Uj Szó, 1949. szeptember (2. évfolyam, 120-145.szám)

1949-09-11 / 129. szám, vasárnap

I 1949 szeptember UJSZ0 MEZŐGAZDASÁG Az egységes földműves szövetkezet gyakorlatban ... fiz egységes föKmőves szövetkezet megalakulása... Legutóbbi cikkünkben ismertettük az e

hysé

aes s^ovetKe^et ismérveit, niosi egy lépéssel tovább megyunK és gyakorlati szempontool ismertetjük az egységes szuvetkezet megaiakulásanaK módozatait és teuiniKa.ját. A gyakorlati élet megköveteli, hogy ezzel a kérdéssel a törvény betűin túl is foglalkozzunk, mert hiszen biztosra vesszük, hogy az egységes szövetkezet idei gazdasági sikerei után a földművesek és falusi dolgozók egyre nagyobb számban fognak meggyőződni arról, hogy az egységes szövetkezet igenis hatalmas gazdasági előnyt jelent számukra, hogy a reakció terjesztette állítások merő valótlanságokat tartalmaznak s egyre nagyobb mértékben fognak majd hozzá újabb és újabb egységes szövetkezet megalakításához ... Az egységes szövetkezet megalakítására vonatkozó intézkedéseket vegyest tartalmazzák a törvény (Tt. 1949. évi 69. sz.) és a végrehajtó rendelet (Tt. 1949. évi 75. sz.) A megalakulás munkáját 5—10 tagú előkészítő bizottság hajtja végre. mely az eddigi földműves szövetkezetek tagjaiból és a földműves dolgozó társadalom többi tagjából alakul. Az előkészítő bizottság azután saiát kebeléből elnököt és alelnököt választ, mert az természetes, ho<ry kell lenni egv szervnek, mely az előkészítő bizottságot további munkájában irányítani fogja. Az elnök az előkészítő bizottság megalakulását három ranon belül bejelenti a központi szövetkezeti tanács kerületi szervének, vagy ha ilyen nincs, ú",y magának a központi szövetkezeti tanácsnak és indítványozza az előkészítő bizottság jóváhagyását. Természetesen e bejelentésnek tartalmaznia kell az előkészítő bizottság összes tagjaínak a nevét, lakhelyét és foglalkozását, ha pedig az előkészítő bizottság tagjai már azelőtt tagjai voltak olyan szövetkezetnek, mely beolvad az egységes szövetkezetbe, úgv a beielentésnek tartalmaznia kell minden adatot, mely a tag az előző szövetkezetben folvtatott működésére vonatkozik. A bejelentés valódiságát a helyi nemzeti választmánynak kell megerrsiten-'e. Amint az előkészíti bizoUsfl" kérhez kap^a a központi szövetkezeti takács jóváhagyóét, me^kez^i rakodásét. melv főként ta°-gvüité^ől és a beolv«dó rne^áPanít*s«ból áll. A' előkészítő h'zntt^g foH.plH ft 57^ypf-Vn-*et. iv^viti dést, átveszi az érdeklődők Írásbeli jelentkezését és megállapítja, • mely szuvetKezeteit azoK, mei^eK a toivcny erteaueben beoivaanan az egységes szövetkezetbe. Aakor ezzel a munkával készen van, újabb kérvényt terjeszt be a központi szövetkezeti tanácshoz, illetve —innak ruegfeielö szervéhez, amelybCTi a bizottság most már az egységes szövetkezet megalakulásának tudomásul vetelét kéri. Természetesen ebben a kérvényben is feltünteti a tagnévsort, valamint a beolvadó szövetkezetek lajstromát. Ezt a kérvényt a központi szövetkezeti tanács felülvizsgálja. Megállapítja, vájjon életképes-e az új szövetkezet, nevezetesen, hogy van-e elegendő tagja ténykedésének kifejtésére, valamint ellenőrzi, hogy a beterjesztett szövetkezetek válóban olyanok, melyeknek ténykedése az egységes