Uj Szó, 1949. október (2. évfolyam, 146-171.szám)

1949-10-06 / 150. szám, csütörtök

UJSZ 0 A sertésvágás szabacidáttétele és a húsfogyasztás 1950-ben 1949 október 11 A kormány határozata értelmében azoknak a földműveseknek, akik több mint két hektár földterületet müveinek meg és szerződéses be­szolgáltatási kötelezettségeiknek eleget tesznek, 1950 január 1-töl en­gedélyezve van a sertésvágás és a szabad elárusítás a szövetkezetek részére, mégpedig olyan áron, ami­lyenen a tenyésztő és a szövetkezet megegyeznek. Ezek a földművesek u húsellátás terén önállókká válnak, ami egyszersmind azt is jelenti, hogy saját érdekében biztosítaniok kell családjuk számára a szükséges húsmennyiséget. Az ilyen földműve­seknek húsjegyre nincs igényjogo­sultságuk. Hasonlóan nincs igényjo­gosultságuk zsir- vagy müzsírjegyre sem. Kötelességük tehát, hogy nem­csak a szerződéses, vagy előírt be­szolgáltatási kötelezettséget teljesít­sék, hanem a saját részükre szüksé­ges hús- és zsírmennyiséget is biz­tosítaniok kell. Megjegyzendő, hogy szabad sertésvágásra kizárólagosan csak akkor van joguk, ha a beszol­gáltatást minden téren teljesítették. Minden sertésvágást be kell jelente­ni a helyi Nemzeti Bizottság illeté­kes osztályán és mint eddig, úgy a jövőben is 5 kg z rt be kell szolgál­tatni közellátási célokra. Azok a sertéstenyésztők, akik ke­vesebb, mint két hektár xoiuec mü­veinek meg, vagy teljesen vagyon­talanok, tenát azok, akiknek a ser téshiziaíásiioz szükséges anyagi elő­feltételeik nincsenek meg es üeszol­gáltatasi kötelezettség UKnek eleget tettek (amennyiben volt), ugyancsak szabadon vághatnak vagy auiiatnak el sertést: Ezeknek a termelőknek joguk van húsjegyekre, amennyiben azonban saját maguk is vagtaK ser­tést, egy időre önellátók lesznek. Egységesítés és könnyebb megoldás céljából a kormány a levágott ser­tés súlyára való tekintet nélkül egy­egy levágott sertést 80 kg-nak mi­nősít. Ez vágott súlyban értendő, ami élősúlyban kb. 100—105 kg-nak ' felel meg. Egy-egy személyre eso húsadag ilyen esetben havi 8 kg. Ezek a tenyésztők, ami iben mód­jukban áll, több sertétv .3 vághat­nak, mint amennyi enge-tiyezve len­ne számukra a fentemlített rendel­kezés alapján. A* gyakorlatban ez annyit jelent, hogy ha egy négy tagból álló család két sertést vág le, ami a rendelet szerint 160 kg-nak felel meg és a család évi szüséglete havi 8 kg-os fejadag; mellett 192 kg, még két sertés levágása esetén sem fedezte szükségletét. Ugyanez a család azonban, ha három sertést vág, a rendelet szerint, akkor már 240 kg húshoz jut. 8 kg-os havi fej­adag mellett ennyi húsra nincs szük­sége. A kormány azonban ennek el­lenére sem korlátozza a sertésvá­gást, számítva arra, hogy a tenyész­tők a felesleget úgyis eladják. De, hogy mégse történjék ezzel a ren­delkezéssel semminemű visszaélés, az illetékes járási és helyi Nemzeti Bi­zottságok gondoskodnak arról, hogy senkinek se legyen alkalma vissza­élésre. A két hektáron aluli földterületen gazdálkodó földműves ama család­tagjai, akik a földmüvelésen kívül más munkát is végeznek, tehát al­kalmazotti viszonyban vannak, igényjogosultak