Uj Szó, 1949. szeptember (2. évfolyam, 120-145.szám)

1949-09-08 / 126. szám, csütörtök

ssaí-^yc. » BÉnffifllii IITT ^iísíbwII. smfSL.-,.. • HP , jf V í-J'Sv' : fÉ f-t W IMIWMm . WMm . 1 mjjamMiiiiBE . f A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPJA Bratislava, 1949 szeptember 8, csütörtök 3 Kcs II. évfolyam, 126. szám siánskf

: „Minél jobban felvértezzük magunkat a marxizmus-leninizmus tudományával, annál könnyebb lesz utunk a szocializmus felé" A prágai Népház Steiner-termében ünnepélyes keretek között nyitották meg a KSC központi politikai iskolájának új iskolaévét. Ez a politikai iskola a legmagasabb tanintézete a Pártnak. Az ünnepélyes megnyitáson résztvett Slánsky elvtárs is, Pártunk központi bizottságának főtitkára, akit a hallgatók hoszszantartó tapssal fogadtak. Blaáek, a központi pártiskola igazgatójának helyettese, a vendégek üdvözlése után sok sikert kívánt a hallgatóknak és szerencsekivánatát fejezte kl nekik abból az alkalomból, hogy a Párt erre a legmagasabb pártiskolára kiválasztotta őket. Ezután Slánsky elvtárs lépett az emelvényre? hogy elmondja megnyitó beszédét. — Dicséretünkre szolgál, — mondotta bevezetésként —, hogy évrőlévre növeljük a tanfolyamok és pártiskoláink hallgatóinak számát, hogy elmélyítsük és tökéletesítsük a felelős pártmunkások iskolázását és egyáltalában pártunk szemei politikai színvonalát minden eszközzel emeljük. Ebben az évben a pártiskolázás rendszerében már van két egyéves iskolánk, egy féléves, egy háromhónapos tanfolyamunk és több háromhónapos tanfolyam még ez év folyamán megnyílik. Október 1-töl 350 pártmunkás végez politikai főiskolát. A pártiskolázás éve — A pártiskoláztatás éve, amelyet Idén megszerveztünk, kádereink világnézeti felfegyverzésének hatalmas eszköze lesz. A Párt nagy figyelmet szentel a marxi-lenini nevelésnek és tagjai iskolázásának, mert a marxilenini tanok ismerete nélkül nem lehet legyőzni a burzsoáziát és nem lehet felépíteni a szocializmust. — A kommunista legyen általánosan müveit — folytatta Slánsky elvtárs. — Nem elég, ha kiismeri ma£*t az általános politikai kérdésekben, ha elméletileg Ismeri a marxilenini irodalmat. Sok felelős pártmunkásnak van ugyan politikai képzettsége, de nem ismerik a történelmet, az irodalmat, nincsenek meg a szükséges nemzetgazdasági ismereteik és ha a munka bizonyos szakaszán érvényesiteniök kellene vezetőszerepüket, feladatukat nem tudják teljesiteni, mert nincs elégséges szakismeretük ebben a munkaágban. Ezért a bolseviknek állandóan tanulnia kell, sokoldalú műveltséget kell szjreznie. A gépies tanulás veszélye fenyeget A pártiskolákon folyó munkánál az a veszély fenyeget, hogy a marxi-lenini tanokat gépiesen adják elő és gépiesen sajátítják el. Nem arról van szó, hogy idézeteket tanuljunk. Nem azért tanulunk, hogy emlékezzünk arra, hogy mit mondott Marx, Engels és Sztáiin, de az a célunk, hogy megvizsgáljuk, miért írták ezt, milyen helyzetben mondák, az os»tályerök milyen viszonya közepette. Átgondolni ezeket a tanításokat, ami annyit jelent, hogy megérteni a lényeget, a rendszert és állandóan, folyamatosan összehasonlítani azzal, hogy milyen a helyzet nálunk, milyenek itt az osztályharc feltételei, milyen az erők viszonya, tanuljuk meg és keressük meg a mi helyzetünkben a helyes utat. A jó bolsevik Így olvassa a marxizmust és leninizmust. Az elméletet sohasem szakítja el a gyakorlattól, mert az elmélet felel azokra a kérdésekre, amelyeket a gyakorlat felvet. Slánsky elvtárs aztán az egyházi kérdésről beszélt. — Arról van szó — mondotta —, hogy a katolikus tömegek megértsék azt, hogy nem akarjuk eivenni a vallásukat, de harcot vívunk azok ellen a hazaáruló papi méltóságok ellen, akik az angol-amerikai háborús uszítók szolgálatába állottak, akiknek a célja az, hogy felújítsák nálunk a népelnyomó tőkés rendszert. A