Uj Szó, 1949. október (2. évfolyam, 146-171.szám)

1949-10-16 / 159. szám, vasárnap

m szó 1949 október 76 Válasz a hazugoknak Az utolsó napokban Csehszlovákia a külföldi sajtó és rádió újabb uszí­tó kampányának tárgya. A toll ösz­szes bevált kalózai mozgósítva van­nak, hogy versenyezzenek a leghü­lyébb mesék kitalálásában orszá­gunkról. Állítólag csökkent nálunk az életszínvonal, rosszabbodott a közellátás, állítólag emelték az ára­kat, csökkentették a bérek reálérté­tékét, csődöt mondott mezőgazdasá­gi politikánk, csökkent az ipari ter­melés és egyáltalában egész gazda­sági életünk katasztrófa előtt áll, vagy válságban van. Mennyi ehhez hasonló hazugságot terjesztettek ezekben a napokban. Nekünk a hasonló hazugságok és mesék nem ártanak. Csak még job­ban diszkvalifikálják köztársaságunk ellenségeit és azoknak hírharsonáit, amelyeknek nem maradt már semmi más fegyverük, mint a hazugság. Csehszlovákia dolgozó népéből ugyan ki hiszi el ezeket a hazugsá­gokat? Talán az, alii nemrég saját maga vásárolt leszállított áron és saját maga jött rá, hogy ugyan­annyi pénzzel sokkal több árut vásá­rolhat, mint néhány héttel ezelőtt. Vagy talán az a dolgozó, aki tíz év után ma először megy be és jegy nélkül vásárol kenyeret, lisztet, eset­leg húsféléket is. Bizony ostobább időt hazugságkampányra ellensé­geink ki sem választhattak volna. Hiszen ez az idő a siker ideje és különösen az ötéves terv teljesítése terén az első 9 hónapban nagy ered­ményeket értünk el. Éppen ebben az időben emelkedett nagymértékben népünk életszínvonala és éppen most győződhettek meg dolgozóink arról, hogy mennyire az ő munkájuktól függ az életszínvonal emelkedése. Miért kezdtek bele éppen most ebbe a hazugsághadjáratba? Megkapjuk a feleletet, ha széttekintünk az impe­rialisták országaiban. Annyi keserű­séget nyeltek le az utolsó hónapok­ban, annyi vereséget szenvedtek el, hogy most valamit ki kellett talál­niok. Gondoljuk csak meg, hány milliárd dollár ment veszendőbe Kí­nában, mégsem tudták megakadá­lyozni a kínai néphadsereg világra­szóló gyö'zelmét, amely most már Kantont ls elfoglalta. A világ lekos­ságának egynegyede végérvényesen kicsúszott a karmaikból és a szocia­lizmus útjára lépett. Az utolsó napokban foszlott széj­jel az atombomba-uzsora szappan­buborékja ls. A világ megtudta azt, hogy nemcsak ők rendelkeznek atombombával, de a béketábor is, amelyet ó'k eddig rémítgettek az atombomba meséjével. Magyarorszá­gon leleplezték a népi demokrácia államaiban folyó Imperialista ösz­szeesküvést és ártalmatlanná tették a Tito-Wall Street ügynökségeket. Érthető tehát, hogy valamit ismét meg kell próbálnlok. Főleg azért ls, mert náluk a gazdasági válság egy­re terjed. Gyorsan emelkedik a mun­kanélküliek száma, már milliókra rúg, növekszik a dolgozók kizsák­mányolása, a földművesek termékei­nek ára csökken, az iparcikkek ára egyre emelkedik és az amerikai dol­lárimperialisták az összes államok pénzeit leértékelték. Ez történik ná­luk. ®s ezért terjesztenek hazug híre­ket a mi országainkról. Mert a nyu­gati Imperialisták országainak népei idenéznek felénk, a Szovjetúnió felé, a népi demokráciák felé. Az ff sze­müket akarják befogni. Mert látják, hogy máskép is lehet élni, jabban, örömtelibb élettel, melyben szabad a munka és a munka gyümölcsét a dolgozók élvezik. Ezért kellenek a hazugságok. De nemcsak hazugsággal hareolnak.Nem vetik meg a legaljasabb fegyvereket sem, szabotázst, gyilkosságokat, ter­rost.E tevékenységükről gazdag bizo­nyítékokat szolgáltatott a Rajk-per. A Rajk-per éberségre