élelmiszerjegyre. Kel­lemetlenségek elkerülése végett, ami a sertés elpusztulása vagy sertésjár­vány miatt bekövetkezhet, az illeté­kes hivatalok gondoskodnak arról, hogy ilyen esetekben a tenyésztőt felmentsék beszolgáltatási kötele­zettsége alól. Ezek a messzemenő intézkedések a szabad sertésvágásban és a sertés­hús és zsírfélék szabad árusításában, különösen a törpe- és kisbirtokosok számára nagyjelentőségüek, aki a sertéstenyésztést legjobb bevételi forrásuknak tekintik. Ez az intézke­dés hozzájárul ahhoz, hogy fokozza a tenyésztők munakedvét és igye­kezetét, mert a jövőben a sertéste­nyésztés által nagyobb jövedelemhez jutnak. A sertéstenyésztés a tenyészma­lactenyésztőkre is nagyobb feladato­kat ró. Hála a tervszerű gazdálko­dásnak, a tervet malacnevelés te­rén 1949-ben túlteljesítettük, ami­vel megteremtettük a hízósertés ne­velésének előfeltételeit. Ma az a helyzet, hogy egyelőre e téren még feleslegek is mutatkoznak. Figye­lembe kell venni azonban, hogy minden tenyészmalac alapját képezi az 1950-ben történő jó beszolgálta­tásoknak. Ugyancsak alapját képezi a tenyésztő jó húsellátásának is. Előreláthatólag tavasszal nagyobb lesz az érdeklődés a tenyészmalacok iránt. Ezért azok, akik 1950-ben sza­badon akarnak sertést vágni, saját érdekükben még most szerezzék be a malacokat. A földművelésügyi minisztérium éppen most tett közzé egy rendeletet, amelyben előírja a kötelező malacte­nyésztést és megállapítja a malacok eladási árát. A rendelet szerint a helyi Nemzeti Bizottságok kötelesek gondoskodni arról, hogy a községnek megfelelő tenyészállat-állománya le­gyen. A rendelet kizárja továbbá azt a lehetőséget, hogy azokat a mala­cokat, amelyeket a július 1-i össze­íráskor bevallottak, most kissé fel­hizlalják és levágják. Ezek levágás­ra még nem alkalmasak és ezáltal az ilyen tenyésztők nagy nemzetgaz­dasági kárt okoznak. A rn-dsletet természetesen a közélelm ninisz­térium ismerteti. A tenyésztéshez szükséges kukorica ára 400 Kčs lesz métermázsánként. A sertéstenyésztők malacaikat sa­ját járásukban szabadon árusíthat­ják. Idegen járásban azonban csak a szövetkezetek útján. A szövetke­zetek kötelesek a malacokat, ameny­nyiben súlyuk meghaladja a 12 kg-ot, felvásárolni. Egy-egy kiló ára 65 Kčs élősúlyban. Ha a tenyészmalacok kü­lönös faji tulajdonságokkal rendel­keznek, vagyis eisőosztályúak, a 65 Kčs-hez a tenyésztő az őszi idényben 10.—, a tavaszi idényben 15.— Kčs felárat kérhet. Ha a tenyésztők eze­ket a felárakat el akarják érni, arra kell törekedniük, hogy minél jobb te­nyészállatokat neveljenek. Földmű­veseink nagyrésze méltányolni fogja a kormány ily irányú intézkedéseit, mert ezek nemcsak a városi dolgo­zókra vannak tekintettel, hanem a földművesek érdekeit is szolgálják. November 30-ig kell felvásárolni az őszi burgonyát A közélelmezésügyi Megbízott' Hi­vatal szeptember 28.