Uj Szó, 1949. október (2. évfolyam, 146-171.szám)
1949-10-12 / 155. szám, szerda
1949 október 12 UJSZÖ Október 12, szerda. A nap kél j 6 óra 16 perckor, nyugszik 17 i óra 16 perckor. A róm. kat. és a ! protestáns naptár szerint Miksa ) napja van. f 4 T , * i I MAJOR ELVTÁRS A habom utanl ötéves terv j ni/i/ívĽi/ éveiben a Szovjetúnió térképén i LmKĽ]Nt K VISSZHANGJA, sok új város és munkástelepülés j Az október 9 4 vasárnapi keletkezett. E városok az új ipa- 4 I , , . ' . F ri üzemekkel együtt ott épültek f szambán olvastam Major elvtárs fel, ahol néhány évvel ezelőtt ! | cikkét, amelyben megemlékezik Mi mely ÄSÄ í I -agyar dolgok köz ' utáni ötéves terv alapján épült, j I vetlen kozelrol ismertük ot. A A háború után épültek fel az első | húszas években, amikor faluról házak, maid egész lakónegyedek, f falura egymás után robbantak ki Ät a mezőgazdasági bérharcok, Stei" Azóta felépült a kultúrpalota, a i ne r elvtárs mindenütt ott volt, nyári színház, a könyvtár és az f pedig sem autó, sem kocsi nem egészségügyi intézet. A gyermek- ? állt rendelkezésére. Gyalog jár otthon épülete körül kert és sző- * . „ „ n 1... , , , . lő van. Mincsogaur nagy részét a Ť ta a CSallokozi utaka t' nem 1 5 most épülő orvos-város foglalja I me rt fáradtságot és ha kellett, el. Megkezdték az utcák és terek f éjszaka is útnak indult és egv aszfaltozását. Több mint 20.000 í elvtársat kért mindig tőlünk, aki fát ültettek el. A lakossag víz- • ,, • .' , ellátását már vízvezeték bizto-1 eiKiserje. Mi nagyon jol tud" sítja. i juk, hogy mi volt ő számunkra • j és tudjuk, hogy mekkora veszteDr. Summerskill Edith angol j ség ért bennünket. Sokat tanjul" értekezleten kijelentette, hogy ! * un k tőle. Mind.g azt szokta gyökeresen megváltozott Anglia f mondani: elvtarsak, mindig kell élelmezése: „A hús, a zsírnemü- \ harcolni, a kizsákmányoló kapi" ek és a cukor fogyasztásáról át- f talista önként nem mond le sem SfÄ"Ä! é s. nem bánja ha te éhenmegfosztott bennünket hagyomá- f doglesz is. Mi csallokozi magyar nyos, kedvenc ételeinktől. Bizo- i dolgozók megfogadjuk, hogy az nyára mindnyájan visszasírjuk a f ő emlékét megőrizzük, mert híres, ízletes, zamatos angol mar- i A-ai+.inb- „ a^i^^a^a^í ai* aőst meg kell barát- 4 érettünk, a dolgozókert elt és bálnapecsenyével." | ha lt m €SMondok Gábor, Šturovó. hasültet. Most kőznünk a — Dr. Neaunan postaügyi mi" | VEGYÜNK PÉLDÁT niszter visszaérkezett Bulgáriá" OSZTRAVÁTÓL! ból. A dr. A. • Neuman postaügyi Azt hiszem> nem mzás ha miniszter által vezetett csehszlo" Osztravát az élmunkások bölcső vák postaküldöttség héfőn visz" jének n evezem. Mindenki tudja szaérkezett Szófiából, miután ott hogy mi t jelentenek számunkra megkötötték a posta", távíró" és | a z ottani nehézipar termékei. A telefonösszeköttetésről szóló szer- i Köztársaság mozgatóereje Osz zödést a két állam között. trava. E nehézipari gócpontból — A csehszlovák-szovjet baráti emelkedett ki Hajn elvtárs, önszövetségbe egyre több tag je" ,udato s bányász 500 százalékos jcntkezik a prágai körzetben is. teljesítményével, példát mutatva A csehszlovák-szlovák baráti szö" nemcsak az osztravai kerület, de vetségbe egyre több új tag irat" az egész köztársaság minden kőzik be, hogy így is kifejezésre dolgozójának. Hajn teljesítmé juttassák békevágyukat. Szép- I ny ére m ég eddig példa nem volt tember 29. óta csak a prágai kerületben 65.128 új tag iratkozott be a szövetségbe. — A duklai harcok ötödik évfordulójának megünneplése keretében az Asszonyszövetség tagjai a prágai művészek házában gyűlést tartottak. Az asszonyok j ezen a gyűlésen tisztelettel adóz" A csehszlovák államvasutak köztak az elesett hősnők emlékének ponti igazgatósága versenypályáza, , ~ - „ + „_ tot