Uj Szó, 1949. október (2. évfolyam, 146-171.szám)
1949-10-06 / 150. szám, csütörtök
UJSZ 0 A sertésvágás szabacidáttétele és a húsfogyasztás 1950-ben 1949 október 11 A kormány határozata értelmében azoknak a földműveseknek, akik több mint két hektár földterületet müveinek meg és szerződéses beszolgáltatási kötelezettségeiknek eleget tesznek, 1950 január 1-töl engedélyezve van a sertésvágás és a szabad elárusítás a szövetkezetek részére, mégpedig olyan áron, amilyenen a tenyésztő és a szövetkezet megegyeznek. Ezek a földművesek u húsellátás terén önállókká válnak, ami egyszersmind azt is jelenti, hogy saját érdekében biztosítaniok kell családjuk számára a szükséges húsmennyiséget. Az ilyen földműveseknek húsjegyre nincs igényjogosultságuk. Hasonlóan nincs igényjogosultságuk zsir- vagy müzsírjegyre sem. Kötelességük tehát, hogy nemcsak a szerződéses, vagy előírt beszolgáltatási kötelezettséget teljesítsék, hanem a saját részükre szükséges hús- és zsírmennyiséget is biztosítaniok kell. Megjegyzendő, hogy szabad sertésvágásra kizárólagosan csak akkor van joguk, ha a beszolgáltatást minden téren teljesítették. Minden sertésvágást be kell jelenteni a helyi Nemzeti Bizottság illetékes osztályán és mint eddig, úgy a jövőben is 5 kg z rt be kell szolgáltatni közellátási célokra. Azok a sertéstenyésztők, akik kevesebb, mint két hektár xoiuec müveinek meg, vagy teljesen vagyontalanok, tenát azok, akiknek a ser téshiziaíásiioz szükséges anyagi előfeltételeik nincsenek meg es üeszolgáltatasi kötelezettség UKnek eleget tettek (amennyiben volt), ugyancsak szabadon vághatnak vagy auiiatnak el sertést: Ezeknek a termelőknek joguk van húsjegyekre, amennyiben azonban saját maguk is vagtaK sertést, egy időre önellátók lesznek. Egységesítés és könnyebb megoldás céljából a kormány a levágott sertés súlyára való tekintet nélkül egyegy levágott sertést 80 kg-nak minősít. Ez vágott súlyban értendő, ami élősúlyban kb. 100—105 kg-nak ' felel meg. Egy-egy személyre eso húsadag ilyen esetben havi 8 kg. Ezek a tenyésztők, ami iben módjukban áll, több sertétv .3 vághatnak, mint amennyi enge-tiyezve lenne számukra a fentemlített rendelkezés alapján. A* gyakorlatban ez annyit jelent, hogy ha egy négy tagból álló család két sertést vág le, ami a rendelet szerint 160 kg-nak felel meg és a család évi szüséglete havi 8 kg-os fejadag; mellett 192 kg, még két sertés levágása esetén sem fedezte szükségletét. Ugyanez a család azonban, ha három sertést vág, a rendelet szerint, akkor már 240 kg húshoz jut. 8 kg-os havi fejadag mellett ennyi húsra nincs szüksége. A kormány azonban ennek ellenére sem korlátozza a sertésvágást, számítva arra, hogy a tenyésztők a felesleget úgyis eladják. De, hogy mégse történjék ezzel a rendelkezéssel semminemű visszaélés, az illetékes járási és helyi Nemzeti Bizottságok gondoskodnak arról, hogy senkinek se legyen alkalma visszaélésre. A két hektáron aluli földterületen gazdálkodó földműves ama családtagjai, akik a földmüvelésen kívül más munkát is végeznek, tehát alkalmazotti viszonyban vannak, igényjogosultak élelmiszerjegyre. Kellemetlenségek elkerülése végett, ami a sertés elpusztulása vagy sertésjárvány miatt bekövetkezhet, az illetékes hivatalok gondoskodnak arról, hogy ilyen esetekben a tenyésztőt felmentsék beszolgáltatási kötelezettsége alól. Ezek a messzemenő intézkedések a szabad sertésvágásban és a sertéshús és zsírfélék szabad árusításában, különösen a törpe- és kisbirtokosok számára nagyjelentőségüek, aki a sertéstenyésztést legjobb bevételi forrásuknak tekintik. Ez az intézkedés hozzájárul ahhoz, hogy fokozza a tenyésztők munakedvét és igyekezetét, mert a jövőben a sertéstenyésztés