án keit rei.de ke­zese értelmében minden termelő, aki burgonyabeszolgáltdtási szerződést kö­tött a termény felvásárló- szövetkeze­tekkel, vagy az olyanok, akik szerződés hiányában a helyi Nemzeti Bizottság rendelete értelmében kötelesek bur­gonyát ^szolgáltatni, 'ehetőleg 1949 november 30-ig teljesítsék e köteles­ségüket. A termelők kétféleképpen teljesít­hetik beszolgáltatási kötelezettségei­ket. A szerződéses mennyiséget be­szolgáltathatjuk, vagy az illető ter­mény feivísárló szôvetkežet legköze­lebbi raktárához juttathatják. Némely járásokban a terményfe'vfsfrló szö­vetkezetek arra is fel vannak hatal­mazva, hogy a szeszipar számára vá­sároljanak fel burgonyát. A másik teljesítési mód az, hogy a termelő az e'őírt burgonyamennyisé­get közvetlenül a fogyasztónak adja el. Ilyen esetben szükséges a termény­felvásárló szövetkezet legközelebbi ki­rendeltségének engedélye, melyben az a közvet'en e'?dnst engedélyezi. Az ilyen engedélyeket jóváhagyás végett elő kell terjeszteni a helyi Nemzeti Bizottságnak, mert csak az a közvet­lenül fogyasztóknak eladott burgonya­mennyiség számítható be a beszolgál­tatásba, amit mind a terményíelvr.sarló szövetkezet, mind pedig a helyi Nem­zeti Bizottság jóváhagy Ha a termelő szerződéses, vagy elő­írt beszolgáltatási kötelezettségét tel­jesítette, úgy a szabad árusításhoz sem a terményfelvá^árló szövetkezet, sem a helyi Nemzeti Bizottság enge­délye nem kell. Ugyancsak korlátlanul árusíthatjrk burgonyatermésüket azok a termelők is, akiknek szerződéses, elő­írt beszolgáltatási kötelezettségük nem volt. Azok a fogyasztók, akik burgonyaszükségletüket közvetlenül a termclőlől történő felvásárlás révén nem fedezhetik, igényükkel fordulhat­nak a terményíelvásárló szövetkezet­hez, vagy az erre felhatalmazott keres­kedőhöz, ahol a szükséges burgonya­mennyiséget hivatalos áron megkapják. A burgonya szabaddátétele azonban csak emberi fogyasztásra vonatkozik. A burgonya takarmányozásra való fel­vásárlása még nincs engedélyezve. Az Egyesü't Államok történelmében először fofudlt elő, hogy a gazdasági élet folyamatossága Szempontjából legfontosabb iparágak mtmkásai egy­szerre indították meg sztrájkjukat, f Az Egyesült Államok terűielén ma az acélipari és a szénipari munkások le­állították a munkát A b'nyászok sztrájkja már 15 napja tart és több mint félmillióra tehető azoknak a bá­nyászoknak száma, akik a munkát beszüntették. Az acélipari sztrájk 27 államban 53 üzemet érint, tehát az Egyesült Államok egész acéliparát. Az acélipari munkfsság sztrákja további munkabeszüntetéseket fog maga után vonni, mert hisz nyersanyag hiányá­I ban az acélfeldolgozó üzemek is kény­telenek lesznek leállni. Az Egyesült Államokban a sztrájkmozgalomnak az a célja, hogy egységes erővel lépje­nek fél a tőkésosztály kizsákmányolói­val szemben és egységes erővel kény szerítsék ki a béremelést, hogy annyi keresetet tudjanak biztosítani maguk­nak, amennyivel fedezni tudják legfon­tosabb életszükségleteik biztosítását Hogy a sztrájkok a munkásosztály szempontjából mily hatalmas áldozato­kat kívánnak, azt a legjobban jellemzi a vas- és acélintézet jelentése: 1946 januári egyhónapos acélipari sztrájk a munkásoknak 300 millió dol­lárjukba került, azaz 15.000,000.000.