Uj Szó, 1949. október (2. évfolyam, 146-171.szám)
1949-10-02 / 147. szám, vasárnap
2 UJSZG 1949 október 1 (Folytatás az 1. oldalról) A nitrai kerület mezőgazdasági terveket készít got és millióknak lehet hasonló emléke az enyémhez. Háború! — mennyi mondhatatlan borzalmat rejt ez a szó. Lidice módjára a földdel egyenlővé tett falvakat, ajtór a elevenen szegeit embereket, meggyalázott nőket, kegyetlenül kivégzett túszok ezreit, tízezreit, drótsövényt, éhhalált, gázkamrákat. Azóta esztendők múltak el ismét és megláttuk, hogy melyik oldalon van a jog, az igazság és melyik oldal küldené ránk újra ezt a pusztulást. Azóta tudjuk, ahogy Paul Eluard, a nagy francia költő mondotta, hogy a háborút törvényen kívül kell helyezni és mindazokat, ak'k egy népre háborút zúdítanak, meg kell büntetni, úgy, ahogy gyilkosokat és útonállókat szokás. 1941 júniusában a haladó világra zúdult a fasizmus roppant hadereje, de millió névtelen és felejthetetlen hő s élete árán megtört az emberi bestialitásnak legtébolyultabb hulláma. A fasizmus halálos csapást kapott, ám a rontásnak réme ott Nyugaton még eleven maradt. Trumanék esztelen imper :alizmusa, atombombáktól táplált láza még tovább fertőzi a nyugati félteke testét és talán csak saját bevallásuk, hogy a béke őrének, a Szovjetúniónak is van már atomfegyvere, csökkentik ezt a háborús lázt és adnak reményt, hogy éz a beteg nyugati világ is a gyógyulás útjára lép. Mi, akiket a Nagy Honvédelmi Háború hősei szabadítottak fel a fasizmus igája alól, tudjuk, hogy egyetlen harcnak van csak létjogosultsága, annak a harcnak, amely lángoló hittel a békét védi. Mi, akik elértük függetlenségünket és az egyedül igazságos és üdvös társadalmi rendbe ágyaztuk be szabad életünket, valamennyien a tiszta életet szerető emberek hitével megesküdhetünk arra, hogy a béke harcos katonái vagyunk. A békéé, amely épít, gyárakat és kórházakat teremt Marshall-segélyek nélkül, csupán önmagunk munkájából lakóházakat, gyermekjátszótereket, színházakat, kultúrházakat, hidakat, sugárutakat tervez s nem tűr rongyost vagy mezítelent, munkanélkülit, éhező rokkantat, kolduló aggot a maga épülő rendjében. Igen. mi a béke harcos igenlői, építő munkásai vagyunk, de le tudjuk tenni a kalapácsot, a sarlót, vakolókanalat, a tollat, a logarlécet, az építő munkának minden szerszámát és eszközét, ha valamely vaksággal vert imperialista erő féktelen tébolyában ezt a mi felemelkedésünket keresztezni é s meggátolni akarná. Az a kéz, amely ma az építés szerszámát fogja, acélos ököllé is válhat, hogy keményen lecsaphasson elleneire. Mi tudjuk, hogy azzal a szabadsággal, amellyel a Szovjetúnió megajándékozott bennünket, hogyan kell élnünk, de tudjuk azt is, hogyan kell ezt a szabadságunkat megvédenünk. Mi tudjuk, hogy amikos- a Szov jetúnió vezette béketábor soraiba lépünk, ezzel egy magasabbrendü életformát, egy magasabbrendü erkölcsöt védünk, amleynek szótárában nem létezik önző haszon, kizsákmányolás, úr és szolga viszony és nem létezik a kenyértelenségtől, a jövő bizonytalanságától való rettegés sem. Ma, anťkor a haladószellemű világ a béke napját ünnepli, hitet teszünk mi is a béke, az emberi haladás ügye mellett. A burzsoá nacionalizmus és reakciós kozmopolitizmus ellen szegezzük őszinte patriotizmusunkat és proletárnemzetköziségünket. És tekintetünket ma az egyszerű emberek százmillióival vezetőnkre, a Szovjetúnióra irányítjuk, mert érezzük, hogy a szovjetek országa az igazság tántoríthatalan fegyverhordozója és a béke legigazabb harcos védője. Az ő táborában menetelünk a jobb holnapok felé. A nyitrai kerületi Nemzeti Bizottság földművelésügyi referense beszámolót tartott a kerület