Uj Szó, 1949. október (2. évfolyam, 146-171.szám)

1949-10-13 / 156. szám, csütörtök

2 UJSZ0 1949' október 12" EZÖGAZDASÁG fiz Egységes Földműves Szövetkezet a gyakorlatban VII. Az Egységes Földműves Szövetkezeteknek nyújtott előnyökről Egyik falusi dolgozónk azzal a kéréssel fordult hozzánk, hogy foglaljuk össze azokat az előnyöket, melyeket törvényhozásunk az EFSzeknek biztosított. A kérésnek szívesen teszünk eleget, mert valóban a gyakorlati élet megköveteli e praktikus előnyök ismeretét Hogy ezeknek megismerése mennyire fontos és aktuális, arra vonatkozólag elég annyit megjegyeznünk, hogy a központi szövetkezeti tanács libereci elnökségi ülésén dr. Kunz, a prahai központi szövetkezeti tanács főtitkára beszámolójában erre a kérdésre részletesen kitért. A földművelésügyi minisztérium a központi szövetkezeti tanáccsal és a cseh földművesek egységes szövetkezetével egyetemben összeállította mindazon előnyöket, melyeket eddig torvényhozásunk és a gyakorlat körösen biztosítottak az EFSz-eknek egész a mai napig. Ezt azért emeljük ki, mert az EFSz-ek működési köre dinamikus, állandóan fejlődik s az EPSz-ek életében csaknem minden hét hoz valami újítást. Az a rugalmasság, mely ennek az új szövetkezetnek az életét Jellemzi, annak bizonyítéka, hogy az EFSz-ek élete és ezzel a nekik biztosított előnyök állandóan fejlődni és gyarapodni fognak a Így a mai cikkünkben lefektetett előnyök korántsem Jelentenek végleges összegezést, csak éppen a mai napig nyújtott előnyök egyszerű megállapítását. A* EFSz-nek nyújtott előnyök általában abban nyilvánulnak, hogy az EFSz-eknek különleges helyzetet biztosítanak a földmüvelés minden ágazatában a termelési szektor keretein belül és az EFSz-eknek árelőnyöket biztosítanak. A gépesítés terén az előnyök elsősorban abban nyilvánulnak, hogy az EFSz-ek előnyös sorrendben és elsősorban Jutnak a gazdasági gépekhez, felemelt Juttatást kapnak naftában és az állami gépállomások is kötelesek elsőbbséget biztosítani az EFSz-eknek. Előnyben részesül a gazdaság állatok beszerzésénél, a takarmány és méheknek szánt cukor kiosztásában. A vetőmag és trágya beszerzésénél — mint arra majd később részletesen rátérünk — szintén az EFSz-eket illeti meg az elsőség. Meg kell még itt jegyeznünk, hogy ezekben az előnyökben nemcsak az EFSz-ek részesülnek, mint szövetkezetek, hanem sorrendben utána az EFSz tagjai egyénileg. Az építő parcella megszerzésénél az EFSz-ek abban az előnyben részesülnek, hogy a földet, mely szövetkezeti céljaik megvalósításához szükséges, az EFSz-ek ingyen használatba kapják, mégpedig azon földtartalékokból, melyek a parcellázás során mutatkoztak. Ami pedig az építkezést illeti, az EFSz-ek előnyös sorrendben kapnak helyet az építkezési invesztíciók tervében és a minisztérium (szlovákiai viszonylatban a povereníctvo) Ingyen dolgozza ki az EFSz-ek építkezéséhez szükséges terveket és minden egyéb kérdésben is az EFSz-ek segítségére siet A meliorációt, vízvezetéket, villamosítást elsősorban azokban a falvakban fogják megvalósítani, amelyekben már megalakult az EFSz. Nem jelent semmit, ha az általános állami hálózati tervben ez a falu nincs is benn — amint megalakult benne az EFSz — azonnal sorrendi előnyt szerzett a többi falvak előtt, melyek az általános tervben esetleg már régebben szerepeltek. Az EFSz-ek hitelével már foglalkoztunk. A kérdés rendezése után ma az EFSz-ek szükségletüknek 90 százalékát fedhetik hitellel. Itt csak annyit kell még megjegyeznünk, mint újabb feljleményt, hogy az állam egyes megérdemelt esetekben a nyújtott hitel kamatait is hajlandó lesz megfizetni, söt nagyobb invesztíciók esetén magára veheti magának a kölcsönnek részleges vagy teljes visszafizetését, amint azt a helyzet és a szükség megkívánja. Az adókérdésben is csak az újabb fejleményekkel fogunk foglalkozni. A földadó az EFSz-eknél