Uj Szó, 1949. november (2. évfolyam, 172-196.szám)

1949-11-03 / 173. szám, csütörtök

1949 november 9 UJSZ

0 3 November 3, csütörtök. A nap kél 6 óra 52 perckor, nyugszik 16 óra 34 perckor. A róm. kat. és a protestáns naptár szerint Hubert napja van. ; A Tuekansam Sanomat hírt ad arról, hogy Gulu város kórházában meghalt Marti Makonen finn munkás. Marti Makonen egyike volt azoknak, aki a béke melletti munkásgyűléseket az egyik körzetben megszervezte. (Egyik ilyen naggyülésen szerzett sebeibe halt bele Makonen. A gyűlések résztvevőire ugyanis felegyverzett terrorista bandák támadtak rá. A képmutató, munkásnyúzó finn hatóságok mosták kezeiket az „incidens" miatt, de a munkások tudják, hogy a terrorakció a hatóságok tudtával. 1 bátorításával, sőt támogatásával , történt.) • » A román közoktatásügyi minisztérium előterjesztésére a , pénzügyminisztérium megfelelő j összeget utalt ki arra a célra, < \ hogy a bukaresti állami magyar] nvelvű elemi iskola és gim- ! i názlum mellett 50—60 tanuló be- 1 j fogadására internátust létesitsei nek. — A Csapajev című orosz film Bratislavában. A csehszlovák-szovjet baráti napok keretében a bratislavai „Igényes Nézők Filmszínháza" bemutatja a Csapajev című egyik legjelentősebb szovjet filmet. A filmet 1934-ben készítették és bemutatja a polgárháború legendás harcosának és vezetőjének Csapajevnek hőstetteit. Ez a film a szovjet nézők előtt a legnépszerűbbek közé tartozik. Minden kultúrembernek meg kell néznie ezt a valóban nagyjelentőségű filmalkotást. — Micsurin-konferencia Bratislavában. November 5-én tartják Bratislavában az első Micsurin-konferenciát, melyen a földművesek vezezetöi, tudományos intézetek és intézmények, valamint a csehszlovák akadémia vezetői, ezenkívül a szovjet agrobiológiai küldöttség is résztvesz. A konferenciának feladata lesz reális alapot teremteni egy Micsurinklub megalapításához. A Micsurinklub tagja lehet mindenki, aki példás munkát mutat fel a mezőgazdaságban. — ÜJ kereskedelmi megállapodás Finnországgal. A napokban írták alá Prágában az árucsereforgalomról szóló megegyezést Csehszlovákia és Finnország között. Finnország Csehszlovákiának cellulózét, gyantát, piritet, mézet, papírt, papíripari gépeket ad. Csehszlovákia Finnországba vaskészitményeket, közlekedési eszközöket, kerékpár alkatrészeket, fényképezőgépeket, kémiai és ipari berendezéseket, textil-, bőr- és gumiIpari termékeket, valamint cukrot szállít. Az árucsereforgalom összege több mint 600 millió korona. Lengyel újságírók Csehszlovákiában. Prágába hattagú lengyel újságíró küldöttség érkezett a napikban. A lengyel újságírók résztvettek a csehszlovák-szovjet baráti napokon. Október 28-án Karlové Varyba és Plzenbe látogattak el és este a csehszlovák újságíró szövetség vendégei voltak. A személyautók számára kiutalt benzin árának csökkentése. A hajtóanyagok és olajok elosztó hivatala közli: Az ötéves terv példás teljesítése lehetővé tette a hajtóanyagok árának további csökkenését. A benzín ára a személyautók részére a szabad piacon 40 koronáról 30 koronára csökkent 1949 november 1-től. 1949 november elsejével a színes benzinre vonatkozó utalványok érvényüket vesztik, mivel ezután szabadon fogják árusítani ezt a benzinfalát. — A szabad német ifjúság küldöttsége a Szovjetúnióban. Kedden elutaztak Berlinből a szabad német ifjúság küldöttei tanulmányútra a Szovjetúnióba. A küldöttség tagjait a sziléziai pályaudvaron Erich Honecher, a szabad német