szövetkezet ténykedési körébe esik, azaz beolvad az egységes szövetkezetbe. Ha ezek a feltételek adva vannak, a központi szövetkezeti tanács megadja jóváhagyását. A jóváhagyás megadásával az egységes szövetkezet megalakultnak tekintendő, függetlenül attól, megtörtént-e a szövetkezet cégbejegyzése. (Ez a kérdés lényeges lesz majd a hitelkérdés cikkében.) A szövetkezet megalakulását az előkészítő bizottság a faluban szokásos módon hirdeti ki, tehát táblahirdetménnyel, dobolással, stb. Az előkészítő bizottság az igy megalakult szövetkzetetet 8 na non belül cégjegyzés végett beterjeszti a megfelelő bírósághoz. E beje'entásbez csatolja a központi szövetkezeti tanács jóváhagyó végzésének hiteles másolatát, az előkészítő bizottság tap.la^stromát (hitelesített aláírásokkal), azonban a hitelesítést jelen esetben a helyi nemzeti vá.las7tmány is jogosult foganatosítani, közjegyzői vagy bírósági hitelesítés nem szükséges. A cégbejegyzés feltünteti a szövetkezet ke'etkezését, e

1 nevezését és székhelyét, a vállalkozás tárgyát, az előkészítő bizottság és az igazgatóság tagjait, a szövetkezet kéDviseleténelí és aláírásának módozatait, az üzletrészek összefszerüsé^ét és a tagok szavatosságát a szövetkezet megszűnését és a felszámolók neve

!t. valamint az adatok megváltoztatását. Az egységes szövetkezet ginns-'ab^tvait az ű. n. alanszabálvmintát a Köznonti STÖV. tanács adja, e-eket azonban a földműve!ésl\

<*vi rpini"zf"rr>ek kell ióvába°"vnia és a Hivatalos Lrrban kcz^éteni-'e. A közzététel viszon*- mindent, r>ót<">l P*YÚ » töhhi más szövetkezetnél strikt előírás; tehát az alapszabályok beterjesztését a bírósághoz, közigazgatáshoz és egyéb előirt hivatalos szervekhez. Az alapszabályok kötelezőek, tehát ezeket köteles átvenni és betartani minden egységes szövetkezet. Megváltoztatásukhoz a központi szövetkezet hozzájárulása szükséges, amit azonban még a földmüvelésügyi miniszternek is jóvá kell hagynia. Alapszabályváltoztatás esetén azonban a változtatást és a megváltoztatott alapszabályok egy példányát a cégbírósághoz is be kell terjeszteni. Az előkészítő bizottság azután az alapszabályok értelmében közgyűlést hív össze, mely megválasztja az igazgatóság é3 az alapszabályokban megjelölt többi szervet s ezzel azután az előkészítő bizottság befejezte munkáját. De minek is lenne tovább, hiszen már megalakult maga a szövetkezet, bejegyezték a cégbíróságnál, alapszabályokat kapott, közgyűlést tartott és igazgatóságot választott, tehát megalakulása befejeződött. Az így megalakult szövetkezet most már hozzáláthat feladatának telejsítéséhez: a földműves dolgozó szociális színtjének emeléséhez. Szántszándékkal sűrítettük e-ry cikkbe a törvénv és rendelet különböző szakaszaiban lefektetett rendelkezéseket, ho""y í°"v egységes és tömör kénben pyfikorlati útmutatást nyujtsunk azoknak a földműves olvasóknak, akik már döntöttek az egységes szövetkezet megalakítása rrellett. Reméljük, hogy ezzel eltávoztunk minden kételyt és félreértést, amit talán a reakciós propaganda hatására itt-ott még éreztek, az alakítás áll'tőlaTOS nehézkességével szemben. Hiszen a törvénv és rendelet az egységes szövetkeztek megalakításiak formai részét a minimumra csökkentette, ami e°~vébk*nt a szociális