Uj Szó, 1949. szeptember (2. évfolyam, 120-145.szám)

1949-09-17 / 134. szám, szombat

UJSZ0 1949 szeptember 17 Szeptember 17, szombat. A nap kél 6 éra 38 perckor, nyugszik 19 óra 10 perckor A róm. kat. és a protestáns naptár szerint Lambert napja van. • A Dziennik Lu;lowy lengyel lap a háború kitörésének tizedik év­for. lójával foglalkozva, megdöb­bentő statisztikát közöl: harmínc­öímilió lengyel közül a második világháború alatt hétmillió ember esett el. (A náci háborús őrületnek a töb­bi kisnép nyolcvanmillió lakosából ir.'r. issze 5,500.282 ember esett el. A statisztikából kitűnik, hogy a lengyel nép milyen sokat áldozott a háborúban.) • Szaptember 4-ét az USA-ban „Labor Day"-nak ünneplik. Ezen a hétvégért 396 embert ért baleset, 309 halálesetet közlekedési ka­tasztrófák okoztak 30 ember vízbe fúlt. A rendőrség cinikusan vono­gatja a vállát és közölte, hogy kö­rülbelül ennyi halálos balesetre számítottak ők is ... Egy Maegli nevű svájci hentes belépett beépített nagy jégszekré­nyébe, az ajtó becsapódott, de a lába odaszorult a jégszekrényt mű­ködtető gázlánghoz. Mire kimen­tették, harmadfokú égési sebeket szenvedett a jégszekrényben. — A gyárak dolgozói írják a kor­mányelnöknek. A. Zápotocky kor­mányelnök címére egyre több levél érkezik a gyárak munkásságától, me­lyekben a dolgozók közlik a II. Össz­szakszervezeti gyűlésre vállalt kötele­zettségeket. Eddigi sikereikről, vala­mint a gyáraikban lefolyó szocialista versenyekről tájékoztatjáK a minisz­terelnököt. Levelek érkeznek nemcsak Cseh- és Morvaországból, de Szlová­kiából is. — A kormányelnök a prágai minta­vásáron. A. Zápotocky kormányelnök kedden meglátogatta a prágai árumin­tavásárt. Kíséretében voltak a kor­mány tagjai, R. Slánsky, a KSC főtit­kára és Sverma képviselő. Viliam 5a­da vásárigazgató üdvözlő szavai után a vendégek megteidntették az egyes üzemek kiállításait, a technikai, üveg­és porcelángyártmányokat. Igen nagy érdeklődéssel szemlélték az élmunká­sok és élmunkásnők fényképkiállítását. Az új kiállítócsarnokban a rádiókészü­lékeket és az automobilokat tekintet­ték meg a vendégek, majd az egyes népi demokratikus köztársaságok pavil­lonját, végül pedig a Finn Köztársa­ság kiállító terménél a finn követ kö­szöntötte a kormány tagjait. — Hajóval Dévénybe. A Slovako­tour közli a bratislavai közönséggel, hogy a kirándulási hajójáratokat Dé­vénybe a kiadott menetrend szerint csütörtökön 15.30-kor indítja el. Visz­szaindulás 18.30-kor. Vasárnap indu­lás 9.30-kor, visszatérés 13.30-kor. — Sajtot kapnak a bratislavai fo­gyasztók. A bratislavai Nemzeti Bi­zottság éle'mezési ügyosztálya közli, hogy szeptember hónapra a bratisla­vai fogyasztók 20 éves korig három darab háromszögletű sajtot kapnak az úi pótjegy BM—D3M—9 számú szel­vényekre. A sajtot szeptember 30-ig ki kell váltani, elenkező esetben érvé­nyét veszti az élelmiszerjegy. — Csokoládé és rizs októberre az ifjúságnak. Október hónapra a rendes fejadagukon kívül 20 éves korig cso­koládét kapnak a fogyasztók. A gyer­mekek 100 gr. rizst, az iskolakötelesek 12 éves kong 20 gr. gyümölcslevet krpnak. — A ri'rai „Pleta" i'~.'m teljesíti i. t • e f. A n'rri ,,P'.eia"-üzem a'kal­>' "i ünnepi ü'ésen megállapítot­ok, ho y szeptember l-ig a gyár az :téves terv első évére előirányzott tervet nemcsak teljesítette, de túllép­te 126 darab konfekciós gyerekruhá­val. Magukra vállalták, hogy a II. Összszakszervezeti gyűlésre, a ter­melést növelni fogják 4 millió 500 ezer Kcs-vel. A sikeres eredményt annak köszönhetÍK, hogy üzemükben az élmunkáscsoportok szocialista ver­senyeket szdrveztek. Az alkalmazot­tak megfogadták, hogy tovább javít­ják a készítmények minőségét. — Az