Uj Szó, 1949. október (2. évfolyam, 146-171.szám)

1949-10-20 / 162. szám, csütörtök

UJSZ0 1949 oktflber 90 LÖRINCZ GYULA: tt A MAGYAR NEPNEVELOKHOZ a trencséntepHci tanítói gyűlés megnyitásakor Mikor e párnapos tanfolyam meg- ! a multához való vlszonynnk ts legyen kezdése alkalmával üdvözlöm Önö­ket, engedjék meg, hogy bevezetőül egy kis történetet mondjak el Önök­nek. Jó pár hónappal a történelmi februári események után megszólí­tott egy ismerősöm, ilietve búcsúzóul kezet nyújtott azzal a megjegyzés­sel, hogy őt mint bűnöst kitelepítik. Mikor megkérdeztem, hogy milyen bíínt követett el, azt felelte, hogy az a vád ellene, hogy a februári győze­lem napján olyan kijelentést tett. hogy ez a győzelem a csehszlovákiai magyarok jogait is meghozza. Meg­becsületes: tartsuk mindig szem előtt, hogy az ember, aki él, eszik és nem dolgozik, mások munkáját eszi meg! Azt hiszem, mindnyájunk szá­mára, az Önök szá.nára is elfogad­hatók ezek az alapelvek. Mi ellen­őrizni fogjuk azt, hogy- ezekhez az alapelvekhez hűen nevelik-e gyer­mekeinket és aszerint mondunk bí­rálatot, hozunk ítéletet arról a fe­lelősségteljes népnevelő munkáról, amelyet önökre bízunk. M! nem az iskolapadok között ellenőrizzük ezt a munkát, hanem az életben. Ml nem lepett, hogy ezért a józan és világos urt akarjuk, hogy gyermekeink feje előrelátásért valakit vád alá helyez- j betanult szövegeit raktára legyen, hetnének, utána is néztem, meg- , nőinket a tudás gyakorlati alkalma­győződtem arról, hogy ismerősöm- ! zása érdekel. nek igaza volt. Elmeséltem ezt az j Spn l­it nem e lienőriznek annvian. epizódot az egyik vezető politiku- , sen k, npk a „, asratarMsa nfncs olva n sunknak akinek nagyon nagy sze- emberiség fejlödé­repe volt abban, hogy a kritikus . . februárt napok győzelemmel, a népi sŕr p- min t a tanítóké. A gycr­demokrácia pyőzelmével végződtek. Örömmel láttam, hor;y véleményünk ebben a kérdésben teljes mértékben azonos volt, hogy ismerősöm, aki a februári napokban az említett meg­jegyzést csinálta, nem büntetést, ha­nem előrelátásáért, a népi dcmokráciá­clába vetett hitéért, a népi demokrá­ciába vetett bizalmáért inkább ki­tüntetést érdemelne. Talán monda­nom sem kell, hogy ez az ismerő­söm, alti egyébként a közellátásunk egyik szektorában nélkülözhetetlen szakember, ma is itt él köztünk. Több okból mondtam el ezt a kis epizódot. Elsősorban azért, mert tu­dom azt, hogy most, mikor Önök új­ra megkezdik működésüket Dél­Szlovákia falvaiban, kis városaiban, nem egyszer találkoznak majd olyan nehézséggel, amely esetleg megin­gatná bizalmukat, hitüket a népi demokráciában. Szeretném, ha ilyen­kor eszükbe jutna ez az eset és nem hátrálnának meg az akadályok­tól, szem előtt tartva azt, hogy a népi demokratikus Csehszlovákia po­litikai vezetői mindenkor kellő jó­zansággal és a népi demokrácia el­veihez hűen állnak az igazság olda­lán. Hogy többéves hallgatás után ma önök itt ülnek azzal a céllal, hogy pár nap múlva elfoglalják helyüket a szlovákiai magyarnyelvű iskolák pódiumain, hogy a magyar munká­sok, a magyar dolgozó parasztok és dolgozó értelmiség gyermekeit anya­nyelvükön újra magyarul taníthas­sák, kétségtelenül a népi demokrácia győzelmének, a nagy februári na­poknak, a lenini, sztálini nemzetiségi politika egyik, azt mondhatnám leg­nagyobb győmelmének tekinthetjük. Éppen ezért elsősorban mi, csehszlo­me<* a legjobb megfigyelő és éppen ezért sokszor az erŕsz életére, az e<rész .jövőjére kihatással van fiz, amit tanítójától