katolikus tömegek értsék meg, hogy a reakciós egyházi méltóságoknál semmi másról nincs szó, minthogy nagy egyházi birtokaikat visszaszerezzék es ismét visszaálljon a régi rend. Slánsky elvtárs azután a falu problémáiról beszélt. Földműveseink ma már értik, hogy mi az egységes földműves szövetkezet. Rájöttek arra, hogy a szövetkezet segítségükre van. Ebben az évben az aratás alkalmából már a szövetkezet munkájának első á dásos következményei kifejezésre jutottak, a mezőgazdasági munka ma gasjabb formájának példáiba i. A földművesek maguk jöttek rá arra a szocialista elvre, hogy mindenkit aszerint jutalmazzunk, hogy hogyan dolgozik. A kommunisták feladata az, hogy megerősítsék a munkásság szövetségét, hogy a kisparasztsággal és a középparasztsággal együtt működjenek. Parasztságunkat saját tapasz talataik alapján vezessék rá arra, hogy megértsék, hogy a szocializmus örömtelibb, jobb és szebb életet hoz nekik és az egész falunak. Végezetül Slánsky elvtárs fogla'kozott a jugoszláv munkásáruló Titoklikkel. Ez az eset a munkásmozgalomban nem az első. A munkásmozgalom kezdetétől a kapitalisták arra törekedtek, hogy szövetségeseket sze rezzenek magában a munkásmozgalomban és belülről bontsák meg soraikat. Ma amikor a kapitalizmus és a szocializmus között a harc egyre élesedik, az áru'ás formái is élesebbek és un dorítóbbak, mint eddig. Minél nagyobb mértékben valósítjuk meg a marxi-lenini tanok elsajátítását, annál könnyebb lesz utunk a szocializmus felé — fejezte be beszédét Slánsky elvtárs. Csikágói jelenetek a csehszlovák-bajor határon A csehszlovák külügyminisztérium szeptember 6-án jegyzéket adott át az USA prágai nagykövetének, amelyben tiltakozik az amerikai katonák provokációja ellen. Augusztus 27-én a stachovi kerület Nővé Domky helységében 22 katonai személyből álló munkakülönítmény, amelyet egy kilenc éves fiú kísért, tűzifát rakott egy teherautóra. Délután hat órakor autóra szálltak és a mezei úton a határvonal közelében megindultak. Az autó egy mellékúton akarta folytatni útját, amely a határvonaltól befelé az ország belseje felé vezet. Mielőtt az autó elérte volna a keresztutat, a határ másik oldalán megelőzte őket egy amerikai jeep, tele állig felfegyverzett amerikai katonákkal. Az autóból hárman ugrottak ki és kényszerítették a teherautót, hogy megálljon. Eközben ketten csehszlovák területre léptek. A felháborító jelenet alatt a jeepből nehéz gépfegyvert irányítottak a teherautóra. Közben megérkezett egy amerikai páncélautó is és ezután közös erővel kényszerítették a teljesen fegyvertelen csehszlovák katonai csoportot, hogy a teherautóval német területre térjen. Nem segített a munkacsoport parancsnokának tiltakozása sem, aki bebizonyította, hogy a teherautó csehszlovák területén van és az amerikaiak sértették meg a csehszlovák terület függetlenségét. Közben két katona leugrott a teherautóról és a legközelebbi állomásra akart szaladni, hogy az esetet jelentsék. Ezt az amerikai katonák fegyverrel megakadályozták és kényszerítették őket, hogy visszatérjenek az autóra. Páncélautóval a favágók ellen Közben a páncélautóban a gépfegyvert hangosan és tüntetően, szemmel láthatóan megtöltötték, ezzel is mintegy tudtár

a akarták adni a csehszlovák legénységnek, hogy jó lesz engedelmeskedni. De a katonai munkacsoport még erre sem akart eleget tenni a furcsa felhívásnak. Ekkor a páncélautó átjött csehszlovák területre és a teherautó mögé állt, hogy így kényszerítse az elindulásra. Az autón volt egy 9 éves kisfiú is, aki sírva kérte, hogy engedjék haza a szüleihez. Az amerikai katonák kényszerítették, hogy velük jöjjön a 20 km-re fekvő Weiden községbe. Meg is indult a csoport és miután megérkeztek, bezárták őket az ottani kaszárnyába a kisfiúval együtt. Éjszaka durván kihallgatták őket és kicsinyes ígéretekkel igyekeztek őket rábírni