számításba sem jön, az EFSz-ek nem fognak fizetni általános adót és a különkereseti adót 1950-től helyettesítő vállalati adó alól minden bizonnyal három évi időtartamra mentesítést nyernek. A biztosítási dijakat Illetőleg most folynak a tárgyalások a központi, illetve szlovák szövetkezeti tanács és a biztosítók között. Feltételezhető, hogy a szövetkezetek szociális Jelentőségére való tekintettel, sikerülni fog az EFSz-ekre nézve előnyős megállapodásokhoz jutni. I Ami pedig az őszi munkát illeti — s itt most az előnyök a legaktuálisabbak — maga a povereníctvo gondoskodott az előnyök biztosításáról, a szántás, a mütrágyabeszerzés és vetőmag dolgában. A szántás ára terén az állami gépállomás bizonyos kulcs szerint köteles számolni, mely fokozatosan csökken, öt kategória szerint. Az I. kategória árai a legmagasabbak, a II. kategória díjai már kisebbek és azokra a földművesekre vonatkoznak, akik 20 ha-lg terjedő területen gazdáikodnak, betartották az előírt vetésterületeket és az előző évi beszolgáltatási kontingenseket. A III. kategória ugyanezen feltételek mellett azokra a földművesekre vonatkozik, akik az EFSz-ek tagjai. A IV-ik még kisebb díjszabás azokra az EFSz-ekre vonatkozik, melyeknek sikerült legalább 50 hektáros egységes vetési tervet elérniök. Végül az V-ös kategória díjai azokra az EFSz-ekre vonatkozik, amelyek az egységes vetési tervet az egész községben megvalósították. A mélyszántás díja (25 cm-es átlaggal) 603 és 302 Kčs között mozog. A középszántás díja (20 cm-es átlaggal) 450 és 225 Kčs között, a vetés traktor igénybevételével hektáronként 153 és 77 Kčs között Vitás vagy kétséges esetekben a dijak Jogosságáról a járási Nemzeti Választmány földmüvelésügyi referense dönt — a JSSR járási képvsielőjével együtt A műtrágya őszi juttatásánál az EFSz-ek szintén Jelentős előnyökhöz jutnak. Az EFSz-ek tagjai kivételesen előnyös mennyiséget kaphatnak, mely a hivatalos lap 750/49. számú hirdetményét túlhaladhatja. Az EFSz-ek azon tagjai, akik 20 hektáron alul gazdálkodnak, s akik a termelési és felvásárlási tervet teljesítették, 10 százalékos árkedvezményben részesülnek. Az EFSz-ek olyan tagjai, akik résztvesznek az EFSz-ek egységes vetéstervében, feladagot kaphatnak, azonban a műtrágya feladagjának sohasem szabad az alapot túlhaladnia. Az EFSz az igénylők lajstromát a járási szövetségi tanács jóváhagyása után beterjeszti a járási elosztóba, ezt a lajstromot a járási agronómnak is jóvá kell hagynia. A műtrágyával kapcsolatos előnyöket az Egységes Földműves Szövetkezetnek tagjai számára legkésőbb 1949 november 15-ig kell érvényesítenie. A nemesített vetőanyag tekintetében az EFSz-nek szintén sok őszi előnyben és kedvezményben részesülnek. Az EFSz összeírja az egységes vetési terv résztvevőit, ezt benyújtja és egyúttal nemesített vetőanyagra is beterjeszti -igényét. A rendeléshez csatolja az egységes vetéstervben résztvevő tagok névlajstromát gazdaságaik adatainak feltüntetésével (az adatokat a helyi nemzeti választmánynak kell igazolnia), a járási szövetkezeti tanács nyilatkozatát hogy rendesen megalakult EFSz-ről van szó és csatolni kell még a Járási agronóm bizonylatát arra vonatkozólag, hogy az EFSz valóban egységes vetési tervet valósított meg. Az árkülönbözetet a povereníctvo IV. osztálya megtéríti, Ezzel azt hiszem részletesen kimerítettük az EFSz-eknek nyújtott elönyöket és a kérdező bizonyára megnyugvással fejezte be Jelen cikkünk elolvasását mert hiszen a szövetkezeti mozgalom történelmében még talán nem volt példa arra, hogy szövetkezet ennyi előnyhöz jusson. Ebből is látszik, mennyire szivén fekszik államunknak a falu gazdasági fellendítése és a falusi dolgozó földművesek életszínvonalának emelése. (m. 1.) Liszenko Troíim a természet nagy átalakítója Liszenko Trofim a materialista biológia legnagyobb teoretikusa, Darwin, Timirjazev, Micsurin és Williams ha ladózsellemű tanainak továbbfejlesztője. Marxi—lenini—sztálini szellemben tanulmányozza az elméleti kérdéseket és a szocialista mezőgazdaság szükségleteihez mérten alkalmazza azokat a gyakorlatban. A Poltava vidéki Karlovka községben született 1898 szeptember hó 29-én. Szülei földművesek voltak. 