Uj Szó, 1949. szeptember (2. évfolyam, 120-145.szám)

1949-09-06 / 124. szám, kedd

UJSZG 1949 szeptember ff Goethe a szemétdombon Vannak írók, szellemnagyságok, ki­ket egy-két szóval pontosan meg le­het határozni, vannak, kikből árad és kikhez visszaárad a szeretet és lelke­sedés, vannak, kik melegítenek, kiket a magunk keblén tovább melengetünk és vannak írók, hidegek és megköze­líthetetlenek, kikre közönnyel vagy ellenségesen reagálunk. De mit kezd­jünk Goethével, aki fenomén volt: egyszeri, ős- és utód né'küli?! És mit csináljon vele a proletariátus? Ünne­pelheti-e a materialista kolektivitás az egyéniség inkarnációját? A jelsza­vakra, kollektív mozdulásokra beállí­tott tömeg Goethét, ski nem akar tudni róla? „En mint író sohse kérdeztem, mit akar a tömeg és hogy miként használ­hatok az egésznek, én ellenkezőleg mindig arra törekedtem, hogy jóma­gam váljak belátóbbá és jobbá, hogy egyéniségem tartalmát fokozzam, hogy igy mindig csak azt mondhss­sam, amit én tartok jónak éS igaz- \ r.ak". A ma annyira szorgalmazott ..^á rfo«- • költő" sem találhat el hozzá: „Ha egy ' kö'tő politikailag akar hatni, úgy le kell magái egy párthoz kötnie, amint azonban ezt megteszi, mint kö'tő — elveszett" Goethe a szellemarisztokra­t.i nem igazolhatja a tcrneguralmat: ,.^emmi sem ellenszenvesebb, mint a többség ur*ma, mert ez lényegében néhány erös élenjáróból áll és szédel­gőkből. kik ügyesen alkalmazkodnak, gyengékből, kik asszimilá'ódnaks a tö­megből, mely vakon utánuk totyog, ané'kiil, hogy tudná, mit akar". Ez erős, itt már Enge's is fe'emeli az út­ját: ..ez igazi nvárspolgári Ítélet, ez a tudatlan rövid'átás r<=*k egy kis ál­famocska fűk keretei között szület­hetett meg". Csoda, ha akadnak túlzók, akik Goe­thét szőröstől bőröstől el akarják vet­ni?! Ezek a túlzók az első vi ágháború után a berlini Aktion-ban indultak ro­hamra Goethe ellen Elől az éien a Hei­ne-utánzó milliom fenelegény, Carl Sterheim ítél a „proletariátus" nevé­ben. Az ember szinte fizikai fájdalom­mal reagál, amikoi a halkszavu költő, Max Hermenn-Neissc is tabula rasa-t kiált: „Legyen már vége egyszer az egész hazug Goethe-istenítésnek". A pálma azonban Franz Piemierté: ..Hogy Gothe mint goldolkodó mi­ként küszködött, az a proletariátusnak wurst, mert a weimiri fejedelmi lakáj gondolatíartalma proletárellenes és el­lenforradalmi ... Goethe a burzsoázia osztályügye. A proletariátus csak Goe­the hulláján át érhet célhóz. Legyen boldog a burzsoázia az ő Goe!he :ével. A nagykorúságot elért proletariátus Goethe bölcsességét a mult szemét­dombjára fogja dobni" Dobd tehát a szemétre Goethét! Dobd, ha tudod, ha mered! Óriással állsz szemben, élővé., éltetővel. Aki Goethe hulláján át akrr céljához érni, annak gyilkolni kell. K iakarna Goe­the gyilkosa lenni? A véresszavú de­magógia itt csak önmagát setzi ha­lálra. Akinek ninc? köze Goetliehez, az önmagát ítélie el. Véletlen-e, hogy egy Hitler sem tudott vele mit kez­deni, hogy Dimitroff a lipcsei perben Goethe-idczettel támadta biráit?! Goe­the legfőbb igazolása,- hogy a fasiz­musnak idegen volt, e'lenség. Goethe