4 11 43:65 26 Sabinov 26 10 4 12 59:61 24 Žel. Humenné 26 9 4 13 30:62 22 VSJ Prešov 25 8 5 32 49:57 21 Stropkov 26 7 5 14 40:62 Snina 26 5 0 21 38:90 10 Veľ. Šariä 26 1 2 23 25:95 4 #

Next

/
Thumbnails
Contents