Uj Szó, 1949. október (2. évfolyam, 146-171.szám)

1949-10-25 / 166. szám, kedd

m szó 1949 október 25 PAVLENKO AMľtfIKAI BENYOMÁSOK MÁRCIUS 23-án érkeztünk meg New Yorkba, a La Guardia repülő­térre. Amikor kiléptünk a gépből, szaporán kat'.ogtak, a fikníelvevö­gépek, s szinte elvakították a gépre szerelt erős lámpák. Rendörök hall­gatag négyszös vett körül, s elin­du.tunk.,^ közeü épület felé. A vámvizsgálattal gyorsan végeztünk. Aztán/megindultunk a ránk váró gépkocsikkal az esteledő New Yor­kon /keresztül szállásunkra, A me­leg, 'tikkasztó levegő nyirkos volt. Az első szabadnapomon felmen­tem az ,.Empire Stale Building" 1C2. emeletére, egy kis bárba A/, embe­rek .gyorsan leiérnek, végigfutnak az erkélyen, a szokatlan látványtól elragadtatva hirtelen sarkonfordul­nak és sietve ismét a föld alá ve­szik útjukat. A 60 emeletes felhő­karcolók ilyen magasból ceruzához hasonlítanak. A 3—4 emeletes házak gyufafkatwlvának tűnnek, az autók hangyák módjára szaladgálnak és az emberek szabadszemmel már ki sem vehetők. New York a túlzások váro­sa, A felesleges szenzációhajhászat jellemzi. Foi/nalisták alkották, akik csak a méreteket tisztelik. A Wall Street utcái csendesek. Hiányzanak az ugráló fényreklá­mok, s a szálak láthatatlanok, ame­lyek az afrikai kaucsukültetvénye­ket a kínai szabadságharccal, kirá­lyok, szultánok, cárok, emírek dol­gait nemzetközi kémek ügyeivel ösz­szekötik. Itt készülnek az „egyezmé­nyek" és a Marshall-tervek. Röviden New York és benne a Wall Street, az amerikai világimperializmus fő­városa. « AZ ÉJSZAKAI BROADWAY száz színben tarkálló, futkosó, sugárzó, ugráló, vizet és szikrát hányó fény­reklámjai meglepőek, de a tizedik percben már fárasztóan zavarják a látást. Ez az egész fénylő értelmet­lenség nem az emberek örömére, a szépség kedvéért született. Az ame­rikaiak számára a szépség nyilván­valóan csak akkor valamirevaló, ha hasznot hajt. Ezek a hangos, nyug­talan fények siető benyomást kelte­nek. Sietnek, nem érnek rá, épúgy, mint az emberek. Az Egyesült Államok nem haza. hanem vállalat, amelyben dolgozol. Egy ukrán származású amerikai mondotta nekem ezt, amikor vá­gyódva Poltava iránt érdeklődött — Igaza van, régóta amerikai ál­lampolgár vagyok. Nappal mind­nyájan amerikaiak vagyunk, de éj­jel, a csendben ukránok, olaszok, svédek. Én is Poltaváról álmodom. PERCENKÉNT HÁROM SÚLYOS BŰNCSELEKMÉNYT követnek el az USA-ban. 1940-hez viszonyítva, csak a fegyveres támadások száma 69 százalékkal emelkedett. Ennek egyik oka a rendkívül nagy alkoholfo­gyasztás és az ifjúság példátlan er­kölcsi züllése. A „Colliers" cimü lap közlése szerint a mult évben 50.000 iskolásleány szült törvénytelen gyer­meket. Ezt megírják, de következ­ménye nincsen. Könnyen feltételez­hető, hogy a jövőben már nem is 50. banem 70 000 iskolásleány fog szülni és az újság ismét hirdetni fogja. Amerikában csak bevándorolt ze­ne van. Illetve ami zenéje van, ÍZ személytelen, gerinctelen és olyan, mint a szódavíz, mindenütt meg le­het kapni... Ha bekapcsoljuk a' rá­diót, kellemes dallamot hallunk. Egy másodperc múlva már tudjuk, hrgy csupán szappanreklám, Reklám szó­lóban, duettben, zenében, prózában. A drámaírók ingekről, harisnyákról és rágógumiról irna'k, az énekkarc k tejszínhabról, floridai utazásról, vagy