ifjúsági szövetség vezetője, búcsúztatta. — Román-szovjet barátsági hét. A román-szovjet baráti hét keretében szovjet szövetségi kultúrdelegáció érkezett Bukarestbe. Az orosz küldöttséget Anicskov, a Szovjetúnió orvostudományi akadémiájának felügyelője vezeti. Válasz a Morvaországban dolgozó rozsnyóiak levelére. Kedves Elvtársam, mélyen meghatott bennünket, hogy az Üj Szó októberi 26"i számában közzétett leveletek, amelyben elpanaszoljátok, hogy a hazai helyzetről nem "hallottok semmit. Pedig Ti is nagyon jól tudjátok azt, hogy a rozsnyói munkásság az üzemek legjobb munkássága volt és az ötéves terv első évének előirányzatát is befejeztük már október 10"re. Azon leszünk, hogy az ötéves tervben is biztosítjuk a rozsnyói bányaüzemnek a két éves tervben elért eredményét, első helyét és az élüzem zászlaja továbbra is a miénk legyen. Az, hogy eddig nem írtunk, annak oka az volt, hogy akiknek tisztségük van, azok már nem törődtek semmivel és a többiek nem mertek írni. Arra kérlek benneteket is morvaországi elvtársak, hogy ott is úgy dolgozzatok, mint ahogy itthon dolgoztatok és megígérjük azt, hogy ezentúl mi is írunk munkásleveleket az Üj Szóban. Proletár üdvözlettel köszönt benneteket a rozsnyói munkások nevében: Korén István. Üj rekordokkal új feladatok felé. A harmadik váltás élmunkás" csoportja a vitkovici Gottwald" üzemekben új rekordot ért el a csőhengerdében. Aa ifjú Bárty elvtárs, aki a „Február 25-e" elnevezésű élmunkáscspoortot vezeti, a normát 204 százalékban teljesítette. Ilyen eredményt a köztársaságban eddig még sehol sem értek el. Az élmunkás"hét a többi munkahelyeken is nagyon szép eredményeket hozott Az anyagvizsgáló asztalnál Szobasz, Zahrandniková és Kubáková elvtársaink a 8 órai munkaidő alatt 220 százalékra teljesítették a 8 órás munkaidőre előírt tervet. Ugyanakkor Kalizová és Barviková 168 százalékot értek el. Bárty csoportja után közvetlenül V. Gábor: Verse őszinte hangról tanúskodik, de nem eléggé öntudatos. Nem kételkedünk benne, hogy rövid időn belül belátja majd, hogy tömörebben és erélyesebben kell írnia olyan fájdalomról, amely önt mélyen áthatja. Azt ajánljuk, haladéktalanul fogjon hozzá egy-egy Sztálin vagy Lenin mű tanulmányozásához. — Kelemen Helén: Leveledben őszinte szeretettel köszöntesz bennünket, mi viszont őszinte szeretettel köszöntünk téged és ígérjük, hogy versedet közölni fogjuk. Nagyon fontos lenne azonban, ha több kéziratot küldenél és Írj csak a papír egyik oldalán. Mindenkép Igyekezz, hogy olyan kéziratokat küldj be, melyek meghaladják élsö versed színvonalát. — J. I. Svamberk: Kedves elvtárs, beküldött írásaid után ítélve nagyszerűen beválnál munkáslevelezőnek. Igy pl. a „Kisgazdák" című versedet prózában sokkal jobban megírhattad volna. Fogd csak szépen a tollat a kezedbe és szólj egyszerű, világos szavakkal a falusi dolgozóhoz. Magyarázd meg neki, hogy mennyivel előnvösebb az egységes szövetkezet keretén belül dolgozni, mint elkülönítve. Magyarázd meg, hogy a mezőgazdaság gépesítése révén milyen előnyökben részesül a falu munkása, legyen az férfi vagy nő. Te, aki magad is földműves vagy, bizonyára megtalálod a hangot, amelyre a falu dolgozójának szüksége van. Te hatékonyan felhívhatod a falu dolgozójának figyelmét arra, hogy igenis, nélkülözhetetlen és szükség van a gépesítésre. mert ezáltal felszabadul a mindennapi robottól és szabad idejét felhasználhatja arra, hogy kultúrtéren fejlődhessen. Itt az ideje végre, Kocsi