arra, hogy katonai titkokat áruljanak el és szökjenek meg. Kihallgatás közben katonáink a térképen bizonyították be, hogy a teherautó csehszlovák területen volt. Mindezek ellenére öklükkel fenyegették őket. Mikor látták, hogy semmire nem mennek velük, a kihallgatás után kb. 3 órával megfelelő fegyveres kíséretben a teherautóval együtt kikísérték őket a határra és Rozvadovban átadták őket a csehszlovák vámhatóságoknak. Csak később tűnt ki, hogy az amerikai katonák a teherp^i tóból ellopták a kocsi karbantartásáról szóló könyvecskét és a soffőr jegyzőkönyvét. A külügyminisztérium a lehető legélesebben tiltakozik ezek ellen a provokációk ellen és kéri az eset legszigorúbb kivizsgálását és a tettesek megbüntetését. Szaporodik a gulya állami gazdaságainkban — hűi ellátásunk hónapról hónapra javul. BULGÁRIA ÜNNEPE A népi demokratikus országok egyik legöntudatosabb szocialista népe, a bolgár nép szeptember 9-én ünnepli felszabadulásának 5 esztendős évfordulóját. Ha a bolgár népről beszélünk, önkéntelenül Georgij Michajlovics Dimitrov ragyogó alakját látjuk magunk előtt, Dimitrovot, az ő hatalmas és történelmet formáló egyéniségét. szocializmusért izzó lelkiségét, amelyet az eszme diadaláért súlyos véráldozatokat hozó népének tiszta és maradéktalan szabadság után szomjazó lelkiségéből merített. A bolgár nép és Dimitrov céltörekvései az eszméért folytatott nagy harcok idején és a kivívoU győzelem után is, a szocializmus útjára lépő igazságos életet formáló országépítes munkájában egy gondolat és egy akarat volt. Az évszázadokon át tartó elnyomatás keserű ninc^telenségét senyvedő bolgár parasztság és városi proletariátus a kegyetlen bojárok, a népeilenes cári dinasztiák, idegen vérbői szakadt kiváltságos kasztok érzéketlen dúvadjainak kénye-kedvére volt kiszolgáltatva. De a kiszolgáltatottság a nincstelenség, a sötét nyomor mélyén minden munkás és paraszt szívében e.pusztitha.atian lánggal ott egett a szabadság utáni forró vágy, amely a megpróbáltatások nehéz idejében mind erősebbé és összetartóbbá t

ette a kizsákmányolt népet. Az európai forradaimak szele felrázza bágyadtságából a megkínzott bolgár népet, itt is, ott is lángoló tüzek csapnak fel, amelyeknek fénye mellett magára döbben a kizsákmányolt és sínylődő nép s a szabadság már nemcsak suttogva elmondott vágyódás lesz, de a mind hangosabban kifejezésre juttatott öntudat és akarat megnyilvánulása. Az első világháború végakkordjainak idejében már öntudatos, szervezett tömbben menetel a marxi tanokon megacélozódott osztályöntudatos bolgár dolgozó s az élzászló'- már akkor Dimitrov emeli magasra. Közvetlenül az első imperialista háború befejezte után, 1918-ban a monarchofasiszta rendszer ellen felkelt a nép, hogy szakítson azzal az osztállyal, amely történelme során katasztrófából katasztrófába sodorta. De a Kóburg dinasztia megtalálja a népárulókat és azoknak segítségevei újra hatalomra iut és még sötétebb, még fájdalmasabb korszakot teremt a bolgár nép számára. 1923—1925 éveiben a földalatti kazamaták és kínzókamrák megtelnek a szocialista eszmék bátor és rendíthetetlen harcosaival, a dolgozók ezreit és tízezreit viszik vesztőhelyre, hogy magját is kiirtsák annak, ami szabadságot, szocialista haladást, népi országot építő alkotó munkát jelent. Bulgáriára ránehezedik a legsötétebb barbár perzekúció korszaka, amelynek első három éve során nem kevesebb, mint 30 ezer, az eszméért életét feláldozó hőse van. A terror, a rémuralom ülte meg az országot, de ennek ellenére a harcok nem szűntek meg. Az eszme, a szabadság gondolatának lángoló harcosai vannak, a város és a vidék dolgozói megkínzottságukban rádöbbennek a mult hibáira és felismer.k, hogv csak a bolgár Kommunista P''>rt járja a helyes utat. amely maradéktalan harcot hirdet a nép ellenségeivel szemben. Az 1923 szeptemberében kirobbant antifasiszta felkelés, melynek élén Dimitrov és Kolarov álltak a Kommunista Párt törhetetlen harcosaival együtt, rávilágított arra az útra, amely végső győzelemre viheti a szabadság gondolatának hirdetőit. A Bolgár Kommunista Párt fokozatos és meghátrálást nem ismeró politikája vezette a bolgár népet a súlyos és véres viharok ideién az 1944 szeptember 9-én bekövetkezett maradéktalan győzelem napiához. 1923 szeptemberétől 1944 szeptemberéig azonban verejtékkel t