szellem volt: inkarnáció, fenomén, megtestesülés, egcsz Hitleri totalitás­nak, barbarizmusnak nem lehetnek ve­le érintkezési pontjai. Es az sem le­het véletlen, hogy a háború uiáni nagy németgyűlöletben egy cseh köz­író legelőször Goethének kért par­dont és gráciát: „egv Goethe neveze­tű németnek, aki nem volt SS-le­gény". Ma Goethe válogatott művel Moszkvában jelennek meg és vannak, akik a Goethét a dia'ektikus materializ­mus térfelébe utalják: „Goethe ma­terialista volt, tehát — a miénk!" (P. Reimann a Roter Aufbau-ban, 1932. 9). Ez a másik géglet, aminek maga Goe­the mond ellent: „A szellemember nem elégedve meg azzal, ami eléje kerül, ami érzékeinek megnyilatkozik, mint egv titokburokra tekint, ami mögé ka­cérkodó konoksággal magasabb szel­eim! élet rejtőzködik, hogy magához vonzva, nemesebb regiókba csábítson". Goethe, aki „az egvo'dr'lú természet­tudomány pápai csalhatatlansága" ellen küzdött, „mely jelekkel és számokkal merészeli a tévedést igazsággá változ­tatni". Goethe ép a természettudomá­nyos materia'ista 19. századnak volt idegen Erge's világosabban és tisz­tábban látott, mint mai túlzói: „Goethe túl egyetemes, fú! aktív ter­mészetű és túlságosan húsból való ah­hoz, hogy egv Schi'erként a kanti ide­álba való meneküléssel keressen me­nedéket a német nyomorúságok elől. Állandóan azzal a dilemmával küzdött, hogyan éljen egy olyan életszférában, amit meg kell vetnie és rnégls hozzá­tartozzék. minf az egyetlenhez, mely­ben tevékenykedhet". Az eredmény Engels szerint csak a felemásság le­hetett- „Goethe egyszer koloszális, máskor kicsinyes hol dacosan gúnyo­lódó világmegvető zseni, hol meg elé­gedett szűk'átókörü filiszter". Goethe kettősége, felemássága az a hozató kav'cs. melv a felületes szem­lélőt megakasztja és tévítfletre csá­biba. A kettőség cáfolhatatlan, de e kettőséiből csak az egyiket kiragad­ai, vagy a másikat az egyik miatt A MEZ én'tőmunkisai jelentik Krompachy ból V. Siro^ynak: A tervet nyolcvan nappal előbb teljesítettük" ii Mint Krompachyból jelentik, a Mo­ravai Villanyüzemek építkezési munká­sai a napokban táviratot küldtek V. S i r o k y kormányelnÖKhelyettesnek, melyen arról számolnak be, hogy az új üzem építkezési munkálatait nyolc­van nappal hamarább befejezték, mint ahogy azt eredetileg tervezték: „Büsz­kék vagyunk — ír iák — a táviratban —, hogy erről éppen a Nemzeti Felke­lés ötödik évfordulója alkalmából ad­hatunk jelentést. Amint a Nemzeti Felkelés résztvevőinek sikeres volt munkájuk, kizavarták hazánkból a fa­siszta megszállókat és a Tiép kezébe adták az irányítást, ugyanúgy sikerült nekünk is' teljesíteni a MEZ müvek építési munkálatait Krompachyban". Ezek a munkáson háromszor valtoz­tat'ák míg az eredeti tervet, mely IÍM9 november 3 n-ra tűzte ki rz üzem felépítését. A munkások között meg­indult szocialista versenyek már az építkezések eleién azt mutatták, hogy a terv előbb teljesül, ezért elhatároz­ták, hogy már szeptember lő re e'e­get tesznek vállalt kötelezettségüknek. Nem hiányoztak az újitóiavaslatoK sem, melyek ugyancsak meggyorsították az építkezések ütemét Ez tette