Uj Szó, 1949. október (2. évfolyam, 146-171.szám)
1949-10-28 / 169. szám, péntek
U J SZÖ 1949 október 28 A jó példa 'Az elmúlt napok »orán több magyarlakta város és község CSEMADOK helyi csoportjainak tevékenységéről számoltak be a helyi tudósítók lapunk hasábjain. Voltak bő híradótok, amelyek hatalmas sikerű, nagy művészi produkciókról adtak számot Voltak rövidebb jelentések ií, hol a kacagóest megismétléséről, hol Petőfi-estek átütő sikereiről. Egyik-másik rendezésen magam is ott voltam. Néztem a közönséget. Fig-ye.tem az előadókat, a szereplöket. — Aztán visszatértem a szerkesztőségi asztalhoz és vártam az otth/»ii kritikára. Így volt ez Komárom esetében is. Végignéztem a kultúr estjüket, fiss*»ajöttem szerkesztőségi • asztalom mellé és vártam az otthoni kritikát. Vártam az igazi haladó szellemmel teli gárdának működéséről és alkotásairól szóló beszámolót. De nem jött. A komáromiak megrendezték az első kultúrestét és utána a máslkat es most két hete annak, hogy megrendezték a harmadikat is, a Petőfiestét. Az előadások után hiába vártam a beszámolókat. Csöndesen, szerényen dolgoznak a komáromiak, fáradhatatlan lelkesedéssel, dobverés nélkül terjesztik a kultúrát, a haladószeilemű, az újarcú magyar kultúrát. Hatásvudászás és bóbitás ünnepi díszruhák nélkül. Virágcsokrok és egyéb csecse-becsek elhagyásával öntudatos munkásfiúk, lányok és öregedő szocialista harcosok váltogatták egymást a dobogón. Petőfiről beszéltek, ki-ki egyéni tehetsége szerint jött hitel tenni u dolgozók kultúrszomjáról. És most kedves olvasóim, engedjék meg, hogy én, az újságíró szót kérjek és hangosan, kérés és megkérde. zés nélkül kritikát gyalcoroljak Komárom és az ottani CSEMADOK működése felett. Engedjék meg, hogy mega lapítsam, úgy vélem, hogy ez az a munka, ez az a kultúrtevékenyseg, amelyért Lőrincz Gyula, lapunk főszerkesztője és a CSEMADOK i.özponli elnöke, az elmúlt hetek során lapunk hasábjain síkraszállt. Igen, a komáromi CSEMADOK, ahogy tapasztaltuk, hiánytalanul azt idja, amit a csehszlovákiai magyar dolgozók kultúrprogramjául elképzeltünk. No, nem akarom azt mondani, hogy a hallgatás, hogy ez a túlzott szerénység a helyes. Nem, ez csak qrra késztetett, hogy magam emeljek szót és magam mondjak bírálatot tevékenységükről. A lényeg az, hogy amit adnak, valóban tiszta, szocialista kultúrp'jgram. Es ezt akarjuk kiemelni. A csehszlovákiai magyar dolgozok kultúregyesiiletének ez a hivatása és ezért hívták éleire. Komá/ J nb in vannak iWagrar kultúrmunkások, akik progresszív és konstruktív túrmüsorokat állítanak össze, of Ik ugyanúgy harcolnak és küzdínzk a műsorösszeállítás nehesszf,eli\r. ii.nt bárhol másutt. Mégsem keresnik'o'y műsorszámokat tudatosan vagy tudat alatt, amelyek félreértésre vagy egyenesen támadásra adnának okot. Az a műsor, amelyet Komárom legutóbbi kultúrestjén adott, valóban azt a célt szolgálta, amelyet a CSEMADOK-nak szolgálnia kell. ÉS mindezt nagyvárosi reklámtól mentesen és minden színpadi hatásvadászatot kiküszöbölve tették meg. Sőt, iillgattak róla, nem verték dobra, oár hírt adhattak voltra róla, öntudatosan végezték munkájukat: kultúrát terjesztettek. Palotai KárolynálBagócsi Jánosnak, Traub Rezsőnek, Cibulka Józsefnek, Farkas BClának, Koilarik Zsuzsának, Csík Jánosnak és Schmidt Viktornak, valamint u többi kultúrtársnak üdvözletünket küldjük azzal, hogy csak ilyen öntudatosan és jól átérzett felelősséggel dolgozzanak tovább a magyar kultúra fejlesztéséért. N. J. Eritrea független ország akar lenni A független eritreai blokk 40 tagú küldöttsége felkereste az asmiri brit közigazgatás titkárát, aki előtt kifejezésre juttatták, hogy Eritrea népe megindítja harcát függetlenségéért. A brit közigazgatási hivatal vezetőségét felszólították, hogy táviratban