Uj Szó, 1949. szeptember (2. évfolyam, 120-145.szám)

1949-09-04 / 123. szám, vasárnap

T^i ÍVELÉSSEL A SZOCIALIZMUSHOZ V N. TOLS'IOJ: CSM vagy Sokol? j A testnevelés egyesítése előtt nagy vita folyt a két tábor között. Az egyik azt tartotta, hogy az ifjúsági szövetség feleslegei és a Sokol a fiatalságot minden tekintetben kielégítheti, u má°il< a Sokolt szerette volna feloszlatni. Kinek volt Igaza? E. Sykora, a Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetség alelnöke ítélt és kifejtette, hogy mindkét nézet helytelen. A Sokol felac'ata a fiatal nemzedéket testneveléssel rávezetni a munka és hazafiasság új értelmezésére. A CsISz célja a fiatalok politikai és kulturális fejlődésének a népi demokrácia szellemében való előrevitele. El nem képzelhető. hogy a CsISz vagy a Sokol egymaga el tudná végezni * ezt a kettős munkát, anélkül. hogy ez a testi vagy a szellemi nevelés kárára ne menne. A fiatal lánynak, fiúnak sokoldalúan kell fejlődnie, a nevelési módszereknek egymást kell kiegészíteniük, ebből az következik, hogy a Sokol és a CsISz természetes szövetségesek. E két szervezet elsősorban a fiatalságé, ami annyit jelent, hogy a vezetőhelyekre fiatalokat kell állítani, olyan fiatalokat. akik biztosítják, hogy a két szervezet közeledni fog, nem pedig távolodni egymástól. Mindkét szervezet irányítsa tagjait ama gondolat megvalósítása felé, hogy egyaránt legyenek a Sokol és a CsISz tagjai. Nem tartanánk igazi szövetséginek, aki ellene van az egységes testnevelésnek, amelynek megtestesítője a Sokol, viszont az Ifjúsági szövetség iránt közömbös vagy ellenséges Sokol-ta~okat is úsy tekintenénk, mint akik a néni demokráciában sok minden másnak is ellenségei. A legszorosabb együttműködést úgy érhetjük el, ha minden CsISz-csoport testnevelési referense tisztet visel a Sokolban és ugyanúgy, ha minden Sokol-szervezetnek megvan a CsISz-referense, aki egyidejűleg az ifjúsági' . szövetség. helyi bizottságának tagja. Meg kell teremtenUnk és állandósítanunk a baráti légkört, hogy sikeresen teljesíthessük Sykora elvtárs 6 pontját, amelyekben a multheti banská bystricai sportünnepségek alkalmával foglalta össze feladatainkat: 1. Az Ifjúsági Vasút példája szerint csoportosan nyerni meg a CsISz-tagokat a Sokol száméra. 2. A .IV példája szerint, tömegesen jelentkezni TyrS Képességi Jelvényének (TyrSov odznak zdatnosti, TOZ) versenyére. 3. A JV példája szerint, a legnagyobb nehézségek ellenére is, minden CsISz-szervezet mellett, kosár-, kézilabda, Ujroés futópályákat létesíteni, melyeket rendelkezésére kel! bocsátani mindenkinek, aki a testnevelés iránt értieklődik. 4. Segíteni a Sokolnak a spoi;t- és tornafelszerelés kiharcolásánál az illetékes helyeken. 5. Rendelkezésére bocsátani a Sokol-szervezelnek a tapasztalt tornászokat a vasútépítés brigádosai soraiból, vagy oktató tanfolyami a külc'eni az erre képes fiatalokat. . 6. A Szövetségben minden lehető alkalommal beszámolni a testnevelésről, a Sokol helyzetéről és a Cslf-z konkrét feladatáról a Sokol valamely problémájának mfgoldásánál. Szilárdítsuk a CsISz és a Soko lbarátságát, az ifjúbág és a testnevelés egységéi! ! Sok fö'd kell-e az embernek? új ViLÁGCSÚCS Heino a legjoDD finn hosszútáv-fuló, csütörtökön Kouvoia városában új világcsúcsot állított fel, amikor 10.000 métert 29:27.2 peic alatt futotta ie. Felhívás! Kérem azokat a Szlo\ákía területen élő ma gyúr nemzetiségű 18—26 é\<;s fiatalokat, akiknek Kedvük volna résztvenni a CSM szeptember lö—19. között rendezendő iskoláján, küldjék be postafordultával címüket a CSM magyar osztályához. Az. iskolázáshoz szükséges a legközelebbi CS1U szervezet ajánlata. Az iskola teljesen ingyenes, koszt, lakás és útiköltségről a OSM központin gondoskodik. Címünk: CSM Mad'arské oddelenie V'MCA. Egyszer volt, hol nem volt, volt régesrégen valahol nagy Oroszország egyik kis faiujaban egy parasztember, aK.t Pahomnak hívtak. Csendeden dol