1913-ban végezte ®1 a hétosztályos falusi iskolát, majd a poltaval alsóés az umáni középfokú kertészeti iskolát s 1925-ben a kievi Mezőgazdasági Intézetet. Tudományos munkásságát már az egyetemen kezdte meg. Huszonöt évi TUDOMÁNYOS TEVÉKENYSÉGE folyamán több mint 100 művet adott ki. Értékes munkásságáért megkapta a mezőgazdasági tudományok tudora címet és egyetemi tanárrá nevezték ki. 1933-ban tagja lett az ukrán Tudományos Akadémiának, majd 1935-ben a Szovijetúnió Mezőgazdasága Tudományos Akadémiájának. Az 1938. évben ez utóbbinak az elnöke, majd 1939-ben a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának tagjává választották. Tudományos munkássága mellett széleskörű szociálpolitikai tevékenységet is fejt ki. Képviselő a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsában, amelynek egyben alelnöke is A mezőgazdasági tudományok fejlesztése terén szerzett érdemeiért elnyerte a „Szocialista Munka Hőse" címet. Kétszer jutalmazták ,.Sztálin díj"-jal Mint vérbeli újító, merészen fejleszti az agrobiológiai tudományt, s kíméletlenül leplezi le a weissmanista—morganista tudományellenes, idealista, r«akciós irányzatokat. Liszenko teremtette meg a növények szakaszonkénti fejlődésének elméletét, ami fontos vívmánya a huszadik század agrobiológiai tudományának. Liszenko bizonyította be a fenti elmélet alapján, hogy a növények fejlődési szakaszal a környezeti adottságtól függenek és azok jellemzik őket. A növények szakaszonkénti fejlődésének elmélete tette lehetővé az öröklődés megértését és annak tanulmányozását. A micsurlnlsta szovjet tudósok az élő szervezet öröklékenységét véve kiindulási pontul — amely tudvalevően bizonyos feltételeket követel meg fejlődéséhez —rájöttek a növények bizonyos tulajdonságainak eredetére. LISZENKO TEREMTETTE MEG — éppen a szakaszonkénti fejlődés elmélete alapján — a növények tulajdonságainak nevelés útján elérhető megváltoztatása elméletét. Ez az elmélet egész sorozat gyakorlati megvalósítás alapjává vált s azokat a szovhozok és kolhozok sikerrel alkalmazták is. Ennek egyik eredménye a gabona j&rovizálása, amelynek folytán jelentős mértékben sikerült fokozni a termelékenységet. A Liszenko által ajánlott, — egyes faijták belsejében végbemenő — önmegtermékenyítésre vonatkozó eljárás lehetővé tette a növényfajták termelékenységének fokozását, életképességük és a számukra kedvezőtlen környezettel szembeni ellenálló erejük növekedését. A fajok közötti keresztezés módszere azonban azt igazolta, hogy a huzamosabb időn át megismétlődő önmegtermékenyítés idővel ártalmassá válik és célravezetőbb a mesterséges megtermékenyítés. A Nagy Honvédő Háború alatt például különös NÉPSZERŰSÉGRE TETT SZERT Liszenkónak az a módszere, hogy ne az egész burgonyát, hanem a gumó esi rás részét külön-külön ültessék el. Ugyanis rendes körülmények között minden elültetett gumó egyegy fészekalja burgonyát terem, de ha Liszenkó módszerével egy burgonyát annyifelé vágnak, ahány csirája van, minden egyes darab egyegy fészekaljat terem, tehát a vetésnél óriási mennyiséget lehet ilyenformán megtakarítani. Nagyon elterjedt a tavaszi gabona előcsiráztatásának liszenkoi módszere is. Ugyanis Liszenko módszere az őszi búza tarlóba vetése, amelyet Szibériában alkalmaznak nagy sikerrel. Ujabban az ágasbúza termelésének bevezetésével érnek el hatalmas terméseredményeket A fentiekhez hasonló újítások gyakorlati sikere bizonyítja, hogy Micsurin Iván és Liszenko Trofim a szovjet agrobiológiai tudományt magas színvonalra emelték és azt új