Uj Szó, 1949. szeptember (2. évfolyam, 120-145.szám)

1949-09-18 / 135. szám, vasárnap

Bratislava, 1949 szeptember 18, vasárnap 2 Kés II. évfolyam, 135. szám Mai számunktól kezdve, lapunk minden nap részletesen közli a Rajk-tárgyalás lefolyását Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy a lapot már e!öra biztosítsák maguknak. A Rajk-han(la peremek első főtárgyalási napja Tito az imperializmus elsőszámú kéme A naqwzási háíoct&an szenaeda munkásámCák es uttpeiiali&ta kémek a népi demokratikus államcendszectk megdantéféte szövetkeztek A dolgozók megingathatatlan ereit és ébersége leleplezte és megsemmisítette a történelem legagyafúrtabb összeesküvését A VASAS-székház különtermében ' pénteken rggel megkezdték a Rajkbünügy tárgyalását. A hallgatóság: Magyarország dolgozó népének kiküldöttei és a számukra fenntartott helyen a bűnügy tárgyalására érkezett külföldi lapok tudósítói és a magyar sajtó képviselői. 9 óra után néhány perccel vezették a vádlottat négy társával elő. A budapesti Népbíróság különtanácsának elnöke a demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedéssel és hűtlenséggel vádolt Rajk László és bűntársainak fötárgvalását megnyitja. A vádlottak a következők: Rajk László, Pálffy György, Barankovics Lázár, dr Szőnyi Tibor, Szalav András, Ognanovics Milán, Korondi Béla, dr Jusztusz Pál. Az elnök elővezetteíí Rajk Lászlót és a többi vádlottat és felveszi személyi adataikat. Rajk László, született Székelvudvarhelyen. Magy?r állampolgár. Nős. Gyermeke van. Vagyohtalan. Katona nem volt. Pá'ffv György, — önt mindig így hívták? — kérdi az e'nök. — Nem. Ostcrreicher Györgynek hívtak. — Mikor változtatta a nevét? — 1934-ben, adoptálás útján. — Hol született? — Temesvárott. Barankovics Lázár. 1912 július 12én született Jugoszláviában, budapesti lakos, jugoszláv állampolgár. Dr Szőnyi Tibor. Azelőtt Hoffmannak hívtak. A felszabadulás után 1945-ben belügyminiszteri engedélyivel változtattam meg a nevemet. 1903-ban születtem, budapesti lakos, magyar álampolgár vagyok, orvos. Szalav András. Azelőtt Lendner Ervin, 1944-ben belügyminiszteri engedéllyel lett a nevem megváltoztatva. 1917 február 6-án Pécsett születtem. .. .. Ognanovics Milán. 1916 június 9-én született, budapesti lakos, magyar állampolgár, tisztviselő. Korondi Béla. Azelőtt Dergán Béla. 1937-ben belügyminiszteri engedéllyel névváltoztatás. 1914 augusztus 16-án Erzsébetvárosban születtem. Dr Jusztusz Pál. 1905 április 7-én Pccsett született, budapesti lakos. Ezután Rajk László kihallgatása következik: Rajk a munkásmozgalom áraMia lesz — Megértette a vádat? — Megértettem. — Lehetőleg időrendben mesélje el az eseményeket. Hogyan került a Horthy politikai rendőrség szolgálatúba? — 1930-ban tértem vissza Franciaországból, ahol egyesztendei tanul- . mán.vúton voltam. Franciaországban ; ismerkedtem meg a baloldali esz- | mékkel és a marxizmussal. Amikor ! hazajöttem Magyarországra, kapcsolatot kerestem a marxista emberek- ! kel, anélkül, hogy a Kommunista • Pártnak vagy a Kommunista Párt j bármelyik szervezetének tagja lettem volna. 1931-ben őrizetbe vettek, mert olyanokkal álltam kapcsolatban, akik kommunisták voltak. Őrizetbevételem után dr Pokor rokonom felkereste Heténvit és ennek jelenlétében Hetényi magához hivatott és közölte velem, hogy amennyiben hajlandó vagyok o'.van nyilatkozatot tenni, hogy a magyar rendőfség számára felderítő munkát végzek és azt a rendőrség tudomására hozom, akkor szabadlábra helyeznek. Én Hetényinek erre a kijelentésére vállalkoztam egy ilyen nyilatkozat aláírására. Részleteiben ennek az egész kérdésnek a lebonyolítása úgy történt, hogy Hetányj behivatta titkárját és utasította, hogy letartóztatásom körülményeiről a tényállást rögzítse le, jegyzőkönyvet vegyen fel és menjek vele vissza. A jegyzőkönyv felvétele után Hetényi megfogalmazta a nyilatkozatot, amely szerint vállalom, hogy a magyar horthysta rendőrség számára felderítő munkát végzek és a tudomásomra jutott anyagot közlöm. Ezt Bokor és Borszéki jelenlétében aláírtam. Igv történt a Horthy rendőrség felderítő munkájába való bekapcsolódásom. A fejlemény a