0ozgatott a feleségével együtt és meg is volt mindeni'k, ami csak kellett nekik: föla. ház, barmok, enni.innivaló és nem is lett volna semmi bajuk, ha a kapzsiság ördöge meg nem szállja a gazdát és í

cy nem okoskodik magában, mondván: — Való igaz, hogy a magunkfajta ember, aki apró korától a föld-any uskát tűrje, semmi bolondságra nem gondol és mindene megvan. Csak az a baj, hogy. kevés a földem. Ha elég földem volna, nem félnék senkitől, még az ördögtől se! Hát az öruög akkor éppen a kemence mögött ült és mindent hallott. Nagyon örült annak, hogy a paraszt ilyen kapzsi lett és azzal dicsekedett, hogyha sok földje volna, az ördög se vihetné el. Jól van, — határozta el magát — fölveszem a harcot teveled, adok neked sok földet.- Aztán a földeddel együtt elviszlek téged is. Élt Pahom szomszédságában egy földbirtokosnő, akinek nagyobb birtoka volt. Ez egyideig nem bántotta a parasztokat, de egyszer olyan durva, goromba tiszttartót fogadott fel, aki tönkre gyötörte a parasztokat bírságokkal. Akárhogyan vigyázott is Pahom gazda, hol a ló szaladt be a rozsba, hol a tehén tévedt el a veteményes kertbe, hol a borjú a rétre — mindenért kész volt mingyárt a bírság. Tahom fizetett és szitkozódott, verekedett otthon mérgében."Mikor már az emberek alig bírták tovább a folytonos pörlekedést, híre járt, hogy az özvegy földbirtokosnő eladja a földjeit és Moszkvába költözik. Ügy mondták, hogy a falusi kocsmáros veszi meg a földeket. Mikor a parasztok ezt meghallották, igen megijedte.., mert attól féltek, hogy az még jobban sanyargatni fog.j. őket bírságokkal, mint e^,. a tiszttartó szokta. Elmente.; tehát a földbirtokosnöhöz to kérték, hogy nekik adja el földet, mert ők többet fizc nek érte, amibe az asszon" bele is egyezett. Csakhogy a szövetkezésből nem lett semmi, mert a parasztok nem tudtak megegyezni, mert egyik sem bízott a másikban. Erre külön-külön vettek meg a földeket, aki menn; it tudott. Pahom szomszédja is vett 20 holdnyit. Ezt megirigyelte Pahom. — Mindenki vesz földet, ,— mondta a feleségének — nekünk is kell vagy tiz holdat vásárolni. Nem is élet ez így: a tiszttartó a bírságokkal egész tönkretett. Meg is vették a földet. Volt száz rubeljük félretéve, I eladták a csikót és a fele ' méhest, a gyerekeiket kiaáj ták napszámba dolgozni, azI után meg a sógortól kértek • kölcsön pénzt és ebből ki is j fizették a vételárat. Pahom pazda nagyon örült a földnek, de már ínnak nem örült, hogy most már az ö vetésére jártak a tilosba a szomszédok állatai. Eleinte . megbocsátott, később ő is bírságolt, majd pereskedett és i végül összevesztek mindenkij vei, még a bíróval is. A végén már úsry megharagudtak rá, hogy a házát akarták rágyújtani. I Akkoriban járt a híre, hogy a környék népe új földekre költözik. E hírnek nagyon megörült Pahom gazda. | — Ha a szomszédok közül néhányan elmennének, akkor , tágasabb volna itt. Megvenném a földjüket. Mert mé£ mindig igen szűken vagyok... (Folytatjuk.) Sslálin dal Splppipil FOKft, MERT iZI-VUWK KI -TA -Bl/U NA&f m VÖLOréi A Hi&f - SSC, AZ 5ZTA-UNS2A-VA-8A ti Bot -00® AZ EH-.W4A RÉT, DA-LA MlNDEOr-OE.;. ' EM-BEft KI RÓ-LA 010L, A szélnél is gyorsabb e dal röpke szárnya És bármerre jár, ifjúi már a világ; Így száll győzedelme, így h '«* t a földön, IVVíf mindenki mondja majd Sztálin dalát. A harcos ezt zengi, s ki elnyomva szenved, Ez énekbe kezd s boldog holnapba lát, Mert Sztálin a harcunk és Sztálin a béke, És Sztálin nevével lesz jobb világ! (KAICS ISTVÁN verse) V