Uj Szó, 1949. szeptember (2. évfolyam, 120-145.szám)

1949-09-10 / 128. szám, szombat

1949 szeptember 10 UJSZ0 3 UJSZÖ Tanácstag lett Hssin-Csen

9 a kolduslány CJárom nemzedéken keresztül sen• ' kinek sem volt még soha munkája Han-Hszin-Csen családjában. Ma Hszin-Csen a megyei tanács tagja: hetven falvat és hatvanezer lelket számláló kerületet vezet. JJjszin-Csent tlzenhatéves korában " szülei feleségül adták egy kissé eszelős koldushoz, aki később teljesen megőrült és meghalt. A japánok gyanúsnak találták HszinCsen apját, anyját: szegény emberek, akinek nincsen veszteni-valójuk, blxonyosan segítik a felszabadító hadsereget. Ügy megverték őket, hogy nem volt iöbbé erejük koldulni és éhenhaltak. • S

oha életemben nem volt jó napom — mondotta Hszin-Csen — a koldulás borzasztóan lealázó. Én Inkább napokig nem ettem. * ^Ö^/Vben találkozott Hszin-Csen Itf'VV olyanokkal, akik titokban, a föld alatt, de szívósan küzdöttek a japánok ellen. Ezek így szóltak hozzá: — Hasznos szakmát kell tanulnod; ha az elnyomókat kikergettük. Kínának szüksége lesz olyan emberekre. akik alkotni tudnak. * E

zek az emberek segítettek, hogy megtanulhassak szőni, így kezdtem pénzt keresni. — De a legfontosabb az volt, hogy munkájával emberi méltóságot szerzett magának. • K

étszázötvenetet laktak Hszin-Csen falujában A falu japán megszállás alá esett és képviselőtestületét, kormányzatát, japánok nevezték ki — árulókból. Hszin-Csen, új barátai tanácsára, megszervezte az asszonyokat: ők is fonjanak, szőjjenek — a falu földalatti titkos népi tanácsa pedig pénzzel segítette őket. Szövőszövetkezetet létesítettek, amely szépen gyarapodott. A faluban élő nők fele résztvett munkájában. ?QAA r

e szétzüllött a Japánhad• S*

4*^ sereg. A falu földalatti tanácsa kezébe vettel a hatalmat. A bábKormányzat még mindig „elnökölt". De Hszin-Csent a kerület székhelyén nyilvánosan kikiáltották a Munka Hősnőjévé. » E

kkor a falu asszonyainak háromnegyede már benn volt a szakszervezetben. Ez teljesen megváltoztatta társadalmi helyzetüket. — Kínában rossz volt lánynak lenni, de ha egy lány férjhez ment és férje családjában menny lett belőle, akkor a legelnyomottabb bábbá lett — mondotta Hszin-Csen. — De mióta hasznos munkát végeztek és eltarthatták magúkat, egyszeriben megváltozott a helyzetük Udvariasan bántak velük, hiszen tőlük kértek pénzt és követet a férj családtagjai, az anyós is, akit a legmélyebb tiszteletben kell tartani. a japánok érezték, • hogy uralmuknak vége. Végső dühükben megölték, elhurcolták a férfilakosság nagyobbik felét, összesen, ötven férfit hagytak a faluban, beleszámítva a japán ügynököket is. • IW megmaradt egészséges férfiak ** polgárőrséget szerveztek, hogy visszaverjék az ellenséget. A földművelés az öregekre maradt és az asszonyokra. • RJj sfein-Csen szakmát változtatott. •• ö vezette .falujában a nőket kis csoportokba osztotta őket, minden csoporthoz beosztott egy-egy tapasztalt öreget, akik megtanították a nőket a földművelésre. * A

z első termés nagyon jó volt. A férfiak megállapították: — Mi mindig azt hittük, hogy a nők nem jók a munkában. De most, először a történelemben, azt esszük, amit az asszonyok termeltek. * E

z évben még 4 nő vált a Munka Hősévé s valamennyi aszszony keményebben dolgozott, mint valaha A nok példája ösztönözte a férfiakat: a polgárőrség mellett segítettek a földmunkában és a falu népének még sebesüitszálltásra is futotta az erejéből * z asszonyok gyakorlott fö'dművesek lettek s maradt idejük, fonásra, szövésre is. A falu jómódú lett. a