és elővigyá­zatra hívott fel bennünket. Meg­tudtuk általa, milyenek ó'k, a másik oldal, az ellenség és ártalmatlanná tesszük ügynökeiket. Az ostoba mesék, a hazugságok nem téríthetnek le bennünket a szocializmus útjáról. Még jobban erősítjük építő törekvéseinket, még élesebben, még keményebb ököllel sujtunk le azokra, akik a dolgozók hazája ellen támadnak. Ez a nép válasza a nyugati hazugoknak. Kanszu felszabadítása befeleződött Pekingből jelentik, hogy a Kí­nai Néphadsereg befejezte Kan­szu tartomány felszabadítását. A híres kanszu j umeni olajmezőkön, amelyeket szeptember 25-én szabadítottak fel, a termelés tel­jes erővei folyik. Imperialista utasításra így küldte vágóhídra a jugoszláv partizánok legjobbjait Tito Antonio Cordon tábornok ban c kksorozatát, amelyben, a sával foglalkozik. A jugoszláv csapatoknak azok a maradványai, amelyek kijutot­tak az olasz-német bekerítésből, azzal a szándékkal húzódtak vissza a dinári útszakaszon, hogy Metokiában megpihenjenek és újjászervezzék megtépázott so­raikat. Maga Tito ismerte be annakidején a csapatok állapotá" ról: „Sokezer ember tífuszban tovább folytatta a Tito-banda háború Rudé Právo­alatti árulá­betegedett meg. A sebesültek ezrei teljesen kimerültek a me­netelés súlyos körülményei kö­vetkeztében. Ezeknek hosszas pi" henésre volt szükségük." A szervezett jugoszláv hadse" reg e maradványainak megmen­tése feltétlenül azt követelte volna, hogy megkíméljék őket az ellenség összpontosított támadásától Arra lett volna szükség, hogy — amint a németek hadmozdu­latai új, komoly támadásra valla" nak — szétszórják a jugoszláv rohamhadosztályokat kis csopor­tokra. A partizánháborút jellem­ző mozgékony taktikával ezek­nek időnként be kellett volna törniök az ellenség hadtápterü" I-'-'re, meglepő és gyors tárna* at kellett volna intézniök i. .-lenséges helyőrségek és köz­lekedési vonalak ellen. Nemsokára világossá vált, hogy az ellenség új támadásra készül. A németek nyugati irányban új­ra harcbavetették az addig Gö" rögországban és Macedóniában tevékenykedő I. alpesi hadosz­tályt és egy bolgár fasiszta had­osztályt is. Ezek az erők a Bera­ne~Androvica*Kolacsin szakaszt szállták meg. Az olasz Taurinen­se és Venezia hadosztályok, va­lamint a 104. német hadosztály a. Lima folyó mentén kiépített hadállásokat fedezték. Ennek kö* vetkeztében lezárultak a nehe* zen járható hegyi utak, amelyek a jugoszláv csapatok egyetlen visszavonulási vonalát jelentet­ték. Tito akkor olyan lépést tett. amelyet árulásának leleplezése előtt bűnösen könnyelműnek tar­tottunk, ma azonban világos, hogy tudatosan bűnös volt. Titó* nak esze ágában sem volt, hogy csapatainak biztonságát az egy* ségek szétszórásával mozdítsa elő, hanem ellenkezőleg, még jobban összevonta erőit. Roham" csapatát tarthatatlan állásokban helyezte el és parancsot adott, hogy egységei változtassák meg visszavonulásuk irányát és egé­szen Goliáig foglalják el a Magli" si hegyvidéket. Az egyik jugosz'áv zászlóalj Tito parancsára elfoglalta a Magiisi hegyvi­dék egyik legmagasabb pontját is. Ez­zel a lépéssel Tito gyakorlatilag közölte szándékait az ellenséggel A német-olasz egységek most már gyors ütemben és különböző irány­ban előrenyomultak, három alaposan megerősített vonalat építettek ki és teljesen lezárták a kört. Így kezdődött az úgynevezett ötö­dik offenzíva, ame'yet Tito azért ké­szített elő, hogy megsemmisítse a négy dicsőséges jugoszláv rohamosz­tály maradványait. Tito tervét az el­lenség 230.000 emberből álló és leg­korszerűbb katonai felszereléssel ellá­tott