tartalommal töltötték meg. Látogatás a galántai állami birtokon Mezőgazdasági termelésünk nagy feladatok előtt áll, mert biztosítania kell az egész nemzet ellátását. A fogyasztók száma is emelkedett, mert a múltban a munkás gyermeke nem tudta azt, mi az a vaj, mi az a kalács és egyáltalán mi az a teli gyomor. Ha most azt akarjuk, hogy mindnyájan elegendő mértékben legyünk ellátva élelmiszerekkel, mezőgazdaságunknak ki is kell ezeket termelnie. A mezőgazdasági termelés fejlődésének szép pélája a galántai állami birtok, amely tíz gazdaságban 4609 hektár területet művel meg. 1945-ben csupán 2800 hektáron gazdálkodtak. Az élő leltár akkoi csupán 8 ló és 18 tehén volt. A holt inventárból csupán romok maradtak, a nagybirtokosok rab. lógazdálkodása és -i háborús események folytán. Azonban ma már 638 fejős tehenük és 834 más jószáguk van, 233 ló, több mint 8 ezer sertés, kb. 1000 juh, sok méhcsalád és majdnem 5 ezer baromfi, amelyek egy 4 hektár kiterjedesü baromfi-farmon vannak eihelyezve. A holt leltárban rendelkeznek egész tömeg kisebb és nagyobb gépberendezéssel éa kombájnjuk si van, amely már az ezidei aratásnál is igen értékes szolgálatot teljesített. Az idei termés gabonanemüek. ben a törzsbirtokon 1 hektáron 25 mázsát hozott, bt átvett birtokokon pedig 1 hektáron 20.7 mázsát. A beszolgáltatást eddig egész évi méretben marhahúsban 105 százalékra, apróbaromfiban 136 százalékra, tejben augusztusban 120 százalékra teljesítették. A sertésbeszolgáltatást 100 százalékra teljesítik és a fejőstehenek elérik az átlagos 8.4 liter tejet naponta. A kötelezettségek után, amelyeket a KSČ IX. kongresszusáig teljesítettek, elhatározták, hogy a második szakszervezeti kongresszushoz is széleskörű ajándékvállalással járulnak hozzá. Terv felett beszolgáltatnak 100 mázsa vágómarhát és 60 mázsa bárányhúst. A mélyszántást a fagyok beálltáig elvégzik és kötelezték magukat arra is, hogy a kapástermést időben begyűjtik. A sertésbeszolgáltatást, hála az új haladó munkamódszereknek, idejében teljesítik Bevezették a malacnevelésben is a versenyt, „az ápoló élmunkás" címért a sertéshizlaldákban. Az ápoló élmunkás címért folyó versenyben számításba veszik az egy anyadisznótól való malacok átlagát, az elválasztották átlagát, a havonta elhullott malacok átlagát, az átlagsúlyt az elválasztásnál, az istálló tisztaságot, az anyaállatok egészségi állapotát, a malacok egészségi állapotát és az istállókban alkalmazottak számát. A versenyből kiesik minden olyan ápoló, akinél havonta tflbb mint 10 százalék malac hull el az egész nyájból. A versenybe 5 istállót fogad, tak be anyaállatokkal. Mint első istálló helyezkedett el az Unovce 1. sz. istálló, amelynek ápolónője Hanikker Anna, akinek neveidéjében a csecsszopó malacoknak csupán 3 százaléka hullott el. A verseny megkezdése előtt az összes neveidékben átlagosan II százalék csecsszopó malac hullott el, míg most az átlag 7 százalék. Amikor Unovcéra jöttünk, láttunk valamit, amit nem minden nap lehet látni és ami bizonyltja azt hogy az új életrend feltartóztathatatlanul tör át a faluba is. A bejárat Jobboldalán láttuk már az újonnan épített modern lakóházakat, amelyekben a birtok alkalmazottai laknak. A múltban a cselédlakások nagyon nyomorúságosak voltak éa sok helyen még most is látjuk az igazságtalanságok bizonyítékait amelyeket a nagybirtokosok a mezőgazdasági munkások ellen elkövettek, főleg lakás dolgában. No, minden nem megy egyszerre és az állami birtokok fokozatosan oldják meg ezt a kérdést is. Az unovcei állami gazdaságban törődnek az alkalmazottak munkakörnyezetével is és a nagyhízlalda közepén parkot ültettek. Hiába csodálkozol, kedves olvasó, igenis, parkot. Ez egy kissé hihetetlenül hangzik, azonban egy szempillantás meggyőzött bennünket erről. Már elmúlt az az idő, amikor az emberek az úgynevezett bérest piszkosan, rongyosan, látástól