közöljék az Egyesült Nemzetek Szövetségéhez kiküldött angol delegációval, hogy a t eritreai lakosság tiilnycinó többségének meggyőződése, hogy »z ország kedvező fejlődése érdekében szükségesnek tartják a teljes függetlenségét. A brit igazgatás vezető tisztviselője ígéretet tett, hogy az eritreai függetlenségi blokk küldötteinek kívánságát közölni fogja az angol külügyminisztériummal. Elmunkásaink tömeges kitüntetése a sľáaai Várban (Folytatás az 1. oldalról) jutalmazni, éppen azért, hogy azt a bőséget minél előbb elérjük. A volt urak érvei nagyon gyengék és célzásaik nagyon átlátszók ahhoz, hogy népünket elkedvetlenítsék az éimunkától. Erőtlen uszításaik minket csak megerősítenek abban, hogy helyes úton baladunk és ezen a helyes úton még határozottabban kell kilépnünk. Kell, hogy mindnyájan élmunkásokká váljunk. Az egyéni élmunkásteljesítmények alapjában véve csak magának az egyénnek segítenek. Arra, hogy m.nunydíjunknak jobb és boldogabb élete legyen, nem elég néhány bajneknak igen kiváló teljesítménye. Ezaii csak cseppek a tengerben, amíg magukban maradnak. A szocializmus az >nban azt jelenti, hogy mindenkinek jobb dol.;a legyen. Ehhez szükséges, hogy az egész munkásosztály Kövesse hz élmunkások példáját és mindenki többet, jobban és olcsóbban termeljen. A fejlődő szocialista munkaverseny az elsőbbségért s munkában megteremtette az élmunkások és élmunkásnők első tízezrét. Az egyéni élmunkás munkateljesítményei után aztán egész élmunkásvál ások következtek, élmunkás hete« és hónapok, egész üzemekben és műhelyekben minden munkás élmunkás: ez az út a jólét felé, a szocializmus felé, hazánk felvirágoztatása felé. Ehhez szükséges, hogy mindenki a maga helyén, a maga munkahelyén igyekezzen teljesen kihasználni a rendelkezésére álló technikát. Csak az, aki teljesen ismeri munkája technikáját, aki teljesen összenő a maga gépével, csökkentheti a ve-zteségidőt minimumra, szervezheti meg tökéletesen munkáját és kezdhet tl több gépnél dolgozni. A gép magamagában véve meg volt, de szükség van emberi ügyességre, eszes készenlétre és éles elmére, hoíjy a gép kiadja magából mindazt, amit csak tud. Az élmunkások és élmunkásnők megmutatták nekünk, hogy hogyan .ehet és hogyan tudják hsta.mukba keríteni a technikát. Továbbá szükséges, hogy mindenki megpróbálja, hogy hogyan javíthatja a technikát. Néha kis technikai javítással meg lehet sokszorosítani a gép teljesítőképességet, egy munkafolyamatban több anyagot fel lehet dolgozni vagy pedig meg lehet rövidíteni a termelés idejét azzal, hogy néhány müveletet egyoe ieh<t kapcsolni Gyakran ugyanazt a műveletet jobban és rövidebb :dön belül lehet elvegezni egy más géppel Jobb technikával el lehet érni a, termelés jobb mir őségét is. Az újítók meg mutattál; nekünk, hogy ők na?? tudjr'-k javítani a technikát. Továbbá szüksége?, hpgv mindenki ty.na'jon az élmunkásoktól, hogy az élmunkások ss újítók új munkamódszereiket ne tartsák véka alatt, hárem hogy tanítsák munkástársaikat és az új munkamódszerek így céltudatosan átkerülhessenek minden munkahelyre, az összes üzemekbe, amelyek ugyanabba a szakba tartoznak. A legjobb élmunkások és ^munkásnők megmutatták nekünk, hogyan kell segítenünk elvtársainknak — munkatársainknak, hogy ők is olyan leljesítményeket érjenek el, sőt túlhaladják őket. Hogy ezt mind elérjük, általános figyelmet és gondoskodást kell fordítanunk az élmunkásrtiozgaiomra, magukra az élmunkásokra és éimunkásnőkre. Az élmunkásmozgalom fejlődése sok új feladatot á.lít fel, amelyeket meg kell oldani, hogy az élmunkásmozgalom tovább iejlödhessen és egyre nagyobb méreteket ölfhessen. Főleg ki kell fejleszteni a termelési tervezést, egészen a munkahelyeken is és a gépfajták szerint. Gondoskodni kell arról, hogy az élmunkásmozgalom