Uj Szó, 1949. október (2. évfolyam, 146-171.szám)

1949-10-22 / 164. szám, szombat

1949 október 15 UJSZO 5 Gyógyhelyek, szanatóriumok, üdülőtelepek füzére „Képet akarunk adni a Szovjetunióról és megmutatni átalakulását, melyet a szovjet hatalomnak köszönhet". (Idézet N. Miha'ljv és V. Poksisevszkij világhírű útinaplójából, melynek nvomán készült az alábbi cikk.) A Fekete tenger kaukázusi és krimi partjain egész füzére fekszik a gyógyhelyeknek. szanatóriumoknak, gyógy- és üdülőtelepeknek. Az ország északi kerületeinek több millió lakója tölti itt nyári szabadságát, ahol valaha csag gazdag embereK kezeltethették magukat. A Szovjetúnióban ma már fehér holló az olyan munkás vagy tisztviselő, aki lega'ább egyszer ne látogatta volna meg államköltségen vagy szakszervezeti költségen va'.ame? -s y ^•^m riumok ragyognak ki. Régebben ezek villák és kastélyok voltak. A legszebb paloták márványpompája arra emlékeztet, hogy valamikor az orosz cár családja lakott benne. Most munkásoK, tudósok, írók, parasztok és diákok pihenőhelye. A Fekete tenger mellett fekszik a Szovjetúnió néhány fontos kereskedelmi kikötője. Batumi és Tuapsze olajat hajóz be az olajvidékekről idevezetett vezetékekből Odesszában, Nvikolajevben, Cherzonban és Novoroszijszkban sokszáz gőzöst raknak meg ukrán és kubáni aranygabonával, vagy a legfinomabb búzalisztből duzzadó zsákokkal. A Fekete tenger mély. Középen gyakran 2000 méternél is me'yebb. Beleférnének a krimi hegyek. A Fekete tenger a Szovjetúnió fontos halíjúmunkás-szanatórium Jaltában (Krím) itt pihennek az ipari iskolák tanulói és gyárak tanoncai. lyik déli üdülőtelepet. A második világháború előtt a Krímben parasztok számára külön gyógyhelyet is létesítettek. Batumit, Szuhumit, Gagrit és Szocsit, a legszebb íeketetengeri gyógyhelyeket a Kaukázus védi meg a hideg északi szelektől. Ugyanígy védi a Krimi hegyvidék a Krirn gyógyhelyeit. Ezek a hegyek lényegesen északabbra feküsznek, növényzetüknek azonban ugyanaz a földközitengeri színezete van szubtrópikus árnyalatokkal. mint a kaukazusi partnak. A Krím partja kövesebb, mint a Kaukázusé. A gyakran mélyen a tengerbe nyúló meredeK sziklától szaggatott part a Krímben festőibb, mint a kaukázusi part hatalmas, de kissé egyhangú, majdnem mondig homokkal es kaviccsal fedett vidéke. A hosszú déli nyár alatt a Fekete tenger a Krimben, akarcsak Grúziában, mély kékjével üdíti fel a szemet. A part meredek. Az amfiteátrumszerűen a partról felemelkedő vö gyekben a ciprusok, oleanderek, szőlőskerten és dohánytöldek zöldjéből fehér szanató. lászlerülete, halgazdagsága azonban csodálatosan csak a felső kétszáz me. terre tedjed ki. A sósabb és több kenhidregént tartalmazó mély vízrétegekben alig van á lati élet. A Boszporuszban és a Dardanel'ákban, amelyek a Fekete tengert a Földközi tengerrel összekötik, kettős áramlatot fedeztek fel. A felszínen a Fekete tenger vize a Földközi tengerbe ömlik, ezzel szemben mélyebben a nehezebb és sósabb földközitengeri vízáramlat folyik. A Fekete tenger nem fagy be, csak északi részén képződik télen át rövid ideig közvetlenül a part me:lett egy vékony jégréteg, ame'yet azonban a hajók könnyen átütnek. A tél viszont a viharok időszaka. A Fekete tenger egyik öble az Azovi tenger, amely a Krim és a Kaukázus között mélyen belenyúlik a szárazfö'dbe. Aránylap sekély, legfontosabb kikötőibe a nagv tengeri hajók csak mesterségesen készite't csatornákon tudnak eljutni Ezekből a kikötőkből grbon-H. szenet szállítanak. A Fekete tenger északi part ián hú. zódnak az Ukr