és Holub elvtársak eredménye emelkedik ki. így biztosak vagyunk abban, hogy a második összszakszervezeti kongreszszusig teljesíteni fogjuk a tervet. A hegesztőben 19 csoport 56 élmunkással versenyzett és ezek egész héten át 342.5 százalékos teljesítményt értek el. De az élmunkásokon kívüli hegesztők is igen magas százalékra nyomták fel a napi teljesítményt. A legszebb egyéni teljesítmény Bohus Sliva esztergályos munkája. De a többiek is azelőtt hihetetlennek tűnő eredményt érték el a termelésben. Osztrava, amint látjuk, az ország első ipari gócpontjának helyét akarja kivívni magának. Nemcsak munkateljesítménnyel, hanem a munkásszolidaritás terén az első sorokban halad. Zátopek főhadnagy elvtárs világrekord futása idején is élmunkás hetet rendeztek és amikor Zátopek elvtárs meglátogatta Osztra" vát, értesítették őt, hogy a normát átlagosanaa 165 százalékra teljesítették. Az osztravai munkások nem várnak a sültgalambra, de megfeszített inakkal termelnek többet, jobban és ezáltal erősítik a békét. Az osztravai munkások tudják, hogy a szovjet munkássággal együtt haladva, Sztálin és Gottwald elvtársak vezetésével megteremtik a dolgozók szebb világát. Hoksza István, Osztrava II. Válasz egy öreg gútai dolgozónak. A munkáislevelezői rovatban október 25'én olvastam leveledet és az én, valamint a többi Csehországban dolgozó öntudatos magyar dolgozók véleményét közvetítem, amikor azt javasoljuk a gútai elöljáróságnak, hogy özv. Fekete Gyulánét, amennyiben november 15-ig meg nem javítja a szegény munkásember lakását, hogy az ő és családjának egészsége ne legyen veszélyeztetve, tegyék a szegény ember helyére és a munkást pedig özvegy Fekete hogy a falu dolgozója nemcsak a munkájával, hanem szellemével, értelmével hozzájáruljon a népi demokrácia építő munkájához. Hát erről kell írnod, elvtárs! Ez a Te feladatod. Nem szükséges, hogy ezt versben írd meg. Biztosítlak, hogy a földműves a prózát is megérti, ha úgy szólsz hozzá, olyan közvetlenül, hogy megérzi benned a barátot, a dolgozó társat. — Hadiözvegy: Szokjon le róla asszonyom, hogy névtelen leveleket írjon nekünk. Egyébként azon leszünk, hogy kívánságának eleget tegyünk. — S. Sándor, Tany: Szép, hogy nehéz bányászmunkád mellett szabad idődet versírásra használod fel. Beküldött költeményed arra vall, hogy értelmes és tehetséges elvtárs vagy. Mégis úgy vélem, hogy még tanulnod kell, hogy pontosan és tömören kifejezhesd gondolataidat. Tisztán gyakorlatról, a tárgy szeretetéről és a jelzők megválogatásáról van szó, ami idővel határozottan kialakul. — Bössi András: A rendeletek közlését illető üzenetét közöltük főszerkesztőnkkel, aki majd intézkedik ebben az ügyben. — Kuralt József: Nem egészen értjük panaszodat. Ha munkástársad beteg és nem bir dolgozni, akkor ott a betegsegélyző. Bármelyik orvos megállapíthatja, vájjon munkaképes-e vagy sem. Neked végeredményben be kell látnod azt, hogy mi nem vagyunk orvosok. Egyébként szerintem tl munkások fordulhattok végre az üzemi tanácshoz és kérhettek számára könnyebb munkabeosztást. Az üzemi tanács mindenütt a munkások érdekeit képviseli. — Sz. L.: Verseit nem közölhetjük. Nem elég a puszta lelkesedés. Fegyelmezettséget és alapos megokolást kíván. Reméljük, ha legközelebb jelentkezik, lelkesedésében több meggyőző erőt fedezünk fel. Gyuláné lakásába. Próbálja meg, mit jelent így lakni és akkor rájön arra, amire eddig még nem tudott rájönni. D. L., Csehország. \ füleki