z lett, hogy az aláírás után együtt maradtam Hetényivel és ő közölte velem négyszemközt, hogy a forradalmi kommunista egyetemi mozgalomba igyekezzek behatolni és ott felderítő munkát végezni. Vállaltam és ennek lett a következménye az,' hogy 1932-ben Stolczert és nöm a mozgalom ottani vezetőjével. Én a szervezkedésről, valamint a sztrájkról is tettem jelentést. A sztrájk azonban kirobbant cr.-zágos viszonylatban is. Én egy nvilt tömeggyűlésen nyilt utcai sztrájk megrendezését javasoltam. Hatalmas tüntüntetésen a rendőrség 200 embert őrizetbe vett és ezzel a sztrájk röviden befejeződött. — Tehát a gyűlést azzal a céllal rendezte, hogy . a rendőrség a tüntetőket őrizetbe vehesse? — A sztrájk befejezése után Sombor azt mondotta, hogy úgy látja, Magyarországról egy bizonyos időre el kell tűnnöm. Javasolta, hogy menjek Csehszlovákiába. 1936-ban Bokor rendőrkapitány segítségével Csehszlovákiába ls mentem illegálisan úgy, hogy Bokor magyar területen a politikai osztály egy nyomozóját adta kísérőül, nehogy a magyarok véletlenül letartóztassanak Igy sikerült Csehszlovákiába kerülnöm. — Milyen feladatot kapott a rendőrségtől? — Azt a feladatot kapiam, hogy a rendőrség feltételezte, hogy külföldi magyarok a Párt számára illegális anyagot a salgótarjáni vonalon hozzák át Csehszlovákiából és ezt próbáljam meg felderíteni. Én ezt természetesen vállaltam. Csehszlovák tartózkodásom alatt parancsba kaptam Sombortól, hogy 1937-ben menjek kj. Spanyolországba. Mint kém és besúgó Spanyolországban még 16-ot, magammal együtt 17-ct a rendőrség őrizetbe vett. 1933-ban az első hónapokban Szél Jánossal együtt őrizetbe vettek megint engem is. engem azért, hogy eltereljem a gyanút, A vizsgálati fogság után azonban a tárgyaláson felmentettek. — Továbbiakban milyen szolgálatot tett? — Hetényinek több szolgálatot nem tettem, mert úgy emlékszem, hogy Sólymos adta nekem azt a feladatot, hogy próbáljak a kommunista ifjúmunkás szövetséggel kapcsolatot teremteni, hogv felderítő munkát Végezzek. Sikerült is kapcsolatot találnom és annak propagandaszervében nyertem beosztást. Akkor az volt a feladatom, hogy mint a propagandaosztály egyik vezető tagja, próbál- | jam felderíteni az ifjúmunkás szövetség nyomdájának munkáját és a propaganda anyagok terjesztését akadályozzam meg. A nyomdát felderíteni nem tudtam, de a propaganda terjesztését oly módon igyekeztem megakadályozni, hogy nem továbbítottam az anyagot sokszorosításra. Ezért heteken keresztül hevert az anyag, míg aktua'itását vesztette. A kommunista ifjúsági mozgalom keretében más tevékenységet nem fejtettem ki. Közben lehetőség jött a MEMOSZ-ba való bejutásomhoz. Ez nem a saját kezdeményezésemre történt 1934 végén Magyarországon egv kis fasiszta megmozdulás kezdődött Gömbössel. 1935-ben Gömbös a szakszervezetek likvidálását rendelte el, Mussolini példájára korporációs szervezeteket létesítettek. Ez e'.len a politika ellen komoly ellenállást tanúsított a munkásság jogainak megvédésére. 