Än és Moldvai Szovjetköztársaság déli határai. Hogyan előzhetjük meg a fagyási Régen az orvosok arra törekedtek, hogy a betegségeket meggyógyítsák. Ma a betegségek megelőzese áll az egészségügyi törekvések élén. Indokolt tehát most, amikor még a meleg, késő őszi napsugarakat élvezzük, tudjuk, mikép kerülhetjük el a hidegebb évszakok egyik igen kellemetlen és fájdalmas megbetegedését, a íagyást. Ezt az arra hajlamos egyéneknél a viszonylagosan alacsony hőmérséklet és egyéb a^íagyást elősegítő körülmények okozzák. Hajlamosítanak a fagyŕsra a vérszegénység, a vél keringés zavarai és az edzettség hiánya. Elősegíti a megbetegedést, ha a hidegnek kitett testrész nyomás alatt áll és így mesterségesen vérszegeny. zavart vérkeringésü i lesz. A legkönnyebben, még mie'őtt a hőmérő higanyoszlop^ a fagypont alá süllyed, a természettől fogva legrosz. szabb vérkeringésü testrészek, a kezek, lábak, fülkagylók és orr fagyhatnak el. A lábakat a rosszul szabott cipő. a kezeket a szük keztyü, az orrot a rászorított fátyol, a füleket a kalap nyomása egyenesen előkészítik a íagyásra, melynek lenyege vérkeringési zavar: az erek szűkülő és táguló képességének megbénu'ása. Ellene tehát úgy védekezhetünk, ha kényelmes, jólszabott cipőt, bő, meleg kesztyűt hordunk és ügyelünk arra, hogy ruházatunk a vérkeringést sehol el ne szorítsa Ha hosszabb ideig kell hidegben tartózkodnunk, akkor kezünket, fülünket, orrunkat dörzsölgessük, lábunkkal topogjunk, hogy bennük a vérkeringést fokozzuk. Ugyanezen testrészeinket naponkénti hidegvizes ledörzsöiéssel kell edz°ni. A szabadhanfürdés és napfürdö is edző hatása miatt tesz jót, csakúgy, mint a rendszeres sportolás. Jó, kell táplálkoznunk és célszerűen kell ruházkodnunk, mert ezzel is megelőzzük a fagyást. Azokat a megbetegedéseket: szív-, vesebántalmak, vérszegénység, fertőző betegségek, melyek fagyásra hajlamosítanak, kezeltetnünk kell. Sósborszeszes ledörzsölések és rendszeres masz. százs szintén nagyon jó hatásúak. Ezeknek ismeretében, ha nem is kerülhetjük el biztosan a fagyást, de annak létrejöttét legcsekélyebbre csökkenthetjük Természetesen a jól fűtött munkahely és jói fűtött lakás is fontos körülmények a fagyŕs elkerülésére. Ha minden óvórendszabály dacára is bekövetkezik, hogy valamely testrészünk elfagy, azcnnal forduljunk szakorvoshoz. A Partizánske járásban lévő Povrazník község összes lakói betéptek a Szovjetbarátok Szövetségébe A banskábystricai kerület partizánskei járásában levő Povrazník község közgyűlésén elhatározták, hogy a község lakosai tömegesen belépnek a Szovjetbarátok Szövetségébe. A polgárok 14 éves kortól beiratkoztak a szovjetbarátok helyi szervezetébe, hogy ily módon megmutassák, hogy a szebb jövőért folytatott harcban a dolgozók a Szovjetunió mellett állnak. Povrazník felhívja a kerületben összes községeit, hogy a szervezési kampányt minél nagyobb arányokban indítsák meg. EGRI VIKTOR Pista: Jó estét, gazduram. Sovánka: Adj Isten, fiú. De jóízűen fújod azt a füstöt! Pista! Hát a jól elvégzett munka után ízlik az étel. Utána ez a kis bagó is. Sovánka : Oszt itt a ház' előtt fújod? A Zsuzsid tán kikergetett? Pista: Miért kergetett vóna? Kigyüttem én magamtól is. Sovánka: Magadtól? Pista: Hát nem bagózhatom tele a szobát. Hogy a gyerek, meg az asszony is egész éjszaka csak azt a nehéz füstöt szíják magukba. Sovánka: De kényesek vattok, hallod-e? Vagy ezt is abban az oskolában tanuttad? Pista: Ahhó nem kellett én" nékem oskola, Sovánka uram ... Rájön arra az ember magától is, hogy nem minden jó, ahogy régen vót... Az a telefüstölt konyha, meg klsszoba se. Sovánka: Jól elvégzett minkát