törvényhozás állandó vonala. A z elő-'rások egyszerűek és áttekinthetők. Ügv vannak szerkesztve. hogy az e°ysé es szövetkezet alapítói a gyakorlatban minél kevesebb technikai nehé7ségre és pénzügyi akadályra bukkanjanak. Ezért tüntette el például a törvény a hitelesítés eddi"i kötelező formáját, ezért egyszerűsítette le at alapszabály közzétételét és a cégbejegyzést olyannyira, hogy a falusi dolgozók az egységes szövetkezetet akár önmaguk, minden külső segítség nélkt'l is megalakíthatják. Most már a falusi dolgozókon a S-T. hogy ik-en forr^ai könnvit^sek mellett hozaz eTfé'zps czövektezetek további megalakításáhaz. (m. 1.) Jó vetőiTsag — jobb termés (Vb) Már nem sok idő választ el bennünket az őszi vetéstől. Itt az idő, hogy előkészítsük nemcsak a főidet, a vetőgépet, de a jó vetőmagot is. A közmondás is azt mondja: „Ki mint vet, úgy arat" de mondhatnánk úgy is — "ki mit vet, azt arat —, mert tudjuk, hogy az elvetett vetőmag minősége nagyon fontos tényező a növényi termeiesben. Ma már mindenki tudja, hogy csak jó vetőmag vetése hoz jobb termest. Mire kell a vetőmag kiválasztásánál ügyelni. Elsősorban fontos az alkalmas alfaj kiválasztása. Közismert dolog, hogy minden gabonafajtából többléíe alfajt termesztettek ki, a különféle tájak, talaj és éghajlati viszonyoknak megfelelően. Ezeket az alíajlákat a vetőmag nemesitök több éves munkájukkal termelték ki s ezek á fajták a nekik megfelelő körülmények között a leg.ohb termést adják. Minden alfaj bizonyos tulajdonságokkal rendelkezik. r-ely tulajdonságok a vetőmag megválasztásánál tekintetbe veendők. A/'ailami kutató intézeiek évente összehasonlítható Kísérleteket végezne ezen alfajtákkal, IIOLV a különbőz j feuődési körülményekre való tekintette' megállapíthassák az egyes alfa iták alkalmasságéi és kísérleteik alapján kiválaszthatják a legmegfelelőbbet az egyes vidékek számára. Szem előtt kell tartanunk azt, mit a többéves tapasztalat bebizonyított, hogy a nemes vetőmagfajták mindig magasabb és iobb minőségű termést hoznak, mint az úgynevezett házi lajták, melyek a többéves továbbtermelés által kevertek, degeneráltak és alacsonyabb termést adnak. A megfelelő vetőmag kiválasztásánál, ha a termelő nem tudja melyik fajtát válassza, ismét nagy segítséget nyújtanak a kísérleti állomások vagy intézetek, hol a termelőknek készséggel tanácsot adnak. További és nagyon fontos feltétel a jó termés elérésénél az is, hogy a vetőmag tiszta legyen. A kicsépelt gabona közvetlen a cséplőgéptől, nem alkalmas a vetésre Az ilyen gabona ugyanis különféle nagyságú, súlyú vagy éppen kifejletlen, hibás szemek keveréke, mely gyakran tartalmaz szemetet s más oda nem va'ó idegen anyagot. Ezt a szemetet két csoportba sorolhaljuk: az úgynevezett ártaimatlan szemét, mint például föld, homok, pelyva, szalmatöredék és hibás magok stb., melyek csak csökkentik a tiszta mag rjiennyiségét. Ha kis menyiségben fordulnak elő, nagy kárt nem okoznak A káros idegen anyagok, nemcsak hogy a tiszta mag mennyiségét csökkentik, de ártanak magának a növényzetnek is. Ideiartoznak elsősorban a gyommagok. Ezek a vetőmaggal együtt a földbe jutva csökkentik a termést, elősegítik a növényzet különféle betegségeinek terjedését, nehezítik az érést és az