mezőgazdasági kérdéseiről Rámutatott arra, hogy a kerület lakossága példásan teljesíti kötelezettségét, különösen a mezőgazdasági termékek bszoigáltatása és az őszi szántási és vetési munkálatok terén. A referens ismertette az 1949—50 gazdasági évre szóló vetési tervet és az egyes termékek előirányzatait. A nyitrai kerü.et öszszes járásaiban tervszerű terménytisztítást, i.letöleg vetőmagcserét hajtanak végre, hogy ezzel is segítségére legyenek a földműveseknek. Intézkedéseket tettek a műtrágya helyes szétosztása tárgyában is. Külön kiemelt néhány Egységes Földműves Szövetkezetet, melyek közül több 100 százalékra teljesítette az őszi munkákat. Ami a fakitermelést illeti, az 1949-re eső tervet 94 százalékra teljesítette a kerület. A kerületi Nemzeti Bizottság részletes tervet. dolgozott ki, mely szerint 1950ben nagyterjedelmű területeket alakítanak át erdővé. Nagy gondot fordít a kerület elöljárósága az állategészségügyre is. Egyes községekben védőoltásokat végeztek, melyekkel el akarják kerülni a járványokat, A SZABAD BÍTRGONYAVASÁRLAS KÉRDÉSEI A burgonyafelvásárlás nagy ütemben folyik. A terményfelvásárló szövetkezetek mindent megtesznek, hogy a kormány határozata valóra váljon. A közellátásügyi minisztériummal egyetértésben hirdetményt adtak ki, mely lehetővé teszi, hogy a fogyasztók közvetlenül a termelőnél szerezzék be a szükséges burgonyát. A hirdetmény szerint a felvásárlás feltételei a következők: A fogyasztók fedezhetik burgonyaszükségletűket úgy, hogy közvetlenül a termelőtől vásárolják fel. Felvásárolhatnak annyit, amennyi az új termésig szükséges. Szem előt/t kell azonban tartani, hogy a burgonya szabaddátétele elsősorban a közélelmezés javítását célozza. Nem szabad tehát előfordulnia, hogy egy-egy fogyasztó korlátlan mennyiségben vásároljon fel burgonyát takarmányozási célokra. Közvetlenül a fogyasztónak azok a földművesek adhatnak ei, akik teljesíteték beszolgáitatási kötelezettségeiket. Ez a feltétel nem okoz nehézséget a fogyasztóknak, mert ha valamelyik termelő nem teljesítette beszolgáitatási kötelezettségét és a fogyasztó nem vehet tőle burgonyát, fedezheti szükségletét a szövetkezetnél. Korlátozva csak a nagyfogyasztók, mint pl. kórházak, szanatóriumok stb. vannak. Ezek u. i. szükségletüket a szövetkezetnél fedezik és a burgonyát maguk raktározzák Felmerül a kérdés, mennyibe kerül a szabaddá tett burgonya? A helyzet itt is hasonló, mint a kenyérnél. A fogyasztási ár nem emelkedett. Sőt, azok a fogyasztók, akik saját maguk raktározzák a burgonyát, még némi kedvezményben is részesülnek. Ezek a rendelkezések minden kétséget kizárólag a fogyasztók javát szolgálják. Az előírt beszolgáitatási kötelezettségek teljesítése lehetővé teszi, hogy a szövetkezetek megfelelő mennyiségű burgonyával rendelkezzenek és ellássák azokat a fogyasztókat is, akiknek nem áll módjukban szükségletüket közvetlenül a termelőnél fedezni. A szabaddátétel viszont azoknak is kedvező, akik szükségletüket a termelőnél fedezhetik. Kŕs Búzadara 13.50 Daraliszt 13— Kenyérllszt 7.50 Rozs kenvérliszt — — — 7.5Ö Gersli ' 7— Finom gersli — — — — 7.50 Rozsos kenyér — 5 45 gr-os zsemlye — — — 0.60 92 gr-os zsemlye — — — 1.20 gr-os kifli 0.70 92 gr-os kifli 1.30 46 gr-os kalács 3.— Fánk 46 gr-os 3.50 Makaróni — — — — — 19.— levestészta 18.60 A többi tésztafajták 17.60 Kétszersült J kg 46.— Édesített tortalap— 60.— Teasütemény — 158— Piskóta 154.— Gyermek-kétszersült — — 84.