látott, amit tanító­jától hallott. Megfigyelhetjük azt, hogy egyes falvak, generációk év­tiredeken keresztül magukon viselik volt tanítójuk feliemét, magatartá­sát, állásfoglalását, sokszor ir> Ag beszédmodorát, fogalmazását, stílu­sát is. Az utolsó időkben Szlovákia kü­lönböző vidékeiről az Idősebb és fia­talabb generáeiókbeli magyarokkal beszélgettem és így gyakorlatból már az első beszélgetés után körül­belül meg tudom ítélni, hogy melyik vidékről, milyen tanító neveléséből kerü't H az, akivel beszélek. Első beszélgetésre meglátjuk azt, hogy az Illető az érvénvesülés, a boldogulás, egvszóval a tudás fegyverét kapta-e volt tanítójától, az élet számára, vagy n ed! p ellenkezőleg, a tudatlan­sás: súlyos, nehéz keresztjét. Nem állítom azt, hogy ezen a téren nin­csenek kivételek, ho-y a tudás fegy­verét minden esetben az okleveles tanító adta a kezükbe, mert nagyon sok esetben tapasztaltuk, hogy ezt a fegyvert ..hivatatlan" tanító, egy-egy amatőr népnevelő adta azoknak a kezébe, akik ezzel helyesen élni is tudnak. SÍI nem azt várjuk önöktől, hogy az új társadalmi rend, a népi de­mokrácia és a szocializmus jelsza­vait sajátíttassák el az új nemze­dékkel, mi nem a külsőségek, forma­litások üres kerereit akarjuk az if­júságra kényszeríteni, mi éppen ezeknek a kereteknek tartalommal való megtöltését, a gyakorlati élet vákiai magyarok jogosan elvárhat- be való alkalmazását kívánjuk Önök­juk Önöktől, hogy gyermekeinkből a j tői. Ehhez feltételnül szükséges az, népi demokráciához hű és lelkes hí- i h o£y kilépve az iskola kapuin, az veket neveljenek. Régi igazság az, ! ň1 tanit6 szoro s kapcsolatba kerül­ho-y aki maga nem tud lelkesedni, I J rtn a környezetével, a dolgozó nép­az lelkesíteni sem tud. Ezért nagyon P"'- megismeri annak problémáit, se­fontos az, hogy félredobjunk min­den előítéletet, amelyeket a múlt ta­lán gyakran fájó eseményei kivál­tottak bennünk a népi demokráciával szemben. Tisztában kell lennünk az­zal, hogyha visszafelé nézünk, le­maradunk, nem haladhatunk előre a gítségére legyen ott, ahol az értel­miség gyakorlati hiánya megmutat­kozik. Az ú j társadalmi rendben ezer lehetősé"? kínálkozik arra. hogy az értelmiség tanújelét adhassa annak, hogy fontos az ő szerepe is, hogy csak pár példát hozzak fel, pl. a népi demokrácia győzedelmes útján a i tervgazdálkodás, a beszolgáltató he­szocializmus felé. Márpedig a ml >'"* kiírása, fo dmegmunkalási, veté­ntunk a szocializmus útja, mert f ^rvek kidől gozasa, mind olyan egvedül ez hozza meg számunkra az területek, ahol a becsületes értelmi­emberi, a nemzetiségi jogokat. A , segítségét örömmel fogadják a mult bűneit, a múlt sérelmeit ne an- ! dolgozok. Az értelmiség ezeken a nak rójuk fel, aki segítőkezet területeken nemcsak tanit, de tanul­rójuk nyújtott felénk és kiemelt abból az örvényből, amelybe a reakció taszí­tott bennünket. Tudom, hogy milyen felelősségtel­retnék mondani, hogy mi tisztában vagyunk azzal, hogy ma még ezt a jes posztra állítja Önöket a népi d e. felelősségteljes hivatást a népi de­' ... . . ....... ... mokracia nem honorál ia kellőképpen. mokracia. A tanítóságtól függ az, ' J hat is. Záradékul még csak annyit hogy az ú j generációból a népi de­mokrácia hívői, va -y ellenségei lesz­nek. Nem tartom magamat elég au­toritásnak ahhoz, hogy leszögezzem art, milyen emberi tulajdonságokat oltsanak bele a mi gyermekeinkbe. Éppen ezért engedjék meg, hogý se­gítségéül hívjam Michail Ivanovlcs Kalinint, aki hosszú évtizedeken