lehetővé, hogy az eredeti te< vet újabb ellen­tervvel cseréljék fel, mely szerint au­gusztus 28-ra be akarták fejezni a munkálatokat. A Nemzeti Felkelés év­fordulójának közeledése arra ösztönöz­te a munkásokat, hogy a második el­lentervet egy harmadihkal cseréljék fel és az épitkezé<t nóm augusztus 28-án, hanem már augusztus 26-án be­fejezzék. Mint a táviratból kitűnik, tervük sikérült. Meg kell jegyezni, hogy a krompa­chyi élmunkások között nagy szám­ban a magyar dolgozók is képviselve vannak. Královsky Ch'mec, Nővé Zámky és több más délszlovenszkól magyar járás öntudatos munnása kap­csolódott bele a krompachyi gyár épí­tésével Szlovákia iparosításába. Ez Is bizonyítja, hogv a magyai lakosság ugyancsak kiveszi részét az ötéves terv teljesítéséből. Gyakran • előfor­dult, hogy ezek a munkások az inter­nacionális együvétarlozás tudatában kéz a kézben olyannyira fokozták tel­jesítményeiket, hogy a tervet 400 szá­zalékra teljesítették. A MEZ építőmunkásai V. giroK^nak azt Ígérik, hogy a*, eddigi munkaüte­met nemcsak megta rtják, hanem azt egyre inkább fokozni fogják. Az épí­tőmunkások eme öntudata egész Szlo­vákia lakosságának példaként szoigál­h.it. Egy pillanatra sem szabad meg­feledkeznünk arról, hogv az ötéves terv teljesítése és az ezzel járó jebh lét bizlos''tása csak becsületes munká­val érhető el. A nép jéi tudja, ki a barátja és ki az ellensége" mondotta dr. Nejedly miniszter Konopisten Látogassa meg Cn is a prágai mmtavasart szeptember ii-2usg A prágai mintavásáron bemutatás­ra kerülnek termelésünk mnöségileg kiváló árucikkei és számos új áru. A mintavásár hatalmas bizonyítéka ál­lamosított iparunk termelőképességé­nek és az ötéves terv eisó evében elért sikerének. A vásáron 16 ál­lam vesz reszt, köztük a Szovjet­unió rekord kiállí­tással, még pedig 4000 négyzetme­ter területen. Gép­kocsik és motor­kerékpárok, mező­gazdasági gépek, troktorok és más gazdasági eszkö­zök hatalmas tömege kerül bemuta­tásra, A Lucernában 11 ruhabemu­tatót tartanak. Rádió és villyanos­eszközök kerülnek a vásárra eladás­ra. A vásár látogatói a vasutakon 50%, az autóbuszokon 25%-os kedvez­ménye és 9 belépőjegyet kapnak. A mintavásár-igazolványok ellenében a Farra-'airni Harcok történelmi kiál­lítását diltalanul megtekinthetik. A Vásárigazolvány ára Kcs 61 A mintavásár látogatása kitűnően tágítja a haladó dolgozók ismereteit. Vasárnap, szeptember 4-én a. ko­nopiátei kastély alatt sokezres tö­meg hullámzott, hogy az örömünnep napján a Szovjetúnió iránti hűségé­nek adjon hangot, Dr. Zd. Nejedly iskolaügyi minisz­ter az ünnepségen beszédet mondott. Visszaemlékezett a Szovjetúnióban eltöltött éveire, majd arról beszélt, hogy olyan örömteli életet, amilyen ott van, építünk most ml itt a köz­társaságunkban. Ez az újjászületés mindenütt látható, de főként a fia­talságnál, amelyet még tíz évvel ez­előtt teljesen semmibe vettek, ma már azonban nem tart semmitől és nagy öntudattal bír. Nejedly miniszter kiemelte aztán, hogy Konopigte megérdemli figyel­münket, mert ez volt az a hely, ahol Egyre a görög A görög demokratikus haderő fő­parancsnoksága