— csehszlovák koronájukba. De a burzsoázia ellenállását le­gázolni, a győzelmet megtartani és a szocializmus végleges győzelméig el­jutni a forradalom má r nem képes, ha fejlődésének bizonyos fokán nem te­rorTiti meg a proletariátus diktatúrája formájában speciális szervét, legfőbb támaszpontját. „A forradalom alapkérdése a hata­lom kérdése" (Len ;n). Azt jelenti-e ez, hogy a dolog a hatalom átvételére, megragadására korátozodik? Nem, nem azt jelenti A hatalom megraga­dása csak a doiog kezdete. Az egy országban megdöntött burzsoázia kü­lönböző okoknál fogva még sokáig erő­sebb marad, min* a p'ole: ariátus, mely megdöntötte. Ezéit az a fő, hogy a ha­talmat mep lehessen tartani, megerő­síteni, legyőzhetetlenné tenni. Mi kell e cél eléréséhez? Ehhez végre kell hajtani legalább is három főfeladatot, me'y már a „győzelem másnapján" a pro'eiarií tus diktatúrájára vír: a) meg kell törn a forradalom ál­tal megdöntött és kisajátított földbir­tokosok és kapitalisták ellenál'ását, meg kell semmisíteni a tőke hatalmá­nak visszaállítására irányuló minden néven nevezendő kísérletüket; b) szervezni kell az építőmunkát, ab­ban a szellemben, hogy az összes • dolgozókat a proletariátus köré tömö­rítsük és ezt a munkát az osztályok eltörlésének, megszüntetésének előké­szítése irányában kell folytatni; c) föl kell fegyverezni a forradal­mat, meg kell szervezni a forradalom hadseregét a külső ellenség, az impe­rializmus elleni harcra. A proletariátus diktatúrája arra kell, hogy ezeket a feladatokat végre­hajtsa, teljesítse. „Az átmenet a kapitalizmusból a kommunizmusba — mondja Lenin — egész történelmi korszak. Míg ez a Marxista-leninista sarok A proletariátus diktatúra ja korszak be nem fejeződik a kizsákmá­nyolók oKvetlen megőrzik reményüket a restaurációi? s ez a remény restau­rációs, kisérletekke válik. S az első komoly vereség után a megdöntött ki­zsákmányolók, kik megdöntésüket nem várták abbrn nem hittek, arra még csak gondolni sem akartak, tízszeres energiával, dühödt szenvedéllyel, száz­szorosra felfokozott gyűlölettel vetik magukat a harcb a tőlük elvett „pa­radicsom" visszaszerzéséért, család­jaikért, melyek oly édesdeden éltek és amelyeket most a „csőcselék" pusz­tulásra és nyomorra (vagy pedig kö­zönséges munkái a...) ítélt. És a ki­zsákmányoló kapitalistákhoz húz a kis­polgárság széles tömege. Évtizedek történelmi tapasztalata tanúsítja min­den országban, hogy ez a kispolgár­ság ide-oda ingadozik, ma a proletariá­tussal megy együtt, holnap visszaret­ten a forradalom nehézségeitől, a mun­kások legelső vereségére, vagy csak f él vereségére is pánikba esik, ideges­kedik, kapkodik. siránkozik, egyik tá­borból, a másikba szaladgál". A burzsoáziának minden alapja meg­van arra, hogy restaurációs kísérlete­ket tegyen, hiszen megdántése után még sokáig erősebb marad, mint a proletariátus, mely megdöntötte. „Ha a kizsákmányolókat csak egy országban verik szét — mondja Lenin — és természeteser ez a tipikus eset, mert a forradalom egyidőben, több országban ritka kivétel, akkor még mindig erősebbek maradnak mint a ki­zsákmányoltak". Miben rejlik a megdöntött burzso­ázia ereje? i Először „a nemzetközi tőke erejé­ben, a burzsoázia nemzetközi kapcso­latainak erősségéuen és