fogpasztáról énekelnek. A kó­tában írt reklám a legnépszerűbb műfaj Amerikában. • AZ ÉLET rendkívül drága. Sokkal drágább, mint Európában. Ami szép de rossz és nem tartós, az hozzá­férhető. Ami valamirevaló, az elér­hetetlen, nemcsak a munkás, de a közepes tisztviselő számára is. Az emberek lesujtóan egyformán, stan­dardizálton öltözködnek. — Ha nálatok az árak csökkennek — mondotta egy ismert amerikai ne­kem —, az azt jelenti, hogy az or­szág ügye jól áll. Ha nálunk csök­kennek az árak, az válságot jelent, a tőkések nem tudják, mit tegyenek, hogv árujuktól megszabaduljanak. A kisemberek vállára hatalmas súllyal nehezedik a kormányzati szervek fenntartásának óriási költsége. « MEGNÉZTEM NÉHÁNY ÚJSÁ­GOT. Az egyikben latiam Truman képét, kezében egy pulyka kakasai. Az USA-ban a pulykakakas ünnepi állat. Valamikor az első telepesek az éhhalál küszöbén, a könyörületes indiánoktól pulykakakast kaptak. Ez időből származik az ünnep, de nem az életmentő indiánok, hanem a pulykakakas tiszteletére. Egy amerikai munkás ezt írta ne­kem: ..Az USA politikai tényezői azt állítják, hogy Amerikában magas BZ életszínvonal. Ez hazugság. Milliók vannak munka nélül." • LÁTTAM NÉGEREKET IS. El­képzelhetetlen szenvedések között, a legnagyobb nyomorban élnek. Ha néger '.ennék, semmi áron nem él­nék Amerikában. Mint fehér ember sem szeretnék ott élni. Az USA cél­és reménynélküli ország Vakon él. De meddig mehet ez így? Mit hoz Amerikának a holnap? Ha bevezetik a gyapotaratógépet, ötmillió embert űznek el a földről és növelik a mun­kanélküliek számát. A kongresszus tagjai a kommunizmus veszélyéről kiabálnak, miközben a nép érzi, hogy olyan gazdasági válság küszö­bén áll, amelyhez képest az 1931, évi katasztrófa gyermekjáték volt. Hideg félelem terjeng Amerika fölött és mint sötét köd burkolja pesszimizmusba az embereket. A szovjet család— újlípusú család A reakció és annak uszályába ke- i rült tudatlanság három évtizede az- j zal rágalmazza a Szovjetúniót és a , Bolsevik Pártot, hogy „szétzülleszti" f a család intézményét. A nyugatról irányított hazugságáradat azonban ! természetszerűleg visszaperdül, Ili- t szen a támadást éppen az a polgárt ' társadalom indította, amelyben a házasság intézménye egyre jobban szétesik és felbomlik. Azt a szovjet házassági és családi életet támadja, amely a legtisztább erkölcsi alapo­kon áll. A szovjet család — újtipu­sú család, a legnemesebb erkölcsi alapra, a kommunista erkölcsre épült fel, tartó oszlopa a legszebb emberi érzés, a tiszta — minden anyagi ér­dektől mentes — szerelem. Ez jel­lemzi a szovjet családot erkölcsi szempontból. Anyagilag ugyanésak lényegesen különbözik a szovjet csa­lád intézménye a családnak mind­azon formáitól, amelyekkel az em­beriség eddigi történelmében talál­kozhattunk. A szovjet család ugyan­is kizárólag tagjainak munkával szerzett anyagi erejére, munkaké­pességére támaszkodik'. KÉPMUTATÁS A POLGÁRI CSALÁDBAN Miért beszélünk újtípusú. család­ról? Ha szembeállítjuk a szovjet családot a polgári társadalom csalá­di életével, a válasz önmagától adó­dik. A polgári családban a vagyon­gyűjtés szelleme kapcsolja össze az embereket. Ezt a szennyes szellemet pedig álszent képmutatással igyekez­nek leplezni. A polgári társadalom családját rendszerint nem az