közli: Az egész Grammosz vidékén tovább foljpiak a heves harcok. A demokratikus had­erő csapatai az ellenség minden tá­madását visszaverik. Pénteken a monarchofasiszták ha­lottakban. sebesültekben és fog­lyokban 3553 embert veszítettek. A demokratikus haderő csapatai két ellenséges rapülő.gépet lelőttek, öt harckocsit elpusztítottak. A keleti Grammosz hegységben a területre terjed ki tiateő tevékenysége monarchöfasiszták hevesen támadták Papuli, Tszarnosz, Cangosz és Ka­zault helységeket. Valamennyi táma­dás meghiúsult. A monarchofasiszták rohamosztagai súlyos vereségeket szenvedtek. Augusztus eleje óta 26.000 "embert veszítettek a monarchofasiszták. A BBC athéni tudósítója is kényte­len volt megállapítani, hogy „tekin­tettel a hegyes, erdős terepre, a tá­madó fél szükségkép jelentős veszte­ségeket szenved." Vilmos császár az el3Ö világháború vérfürdőjét készítette elő. Ezzel kap­csolatban megemlítette, hogyan ve­tette magát Hitler 10 évvel ezelőtt Lengyelországra és kezdte meg a még borzalmasabb második világhá­borút. Azonban ma már megválto­zott a világ, nép megtanult gon­dolkozni. Ki ellen folyna az új világ­háború? — kérdezi a nép. Az egész emberiség legjobb barátja, a Szov­jetúnió ellen. A nép jól tudja, ki a a barátja és ki az ellensége. Nem aszerint, hogy ki mit mond, hanem ki mit tesz érte. És a nép tudatában van erejének is. Ezután dr. Nejedly miniszter lel­kes tapsvihar közepette értékelte a szovjet hadsereg, a Szovjetúnió, a népi demokráciák, Kína és a kapita­lista államok munkásságának győ­zelmét és hangsúlyozta, hogy a tör­ténelemben nem volt eddig soha­sen olyan erő, mint amilyen ma képviseli az új világot. Nem kérjük a békét, hanem kikényszerít.jtik. Nem szavakkal és szenvedő pacifizmussal, de saját erőnkkel, mert mögöttünk áll a történelem ereje. Az első világhá­ború a nagy októberi forradalommal I végződött. A második világháború a ! Szovjetúnió gvőzelmét ho^ta. A har­madik világháború régi világ teljes felszámolását jelentené. Budapesten ülésezik a DÍVSZ Pénteken délután fél 4-kor nyi­totta meg a Luv&ii li. kongiesaáu­sát Guy de Boysson elnüK "vele sát Guy de Boysson emelvényen fog­lalt helyet N. A. Miliajlov alelnök, a Komszomol főtitkára, Kutty Hcok­ham, Bért YViiliams és Francis Da­1.1 in, a DÍVSZ vezetőségi tagjai. Megjelent az Uiésteremoen i^oöi István ni ni'dZierelnölt vezetésével a m'igyar kormány több tagja. Guy de Boysson, a L>IVSZ elnöle üdvözölte a kongresszus résztvevó.t, majd köszönetet mondott a magjai­népnek és nagy vezérenek, R.áKOs. Mátyásnak, valamint a MINSZ-nek a baráti vendégszeretetért. — Biztosíthatunk benneteket, — folytatta — hogy ez a név: Magyarország, mindig a barátság, a haladás és boldogsarj érzését idézi fel a világ démonra­tikus ifjúsága küldötteitek szívc­ben. Négy évvel ezelőtt az első kongresz­szusunkat tartottuk meg London oan, nem sokkal a népeknen a fasizmus és elnyomás felett aratott közös győzelme után. Négy évvel ezeJott valamennyiünket ez a boldog remeny töltött el, hogy a világ végre meg­ismeri a oékei. es annyi bor&aUntis ev utaa egységűén niuUKálkounatiK