emlegettél, öcsém.... Tán csak nem vetettél? Pista: De bíz a. Akkurát azt tettem. Sovánka: Búzát? Pista: Csakis. Mert a rozsot már két héttel ezelőtt elvetet" tem. Sovánka: Hát azt nagyon rosszul tetted. Megmondom kereken: igen-igen ostobán. Pista: Maga mondja ezt nekem, a kipróbált öreg gazda? Sovánka: Tedd még azt is hozzá: a tapasztalt gazda. Pista: Megálljunk Sovánka uram ... Attól tartok, hogy ez a tapasztaltsága most egy kicsit csődöt mooid. Sovánka: Csődöt mond a te hétokosságod, meg az oskolád. Ez nem politika, meg holmi porhintés, de gazdatudcimány. Kipróbált gazdatudomány, amihez tik zöldek vattok. Pista: Ha zöldek vagyunk, okosítson ki. Mit mond a maga tapasztalt gazdatudománya? Sovánka: Minek szaporítsam a szót, ha mán úgyis elvetetted a búzádat. Pista: De csak mondja, gazduram. Mert a Fodor Jancsi komám még csak holnap kezdi el. Még lebeszélhetném, ha okos, szakszerű tanácsot ád nékünk. Sovánka: Hát az első tanács az, hogy sürgősen, de igen sürgősen el kell halasztani azt a vetést. Mert az a mostani idő a legrosszabb erre. Pista: Ez a szép őszi napmeleg? Hogy ártana a vetésnek? Komolyan gondolja ezt, gazduram? Sovánka: De mennyire komolyan, öcsém. Láthatod abból is, hogy én még a rozsot se ve tettem el. Pista: Oszt mért vóna rossz az idö? Mért halogatja a vetést? Sovánka: Akinek van egy kis sütnivalója, az bevárja az esőt... Hiába rázod olyan hitetlenül azt a kemény kobakodat. Te is jobban jártál vóna, ha nem sieted el a dogodat és bevárod a jó kiadós esőt. Pista: Az esőt? ... Ázott fődbe eresszem a csoroszlyát. Sovánka: Bevárod, amíg kiszárad ... Ráér! Pista: Én meg azt mondom magának, Sovánka uram, dehogy is ér rá... Azt a vetési tervelőírást nem csinálták ostoba emberek. Kivált nem rosszszán" dékúak ... Sovánka: Megállj, fiú! Azt hiszed tán, hogy az én taná csommal rosszat akarok nektek? Pista: Hát nem igen értem a célzatját... Mert ha új gazda is vagyok, de azt már megtanul tam, hogy annak a régi mondásnak igazsága vagyon, hogy aki korábban vet, az korábban is arat. De meg aztán többet is. Ezt már magam tapasztaltam... A rozzsal meg akkurát jól jártam. Sovánka: De büszkén emlegeted! Pista : Nem büszkén, Sovánka uram. Csak éppen elégedet ten. Mert már vagy hüvelykni magas és ha majd esőt kap, hát úgy megerősödik, hogy semmi nem árthat már neki. Sovánka: Csak az egerek. Van belőlük nem is egy, de sokezer. Az a sok pocok szépen fölfalja azt a te híres rozsodat, meg a ma vetett búzádat. Pista: Hát ezt igen erősen kétlem, gazduram. Azok a poc' kok az én vetésemben egy koronányi kárt se fognak tenni. Sovánka: Oszt mért nem! Tán ráirtad egy táblára: hess po cok, el innen, ez kommunista főd, eredjetek a kulákokéra. Pista: Hát nem egészen úgy vót!... Vagyis hát úgy vót, hogy azzal a „hess""el egy kicsit ráhibázott az igazságra. De úgy látom, hogy a mult hetet átaludta, gazduram: Vagy mind a két szemét akarattal behúnyta! Sovánka: Miből gondolod, hogy húnyosdit játsztam vóna? Pista: Hát az egerek dógából. Nem látta, hogy mink szövetkezetiek megtettük a magunkét. Sovánka: Azzal tán, hogy az apró oskolásokat ráeresztettétek a födekre. Meg azokat a diákokat, a városi brigádot. Pista: No lám, gazduram, akkor hát még se aludt. Sovánka: Elpusztítottak néhány ezeret, aztat senki se tagadhassa, de maradt azért jócskán. Annak meg a fele is elég, hogy azt a fennen dicsért vetésedet tönkre tehesse. Pista: Tegye hozzá, gazduram, ha megmaradt volna a fele! Mert mink azt a méregport is elszórtuk idejében. Oszt a leg" kiadósabbat is megtettük. Sovánka: Mit, te hétokos? Pista: Láthatta volna a