érzések hozzák létre, hiszen a szülő gyak­ran akaratuk ellenére házasságba kényszeríti gyermekeit. Anyagi ér­dek vezeti a szülőket, akiknek kap­zsiságáért, érdekeikért kell feláldoz­nia magát a gyermeknek. Ugyanez az erkölcs jellemzi a pol­gári társadalomban a földműves há­zasságokat i*. A polgári társadalom földművesei az esetek túlnyomó ré­szében nem azért kötnek házassá­got, mert a két fiatalember szereti egymást, hanem azért, mert két földbirtokot akarnak a házassággal egyesíteni. A tőkés társadalomban szinte ki­zárólag csupán a proletárok házas­ságában találhatjuk meg a tiszta ér­zelmű kapcsolatot. A proletárt az ér­zelem vezeti a házasság megkötésé­nél, nem nézi az anyagi érdeket, hi­szen a férfi és a nő is egyaránt ki­zsákmányolt, mindketten kiszolgál­tatottjai az elnyomóknak, a tőkések­nek. A SZOVJET HÁZASSÁG A Szovjetúnióban a nő teljesen egyenjogú tagja a társadalomnak és mint egyenjogú szovjet ember lép házasságra. A szovjet házasság nem ismeri az anyagi kérdéseket, hi­szen úgy a férfi, mint a nő egy­aránt dolgozó, munkájukból mind­ketten külön-külön is megélnek, te­hát az egyedüli kapocs, amely ösz­szehozza és összetartja őket: az ér­zelem. A szovjet nő bebizonyította, hogy a munkában, a társadalmi és művelődési életben egyaránt méltó társa a férfinek. A szovjet nő meg­döntötte azt a reakciós „elméletet", amely szerint a nő sem élettani, sem társadalmi szempontból nem teljesértékü ember, A szovjet asz­szony dolgozik, férjével együtt tart­ja fenn anyagilag a családot. A szovjet család érzelmi alapja a sze­relem, anyagi alapja pedig tagjai­nak alkotó munkája, munkakészsé­&e. A szovjet asszony boldogan szüli meg gyermekét mert tudja, hogy nyugodt élet vár a jövő nemzedékre. Tudja, hogy gyermeke tanulhat, ké­pességei és csakis képességei sze­rint érvényesül. A tőkés országok­, ban a dolgozó és kizsákmányolt há­1 zástársak gyakran rettegve gondol­nak arra, hogy gyermekük szület­hetik, hiszen a gyermek annyit je­lent. hogy egy éhes szájjal több lesz, hogy gondjaik még inkább sú­lyosodnak. A Szovjetúnióban még meg sem születik a gyermek és az anya már tudja, hogy gyermeke egészen biz­tosan iskolába kerül, hogy tanulmá­nyai elvégzése után két keze vagy szellemi munkájával megkeresi azt, — sőt még többet is —, ami a meg­élhetéséhez szükséges. A szovjet anya tudja, hogy az osztályrésze a boldog anyaság, mert az állam az anyát segíti és támogatja és védel­mezi a gyermeket. Beszélgetés Potya Marcival Szerkesztő: Na Potya, hány levelet kaptál? Potya: Mit tetszik tőlem ilyes­mit kérdezni, hisz pontosan tudja, mennyit kaptam. Szerkesztő : Csak nem kép­zeled, hogy számon tartom a leve­leidet? Potya: Bevallom, hogy elképze­lem. Ha arra képes, hogy kinyitja leveleimet, akkor számon is tart­hatja. Szerkesztő : Végül még azt fogod állítani, hogy. visszatartom őket? Potya (szeplős pofája színeket vált): Nem lehessen tudni. Szerkesztő: Látom, hogy rosszkedvű vagy. Potya : Csodálkozom, hogy lát­ja. mert én nem titkolom. Szerkesztő : Szemtelen vagy. Potya: Ez az egyedüli fegyve­rem, a potyások atombombája. Szerkesztő: Úgy sem érsz veie célt. Potya: Ha maga ezt olyan pon­tosan tudja, akkor valamit rejteget előlem. Szerkesztő: Nézd, Potya, ez egyszer meg megbocsátom neked a gyanúsításokat. Potya : Kérem, ne