Uj Szó, 1949. szeptember (2. évfolyam, 120-145.szám)

1949-09-11 / 129. szám, vasárnap

KITPCliTl A1SZFMIF Tito és Rankcvks szervezetét már rég nem tekintjük Kommunista Partnak. Az igazi, eszmehü kommunisták munkájukkal a fold alá kényszerültek, de mir minden gyárban, minden falubr.n megaiakult a titkos pártszervezet, amely nem ért egyet a mai jugoszláv kormány kárhozatos politikájával. — Az U"SA-ban megszavazták a Jugoszláviának nyújtandó dollárkölcsönt. Tito, a szocializmus és a demokrácia táborának szökevénye, eladja hazáját a nyugati imperialistáknak. A szovjet figyelmeztető jegyzékekre a Tito-kormány részéről dühös rágalmazás és hazudozás volt a válasz. A jugoszláv ellenjegyzék azt állította, hogy a Szovjetúnió nem tartotta be a karintiai szlovénekkel kapcsolatban ' tett igéretét. A Szovjetúnió most a világ elé tárta a hiteles okiratokat, többek között Sztálinnak Renner osztrák államelnökhöz írott levelét és kitűnt, hogy Tito volt az, aki suttyomban tárgyalva a nyugati hatalmakkal, lemondott Jugoszlávia jogos karintiai követeléseiről. Az áruló klikk önmagát leplezi le a nép és a világ előtt. A délszláv nemzetek hazafias mozgalma azonban a kormányterror ellenére egyre erősödik é3 véget fog vetni Titoék gyalázatos üzelmeinek. „MUNKARA ES VÉDELEMRE KÉSZEN í" (Folytatás az 1. oldalról.) zcsi lapját ann;ik a szervezetnek, amelytől kapta, hogy azt továbbítsa az illetékes helyekre. Az Iskolaügyi Megbízotti Hivatal azután oklevelet és jelvényt adományoz; amit a versenyzőknek valamely .ünnepély keretéq belül a helyi rendezőbizottság ad át. A Jelvénynek több fokozata van. Magasabb osztá'yú jelvényre csak az pályázhat, aki az előttevalót elnyerte. A TyrS Képességi Jelvény tulajdonosa az őt körülövező tiszteleten kívül anyagi előnyöket is élvez a munkabeosztásnál, a hazai és külföldi társasutazások, üdültetéseknél, stb. A jelvény tulajdonosa példakép mindenütt, ahol megjelenik: munkahelyén és a társaságban. Tudatában van az egészség, a mlunka és a béke értékének az ember boldogulásánál és a szocializmus felépítésénél hazánkban. Tegyük hát szívügyünkké és szerezzük meg minél többen Tyrs Képességi Jelvényét! Vílágííjúságí kongresszus margóiéra E napokban Budapest újra eseménynek volt a színhelye. Az országházban összejöttek a Demokratikus Ifjúság Világszövetségének küldöttei, hogy resztvegyenek a demokratikus ifjúság második világkongreszsznsán. A kongresszus célja megszervezni nemcsak az egész világ ifjúságának, hárem az egész béketábornak háborús usz tók elleni haicát. fi.zen csak négy éve annnk, hogy befejeződött minden idők legvéresebb, legborzalmasabb háborúja é; mégis kísért móg a hamleti kérdés. „Lenni, vagy nem lenni?" — ,Béke, vagy háború?'. Mi ennek az oka? A felelet egyszeri? A világot ma két táborra lehet osztani, az imperialisták táborára, akik újabb háborút akarnak és a béke táborára, melynek élén a Szovjetúrii halad. A kapitalista országokban gazdasági válság van, a Alarshall-terv balul ütött ki, erősödik a baloldal. Gyorsan orvosságra van szükség! És a régi recepthez nyúlnak. Egész propaganda aparátusukat az előkészítendő „szent háború" szolgalatjába állítják. Közben gyáraik gyilkos tempóban gyártják a fegyvereket. Ache sonok, Dul'esek, Bradleyek, Vanderbei gek, Churchillok, Biumok és Bevinek szítják a tüzet, mert kell a zsíros profit. Ezek az urak azonban egyben nagyon elszámították magukat. Az em beriség d"ntő többsége békét akar, a béke erői sohasem voltak még oly.n erősek mint ma. De tegyük fel a kérdést: „Kikre számít e harcban az a maroknyi kapitat'sta?" A felelet megint egyszerű. A reakcijra és még vala! re. Az ú. n. apolitikusokra, „objektívekre", középúton járókra, se hidegekre — se melegekre. Ezek azok a kispolgárok, akikkel naponta találkozunk, ak

:k minden szavukkal békét óhajtanak, de a politikáról nem akarnak hallani sem. „Én jól aka rok élni, békéhen és nyugodtan, én nem tartok sem veletek, sem velük, én nem exponálom magam." Harcolni a békéért? Azi nem! Csak mint a b