ke­resztül fáradhatatlan munkát és Tudjuk azt, hogy egy tanító anyagi helyzete nem a legrózsásabb, de meg vagyunk győződve arról, hogyha a tanítóság megtalálja a helyes utat a népi demokráciához, a néphez, úgy a népi demokrácia is megtalálja a módját, hogy ezt a fáradságot, ezt a nehéz munkát megfelelően méltá­nyolja. Kölcsey Ferenc szavait szeretném óriási figyelmet szentelt az if júság J id é""> h 0<O' : ..Megbűnhődte nevelésének. Kalinin a tanítókhoz I ™ ár e n é. P. a ™ ,ta t. t* i^endfft." tartott egyik beszédében öt pontban szögezte le azt, amit a gyermekek nevelésénél legfontosabbnak tartott. Első — a szereret a nép, a dolgozó n'p iránti szeretet. A második — a becsületesség. A harmadik — a bátorság. A negyedik — az elvtársi össze­tartás. Az ötödik a munkaszeretet. A munkát nemcsak szeretni kell Éppen ezért ne építsünk egy olyan jövendőt, amiért még egyszer bűn­hődnünk kellene. Célzok itt a szlo­vák-magyar viszonyra. A múltban a feduális és kapitalista urak osz­tályérdekből szították köztünk a nemzeti ellentétet és gyűlölködést, hogy megosszák a dolgozó nép ere­jét és ezzel hatalmukat szilárdítsák. Most önökön a sor, hogy kivegyék részüket a nagy feladatból, hogy a jövő nemzedék már kéz a kézben halajdon a közös úton a szebb és Egységes egészségügyi kartotékrendszert az üzemekbe Nemrégiben vezették be üze­meink egy részébe a szociális kartotékrendszert azzal a céllal, hogy tökéletesítsék az üzem szo­ciális szolgálatát. A dolgozók egészségéről történő gondoskodás emelésére most bevezetjük az üzemekbe az egészségügyi kar­totékrendszer, amely jó segítség lesz az egészségügyi szolgálat el­látásánál. Az egészségügyi feljegyzések szükségét az üzemi rendelőkben már régen érzik, mert ott gyak­ran megfordulnak ugyanazok a páciensek. Az orvosi vizsgálat­nál sok időt vesztegettek azzal, hogy az egyszer megállapított egészségügyi adatokat nem je­gyezték fel, úgyhogy a követke­ző vizsgálatnál újból meg kel­lett azokat állapítani. Az egész­ségügyi kartoték, amelyet egyet­len tökéletes vizsgálat alapján állítanak ki, az orvosnak hosszú időre nyújt egészségügyi adato­kat, amelyekre szüksége van a gyógyítási elárásnál. Ezekkel a kartotékokkal természetesen az orvos is rengeteg időt nyer. Az egészségügyi feljegyzések jelentősége azonban főleg abban áll, hogy az összes szervek egészségügyi állapotának és a megejtett orvosi vizsgálat adatai­nak fejegyzésével a szokorvos­nak megmutatja a megbetegedés okainak összefüggését, ami jó se­gítséget jelent a helyes diagnó­zis megállapításánál. Az egységes kartotékok beve­zetése az összes üzemekben meg­könnyíti a munkát, amely e kar­totékok vezetésével összefügg és egyszerűbbé teszi a kezelés foly­tatását, mert ha a dolgozó más üzembe tér át, magával viszi oda ezeket a feljegyzéseket. Az egészségügyi adatokat, amelye­ket a kartotékon feljegyeztek, gyakorlati felhasználásukon kí­vül felhasználhatják a tudomá­nyos intézetekben is statisztikai célokra. A lakosság érdekeit képviselik a népi közigazgatás bizalmijai A KSČ IX. kongresszusán ki­fogások hangzottak el a népi közigazgatás szervei ellen, hogy elégtelenül szervezik meg az ösz­szeköttetést a dolgozók legszéle­sebb tömegeivel. Ez főleg a na­gyobb városokra vonatkozik, ahol a Nemzeti Bizottságok csu­pán általánosságban ismerik a lakosság szükségleteit, bár a la­kosság, amely tájékoztatva van legközelebbi környezetének vi­szonyairól, a Nemzeti Bizottsá­Kerületi szakszervezeti konferenciát tartanak Koškén A járási