saját szemével, ha nem döglik egész héten a meleg dunna alatt. Hogy mink jó szomszédok, kisgazdák, szövetkezetiek egyszerre szántottunk. Mert azt tudhassa ugyi, gazduram, hogy én hiába szán tok, ha a szomszédom parlagon hagyja a fődjét, hogy az ő felszánta tlan táblájáról csak átszökik hozzám a pocok. De ha ő is szánt, meg valahány mind, akkor már csak az árokba szorul az a sok egér vagy inal továbbra, a zsíros gazda szántatlan fődjé" re, amék úgy spekulál, mint maga, Sovánka uram ... Hát így fest az oskolatábla, így írtuk rá: hess pocok, itt nincs helyed, eredj a kulákok földjére! Sovánka: De tudósán kispekuláltátok! Pista: Nincs abban a spekulációban egy körömfeketényi hiba se, Sovánka uram. Maga is beállhatott volna közénk, így világgá kergetné az egereket. Oszt utoljára maradt a nagy tromf. Sovánka: Miféle tromf? Pista: Hát az a jó vastag és csípős esti köd, no meg az eső. Az megadja a maradéknak a kegyelemdöfést. Mert az eső is megjő nemsokára. Sovánka: Honnan tudod, öcsém?... Nem jelentett még esőt a rádió. Pista: De az én baltérdem csontja már kezdi jelentgetni. Tudja, gazduram, minket a háborúban nem igen simogattak a nácik. Amikor elhurcoltak oda a Rajna mellé, hát nem igen néz" ték, hogy nap-nap után bőrig áztunk. Ki mellbajt kapott, ki meg reumát. Hát énnékem ez a csúzos emlékem maradt abból a vizes munkából. Csak arra jó, hogy néhanapján az időt. az esőt jelezze... Sovánka: Az esőt mondod te is ... Akkor hát nékem van igasságom. Az végez a pockok" kai, oszt utána vetünk mink is ... Pista: De csak jócskán az eső után ... Tán már csak fagyra. És azt hiszik maguk, régi jó gazdák, hogy így van redjén? Sovánka: De mennyire! Pista: Hát idehallgasson, Sovánka uram! Ezt a kulák esze mondja! Amék azt akarná, amék azt szeretné, hogy itt minden csak pusztuljon, dögrováson legyen ... hogy ne legyen építés és több kenyér és megint a zsíros paraszt üljön a falu nyakára. Sovánka: Te mindenbe csak a politikát kevered. Pista: Ha maga ezt politikának mondja, hát legyen az! De igen józan és okos politika. Azt mondja a maga hamis tanácsai" ra, hogy ne hallgassunk magára, meg a kulák komáira. A csává" zásnál is hallottam a Pintér Ákos komája jó ,;tanácsát", hogy nem elég töménységű a csávázószer, nem lesz semminemű hatása. Fenemód szerette volna ez a nagybélű barátja, hogy a rozsunk, meg a búzánk elveszítse a csírázó képességét. Sovánka: Ha olyan jól eszedbe tartottad azt a tanácsot, akkor arra is emlékezhetsz, hogy én meg sokallottam az erősségét. Pista: Az is huncutság volt, gazduram. Mert ha magára hall" gátunk, egy fabatkát se ért volna az egész csávázás. Sovánka: De nagyon kitanútad a dogodat! Pista: Hát egy kevéskét, engedelmével, gazduram. Télen majd mrglátja, k

;nek volt igaza a korai vetéssel, nékem vagy magának, gazduram. De én már most megjósolom, hogy az én búzámat nem harapja le az első gyönge fagy, de át fog telelni szépen, a hófúvást is kibírja, oszt a szél se fújja ki. De a magáét se, ha azokat a jó kuláktanácsokat, amikkel a szomszédja beszéli tele a fejét, elereszti a f de mellett. Sovánka: Én rád hallgassak, ugyi! Pista: Hát az nem volna éppen hiba ... Mert tudja, gazduram, mink „zöldek" és újgazdák igen erősen érezzük az igazságot és mink nem vagyunk féltékenyek arra az igazságra. Mink nem félünk megosztani mással, mert mink azt valljuk, mentül többen osztozunk rajta, antul erősebbé válik ez a mi nagy igazságunk. Sovánka: Ügy mondod, öcsém, hogy kezdek hinni benne. Pista: Ne csak higyje, de éljen is vele, gazduram. Egész szívével és egész lelkével, ahogy mink élünk véle! /