az elsődleges termelésben, például a bányákban, a kohászatban lépést tertson a feldolgozó szektor élmunkásmozgalmávai. h: gy legyen elegendő elsődleges termék és hasonlóképpen magában a feldolgozó szektorban az élmunkásmozgalom az egyik vagy több termelési fokokon ne sántikáljon a többi termelési fo.cokon lévő fejlődés után; szükséges, hogy az úgynevezett szűk profilok, amelyek a termelést egoszbenvéve lehetőségei alá nyomják, céltudatosan ki legyenek Küszöbölve. Nagy feladat azonban, hogy az üzemek vezetése, a technikusok és mesterek, a Párt és a szakszervezetek minden irányban és minden oldalról segítsék a munkásokat abban a törekvésükben. hogy túlhaladják élmunkával az eddigi munkateljesítményeket. Hogyha mindnyájan egyetértve fogunk haladni ezen az úton, gyorsan jó darab utat fogunk megtenni előre a szocializmus felé. A kovácsok, akik ma az élmunkásmozgalom élén állanak, bebizonyították nekünk, hogy az élmunkásmozgalmat a normák megszilárdításával nemcsak olyan eredményekhez segítjük hozzá, hogy többet és jobbat termeljünk, hanem hogy olcsóbban is. Miután a politikai hatalom és a termelőeszközök birtoklása a nép kezébe ment át, az élmunkásmozgalom a szocializmus kiépítésének és a kommunizmushoz való átmenet további előfeltételeit teremti meg. Gratulálok nektek elvtársnők és elvtársak, élmunkásnők és élmunkások, ahhoz a kitüntetéshez, mely annak bizonyítéka, hogy az elsők közt vagytok, akik érdemeket szereztetek boldog jövőnk, a szocializmus kiépítésében. Klement Gottwald köztársasági elnök beszéde után, amelyet a közönség ünnepelve, nagy lelkesedéssel és tapssal fogadott, az élmunkásnők és az élmunkások nevében Kyslink Károly, a brnoi Zbrojovka vasesztergályosa mondott köszönetet. Kyslink hangsúlyozta, hogy a kitüntetés mindnyájukat kötelezi, hogy tudásukat és tapasztalataikat ne csak a maguk számára használják fel, hanem másoknak is átadják, hogy így hozzájáruljanak az egész termelés emeléséhez. „Ma számunkra a munka kitüntetés és becálilelbeli kérdés — mondotta Kyslink. — Mindnyájan igyekezni fogunk, hogy jó gazdákká váljunk munkahelyünkön és azzal hozzájárulnunk ahhoz, hogy minden dolgozó jó gazdává váljon és lehetővé tegyük, hogy az ötéves tervet necsak teljesítsük, hanem túlteljesítsük." A Szovjetunióban lévő csehszlovák földműves küldöttség táviratot küldött Klement Gottwald köztársasági elnöknek A csehszlovák földművesek küldöttsége, mely a Szovjetunió kormányának meghívására a Szovjetunióba utazott, Klement Gottwald köztársasági elnöknek a következő táviratot küldte: „A Szovjetúnióban lévő csehszlovák földműves küldő.tség nemzeti ünnepünk napján mély tiszteletét, odaadását és háláját fejezi ki ós jó egészséget kíván önnek. Felhasználva a szovjet kormány nagylelkű meghívását, szorgalmasan igyekszünk a világ leghaladóbb szellemű mezőgazdáitól a lehető legtöbbet tanulni köztársaságunk minden földművesének érdekében. Annak tudatábart, hogy ez az egyedülálló alkalom lekötelezettjévé tesz minket az ön okos és előrelátó politikájának, mely megteremtette a hatalmas Szovjetúnió, a világ összes dolgozóinak zseniális vezére, Csehszlovákia legjobb és legszeretettebb barátja, J. V. Sztálin generalisszimusz iránti hűséget és barátságot, mely államunk egész politikájának alapia, köszönetet mondunk önnek, köztársasági elnök úr, szívünk legmélyéből és ígérjük önnek, igyekezni fogunk, hogy látogatásunk a csehszlovák mezőgazdaság számára gazdag eredményeket hozzon." A csehszlovák földművesek küldöttsége a Szovjetúnióban. OKTÓBER 28. (Folytatás az 1. oldalról) dul meg Szlovákiában és új üzemek százai teremtenek új munkaalkalmakat és Szlovákiát haladó ipari területté alakítják, a szocializmust építő köztársaságunk keretében. Haladunk a szocializmus útján, amelyből