csapatai hajtották végre. Az ala­posan megfogyatkozott jugoszláv ro­namhadosztályokkal a következő el­lenséges egységek állottak szemben: német részről az 1. alpesi hadosztály, a 7. Prinz Eugen-hadosztály, a 104., a 118., a 369., a 117. hadosztály, két gépesített ezred Brandenburgból; Olasz részről a Messina, a Marche, az Emila Ferrara, Venezia, Perugia, Tau­rinense, valamint egy nem teljes bol­gár fasiszta hadosztály. Több mint két hónapon át, 1943 május közepétől augusztus elejéig igen kemény harcok folytak, amelyekben lényegileg meg­semmisültek a jugoszláv néphadsereg legszervezettebb és legharcképesebb részei. A rohamcsapatok minden esetben méltón képviselték a hős jugoszláv népet. A harcok során tanúi lehettünk a jugoszláv harcosok nagyszerű ellen­állásának. Minden hősiességük sem tudta azonban megakadályozni, hogy a csatát elveszítsék. A hozzáértők szá­mára ez már a harcok megkezdése előtt is világos volt. Hogy Titoék bűnös terve milyen vér­áldozatokba került, azt a Tito.féle ve­zérkar hivatalos adatai biztosítják: a jugoszláv csapatok elesettekben 8500, sebesültekben 13.200, eltűntek­ben pedig 1870 embert vesztettek. A helyzetet még súlyosabbá tették a kü­lönböző betegségek, a hihetetlenül rossz egészségügyi feltételek és a szörnyű éhség, amelynek következté­ben a harcosok utolsó lovaikat is kénytelenek voltak feláldozni. A jugo­szláv egységek ezután szétszéledtek és kisebb csoportokra szakadva Közép­Boszniába, Montenegróba és Hercego­vinába vonultak. Mi volt a célja Titonak, amikor mé­szárszékre hajtotta embereit? A had­műveletekhez fűzött „magyarázatai­ban", ame'veket Tito füzet formájá­ban adott ki, több oldalt szentel az H Katolikus fikció központi bizottságának köszönőlevele A két egyházi törvény megszava­zása után dr. O. John, a nemzetgyű­lés elnöke fogadta a Katolikus Ak­ció és a lelkészek küldöttségét, akik köszönetet mondottak ezért a nagy­jelentőségű törvényért, melyet a nemzetgyűlés a két egyházi javas­lat elfogadásával alkotott meg. Az előbbi delegációt Ing. Pujmann, a Katolikus Akció elnöke vezette s tag­jai között volt Surányi alelnöknő, valamint dr. Polansky is. Ezzel egyidejűleg Plojhár minisz­ter bevezette dr. O. Johnhoz a ka­tolikus lelkészek küldöttségét is. Ebben a küldöttségben megjelent dr. Skoda, a Katolikus Akció szlovákiai elnöke, Mara páter, stb. A két kül­döttség nevében Ing. Pujman, a Ka­tolikus Akció elnöke mondott köszö­netet dr. O. Johnnak. Többek kö­zött a következőket mondotta: — A Katolikus Akció központi bi­zottsága nevében jött küldöttségünk, hogy köszönetet mondjon a két új törvényért. A Katolikus Akciónak .a két törvénnyel új lehetősége nyílott prra, hosry a vallást valóban a hí­vek szolgálatába állítsa. Lelkészeink a jövőben valóban hivatásuknak és a vallásos és erkölcsös nevelésnek szentelhetik magukat s ilymódon hozzájárulhatnak az egyház és az állam közötti jóviszony megterem­téséhez. Az új törvények mentesítik az egyházat és a papságot az anya­gi gondoktól. Olyan haladás ez. ami a mult rezsimben elképzelhetetlen volt. Ezek az intézkedések arra késztettek bennünket, hogy a Kato­likus Akció, a papság és a hivek széles rétege nevében köszönetet mondjunk a nemzetgyűlésnek. Dr. O. John, a nemzetgyűlés elnö­ke válaszában hangsúlyozta, hogy a nemzetgyűlés egységes törvények alapját veti meg és követi azokat az alkotmányban lefektetett irányelve­ket. Tudjuk hogy az alkotmányban biztosítva van lakosságunk számá­ra a teljes vallásszabadság. „Meg .vagyok győződve róla — mondotta a nemzetgyűlés elnöke —, hogy az