bocsásson meg nekem, inkább adja ide a többi levelet. Szerkesztő: Te rágalmazol engem, Potya. Potya: Ne tessék rágalomról beszélni akkor, amikor potyaérde­keim veszélyeztetve vannak, össze­sen 26 levelet kaptam kézhez. Szerkesztő: De két levelet az üzem nev-ben írtak. Potya: Az nem gilt, az kérem nem számít. Nekem a munkások aláírására és az üzem pecsétjére van szükségem. Szerkesztő : Akkor mindjárt á hadsereg pecsétjét is kérhetnéd rá. Potya (kissé tűnődve): Nem ár­tana. (Majd lelkesedéssel.) Semmi^ esetre sem ártana. Szerkesztő : Mondd, Potya, a huszonhat levélben a galántai levél is benne van? Potya: Nem kérem, nem azono­sítom magam teljesen a galántai dolgozó nézetével. Szerintem a tüll egy gyönyörű találmány és nekem egyáltalán nem lenne kifogásom az ellen, ha az összes gyári munkások ünnepnapokon tüllruhában táncol­nának. Szerkesztő: Te, Potya! Potya: De kérem, tessék engem meghallgatni. Én megmerek arra esküdni, hogy a tiill nem a hibás. Én kérem láttam a VIT-en orosz tán­cosnőket tüllruhában táncolni és na­gyon boldog voltam és biztos va­gyok benne, hogy a galántai dolgozó is megbékült volna a tüllel. Kérem szépen magam is tanuja voltam an­nak, amikor egy kis srác ártatlanul bevizelt egy pepitaruhás hölgyet és kapott párat a fenekére. Nos, a kis srác biztos, hogy nem a pepitaruhá­ra haragudott.. . amikor ordítani kezdett mint... igen. mint ahogy erre egy srác képes, aki még nem tudja magát márkép kifejezni. Ezért mondom én, dolgokra, tárgyakra ritkán haragszom és ezt a galántai dolgozó is meg fogja nekem bocsá­tani. Egyetlen kivétel van kérem, ez a kivétel nálam a Hitler-bajusz. Szerkesztő: Sok a szöveg, Marci. Potya: Mindjárt meglátja, hogy nem sok. A tüll kérem, az olyan anyag, amely igényeket támaszt, a Hitler-bajusz viszont gyanút ébreszt. A magam részéről e téren m"°tet­tem minden előkészületet. Így pél­dául megszerveztem egy pár kitűnő potyást, hogy kövessék lépten-nyo­mon azokat, akik Hitler hagyatékát nyíltan viselik. Szerkesztő: Mi késztetett té­ged ilyen elővigyázatosságra? Potya : Hát ezt, éppen ezt aka­rom elmondani. Az úgy volt kérem, hogy 1947 elején utaztam az anyám­mal a vonaton. Nem. nem kell félni, nem volt egy világkörüli utazás, az én anyám mindig csak Somorja kö­rül kering, mert ott élnek az ö ba­rátnői. De mindjárt hozzáteszem azt is, hogy az én anyámnak rejtélyes módon nincsenek gyönyörű barátnői, ezzel szemben a szépséget befőttel és mondanivalóval pótolják. Azt is hozzáteszem, hogy a befőtt a saját­juk, a mondanivaló ritkán az. Egy ilyen idősebb barátnő szorgalma­san összegyűjti mindazt, amit a templomban és a piacon hallott és aztán tovább adja. Több ilyen ba­rátnő, több gyüjtőmedeneét jelent. Hát kérem, mindazt, amit a barát­nőktől hallottunk, meg kellett emész­tenem aztán t vonatban. Az anyám velem szereti megbeszélni a fonto­sabb problémákat. A problémák az­által válnak fontossá, hogy ő súgva mond nekem valamit és én visszasú­gok neki. A tompított hang révén a mondanivaló titokzatos módon va­rázslatossá válik. Így sugdolództunk meghitten, amikor egy hang a vo­natfülkéből megszólalt, hogy ne be­széljünk magyarul. Hát esküszöm, meg voltam döb­benve, anyám nemkevésbé. Potya­becsületemre állítom, hogy nem tud­tam milyen nyelven és hogy miről beszélek. Mi