helyzetről. Emlékeznek-e még arra az elvtársak, hogy mit suttogtak a kulákok, meg a népi demokrácia ellenségei, amikor a fasisztákat elkergettük a gyárból? Hogy egy év múlva becsukhatjuk a gyár kapuját! Mi azonban nem csuktuk be és most megnézhetik, hogy milyen munkát végzünk. Azoknak az embereknek, akiknek soha semmi nem tetszik, eszébe idézzük azt, hogy milyen munkakörülmények között dolgoztunk régebben. Sötét, huzatos deszka-bódében tettük kockára az egészségünket, mert a füleki gyár urai nem törődtek azzal, hogy mi lesz a munkásokkal. Aki erre nem emlékszik, az soha igazán rendesen nem dolgozott. Nézzétek csak meg most a szép modern központi fűtéses műhelyt, amelynek már az ablaka sem olyan, mint a régi börtönablakok. Vagy nézzétek csak meg a modern gépekkel felszerelt öntödét, a gyár büszkeségét és a két hatalmas víztoronyt. Ezeket mind a népi demokrácia építette. Vagy menjetek ki a nagyállomás mellé és nézzétek meg a gyönyörű munkáslakásokat, amelyeket az utolsó három év alatt hoztunk tetó alá. Kérdezzétek csak meg, mit építettek az urak Füleken vagy adtak'e öreg munkásaiknak nyugdíjat és kaptak-e a gyermekes apák családi segélyt? Holló Gyula, Csorna. Felhívás a korláti dolgozókhoz. Engedjétek meg, korláti dolgozók, hogy hozzátok forduljunk. Köztetek éltünk hosszú időn át és veletek dolgoztunk, amíg 1946'ban el nem kerültünk ide, a zsulovói üzembe. Nem tudjuk, hogy hogyan megy a sorsotok, hogyan haladtok előre, mert Cipró János, a járási vezetőség által kinevezett munkáslejvelezötök eddig, tudomásunk szerint, még egyszer sem jelentkezett beszámolóival az Üj Szó hasábjain. De ez nem mentség. Mert, ha ő nem ír, nektek kellett volna írnotok, vagy még mindig alusztok talán? Mi, itt Sziléziában dolgozó magyar munkások azzal a felhívással fordulunk hozzátok, hogy azonnal küldjetek beszámolókat, hogy mi is láthassuk, hogyan építitek szocializmust a mi kis falunkban. Mi itt három év alatt sokat tanultunk, sokat tapasztaltunk, öntudatosabbakká váltunk és tudjuk, hogy a szocializmus nem álom többé, hanem megvalósítható valóság. Lenin és Sztálin útmutatásai vezetik ma már a dolgozó népet a munkásosztály diadala felé. Titeket is akarunk hallani, mit tanultatok ti azóta, amióta elváltunk hazulról. Reméljük, hogy rövidesen olvashatjuk életetek menetét, munkátok leírását és szavaitokból érezni fogjuk majd, hogy mennyire haladtatok előre a szocializmus felé. Elvtársi üdvözlettel — egykori munkástársaitok: Kurali József, Szpelár Sándor, Bolzovár János, Csapuha István, Vozová Márton és a többiek a zsulovói 32. sz. üzem munkásai. POTYA MARCI Ezelőtt az úgy volt, hogy mentem és megnéztem potyán egy mérkőzést, aztán gondtalanul megírtam mindazt, ami eszembe jutott. A kezembe fogtam a potyatollamat és írtam kérem. Igazi potyatoll volt ez, gyakran jártam egy ismerősömhöz, este, reggel, ebéd közben toppantam be hozzá és folyton a tollra tereltem a beszélgetést, miközben folyton azt hangoztattam, hogy nekem ilyen toll nem kéne ... nem kéne akkor sem, ha ingyen ideadná. Nagyon szívósan és kitartóan hangoztattam ezt, végül remegő hangon mondtam neki, hogy a toll nekem nem kell. Nos, más ösmerősöm az ö helyében azt mondta volna nekem: Nézd, Marcikám, nem kell remegned, mert nem kínáltam és nem is adom neked a tollat. Ám éppen itt rejlik az én potyatehetségem, hogy nemcsak a tollat, hanem finom szimattal a toll tulajdonosát is ki tudtam magamnak választani. Szó sincs róla, a toll tulajdonosa