új törvények az egyház, a papság és népi demokratikus köztársaságunk közötti együttműködés legjobb biz­tosítékai lesznek." első négy offenzíva többé-kevésbé fantasztikus leírásának, de az ötödiket, a „legkeményebb" küzdelmet, tíz sor­ban intézte el. Nem is adhatta meg tetteinek igazi okát. Jugoszláviában ugyanis az Gtödik offenzíva röviddei azután kezdődött el, hogy az angol-amerikai csapatok Olaszországban partraszálltak. fiz imperialisták megparancsolták Titonak, hogy kiiidje vágóhídra csapatait csak azért, hogy nekik magjknak mi­nél kisebb veszteségeik legyenek és könnyíthessenek a Földközi tenger medencéjében harcoló egységeik hely­zetén. Tito tehát az első pillanatra ért­hetetlen cselekedeteivel a valóságban urai parancsát hajtotta végre. Ezért ömlött patakokban a jugoszláv vér. S vájjon hol volt ő maga ebben az időben? Ezzel a kérdéssel sokan áll­tak elő, de senki sem kapott rá ki­elégítő választ. Számtalan bizonyíték van arra, hogy Tito teljesen alárendelte magát az an­gol-amerikai vezérkarnak, de egyetlen bizonyíték sem mutatja ezt olyan vi­lágosan, mint az ötödik offenzíva. Ezzel tetőpontját érte el a jugoszláv felszabadító mozgalom katonai válsá­ga­A jugoszláv nép rendkívüli hő­siessége sem hidalhatta volna át ezt a válságot, ha az események fejlődését döntő módon nem befo­lyásolta volna a legfontosabb té­nyező: a szovjet csapatok győzel­me: A szovjet csapatak sorozatos győzel­mei tették lehetővé Jugoszlávia fel­szabadítását Ugyancsak a szovjet hadsereg győzelmei tették lehetővé már előzőleg a jugoszláv hadihelyzet­ben bekövetkezett fordulatot. Ezek a győzelmek kényszerítették rá végül Titót, hogy taktikáját akarata ellenére is megváltoztassa. A hadműveletek már ezután gynts ölemben ha'adtak a győzelem felé. Err* 1 Tito minden eről­ködése és a Jugoszláviában hemzsegő brit és amerikai ügynökök tevékenysé­ge ellenére került sor. A jugoszláv nép tehát nemcsak a felszabadulást köszönheti a Szovjet­uniónak, h?nem sokezer fiának, sok­ezer kiváló, harcosának életét is. Az üzemi bizottságok elnökeinek és az üzemek vercenyelőadőinak Košice kerületi beszámolója a szocialista munkaversenyről A kosicei kerületi szakszervezeti tanács nemzetgazdasági bizottságának meghívására tegnap KoSicén összejött az üzemi tanácsok elnökeinek és ver­senyelőadóinak több mint 400 kiküldöttje, hogy letárgyalja a kerületben a szocialista munkaverseny kiterjesztésének igen fontos kérdését. A konferencián beszédet mondott a kerületi szaktanács nemzetgazdasági bizottságának vezetője, aki hangsú­lyozta, hogy a szocialista munkaver­senv a munka termelőképességének emelésére szolgáló eszköz és ma már nem lehet kételkedni abban, hogy fel­építésünk legfontosabb tényezője a széles mértékben kiterjedő szocialista munkaverseny. Hangsúlyozta, hogy most amikor a munkásosztály van uralmon, a szocialista munkaverseny célja az, hogy olyan termelőképessé­get érjünk el, amelyről a tőkés rend­szer nem is álmodott, amely záloga országépítésünknek és nemzetgazda­ságunk átépítésének és amelynek eredménye a szocializmus győzelme lesz országunkban. Az alkotó kezde­ményezést 3 körülmény határozza meg: 1. Az önkritika segítségével veze­tett harc a bürokratizmus ellen, amely felszabadítja a munkakezdeményezést és a tevékenységet. 2. A szocialista munkaverseny se­gítségével harcot kell indítani a prole­tár munkafegyelem és erkölcs megza­varói, a munkakerülők ellen. 