által nagyobb jövedelemhez jutnak. A sertéstenyésztés a tenyészmalactenyésztőkre is nagyobb feladatokat ró. Hála a tervszerű gazdálkodásnak, a tervet malacnevelés terén 1949-ben túlteljesítettük, amivel megteremtettük a hízósertés nevelésének előfeltételeit. Ma az a helyzet, hogy egyelőre e téren még feleslegek is mutatkoznak. Figyelembe kell venni azonban, hogy minden tenyészmalac alapját képezi az 1950-ben történő jó beszolgáltatásoknak. Ugyancsak alapját képezi a tenyésztő jó húsellátásának is. Előreláthatólag tavasszal nagyobb lesz az érdeklődés a tenyészmalacok iránt. Ezért azok, akik 1950-ben szabadon akarnak sertést vágni, saját érdekükben még most szerezzék be a malacokat. A földművelésügyi minisztérium éppen most tett közzé egy rendeletet, amelyben előírja a kötelező malactenyésztést és megállapítja a malacok eladási árát. A rendelet szerint a helyi Nemzeti Bizottságok kötelesek gondoskodni arról, hogy a községnek megfelelő tenyészállat-állománya legyen. A rendelet kizárja továbbá azt a lehetőséget, hogy azokat a malacokat, amelyeket a július 1-i összeíráskor bevallottak, most kissé felhizlalják és levágják. Ezek levágásra még nem alkalmasak és ezáltal az ilyen tenyésztők nagy nemzetgazdasági kárt okoznak. A rn-dsletet természetesen a közélelm ninisztérium ismerteti. A tenyésztéshez szükséges kukorica ára 400 Kčs lesz métermázsánként. A sertéstenyésztők malacaikat saját járásukban szabadon árusíthatják. Idegen járásban azonban csak a szövetkezetek útján. A szövetkezetek kötelesek a malacokat, amenynyiben súlyuk meghaladja a 12 kg-ot, felvásárolni. Egy-egy kiló ára 65 Kčs élősúlyban. Ha a tenyészmalacok különös faji tulajdonságokkal rendelkeznek, vagyis eisőosztályúak, a 65 Kčs-hez a tenyésztő az őszi idényben 10.—, a tavaszi idényben 15.— Kčs felárat kérhet. Ha a tenyésztők ezeket a felárakat el akarják érni, arra kell törekedniük, hogy minél jobb tenyészállatokat neveljenek. Földműveseink nagyrésze méltányolni fogja a kormány ily irányú intézkedéseit, mert ezek nemcsak a városi dolgozókra vannak tekintettel, hanem a földművesek érdekeit is szolgálják. November 30-ig kell felvásárolni az őszi burgonyát A közélelmezésügyi Megbízott' Hivatal szeptember 28.án keit rei.de kezese értelmében minden termelő, aki burgonyabeszolgáltdtási szerződést kötött a termény felvásárló- szövetkezetekkel, vagy az olyanok, akik szerződés hiányában a helyi Nemzeti Bizottság rendelete értelmében kötelesek burgonyát ^szolgáltatni, 'ehetőleg 1949 november 30-ig teljesítsék e kötelességüket. A termelők kétféleképpen teljesíthetik beszolgáltatási kötelezettségeiket. A szerződéses mennyiséget beszolgáltathatjuk, vagy az illető termény feivísárló szôvetkežet legközelebbi raktárához juttathatják. Némely járásokban a terményfe'vfsfrló szövetkezetek arra is fel vannak hatalmazva, hogy a szeszipar számára vásároljanak fel burgonyát. A másik teljesítési mód az, hogy a termelő az e'őírt burgonyamennyiséget közvetlenül a fogyasztónak adja el. Ilyen esetben szükséges a terményfelvásárló szövetkezet legközelebbi kirendeltségének engedélye, melyben az a közvet'en e'?dnst engedélyezi. Az ilyen engedélyeket jóváhagyás végett elő kell terjeszteni a helyi Nemzeti Bizottságnak, mert csak az a közvetlenül fogyasztóknak eladott burgonyamennyiség számítható be a beszolgáltatásba, amit mind a terményíelvr.sarló szövetkezet, mind pedig a helyi Nemzeti Bizottság jóváhagy Ha a termelő szerződéses, vagy előírt beszolgáltatási kötelezettségét teljesítette, úgy a szabad árusításhoz sem a terményfelvá^árló szövetkezet, sem a helyi Nemzeti Bizottság engedélye nem kell. Ugyancsak korlátlanul árusíthatjrk burgonyatermésüket azok