az egész emberiség boldogulására, .cm­nek ellenére ma a másou.k kongreaa­KZjsunk olyan időszakba,! nyll.k meg, amikor a háborús gyújtogatok KevLuzött erófeszitessel igyekszenek Ujaob v.lágKataszcrófa leiidézesere és a népeket az imperializmus uja'ou huűorúval fenyegeti. K.emelte ezután, hogy az elmúlt éveit során a béke és a demokrá­cia erői hatalmas léptekkel halautak előre. Ez a biztosíték számunkra, hogy remenyeink nem voltak hiába­valóak, hanem meg is valósulnak, mégpedig a közeljövőben. Hatalmas bátorítást jelentenek az egssz világ dolgozói számára azok a csodálatos eredmények, amelyeket a Szovjetúnió ért el, ahol a nagy Sztá­lin által vezetett nép és ifjúság ereje a háború számtalan pusztítása elle­nére nem csupán azt tette lehetővé, hogy az újjáépítés hatalmas lendü­lettel folyik, hanem azt is, hogy a termelés máris jóval fölülmúlta a háború előttit. Az az átalakulás, amely a népi demokráciák országai­ban néhány év alatt alapjában meg­változtatta a népek életét. Guy de Boysson beszéde után Far­kas Mihály elvtárs, honvédelmi mi­niszter ment fel az emelvéhyre. A küldöttek hatalmas éljenzéssei, taps­sal köszöntötték néphadseregünk, a békét védelmező demokratikus hon­védség vezetőjét. Csak a szabadság talaján virúlhat tartós beke. — A Magyar Népköztársaság kor­mánya és népünk szeretett vezere: Rákosi Mátyás nevében meleg baráti szeretettel üdvözlöm a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség második kongresszusát, annak minden küldöt­jét — kezdte beszédét Farkas M.hály elvtárs. A továbbiakban kiemelte aztán a békéért folyó küzdelem nagy jelentő­ségét, melynek legszilárdabb védő bástyá>a a Szovjetúnió és vezere Sztálin. Az ifjúság békemozgalmá­nak az élén halad Lenin, Sztálin hós ifjúsága a dicső komszomol. Hang­súlyozta továbbá, hogy a világbéke­front magyar arcvonalán sz.lárdan őrt áll a magyar ifjúság. elvetni nem lehet. Goe'he így, e ket­töséggel és kettőségben igaz, e kettő­ség eredményezte a megbonthatatlan goethei egysegét. Goethét a „fejedelmi lakájt" könnyű el­vetni, d-í mit csinálunk ak­üor az excellenciás úrtól függetlenít­hető művel, mely ep e. liliputi udvar kereteit szétfeszítve, önonerejével ön­tötte el az egész világot'! A műnek, az alkotásnak mindig ára van. Van aki élettel fizet érte: Tolsztoj, József Attila, Goethe egészsége el'entmon­dott minden tragikus megoldásiak, ő az árat kompromisszummal fizette meg (mint Engels mondja az „egyet­lennel", melyben tevékenykedhet), nyárspolgári felemássággal tette ma­gát képessé és szabaddá a nagyobb, az igazi munkára: Frei will ich sein im De^cn und im Dichten, ím Handeln schrankt die Welt genug uns ein (Mint gondolkodó és költő szabad akarok lenni, tetteinkben a világ úgyis eléggé korlátoz). Goethe teljes tudatossággal vál­lalta Weimart: a kompi omisszumot. Nem ő szolgált neki, Weimar, a lehe­tőség, a nyugalom, az ekzisztenciális biztonság szolgált neki: a műnek! Mondhatjuk így is: Goethe e kompro­misszummal a művének kimélte meg magát. Minden a mű volt! Minden en­gedmény: lélegzetvétel, az alkotáshoz, a teremtéshez. Kézzelfoghatóan