elmúlt héten volt hat éve an­nak, hogy Lengyelországban végre­hajtották a földreformot. Több mint egymillió kis- és középparaszt és földnélküli között ilymódon 6 millió hektár földet osztottak szét. — A bolgár költészet estje. A csehszlovák Írószövetség szlovákiai csoportja a csehszlovák-bolgár barát­sági napok keretében a Vigadó he'yi­ségében 15-én 20 órakor bolgár köl­tői estet rendez A bevezető beszé­det G. Kanov fŐKOnzul mondja. A Nemzeti Színház tagjai bolgár költők műveiből adnak elo. A ZSELIZI MOZGALOM MÚLTJA. A régi köztársaság alatt Zselíz és járása a szakszervezeti mozgalom te­rén igen szépen dolgezott. Ezt a szor­galmat és akarást másutt is elismer­ték; a Szovjetúnióból kaptunk is egy gyönyörű szaksze rvezet zászlót, amely 9 és fél kg súlyú volt. Ebben az idő­ben Hlavács és Major Sándor elvtár­sak voltak a járási kiküldötteink és ők többet tudnának beszélni a dolog­ról. Május 1-én ezzel a lobogóval vo­nultunk fel, de nemcsak mi, hanem 36 község apraja-nagyja. Amikor bekö­vetkezett a mozgósítás, be. kellett vo­nulnom Zvolenbe. Itt kapcsolatba lép­tem a járási párttitkársággal, aki fel­hívta a figyelmemet, hogy hacsak le­het lógjak haza és rejtsem el a szer­vezeti, meg a pártiratokat és vagyont, mert hamarosan üldözőbe vesznek minket érte. A figyelmeztetésnek ele­get akartam tenni, meg is szöktem, de Léván alul Szecséhez közel elfog­tak. Ez nem vette el a kedvemet, ne­gyednapra megint ellógtam, akkor Hronska Bfeznicán kaptak le, harma­dik szökésem még rosszabbul végző­dött, mert akkor még már Garam­szentkeresztnél lekapcsoltak. A há­romszori szökésemért büntetést kap­tam persze és hossi-ú ideig nem hagy­hattam el a laktányát. Az elvtársaktól semmi hírt nem kaptam, pedig otthon már akkor nagy volt a kavarodás. Az otthonmaradt elvtársakat, Mi­hály Andrást, Szoldán Ernőt, Sunpent és a többieket a csendőrség össze szedte. Mire mégis hazakerültem, sok volt a panasz minden oldalról. Drága ereklyéinket ellopták, a sok szép könyvet és az iratokat elvitték. Sok víz folyt le azután a Garamon, míg ismét megkezdhettük a szervezeti éle­tet és a suttogva beszélés helyett han­gosan megszólalhattunk. Még most is sok helyen nem megy a kerék nyo­mában az élet, SOK még a nehéz kér­dés, amint hallom náltatok is Szlová­kiában. Mert már hosszabb ideje va­gyok itt kint Csehországban, itt meg az a legnagyobb baj, hogy kevés a munkaerő. Minden úgy összejött a mezőgazdasági munkákkal, hogy bi­zony még igen sok segítőkézre volna szükség, hogy ezt mind elvégezhes­sük. Nagyon jó lenne, ha tőlünk jöhet­nének segíteni, mert nem tudom, mi lesz a burgonyával Elvtársi üdvöz­lettel: Gréczi Imre, Klaster Teplá. IPOLYVISKÍ HANG. Mi kommunisták világos utat muta­tunk a dolgozó népnek, hogy merre haladjon. A belföldi és külföldi reakció­sok hiába acsarkodnak, mert a dolgo­zók ezen az úton járnak és a dolgo­zók akarásának hatalmas hulláma el fogja söpörni őket. Mi bebizonyítottuk azt, hogy nyugati segítség nélkül is tudunk boldogulni és felépítjük ön­magunk számára a jobb életet. Szor­galmas munkával és nagyobb teljesít­ménnyel elérjük azt, hogy minden dolgozó nálunk jó ruhában fog járni, biciklik százait és ezreit veszik a dolgozók, az élmunkások motorkerék­párokon járnak már, de a munkahe­lyekre mindenütt autobuszok és autók szállítják a távolról bejáró szorgos proletárokat. Az ötéves terv teljesí­tése számunkra a legnagyobb emberi szabadságot jelenti és mi, Csehszlová­kia dolgozói kövessünk el mindent, hogy a dolgozók jólétét még maga­sabb színvonalra emeljük és a reakció ellen minden erőnkkel, könyörtelenül folytassuk a harcot a végső győzele­mig. Jelszavunk legyen: a néppel a népért! Dolinszky