és kerületi helyi szak- [ szervezti csoportok konferenciái után, amelyeken a kerületi szak­szervezeti konferenciára meg­választották a kiküldötteket, e hó 22-én, szombaton és 23-án, va­sárnap Koéicén kerületi szak­szervezeti konferenciát tartanak a košicei dohánygyár nagyter­mében. Több, mint 300 kiküldött jön össze a dohánygyár nagytermé­ben éspedig a legkiválóbb szak­szervezeti munkások, újítók és é lmunk ások, hogy így külső for­mában is kifejezésre juttassák azt, hogy mit jelent a ROH mun­kája a szocialista munkaverseny­ben, a munka megszervezésében, az élmunkás és újító mozgalom­ban, az ötéves terv teljesítésé­ben. A košicei kerületi konferen­cia ünnepélyes keretek közt fog­ja megtartani kétnapos ülését. A konferencián prágai vendégek is résztvesznek, továbbá Kušik, a Szlovák Szakszervezeti Tanács alelnöke és a košicei kerület ve­zető tényezői. goknak sokkal pontosabb adato­kat tudna nyújtani. Ezek az ada­tok lehetnek szociális, adminisz­tratív és gazdasági problémákat éríntőek. Ezért üdvözölni kell a bratislavai Központi Nemzeti Bi­zottság törekvését, amely első­ként kezdte meg a népi közigaz­gatás bizalmi hálózatának meg­szervezését. A bizalmiak a Nemzeti Bizott­ságok illetékes előadóinál tolmá­csolnák a lakosság követeléseit és szükségleteit és egyúttal tol­mácsolnák a lakosság vélemé­nyét az esetleges hibákról és rossz intézkedésekről. Természe­tesen a bizalmiaknak ismerniök kell a Nemzeti Bizottság tevé­kenykedését is, hogy tájékoztat­hassák a lakosságot a bizottság működéséről. E célból most fo­lyik a bizalmiak előkészítése jövendőbeli hivatásukra. Ez az előkészület abban áll, hogy meg­ismerik a helyi önkormányzatot, milyen volt 'azelőtt és milyen ma. Hétfőn, október 17-én dr. Vasek Bratislava város primátora tájé­koztatta ezekről a kérdésekről a bizalmiakat és ezzel a kezdemé­nyezéssel Szlovákia többi váró" sainak és községeinek példát nyújtott. — mondja tovább Kalinin —, hanem boldogabb jövő, a szocializmus felé. üj módszereket vezessünk be az építészetbe A csehszlovák építési üzemek nemzeti vállalat lehetővé tette a sajtó képviselőinek, hogy betekint­hessenek az építészet problémáiba. Lehetővé tette az újságíróknak, hogy építési brigádot alakítsanak, amely tanulmányutat tett Szlovákia egész hosszában az építkezéseken. Ez a tanulmányút az újságírók nagyszerű iskolájává vált, mert vi­lágos áttekintést szereztek építkezé­sünk égető gazdasági, műszaki és politikai kérdéseiről, másrészt pedig a brigád segítségére sietett az épí­tési üzemek vezetőségének és sike­resen oldott meg a helyszínen né­hány fontos kérdést. A csehszlovák újságírók hétnapos tanulmányújukon alaposan áttekin­tették a csehszlovák építővállilat központi üzemeit, a vágmenti vízi­építkezéseket, a Makita üzemet, a zsolnai kerület fontos építkezéseit, a és mindenütt értékes tapasztalatokat sé mindenütt értékes tapasztalatokat szereztek. A tanulmányúton részt­vett a mi lapunk küldöttje is és az eredményeket a következőkben fog­lalhatjuk össze. A csehszlovák építési üzemek az ez évi tervet pénzügyi tekintetben 100 százalékra te'jesíti. Azonban a szerelési anyag hiánya miatt az épít­kezéseket befejezni nem tudják es a befejezés csupán a következő esz­tendőben történhet meg. A munka­erkölcs az építkezéseken igen jó, amiről tanúskodik az erősen feilódö szocialista munkaverseny, az újító javaslatok tömege és az élmunkások nagy száma. A munkaerők hiánya miatt néhány vidék azzal segít ma­gán, hogy több váltásban dolgozik A