aratást. A szemét és gyommagok eltávolításával még nem kipuk jó vetőmagot. A vetőmagnak, amennyire lehetséges, egyfoima nagyságúnak kell lennie. Csak egészséges és nagy szemekből fejlődik erős, egészséges növény. A jó vetőmagnak természetesen megfelelő csíraképességgel kell rendelkeznie, mert enélkül. mint vetőmag nem jöhet számításba. Gyöngébb csíra képességű vetőmagból többet kell vetni, ha megfelelő eredményt akarunk elérni. A jó vetőmag csíraképessége sohasem lehet 90 százaléknál alacsonyabb. Alacsonyabb csíraképesség, a vetőmag gvöngeségéről, betegségéről tanúskodik. Ilyenből sohasem várhatunk egészséges életerős növényt. Nagyon fontos az is, hogy a vetőmag egészséges, szagtalan legyen s hogy színe is erről tanúskodjon. A magok ugyanis sokfajta betégség hordozói lehetnek. A gabonafélék leggyakoribb betegsége, mely a legtöbb kárt okozza, az üszög. Ez a betegseg különféle változatban megtámadhatja mind a búzát, mind a rozsot és árpát. Az üszög hordozója gombaszerü képződmény, melyek a magot tekete porszeríi anyaggá változtatja. A legjobb védekezés ellene a pácolás. Az elmúlt években gyakran találkoztunk üszögös gabonával, ámbár minden alkalommal felhívták a termelök figyelmét a sz. kszerű pácolás szükségességére. Egyes helyeken az időjárás is hozzájárult az üszögképzödés elősegítéséhez, azonban ezt mécsem lehet egyedül az időjárás számlájára írni. A gabonafélék betegségeinek vizsgálásánál majdnem mindig arra az álláspontra jutottak, hogy az üszökösséget legtöbbször a gazdálkodók hanyagsága okozta. Sokfi esetben meggyőződhetünk arról, hogy nem szenteltünk szükséges figyelmet a pácolásnak. Termelőinknél jelenleg ismerős a száraz és nedves pácolás. Ha tökéletesen és lelkiismeretesen párolunk, úgy mindkét módszer eredményes. A legtöbb hibát az okozza, hogy nem veszik figyelembe a vetőmag mennyiségét, vagy nem keverik át tökéletesen a pácolandó vetőmagot s az egyes gobanaszemekre a pácolószerből nem jut. A földmüvelésügyi meghatalmazotti hivatal a raktárszövetkezetek útján ez évben is bebiztosítja a szükséges nemes vetőmagok beszerzését terme* lőink számára. Ezek a vetőmagok megfelelnek a fent felsorolt követelményeknek s egyedül földműveseink elhatározásától függ, hogy élni akarnak-e ezzel az eszközzel, ki akarják-e használni azt az előnyt, melyet számukra ezáltal kormányunk nyújt. Azok a földművesek, akik már egyszer kipróbálták a nemes vetőmagokat, meggyőződtek a termésátlag emelkedéséről mind mennyiségi, mind minőségi szempontból. Utcai újságot minden faluba A romániai magyar népi szövetség napilapja, a „Világosság" került a kezembe, hogy mint mindennap, a többi hozzánk érkező lapokkal együtt átnézzem. Már az lelső pillanatban megragadta szememet a vezércikk címe: „Utcai újságot minden faluba." Igen, ez kellene nálunk is. hogy a még mindig tespedtségben meghúzódó népünket mozgékonyabbá, a szocialista eszmék harciasabb munkásaivá neveljük. Ez volt az első gondolat, amely bennem a cikkel kapcsolatosan felmerült. De tovább siettem, anélkül, hogy behatóbban foglalkoztam volna magával a cikkel. Az újságírói „újságolvasást" végeztem. Egymásután Mentek át kezeim között a lapok, a Budapesten megjelenő Szövetkezet, a Szabad Föld, az Amerikai Magyar