tartósságá­ban". Másodszor abban, hogy a „kizsák­mányolók a forradlom után még hosz­szú ideig elkerülhetetlenül megtartják sok hatalmas tényleges kiváltságukat; náluk marad a pénz (a pénzt egyszer­re megszüntetni nem lehet), egy és más, gyakran jelentős ingóság, meg­maradnak összeköttetéseik, megmarad a szervezési és kormányzási dolguk­ban való jártasságuk, a kormányzás összes titkainak (szokásoknak, fogá­soknak, eszközöknek, lehetőségeknek) ismerete, megmarad magasabb képzett­ségük, közeli viszonyuk a felsőbb tech­nikai személyzethez, (mely burzsoá mó­don él és gondolkodik), megmarad összehasonlíthatatlanul nagyobb jártas­ságuk a katonai ügyekben (és ez igen fontos) és így tovább és így tovább". Harmadszor a „szokás erejében, a kisüzemi termelés erejében. Mert kis­üzem, sajnos, még nagyon-nagyon sok maradt a világon és a kisüzem állan­dóan, naponként, óránként, spontánul és tömegesen szüli a kapitalizmust és burzsoáziát..." mert „az osztályoKat megszüntetni nemcsak azt jelenti, hogy a földbirtokosokat és kapitalistá­kat elkergetjük — ezt viszonylag könnyen elvégeztük, hanem jelenti azt is, hogy a kis áruteimelíket is meg­szüntetjük, márpedig azokat nem sza­bad elkergetni, nem szabad agyon nyomni, azokkal össze kell férni, azo- I Kat csak igen hosszadalmas, igen lassú I óvatos, szervező munkával lehet és kell átformálni, átnevelni". Ezért mondja Lenin, hogy: „A proletariátus diktatúraja az új osztály legádázabb és legkíméletlenebb háborúja a nálánál hatalmasabb el­lenség a burzsoázh ellen, melynek el lenállását a bukás megtízszerezi", hogy a „proletariátus diktatúrája szi vós, véres és vértelen, erőszakos és békés katonai és gazdasági, pedagógiai és adminisztratív harc a régi társada­lom erői és hagyományai ellen". Aligha kell binyitgatni, hogy mind­ezeket a feladatokat rövid időn belül teljesíteni, néhány év alatt végrehaj­tani teljességei lehetetlen. Ezért nem szabad a proletariátus diktatúráját, a kapitalizmusról a kommunizmusra va­ló átmenetet, holmi gyorsan múló pe­ríódusnaK tekinteni, mely néhány „kü­lönösen forradalmi" aktus és dekrétum formájában jelenik meg, hanem egész történelmi korszaknak, melyet polgár­háború és külső összeütközések, szívós szervező munka és gazdasčgi építés, támadások és visszavonulások, győzel­mek és vereségek töltenek be. Ez a történelmi korszak nemcsak azért kell, hogy megteremtsük a szocializmus tel­jes győzelmének gazdasági és kulturá­lis előfeltételeit, hanem azért is, hogy a proletariátusnak módjában legyen először, hogy magát az ország kor­mányzására képeli erővé nevelje és kovácsolja, másodszor, hogy a kispol­gári rétegeket oly irányban képezze és gyúrja át, mely a szocialista terme­lés megszervezését biztosítja. „Tizenöt, húsz, huszonöt év polgár­háborúin és népek közti harcain kell átmennetek — mondotta Marx a mun­kásoknak —. nemcsak azért, hogy a viszonyokat megváltoztassátok, hanem azért, hogy magatokat változtassátok meg és tegyétek a politikai uralomra képessé". (Folytatjuk.) n csemdok hírei — Megalakult a CSEMADOK Csallóközaranyoson. A Csehszlo­vákiai Magyar Kultúregyesület csallóközaranyosi