egyezerüen éa mélye* elmerülten sugdolództunk. Ez kérem nem is volt beszéd, ez a kép, anya és potyagyermeke közti meghitt kapcsolatot ábrázolta. Ám, amikor % felszólalóra néztem, aki a fülke ablakánál ült, megfagyott bennem a vér. Az úriember felháborodott ar­cán egy Hitler-bajusz önállóan resz­ketett. Ugyanakkor anyám első meg­lepetésében oly erősen ragadta meg a karomat, mintha félne, mintha se­gítséget várna tőlem. Természetesen később kiderült, hogy anyám azért ragadta meg a karomat, hogy kus­soljak. Viszont, hogy megértsem ezt ar, óvatossági rendszabályt, felnőttnek kellett volna lennem, nem pedig Po­tyásnak. E félreértésből kifolyólag meg­jött a bátorságom, megjött a han­gom és meglepetésszerűen megszó­laltam, mint Bálám szamara a bi6­liában. Szó szót követett, majd dü­hös felkiáltások hangzottak el és szemtelenségem úgy virágzott ki a vonat.fiilkében, mint a vízililiom. Anyám reszketett, de nekem, akinek otthon válságos helyzetekben min­dig kussolni kellett, most megeredt a hangom. És az utolsó szó az enyém volt. Azt mondtam annak az úrnak, ha annyira rabja a kifejezés­módnak, akkor haladéktalanul vá­gassa le Hitler-bajuszát, mert a népi demokráciában egy ilyen bajusz tűrhetetlen. Mély halálos csönd volt erre a válasz és ebben a csöndben én elé­gedetten behunytam a szememet és arra gondoltam, hogy egy rögöt dob­tam Hitler ismeretlen siriára. . Szerkesztő: Egyetlen szava­dat sem hiszem, Marci. Potya: Maga az első, aki nem hiszi. Én ezt elmondtam szlovák ba­rátaimnak és ők elhitték, egyik sem kételkedett a szavamban, mert ők is oly tökéletesen gyűlölik a Hitler-ba­juszt, mint én. Szerkesztő: Jó. ezekután el­hi.°t»m és most már nyugodtan fog­hatAí a potyatollat és megírhatod az e heti sportot. Erkölcsi elégtétel­nek etég a 27 gyönyörű levél. Potya: Szó sem lehet róla. Ne­kem minden dolgozó levele egy váltó és nekem potyáanak anyagi elégté­tel kell. mert ez az egyedüli tőkém. Lapzártakor a potyalevelek száma 62-re szaparodott. Szerk. 258 nufe&fr Szerda, október 26 BRATISLAVA. 5.05 Reggeli hirek. 6.05: Külföldi sajlószemle. 6.15- Szakszervezeti köz­lemények. 6.20: Regg°li zene. 7.00: A csehszlovák rádió hiiei. 8.0U: Iskolará­dió. 9.45: Hazai Sajtószem.e. 1U.00: B. Smetana részletek az eladott meny­asszony című operából. 10.10: Iskola­rádió. 11.00: Hanglen.t-zek. 11.15: Asz­szanyműsor. 12.30 A csehszlovák rá­dió hirei. 12.45: F. Saljapin énekel. (Hanglemezek). 13.00 Atezögazdasági közlemények. 13.50: magyar műsor. 14.10: Hanglemezek. 15.4U: Operett­részletek. 16.50: A Szovjetunió zenéje. 17.00: Rádióhírek. 17.30: Hadseregköz­lemények. 17.50- Fúvószenekar. 18.15: Lepin: Üdvözlet Moszkvából (Suit). 18.45: ČSM műsor 19.00. Rádióhírek. 19.40: Košice Földműves műsor. 22.00: Prága I. Hírek. 22 15—23.00: Prága II. Zenekari műsor. KOSSUT H-RÁDIÓ. 5.00: Hanglemezek. 5.2U: Lapszemle. 5 30: Jókedvvel a munkába! Hangie­mezek. 6.00: F-ilurádió. 1. Gazdaka­iendárium. 2. A vándortantolvamokon is sokat tanulhatunk 3. Gergely bácsi megmagyarázza . .. Geigely Miklós vilám jeienete. 4. Versenyben a jövő évi jobb ter-nésert. 6.30 Reggeli mu­zsika. Hanglemezek 7 00: Hírek. 7.20: Hangiemezek. 7.45: ' Magyar nótík. 8.30: Műsorzárás 11.30: Hangieme­zek. I. Debussy Gigues. Janácsek: Szimíonietta 12.00: Déli harangszó. Hírek. 