1934 végén érezhető volt, hogy az építőmunkásság egy nagy, általános sztrájkmozgalmat kezdeményez, nemcsak gazdasági helyzete megjavítására, hanem politikai joga megvédésére is. Ennek a körülménynek figyelembevételével kaptam azt a feladatot, hogy próbáljak bejutni a MEMOSZ-ba és ott felderítő munkát végezni. Sikerült is bejutnom és mint párttagnak kapcsolatba kerül— Hogy került Spanyolországba? — Ügy, hogy Csehszlovákiából Párizsba utaztam hamis iratokkal és Párizsban, megkerülve a francia párt központi szervezetét, ame'.y a Spanyolországba indulókat ellenőrizte, csatlakoztam egy csapathoz és ezzel kerültem Spanyolországba. — Milyen rendeltetéssel ment oda? — Budapestről, Sombortól kaptam az utasítást. ' — Nem ön volt a kezdeményező? Mert Stolczer vallomása szerint ön ve iette fel a kérdést. — Nem, Stolczer rosszul em'ekszik. Spanyolországba azzal a kettős feladattal mentem, hogy a Rákosi zászlóaljban lc'vök neveit megállapítsam, másrészt pedig politikai munkával hassak oda, hogy a Rákosi zászlóalj harcütő képességét csökkentsem. Azzal kezdtem működésemet 1938-ban r.z ebroi harcok előtt, hogy mint a Rákosi zászlóaljnak párttitkára Haas Lászlónak fegyelmi ügyét napirendre tűztem, hogy ezzel politikai ellentéteket szítsak a zászlóaljban. En itt trockista politikai tevékenységet is fejtettem ki. Ennek eredménye lett, hogy a zászlóaljnak kommunista tagjai lelepleztek, tehát visszafelé sült el a dolog. Engem a pár ból 1933-ban kizártak. Mindeneseire ennek a politikai tevékenységnek és a Haas zászlóügynek lett' az az eredménye, hogy rendkívül legyengült a Rákosi zászlóalj ütőképessége, amelynek igen erős fronti szakasza volt. Spw®!ország után úi területen folyatódik az áru

?ás: a franciaoisziii lnlernálótálssrban Spanyol tevékenységem azzal zárult, hogy mielőtt még a harcok beíejeződtek 1939 februárjában megszöktem. Igy ktrültem a irancia internáló táborba. — Kikkel volt ilt? — A Rákosi zászlóalj teljes, még maradt létszámával, ezek pár hét múlva jöttek, azután jugoszlávokkal. A francia internáló táborokban rendkívül erös trock'sta politikai tevékenység volt. Ennek a politikának legtöbb végrehajtói a jugoszláv csoportból kerültek ki. Körülbelül 150 en voltak, akik ilyen arányú tevékenységet folytattak a jugoszlávok közül. Egyetemisták voltak többségben Fontosabb személyek voltak Koszta Nagy, Mi'.ics, Vukoviovics, Stefanovics, Kveder, Markó. Markó ez álnév volt, valódi nevét nem tudom. Ezek az itt fe'sorolí személyek voltak azok. akik a jugoszláv partizánok munkáját irányították, de a többi nemzetiségi csoportban lévők munkáját is. Magyarok közül Major, Cseresznyés és én. Szoros kapesolalban voltam ezekkel és saját magam is ezt a trockista politikát folytattam. — Aíi volt ennek a csoportnak az álláspontja? — A politikai álláspontja volt elvi alapon a forradalmi munkásmozgalom ellen dolgozni. A francia hírszerző magához hivatott s tájékoztatásként arra, hogy mi folyik a táborban. A francia tisztnek beszámoltam arról, hogy itt erős trockisla jugoszláv csoport tevékenykedik és hogy kik a vezetői. A francia tiszt elővett egy listát, láttam, hogy végig jugoszláv nevekkel volt teleírva és az általam mondott néveket ellenőrizte. Megállapítottam azt, akii én vezetőknek tünteteem, az nála is úgy volt feltüntetve. Amikor én erről beszámoltam, a tiszt azt mondotta, hogy tud ennek a csoportnak a tevékenységéről, sőt néha az ő uta/ítására hajtanak végre egyes dolgokat. Én, aki többször voltam a vezető tisztnél, nem egy ízben láttam a fentemlített vezetőket, amikor tőle távoztak. Ebből kitűnt előttem, hogy valóban ezek a jugoszlávok az ö utasításait hajtják végre, mint ahogyan én is. A 2—jeme bureau (francia hírszolgálat) tisztje szerint további céljuk az. volt, hogy