a termelők is, akiknek szerződéses, előírt beszolgáltatási kötelezettségük nem volt. Azok a fogyasztók, akik burgonyaszükségletüket közvetlenül a termclőlől történő felvásárlás révén nem fedezhetik, igényükkel fordulhatnak a terményíelvásárló szövetkezethez, vagy az erre felhatalmazott kereskedőhöz, ahol a szükséges burgonyamennyiséget hivatalos áron megkapják. A burgonya szabaddátétele azonban csak emberi fogyasztásra vonatkozik. A burgonya takarmányozásra való felvásárlása még nincs engedélyezve. Az Egyesü't Államok történelmében először fofudlt elő, hogy a gazdasági élet folyamatossága Szempontjából legfontosabb iparágak mtmkásai egyszerre indították meg sztrájkjukat, f Az Egyesült Államok terűielén ma az acélipari és a szénipari munkások leállították a munkát A b'nyászok sztrájkja már 15 napja tart és több mint félmillióra tehető azoknak a bányászoknak száma, akik a munkát beszüntették. Az acélipari sztrájk 27 államban 53 üzemet érint, tehát az Egyesült Államok egész acéliparát. Az acélipari munkfsság sztrákja további munkabeszüntetéseket fog maga után vonni, mert hisz nyersanyag hiányáI ban az acélfeldolgozó üzemek is kénytelenek lesznek leállni. Az Egyesült Államokban a sztrájkmozgalomnak az a célja, hogy egységes erővel lépjenek fél a tőkésosztály kizsákmányolóival szemben és egységes erővel kény szerítsék ki a béremelést, hogy annyi keresetet tudjanak biztosítani maguknak, amennyivel fedezni tudják legfontosabb életszükségleteik biztosítását Hogy a sztrájkok a munkásosztály szempontjából mily hatalmas áldozatokat kívánnak, azt a legjobban jellemzi a vas- és acélintézet jelentése: 1946 januári egyhónapos acélipari sztrájk a munkásoknak 300 millió dollárjukba került, azaz 15.000,000.000.— csehszlovák koronájukba. De a burzsoázia ellenállását legázolni, a győzelmet megtartani és a szocializmus végleges győzelméig eljutni a forradalom má r nem képes, ha fejlődésének bizonyos fokán nem terorTiti meg a proletariátus diktatúrája formájában speciális szervét, legfőbb támaszpontját. „A forradalom alapkérdése a hatalom kérdése" (Len ;n). Azt jelenti-e ez, hogy a dolog a hatalom átvételére, megragadására korátozodik? Nem, nem azt jelenti A hatalom megragadása csak a doiog kezdete. Az egy országban megdöntött burzsoázia különböző okoknál fogva még sokáig erősebb marad, min* a p'ole: ariátus, mely megdöntötte. Ezéit az a fő, hogy a hatalmat mep lehessen tartani, megerősíteni, legyőzhetetlenné tenni. Mi kell e cél eléréséhez? Ehhez végre kell hajtani legalább is három főfeladatot, me'y már a „győzelem másnapján" a pro'eiarií tus diktatúrájára vír: a) meg kell törn a forradalom által megdöntött és kisajátított földbirtokosok és kapitalisták ellenál'ását, meg kell semmisíteni a tőke hatalmának visszaállítására irányuló minden néven nevezendő kísérletüket; b) szervezni kell az építőmunkát, abban a szellemben, hogy az összes • dolgozókat a proletariátus köré tömörítsük és ezt a munkát az osztályok eltörlésének, megszüntetésének előkészítése irányában kell folytatni; c) föl kell fegyverezni a forradalmat, meg kell szervezni a forradalom hadseregét a külső ellenség, az imperializmus elleni harcra. A proletariátus diktatúrája arra kell, hogy ezeket a feladatokat végrehajtsa, teljesítse. „Az átmenet a kapitalizmusból a kommunizmusba — mondja Lenin — egész történelmi korszak. Míg ez a Marxista-leninista sarok A proletariátus diktatúra ja korszak be nem fejeződik a kizsákmányolók oKvetlen megőrzik reményüket a restaurációi? s ez a remény restaurációs, kisérletekke válik. S az első komoly vereség után a megdöntött kizsákmányolók, kik megdöntésüket nem várták abbrn nem hittek, arra még csak gondolni sem