helyicsoportjá­nak alakuló közgyűlése szeptem­ber 25-én folyt le. A gyűlésen megjelentek: Kozár elvtárs, a komáromi Kommunista Párt ki­küldöttje, Slobodník, a Matica komáromi csoportjának nevében, Dubeň elvtárs, a helyi Kommunis­ta Párt elnöke, Pálfi elvtárs a CSEMADOK-központ képvisele­tében, Olej esek elvtárs a helyi MCR részéről, Olejcsekné a Žive­na nevében, Fábry elvtárs hely­beli vezető jegyző. Felszólalá­saikban mind örömüknek adtak kifejezést az új CSEMADOK­csopcrt megalakulásán és hangsú­lyozták az alakulás nagy műve­lődési, nevelési és megbékítő fel­adatát. Az egyesület nevében Vörös Zoltán köszönte meg az üdvözletéket. Ezután Pálfi elv­társ vezetésével megválasztották az egyesület tisztikarát. — PETÖFI EST NASZVADON. A CSEMADOK naszvadi he" lyicscportja Petőfi-ünnep­séget tartott. Az ünnep­ség 1700 néző előtt zajlott le. A himnuszok eléneklése itán Polgár József, a CSEMADOK helyicsoportjának elnöke üdvö­zölte a megjelenteket. Rajecz An­tal a helyi Közművelődésügyi Tanács elnöke ünnepi beszédében hangsúlyozta a szlovák-magyar barátság szükségességét és jelen­tőségét. Az ünnepély további számai a következők voltak: „Egy gondolat bánt engemet", előadta Mikle Gáspár; Csontos Gáspár a CSEMADOK alelnöké­nek ünnepi beszéde; „István öcsémhez", szavalta Pápes Irén. A CSEMADOK énekkara a „Tá­volból" című dalt adta elő; a Matica Slovenská titkárnője szlo­vákul előadta a „Visztula" címú verset, utána magyar népi tán­cokat mutattak be. A CSEMA­DOK titkára, Cserepes Vilmos, a „Nép nevében" című verset sza­valta. Polgár Boldizsár a „Ju­hászlegény, szegény juhászle­gény" című dalt adta elő. Dibusz Lajos szavalata után Csontos Gáspár „Zúg az erdő" c. verset szavalta. Befejezésül pedig a he­lyi zenekar népdalokat adott elő. Az ünnepélyen az összes helyi szervezetek képviselői, valamint a nové zámky-i CSEMADOK cso­portjának kiküldöttei is részt­vettek. Az ünnepség a magyar és a szlovák lakosság között nagy sikert aratott, é. c a szlovák­magyar kultúrközeledés útján újabb lépést jelent. — Megalakult Kálnán a CSE­MADOK helyicsoportja. Vasárnap alakult meg Kálnán (levicei já­rás) a CSEMADOK helyicsoportja a lakosság nagy részvétele mel­lett. Bevezetőben Kutrl'a János járási művelődésügyi referens szlovákul, majd Fellegi István a CSEMADOK közp. titkára ma­gyarul méltatta a CSEMADOK je­lentőségét a csehszlovákiai ma­gyarság életében. Mindkét szó­nok rámutatott arra az útra, me­lyen a magyarságnak a CSEMA­DOK egyesületi életén belül ha­ladni kell a szocializmus felé. A helybeli pártelnök, az akcióbi­zottság elnöke, a SI1UB képvise­lője és a lévai helyicsoport egyik vezetője köszöntötte az alakuló közgyűlést, melynek lebonyolítá­sa után a lévai csoport műked­velő gárdája rendezett változa­tokban gazdag műsoros estet az egybegyűlt lakosságnak, mely zsúfolásig megtöltötte az előadó­termet és nagy tapssal jutalmaz­ta a lévai műkedvelők minden egyes számát. — Október 9-én alakul meg a helyicsopot Garam­lök községben is, melynek elő­készítő bizottsága szintén a lé­vai csoportot kérte fel vendég­szereplésre. - Nemo ­á

Next

/
Thumbnails
Contents