a népi erök fakadnak és amelyhez az ötéves terv vezet minket. Teljesítjük a tervet, mert ez a legbiztosabb út, amely a jobb jövőbe irányul s amelyen biztos kézzel vezet minket közös hazánk első dolgozója, Lenin és Sztálin hűséges tanítványa, köztársaságunk elnöke, Klement Gottwald. Izlandban győz a haladó párt A dán sajtóiroda jelentése szerint az izlandi parlamenti választások a haladó szocialista párt jelentős sikerével zárultak, amennyiben a szocialista egységpárt 14 százalékos szavazatszaporulatról számolhat be. Ezzel szemben a szociáldemokrata párt az elmúlt választásokhoz viszonyítva, 5 százalékkal kevesebb szavazatot kapott. Tömeges letartóztatás Bécsben A „Der Abend" jelentése szerint az amerikai megszálló hivatalok az utóbbi időben az osztrák állampolgárok tömegét tartóztatják le. Az amerikai hivatalok az osztrák rendőrigazgatósághoz egy átiratot nyújtottak be, amely további többszáz osztrák személy letartóztatásáról és amerikai vé" dőőrízetbe vételéről ad jelentést. Véres választások Iránban A teheráni' sajtó az iráni parlamenti választások véres eseményeiről számol be, amelyek mind Teheránban, mind az • onszág több részén lázba hozzák az ország egész lakosságát. A ,,Masru" te" cimü teheráni lap jelentése szerint az iráni nép nincs megelégedve a választások lefolyásával. Ugyanez a lap számol be arról is, hogy a véres összeütközések során számcs embert agyonvertek. . 1 KOVÁCS MÁRIA: A T A L P A S (A budapesti Szaktanács József Attila irodalmi pályázatán a novellák között a második dijat nyert novella. írója fegyvergyári munkás felesége.) nézett a lány arcába. A Talpas ... Furcsa egy teremtés. De ebben a percben alig ismerni rá. Átszellemülten. töllenycsedö szemekkel néz; az otrombán forrasztott kis vacakot a kezében, gondolatokkal telten, boldogan, m:ntha tudná, hogy csinált valamit... A csiszoló elvigyorodott. Páldi foga közt morgott, mintha valaki megbántotta volna. Munkájához ült. A Talpas még szabadkozott valamit felé es a többlekhez, hogy hideg volt kicsit a fém, de alig ügyeltek rá. Surrogtak már a csiszolópadok, zümmögtek a kis motorok, a brigádvezető olykor élesen az asztalhoz csapkodta merítő kanalát. Mintha a szokottnál erősebben csapkodt-a volna. Hazafelé menet Julis Páldi mellé sodródott, nem egészen véletlenül. — Miért volt olyan rosszkedvű. Páldi elvtárs? — kérdezte néhánylépés után. — Én? Nem voltam én rosszkedvű. Honnan veszi ezt? — Onnan, hogy csapkodta a kanalat. -— A fémet kellett kiverni, a fene egye meg. Nem akart menni. Épp amikor a legsürgősebb a munka. Megtaknyosodott a bizmutom. — Mit?! — nevetett fel Julis. — Maga taknyosodott meg! — összeharapta a száját, de nem azért, mintha megijedt volna. Páldi körültekintett gyorsan. Szerencsére mások nem hallották. Néhány taktust nevetett hát ő is, kicsit kényszeredetten. — Mert igen — folytatta Julis állát fölvetve erélyesen. — Amikor —Igen — nézett iájuk ekkor együgyű kis mosolygásával. — Így kellene forrasztani. Nem? Ha így te lülről öntenénk a fémet, tiszta maradna az üveg, gondolom .. . Páldi ép noteszébe jegyzett valamit, de a szavak hallatára felütötte a fejét, odapillantott a talpas kesztyűjére és horgolótűjére. Meghökkenve, komolyan bámult oda és olyat villant a tekintete, mint amikor igen uyoi.