Hírnök, a Dunántúli Napló, Szabad Nép, Népszava, Rudé Právo, Pravda, Práca s vagy egy tucatnyi egyéb bel- és külpolitikai napilap. Később, hogy a csehszlovák Távirati Iroda anyagának megérkezte után a beérkezett hírek feldolgozásához kezdtem, szemem ismét rávetődött a Világosságra, illetőleg Lázár József vezércikkére: „Utcai újságot minden faluba." A cikk cime újból megkapott, sőt annyira lenyűgözött, hogy sürgős munkám ellenére belefogtam a cikk elolvasásába. Tartalma ? Maga a cikk címe megmondja. A felvetett gondolat megvalósítása azonban a csehszlovákiai magyarság délszlovákiai magyarlakta falvak szempontjából anniyra fontos és akut, hogy elhatároztam: Lázár Józsefnek a Világosságban irott vezércikkét tovább adom a csehszlovákiai magyar falu dolgozóinak, mert Lázár ugyan szavait a romániai magyar falvak lakosságához intézte, de szavainak ereje minden valószínűség szerint példakövető cselekedetekre fogja buzdítani a mi dolgozó falusi népünket is. íme a cikk: Az utcai újság erős harci fegyvere a

; dolgozó parasztságnak. A jó újság mozgósít, szervez, leleplez, bírál, harci és munkamódszereket közvetít. Jelentősége az első pillanatban talán fel sem mérhető. De, ha mélyebben nézzük a kérdést, nyilvánvaló, hogy erről a fegyverről a falu dolgozó népének saját érdekében nem szabad lemondania. A jó utcai újság nagymértékben hozzájárul a falu problémáinak megoldásához. A tapasztalat azt bizonytíja, hogy ahol jó a faluujság, ott pezsgőbb a szervezeti élet, lendületesebb a kizsákmányolók elleni harc, zavartalanabbul folynak az időszerű munkák. A Román Munkáspárt kezdeményezésére egyre több faluban láthatunk utcai újságot. Természetesen még vannak olyan községek is, amelyekben még nem jelentek meg. Az ilyen helyen több is a panasz, döcög a szervezeti munka, hangosabbak a kulákok. A már meglévő faluujságok nem mind egyformák. Vannak jó és rossz, vagy gyengébb utcaujságok. A probléma fl6ntossága megköveteli, hogy egy röpke pillantást vessünk mindkét fajtára. Amidőn valamelyikre azt mondjuk, hogy ez jó, nemcsak a külalakját nézzük, hanem elsősorban a tartaimát. Ha olyan cikkeket, írásokat, híradásokat tartalmaz, amelyek a község dolgozóinak mindennapi életével, kérdéseivel, erondiaival foglalkoznak, az utcaujság helyes úton halad feladata betöltésében. Volt alkalmunk ió utcauiságot látni. Miről is adott hírt ez az utcai újság? Kezdjük talán azzal, hogy mindenekelőtt szembetűnő helyen állították fel: a piactéren. Esőtől és széltől üveglappal védik a kiragasztott írásokat. A jó helyre állított utcauiság minden arra menőnek felkelti a figyelmét. Megáll előtte és böngészni kezdi a cikkeket. A hídalmási faluujság azonban nemcsak forgalmas helven áll, hanem olyan dolgokkal foglalkozik, amelvek a faluban időszerűek és érdeklik a dolgozókat. Vagy tizenhat cikket lát. tunk kífligo-ész'-e. Volt közöttük kézzel és géppel irott. Dolgozó földművesek írták a falu népének. Munkamódszerekről adtak számot. A határfelelősök végzett munkájukról az aratás, a cséplés menetéhez szóltak hozzá. Egysierü szavakkal elmondták, ki mit észlelt, ki dolgozott szorgalmasan, ki kullogott hátul. Egymást is bírálták. Rámutattak arra, hogy mi volt a másik hibája. A beszolgáltatás menetéről is írtak: a vonakodókat kiszerkesztették, a szívesen adókat megdicsérték. A dolgozó parasztok megértették az utcai újság horderejét. Ezért is tudnak jó újságot szerkeszteni. A fenti példa nyomán nem nehéz elképzelni, hogy milyen lehet a rossz utcai újság. Legfeltűnőbb ismertető jele az, hogy eldugott helyen szerénykedik, bokrok mögül kandikál ki szégyenlősen. Van< is miért szégyenkeznie, mert régi hivatalos községi hirdetményeken kívül újságokból és folyóiratokból kivágott képeken kívül mást nem tartalmaz. Láttuk tehát, mi különbség van a jó és rossz utcai újság között. Minden falunak arra kell törekednie, hogy újságja a jó csoportba tartozzék. A kétfajta utcai újság mellett van még egy harmadik csoport is: az, amely még nem született meg. Áthaladtunk olyan községeken, ahol sem jó, sem rossz utcai újságot nem találtunk. Ezeken a helyeken rendszeresen azt válaszolták, hogy most sok a dolog, az embereknek nincs idejük utcai újságba írni. Eléggé nem kárhoztatható felfogás ez. Közömbösséget, tunyaságot takar és arra utal, hogy nem értették meg az utcai újság politikai jelentőségét. Ezekben a községekben nem adnak számot maguknak a dolgozó földművesek, hogy milyen nagyot hibáznak, mennyit ártanak maguknak azzal, hogy még nem használják fegyverként, mozgósító, nevelő eszközként az utcai újságot. Az, hogy nincs idő, nem helytálló érv. Nem kell hozzá sok: csak egy kis jóakarat, jószándékú kezdeményezés. Néhány szál gyalult deszka és pár darab léc minden faluban akad. Írni-olvasni tudó emberek is akadnak bőven. A legelfoglaltabb, néhány elemi osztályt, végzett dolgozó földművesnek is van vasárnaponként egy órányi ideje arra, hogy tizenöt-húsz sort papírosra vessen. Dolgozó földmüvességünket becsülné le, aki azt állítaná, hogy a falu dolgozóinak nincsenek meglátásaik, gondolataik, hogy nem tudnak hozzászólni a község ügyeihez. Minden faluban megvannak tehát az öszszes feltételek a jő utcai újság szerkesztéséhez. Csak hozzá kell fognia néhány szervezeti embernek. A Román Munkáspárt helyi szervezeteinek irányításával, a tömegszervezetek vezetőségének kézbe kell venniök az utcai újságok felállításának kérdését. A kezdeményezés termékenyítöleg hat majd a falu dolgozóira. Helyes neveléssel lesz cikkíró elág. Olvasóközönség is. Az utcai újságok kérdésében ne helyezkedjék senki sem arra a kényelmes vagy rövidlátó álláspontra, hogy minek a faluujság, hiszen a faluba úgyis járnak napi- és hetilapok. Ez utóbbiak sohasem helyettesíthetik az utcai újságokat. Feladatuk általánosabb, világ- és országos eseményekről tájékoztatni, minden községben egyformán hasznosítható politikai nevelő és agitációs írásokat közölni. A világon egyetlen napi- vagy hetilap sem vállalhatja azt a feladatot, hogy naponta egyszerre akárcsak egyetlen megye összes falvainak eseményeiről, aprólékos harcairól rendszeresen beszámoljon. Ez a feladat a falusi utcai újságokra hárul. Éppen ezért egyetlen község dolgozói sem hanyagolhatják el az utcai újság szerkesztését. Hiányosságuk leküzdésére, a falusi kizsákmányolók tizelmeinek leleplezésére, a közömbösök és tétlenkedők kipellengérezésére, harci buzdításra faluhelyen a legjobb eszköz az utcai újság. Egyetlen falu sem maradjon tehát jó utcai újság nélkül? I