ír ki négy fontos műszaki kérdés és -a duklai harcok ho s resztve megolciásá r| y Mindenekelölt a mo z. vőinek. donyok szikrázásának megakadályo— A katolikus akció Brnoban ^^^J^Sfi,mS tartott kerületi konferenciájáról na k amelyek a szikrahullásból mintáviratot küldtek dr. O. John" den évben keletkeznek mezökön. ernak, a nemzetgvülés elnökének, dökön és árukban egyaránt. Olyan , , , c • :i u ~ megoldást kell találni, amely a tümelyben kifejezik, hogy egyhan ze s° szikrák szétrep üi ésé t lényegesen gúlag helyeslik a kormány egy" | megakadályozza és a gép teljesítményét ne fokozza le. A második . fontos kérdés a személykocsik tisz— ötven bányászéimunkás dr. togatásának javítása és a tartályok Vacck polgármesternél. Prága töltésének meggyorsítása. Ezek az város nemzeti bizottsága ötven intézkedések azért fontosak, mert a , . ,, i - . , ., ,,„. személvkocsik hiánya nem engedi banyaszelmunkast egy heten ke me g_ hogy ezeke (. - kocsika t resztül látott vendégül Csehszlovákia összes szénbányáiból. Hétfőn a bányászokat dr. V. Vacek polgármester üdvözölte. A bányászok megtekintették Prága és ezért nyugodtan nevezhetjük sztachanovista eredménynek. Ez a teljesítmény üzenet minden dolgozónak és válasz azoknak, akik eleinte kételkedtek a proletárok erejében és ma siránkozva látják, hogy hiába remélték ennek ellenkezőjét. Hiábi habzik a kulákok szája mindenféle lázító mesétől, öntudatos munkásságunkat nem lehet eltántorítani arról az útról, amelyet megkezdett. Ne csodálkc?.7unk azon, hogy az osztravai dolgozók öntudatosabbak és fejlettebbek, nu.i: mi vagyunk. Sokat tanulnak. soKot olvasnak az Cfztravai bányás: .k. Most már nekünk is meg van :i módunk arra, hogy magunkat neveljük. Vacuak könyvek, ligaz, hogy igen kevés és rendszerint mire az ember megtudja, hogy hol lehet kapni, már el is fo" gyott), vannak jó filmek és las" san megkezdődik az áitalános pártiskolázás is. Azonban nálunk egyesek ahelyett, hogy tanulná nak és a köz érdekében dolgoz" nának, csak szájukat jártatják és amikor valami kultúrmegmozdu lásra hívják fel figyelmüket, vállvanogatás a válasz. Így aztán nem csoda az, hogy csak kullogunk azok után, akik már hosszú ideje fel vannak vértezve a szocialista tudománnyal. Le' gyünk egész emberek a munka" helyünkön és adjunk kulturális nevelést saját magunknak, hogy elérjük azt a színvonalat, mint a dolgozók Osztraván. Hoksza István, Ipolyság. NEHÉZSÉGEK A CSEMADOK SZERVEZÉSE KÖZBEN. Horne Potonyban (volt Lögér) a szabályos szervezési munkálatok után a helyi magyarság szép számmal és nagy örömmel fogadta a CSEMADOK megalakír Az államvasutak igazgatósása versenyt hirdet négy műszaki kérdés megoldására szabb időre félreállítsák. A harmadik kérdés a személykocsik legmegfelelőbb megoldása, amellyel meg lehetne akadályozni a lépcsőknél a tolongást. Ideális megoldás volna olyan népi hálókocsi, amelyben az ülőkét fekvő nyugágyra lehetne átváltoztatni. Javaslatokat kérnek negyedszer végül arra, hogy nagyobb forgalom idején a pénztáraknál lévő tolongást hogyan lehetne megoldani és az utazók jegyekkel való ellátását meggyorsítani. Olyan megoldást kell találni, amely lehetővé teszi az utasok összeköttetésének meggyorsítását az utazási jegyek árusítóival, úgy az állomásokon, mint az állomásokon kívül. A pálvázat 1949 november 30-án végződik. lását. Az előkészítő bizottság megbeszélére és a kultúranyag szétosztásra kijelölt időre mégis csak úgy fordult a helyzet, hogy csak 3 magyar leány és egy szlo vák ifjúmunkás elvtárs volt csak jelen. Kerestem az embere ket, akik a megalakulás ellen voltak és eljutottam Ragács CSM vezetőig és Gálffy László volt levente vezetőig. Nem csüg' gedtem azonban és tovább men tem más faluba, Veiké Blahovóra iWolt Nagyabony). Ott jó szer vező elvtársa akadtam, Fleisch' mann Kálmánra. Kölcsönösen megállapítottuk, hogy előbb járási székhelyen kellene a CSE MADOK-ot' megalakítani. Így kerültem Dunaszerdahelyre. Itt megtudtam azt, hogy április óta Steckler nyomdász elvtársnál van a CSEMADOK- anyag, de ő any nyira tele van funkciókkal, hogy nincs ideje ezzel foglalkozni. At véve tőle az anyagot, kerestem személyeket, akik kívánják, hogy megalakuljon itt a CSEMADOK és akik bizonyára jól is fogják vezetni ezt az annyira szükséges egyesületet. Meglepett, hogy mi' lyen sokan vannak, akik ezt sze retnék. Örömmel gondoltam, hogy itt könnyen és gyorsan haladhatunk. A kultúranyagot szétosztottuk és szeptember 25 re tűztük ki a megalakulást. Az után a próbán nem lehettem j e len, ahol készültek a megnyitóra de később hallottam, hogy Steck ler elvtárs a műsorról levétette a „Vámvizsgálat" című darabot és Petőfitől a „Feltámadott tengert". Kérdésemre az volt a válasz, hogy ez nagyon magas és nehéz Dunaszerdahely közönsé gének. Szeptember 25"ről 28-ra. majd október 23"ra tolódott megalakulás. Közben Ragács Mihály, mint a ČSM járási titkára a falvakban azt hirdette, hogy a CSEMADOK be van tiltva" és nekem mint amatőr szervezőnek, a börtönbejiuttatást helyezte kilátásba. Vigaszul jelentem, hogy az ifjúság vasútvonaláról és a politikai iskoláról hazaérkezett szerdahelyi ifjúság viszont mégis azt állítja, hogy Dunaszerdahelyen a CSEMADOK működni fog és példaadóan jól fog működniI Havran Ferencné. r Étterem a košicei ifjúságnak történelmi emlékeit, az üzemeket és az iskolákat. — Üj gyermekóvodák Šafárikovo kerületben. A mezőgazdasági gyermekóvodák száma fal* vainkban egyre emelkedik. A földművesasszonyok tudják, milyen jelentősége van a gyermekóvodáknak és ezért maguk is segítenek felépítésükben. A napokban Šafarikovo kerületben két gyermekóvodát nyitottak meg, az egyiket Gömör Horkán,' a másikat Šafarikovon. Mindkét óvodában harminc gyermek számára van hely. % košicet tanonc- és diákifjúság étkeztetése a múltban igen nehéz proléma volt. Az internátusok ét| kezdéi nem voltak elégségesek. Leginkább szenvedett a tanoncifjúsag. A koáicei népgondozási hivatal be| látva a tanoncifjúságnak ezt a viszbzás helyzetét, elhatározta, hegy éttermet állít fel tanoncok számára. I Januárban a volt a Luxor-kávéházban éttermet nyitottak meg a tanoncifjúság számára. Azóta naponként több mint 300 tanonc és diákifjú, a közép- és főiskolák növendékei látogatják az éttermet, ahol olcsó áron kielégítő étkezéshez jut| nak. A liszt, sütemény és kenyér felszabadítása megkönnyítette az I étterem munkáját és lehetővé tette | a tésztaadagok felemlését. A főisko! lások számának növekedésével megnövekedett a főiskolás diákétterem látogatóinak száma is, aminek következtében " konyhaberendezés és felszerelés igen nagy megterhelésnek van kitéve. Az étterem több mint ötszáz étkező részére főz. Az étterem munkáját megkönnyítették olymódon, hogy 120 tanonc a CKD Kriván internátus éttermébe ment enn'. Az ételek Uacsony árai bizonyítják életszínvonalunk emelkedését. A tanoncok és diákok 40 százaléka egész napi éckezésért csupán 25 koronát fizet, 30 százaléka csupán 11 Kronát fizet, 10 százalék legszegényebb tanonc ingyen juthat egész napi élelemhez. A tanoncok és a diákok az astaloknál mint egyenlők az egyenlőkkel ülnek. — A 60. Csehszlovák osztálysorsjáték ötödik húzásának hétfői eredményei a következők: A 200.000 Kčs jutalmat a 46.094"es szám nyerte, amely ezenkívül 1680 Kčs-t is nyert. 