;rka várni, hogy lecsapjon a tagló. Passzivitás a világ nagy békeharcában olyan, mint a háború támogatása. Ez az igazság Ma a párizsi és prág i békekonferenciák, a Világifjúsági Találkozó és kongresszus harcos békekivonata,. Mao-Ce-Tung, Zachariades ka tonája, Malája és Indonézia partizánja Vietnam harcosa mind egy célért küzd különböző módszerrel, de egy akarás sal. Ma nincs helye a " gyáva meghunyászkodásnak, ma szervezni kell a békét! A'ert' harcolni nem akart az első világháború sok-sok ni llió katonája sem, de hogy fegyvereiket az impe; islizmus ellen fordítsák, hogy kiharcolják a békét, erre csak Oroszország munkássága és parasztsága volt képes. A tcbb'ek meglapultak, vagy pedig itt-ott merészen kitörtek, kirobbantak, de nem szervezőiive, csak egyedül, kevesen. Ezeket könnyen e'iitézte a kivégző külön.tmény, a golyó vagy a bitófa. Jó, hogy ma már az emberek többsége gondolkozik, hogy ma már nem lehet a dolgozó mili'kat a kapitalista országokban vágóhidra cipelni. Ma minden országban megfeleltek a Kommunista Pártok milliónyi tagjuk nevében: „Mink sohasem fogunk harcolni az imperialisták oldalán —, a fegyverek majd visszanéznek!" A n i jelszónk marad: „Si vis pacem para pacem!" De készítsd a békét nem azzal, hogy kivánod, mert azt minden épeszű embefc kív4nja. Ez még semmi, dolgozz jobban, építsd jobb?n néfi demokratikus hazánkat, tanulj és művelődj, rombold, le magad körül azt, ami már rég

;, avuit és korhadt és gvűio'd azokat, akik az emberek tízmillióinak vesztét kívánják. Mind g szemed előtt legyen az 3 je'szó, melyet F: rkas Mihály elvtárs, a Magyar Népköztársaság nemzetvédelmi nrri ztere mondotta Világif iúsáfi kongresszus megnyitó ü'ésén: „Mink nem ko!''"lj"k a bé'iét, m'nk szervezzük a * béke védőinek mozgalmát". Biztató hang a Cé~n a gyárból ' Gyárunk főleg kiterjedt élmunkásmozgalmáról ismert. Sajnáljuk, hogy az Ifjúsági Szemlének nemrég azt kellett megállapítania, hogy fiatalságunk a szervezeti munka tekintetében alszik. Most annál nagyobb örömmel számolok be a csütörtökön megtartott gyűlésünkről. Az üzemi étkezdében közel 200 résztvevő jelenlétében Vacula elvtárs mondott megnyitó beszédet. Utána megalakult az Ifjúsági Szövetség üzemi bizottsága. Az egyes előadókat egyhangúlag választották meg. Az új vezetőség nevében Cer>eík elnök elvtárs mondott köszönetet a megválasztottakba hol"e7ett bizalomért, maid Kovárová alelnök magyar nyelj ven a gyár magyar ifjúságát hívta fel közös munkára. I A gyűlésnek különös fényt adott Okáli elvtárs, a belügyi megbízott jelenléte. Műsorról^ az NB kultúrbrigádja gondoskodott, mely fúvószenekarával, dalegyüttesével és szavalatokkal szerepelt. Jólesett egyenruhás barátaink társasága és bizony a szórakozás alatt sokat kellett a régi csendőrség és a mi nemzetvédelmi hatóságunk közti különbségre gondolnunk. Hisszük, hogy további munkánk is olyan szép lesz, mint az indulás. Reh OI -a, Bratislavai Cérnagyár A Szov'et sebészet új eredményei A szovjet tudományban is érvenyesül az ipari termelésben beváit tapasztalatcsere, amely annyi sikert és eredményt hozott a termelékenység növelése terén. Ha az egyik szovjet kutatóintézetben felmerül valamilyen probléma, közli a hason.ó intézetekkel és akkor minden kutatóitnézet minden tudósa igyekszik a probléma megoldásában körcmuköc^ii. A Szovjetunióban 72 egyetemen folyik ez a kutatómunka és így érthető, hogy a "szovjet sebesek sokkal nagyobb és tökéleteseb eredményeket érnek el, mint bármely más nemzet tudósai. A szovjet sebészet minden évben ujabb és ujabb'sikereket arat, újabb és újabb problémákat old meg. I.yen siker például a nyelőcső-sebészet terén elért eredmény. Judin, Ugiov, Visnyevszkij és Popov tudósok, egyszeri műtéti eljárással gyógyítják a nyelőcső betegségeit,' amelyeket a nyugati orvostudomány csak műtéti beavatkozások hosszú sorával tud meggyógyítani. Magyarországon különösen nagy jelentősége van a szovjet orvosok új műtéti eljárásának, mert igen sok a nyelőcső-szűkületben szenvedő ember Hasonló eredménnyel végzik a szovjet orvosok a nyelöcsőrákműtéteket is. Igen súlyos betegség a verőcrgyulladás is, amelynek gyakori következménye a verőér-elzáródás. Ezt is igen sikeres új műtéti módsz rrel kezéiik a Szovjetúnióban. Mindezeken túl, a legérdakesebb újdonság azonban az, hogy kutyákon végtagátültetési műtéteket eredménnyel sikerült végrehajtani. A szovjet tudósoknak sikerült először a világon teljes végtagokat í ültetni és ezzel megteremtették annak lehetőségét, hogy a tökéletesen kikísér erezett műtéti eljárások er:dményeképpen rövidesen embereken is el lehessen végezni hasonló műtéteket. Hogy ez mit jelent a jövő szempontjából, azt még laikusnak sem kell sokat magyarázni. A művégtagok helyett a valódi végtagokkal lehet segíteni a szerencsétlenül járt embereken -•— ez valóban a fantázia világába tartozó feltevés volt addig, amíg a szovjet tudósok nem hozták közel a reális valósához.