vakulásig dolgozva képzelték el, akinek nem volt meg a legcsekélyebb előfeltétele sem arra, hogy emberhez méltó életet biztosítson magának. Itt is nő az új öntudatos ember, aki tudja, hogy már a maga részére dolgozik és saját magán érzi is azt, hogy mit jelent számára a népi demokratikus élet és mit nyújt neki. A galántai birtok munkásai még emlékeznek arra, mit nyújtott nekik a' tőkések kormánya és ezért nem csodálatos, hogy miután megértették azt, hogy csak a munkával és pedig becsületes munkával teremthetik meg új életüket elhatározták, hogy versenyezni fognak, hogy a munka termelőképességét emeljék. E törekvés eredményeit saját magukon érzik. Kíváncsiak voltunk, hogy vannak berendezve új otthonaik. HANIKKER ELVTARSNÖ LAKÁSÁBAN Sok sertésetető és ápoló lakik már az új csinos házacskákban, köztük Hanikker elvtársnö is, akit meglátogattunk munka után és elbeszélgettünk vele munkájáról családi körében. Még egy pillanattal előbb, amikor a hizlaldát elhagytuk, mind a két keze tele volt munkával mar lacai között, amelyeket nagyon szeret és amelyekről szépen gondoskodik. Mindegyiket már jól Ismeri és ahogyan elárulta nekünk, azonnal észreveszi, ha némelyik — mint ahogyan ő mondja — nincs jőbörben. Szép kis előszobán át léptünk be a lakószobába. Ragyogó tisztaság mindenütt. A falakon szép képek függnek és az élmunkásnö egész otthona a nyugalomról és a boldogságról beszél. Hanikker elvtársnő éppen egyetlen kislányának tisztábatevésével foglalkozik, akinek mosolygós arca és vidám szemecskéi örömet és nyugalmat sugároznak. Ahogy a kicsit rendbe tette, beszédbe bocsátkozunk. Elmondja nekünk, hogy szülei mezőgazdasági cselédek voltak, ö most 23 éves, pincér felesége, kislányának neve Zsuzsika és hathónapos. Arra a kérdésre, hogy miért versenyez, Hanikker elvtársnő ezt mondja: azt hiszem azért, hogy mindnyájunknak nagyobb darab Jusson a húsból, hogy idővel megszüntethessük a Jegyrendszert és hogy minden dolgozónak asztalára sertéshús Is jussán. A versengés segit nekünk jobb eredméményeket elérni, mert mindannyian erre törekszünk. — Hanikker elvtársnő, a munka nem okoz neked nehézséget, hiszen családod is van? — kérdezzük őt tovább. — Ugyan dehogy, szívesem teszem, mert örömöm lelem a munkában, abban, hogy nemcsak magamért dolgozom, hanem mindannyiunkért. Persze Zsuzska részére szükségem van textilre és más dolgokra is. Ha tehát a mi elvtársaink a

z iparban szintén így fognak dolgozni és jobb eredményeket érnek el, akkor számára í» többet vásárolhatok. A háztartási munkákat elvégzem munkaidő után. A beszélgetés tovább folyik, közben megtudjuk, hogy Hanikker elvtársnö szintén ott volt Kistapolcaányban a köztársasági elnök úrnál, amikor az látogatást tett Szlovákiában. Ilyen helyre a munkás azelőtt nem Is jutott el. Ma azonban egészen más a helyzet, márcsak azért is. mert az elnök elvtárs az állam első munkása és bizonyára ô is akar beszélgetni velünk A látogatás nála oly tisztesség nekünk, amelyről meg nem fe-" ledkezem halálom órájáig. A Hanikker-csalá<inál befejeztük a látogatásunkat és tovább mentünk a baromfi-farmra, ahol már 12 modern ól van felállítva, bennük 4600 darab szárnyasállattal, Rhode Island és Leghorn fajtájúval. Van saját keltetőjük is 15 ezer tojásra. Ebben az idén több mint 50 ezer csibe keit ki. A keltetést már februárban kezdték, úgyhogy az idén keltetett csibékből már tojók lesznek, ami igen megkönnyíti a tojásbeszolgáltatást számunkra. Minden egyes csirkének a szárnyára szám van erősítve és így megállapíthatják a csirke tojáshozamát, a gyöngébbeket erősebbekkel pótolhatják. Egy csirkének maximális hozama 200 tojás évente. A galántai állami birtok példája bizonyítja, hogy a munka észszerüsítésével és gépesítésével, a haladó formák bevezetésével nagyobb hozamot lehet elérni s könnyebbé tenni az egész ország közellátását. (R)