József. FELSÖSZELIRÖL. Az Uj Szóban olvastam, hogy mi­lyen szép testvéri kézfogások ját­szódtak le a magyar és szlovák kül­döttségek között határmenti ünnepé­lyeken Igen, ez az az út, amelyen haladni kell, hogy minél egyenesebben egymás segítségével együtt érhessük el kitűzött közös célunkat: a szocia­lizmust. Szeretnénk gyakran olvasni ilyesmiről és szeretnénk mi is részt­venni az ilyen akcióban, mert tud­juk, hogy minden találkozás a proletár nemzetköziséget szolgálná. Az ilyesmi azelőtt teljesen elképzelhetetlen volt és csakis a szocializmus tudja meg­valósítani a népek egységét jobb éle­tét és a világbékét. Hegedűs József, Horné Saiiby. BÉKE DALA... Beküldte- Lengyel János. Öregek, fiatalok, leányok, legények, Dolgozzatok a mezőkön, nap süssön felétek. Legyen nagyobb darab szép fehér kenyerünk. Szemünkbe örömkönnyek reggel, ha felkelünk. Azok is, akik itt dolgoznak Lidice romhalmán, Azok is, kik vetnek majd Csallóköz tarlóján, Egy szívvel, egy lélekkel fogjunk hát össze, Erős kezünk dolgozók szövetségét kösse. Fonjatok koszorút majd ismét acélos búzából Tarkabokrétát mezei virágból, Szívetekben zengjen a béke himnusza Hogy boldogan ébredjünk az új hol­napra. Igy él a török falu népe Ügylátszik, az amerikai kutatók te­vékenysége, akik valahol az Ararát vidékén Noé bárkájának maradvá­nyait keresik, felkeltette a török tár­sadalom egyes rétegeinek szunnya­dó tudásszomját. Nemrégiben a török diákszövetség tagjainak egy csoport­ja merész expedícióra indult €1 Ke­iet-Anatóliába, hogy tanulmányozza az ottani lakosság életét. Orhan Arimén, a diákszövetség el­nöke Ankarába visszatérve beszá­molt az újságíróknak arról, amit lát­tak diarbekiri körzet 150 falujában. A diákokat valósággal megdöbben­tette felfedezésük, amit — nem is olyan messze a török fővárostól — tettek. Kiderült, hogy a marshalli­zált Törökország falvaiban uralkodó viszonyok alig változtak Noé ideje óta. „A falvakban a helyi agák (kulá­kok) basáskodásával, vérbosszúval és nőkereskedelemmel . találkoztunk. Egy nő ára háromezer líráig terjed. Ha valamelyik faluban iskolát léte­sítenek, a parasztok azzal tartják vissza lányaikat az iskolábajárástól, hogy a nőnek nem kell írni-olvasni, a fiúkat pedig azért nem engedik is­kolába, mert szükségük van munka­erejére. Ha a faluban történetesen korlátlan hatalmú földesúr is lakik, akkor az is visszatartja a paraszt­gyerekeket az iskolábajárástól, mert hiszen neki nem érdeke, ha a pa­rasztok tanulnak." Ilyen képet nyújt a lakosság éle­te ebben az országban, amelyre az amerikai segítség „áldása" hull. A naiv Arimén így fejezte be nyilatko­zatát: „Kelet-Anatóliát két dolog ment­heti meg: iskolák és utak építése." A recept valóban egyszerű. Valóra váltani azonban igen nehéz olyan or­szágban, ahol csak börtönöket és ka­tonai repülőtereket építenek. Megmenekülünk a zaj gyöfrelmeitő! Párszáz évvel ezelőtt az égzengés­nél nagyobb zajt el sem tudtak kép­zelni az emberek. Ma szinte szünet nélküli fülsiketítő lármában élünk és dolgozunk, olyan kellemetlen, sokszor fájdalmat okozó zajban, mint az asz­falt-törő gép vagy a szegecselő gép zakatolása, villamosok, autók tülkö­Újfajta reflexek a szagok megismerésére Szovjet kutatók értékes felfede­zéseket tettek a szaglás' terén. A szaglásnak általában nagy jelentősé­get kell tulajdonítanunk. Meggyőz erről, ha figyeljük azokat az állato­kat, melyeknek látása, hallása nem eléggé fejlett és szaglás és ízlés út­ján találják meg táplálékukat, isme­rik fel a reájuk leselkedő veszedel­meket. Ismeretes, hogy a rovarok is a virágok illata alapján fedezik fel eledelüket. Valamennyi dolgozó méh hasa alján szagmirigy található. A méh táplálékot találva, szagos arany­sugarat hagy maga után a levegőben az említett mirigy váladékából. Ez a légi útvonal szélmentes időben olyan, mint egy jó autóút, amelyen minden méh szaglása segítségével eljut a táplálékforráshoz. A tengeri ragado­zó az óceán sötét mélységében úgy találja meg a kisebb halakat, hogy megérzi annak az anyagnak a sza­gát, melyet áldozatának bőrfelülete kiválaszt. A szaglási inger tehát sa­játságos drótnélküli távirat, amelyet a levegőtér és a víztér is továbbít. Az embert illetően a modern ké­mia körülbelül 400.000 különböző sza­got ismer. Szaglószervünk érzékenv­sége tehát eléggé tág és még tovább is fejleszthető. Amint a vadász be­gyakorolja szemét, a zenész a fülét és az ujjait, a laboratóriumban dol­gozó vegyész illatérzékelési képessé­ge is annyira kifejlődik az évek fo­lyamán, hogy valóságos szaglási cso­dákra képes. Szovjet kutatók rámu­tattak arra. hogy a tudomány mind­ezideig nem fordított kellő figyelmet szaglószervünk tanulmányozására. A szagoknak nincs még semmiféle tu­dományos osztályozásuk, ez a magya­rázata annak, hogy a szagok legna­gyob részét a szagot keltő anyag után nevezzük el. Pedig milyen fur­csán hatna, ha például színeknél pi­ros helyett azt mondanánk, hogy „paradicsom-színő, vagy zöld helyett azt, hogy „káposzta-szín". Az élet­tan tudományának tehát még sok gondot kell fordítania a szaglás és ízlés érzékszerveinek tanulmányozá­sára, annál is inkább, mert az e té­ren végzett kutatómunka eredmé­nyeit gyakran fel lehet használni a technikában és a gyakorlati életben. Pavlov tanár például izgató szagok segítségével különféle újfajta ref­lexeket idézett elő kutyáknál. E fel­fedezés alkalmazásával másfél-két méter mélységben elásott földalatti kábel szigetelésének sérü'ését is meg­találták a betanított kutyák. lése, gőzgépek, motorok berregése, vi­sítása stb. Fizikusok, mérnökök', orvosok már jóideje foglalkoznak a kérdéssel. Megállapították a lárma tüneteit, fel­mérték a dobhártya ellenállóképes­ségét, feltérképezték a hangok vál­fajait a hallás küszöbe s a hallás fájdalomküszöbe, illetve a megsüke­tülés között, kísérletekkel kimutatták, hogy a zaj életerőt fogyaszt, megőrli az idegeket, rettegésig fajuló félel­met állandósít, meggyorsítja az öre­gedési folyamatot, őrületbe kerget, stb., — mindent kikutattak idevo­natkozóan, csak éppen a lárma ellen nem tettek semmit. Amint ezt nap­nap után mindannyian tapasztalhat­juk. A Szovjetúnióban ezen a téren is döntő kísérletek folynak és ma már szép eredmények vannak, amelyek megmentik az embereket a zaj gyöt­relmeitől, — hatásosabban, mint a csendrendelet. Az orvoslás módja a hangszigetelés. Elsősorban a legzajosabb gyárak műhelyeiben igyekeznek a lármát csökkenteni. Olyan anyagokat állí­tottak elő, amelyek a gépeknél hang­tompító alapnak felhasználva még a legzajosabb szerelőcsarnokban is 10— 30 százalékra csökkentik a gépek eredeti lármáját. Aztán komoly ered­ményeket értek el az épületek hang­szigetelésénél is. Ismeretes, hogy pa­rafával, gumival, üvegből készült gyapottal, azbesztvattával kitűnően szigetelhetők a padlók és a mennye­zetek Ezek az anyagok azonban kis­sé drágák. Szovjet tudósok találtak olcsó és hatásos eljárási módokat, amelyekkel nemcsak a felső tízezer tudja az idegeit tehermentesíteni. Kísérleteket folytattak az utcák fá­sításával és megállapították, hogy ez is. sőt még a járdaszélek, udva­rok, terek gyepesítése is nagyon sok lármát elnyel. A kü'anbség. Az ifjúság — a nemzet jövője. A Szovjetúnióban a kommuniz­mus építőinek ifjú nemzedéke egyre egészségesebb, erősebb, kép­zettebb és műveltebb lesz. A népi demokrácia országainak fiatalsá­ga szintén jobb jövőjét építi. So­raikban nincs helye az életuntság­nalc, hitetlenségnek és közönynek. E fiatalok tudják, hogy a jövő a maguk kezében van és hogy min­den út nyitva áll előttük. De korántsem így él a kapita­lista országok fiatalsága. A pári­zsi „Paris Press — Intransigeant" a közelmúltban hosszú kérdésso­rozattal fordult másfélezer fiatal franciához. A válaszolók között voltak munkások, főiskolai hall­gatók, kisiparosok, parasztok és tisztviselők. — Hisz-e jövőjében? — kérdezte az újság. — Nem, — felelte az ifjak és a leányok 28.3 százaléka. — Hisz-e önmagában? — Nem, jelentette ki a fiatal­emberek 45.4 százaléka. — Van-e valamilyen eszménye? — Nincs, — válaszolta a meg­kérdezettek 52.8 százaléka ... Tehát majdnem minden harma­dik francia máris lemondott ar­ról, hogy jobb jövő vár rá. Min­den második nem bízik önmagá­ban, tehát semmire sem törek­szik ... Lehet-e méltóbb ítélet ar­ra a társadalmi rendszerre, amely az országban uralkodik! Nos, és azok a kevesek, akik úgy nyilatkoztak, hogy van esz­ményük, amiről álmodoznak? — Szeretném, ha lehetne belő­lem valami! — felelte egyszerűen és talpraesetten az ifjak és leá­nyok 13 százaléka. — Akármi — csak valami le­hetnék ... Ez az az álom, amely a mai francia ifjúság nagyobb ré­sze számára mindig csak keserű és elérhetetlen álom marad. — Tűzoltók tüntetése Londonban. A napokban Londonban #több mint 10 ezer tűzoltó tűntetett, k'övetelve, hogy a kormány emelje fel fizetésüket a rendőrségi fizetések színvonalára. A tűzoltók tiltakozó táblákkal és zeneki­sérettel vonultak tűntetve át a vá­roson. — Szocialista versenyek Sztálin 70. születésnapjára. Bulgária összes gyá­raiban, építőüzemeiben, mezőgazdasági szövetkezeieiben szocialista versenye­ket rendeztek Sztálin 70-ik születésnap­ja alKalmából. Bulgária dolgozó népe, magasabb munkateljesítményekkel fog­ja ünnepelni nagy barátjának, a béke és a haladás harcosának 70-ik születés­napját. „Blesk" autoiskola, Bratislava, Suché Myto c. 3, telefon 274-26, magyarnyelvű minden kategóriá­nak megfelelő sofőrkurzusokat kezd meg szeptember 26—27-én, 18 és 20 órakor. Információ, beira­tás naponta. 1436/V — Az információs iroda újságja a munkásság között. A szakszerveze­tek központi bizottsága a dolgozók­hoz felhívást intézett, melyben fel­hívja a figyelmet a „Tartós békéért és a népi demokráciáért" című új­ságra, mely a népi demokráciák és a tartós béke nagy gondolatát nép­szerűsíti. Az információs irodának ez a közlönye helyesen tárgyalja a világpolitika nagy kérdéseit. A fel­hívás azzal végződik, hogy a mun­kások, alkalmazottak, ROH-tagok és funkcionárusok kötelességévé teszi az újság olvasását és népszerűsíté­sét. — Postások kötelezettségvállalásai a II. Összszakszervezeti kongresszus­ra A II. Összszakszervezeti kongresz­szusra a munkásság különféle köte­lezettségeket vállal. Kiveszik ebből a részüket a postások is A bitcsai pos­taalkalmazottak önkéntes brigád kere­tében 100 órát dolgoznak 1500 Kcs összegben. A Povazská Bystrica-i postásalkalmazottak munkabrigád ke­retében 160 órát dolgoznak majd, a vízművek építésénél 60 órát teljesíte­nek. — Mennyi páros kolbászt adtak el egy nap alatt? Vasárnap a prágai min­tavásáron igen nagy forgalmat bonyo­lítottak le ételekben és italokban is. Eddig 350.000 pár kolbászt és 10.000 liter sört ittak meg egy nap alatt. Bar­na sörből kétszer annyi fogyott. — A spanyol munkásság tiltakozik. Katalóniában több textilgyár munkás­sága a napokban nyílt tiltakozó sztráj­kot rendezett. — Egy bomba és 73.884 emberélet. Hivatalos jelentések szerint a Naga­sakiben 1945 augusztusában ledobott átómbomba 73.884 emberéletet pusztí­tott el, 76.796 személy súlyosan meg­sebesült.

Next

/
Thumbnails
Contents