12.15: Balázs Béla együttese játszik. Herendi Manci énekel 13.00: Szines muzsika. Hanglemezek. 13.30: Hirek németül. 13 45: Dalok. Hangle­mezek. 14.00: Hírek 14.15: Ornsz népdalkettöíö/. 14.45: Az ifjúság hangja. 15 15: Hirek szerbül. 15.30: Üj lemezek 16 00: Rádioiskola. 16.40: Rádiószeminárium. II (Haladó szemi­nárium.) 17.00: Hírek Hangos újság. 17.30: Hanglemezek. 17.40: Szovjet napok — szovjet emberek. Vaszi ii Piatonovics harca és győzelme. 17.50: Hirek oroszul és szerbúi. 18.15: Hang­lemez. Cherubin: D-dur szimíónia (ve­zényel Adriano Lualdi). 18.45: Szabad Népek Hazáj-. Beszélgetés a Volgán. Volga-dalok és versek Zenéjét össze­állítaoKta Dobronyi Rezsó, Rendező Szé­csi Ferenc. 19.15: Rádiószeminárium I. (Alapfokú szeminárium ) 19.45: A Falu­rádió negyedórája. 20.00: Hirek ma­gyarul, németül és szerbül. 21.00: A rádiózenekar játszik. Vezényel Somo­gyi László. Közreműködik Hajdú Ist­ván (zongora). 22.00- Hírek 22.20: Zúg az erdő. 23.00: Szórakoztató zene a moszkvai rádió műsorából. 24.00: Hí­rek magyarul, franciául és angolul. PETŐFI RADIO. 5.00: Frissen, fürgéni Hanglemezek. 5.30: MHK-negyedót j 5 45: Terme­lési lapszemle. 5.55. Mienk a jövő! Hanglemezek 6.3ó. Fütsiink jobban! Előadás. 7.20: Egészségügyi negyed­óra. 7.30: Hanglemezek. 1 Kéler: Ma­gyar vígjátéknyitány (vezényel Majo­rossy Aladás). 2. Lisztov: A vörös hadsereg első vonala (Alexandrov-ko­rus). 3. Kálmán Imre: Egy a szívem, egy a párom (Dobay Lívia). 4. Buzzi: Édes kicsi lány (Tito Schipa). 5. Pécsi József: A Boszporusz őrsége. 6. H iza: Ma várlak (Kristoi Veselý). 8.00: Hanglemezek. 8 30 Szorak-jztató ze­ne. Hanglemezek 10.00: Hrek 10 15: Zenekari müvek Hang'emezek. 1. Bei­dini: Norma, nyitány. 2. Saint-Saéns: Az állatok farsangja (vezényel Sto. kovszki). 3. Hacsatunján: II szimfónia (szovjet állami szimfonikus zenekar, vezényel Gauk.) 11.30: Műsorzárás. 14.30: Pavlánszky Edina énekel. Zon­gorán kiséri Hajdú István. 15.00: Rá­dióiskola. 1. Fö;urak, nemesek, jobbá­gyok a XVIII. században. (Történe­lem.),2. Zenei találós kérdések. 15.40: Petőfi kora: Josefstadt magyar rabjai. Összeállította Vértesy Miki is. Közre­működik Lukács Mai git, Képessy Jó­zsef és Szakáts Miklós. Rendező Né­meth István. 16.10: Kíváncsi mikro­fon. 16.25: A földkerekség egyhatodán. Szovjet híradó. 16.40. Az új Párizs. Johann Wolfgang Goethe meséje. Fel­olvassa Kárpáti Zo'tán. 17 10: Á Bar­tók Bé'a Szövetség képviseletében a MÉMOSZ Központi Férfikar énekel, veényel Darázs Arpád. 17 30: A rádió esti iskolája. 1800: A rádió tánczene, kara játszik. 18 45: Hirek szerbül. 19.00: A magyar munxá-vmozgalom története: IV Munkásmozgalom az el­ső világháborúban (1914—1917). Szer­keszti Réti László. 19 15: Szép esti mu­zsika. A MAV szimfonikus zenekar játszik. Vezényel Pécsi István. 20.00: Falurádió._ Egy falu egy nóta. A Falu­rádió ajándékműsora a termelésben é'enjáró dolgozóknak 20 20- Hangos újság. 21.00: Híre 1; 2! 10: Szív küldi szívnek szívesen. 21.30: Mi újság a sportvilágban? 21.45: Hirek szlovénül. 22.00: Budapesti szerenád Vámosi Já­nos és a Pi o Musica-együttes énekel, Martinv Lajos zongoráz'k és a Buda­pest Zenekar játszik 23.00 : Hírek szer­bül és szlovénül. 24.00: Műsorzárás.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents