Uj Szó, 1949. október (2. évfolyam, 146-171.szám)

1949-10-22 / 164. szám, szombat

1949 október 15 UJSZO 5 Gyógyhelyek, szanatóriumok, üdülőtelepek füzére „Képet akarunk adni a Szovjet­unióról és megmutatni átalaku­lását, melyet a szovjet hatalom­nak köszönhet". (Idézet N. Miha'ljv és V. Poksisevszkij világhírű útinap­lójából, melynek nvomán ké­szült az alábbi cikk.) A Fekete tenger kaukázusi és kri­mi partjain egész füzére fekszik a gyógyhelyeknek. szanatóriumoknak, gyógy- és üdülőtelepeknek. Az ország északi kerületeinek több millió lakója tölti itt nyári szabadságát, ahol vala­ha csag gazdag embereK kezeltethet­ték magukat. A Szovjetúnióban ma már fehér holló az olyan munkás vagy tisztviselő, aki lega'ább egyszer ne látogatta volna meg államköltségen vagy szakszervezeti költségen va'.ame­? -s y ^•^m riumok ragyognak ki. Régebben ezek villák és kastélyok voltak. A legszebb paloták márványpompája arra emlé­keztet, hogy valamikor az orosz cár családja lakott benne. Most munkásoK, tudósok, írók, parasztok és diákok pi­henőhelye. A Fekete tenger mellett fekszik a Szovjetúnió néhány fontos kereskedel­mi kikötője. Batumi és Tuapsze ola­jat hajóz be az olajvidékekről ideve­zetett vezetékekből Odesszában, Nvi­kolajevben, Cherzonban és Novoro­szijszkban sokszáz gőzöst raknak meg ukrán és kubáni aranygabonával, vagy a legfinomabb búzalisztből duzzadó zsákokkal. A Fekete tenger mély. Középen gyakran 2000 méternél is me'yebb. Beleférnének a krimi hegyek. A Fe­kete tenger a Szovjetúnió fontos ha­líjúmunkás-szanatórium Jaltában (Krím) itt pihennek az ipari iskolák tanulói és gyárak tanoncai. lyik déli üdülőtelepet. A második vi­lágháború előtt a Krímben parasztok számára külön gyógyhelyet is létesí­tettek. Batumit, Szuhumit, Gagrit és Szo­csit, a legszebb íeketetengeri gyógy­helyeket a Kaukázus védi meg a hi­deg északi szelektől. Ugyanígy védi a Krimi hegyvidék a Krirn gyógyhe­lyeit. Ezek a hegyek lényegesen észa­kabbra feküsznek, növényzetüknek azonban ugyanaz a földközitengeri szí­nezete van szubtrópikus árnyalatok­kal. mint a kaukazusi partnak. A Krím partja kövesebb, mint a Kaukázusé. A gyakran mélyen a tengerbe nyúló me­redeK sziklától szaggatott part a Krím­ben festőibb, mint a kaukázusi part hatalmas, de kissé egyhangú, majdnem mondig homokkal es kaviccsal fedett vidéke. A hosszú déli nyár alatt a Fekete tenger a Krimben, akarcsak Grúziában, mély kékjével üdíti fel a szemet. A part meredek. Az amfiteátrumszerűen a partról felemelkedő vö gyekben a ciprusok, oleanderek, szőlőskerten és dohánytöldek zöldjéből fehér szanató. lászlerülete, halgazdagsága azonban csodálatosan csak a felső kétszáz me. terre tedjed ki. A sósabb és több ken­hidregént tartalmazó mély vízrétegek­ben alig van á lati élet. A Boszporusz­ban és a Dardanel'ákban, amelyek a Fekete tengert a Földközi tengerrel összekötik, kettős áramlatot fedeztek fel. A felszínen a Fekete tenger vize a Földközi tengerbe ömlik, ezzel szem­ben mélyebben a nehezebb és sósabb földközitengeri vízáramlat folyik. A Fekete tenger nem fagy be, csak észa­ki részén képződik télen át rövid ideig közvetlenül a part me:lett egy vékony jégréteg, ame'yet azonban a hajók könnyen átütnek. A tél viszont a viha­rok időszaka. A Fekete tenger egyik öble az Azo­vi tenger, amely a Krim és a Kauká­zus között mélyen belenyúlik a száraz­fö'dbe. Aránylap sekély, legfontosabb kikötőibe a nagv tengeri hajók csak mesterségesen készite't csatornákon tudnak eljutni Ezekből a kikötőkből grbon-H. szenet szállítanak. A Fekete tenger északi part ián hú. zódnak az Ukr Än és Moldvai Szovjet­köztársaság déli határai. Hogyan előzhetjük meg a fagyási Régen az orvosok arra törekedtek, hogy a betegségeket meggyógyítsák. Ma a betegségek megelőzese áll az egészségügyi törekvések élén. Indo­kolt tehát most, amikor még a me­leg, késő őszi napsugarakat élvezzük, tudjuk, mikép kerülhetjük el a hide­gebb évszakok egyik igen kellemetlen és fájdalmas megbetegedését, a ía­gyást. Ezt az arra hajlamos egyéneknél a viszonylagosan alacsony hőmérséklet és egyéb a^íagyást elősegítő körülmények okozzák. Hajlamosítanak a fagyŕsra a vérsze­génység, a vél keringés zavarai és az edzettség hiánya. Elősegíti a megbe­tegedést, ha a hidegnek kitett testrész nyomás alatt áll és így mestersége­sen vérszegeny. zavart vérkeringésü i lesz. A legkönnyebben, még mie'őtt a hő­mérő higanyoszlop^ a fagypont alá süllyed, a természettől fogva legrosz. szabb vérkeringésü testrészek, a ke­zek, lábak, fülkagylók és orr fagyhat­nak el. A lábakat a rosszul szabott ci­pő. a kezeket a szük keztyü, az orrot a rászorított fátyol, a füleket a kalap nyomása egyenesen előkészítik a ía­gyásra, melynek lenyege vérkeringési zavar: az erek szűkülő és táguló ké­pességének megbénu'ása. Ellene tehát úgy védekezhetünk, ha kényelmes, jólszabott cipőt, bő, meleg kesztyűt hordunk és ügyelünk arra, hogy ruházatunk a vérkeringést sehol el ne szorítsa Ha hosszabb ideig kell hidegben tartózkodnunk, akkor kezün­ket, fülünket, orrunkat dörzsölgessük, lábunkkal topogjunk, hogy bennük a vérkeringést fokozzuk. Ugyanezen testrészeinket naponkénti hidegvizes ledörzsöiéssel kell edz°ni. A szabadhan­fürdés és napfürdö is edző hatása miatt tesz jót, csakúgy, mint a rendszeres sportolás. Jó, kell táplálkoznunk és célszerűen kell ruházkodnunk, mert ezzel is megelőzzük a fagyást. Azokat a megbetegedéseket: szív-, vesebántalmak, vérszegénység, fertőző betegségek, melyek fagyásra hajlamo­sítanak, kezeltetnünk kell. Sósborsze­szes ledörzsölések és rendszeres masz. százs szintén nagyon jó hatásúak. Ezeknek ismeretében, ha nem is ke­rülhetjük el biztosan a fagyást, de annak létrejöttét legcsekélyebbre csök­kenthetjük Természetesen a jól fűtött munkahely és jói fűtött lakás is fon­tos körülmények a fagyŕs elkerülésére. Ha minden óvórendszabály dacára is bekövetkezik, hogy valamely testré­szünk elfagy, azcnnal forduljunk szak­orvoshoz. A Partizánske járásban lévő Povrazník község összes lakói betéptek a Szovjet­barátok Szövetségébe A banskábystricai kerület parti­zánskei járásában levő Povrazník község közgyűlésén elhatározták, hogy a község lakosai tömegesen be­lépnek a Szovjetbarátok Szövetségé­be. A polgárok 14 éves kortól be­iratkoztak a szovjetbarátok helyi szervezetébe, hogy ily módon meg­mutassák, hogy a szebb jövőért folytatott harcban a dolgozók a Szovjetunió mellett állnak. Povraz­ník felhívja a kerületben összes községeit, hogy a szervezési kam­pányt minél nagyobb arányokban in­dítsák meg. EGRI VIKTOR Pista: Jó estét, gazduram. Sovánka: Adj Isten, fiú. De jóízűen fújod azt a füstöt! Pista! Hát a jól elvégzett munka után ízlik az étel. Utána ez a kis bagó is. Sovánka : Oszt itt a ház' előtt fújod? A Zsuzsid tán kiker­getett? Pista: Miért kergetett vóna? Kigyüttem én magamtól is. Sovánka: Magadtól? Pista: Hát nem bagózhatom tele a szobát. Hogy a gyerek, meg az asszony is egész éjszaka csak azt a nehéz füstöt szíják magukba. Sovánka: De kényesek vat­tok, hallod-e? Vagy ezt is abban az oskolában tanuttad? Pista: Ahhó nem kellett én" nékem oskola, Sovánka uram ... Rájön arra az ember magától is, hogy nem minden jó, ahogy ré­gen vót... Az a telefüstölt konyha, meg klsszoba se. Sovánka: Jól elvégzett minkát emlegettél, öcsém.... Tán csak nem vetettél? Pista: De bíz a. Akkurát azt tettem. Sovánka: Búzát? Pista: Csakis. Mert a rozsot már két héttel ezelőtt elvetet" tem. Sovánka: Hát azt nagyon rosszul tetted. Megmondom kere­ken: igen-igen ostobán. Pista: Maga mondja ezt ne­kem, a kipróbált öreg gazda? Sovánka: Tedd még azt is hozzá: a tapasztalt gazda. Pista: Megálljunk Sovánka uram ... Attól tartok, hogy ez a tapasztaltsága most egy kicsit csődöt mooid. Sovánka: Csődöt mond a te hétokosságod, meg az oskolád. Ez nem politika, meg holmi porhin­tés, de gazdatudcimány. Kipró­bált gazdatudomány, amihez tik zöldek vattok. Pista: Ha zöldek vagyunk, okosítson ki. Mit mond a maga tapasztalt gazdatudománya? Sovánka: Minek szaporít­sam a szót, ha mán úgyis elvetet­ted a búzádat. Pista: De csak mondja, gazduram. Mert a Fodor Jancsi komám még csak holnap kezdi el. Még lebeszélhetném, ha okos, szakszerű tanácsot ád nékünk. Sovánka: Hát az első ta­nács az, hogy sürgősen, de igen sürgősen el kell halasztani azt a vetést. Mert az a mostani idő a legrosszabb erre. Pista: Ez a szép őszi nap­meleg? Hogy ártana a vetésnek? Komolyan gondolja ezt, gazd­uram? Sovánka: De mennyire ko­molyan, öcsém. Láthatod abból is, hogy én még a rozsot se ve tettem el. Pista: Oszt mért vóna rossz az idö? Mért halogatja a vetést? Sovánka: Akinek van egy kis sütnivalója, az bevárja az esőt... Hiába rázod olyan hitet­lenül azt a kemény kobakodat. Te is jobban jártál vóna, ha nem sieted el a dogodat és bevárod a jó kiadós esőt. Pista: Az esőt? ... Ázott fődbe eresszem a csoroszlyát. Sovánka: Bevárod, amíg kiszárad ... Ráér! Pista: Én meg azt mondom magának, Sovánka uram, dehogy is ér rá... Azt a vetési tervelő­írást nem csinálták ostoba em­berek. Kivált nem rosszszán" dékúak ... Sovánka: Megállj, fiú! Azt hiszed tán, hogy az én taná csommal rosszat akarok nektek? Pista: Hát nem igen értem a célzatját... Mert ha új gazda is vagyok, de azt már megtanul tam, hogy annak a régi mondás­nak igazsága vagyon, hogy aki korábban vet, az korábban is arat. De meg aztán többet is. Ezt már magam tapasztaltam... A rozzsal meg akkurát jól jártam. Sovánka: De büszkén em­legeted! Pista : Nem büszkén, Sován­ka uram. Csak éppen elégedet ten. Mert már vagy hüvelykni magas és ha majd esőt kap, hát úgy megerősödik, hogy semmi nem árthat már neki. Sovánka: Csak az egerek. Van belőlük nem is egy, de sok­ezer. Az a sok pocok szépen föl­falja azt a te híres rozsodat, meg a ma vetett búzádat. Pista: Hát ezt igen erősen kétlem, gazduram. Azok a poc' kok az én vetésemben egy koro­nányi kárt se fognak tenni. Sovánka: Oszt mért nem! Tán ráirtad egy táblára: hess po cok, el innen, ez kommunista főd, eredjetek a kulákokéra. Pista: Hát nem egészen úgy vót!... Vagyis hát úgy vót, hogy azzal a „hess""el egy kicsit ráhi­bázott az igazságra. De úgy lá­tom, hogy a mult hetet átaludta, gazduram: Vagy mind a két sze­mét akarattal behúnyta! Sovánka: Miből gondolod, hogy húnyosdit játsztam vóna? Pista: Hát az egerek dógá­ból. Nem látta, hogy mink szö­vetkezetiek megtettük a magun­két. Sovánka: Azzal tán, hogy az apró oskolásokat ráeresztet­tétek a födekre. Meg azokat a diákokat, a városi brigádot. Pista: No lám, gazduram, akkor hát még se aludt. Sovánka: Elpusztítottak néhány ezeret, aztat senki se ta­gadhassa, de maradt azért jócs­kán. Annak meg a fele is elég, hogy azt a fennen dicsért vetése­det tönkre tehesse. Pista: Tegye hozzá, gazd­uram, ha megmaradt volna a fele! Mert mink azt a méregport is elszórtuk idejében. Oszt a leg" kiadósabbat is megtettük. Sovánka: Mit, te hétokos? Pista: Láthatta volna a saját szemével, ha nem döglik egész héten a meleg dunna alatt. Hogy mink jó szomszédok, kisgazdák, szövetkezetiek egyszerre szántot­tunk. Mert azt tudhassa ugyi, gazduram, hogy én hiába szán tok, ha a szomszédom parlagon hagyja a fődjét, hogy az ő fel­szánta tlan táblájáról csak át­szökik hozzám a pocok. De ha ő is szánt, meg valahány mind, akkor már csak az árokba szorul az a sok egér vagy inal továbbra, a zsíros gazda szántatlan fődjé" re, amék úgy spekulál, mint ma­ga, Sovánka uram ... Hát így fest az oskolatábla, így írtuk rá: hess pocok, itt nincs helyed, eredj a kulákok földjére! Sovánka: De tudósán ki­spekuláltátok! Pista: Nincs abban a speku­lációban egy körömfeketényi hi­ba se, Sovánka uram. Maga is beállhatott volna közénk, így vi­lággá kergetné az egereket. Oszt utoljára maradt a nagy tromf. Sovánka: Miféle tromf? Pista: Hát az a jó vastag és csípős esti köd, no meg az eső. Az megadja a maradéknak a ke­gyelemdöfést. Mert az eső is megjő nemsokára. Sovánka: Honnan tudod, öcsém?... Nem jelentett még esőt a rádió. Pista: De az én baltérdem csontja már kezdi jelentgetni. Tudja, gazduram, minket a hábo­rúban nem igen simogattak a ná­cik. Amikor elhurcoltak oda a Rajna mellé, hát nem igen néz" ték, hogy nap-nap után bőrig áztunk. Ki mellbajt kapott, ki meg reumát. Hát énnékem ez a csúzos emlékem maradt abból a vizes munkából. Csak arra jó, hogy néhanapján az időt. az esőt jelezze... Sovánka: Az esőt mondod te is ... Akkor hát nékem van igasságom. Az végez a pockok" kai, oszt utána vetünk mink is ... Pista: De csak jócskán az eső után ... Tán már csak fagy­ra. És azt hiszik maguk, régi jó gazdák, hogy így van redjén? Sovánka: De mennyire! Pista: Hát idehallgasson, Sovánka uram! Ezt a kulák esze mondja! Amék azt akarná, amék azt szeretné, hogy itt minden csak pusztuljon, dögrováson le­gyen ... hogy ne legyen építés és több kenyér és megint a zsíros paraszt üljön a falu nyakára. Sovánka: Te mindenbe csak a politikát kevered. Pista: Ha maga ezt politi­kának mondja, hát legyen az! De igen józan és okos politika. Azt mondja a maga hamis tanácsai" ra, hogy ne hallgassunk magára, meg a kulák komáira. A csává" zásnál is hallottam a Pintér Ákos komája jó ,;tanácsát", hogy nem elég töménységű a csávázószer, nem lesz semminemű hatása. Fe­nemód szerette volna ez a nagy­bélű barátja, hogy a rozsunk, meg a búzánk elveszítse a csírá­zó képességét. Sovánka: Ha olyan jól eszedbe tartottad azt a tanácsot, akkor arra is emlékezhetsz, hogy én meg sokallottam az erősségét. Pista: Az is huncutság volt, gazduram. Mert ha magára hall" gátunk, egy fabatkát se ért vol­na az egész csávázás. Sovánka: De nagyon kita­nútad a dogodat! Pista: Hát egy kevéskét, en­gedelmével, gazduram. Télen majd mrglátja, k ;nek volt igaza a korai vetéssel, nékem vagy magának, gazduram. De én már most megjósolom, hogy az én búzámat nem harapja le az első gyönge fagy, de át fog telelni szépen, a hófúvást is kibírja, oszt a szél se fújja ki. De a magáét se, ha azokat a jó kuláktanácso­kat, amikkel a szomszédja beszé­li tele a fejét, elereszti a f de mellett. Sovánka: Én rád hallgas­sak, ugyi! Pista: Hát az nem volna éppen hiba ... Mert tudja, gazd­uram, mink „zöldek" és újgazdák igen erősen érezzük az igazsá­got és mink nem vagyunk félté­kenyek arra az igazságra. Mink nem félünk megosztani mással, mert mink azt valljuk, mentül többen osztozunk rajta, antul erősebbé válik ez a mi nagy igaz­ságunk. Sovánka: Ügy mondod, öcsém, hogy kezdek hinni benne. Pista: Ne csak higyje, de él­jen is vele, gazduram. Egész szí­vével és egész lelkével, ahogy mink élünk véle! /

Next

/
Thumbnails
Contents