— A kínai nép politikai tanácskozó testület óriási lelkesedéssel elfogadta a kínai Népköztársaság alkotmányát. A Népköztársaság fővárosa Peiping lesz, amelyet ezentúl ismét Pekingnek neveznek. Az új nemzeti zászló, vörös alapon a felső sarokban, a zászlórúd közelében ötágú aranycsillag, mellette ívalakban négy kis aranycsillag van. Az alkotmány megállapítja, hogy a politikai tanácskozó testület egész Kína demokratikus egységfrontjának szervezete. Az alkotmány első cikkelye kimondja: „A kínai Népköztársasága népi demokratikus diktatúra állama, amelyet a munkásosztály vezet; alapja a munkás-paraszt szövetség , és egyesíti valamennyi demokratikus osztályt, s az ország különféle nem- | A BELÜGYMINISZTÉRIUM FELHÍVÁSA A belügyminisztérium a következő felhívást intézi Csehszlovákia lakosságához: „Tekintettel a duklai ünnepségek országos jelentőségére, vasárnap, október 2-án reggel 8 órától este. 20 óráig minden állami,- és 'középületet fel kell lobogózni Ugyancsak ki kell lobogózni az állami- és középületeket október 8-án reggel 8 órától október 9-én est 20 óráig Felhívjuk a lakosság figyelmét, hogy házaik kilobogózásával juttassák kifejezésre, hogy mily nagy jelentőséget tulajdonítanak a duklai eseményeknek, illetőleg az ezt követő felszabadulásnak. A SZABADPIAC ARAI Kčs Tea 1600— Kávé 800 • Cukor 160 Füge 200.— Datolya 240— Tea-virsli 200.— Debreceni — 300.— Marhahús-konzerv — — 75.— Sertéshús-konzerv — 170.— Turista szalámi 220— Csabai szalámi (téli) 600— Margarin — — 180 Méz — 280 Friss hús marha — — — 150.— Friss hús sertés — — — 250— Mosószappan — — — — 200 Toalettszappan — — — 500.— Hasonló mértékben csökkentek a már piacon lévő fiistölthús és más szabad áruk árai is. zetiségeit." Az alkotmány kimondja, hogy nemzetközi viszonylatban a központi népi kormány tanácsa képviseli a köztársaságot és a tanács irányítja a kormányt a hazai ügyekben. Közigazgatási Tanácsot létesítenek, amely az állami igazgatás legfőbb végrehajtószerve, népi forradalmi katonai tanácsot, amely az állam legmagasabb katonai parancsnoksága és végül megszervezik a legfelsőbb néptörvényszéket és a népi főügyészi hivatalt, mint az ország legmagasabb bírói és felügyeleti szerveit. Az általános választójog alapján megválasztható népi kongresszus öszszehívásáig a Politikai Tanácskozó Testület gyakorolja a kongresseus I funkcióit és hatalmát. A liszt és iiszttermákek új árai a kínai politikai tanácskozó-testület történelmi döntéseket hozott ILLÉS BÉLA [FEGYVERT S VITÉZT L ÉNEKLEK Estefelé elült a vihar. Éjféltájt megeredt a hó. Sftrű, nagypihéjű, lágy hó esett, megszakíts nélkül éjféltől reggelig. Mikor a havazás végetért, sárgásán csillogott a végtelen hósivatag a beteg nap sáppadt fényében. Egy-egy hóhegy jelezte az elhagyott bunkerek helyét. A kilőtt tankok és felborult teherautók fölé csillogó hóbucka nőtt. Foglyokat is ejtett a hó. Sok honvéd az orosz fogság elől menekülve a hó foglya le'tt. Derékig süppedt a hóba, nem tudott kimászni. Reggel kilenckor Levin Satilov tábornoktól különös parancsot kapott. A parancs értelmében Levin öt szántalpas autót vezet — a hósivatagba. Mindegyik autón négy betegápoló van, gyógyszer, élelem és vodka — meg néhány farkaskutya. A teherautók — Urivtól húsz kilométerrel nyugatra — megállanak a hósivatagban és ledobják a kutyákat. --A kutyák kikaparják az élve eltemetett honvédeket és elvonszolják őket az autókhoz — mondotta Satilov. — Ügy lesz! — felelte előírásosan Levin. — Csak azt nem értem, honnét tudják majd a kutyák, hogy nem széttépni *kell a honvédeket, hanem megmenteni? — fordult hozzánk Levin, amikor az autók előálltak. — A kutyák pontosan tudják, hogy mit akarunk tőlük. Én már láttam ilyet a múlt télen — felelte Roszkovszki. — De én nem tudom, hogy miért kell olyan nagy hűhót csapni olyan katonákért, akik azért jöttek hozzánk, hogy legyilkolják az asszonyokat és gyerekeket és felgyújtsák városainkat és falvainkat. — Majd megérted! — mondotta csendesen Levin. — Én xi}ár megértettem. Rájöttem ugyanis, hogy a honvédek nem jöttek ide, a honvédeket ide küldték, sőt ide kényszerítették. Nos, jllja? Rosztovszki nem felelt. — Gyerünk, Szoszó! — szólt Levin a soffőrjére. — Adj gázt! Rosztovszki (mikor Levin autója elindult) — hoszszat füttyentett. — Ember a talpán a mi Levinünk! — mondotta az autó után bámulva. MOZG0HÁBORÚ Február közepetájt déli szél söpörte végig a hó alatt alvó, tégnélküli ukrán síkságot. A méter-vastag hôdurnyha süppedni kezdett és egyik napťol a másikra színt váltott: vakító fehér volt, szürkés-sárga lett. Itt ott forrás bukkant fel, patakok eredtek. A patakok folyóvá egyesültek. A folyó sárga vize felszínre hozta, magával sodorta mindazt, amit a hó eltakart volt: üres ládákat, törött szekereket, döglött lovakat, holt embereket. A déli szél tüneményes sebességgel változtatta meg a sztyeppét, de közben maga is megváltozott. Mikor elindult — tenger sós szagát és távoli országok virágillatát hozta. Útközben a rothadás, a halál szagát szívta magába . . . Február végén az északi szél ellentámadásba ment. Délben lomha, sárga tó takarta a sztyeppét. Este bugyborérékoló, hullámzó, szürke tenger. Reggel — merev, mozdulatlan, szürkéssárga jégmező. A végtelen, homályos tükörből csak egy-egy mezítelen autóváz, egy egy lópata, emberi kéz vagy* láb emelkedett ki. Beszédes útjelzők. — Nem lesz baj, Szoszó? — A motor jó, a gumi nem rossz. Meg is láncoltam. Benzint ksftannyit vételeztem, mint amennyi dukál. Az út veszettül síkos, de azért estére célnál leszünk, hadnagy elvtárs — felelte Szoszó Inasvilli, a karcsú, lányosarcú, feketeszemű soffőr. — Üljenek fel! Levin felugrott a kocsira. Én felmásztam. A jeep elindult — és pár perc múlva már rohant a jégen. A könyörtelen északi szél oldalról ostorozott minket, a gyorsaság keltette műszél arcunkba vágott. Levin sóhajtozott, én nyögtem .. Szoszó énekelt. — Megvesztél?! — ordított rá Levin. — A szél kitépi a gégédet! Szoszó előbb csak fejével intett nemet, aztán szóval is megnyugtatta Levint: — Nem vesztem meg, alhandnagy elvtárs. Jó kedvem van. Az csak nem bűn? A láthatár szélén hatalmas, aranysárga búzaföld tűnt fel. Az autó rohant, a búzaföld összezsugorodott, — majd halványzöld kukoricafölddé változott. A autó rohant és kukoricaföld helyét a falu foglalta el. A falu nem tűnt el, — valóság volt. Szomorú valóság. Félig üszkös romokból, félig üres, tető, ajtó és ablakn£lküli házakból álott. Az egész faluban egyetlen egy embert sem találtunk. A piactéren piszkos, sovány, félszemű kuvasz ostromolt, veszett dühvel ugatott egy gránát-tépte eperfát, amelyen egy fekete macska sáncolta el magát. Az autó megállott. Ittunk egy koryot és Levin előkotorta az útravalót. — A fene egye meg, — a kenyér megfagyott! A fagyott cipóban — köztudomás szerint — hosszú, hegyes, alattomos, veszélyes jégszilánkok vannak. Biztos hasmenés — ha komolyabb baj nem esik. Szoszó a cipót a soffőrülésre tette és puskatussal néhány alaposat húzott rá. Aztán törülközőbe csavarta és rátette az autó motorjára. Öt perc múlva kijelentette, hogy most már jó a kenyér — egészen friss. Lehet, hogy igaza volt. Én azonban kenyér nélkül faltam a füstölt szalonnát. — Ilyenkor otthon, Kahétiában már virágot szednek a lányok! — sóhajtotta Szoszó. , — Kahétiában kitűnő bor terem — állapította' meg Levin. Erre a gondolatra még egy kis vodkát ittunk. Szoszó szalonnával és kenyérrel jóltartotta a barátságtalan kutyát. Csúnyán ki volt éhezve a szegény dög. Többet evett, mint Levin. Pedig az rekordétvágyáról híres. (Folytatjuk.) I