jelké­pezi e mással össze nem hasonlítható függést a mű-szabadságért, az a tény, hogy ura és íeiedelme, Carl Au­gust, Goethe kriplá)ában van eltemet­ve és nem megfordítva. Gothe, aki élettársul, majd később feleségül egy gyárf munkásleányt vesz cl, kinek leg­jobb barátja egy kőmüveo volt, halha tatlanságában, pantheon jában íme ven­dégül láthatja volt hercegi urát. A herceg a „fejedelmi lakáj" lábainál fekszik. Jelentéktelen személyét Goe­the, a szellemfeiedelem menti meg az elmúlástól. A mű felemésztette, elmu­lasztotta a kompromisszumot: Goethe ma a szabaJ szellem egyik legfőbb örökségi tét íl" Dobd a szentelie Goethét, ha tudod, ha mered! Fábry Zoltán. Népművelés Albániában Mig a második világháborúig Al­bánia csak 667 iskolával rendelke­zett, addig a fasiszta megszállás okozta károk ellenére ez a szám ez utóbbi négy évben 7.162-re emelke­dett. Az albán Iskolákban 200 ezer diák tanul, ami 140 ezerrel több, rnint háború előtt. Az utóbbi öt évben a népi kormány az albán nép kultú­rájáért háromszor anyyit áldozott, m'nt a volt királyi uralom elmúlt Ü0 éve alatt összesen. A Felkelés megünneplése Prágában A Szlovák Nemzeti Felkelés ötödik évfordulójának megün­neplése alkalmából Prágában a Reprezentációs ház Smetana ter­mében ünnepséget tartottak. A Felkelés jelentőségét Zd. FierlLn­ger miniszterelnökhelyettes mél­tatta, beszédet tartott még N. Chudik, a koáícei Nemzeti Bizott­ság elnöke. A művészi program keretében felléptek a Nemzeti Színház tagjai és a Csehszlovák Rádió szimfonikus zenekara. Európai Únió vagy Atlanti Únió? Befolyásos amerikai politikusok Spaaknak, az Európai Tanács el­nökének levelet küldtek, amelyben annak a kérésüknek adnak kife­zést, hogy hivatalosan Lsmerjék el, hogy az Európai Tanács az At­lanti Paktumnak csak egy szerves része. A levélben arra kérik az Európai Tanács elnökségét, hogy Strassburgban a javaslatba hozott Európai Unió helyett Atlanti Unió jöjjön létre. A levél befejező ré­sze nyomatékosan kifejezésre jut­tatja, hogy ez a szervezet hatal­mas katonai erőt jelentene. Tájfun pusztított Tokióban Tokióban és vidékén tájfun pusztí­tott, ameiyet hatalmas záporok kisér­tek. A vihar következtében támadt ár­vizek elöntötték Tokió elővárosait. A tájfun 70 háza> *eljesen megsemmisí­tett és az elővárosokban egész utca­sorokat megrongált. A vasúti össze­köttetés Tokio körül megszakadt. Ed­dig négy halottat és hat súlyos sebe­sültet jelentettek, több gőzös elsüly­lyedt, másoknak sikeiiilt menedéket keresni a tokiói öbölben. A Felkelés ünnepnapjain jól működött a közlekedés A Szlovák Nemzeti Felkelés meg­ünneplése alkalmából közlekedési út­vonalainkra igen nagy teladatok há­rultak. A Zvolenben tartott ünnep­ségekre ezerszámra indultak sze­mély- és teherautók és más közle­kedési alkalmatosságok. Ezenkívül 40 különvonat indult 57 ezer sze­méllyel, a rendes vonatjáratok kere­tében pedig 12 ezer személy és 6 ezer brigádos utazott. Nagv felada­tok hárultak a Csehszlovák Autó­busz üzemekre is, melyek az ünnep­ségek alkalmából több mint 50 ezi* személyt szállítottak Zvolen#*.

Next

/
Thumbnails
Contents