70.000 Kcs't az 41.383 szám, 30.000 Kčs"t az 56.195. szám, 20.000 Kčs"t az 5.337. szám, a 13.945. szám. a 29.058. szám, a 27.239, 10.637, 5411, 9513. szám. — A partizánskej ČSM tagjai kötelezettséget vállaltak, hogy a II. összszakszervezeti gyűlésig, vagyis november végéig a kerü" let minden helyicsoportját kultúrprogrammal keresik fel, kétszáz új tagot szerveznek a ČSM" be, önkéntes brigádok keretében ötezer órát dolgoznak le. — Rádiótelefon-összeköttetés Prága és Trl Aviv között. Október 9"én, vasárnap folyt le az el" ső rádiótelefon-beszédecés Csehszlovákia és Izrael között. A prágai izraeli követség felhívta a telavivi külügyminisztériumot. A beszélgetés mindkét oldalon igen jól érthető volt. \ Az államosított építőipar a dolgozók érdekeit szoígálja A mult év februári események után, amikor a politikai és gazda" sági hatalom dolgozóinak kezébe került, hatalmas lendülettel indult el az üzemi szociálpolitika fejlődése is. Ennek a nagy változásnak egyik egyenes következmé" nye az államosított építőipari vállalatoknál az új üzemi bizottságok megválasztása, amelyek feladata, hogy a Párt és a szakszervezet vezetésével a dolgozóknak az államhoz és a termeléshez való új viszonyának megfelelően fokozott mértékben képviseljék a dolgozók érdekeit. Az új államosított építőipar munkásaink számára nagyjelentőségű lépést valósított meg mindjárt, amely életnívójuk magasabbra emelését és exisztenciájuk bebiztosítását jelentette éspedig azt, hogy az építőipar eddigi szezonjellegét megszüntette. Azelőtt a legtöbb építkezésen tél idején szünetelt a munka, míg most az elmúlt télen is például csupán az ipari építkezéseken naponta átlag több mint 5000 munkás dolgozott Szlovákiában. Az építőipari dolgozók ily módon megszabadultak az őket minden évben sújtó munkanélküliségtől. Szociálpolitikánk egyik nagy eredményes sikere az, hogy munkahelyeinken ingyenes egészséges, világos munkáslakásokat rendeztünk be, ahol dolgozóink második otthonukra találnak. Igaz, hogy a kapitalista vállalkozók a múltban szerették, ha a náluk dolgozó munkások a gyárhoz közel, vagy a gyár területén laktak és „jó szívükre" hallgatva, „ingyen lakást" adtak a dolgozóknak. Ez az ingyen lakás a dolgozóknak azonban igen sokba került, mert az alacsony bér és a fokozott kizsákmányolás a tőkéseknek ezt többszörösen visszatérítette. Ezenfelül a lakás legtöbbször piszkos volt, vizes, rosszul fűthető. Munkásaink egészségi állapotával is törődik az építő-üzem vezetése. Nagyobb építkezéseinken orvosi ambulatóriumokat rendeztünk be és kisebb építkezéseken a Nemzeti biztosító törődik az üzemegészségüggyel. Az utóbbi időben fokozottabb figyelmet szentelünk a balesetelhárító intézkedéseknek és berendezéseknek is. További nagyjelentőségű változások történtek munkásaink étkezése körül is. Az az idő, amikor dolgozóink hideg ebédjüket kabátjuk zsebéből húzták elő, hogy a déli szünetben az épülő fal tövében elfogyasszák, már a múlté. Ma építkezéseinken jól felszerelt hygiénikus üzemi étkezdék vannak, ahol munkásaink olcsón kiadós ízletes és meleg ételt kapnak. Ugyancsak komoly eredményeket értünk el a dolgozók üdültetésénél is. Eredményeink azért nagyok, mert az építőipari dolgozók nem is tudták a múltban, mi az üdülés. Honnan is tudhatták volna, mi az üdülés, mikor a múltban csak a luxuspaloták és üdülők felépítése jutott az építőipari munkásoknak osztályrészül. Munkájuk gyümölcsét csak addig élvezhették s addig gyönyörködhettek benne, míg el nem készült, mert utána ezekben a palotákban helyük nem volt. Az üdülők belsejét esetleg csak asszonyaik és lányaik láthatták, ha olyan szerencséjük volt, hogy alkalmazást kaphattak ott. A mult üdülőiből az építömunkás csak ezt kaphatta. Munkásaink még nehezen barátkoznak meg az üdülés nagy tényével, mert csak részben ismerték fel, hogy ez milyen jó és mennyire szolgálja egészségük védelmét, ezen a téren még a jövőben felvilágosító munkát kell végezni munkásaink körében.