megtudják. milyen tevékenységet fejtenek ki a jugoszláv esoportok Én ugyanolyan tevékenységet vállaltam a magyar csoportban. A táborlétszám változó I volt, a legnagyobb körülbelül liúszI ezer volt. . Haisi Péter, a fasiszta főpribék és Gestapo közbeSép Rajk érdekében — Az ön működése mekkora létszámot érintett? — A magyar csoport létszáma öszszesen 60—70 lehetett — Az ön működése csak 60—70-ig tedjedt, vagy azon túl is?. — A kifelé ható munkám csak arra terjedt, de ennél nagyobb szerepem volt. A jugoszlávokkal szoros kapcsolatban voltam és velük együtt a vezetőséghez tartoztam. 1941-ig voltam a irancia táborban. 1941 tavaszán megérkezett egy német toborzó bizottság, amely Németország részére munkásokat toborzott különböző építkezések elvégzésére. Petain Franciaországa területén voltunk, északfrancia német megszállás, egy Gestapo őrn igy vezetése alatt. A bizottság néhány napos működése után az őrnagy magához hivatott és javasolta, hogy jelentkezzem munkára és Németországból fog hazasegíteni Magyarországra ö azért tette ezt a javaslatot, mert Hain Péter kérte meg erre. hogy engem, mint a magyar rendőrségnek régóla dolgozó ügynökét, segítsen haza Magyarországra. És hogy más módot nem talál. Ennél a beszélgetésünknél ez a Gestapo őrnagy elővett egy listát és egyes jugoszlávok iránt érdeklődött. A lista ugyanaz volt, amit korábban a 1— iéme bureau tisztje nézegetett. Érdeklődött, hogy milyen tevékenységet fejtettem ki a táborban. Megmondotta, hogy azért is érdeklődik, mert ha Hain fordul hozzá, akkor az én véleményemre ad, megbízható embernek tart. Én beszámoltam mindarról, amit a jugoszláv trockista csapat működéséről tudtam. A Gestapo őrnagy örömmel vette tudomásul ezt és azt mondotta, hogy a kérésünknek eledet is fog tenni és haza is fogja őket segíteni Jugoszláviába. O azt valóban meglette és ezt a tények be is bizonyítják, mert tény, hogy I eipzig környékéről bizonyos időközökben kisebbnagyobb jugoszláv csoportok indultak Jugoszláviába és hazaindulásuk csak úgy történhetett, hogy a német hatósági szervek támogatták őket. Igy kerültem én is Németországba. — Nem tud ön arról, hogy ezek milyen kapcsolatban voltak az akkori Jugoszlávia Hitleréket kiszolgáló tényezőivel? — Nekem erről konkrét tudomásom nem lehet, de nyilvánvalónak tartom, hogy a Gestapo őket továbbra is kézben tartotta. Én erre mát akkor is gondolíam. Ismét Magyarországon mint agent-provokateur Németországból én Magyarországra tértem haza. Ugyancsak ezen az úton került Geier Imre is haza. — Ki volt Geier Imre? — Geier Imre egy Dél-Amerikából Spanyolországba jött ember volt. Lényegében nem volt frontvonalban, hátországban dolgozott. Foglalkozását nem tudtam, hogy mi volt. A francia internáló táboiban ó is jelentkezett munkára, Németországba is velem együtt került, szintén ennek a Gestapo őrnagynak támogatásával. Majd ugy->nabban a hónapban, 1941 augusztusában jött ünk ál Németországból Budapestre. Geier politika' beállítottsá. ga nem lehetett más. mint az enyém, tapasztaltam ezt a francb internáló táborban. Mikor hazajöttem, felvettem a kapcsolatot a rendőrséggel, Hainnál jelentkeztem aki megerősítette azt, hogy ő kérle a Gestapo őrnagytól, hogy küldjön haza. Hainnak az volt az utasítása, hogy én Geier Imrét kapcsoljam a Kommunista Párt valamelyik szervéhez, hogy ő is felderítő munkát végezzen. E.'. meg is törént és engem nyilván azért, hogyha Geier munkája valamilyen úgynevezett lebukáshoz "ezetne, nehogy rám terelődlek a gyanú, a rendőrség leinternált. _— 194?-ben nagymérvű letarló'/'ntások voltak Magyarországon, a függetlenségi mozgalom. Később érte-