-an gondolkodik. De aztán elmosolyodott kicsit ő is. — Mit mondasz?... Felülről? Micsoda beszéd! Nem lehet az, fiam —mondta aztán fölényesen. — Százesztendők óta csinálják úgy. ahogy mink, nagy külföldi gyárakban is. szakemberek, csak nem gondolod, hogy nem jöttek volna rá. — Igaza van — bizonykodott a finomcsiszoió. — Még mit képzel ez, hogv akkor majd ő! .. . Az újító!... A feltaláló ... Ha! — Aztán minek az kesztyűs kézzel — vihogott a revizornő. — Hogy a iorró bizmut ne csöppenjen a kezemre. — Ne rémíts már te!... Forró bizmut?!... Hát hol van az ott, te? — Majd Páldi elvtárs ad . . . Ugye? — Miért ne? — mondta a brigádvezető, mint aki tréiába megy bele, de két szeme között bemélyült egy kis ránc. És Julis már ment is a forrasztó asztalkához. Most már köré nyomakodtak kíváncsian. Páldi különben is ott állt az asztalka mellett. Egy-egy tréfás szó röppent még, aztán elhallgattak. -r* Mm... — mondta Páldj és a szokottnál hosszabban, kíváncsian valami új van ... Mert nem tagadhatja, sikerült... Igen, sikerült. Csak, mondtam már, kicsit hideg volt a fém . .. Maga igazán tudja!... És maga, aki vezető .. . Egy kis szerszám kellene csak, gondolkoztam már azon is, olyan egyszerű az egész... Nézze, ígv ... — És magyarázni kezdett. Aztán azt mondta gyorsan, kedveskedve: De ehhez maga igazán jobban ért és ha aztán így el is tudnánk készülni a kvantummal idejére.. . Páldj ahogy ment mellette, oldalt sandított rá. Másnap reggel egy új, kis készüléket vett elő táskájából, csillogó réz és nikkel szerszámot. Mikor Julis megpillantotta, csaknem felsikoltott. De erőt vett ma;... n „ . te, nagyon jól színleli a nyugodt egykedvűséget. Páldi ott ült a forraszióasztalnál. Azzal a kis szerszámmal most hasonló műveletbe kezd, amin tegnap nevettek ... Még nem vette észre senki más, csak ő. Páldi felé tekintett, mintha szóin; akart volna hozzá. Nyomban megértette. „A kesztyű" — mondta izgatottan és már vitte is. Most aztán mindenki odafigyelt, de csak a munka mellől, egyegy várakozó pillantásra. — Köszönöm — mondta Páldi, a Nem kicsi ez neked? Te! — mosolygott. de aztán nyomban a munkához fordult. „Hol tegez, hol magáz" — gondolta Julis. Eleinte a tegezésben könynyedén goromba lenézés volt, a ma' a^u-ban csúfolódás — így élezie. Most azonban, ahogy azt mondta „te!", mosolygott és meleg bizalmasság volt a hangjában. „A kettőnk munkája ... a kettőnk dolga" — villant át rajta. Ha ez sikerül... Ha egyszer sikerült, akkor aztán már éppen hogv sikerülni kell. Szerszámmal! ... Ilyen ügyes, remek szerszámmal! ... Ott állt mögötte. Nem, most nem tudott volna elmozdulni onnan. Horgolni lett vclna jó — egy darab kenyér volt a zsebében, azt vette elő s kezdte harapdálni. Siettetni, segíteni szeretett volna. Öt-hat perc múlott el így, de minden perc fényesebb, szebb volt az előzőnél, míg végül a hetedik már valósággal ünnepi... — Megvan ez — szólalt meg Páldi. Szétkapcsolta a szerszámot, kiemelte és maga elé tartotta a beforrasztott fecskendőt, á'.nézett az üvegen, amely tiszta volt, nézegette i.z ezüst-fehér forrasz szalagot. —Vannak fortélyai a dolognak — mondta —, de az bizonyos, hogy jóval gyorsabb lesz a régi módszernél. — Szóval nem muszáj ragaszkodnunk a százesztendős módszerekhez — jegyezte meg a finomcsiszoló, aki közben már odajött többekkel együtt. — Igen, gyorsabb lesz — beszélt Páldi, mintha nem hallctta volna a • megjegyzést. — Az adjusztálás pedig sokszorosan gyorsabb lehet. — És az anyag! — mondta a revizornő. — Az anyag! ... A megtakarítás. — Az bizony — bólintott Páldi. Julis ijedten tekintett körül. Talán tréfát űznek belőle megint. Dehogy, dehogyis tréfálnak!... Hiszen ott a kész darab! ... Nézegetik, derül az arcuk és számítják a lehetőségeket. Egyszer aztán Páldi felállt és kezét nyújtotta Julisnak. — Okos lány vagy — mondta. — Meg kell mondanom, idáig és magam is, de a többiek is téged tartottunk az üzemben a leggyügébbnek. Julis elmosolyodott, a régi, szerény kis mosolygás volt az lágy vonásain, de a szeme csillant, ahogy megszólalt: — Nem gondolták, hogy a Talpasnak feje is van — mondta. — De most már brigádvezető elvtárs maga is tudja, hogy a „legg.vügébbnek" is jöhet jó ötlete, mert ő is a szívén viselheti azt az ügyet, amit a többiek. (Vége.)