z egész kerület f elli SJffcfrSJ szabadult. Han-HszinCsent választották veze tőül. 0 vezette a földosztást. ost — mondta Hszin-Csen, van földünk, jól táplálkozunk, jól öltözünk s a kormány ad kölcsönt, hogy igásállatokat vehessünk. Jómódúak vagyunk és a kerületünkben mindenki éjjel-nappal dolgozik, hogy minél jobbon segítsük a néphadsereget, minél előbb jómódban élhessen egész Kína népe. RJszin-Csen megtanult írni és olvásni. Kitűnő szervező. Amikor Hszucsuan elfoglalására készült a néphadsereg, a kormány meg bízta őt, hogy kerületében egy hónap alatt kétszáznegyven mázsa gabonát gyűjtsön be. Kilenc nap alatt megvolt a kétszáznegyven mázsa gabona. — Ezt népünk nagy lelkesedese tette lehetővé — mondotta Hszin-Csen. I

gy történt, hogy a volt koldust kerületi kiküldötté választották az első általános kínai kongresszusra. Ahogy ő maga mondta: — A felszabadult Kínában nem az a fontos, koldus voltál-e, vagy tudós. A társadalomban elfoglalt helyed attól függ, hogy milyen jól szolgáltad hazád, néped érdekelt A néphadsereg adott először életemben lehetőséget arra, hogy ember legyen belőlem és nézzétek, hova fejlődtem. Részlet Ke Csung-ünig a ,,Tábortűz ha^ye' c. eüoszából: Ezernyi gyötrelem és tízezernyi nélkülözés után áprilisban végre megadta jogos ör'őkségün" et a világ. Öh, nagy fiak és nagy honleányok! Az út vértől ázik és mi mé~is daloljuk a harci dalt. Amig a búza kalászba s magba szökken, amig a hegyóriásokon tiszta foirásvíz buggyan, gyomrunk tésztával tömjük tele. Zúg a hegység, emel'-edik a hullám, csak súlyos kínok árán tudjátok meg, mily ízes a kenyér és a hús. Fordította: Pócz Olga. cccc... meiffip C-vitamint eszünk! Mit mond etwi az orvos? Nyáron alkalmunk van pótolni a I téli hónapokban nélkülözött vitami- i nokat. így elsősorban a C-vitamint. A C-vitamint a szervezet nem tudja előállítani, mint a B 1, K vagy E-vitaminokat, ezért csak táplálék formájában tudjuk felvenni és fedezni a napi 80—100 gramm C-vitaminszükségletet. Mit mond erről az orvos? — A C-vitamint a szervezet nem raktározza el hosszú ideig, így nincs értelme, hogy szinte mániákusan csak olyan ételeket együnk, amelyben C-vitamin van. Általában elmondhatjuk, hogy nálunk ma már inkább C-vitamin túltelítettséget tapasztalhatunk az embereken, mint C-vitamin hiányt. Természetesen ez nem káros. Azt mutatja, hogy az emberek könnyedtn hozzájuthatnak a C-vitaminszükségletükhöz. A nap hatásának hosszabb ideig kitett, későn érő gyümölcsökben, a pirospaprikában, a friss húsban nagymennyiségű C-vitamin van. MUNKARUHAK Bölcsődében, napközi otthonban, bizonyos ipari üzemekben, háztartásban, üzemi konyhákon, laboratóriumokban és a munka számos más helyén hordható ez a három ruha. A munkahelyen is tisztán, rendesen és célszerűen öltözzünk, — ez a cél s ezt akarjuk szolgálni e heti rovatunkkal. Első ruhánk két részből áll: egy minden célra alkalmas munkaruhából és a ruhát jól védő kötényből, A ruha anyaga: világoskék karton, zefír vagy vászon. Kerek, fekvő gallérja magasan csukódik; háromnegyedes ujján manzsetta. A kötény anyaga: sifón, esetleg fehér köper. Elől végig go,.ibolható, két nagy rátett zsebbel. Második ruhánk anyaga: kék-fehér csíkos vászon. Felsőrésze négyszögletes kivágású, rajta a dísz: négy gomb. Vija hosszú, manzsetiában végződik, könnyen felgyűrhető. Szoknyája alul harangszabású, hogy a