akartak, tízszeres energiával, dühödt szenvedéllyel, százszorosra felfokozott gyűlölettel vetik magukat a harcb a tőlük elvett „paradicsom" visszaszerzéséért, családjaikért, melyek oly édesdeden éltek és amelyeket most a „csőcselék" pusztulásra és nyomorra (vagy pedig közönséges munkái a...) ítélt. És a kizsákmányoló kapitalistákhoz húz a kispolgárság széles tömege. Évtizedek történelmi tapasztalata tanúsítja minden országban, hogy ez a kispolgárság ide-oda ingadozik, ma a proletariátussal megy együtt, holnap visszaretten a forradalom nehézségeitől, a munkások legelső vereségére, vagy csak f él vereségére is pánikba esik, idegeskedik, kapkodik. siránkozik, egyik táborból, a másikba szaladgál". A burzsoáziának minden alapja megvan arra, hogy restaurációs kísérleteket tegyen, hiszen megdántése után még sokáig erősebb marad, mint a proletariátus, mely megdöntötte. „Ha a kizsákmányolókat csak egy országban verik szét — mondja Lenin — és természeteser ez a tipikus eset, mert a forradalom egyidőben, több országban ritka kivétel, akkor még mindig erősebbek maradnak mint a kizsákmányoltak". Miben rejlik a megdöntött burzsoázia ereje? i Először „a nemzetközi tőke erejében, a burzsoázia nemzetközi kapcsolatainak erősségéuen és tartósságában". Másodszor abban, hogy a „kizsákmányolók a forradlom után még hoszszú ideig elkerülhetetlenül megtartják sok hatalmas tényleges kiváltságukat; náluk marad a pénz (a pénzt egyszerre megszüntetni nem lehet), egy és más, gyakran jelentős ingóság, megmaradnak összeköttetéseik, megmarad a szervezési és kormányzási dolgukban való jártasságuk, a kormányzás összes titkainak (szokásoknak, fogásoknak, eszközöknek, lehetőségeknek) ismerete, megmarad magasabb képzettségük, közeli viszonyuk a felsőbb technikai személyzethez, (mely burzsoá módon él és gondolkodik), megmarad összehasonlíthatatlanul nagyobb jártasságuk a katonai ügyekben (és ez igen fontos) és így tovább és így tovább". Harmadszor a „szokás erejében, a kisüzemi termelés erejében. Mert kisüzem, sajnos, még nagyon-nagyon sok maradt a világon és a kisüzem állandóan, naponként, óránként, spontánul és tömegesen szüli a kapitalizmust és burzsoáziát..." mert „az osztályoKat megszüntetni nemcsak azt jelenti, hogy a földbirtokosokat és kapitalistákat elkergetjük — ezt viszonylag könnyen elvégeztük, hanem jelenti azt is, hogy a kis áruteimelíket is megszüntetjük, márpedig azokat nem szabad elkergetni, nem szabad agyon nyomni, azokkal össze kell férni, azo- I Kat csak igen hosszadalmas, igen lassú I óvatos, szervező munkával lehet és kell átformálni, átnevelni". Ezért mondja Lenin, hogy: „A proletariátus diktatúraja az új osztály legádázabb és legkíméletlenebb háborúja a nálánál hatalmasabb ellenség a burzsoázh ellen, melynek el lenállását a bukás megtízszerezi", hogy a „proletariátus diktatúrája szi vós, véres és vértelen, erőszakos és békés katonai és gazdasági, pedagógiai és adminisztratív harc a régi társadalom erői és hagyományai ellen". Aligha kell binyitgatni, hogy mindezeket a feladatokat rövid időn belül teljesíteni, néhány év alatt végrehajtani teljességei lehetetlen. Ezért nem szabad a proletariátus diktatúráját, a kapitalizmusról a kommunizmusra való átmenetet, holmi gyorsan múló períódusnaK tekinteni, mely néhány „különösen forradalmi" aktus és dekrétum formájában jelenik meg, hanem egész történelmi korszaknak, melyet polgárháború és külső összeütközések, szívós szervező munka és gazdasčgi építés, támadások és visszavonulások, győzelmek és vereségek töltenek be. Ez a történelmi korszak nemcsak azért kell, hogy megteremtsük a szocializmus teljes győzelmének gazdasági és kulturális előfeltételeit, hanem