is egy potyás volt, de persze engem meg sem közelitett. Ö egy nagyon finom és érzékeny potyás és amikor meghallotta remegő hangomat, habozás nélkül nekem adta a tollat. Nos igaz, hogy én is nagyon érzékeny vagyok, de viszont nem vagyok olyan finom. Így került hozzám ez a potyatoll, a tintához pedig olymódon jutottam, hogy az Üj Szó szende titkárnőjét mélyen megsértettem. Azt mondtam neki, hogy ö lehetne a Potya Manci. Erre ő, mintha valami szemérmetlent mondtam volna neki, habozás nélkül sírva fakadt és miközben ő hullatta a könnyeit, addig én elpotyáztam egy üveg töltötoli tintát. Ami pedig széljegyzeteim mondatfüzését illeti, hát esküdni merek rá kérem, hogy erre senki az égvilágon egy vasat sem költött. Mondataim kérem semmiféle említésre méltó csiszolásban nem részesültek, ezért van az, hogy gyakran oly természetes légkört árasztanak, akár a kvargli. Higyjék el nekem, hogy kifejező stílusomat az utcán szedtem fel és sráckoromban már úgy gyűjtöttem a jelzőket, mint némely suhanc a színes üveggolyókat. Szenvedély dolga ez kérem. Emlékszem, hogy a cérnagyári pályán, mindjárt a felszabadulás után, amikor az embernek szabad ki- és bejárata volt ott, egy fontos mérkőzés közben, amikor három lépésnyire voltam a kaputól, hirtelen eszembe Jutott egy remek mondat és képtelen voltam gólt rúgni, mert a remek mondat megbénított. Sportkarrieremnek ez adta meg aztán a kegyelemdöfést és természetesen mint bukott angyalok, ha a földre kerülnek, azonnal szenteknek csapnak fel. úgy csaptam én fel futball szakértőnek és sportkritikusnak. Meg kell nekem ezt bocsátani és nekem többnyire mindenki megbocsát pofonnal vagy pofon nélkül, az teljesen mindegy, mert nekem ez a sorsom. Valószínűnek tartom, hogy a lévai dolgozó is megbocsátott nekem, annak ellenére, hogy Léváról több mint ötven aláírást kaptam, nem is beszélve arról a halom postáról, amit naponta kapok az ország minden zúgából. Hát ez az kérem, ez a halom levél, engem teljesen zavarba hoz. Én kérem sohasem mertem volna hinni, hogy a dolgozók munka után olvasnak engem. Álmatlan éjszakákat töltöttem gyakran emiatt, tanácstalanul vergődtem, mint valami felnőtt, de reggelre újra Potya lettem és vígan szórtam széjjel széljegyzeteimet, oly boldogan és oly természetesen, akár a madarak, amikor potyát szórnak a kirándulók tisztára kefélt kalapjára. Ma azonban be kell vallanom, hogy ez az ártatlanság teljesen eltűnt hamvas potyalelkemböl. A sok levélíró kedves potyasorai engem szívem mélyéig megindítottak és oly gondolatokat ébresztettek bennem, hogy esetleg helyes lenne újabb feltételeket szabni. Mondjuk például, ha kijelenteném, hogy csak akkor írok, ha az Üj Szó előfizetői almát vagy körtét küldenének nekem. Mondjuk minden előfizető egy kilót. Persze, ez csak tréte. Szó sem lehet róla, hogy ilyesmit elfogadnék. Isten őrizz. Igazárt ne... restellem, higyjék el nekem, hogy nem gondoltam komolyan. Nem tehetek róla kérem, ismétlem, a rengeteg levél mélyen megindított és ha egy potyás meg van indulva, veszélyes dolgokra képes. .. Ezért mondom, hogy ne ... Egyébként szerettem volna minden levélírónak külön-külön üzenni, de nem lehetett, mert akkor tele kellett volna írnom az egész Üj Szót és köztudomású, hogy a szerkesztők roppant irigyek, nem engednek engem szóhoz jutni, de ígérem, hogy ezentúl, ha nem Is oly hamvasan, mint eddig, de jelentkezem és írok majd mindenről, még arról is. ami a felnőtt potyásoknak nem tetszik. Potya Marci.