munkában a mozgást ne gátolja. Harmadik ruhánk két részből áll: rövidujjú, magasnyakú pullóverből és rajta kantáros, nadrágos felsőrészből, melynek anyaga lehet szürke, barna vagy sötétkék puha, könnyű flanell vagy ballonvászon. Elől zipp-zárral csukódik; két rátett, rágombolható zsebe van; nadrágszára 3 cm széles bokapántban végződik. Legközelebb: őszi ruhák. Főzzél jobban A Jő konyha nem nélkülözheti se télen, se nyáron a pompás ízt és színt adó paradicsomot, de készítsünk minél gyakrabban nyersparadicsom-fogásokat is. Töltött paradicsom: Érett, de keményhúsú paradicsomnak vájjuk ki ügyesen a magházát és töltsük meg a következő töltelékkel: Csibemájat, maradéksültet, vagy sonkát 2 keménytojással együtt daráljunk meg, fűszerezzük meg sóval, borssal, mustárral, kis reszelt hagymával és állítsuk össze jó tejfellel. A paradicsomokat most egy tálra rakjuk és leöntjük tartármártással, mely olaj nélkül így készül: 3 tojássárgát 3 deci tejfellel összehabarunk és vízgőzben addig főzünk, míg jól besürüsödik, ha kihűlt adunk hozzá. 1 kanál mustárt, kis cukrot, sőt, egy kevés citromlét vagy ecetet. Vizes uborka télire: A friss, hibátlan uborkákat több vízben jól megmossuk és belerakjuk egy mély medencébe. Forró vízzel leforrázzuk, letakarjuk és így hagyjuk, amíg le nem hül. Most leszürjük, leszikkaszszuk az uborkát és tiszta üvegbe állítjuk jő szorosan egymás mellé. Körülrakjuk tormaszálakkal, tetejére 2 kanál feketa^orsot, 2 babérlevelet és száraz kaprot teszünk. Végül felöntjük felfojrralt és kihűlt sós vízzel, késhegynyi szalicilt teszünk a tetejére és lekötözve a kamrába teszszük. Egy idő után zavaros lesz, de kitisztul és kitűnő. HÁROM KÍVÁNSÁG Szlovák népmese. Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy szegény ember. Egész nap csak azon soliajtozott, hogy ö milyen nagyon szegény. Egyszer, amint a két kis sovány tehénkéjével fáért volt az erdőben, megint csak csak elfogja öt a keserűség. Egyszerre csak fekete holló száll le elébe és azt mondja: „Ne panaszodj, szegény ember, adj inkább egy falat ennivalót, szörnyen éhes vagyok." „No és én ugyan mit adhatok neked?" — feleli az ember. „Magamnak sincs harapnivalóm." „Add ide a tehenedet, hadd kapom be." mondja a holló. „No jól van", azt mondja az ember, „ha egy falásra bekapod, a tied." Hát a holló azonnyomban bekapta a tehenet. „Jaj Istenem, mit csináljak", kesereg az ember, „kapd be a másikat is, ha az egyiket megetted." Bekapja a holló a másik tehenet is. „Jaj Istenem, mit csináljak tehén nélkül, mit ér az életem, egyél meg engem is." „No, téged ugyan nem eszlek megg"., mondja a holló, „hiszen zörögnek a csontjaid. De tudod mit, gyere utánam, metfizetem a teheneidet." Ügy ls tett. Mentek keresztül az erdőn, a fák felett repült a holló, a fák alatt haladt az ember. Addig mentek. mendegéltek, amig egy tisztásra értek. A tisztáson állt egy palota, » palota előtt állt egy öregember, ez volt a palota őre. Mikor a szegeny ember korülnezett, nem latta sehol a hollót. Megkérdezi tőle az öregember, mi járatban van. Elmeséli neki a szegény ember, hogy járt. „Tudod mit," azt mondja neki az öreg, „mindjárt itt lesz a holló, az én gazdám", ha azt kérdi, mit adjon a teheneidért, mondd neki: „Mezőn áll a palota, palotában nagy szoba, a szobában asztalka, asztalkán egy kosárka, benne fehér keszkenő, finom fehér