eli, áldozatos munkát kellett vállalnia a Párnak és a köréje tömörült dolgozók széles tömegeinek. A Kommunista Párt a megpróbáltatások és az áldozatosság hosszú esztendei alatt szünet nélkül a népfelszabadító harcok élén állt. Ideológiai és szervezeti felkészültsége, bátorsága és fegyelmezettsége predesztinálták a Kommunista Pártot arra, hogv a nép igaz lelkesedéssel és feltétel nélküli odaadással fogadja el veze'.őjéül. Dimitrov és vele együtt a bolgár Kommunista Párt harcosai egész életüket hőn szeretett népüknek, Marx, Engels. Lenin és Sztálin győzelmes tanításának, a proletariátus felszabadításának szentelték. A második világháború a bolgár nemzetet sem kímélte meg Szenvedései fokozódtak és a mozgalom harcosainak sorai nöttön nőttek, de a fasiszta börtönök is újból megteltek, mig elérkezett a bolgár nép nagy történelmi napja, 1944 szeptember 8-ának hajnala, amidőn a hegyek és az erdők sűrűjéből megindultak a partizán harcosok csoportjai, hogy felvegyék az ősi ellenséggel most már nyilt küzdelemben a harcot és elindítsák a döntő rohamot a felszabadító Szovjet Hadsereg dicső katonáinak támogatásával, hogy örökre végezzenek s felszámoljanak elnyomóikkal és letöröljék a bolgár dolgozó tömegek arcáról a megpróbáltatások és kinzatások nehéz verejtékét 1944 szeptember 9-én. hála a Szovjetúnió hadseregének és a bolgár partizánok rettenthetetlen bátorságának, a véres fasiszta rendszert Bulgáriában megdöntötték ís a hóhérokat kiseprűzték. Szeptember 9-e, hosszú évszázados elnyomás, egy 25 éves megalomániában szenvedő véres uralkodói rendszer és idegen kapitilista érdekeket kiszolgáló hazai tőkésosztály kizsákmányolására tett pontot, visszaadta a bolgár nép nemzeti függetlenségét és egyben meghozta a dolgozó osztály felszabadulását. 1944 szeptember 9-én az évtizedes nagy harc eldőlt és Dimitrov, a nemzet atyja, 20 esztendős számkivetés után visszatért hőn szeretett, a felszabadult bolgár nép új hazájába. A Párt, a dolgozó nép Dimitrovval és Kolarowal az élén törhetetlen bolsevik éleslátással kezdi formálni a fiatal néni demokrácia életét. Napokon belül megindul a lázas újjáépítés munkája, lassan behegednek a sebek, eltűnnek a barbár pusztítások nvomai és sz öntudatos bolgár nép öre»je-fiata!ia éjjelt nappallá téve dolgozik rendíthetetlen hittel, n^ni demokratikus or='á<ra újjáalakításának nagy munkáján. Az építkezés új életet formáló munkájában soha nem látott szorgalommal, fegyelmezettséggel és lelkesedéssel áll egy emberként a dolgozó nép soraiba az ifjúság, hogy az alkotás nagyszerű munkájában, a boldog jövő megteremtésében méltóképpen kivegye részét. A munkás, a paraszt, az ifjúság és az értelmiség a hosszú megpróbáltatások ideje alatt forrt eggyé. És most ez az egység a maga megbonthatatlanságánál fogva törhetetlen harci kedvvel és a mult során szerzett tapasztalataival halad azon az úton, amelyet nagy vezére, Georgij Mihajlovics Dimitrov, a világ dolgozóinak egyik legjobb fia és a bolgár nép halhatatlan nagy vezetője népe számára út gyanánt megjelölt. Dimitrov népét ma Dimitrov szelleme és Dimitrov nagy munkatársa, Kolárov vezetik. A proletár nemzetköziség útján menetelnek .azon az úton, amelyet Sztálin határozott meg számunkra és a melyben Dimitrov, a nemzetközi proletariátus nagy szellemi harcosa haladt s vitte győzelemre népével elvétemben a bolgár szabadság zászlaját.