3. Megszakítatlan munkamenettel három váltást kell bevezetni és har­colni kell az ötnapos munkahét és a tízórás munkaidő ellen. Szervezzünk kiterjedt szocialista versenyt és tö­meges munkamozgalmat a gyárakban és az üzemekben. A IX. Pártkong­resszus ezt a mozgalmat szilárd ala­pokra helyezte. Az élmunkásmozga­lom.is terjed. Az ifjúság ezen a téren fontos szerepet játszott és sok eset­ben példával jár elől és nagy sikere­ket ér el. Ebben a kerületben a szo­cialista munkaversenyben 15 ezer mun­kás vesz részt, míg az élmunkás­mozgalomhoz tízezer munkás csatlako­zott. Ez azt jelenti, hogy emberek vé­leménye a munkáról megváltozott. Azelőtt a munka megalázást és ter­het jelentett, ma viszont becsület, di­csőség és hősiesség dolga. A kapitaliz­mus alatt ez persze lehetetlenség volt. A kifejlődött vita után a jelenlevők egyhangúlag határozatot fogadtak el. Az üzemi bizottságok elnökei és a versenyelőadók kötelezték magukat, hogy minden üzemben és minden munkahelyen bevezetik a , munkaver­senyt és minden munkahelyen osz­tályt szerveznek a szocialista munka­verseny előmozdítására. Szakszerveze­ti kötelességüknek tartják, hogy a dolgozók széles tömegeivel megértes­sék a szocialista munkaversenyt, meg­szüntették a bürokráciát, gondoskod­janak az élmunkásmozga om kiterjesz­téséséről és megteremtsék a legrosz­szabb együttműködést a termelési bi­zottságokkal és az iizemi tanácsokkal. Ellenőrizni fogják a szocialista mun­kaverseny lefolyását és a megfelelő helyekre jelentéseket fognak beadni. Félmillió munkanélküli Berlin nyugati szektorábau Berlin nyugati szektorában a munkanélküliek száma megha­ladja az angliai munkanélküliek számát — írja a Daily Herald. A munkanélküliek száma napról napra nő és az angol lap úgy lát­ja, hogy számuk rövidesen 500 ezerre fog emelkedni Berlin nyu­gati övezetében. Tehát Nyugat" Berlin lakosainak fele foglalko­zás és kereset nélkül tengődik. Berlin nyugati szektorának la kói a város keleti övezetébe jár­nak bevásárolni, mert ott az áru lényegesen olcsóbb. A lap meg­állapítja, hogy a felelős tényezők véleménye szerint az angol-ame­rikai megszállási övezetben a fő­város gazdasági viszonyai mind" addig nem fognak megjavulni, míg Berlin ketté lesz osztva. Indonéziában fokozódik a partizánháborí Hágai jelentés szerint, Jáva szigetének középső és nyugati részén nagy partizánegységek harcolnak a holland megszállók és a Hatta-klikk csapatai ellen. Szumátrán és Borneon is széles méreteket ölt a partizánháború. Norvég szakszervezetek küldöttsége Csehszlovákiában A norvég szakszervezeti küldött­ség, mely 14 napot töltött Csehszlo­vákiában, október 14-én, pénteken elhagyta Prágát. A küldöttség láto­gatásával kapcsolatban meg kell je­gyezni, hogy a Norvég Szakszerve-, zeti Központ nem akarta engedélyez­ni a körutat. A szakszervezeti ta­gok külön bizottságot alakítottak, melynek hatáskörébe tartozik az en­gedély megadása. Ez a különbizottság nevezetesen azzal fog foglalkozni, hogy megszervezi a népi demokrati­kus államok és Norvégia szakszer­vezetei között az együtmüködést. A küldöttségnek vannak szocialista, pártonkívüli és kommunista tagjai is. A tagok kettő kivételével mun­kásokból állnak. Csehszlovákiai tar­tózkodásuk alatt látogatást tettek néhány ipari üzemben, az építkezé­seknél, az üdülő központokban és beszélgetéseket folytattak államfér­fiainkkal. A tagok nyilatkozata sze­rint nálunk a szocialzmus olyan fo­kon áll, hogy Norvégiával összeha­sonlítva nagy haladást mutat. ígére­tet tettek, hogy hazatértük után harcolni fognak a szocializmusért, a békéért, hogy a népi demokráciák mintája szerint ők is biztosítsák a dolgozók számára a jobb holnapot.

Next

/
Thumbnails
Contents