zsebkendő, ezt, ezt, ezt, ezt kívánom, csakis ezt." „Aztán miért kívánjam én ezt a zsebkendőt?" kérdezte a szegény ember, „talán bizony egész életemban sírjak bele a saját butaságomon?" „Javadat akarom", mondta az öreg ember, „ha kezedbe veszed a zsebkendőt, hármat kívánhatsz, mind a három kívánságod teljesülni fog, akármit kívánsz." Az ember megköszönte a tanácsot, erre jött is a holló mindjárt. Megkérdezte a szegény embert, mit kíván a tehenkért, de ő csak a keszkenőt kérte a palota asztaláról. Jól van, megkapta a keszkenőt. Alighogy beér az erdőbe, mindjárt arra gondol, hogy kipróbálja a csodakendőt. „Jaj Istenem, csak egy szempillantás alatt otthon lennék!" Hát abban a szempillantásban valóban otthon is termett. „Jaj, Istenem, de félek a feleségemtől, mit fog szólni, hogy nincs meg a két tehén. Bár csak az istállóban lennének!" Hát amint ezt kimondja, bőg is a két tehén az istállóban. Jön a felesége, elmond neki mindent. „Jaj Istenem," „Majd idővel eszünkbe jut valami", mondja az asszony, „most legalább nyugodtan végezhetjük a munkánkat akármikor rosszul megy a sorunk, jobbra fordíthatjuk, csak kezünkbe vesszük a keszkenőt és kívánunk magunknak valamit." Ügy is tettek, kimentek a kertbe nyuABAMYASZ Reá sohasem süt a nap, Lent dolgozik a föld alatt. Csákánya vájja a szenet, Hogy fűthessenek az emberek. Csak úgy megy hajó, gyár, vonat, Ha megtölti a zsákokat. S hogy villany világítson Itt, ö mécs mellett vakoskodik. Homlokán verejték pereg És nem lát őszt, tavaszt, telet. Neki nincs csillag, nyár, virág, Csak csend, veszély, síri világ. S ha megtelik a csille mind, Elülről kezdheti megint. Mindegy, a földön fönt ml van... Tiszteld a bányászt kis fiam! P. M. mondja, „két kívánságot már eljátszottam. Mi jót kivájunk harmadiknak?" kérdi a feleségét. „Tudod mit, tegyük el a kendőt a szekrénybe, aztán gondoljunk ki valami okosat." Ügy is lett Betették a szekrénybe a kendőt. godtan kapálni. Egyszerre csak azt mondja az asszony: „Kívánjunk magunknak sok tehenet!" „Ha szorgalmasan dolgozunk saját erőnkből is megszerezhetjük a teheneket, majd idővel eszünkbe jut valami jobb" feleli az ember. Ügy is volt, dolgoztak szorgalmasan, szereztek sok földet, legelőt. Egyszerre megint azt mondja az asszony: „Kívánjunk magunknak egy szép házat, nagy gazdaságot." „Dolgozzunk csak", mondta az ember, ezt saját erőnkből is megszerezhetjük, majd eszünkbe jut ennél jobb is." Ügy is volt, dolgdztaa. serényen, munkájukkal mindent megszereztek, amit szemük, szájuk kívánt. Házat, gazdaságot, mindent. Közben felnőttek a gyerekek, megszaporodtak az állatok, a két öreg meg annyit dolgozott, hogy nem értek rá kívángatni, megfeledkeztek a kendőről, meg a harmadik kívánságról, mindent megszereztek saját erejükből. Fordította: Bíró Ferencé TUDOD-E PJMTftS ... ? ...hogy a XIX-ik század elején dön< tő fontosságú esemény történt. Ekkor lépett orosz területre Napoleon (1812). Az orosz nép maga ragadott fegyvert, minden katona' kötelezettség nélkül és megvédte hazáját. Ezzel a hősi magatartásával épúgy, mint a mongol támadás idején, megmentette Euiópát a teljes leigázástóL Verses fejtörő Nap volt az édesanyám, Hold volt az édesapám, Kerek föld szült engem, A szél táncra tanított, Egy éles vas megvágott. Egy nehéz kő megmorzsolt, Csont és hús meglágyított, Meg is nyomorított Mikor elfogyasztott. Mi az? (Búza.)