azért is, hogy a proletariátusnak módjában legyen először, hogy magát az ország kormányzására képeli erővé nevelje és kovácsolja, másodszor, hogy a kispolgári rétegeket oly irányban képezze és gyúrja át, mely a szocialista termelés megszervezését biztosítja. „Tizenöt, húsz, huszonöt év polgárháborúin és népek közti harcain kell átmennetek — mondotta Marx a munkásoknak —. nemcsak azért, hogy a viszonyokat megváltoztassátok, hanem azért, hogy magatokat változtassátok meg és tegyétek a politikai uralomra képessé". (Folytatjuk.) n csemdok hírei — Megalakult a CSEMADOK Csallóközaranyoson. A Csehszlovákiai Magyar Kultúregyesület csallóközaranyosi helyicsoportjának alakuló közgyűlése szeptember 25-én folyt le. A gyűlésen megjelentek: Kozár elvtárs, a komáromi Kommunista Párt kiküldöttje, Slobodník, a Matica komáromi csoportjának nevében, Dubeň elvtárs, a helyi Kommunista Párt elnöke, Pálfi elvtárs a CSEMADOK-központ képviseletében, Olej esek elvtárs a helyi MCR részéről, Olejcsekné a Živena nevében, Fábry elvtárs helybeli vezető jegyző. Felszólalásaikban mind örömüknek adtak kifejezést az új CSEMADOKcsopcrt megalakulásán és hangsúlyozták az alakulás nagy művelődési, nevelési és megbékítő feladatát. Az egyesület nevében Vörös Zoltán köszönte meg az üdvözletéket. Ezután Pálfi elvtárs vezetésével megválasztották az egyesület tisztikarát. — PETÖFI EST NASZVADON. A CSEMADOK naszvadi he" lyicscportja Petőfi-ünnepséget tartott. Az ünnepség 1700 néző előtt zajlott le. A himnuszok eléneklése itán Polgár József, a CSEMADOK helyicsoportjának elnöke üdvözölte a megjelenteket. Rajecz Antal a helyi Közművelődésügyi Tanács elnöke ünnepi beszédében hangsúlyozta a szlovák-magyar barátság szükségességét és jelentőségét. Az ünnepély további számai a következők voltak: „Egy gondolat bánt engemet", előadta Mikle Gáspár; Csontos Gáspár a CSEMADOK alelnökének ünnepi beszéde; „István öcsémhez", szavalta Pápes Irén. A CSEMADOK énekkara a „Távolból" című dalt adta elő; a Matica Slovenská titkárnője szlovákul előadta a „Visztula" címú verset, utána magyar népi táncokat mutattak be. A CSEMADOK titkára, Cserepes Vilmos, a „Nép nevében" című verset szavalta. Polgár Boldizsár a „Juhászlegény, szegény juhászlegény" című dalt adta elő. Dibusz Lajos szavalata után Csontos Gáspár „Zúg az erdő" c. verset szavalta. Befejezésül pedig a helyi zenekar népdalokat adott elő. Az ünnepélyen az összes helyi szervezetek képviselői, valamint a nové zámky-i CSEMADOK csoportjának kiküldöttei is résztvettek. Az ünnepség a magyar és a szlovák lakosság között nagy sikert aratott, é. c a szlovákmagyar kultúrközeledés útján újabb lépést jelent. — Megalakult Kálnán a CSEMADOK helyicsoportja. Vasárnap alakult meg Kálnán (levicei járás) a CSEMADOK helyicsoportja a lakosság nagy részvétele mellett. Bevezetőben Kutrl'a János járási művelődésügyi referens szlovákul, majd Fellegi István a CSEMADOK közp. titkára magyarul méltatta a CSEMADOK jelentőségét a csehszlovákiai magyarság életében. Mindkét szónok rámutatott arra az útra, melyen a magyarságnak a CSEMADOK egyesületi életén belül haladni kell a szocializmus felé. A helybeli pártelnök, az akcióbizottság elnöke, a SI1UB képviselője és a lévai helyicsoport egyik vezetője köszöntötte az alakuló közgyűlést, melynek lebonyolítása után a lévai csoport műkedvelő gárdája rendezett változatokban gazdag műsoros estet az egybegyűlt lakosságnak, mely zsúfolásig megtöltötte az előadótermet és nagy tapssal jutalmazta a lévai műkedvelők minden egyes számát. — Október 9-én alakul meg a helyicsopot Garamlök községben is, melynek előkészítő bizottsága szintén a lévai csoportot kérte fel vendégszereplésre. - Nemo á