kézműves munkákban is segi'e­nek a munkások és a vas hiányát sikeresen oldják mee TV'^-Sz'ovA'cia adja a munkaerők legjobb forrását és magyar munkássággal találkozni lehet az ország minden építkezésé­nél. Az (5|pítőmtmkásság körében a munkából elmaradás elég magas, amit azzal magyarázunk, hogy a munkásság nagy része földműves családból származik és nincsen tel­jesen ráutalva az építkezéseknél szer­zett jövedelemre. Azonban az is közrejátszik itt, hogy sok helyütt az építő munkásság igen messziről jár a munkába és szombaton, meg hét­főn a munka kezdeténél igen nagy százalék nem jelenik meg. A géppark hiánya is érezhető és most csak úgy tudnak ezen segíteni, ha a pégeket építkezésről építkezés­re helyezzük át. A téli időszakra is erősen folynak az előkészületek. A munkások most a külső építke­zéséken dolgoznak és egyidejűleg tömörítik az anyagot a téli mun­kák számára. A munkaerőszerző­dések is nagy mértékben hoz­zájárulnak az építkezés fel­lendüléséhez, azonban a hiány még mindig érezhető és a rejtett tartalékokat minél előbb munkába kell vetni. Az újságírók arra a nézet­re jutottak, hogy az építkezés beru­házási tervében még ma is sok he­lyütt kezdetleges hibákat követnek el. (ZAS) Aragont ismét bíróság elé állították A párizsi bíróság, miután a világ­hírű regényírót nemrégiben sajtó­vétség ürügyével megfosztotta pol­gári jogainak gyakorlásától, szerdán ismét a vádlottak padjára ültette Aragont. Azzal vádolják, hogy a Ce Soir, amelynek ő a főszerkesztője, mult év november 11-; számában megírta, hogy Jules Moch roham­rendőrsége fegyverét használta a Champs Elysée-n a volt frontharco­sok ellen. A bíróság az ítélet kihir­detését 8 napra elhalasztotta. Franciaországban egyre nő a har­cos kiállások száma Aragon mellett. A béke védelmében egyesült francia értelmiségiek mozgalmának titkár­sága még a tárgyalás előtt kiált­ványt adott ki, amelyben szégyenle­tesnek minősíti, hogy Aragont, aki az egész megszállás alatt Francia­ország élő lelkiismerete volt, most megfosztják állampolgári jogainak gyakorlásától. Ugyanakkor haza­árulókat rehabilitálnak. Aragon min­den erejét és rendkívüli tehetségét a békemozgalomnak szenteli, A francia bíróság Aragont súlyosan elítéli, viszont azokat a reakciós új­ságírókat, akik háborúra uszító ál­híreket terjesztenek, senki sem za­varja. LEGÚJABB SPORT FerencvárosSparta 9:1 (1:1)! Prága. — A Sparta pályán 25.000 néző előtt a magyar bajnokcsapat, 9:1 arányú szenzációs győzelmet aratott a csehszlovák állambajnokság 2. helye­zettje felett. Ružička játékvezető sípjelére így álltak fel a csapatok: Ferencváros: Henni — Rudas, Sza­bó — Dékány, Kispéter, Lakat — Bu­dai, Kocsis, Deák, Mészáros, Czlbor. Sparta: Ro?ek — Senecký, Menclík — Kouhek, Karel II., 1 idl — Kok­štejn, Cejp, Blažejovský, (Bllek), Ŕiha, Smatlik. A Sparta támadásaival indul a já­ték és Blažejovský a 14 percben gólt rúg. A Fradi csak az első félidő vége felé veszélyes és Deák a 44. percben kiegyenlít. 1:1. Szíinet után a Ferencváros tökéle­tes WM-rendszerben játszva, döntő fölénybe kerül és még nyolcszor ered­ményes! A gólok a következő sor­rendben estek: 2 p Kocsis (2:1), K p. Mészáros (3 1). 10 p. Deák fejjel (4:1), 20. p. Deák (5:1). 25. p. Czibor (6:1), 36 p. Kocsis (7 1), 42. p. .Kocsis (8:1), 43. p. Budai 9:1 A Fradi csapata ragyogó formában volt, csatársoia remeket! A Sparta a második félidő elejéig iparkodott, az­tán a fölényes tudású ellenféllel szem­ben összeroppant...

Next

/
Thumbnails
Contents